Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-04 / 101. (254.) szám

Péntek, május 4. 1L Sádskl-dli. 2000 m. 1. Olga D. (Kolben- schlag H.). 2. Julián Wiákes (Max 0.1. 3. Daisy (J. Raymer). Tót: 10:68, 14, 11. III. ÁHam-dlj. 30.000 korona. 2200 in. 1. Prae- potent, 2240 (Ch. Mills). 2. Armenonville (J. Ray- mer). 3. Gregor 1. (Weidmüller). 4. Lagime (Kul- benschlag A.). Tót.: 10:62, 20, 30, 20. IV. Losonci-dl], 2100 m. 1. Olympia (Ch- Mills). 2. Ortlieb (J. Raymer). 3. Sylvester (Weidmüller). Tót.: 10:38, 11, 11, 12. V. Tannemva!d?-dlj. 2000 in. 1. Eduard T. Kassa, mágus 2. Az ataimazotfcak nyugdíjbiztosításáról szófló 484. sz. törvény, mint minden Miami gondoskodás, a teher nagy részét a munkaadóra hárítja át. De rá fogunk matatni a törvénynek olyan hibáira is, amelyek magával a 'törvény intencióival Is ellen­keznek. Pedig ez el lett voOna kerülhető, ha a törvény kibocsátása előtt a munkaadók és az al­kalmazottaik véleményét is meghallIgatták volna. Ehelyett, bár a törvény 1922 január 1-én lépett érvénybe, csak az 1922. év végén került nyilvá­nosságra, vagyis éppen abban az időben, amikor a kereskedők a legsúlyosabb gazdasági viszonyok között vergődtek és sokan kénytelenek voltak al­kalmazottaik nagy részét elbocsátani. Pótlóan azonban kötelesek a törvény értelmében a járu­lékokat az elbocsátott alkalmazottak után is meg­fizetni anélkül, hogy az alkalmazottakra eső részi levonni módijukban állott volna. A munkaadók sérelmei. Hogy milyen nyomasztóan terheli a törvény a munkaadót, kitűnik az 1. §. 7. pontjából, mely szerint a munkaadó köteles még a biztosítási kö­telezettség alól mentes alkalmazott helyett is, az állástalanok segélyalapja javára a biztosítási díj­nak azt a részét lefizetni, melyet — -ha: ilyen al­kalmazott a biztosítási kötelezettség alól nem vol­na kivéve — a 33. § értelmében a munkaadónak a sajátjából kellene fedeznie. A biztosításnak 16 osztálya van. Az első négy osztálynál a dijak kétharmad részben a munka­adót, egyharmari részben az alkalmazottat, a többi osztályoknál mindkettőjüket felerészben terhelik. Ezek a dijak azonban tulraagasak, ha tekin­tetbe vesszők, hogy a biztosítottak túlnyomó ró- &ze öná&ó lesz, a1 nőd alkalmazottak rendszerint férjhez mennek és így ezeknek befizetései kánba1 vesznek. Vagy elképzelliető-e, hogy az alkalma­zott a törvényben előirt 40 évig egyfolytában fizesse az illetékeket, hogy az aggkori járadékot (tefje* nyugdijat) megkapja:? A törvény megadja a jogot akár a köteles, akár az önkéntes biztosítottnak, hogy ha a bizito- sltás bármely okból megszűnik és a kilépett at- kalmazott ‘legalább hat hónapon át biztosításra köteles állás nélkül marad, úgy az ilyen kilépett alkalmazott az általa tényleg befizetett dijait egy részét visszakövetelheti. Azok a nők pedig, akik a biztosításból való kilépésüket követő két étven belül férjhez mennek, vagy a férihezment*- tejfiket kővető két éven belül lépnek ki a bizto­sításból, díjösszegeiket, amelyeket visszakövetel­hetnek, az utánuk tényleg befizetett dijak 80 szá­zalékára ke®, hogy kiegészítsék. Úgy a féröaik, mint a nőknek visszatérítési igényeit, a törvény értelmében kizáróan csak a biztosított érvényesítheti Az alkalmazottnak tehát lehet igénye vissza­térítésre, sőt ezt a jogot a törvény még örökösei­re is kiterjeszti, de ti munkaadónak befizetései vissza nem követelhet ők. Ez a szociális gondos­kodás oiyan egyoldalú, hogy még 3 évi időt is ad az alkalmazottnak a dijak visszafizetésének érvé­nyesítésére. A törvény mindenképpen leköti a munkaadót, mert pl. a biztosítási dijat egy teljes hónapra és mindig előre kell fizetni. (Es ha az alkalmazott hónap közben változtatja a helyét, ugy az a munkaadó, aki a dijat lerótta, a többi munkaadótól aránykgos kártérítésit követelhet.) Ezt a törvény -egyszerűen csak megengedi a mun­kaadónak, de a visszatérítésre semmiféle biztosí­tékot nem nyújt. A hátralékos tagdíjak után 5 százalék kamat fizetendő (38. §.). Méltánytalan volna, ha a tör­vény késedelmes kihirdetése folytán előállott hát- ríékon felül -még ezt a kamatot is beszednék. Egy különös és súlyos következményeke: magában rejtő intézkedése a törvény 73. §-ának, hogy a munkaadók kötelesek az Általános Nyu*- dijintézet és a közigazgatási hatóságok igazolt kö­zegeinek megengedni, hogy a bérjegyzékbe és egyéb jegyzékekbe betekinthessenek. Ebből a jogból nagyobb sérelmek is származ­hatnak, -ha a közegek a törvényt félremagyaráz- va minden olyan üzleti könyvbe -betekinthetnének, amihez a nyugdíjügynek semmi köze sincsen. Ezt az aggodalmat igazolja az idézett § következő ren­delkezése is: ezeket a közegeket nem veheti igénybe a pénzügyigazgatás ama viszonyok közlése céljából, melyekről azok hivatalos minősé­gükben szereztek tudomást. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a felvételezésre jogo­sultak nevének és jövedelmük összegének közlé­sére. Ez a rendelkezés tehát mellékcélokat Is szolgál. De ez a rendelkezés már csak azért Is fölösleges, mert: <atz esetleges ellenőrzések a mon­(Jung). 2. Aspirin (Kolbenschlag H.) 3. Humor (Max O.). Tót.: 10:38, 18, 18. VI. Tavaszi hendikep. 2100 m. 1. Nev/linsky (Ch. Mills). 2. Liáné (Jung). 3. Dánva (Koch). Tót.: 10:18, 12, 17, 20. VIL Kettösfogatu amaíörverseny. 2800 m. 1. Liáné—Dánya (Kars). 2. QuecksHb-er—Ficrina (Schlfnger). 3. Nimród—Gsohwind (Linké). A Likurg—Garnuntum-fogat mint első diszkvalifi­kálva. kásbiztosrtó pénztárnál is eszközölhetők, ahol pontosan megállapíthatók az alkalmazottak száma és működési idejére vonatkozó adatok. Az alkalmazottak sérelmei. Bár ezzel a törvénnyel a munkaadók szem­pontjából foglalkozunk, rá kell mutatnunk egy olyan sérelmes rendelkezésre, amely az alkakna- zottaknak legalább 60 százalékát is a legsúlyo­sabban érinti. Azokról van ugyanis szó, akik már hosszabb idő óta vannak alkalmazásban és ön­kéntes biztosítás, tehát az évek megvásárlása ré­vén juthatnak nyugdiijjogosu-ltságnkhoz. Ez a ponr az, iJioJ a törvény saját intencióival jut ellentétbe. A törvény 31. §-a ugyanis azt a kedvezményt biz­tosítja, hogy az alkalmazott a szolgálati idő meg­vásárlását illető igényeit aképpeit emelheti, hogy biztosítási diját a' korának és számbavehető hoz­zájárulási idejének megfelelő összeggel emeli. Mi­után azonban a legtöbb alkalmazott -a mostani fizetése után a törvény 3. §-ában megállapított legmagasabb fizetési osztályhoz tartozik, az a kedvezmény elérhetetlen, mert a megfelelő u-tán- fizetés az oly alkalmazottaknál, akik már hosa- szabb szolgálati időt töltöttek be, abnormálts megterheltetést jelentene. Ha tehát e részben ked­vezőbb módosítás nem történne, trgy xz idős al­kalmazottak a nyugdíjbiztosítás lehetőségétől eb­esnek. Az idézett törvény tehát ugy a munkaadók, mint az alkalmazottak szempontjából módosításra szorul és ezért ajánljuk, hogy a Szövetség köz­gyűlése kérje a törvény említett szakaszainak novellám módosítását, nevezetesen olyan rendelet kibocsátását, amely — -tekintettel a törvény kése­delmes kihirdetésére — mentesiti a fizetésre kö­telezetteket a hátralékos tagdíjak 5 százalékos késedelmi kamatainak fizetése alól és törli a 73. §-t, amely a hivatalos közegeknek -jogot biztosit a munkaadók könyveinek átvizsgálására. — A Dentscbe Agrár- und Imhistriehank mérlege. Az intézet április 30-án tartott mér­legül ésén elhatározta, hogy 11-ik rendes évi közgyűlését május 26-án fogja megtartani. A bemutatott mérleg 25,302.752 korona bruttó- nyereséget tüntet föl, amely a következőkép­pen oszlik meg: kamatok 10,185.680, jutalé­kok 7,392.592, értékpapírok, devizák 7,724.475, dologi és személyi kiadások, adók, leírások és la többi költségek levonása után a tiszta nyereség 2,333.548 koronát tesz ki. Ebből a tartalékalapra 233.354 koronát, tisztviselői nyugdijaiapra 200.000 koronát fordítanak, a hátralékból pedig 1,600.000 koronát oszta­lékul fizetnek ki, vagyis részvényenként 20 koronát. Az igazgatóság alapszabályszerü dotációjára 160.000 koronát és a felügyelőbi­zottság részére 20.000 koronát utalnak ki, ugy hogy a nyereségáthozat 120.193 korona lesz. Az intézet alaptőkéje ezidőszerint 32 millió korona, iá tartalékok pedig 6,759.983 koronára rúgnak, ami a részvénytöke 21 százalékának felel meg. A betétek 1922-ben 474 millióról 506 millió koronára emelkedtek és emelkedett a bank összforgalma is, mégpedig 18 milliárd- ról 26 milliárdua'. — Az intézet igazgatósága a mérlegülésen Klaus Róbert helyettesigazga­tót igazgatóvá, Mértén Fricz cévezetőt igaz­gatóhelyettessé nevezte ki és Hufsky Vilmos cégvezetőnek az intézet első helyen való jegyzését megengedte. — A fel ül bélyegzetten germán leiek bevál­tása. Aradi tudósítónk jelenti: Az itteni lapok él­tes ülése szerint a Banca Nationala aradi boltjához rendelet érkezett, melyben utasítják a pénzintéze­tet, hogy a felülbélyegezetlen germán 'élek bevo­nása alkalmával kiállított bonokat haladékt:lanul teljes összegben váltsa be. A germán leieitel másfél évvel ezelőtt bevontaik a forgalomból, a f elütő c- lyegezetlen lelek ellenértékét a-zonban nem fizet­ték ki, hanem bonokat adtak ki róluk. Ezeknek a bonoknak beváltásáról vau szót. — Az osztrák jegyintézet. Bécsi szerkesztő­ségünk jelenti: Az Osztrák Nemzeti Bank áp­rilis 28-iki kimutatása a bankjegyfedezet további javulásáról tanúskodik. A 4287 milliárd papir- koronát kitevő bankjegyforgalomnak 1561 mil­liárd papirkorona értékű arany és devizafede­zet áll rendelkezésre, ugy hogy az alapszabá­lyokban statuált 20 százalékos fedezet helyett 38.3 százalékos fedezetet értek el. A' fedezeti vi- szony azonban 66.5 százalékra emelkedik, ha az alapszabályok értelmében a bank a 2550 milliárd korona értékű kincstári utalványokat a bank­jegyforgalom összegéből levonja. — Szlovenszkói fizetésképtelenségek. A prágai hitelezői védegylet a következő fize­tésképtelenségeket közli: Reisz Lipót, textil- és kötöttánmagyker., Zólyom, Kustra Gyula, könyv- és papirker., Kassa, Bállá Mihály, villamoscikkek, Kassa, Skalidistni druzsstvo, Rimaszombat, Kertész Simon, papír- és könyvkén, Kassa, „Simplon“-szá31ó, tulajd.: Braun Viknosné szül. Emst Cecília és Klein Izsóné szül. Braun Makid, Nyitra, Kern test­vérek, túl.: özv. Kern Albertné, Léva, Haller János „Etablissement Béllévue“, Pozsony, Kozacsek Kálmán, asztalos, Zólyom, Boros Jolán szül. Slircski, kér., Rózsahegy, Gríin- baum Péter, rövidárukér., Munkács, Schwim- mer Izrael, szatócs, Munkács, Kaitz Mór, órás, Ungvárr, Schulz Mór, vendéglős, Vág- Farkns, Landesmann Viktor, kér., Nagymi- hály, Weimberger Miksa, bőrkén., Nagy­szombat. — Magyarországon bevezetik a valorizált tilz- kár-bíztositást Budapesti szerkesztőségünk Je­lenti: Wa'lko Lajos kereskedelmi miniszter elfo­gadta a Gyáriparosok Országos Szövetségének előterjesztését a gyáripari értékek valorizált (pr. fontra vagy dollárra szóló) tüzkárbiztositása ér­dekében. Káflay pénzügyminiszter elvben szintén hozzájárult a valorizált biztositásherz és megbízta az illetékes ügyosztályt a vonatkozó rendelettei- vezet kidolgozásával.. — Magyarország borkivitele Svájcba. Budapesti szerlkesztős-égürak jelenti: A svájci szövetségtanács a magyar kormány közben­járása egyelőre havi 50.000 hektoliter bor­nak Svájcba való kivitelét engedélyezte, de e kontingens fölemeléséről ia tárgyalások fo­lyamatban vannak. — A közszükségleti cikkek árai. A kereske­delmi és iparkamarák központjának kezdemé­nyezésére legközelebb az 1920. évi szeptember 3-án kelt 516. sz. kormányrendeletet, mely a la­kosságnak és fontos állami üzemeknek szükség­leti cikkekkel való ellátásáról szól, revízió alá veszik. A kamarákat fölszólították, hogy'- az ügyre vonatkozó anyagot összegyüjtsék és ille­tékes helyen rendelkezésre bocsássák. A szóban forgó rendelet a kereskedő és ipari osztályt kö­zelről érinti, mert e rendelkezésnek az ár meg­jelöléséről szóló 12. paragrafusa állapján hozzák a legtöbb uzsorabirósági marasztaló ítéletet. A kamarák a beérkezett javaslatok alapján részle­tes memorandumban fogják a kormánynál elő­terjesztésüket megtenni. — Német lószállitmányok Jugoszláviának. Ju­goszláviai szerkesztőségünk jelenti: Néhány na­pon belül több lószállítmíány érkezik az SliS-kf- rálysá-gba Németországból, a jóvátétel számla terhére. A németországi '(Jvaikat a lovakban sze geny vidékek lakossága között fogják szétosztani — Német motorhajók Jugoszláviának. Jugo­szláviai szerkesztőségünk jelenti: A jóvátétel! számla terhére Németország tizenhat darab, egyenként 220—250 tonnás motor-hajót szállított az S'HS-kiirályságnaik. A motonh-ajóleból hatot a dumái és szávai hajózás szolgálatába áhítottak, a többit pedig a Béga-csatonián a Romániával vaio teherhajó zás lebonyolításánál fogják- fölhasználni. — A szlovensz&ói és ruszinszkói kereske­dők kívánságai. A szlovenszkói és ruszin- iS2fkói.kereskedőtestületek országos szövetség Dusinszky Fr. elnök és Síéin Miksa, a pozso­nyi grémium a le! nők ének vezetése alatt e na­pokban megjelent a kereskedelmi- és pénz­ügyminisztériumokban, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói kerskedők kívánságait az ille­tékes előadóknak személyesen is tudomására hozza. A pénzügyminisztériumban a küldött­ség a vagyonadó és vagyonszoporulati adó­törvény igazságtalanságait ismertette. Aj elő­adó kijelentette a bizottságnak, hogy tekin­tettel lesznek kívánságaikra és ezeket szem előtt tartva, törvénynovellát fognak készíte­ni. A kereskedelmi minisztériumban az uj ipartörvény, valamint a pozsonyi be- és kivi­teli expozituna hatáskörének kiterjesztését beszélték meg. Itt is kijelentették a bizottság­nak, hogy előterjesztését megokoltalak tart­4AAA4AAAAMAáAAAA.AAAAAAAAAAAAA.AAáAAAAAA£AAAAA£AAA&AA«AAAAAAAAAAAjQ» <4 —-"'A jj ^ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ ^ \ Saját készitményü finom férfi % 5 \ ^ fehérnemű, asztal- ms ^ ^ térítők és mindennemű lenáru ^ 5 \ Árusítás nagyban és kicsinyben j£ Nyugdíj biztosítás, balesetbiztosítás. Békefi Ödön szövetségi titkár előadása a Keresk. Test. Orsz. Szöv. kongresszusán. — ____2. jó k, mert Szlovenszkó és Ruszinszkó gazda­sági fejlődése az állam érdekében való. A külügyi kereskedelmi hivatal főnöke kijelen­tette, hogy e hivatal kassai és ungvári expo- zituráinak megszüntetése, valamint a pozso­nyi hivatal hatáskörének kiterjesztése a keres­kedelemügyi minisztériumnak arra a törekvé­sére vezethető vissza, hogy egységesíteni igyekszik az állam kereskedelemünyi politi­káját. A kereskedelemügyi miniszter szívesen veszi a vámtételek felsorolását felölelő elő­terjesztéseket, hogy ebben a keretben kter- jessze a pozsonyi külkereskedelmi hivatal il­letékességét. Egyelőre utasítást adnak az egyes osztályoknak, hogy a Szlovenszkóból beérkező megkereséseket a lehetőség szerint postafordulatta! intézzék el. A kereskedelem­ügyi minisztérium arról is intézkedik majd, hogy kontinges engedélyezéséné! megfelelő részt biztosítsanak Szlovenszkó és Ruszin­szkó számára is. Egyébként minden szloven­szkói és ruszinszkói olyan kérvényezőnek, akinek a kiviteli, vagy beviteli kérését eluta­sították, módjában lesz az elutasitást fölíolya- modni. Az erre vonatkozó kérvényt két koro­nás bélyeggel kell ellátni. A föffolyamodó bi­zottság minden kedden ülésezik la kereskede­lemügyi minisztériumban és az eléjekerülő kérelmeket — félhivatalos közlés szerint — a legnagyobb jóakarattal intézik él. — A délamerikai tengeri-termés. Párisből Je­lentik: A Havas-iroda buenos-ayresj közlése sze­rint az idei tengeri termést hivatalosan 3.890,000 tonnára ‘becsülik. A legutóbbi öt év átlagtermése 5.300,000 torma’ volt. — Szállítások. A königgrátzí államvasuft igazgatóság az 1923-ik év harmadik negyedében szállítandó vasáruk, csavarok, sárgaréz, sodrony stb.-re hirdet árlejtést; továbbá samotte árura, homokra, gipszre, köszörükövekre. Ajánlatok: jtmius 4 és május 30. Részletes felvilágosításért 5—5 koronát kell beküldeni — A postaminiszté- rium tömörgummi-abroncsokra hirdet szállítási árlejtést. — Az alsótátrafüredi állami gyermek­gyógyintézet 400 méter kék posztó, 150 méter leden és 160 méter fekete gyapotklotra hirdet szállítási árlejtést. Ajánlatok május 12. — A budapesti tőzsdéről. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: Práger Gyula, a Giro igaz­gatója, Fleissig Sándor, a tőzsde alelnöke és Scherz főtitkár Bécsbe utaztak az ottani tőzsde tanulmányozására. Eire a tanulmányútra azért van szükség, mert a pesti tőzsdét is a bécsi min­tára akarják átreformálni. A reformok a követke­zők lesznek: csak egyezményes tag köthet üzle­tet a tőzsdén; az egyezményes tagnak sem szál­lítási, sem átvételi egyenlege nem lehet; minden egyezményesnek zsíró-számlát kell nyitni: a Giro felemeli a kamatmentes óvadékot igen jelenté­keny összegre, hogy a számlanyitást megnehe­zítse. Még számos más reformot szándékoznak bevezetni a tőzsdén, de ezek a tervek csak a. bécsi látogatás uán fognak kialakulni. — Tőzs­dei nyelven brefté-nek nevezik azt, amikor egy tőzsdeügynök a megbízást ugy teljesíti, hogy jelentékeny különbözet jut az ő javára. Az ügy­nök ugyanis kihasználja azt az alkalmat, hogy a tőzsdeidőben az árfolyamok ide-oda ugrálnak és ha vételre szól a megbízása, akkor bár ol­csó áron vásárolt, a magasabb középárat, vagy a legmagasabb árat számítja föl a vevőnek, ha pedig eladásra szól a megbízása, a legolcsóbb árat számítja föl. Nemrégiben büntetőföljelentés érkezett a rendőrségre egy kisebb bank ellen. Arról volt szó, hogy a bank megbízást kapott kilencmillió korona értékű papiros eladására és ezt ugy számolta el, hogy bár a fél megkapta a maga kilenc millióját, de „Breite“ cimén a bank 1,700.000 koronát vágott zsebre. Az ügyfél erre sikkasztás cimén följelentést tett a bank el­len. Az ügyészség most készítette e! vádiraíát- amely nem teszi tudomásul a brelte korül szoká­sos tőzsdei gyakorlatot, mert ez az ügyfelet megkárosítja, — A Budapesti Áru- és Érték­tőzsde Végh Károly elnöklésével most tartotta évi közgyűlését. Az üresedésben levő tőzsde­tanácsosi helyre megválasztották Berger Mórt- a Merkúr Bank vezérigazgatóját. Elhatározta a közgyűlés, hogy a tőzsdebtróság hármas tanácsai elé kerülő pórok értékhatárát százezer koroná­ról egymillió koronára emeli föl. A közgyűlés után Kohner Adolf báró szólalt fel és üdvözölte Végh Károly elnököt 25 éves jubileuma alkalmá­ból. — Készárupiacárak Jugoszláviában. Jugo­szláviai szerkesztőségünk jelenti: A gabona- és lisztárak tekintetében egy idő óta esés tapasz­talható. A gabona ára a külföldön is emelkedett és ez hatást gyakorolt a jrgoszláviai búzára is- A kukorica, amelyet a külföld élénken keres. 265—280 dinár minőség szerint. Az árpa ára 320 —325 dinár. Zab 300—305, nullásliszt (franko vagon Zágráb) 700—715. Korpa 180. — A textil­piac legutóbbi élénk forgalma ellanyhult. Ár- irányárak a következők: príma féldelén 23—25 dinár, etamin 40, lyoni foulard 50—52, lrliomvá- szon 23—24, angol vászon 18, szuperior 20, an­gol batiszt 32, Cosmos-etamin fehér 36—42. szí­nes 42—45, opál 40—46, volán 120 cm. 48—55- seviot 115 cm. 55—65, 140 cm 140—150. férfiszö­vet (angol utánzat) 72—90, gyapjubélés 110—' 125, covercott 250 dinár. — A bőrpiac árai’ kroupon 110—115, nehéz vache 70—72. könnyű 65—68, cipőfelsőrészbőr 60—75, boxcalf 20—30- barna 30—50, talpbőr 50^-60 dinár. A bőr piacon leginkább a nehézbőrök iránt élénk a kereslet, a készbörök iránt pedig a külföld érdeklődik.

Next

/
Thumbnails
Contents