Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-25 / 116. (268.) szám

Péntek, méjns 25, — (A Magyarországból Szlovenszkóra érke­ző vonatok uj menetrendje.) A Magyarországba utazó szlovenszkói közönséget érdeklő s a mos­tani menetrenddel szemben mutatkozó lényege­sebb változások a következők: A budapest—kas­sá — poprádfelka — sátoraljaújhelyi gyorsvonat ezentúl Budapestről 9.10-kor fog indulni, Miskolc­ra 13.03-kor, Sátoraljaújhelyre 15.16-kor, Kassára 16.10-kor érkezik Ellenkező irányban Kassáról 15 órakor, Sátoraljaújhelyről 15.43-kor. Miskolc­ról 17.54-kor indul és Budapestre 21.40-kor ér­kezik. A csatlakozás Munkács—Lavoczne, illetve Poprádfelka felé megmarad. — A budapest—szobi vonalon a zsolna—berlini gyorsvonat 10.05-kor indul a nyugati pályaudvarról és az ellenkező irányból 18.40-kor érkezik Budapestre. — Julius 1-től kezdve ismét forgalomba helyezik a meg­szüntetett budapest—prágai gyorsvonatot, amely a nyugati pályaudvarról 8.20-kor indul és Prága felől 21.05-kor érkezik Budapestre. — Párkány- nánára a személyvonat a nyugati pályaudvarról nem 7.15-kor, hanem 8.40-kor fog indulni. Pár- kánynánán személyvonat! csatlakozása lesz Po­zsony—Brünn—Prága felé. — A budapest—salgó­tarjáni vonalon a keleti pályaudvarról induló ruttkai gyorsvonat megszűnik, helyette Budapest és Salgótarján között csatlakozással Ruttka felé uj gyorsvonatpár közlekedik, amely a keleti pá­lyaudvarról 13 órakor indul és az ellenkező irányból 18.05-kor érkezik Budapestre. A salgó­tarjáni személyvonat 9.50-kor fog Budapestre ér­kezni. Ezen a vonalon még egy uj személyvonat is közlekedik, amely a keleti pályaudvarról 6.30- kor indul A nyári menetrend junius 1-én lép életbe. — (Bombamerényletek varsói lapok ellen.) (Varsóiból jelentük: A Rzecz Pos-poW.a é*s a Kurier (Polski szerkesztősége ellen 'bombamerényletet (követtek el, amely ,a felszerelésekben súlyos káirt okozott. Rövid idő mullva a Gasiette Porannta és a Oasetta Varsovsika szerkesztőségében találtaik egy bombát, amelyet robbanása előtt sfkrütt ár­talmatlanná tenni. A bombákat a rendőrség véle­ménye szerint a kommunktta tiiflkos szervezetek tagijai helyezték el a szerkesztőségefeben. színű Az fes inm n Matimsaiem herceg. A prágai német szín­ház tegnap este felújította Straussnak egy régi metlódiálkibain dús és színes, de különben unalmas operettjét, melynek dme: Mathusalem herceg. A címszerepben a berlini komikus opera egyik dí­váját, Suohy Miangítot láttuk, a fér® SoocnSkkíS sze­repében a bécsi Glawtatsch vemd'égszerepeltt. Barco Olga és Riedinger Lothar dr. szintén vendégként játszottak tegmtaip .este. Nagy és különös sikert egyik vendég sem ént el, átlagosain tetszett min­denük. (g.) (*) Lakatos László a Négy frakkról. Buda­pestről jelentük: Szombaton este mutatja be a Vígszínház Lakatos Lászlónak uj darabját. A da­rabról a szerző a következőket mondotta egy új­ságíró előtt: — Tavaly junius végén kezdtem írni a „Négy frakk“-ot és dolgoztam rajta ez eszten­dő februárjáig. Szatirikus társadalmi komédiát szerettem volna írni, egy a vígjáték ősi hagyo­mányai szerint való példázatos darabot, amely egy adoma vagy mondjuk történet keretében mutatja be néhány ember vágyódását, hibáját, félszegségét, csalódását, a jót és a rosszat, az emberit, a fájdalmasat, a hivságosat, a nevetsé­geset, ami bennük és bennünk van. Góth és Góth- né, Lukács, Makay Margit, Gomöaszögi Ella, Ta- nay, Szerémy, Bérczy, Bála Miklós, Bárdi, Litt- key Irén és Szalay játszik a darabot a Vígszín­ház páratlan, fényes, veretlen együttese, amely — öröm és disz ez nekem — a pesti bemutató után Bécsiben és Pozsonyban is eljátsza komédiá­mat. (*) Elmaradt Puccini premsér. Bécsi szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Puccini, aki a Manón Lescaut című operájának premiérjére ide­érkezett, ma reggel elutazott, mert a bemutatót az állami opera csak ősszel tartja meg. (*) Vendégszereplések a pozsonyi színházban. Értesülésünk szerint a pozsonyi magyar színház­ban ez évadra tervezett vendégszereplések sorát Sarkadi Aladár, a budapesti Vígszínház művésze nyitja meg. Sarkadi három előadáson lép föl és pedig hétfőn és szerdán Az ártatlan Don Juan c. bohózatban, kedden pedig a Tatárjárás c. ope­rettben. Junius 1-től néhány napig a Vígszínház együttese fog vendégszerepelni. A Vígszínház- az általa előadandó darabokra saját különleges dísz­leteit is magával hozza. A prágai német szinház műsora: Péntek: Dobpergés az éjszakában, premier. Szombat- Klarlssz íél szive. Locpoldime Konstantin vendégszereplése. Vasárnap délután: Bohémek. Vasárnap este: Marinka, a táncosnő. A prágai német kis-szinpad műsora: Péntek: Házassági szabadság. Szombat: A kis bűnös. Vasárnap: Utazás a leánykor felé. A pozsonyi magyar szinház műsora: Péntek: Bajadéf. Szombat délután Az a huncut kéményseprő. Szombat este: Aranymadár. Vasárnap délután: A falu rossza. Vasárnap este: Cigányprímás: Hétfő: Az ártatlan Don Juan. Kedd: Tatárjárás. Szerda: Az ártatlan Don Juan. IRODALOtf isMÍVÉSZff * (Pozsonyi művészek grafikai kiállítása.) Po­zsonyból irja tudósitónk: Schuberth Gyula Já­noska Tivadar és Szalatnay Artúr pozsonyi kép­zőművészek kollektív kiállítása május 20-án nyílt meg a pozsonyi Savoy télikertjében. Akvarell és ceruzarajzokat állítottak ki, de a pozsonyi közön­ség nem tanúsít valami nagy érdeklődést, amit a gazdasági viszonyokkal lehet szépíteni. Mind­össze pár kép keit el, a látogatók zörne is a mi­nimálisra redukálódott. Mint értesülünk, a pozso­nyi képzőművészeket annyira elkeseríti a közön­ség részvétlensége, hogy többen végképp itt­hagyják Szlovákiát és Olaszországba mennek. * (A berlini Petöfi-esthez.) A Berliner Tag­blatt irja a következőket: „Az 184S-iki szabaság- köííő évszázados ünnepére hivott meg a Meister- saalba WSMi Neumann-Nordlingen. Petőfi egykor, midőn első költeményei megjelentek európoszer- te érdeklődést keltett. Ma már csak egy magyar nemzeti fogalom „népies11 az ébredő magyarok értelmezése szerint, bár eredetileg szlovák volt és Pebrovicsnak hívták. Mint ahogyan ima már nevetünk azo-n, hogy The odor Körner gyereftósé- göit miég mindig a klassziíkmsoikíhoz számítják, úgy nevetve sékflumlk el afelett is, hogy Petőfit a nagy európai lyrikusok közé sorozzák . Éppen Pe­tőfi az a jelenség, akinek csak mint egy időben határolt és régen felülmúlt tehetségnek van létjo­gosultsága az európai irodalomban. — (eu.)“. Ed­dig a Berliner Tagblatt cikke. Igazán nem tart­juk érdemesnek, hogy az ismeretlen és magát megnevezni nem ismerő „eu“ úrral, a cikk író­jával, Petőfi Sándor költészetének értékéről vi­tatkozásba bocsátkozzunk. Minden sora elárulja, hogy nem tárgyilagos irodalmi kritika, hanem politikai rosszakarat és gyűlölködés vezette. Éppen egy nagy német író és kritikus. Honmano Grimm helyezte Petőfit legelőször a vfágtroda- lom legragyogóbb tehetségei: Homeros. Shakes­peare, Misfcral és Goethe mellé ötödiknek. Azt hisszük, hogy Herma-nn Grimm szava még ma­napság is nagyobb súllyal bir, mint a Berliner Tagblatt ismeretlen zugfirkászáé. Az 3yen cik­kek igazán alkalmasak lennének arra, hogy fel­keltsék a magyarság jogos felháborodását, ha nem tudnék azt, hogy a Berliner Tagifatt-nak magához a német nemzeti széliemhez és irodalom­hoz sincsen semmi köze. Idegen lelkű, radikális konjunktúra lap, mely époer, olyan cinizmussá! neveti a német nép mai kálváriáját, mint an.!- lysn gtalád miüvéletle-nséggel akart ütni Petőfi Sándorom és rajtái keresztül a nemet nemzet ta­lán egyetlen igaz baifáitján: a magyarságon. MÖZOAIPASAfl A magyar üvegipar jövője. Budapest, május 24. Ungár Ármin üveg-gyári igazgató, a magyarországi üveggyárak egyesületének elnöke a magyar üvegipar helyzetéről és jövő kiátásaiiról ezeket mondotta a Magyar Lloyd“ tudósítójának: Az üvegiparban a kereslet élénk és a magyar ipar teljesítőképessége felette szá­mottevő. A palackgyárak például nemcsak fedezik a teljes magyar szükségletet, hanem tekintélyes kvótát juttathatnak exportcélokra is. Az öblösüveggyárak a magyarországi szükséglet 60 százalékának termelésére van­nak berendezve és a magyar táblaüveggyár­tás is néhány év alatt annyira fejlődött, hogy ma már az itthoni szükséglet 25 százalékát áBitja elő. Ha azonban a kormány beváltja az üvegipar feteegitése tekintetében tett Ígéreteit, úgy a magyar gyáraik oly üzmbővi- tésekre lesznek hajlandók, amelyek révén az üveggyárás minden ágazatában a hazai szükséglet teljes fedezését váEaühatják. Nagy a haladás laboratóriumi, kozmeti­kai és vegyipari üvegáruk gyártása teTén is, ámbár e cikkekben még igen erősen vagyunk behozatalra utalva. Villanykörtegyárunk To­kodon is már 30—40 százalékát állítja elő a Szükségletnek. Szó van róla, hogy Győrött alakulna egy vegyipari üveggyár, Mrskoíczon pedig tábla­üveggyár. Miután a beruházások több száz­milliós költségre rúgnának, nem hihető, hogy e tervek ezidőszerint megvalósulhatnának. A magyar üvegipar egyébként biztc^ utón halad, hogy termelése minden igénynek megfeleljen. A Máv. személykocsijainak abla­küvegeit pl. ma már kizárólag a magyar ipar látja el, mert a magyar gyártmány úgy víz- tisztaság, mint nyújtás tekintetében teljesen azonos a legjobb cseh gyártmánnyal, amint ezt a cseh táb 1 aüv-egszövetség is elismeri. Az idegen áru behozatalának csökkenését el csorbán a vámvédelemtől reméljük és csak ha ez meglesz, tölthetik be üveggyáraink a magyar iparfejlesztés terén reájuk háruló rendeltetést. A magyar üveggyárak tőkeerejüknél fogva fejlődésképesek. A zagyvapálfalvai üveggyár most emelte alaptőkéjét 10 millió K-ról 30 millió K-ra, (tartalékjai meghaladják a 100 nrHió koronát.) Tőkeerős a sajószent- péteri palackgyár, a Salgótarjáni kőszén­bánya rt. egyik főrészvényese a salgótarjáni üveggyárnak, hol Dréherék és Haggen- macherék is erősen érdekelve vannak, tőke­erős csoport kezében van a gróf Károlyi-féle káposztásmegyeri üveggyár, mely hosszú szünetelés után most ismét üzembe jött és a Tokodi üveggyár, melyet az Egyesült izzó- lámpagyár vett meg. Ha van gyár. melynek jövője ma kérdéses, úgy ez a gondnokság alatt álló Károlyi-féle parádi üveggyár, hol nagyobb tőkebefektetésre jó ideig számítani nem lehet. — Az elszakadt országrészekkel két nagy üveggyártól estünk el, a medgyesi és dicsőszentmártonitól. Amaz üzemben van ma is (egy kemencével) a dicsőszentmártoni (a Mercur-bank alapítása volt) ma már nem is üveggyárul szolgák Uj 'korszak előtt áll a magyar üveggyár­tás, ha a kormány asz üveggyárak jogos kívánságait sürgősen teljesítené. Ma még mindig késik az erre való hajlandósága, ami­nek bizonyságául csak egyet említek fel. A zagyvapálfalvai gyárba menekültek vannak betelepítve, ami által 29 munkahelyiség van a gyári rendeltetéstől elvonva. Építkeznünk kéfl. hogy saját helyiségeinket pótolhassuk. — Á Morva-Sziléziai Bank szanálási terve. Brünni tudósítónk jelenti: Tegnap tar­tották a likvidáló Morva-Sziléziai Bank köz­gyűlését, amelyen 185 részvényes volt jelen, akik 56.521 részvénnyel 2708 szavazatot kép­viseltek. A részvénytőkének tehát mintegy tizedrésze volt képviselve. A fölszámoló bi­zottság elnöke, Bublik dr„ előterjesztette a nyomtatott revíziós jelentést, amelyben meg­vádolják Kacfrek főigazgatót, Rokos igazga­tót és Vebs és Stipa revizorokat. Az 1920. és 21-iki mérlegek hamisaik voltak és a föl­számoló bizottság uj, helyesbített mérlegeket készített Az uj mérlegek alapján adótörlést és az igazgatósági tantiéinek visszafizetését fogják követelni. Az aktívák összesen 170,177.917 koronát tesznek ki, amellyel szemben a passzívák 364,639.699 koronára rúgnak, úgy, hogy a hiány 193,461.782 koro­nát tesz ki. Az ingatlanokért nem lehet az előző mérlegekben föltüntetett összeget el­érni. A bizenci banképület például 240.000 koronára volt becsülve, ezért azonban leg­följebb 140.000 koronát tudnak elérni. A föl­számoló bizottság jelentése szerint tárgya­lások folynak a Ceska Bankával és a Cseh Ipar- és Mezőgazdasági Bankkal a znaimi, zwittaui és iglaui fiókok átvétele érdekében. A többi fiókok iránt nincs érdeklődés. Bublik dr. szanálási terve szerint 600 millió cseh ko­rona szükséges az intézet szanálására, de egyelőre még csak 13 milliót jegyeztek és mintegy 50 millió koronát ígértek a jegy­zésre. Ezek szerint a Morva-Sziléziai Bank szanálása nagy akadályokba ütközik. — Az utódállarookbeli bankok követelései a budapesti pénzintézeti központnál. Budapesti szer­kesztőségünk jdtentá: A pénzintézeti központ az utóbbi időben tárgyalásokat folytatott az utódál­lamok bankjaival, hogy milyen valutában fizesse adósságát. Windisch igazgató a tárgyalásokról ügy nyilatkozott: A központhoz oly intézetek is tartoznak, melyeknek székhelyei az utódállamok­ban vannak. Eddig a központ ezeket az összegeket még nem fizette vissza. A legutóbbi igazgatósági ülésen foglalkoztunk ezzel a problémával. Mind­enekelőtt meg kellene állapítanunk, hogy az utód­államok valutáiban keü-e a betéteket visszatérí­teni avagy magyar koronáikban. A trianoni béke- szerződésben erre nézve semmiféle rendelkezés nincs. Egyelőre tehát a kérdés továbbra is füg­gősben miarad és mi arra törekszünk, hogy a szlo- vemszkói, erdélyi és vajdasági intézetekkel köz­vetettemül számoljunk el. Az esetleges vitás kér­déseket nemzetközi bizottság fogja eldönteni — A jugoszláviai telepítések eddigi eredmé­nye. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Az S. H. S. királyság kormányának régi törekvése, hogy a meglehetősen elhagyatott délszerbiai föl­det benépesítse, hogy a természettől némely te^- kintetben kedvezően ellátott országrész is hama­rosan megtegye a civilizáció útját és gazdasága, kultúrája elérje az ország többi részének színvo­nalát. A legújabb hivatalos adatok szerint Szer­bia déli részeibe 1918 óta 1922. év végéig betele­pítettek: Szerbiából 28.299 hektár területen 3367 családot, Montenegróból 9974 hektáron 1346 csa­ládot, Boszniából és Hercegovinából 8400 hektá­ron 869 családot, a Vajdaságból 3882 hektáron 625 családot, Horvátországból 12.248 hektáron 1505 családot és végű! Dalmáciából 7562 hektáron 1045 családot, összesen tehát az ország minden részéből 8757 családot telepítettek le Dálszerbiá- ban 70.375 hektár területre. Hogy a 8757 család között milyen elenyészőin csekély a magyarok száma, arról bölcsen hallgat a hivatalos statisz­tika. — A magánvállalatok állami ellenőrzésétől él- állottak Romániában. Romániai szerkesztőségünk jelenti: A P. M. H. legutóbb megdrta már, hogy Bratianu Vintila pénzügyminiszter törvényterve­zetet nyújtott be a magánvállalatok állami ellen­őrzéséről. Ezt az ellenőrzést a kormány által a vállalatok igazgatóságába delegált biztosok vé­gezték volna, még pedig vétójoggal. A tervezet etlen olyan nagy volt a felzúdulás, hogy a kor­mánypárt erdélyi képviselői a pénzügyminisztert arra figyelmeztették, hogy tervezete magával ránthatja a kormányt Bratianu előbb csak arra volt hajlandó, hogy az ellenőrzést azokra a válla­latokra terjeszti ki, mélyek a hadsereg részére szükséges anyagokat állítják elő. ErirChercez dr., a regátbeli gyáriparosok elnöke be is jelentette az iparügyi: kongresszuson. A megindult tárgyalá­sok soráq ezt a tervet is elejtették, bár a pénz­ügyminiszter fentartotta azt az elvi álláspontját, hogy tervezete a szociális fejlődést szol gél ja. — Megjelent n „Gazda". Pozsonyiból jelenti tudósttónik: A „Gazda" című mezőgazdasági folyó­irat, oetniiy nráraius 24-üke, az OSzGE működésé­nek felfüggesztése óta szünetéit, pünkösdikor újra megjelent. Beszámolói álban. bejéi önti az egyesülőt — artíft a Prágai Magyar Hírlap elsőnek ideá­iért — hogy nevet változtat és ezentúl „Naigybir- toécosofk, Birtokosok és Bérlők Országos Gazda­ság! Egyesülete Szlovemszkóri* (OGESz) lesz a neve. Aiz alapszabályokat és a névváltoztatást május 16-án 5560—1923. szám afett hagyta jóvá a tefójthaflaftrmi márriszttéirium. Május 23-án az OGESz igazgató választmány! ütést tartott a Kererike- deflimi- és Iparkamarában, amelyen a szokásos Je­lentéseken kívüli rmmlkálsügyek is szóba kerülték: — Ul gyárak Jugoszláviában. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Eszéken az Iván Fied- ler részvénytársaság, amely három mechanikai szövőgyárral bír, uj szövőgyárat alapított, amely ötezer' orsóval fog dolgozni. — Ugyancsak Eszé­ken a Luxardo testvérek, zárai konyak- és likőr­gyárosok, „Luxo^dákörgyár részvénytársaság cég alatt uj likőrgyárat létesít, amelyben a szla­vóniai és baranyai borvidék bortermését fogják feldolgozni. — A Gschwmdt-gyár tőkeemelése. Budapest! szerkesztőségünk jelenti: A Gsohwándt-gyár R-T. alaptőkéjét főiemen oly módon, hogy a régi rész­vények 1000 K-ra feJbélyegezttetnefk és az uj részvényeket 2:1 arányiban 10.000 K befizetés el­lenéiben a részvényeseiknek felajánlanak. — Negyvenezer látogató a budapesti áru- mlntavásáron. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti árummtavásárnak a pün­kösdi ünnepek alatt negyvenezernél több látoga­tója volt. A kiállításon nagyszámban vesznek részt Romániából, Jugoszláviából, Bulgáriából és a távolabbi országokból való üzletemberek is. így több csehországi és olaszországi kereskedő is Budapesten tartózkodik. A vásáron már eddig is jelentékeny üzleteket bonyolítottak le. — Középeurópai fatröszt amerikai vezetés alatt? Az Újság budapesti jelentése szerint egy amerikai tőkecsoport azzal a tervvel foglalkozik, hogy a cseh-szitovák és román faipari vállalato­kat egy trösztbe vonja össze, amelyhez a Fo- resta is tartoznék. Ebből az egyesülésiből az em­lített lap jelentése szerint egy hatalmas közép­európai fatrösztöt alakítanának. — Szlovenszkói fizetésképtelenségek. A prá­gai hitelezői védegylet a következő fizetésképte­lenségeket jelenti: Hrdy Vencel kereskedő. Vág- ujhely, „Veza“ nyilvános kereskedelmi társaság (Velinsky és Zabokrtsky, Trencsén. Dym Dávid rőföskereskedő, Kassa, Schwarz és Neuhauer ke-, reskedő, Kassa, Richter Artúr kereskedő, Nyitra, Becher Adolf kávés, Pöstyén, Auder József ke­reskedő és vendéglős, Komját, Breitner Mómé könyvkereskedő, Kassa, Klein József rövidáru­kereskedő, Ungvár, Halpert Sulem gyarmatáru- kereskedő, Munkács, Sameth Dóra kereskedő. Eperjes, Farkas Zsigmond fakereskedő, Pozsony. — A Magyar Jelzáloghitelbank helyzete. A Pr. Pr. budapesti tudósítója jelenti: Heteik óta1 sóik szó estük a tőzsdém egy a Magyar JeSeáHoghátel- bautókal kapcsolatosam tervbevett tranzakcióról. Madarassy-Bedk Gyula báró a Jelzálotgihitelbank elnök igazgat ója kijeáentette egy újságíró előtt, hogy azok a hírek, mintha az intézet egyezséget költött volna, nem félelmek meg a va'lósáigmaík. A 'bank helyzete .reudíktvütl súlyos és eddig a külföldi hitelezőkkel! megegyezés még nem jött létre. A barik csupán jel záloglevelek cmrén több mint 160 millió frankkal tartozik. Arra a hírre nézve, hoigy a bécsi Bosefl-csoport összevásárolja a Jél- záJoghitelbarik részvényeit Madarassy-Bedk kije­lentette, hogy ez nem felél meg a valóságnak és nem vehető fkomölynn. *AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAáAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^A*ai»^ 3 ^\ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ J x \ Saját készitményü finom férfi £ j\ és női fehérnemű, asztal- me > 3 \ térítők és mindennemű Jenára ^ \ ... £ J — Árusítás nagyban és kicsinyben £

Next

/
Thumbnails
Contents