Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-04 / 101. (254.) szám
Péntek, május 4. Etlv olasz i»ul»lici$£a B*öaigwe a dunai medencéről. A ceeh politika a háború alatt, — Uj részletek a románok magyarországi megszállásáról. — Kutya-macskabarátság Jugoszláviában. *_ Készek vagyunk erre, mert tudjuk, hogy ha javastatunkat nem fogadják el tárgyalási alapul, akkor a másik fél részér öl nem a jóvátételek, de az annexió és a romba- döntés céljai érvényesülnek és hogy ez esetben létünkről vagy nemlétünkről van szó. — Bízunk abban, hogy a világ belátja, hagy a ruihrvidéki konfliktus őrültség nemcsak az érdekeltek, de az egész világ számára és igy azzal a kívánsággal küldtük el a jegyzéket hogy nyomában nyílt, szabad tárgyalás következzék. Cuno szabadságra ment Berlin, május 2, Megbízható helyről nyert értesülés szerint Cuno birodalmi kancellár este rövid üdülési szabadságra utazott. Krupp letartóztatásának fejleményei Essen, május 3. A Krupp-müvek munkás- tanácsa plakátokon fölszólította a munkásságot hogy Krupp letartóztatása miatt ne lépjen azonnal sztrájkba, hanem a letartóírtatás ügyében megkezdett tárgyalások eredményéig őrizze meg nyugalmát. Helyeslik Cuno politikáját Berlin, május 2. A német néppárt választmánya határozatot hozott, amelyben a Stresemann d!r. által képviselt, Cuno kormányát támogató politikát helyesli és magáévá teszi. A német javaslat a minisztertanácsok előtt Paris, május 3. A minisztertanács ma ül össze, hogy a német kormány jegyzékét megvizsgálja. A kormány már tegnap este érintkezésbe lépett a belga kormánnyal a jegyzékre adandó válaisz közös előkészítése végett Brüsszel, május 3. A Soír igy ir a német jegyzékről: A felajáfrilött 30 miHiárdbói Belgium a szerződések értelmében. 2 és fél mü- liárdot. tehát jóformán' semmit sem kapna. Ez azt jelenti, hogy szó sem 1-ehet arról, hogy a német ajánlatot elfogadják. London, május 3. Az angol kormány ma fogja a német javaslatot megtárgyalni. Az ir polgárháború. London, május 2. Az ir szabadáöam kormánya mai ülésén a várakozások ellenére nem nyilatkozott de Valera békeproklamá- ciójáról. A republikánusok továbbra is tartózkodnak minden támadástól. Ezzel ellentétben a kormánycsapatok folytatják a republikánusok kérlelhetetlen üldözését. Enmis- ben ma két republikánust kivégeztek. jFflíssraeSeraftair és sssindentíÉÉ ftérd <£z ygZm&nssmr jKixfutpofíT A merání tavasz, — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Vass Béla dr. Egbenyuló, hófödte hegyóriások aljában, védetten az északi széltől és hidegtől, mosolygó, üde tavasz köszönti' Mérámban a mind nagyobb számban érkező idegeneket. Amerre nézünk: mindenütt virág, ujjongó kikelet, pálmák, örökzöld buja tenyészet. Délszaki növényzet leheletétől, virágok illatától terhes a levegő, mely csudálatosán enyhe, akárcsak a Riviérán. Hú rom-négy emeletnyire befutja a házakat a lila, sárga, piros akác, a japánt tea- rózsa s a futórózsák ezernyi fajtája, talpig virágbaborulva ringatóznak kínai díszfák, a festőién szép magnóliák és glyciniák. Itália örökkék ege ragyog az Alpesek gyöngyére, Meránra s az Etsdh völgyének bársonyos pázsitjára, termékeny szőlőtőkéire, melyek a zamatos déltiroli bort adják. A telet itt csak külföldi útleírásokból ismerik, a köd ritka madár, a fagy meg éppen a kuriózumok közé tartozik. A téli hónapok enyhe derűje, meleg napsütése a világ minden tájáról ezrével. csalja ide a gyengélkedőket, lábbadozó- kat és egészségeseket, kik gyönyörűséget tudnak találni a természet szépségeiben. Talán felesleges is külön hozzátenni, hogy az ötezernyi vendég javarésze a jó valutájú országokból kerül ki, hol természetesen Amerika és Anglia vezet. Az ö beszédjüket lehetett hallani a boldogult békeévekben, akár Salzkammergut kies tavain eveztünk, akár a Rigi-Kulmra kapaszkodott vonatunk, avagy a tengernyi Lac-Leman hullámait csodáltuk Lamisanne-Ouchy vagy Génévé gondozott parti, sétányain. itt is az angolok és amerikaiak vezetnek, de sok a. cseh, az olasz, hollandus s újabban egyre tömegesebben érkeznek a németek és Prága, május 3. Attifio Tamaro, akiváló olasz publicista és politikus a „Fajok harca az európai Dima- medencében“ dm alatt könyvet jelentetett meg. A könyv rendkívül erőteljes megállapításai és a szerzőnek tekintélyes neve megérdemli azt, hogy bővebb ismertetésébe bocsátkozzunk. A könyv a volt osztrák-magyar monarchia területén alakult államok helyzetével és kölcsönös viszonylataival, a fajok küzdelmével, a fájdalmas nemzetiségi problémákkal foglalkozik. Fényképét adja Cseh-Szlovákdának, Ausztriának, Magyarországnak, Jugoszláviának, Romániának és Lengyelországnak. Szerzője az első sorokban kijelenti, hogy rokonszenv nélkül, hideg analízissel írja megállapításait és nem vezeti sem előítélet, sem előzékenység, sem bosszú. Elsősorban Cseh-Szlovákiát veszi bonckése alá. Végigvezeti az olvasót a csehszlovák köztársaság legújabb történetén és dokumentumokkal bizonyítja azt a kettős politikáit, amelyet a csehek a világháborúban játszottak, hogy Németországnál biztosítsák magukat az esetre, ha a központi hatalmak győznek s hogy biztosítva legyenek arra az esetre is, ha az antant kerül ki diadalmasan a világháborúból. Kétféle rendszerre1! biztosította magát, az egyikkel a német veszedelem, a másikkal az antant ellen. Az ausztriai szláv politikáról írva, érdekes jellemzését adja Kramáraak, akiről megállapítja, hogy, noha egész Európában mint a legin- tranzigensebb irredenta volt ismeretes, alapjában véve a kompromisszumok embere volt, igen jó osztrák volt, ellensége a magyaroknak és a németeknek és oly Ausztria után törekedett, amelyben ia szláv elem játsza a vezetőszerepet. Kritika alá veszi a demokrácia szólamát ‘ és rámutat a nemzetiségek helyzetére, az iskolák sorsára, a felekezetek szenvedéseire, a szlovákok háttérbeszoritá- sára és a magyarok kisebbségi jogainak semmibevételére. A cseh imperializmus jelét látja abban, hogy korridorról álmodnak, amely egyik oldalról a nagy Oroszországgal, a másak oldalról, Jugoszlávián keresztül, az adriai tengerrel kötné össze Cseh-Szlovákiát. Azután Ausztriáról szól, amelyet nagy- fejű államnak nevez, gyönge testtel. Ennek az államnak pénzügyi és gazdaságii helyzete teljesen lehetetlen. Ausztriai sorsa — szerinte — klasszikus példája egy állam gazdasági rabszolgaságának. Az osztrák—olasz vámunió terve Olaszországra nézve lwafározottan szerencséden megoldás lenne. Ezután Magyarországról ir tíz fejezetet. Kifejti, hogy Tisza határozottan ellenezte a háborút és hogy csak az osztrák háboríts diplomaták nyomása következtében engedett és azzal a föltétellel, hogy Szerbia területéből egy tapodtafnyii sem fognak okku- pálni. Megállapítja, hogy az a vád, hogy a magyar csapatok magatartása folytán omlott össze a íront és következett a katasztrófa, minden alapot nélkülöz. Említi Károlyi Mihály desperádó-politikáját és kiterjeszkedik a kommunista-uralomra és a román megszállásra. Ezzel kapcsolatosan megvilágítja a franciák és angolok kétszínű intrikáját és megemlíti, hogy amíg az antant megbízottai nagylelkűen energikus fölhívást intéztek a román főparancsnoksághoz annak érdekében, hogy hagyják el Magyarországot, egy nagyhatalom titokban arra biztatta a románokat, hogy továbbra is ott maradjanak, mert az energikus fölszólitást nem kell komolyan venni. Ezután a magyar monarchizmusról és legitimizmusról ir s azt mondja, hogy mind a legitimizmus, mind az antilegiíimázmus nem egyéb, mnt pro vagy kontra opportunizmus. Olaszországnak Magyarországgal szemben követett politikájáról lesújtó kritikát mond. Olaszország politikája Magyar- országgal szemben nem biztosítja az olasz keleti politika sikerét és nem biztosítja Olaszországot a szláv veszedelem ellen. Jugoszláviáról Írva, megállapítja, hogy az úgynevezett jugoszláv testvérnemzetek egyesülésének nincsen sem történelmi, sem demográfiái alapja. A jugoszláv állam mai összeállításában tarthatatlan kutya-macska- barátság. Rámutat arra az antagonizmusra, sőt gyűlöletre, amely a vezetőszerepet játszó szerb elemék és a többi nemzetiségek között fönnáll. Romániáról és Lengyelországról egy fejezetben emlékezik meg és kijelenti, hogy ezt a két államot a keletről fenyegető veszedelem szövetségre szorítja. Lengyelországról megállapítja, hogy az azt ia föladatát, melyet Franciaország szánt neki, hogy tudniillik ék legyen a németség és Oroszország között, nehezen fogja tudni betölteni. Könyvének utolsó fejezetében a Duna- konföderácáó eszméjéről mond kritikát. Szerinte az egész eszmét a kufnetri megalománitai inspirálja, amely megvalósulás esetén nemcsak Középeurópa békéjét veszélyeztetné, de egész Európa békéjét a pánszláv mánia áldozatául dobná oda. A kisantant és a szláv zöld mtemacio- itálé. Ezzel a címmel a Venkov, a cseh agráriusok lapja, mai számában vezércikket közöl. A cikk írója az európai egyensúly helyreállítása céljából a szláv államok szövetségét kívánja, amelyek legnagyobb része agrárálam, A szövetség alapját a kisantant képezné, amelynek tagjai közül Jugoszlávia és Románia kimondottan agrárállamok. Lengyelországban a föld mivel ők tábora a Wi/tos- párt kormányra jutás a esetén nagymértékben megerősödnék. Bulgáriában mindinkább erősödik az az irány, amely a Jugoszláviával való kibékülést vette föl programjába. Ha ez megtörténik, akkor semmi akadálya sem lesz annak, hogy a kisantant Bulgáriát is tagjai közé vehesse. Természetesen Oroszország nélkül a szláv szövetkezésnek igen kicsiny jelentősége lenne, de az orosz emigráció agrár része tevékeny munkát fejt ki, hogy a bolsevista uralom megszűnése után Oroszországot a szövetségben való részvételre bírja. Ha a szövetség létrejön, ákkor a földmives- nép sokkal hamarább vet véget minden imperialista politikának, mint valamennyi konferencia, melyen pufíogó frázisoknál egyebet úgy sem hallunk. Formális ülés a képviselői! ázban. Prága, május 3. A képviselőház mai ülése, amelyet délután egy órakor nyitott meg Tomásek elnök, üres padsorok előtt, a teljes részvétlenség jegyében folyt le, ami a csekély érdeklődést kiváltó tárgysorozat mellett érthető is. A napirend első pontja a Pocsehrad-Weirksman helyi érdekű vasút megvétele volt. A forgalmi bizottság előadója Marék, a költség- vetési bizottság előadója pedig Burával képviselő volt. A ház vita nélkül elfogadta az előadók javaslatát. A cseh-szlovák—holland kereskedelmi szerződésről, melyet 1923 január 20-án kötöttek Hágában, Hudek képviselő referált s kijelentette, hogy ez a szerződés egy újabb lépés a köztársaság külkereskedelmi kapcsolatainak kibővítése felé. A javaslatot megszavazták. Második olvasásban elfogadta a ház a Barcelonában megkötött nemzetközi tranzitó- forgalmi egyezmény ratifikálására vonatkozó javaslatot. Végül nem ismerték el egy kommunista interpelláció sürgősségét- Ezzel az ülés véget ért. A következő ülés holnap délután egy órakor lesz. Bizottsági ülések Az alkotmányjogi bizottság mai ülésén befejezte a kiadói jogról szóló törvényjavaslat tárgyalását, melyet elfogadott. A kuli árbizottság az államnyelv és a kisebbségek nyelvének a középiskolákban való tanítására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalta. A javaslat mellett szavaztk a németek is, kik .arna kívánságuknak adak kifejezést, hogy a német iskolákban is rendszeresen tanítsák a cseh nyelvet. A javaslathoz HiM eb ralid (német szociáldemokrata), Spina (német agrárius) és Warmbrunn (kommunista) szóltak hozzá. «rraag0ar vts&w. m te fag»o«5 ez f cáa hegyes forma, fehér vagy barna antilop: csak magyar vragj/ olasz hölgy lehet, elvétve egy-egy bécsi dáma. Kényelmes, lapos sarok, 39—44-es számú cipő, fekete, szűzies zöld vagy sárga bagaria, esetleg szürke szarvas- bőr: biztosak lehetünk, 'hogy tulajdonosa német vagy osztrák. Változatosság okáért a figyelem rá-rá- terelődik egy víg turistatársaságra, mely csupasz térddel, szöges hegymászócipőkben ski- vel és bobgsleih-liel a hátán most jött le a közeli hegyekből, hol, mint mondják, kitűnő hó- mezők és ródüpáJyák vannak a sportbarátok nem kis örömére. Igen mozgalmasak a legelőkelőbb hotelek gyakori táncestjei, ötórai' teái, hol majd mű- vészkvartettek, majd világvárosi parkettán- cok szórakoztatják a mulatni vágyókat. Az élet aránylag igen olcsó, napi 30—40 líráért a legnagyobb hotelekben és penziókban dús ellátást, szép déli, balkonos szobát kapni. Ily" arányban olcsók a szórakozások is. A kabarén, három mozin kívül pompás kő színháza is van Meránnak, 'melynek igazgatója, Róbert Sharf-Latibe, sokáig volt Magyarországon is színész. Nagy’- perspektívája* kitűnő művészember, igen alaposan ismeri a magyar színházi viszonyokat, őszinte elismeréssel szól a magyar színpadi szerzőkről: Herczegröl, Molnár Ferencről, Lengyel Menyhértről stb., kiket állandóan műsoron tart. A komponisták közül Kálmán, Lehár, Jacotri operettjei mindig nagy sikert arattak színházában s az internaeionáíis közönség kedvencei, Most Faragó Jenő Offenbachjával éppen Kálmán Bajadérja van műsoron, természetesen táblás házak mellett ma megy tizennyolcadszor s miniden nemzetségü néző egyforma lelkesedéssel tapsol a kedves melódiáknak, melyeket játszanak is már egész Itáliában a zenekarok. Az operákat is előadó ensemblét osztrákok is. Magyar vendég is van vagy négy-ötszáz, kik között naponta lehet látni Stefániát, Lónyai gróf nejét. De jelentékeny számban van képviselve a szellemi, születési és pénzarisztokrácia is. A Qiselapromenadon. az impozáns Ktír- haus parkjában délelőtt 11 órakor kezdődik a korzó a Kurkapelle zenéje mellett. Felvonulnak a toalettek s a világ egyik teginternacio- nálisabb társasága ad egymásnak találkozót a simogató, tavaszi napsütésben, élvezve az üdítő hegyi levegőt s a virágillatot. A vendégek között túlnyomóan a gyöngébb nem van képviselve. Fiatalos arcú, ősz- haju angol nagymamák hófehér nyári díszben, vagy ha hűvösebbre fordul: tarka sálakban, flanell öltözékben. Nyúlánk másszék, koromfekete hajú, vülogószemü, kreolbőrü olasz nők, asszonyok és lányok, kiknek gyors mozdulatuk heves déli temperamentumról tanúskodik. Elegáns urak, mintha, a legutolsó divatlapból vágták volna ki őket — udvarolnak karcsú, szőke-, barna-, vöröshaju hölgyeknek, rózsás- arcú szép asszonyoknak. Totyakos, jól öltözött, monoklis öreg urak sétálnak simára borotváltam a gomblyukban nagy fehér rózsával; mosolygós arcú, terebélyes mamák, kik már túl vannak a veszedelmes koron s előre küldik a gyermekeket a Fráuleinnal, hogy fia- talabbnak. lássanak. Lakkcsizmás, szálas, fess olasz tisztek, mind borotvált arccal és lovagló pálcával, teljes parádés adjusztirungban egészítik ki a pálmás sétány kálóidoszkopszerü publikumát. Valami szokatlan jóllakottság, fizikai és lelki jólét árad az arcokról; a gond, a bánat, a nyomor érzései mintha itt ismeretlenek volnának a győző nemzetek népei között. Csak pompa, fény, m egei égül és és élni vágy ás — amerre csak tekintünk a zsibongó, vidám korzón. Itt láthatjuk a legutolsó párisi divatkreációkat, Paquin mester remekeit. Az anyagjuk étamine, gabardine. grenadin, igen kedvelt az éponge, melyben eddig nem látott színeket és mintákat tudnak összeállítani, de gyakori a sottis díszítésű kötött gyapjukosztüni és a selyemtrikot. Sok kosztümöt és ruhát lehet látni nyersselyemból, különösen az olasz hölgyeknél. Az alj szokatlanul szűk és hosszú, egészen a bokáig érő. El lehet mondani, hogy teljességgel a világos színek dominálnak, itt-ott kékes-Hlás kalikó változattal, mintha csak Momtecario strandján nézelődnénk. A ruhákhoz stílszerűen igazodnak a kalapok, melyekben szintén a világos,* főképp a fehér szán dominál- A forma kicsiny szélű, a homlokba mélyen behúzott tagad vagy rizsszalma, esetleg fehér filz, de sok a finom selyemmel bevont, divatos, mintás fátyollal letakart kalap is. Meránban, az enyhe napsütés és tavasz hazájában nagy szerepet játszik a női gajdé- robe-bam az ernyő; epéikül alig látni divatos hölgyet, akár a gyönyörű Tappeinerwegen. 'Gilfpromenaden, vagy az Erzsébet királyné hófehér márványszobrával ékes Passer-pro- menaden járunk. A dívatmesterek fantáziája a női napernyők terén egzotikus alkotásokat produkált. Már a Duna-korzón is mosolyt fakasztott egy-egy furcsa alkotásu női napernyő. Itt túlszárnyalták egymást a hölgyek s úgy tűnik fel, mintha kurta furkóra, bunkósbotra volna kifeszitve a drága, színes, batikolt selyem, majdnem laposan, mint a japán gésákat ábrázoló illusztrációkban látjuk. Azt azonban el kell ismernünk, hogy épp olyan kecsességgel hordják a hölgyek a bambuszbun- kós furcsaságokat, mint valamikor a normális napernyőt. Ha a beszédjüket nem is hallanánk, akkor is elárulná a Kurgastok nemzetiséget lábbeli- viseletűk. Kis láb, magas francia sarok, fran-
