Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-02 / 100. (253.) szám

^Csütörtök, május 3. * (*) Uj magyar operett. Verő György, a Szul­tán és több regi híres magyar operett szerzője, régen hallgat, most uj háromfelvonásos operettet fejezett be. melyet a nyári szezonban Sebestyén Géza budai színtársulata fog bemutatni. Az ope­rett elme: Múmia kisasszony, partitúráját Pallós Tivadar fiatal zeneszerző szerezte Zágon István verseire. (*) Fecskék. Budapestről jelentik: Az írók kísérleti színháza vasárnap délelőtt egy fiatal írónak, Kertész Istvánnak „Fecskék11 című vigjá- tékát mutatta be. A vígjáték mint színpadi alko­tás bizonytalan lábon jár, alakjai erőtlenek, cse­lekménye sovány és vontatott menetű. Maga at darab sokhelyütt reminiszcenciákat kelt A prágai német színház műsora: Csütörtök: A bolygó hollandi. Péntek: Pompadour. Szombat: Pompadour. A prágai német kis-szinpad műsora Péntek: A flu. Szombat: A kék csoda. < > | j| nj étterem Prágában: ! Ü OEUTSCHER Ü TüEAIEROARTEi j J [ Elsőrendű menü. . . Ke. 7.50 5 Előfizetés lo adagra KS. 70.— | | ■ A színi előadás előtt és § £ titán friss meleg konyha | © 1314 3 •ee»©®ee®®©es®®©ee®ee®®»#ese©®®© immimtsmmin Tornyai János és Benedek Péter kiállítása. Budapest, május 2. Az „Alkotás Müvésziház“ vasárnap délelőtt nyitotta meg Kossuth Lajos-utcaí helyiségeiben Benedek Péter és Tornyai János gyűjteményes kiállítását. A kiállítás rendkívüli szenzációja: Benedek Péter, egyik kiállító, ki egy­szerű, iskolázatlan földmfvespanaszt a Duna men­téről, Uzony falvából. Kora gyermeksége óta „rajzógat44. KertlH minden mezei vagy gyári munkát, csak egy ér­dekelte: a formák és színek lelke, melyet csodá­latos finomsággal tud visszaadni primitív művé­szete. ’ ­Intimitások pompás megfigyelője, karakterek meglepő érzékelője és a nagy kompozíciókkal is megpróbálkozott. „Tanulmányfej“-e, — mily különösen hangzik ez egy paraszttól! A kifinomodott városi nőt ka- rakterizáljia; ugyanez az impresszióm „Bálint Jienőné44 arcképérői, „Önarcképem44 „Forró lány “-ár ól is. Megható gonddal igyekszik megfesteni „Szé- csi Mári“ szép arcát, „Kotsis Rózsi44, „Dömötör Zsófia44, „Édesanyám44 és „Nővérem" cimü ké­peit, valamint a paraszti élet kisebb-nagyobb je­leneteit. Vannak müértök, akik egyenest Rousseau mélységét és egyszerűségét, valamint a japánok kevés, eszközzel kifejező nagy művészetét idézik a képeit szemlélve. Annyi bizonyos, hogy eredeti és jóleső a munkája, de a továbbfejlesztés, a. nagy technika utáni törekvés, a szinproblémákba való elmélye­dés csak rontaná a tehetségét. Itt. ezen a ponton érdekes, ahol most megállt. A közönség, sőt maga Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter is nagy érdeklődéssel kíséri ki­állítását s közölte vele, hogy a kultuszminiszté­rium gondoskodni fog továbbképzéséről. Töme­gesen lepik el a látogatók a kiállítás termett és csoportok tolonganak a rajzai előtt. Ugyancsak vasárnap mutatkozott be Tornyai János jónevü tájképfestőnk is a szomszédos ter­mekben. Gazdag kollekciójából az Alföld iránti végte­len szeretet és fogékonyság árad ki. Annak bo- rongós, őszies, napsütéses hangulatait impreszio- nízmusán át fejezi ki a legsötétebb szinpompátöl a gyengéd elhalkulásig. Figyelemreméltó eredményt ért el grafikai munkáival. A Idálíitás rendezése Bálint Jenő művészeti vezető érdeme, aki egyszerre a szenzációk so­rába emelte ?, vasárnapi bemutatót. Berendv Katalin. Magyar Museum. Emlékezés az első magyar szépirodalmi és kriti­kai folyóiratra. Irta: Dr. Szikfay Ferenc. Kassa, május 1. „Kassán, Pünköst4 Hav. 1 ső napj 1788.“ indí­totta meg irodalomtörténetünk három alapoz ö munkása, Kazinczy Ferenc, Baróti Szaibó Dávid és Batsányi János az első magyar revüt, a „Ma­gyar Mnseumot44. A folyóirat megindulása mar eredménye annak a Társaság-Kötésnek, mely „Sz. András havának 13 dik napján 1787 ment végbe, mikor a „Parttassus4 hegyére gyűl adózó három Magyar öszve kerülc...“ „Hármok testében egy szív lakozott, egy lélek," — „Élőjött a Tudomány *s Nelv4 dolga megint." „Ki-tettük a tárgyat, már gondolatunk legyen arra szegezve." ,,l jégyen akár­ki, de keli kezdőnek lenni. Nehézség; a nemes ev • mének köszörű-köve. Vékony erekből kezdődnek , testes folyamok. Nagy fáknak az első kezdete kis t mag volt" — Ezekkel a gondot átokkal indul ne- i héz, töretlen útjára a „hármas erő", szándékuk: ■ „haszna Hazánknak s nem fatsaros, mert Tenné- : szét törvérniyeivefl eggyez". A Musa fülükbe sug- 1 ta: „Kis időnek alatta’ c‘ szfkrátsíka derék lángot fog vetni" s „kezet ttgjoteg adván s vésvén, a : munkára leg-ott nagy örömmel oszolnak". — i És a szikrátska, mely Kassán gytdt az Urnák ' 1787-ik esztendeiében, „mint mikoron harapot 1 gyújtunk a száraz avarban, tűzbe 'bonul egyszerre mező s elenyészik aszalja": csakugyan kiégette - nyelvűnkből „hogyha mi gyom veri fel kebelét4* s „a kezeik tollaikra hevülvén, vetekedve ‘kihúzták pari agodásábóF4. Lehetetlen meghatódás nélkül olvasni a ..Ma­gyar Museum44 nehézkes, dadogó, de tiszta szán­dékú, nemes tűzzel fűtött Írásait Mikor még „nyelvűnknek alkalmatos voltát44 kell bizonygatni a tudomány művelésére, .mikor egy „Tudós Tár­saság*4 alapítása még csak a Jövő zenéje, mikor a poéták és tudósok „izzadva szerzett munkáikat4* ingyen kénytelenek „által-engedniök44 „nyerekedő Nyomtatóinknak44, — sőt— „azt ktvármyák, hogy ! ezemi-íeüyííl a nyomtatást — is pénzünkkel fizes- | sük", makor a magyarnak még „nyelvkönyve** i sem vott, — valóban töretlen voít az tít a Pftr- nassus hegyiére! És a három -vfiágosícjű szövetkezett ember­nek mégis első gondja: „a közre-botsátott mun­kákat próba-kövére húzván, a józan Crttrcának szövétoekével, minden részrehajlás nélkül, meg­vizsgálva; a4 mi azokban követésre méltó, vagy távozfcataávató, kimutassa; és e‘ szerint Hazánk fiait a Szépnek és Rútnak, az Igaznak és Nen*- i gaznak, a Tökéiletesnek és Hibásnak megkülonv böztetésére, s eleven érzésére vezéreliye." Ezekkei a gondolatokkal a ,3é-Vezetés44-jben indád útjára a Magyar Museum Kassán ma' 13© esztendeje. „Ebbe a gyűjteménybe mind azon kls- sebb-szabásu Munkák béfogadtatnak, s kőzreeresz- tettuek, metóyek jelentett tárgyunkra, az az Anyai Nyelvünknek gyarapítására, s‘ a* Tudomány óik­nak Hazánkban való terjesztésére szolgáinak.4* „önként értetődik azonban, hogy az oüyan Mun­ka nyomtatásra méltó, jól kipaliérozott, semmi személyt vagy Vallást érdeklő versengésbe nem ereszkedett, egy szóval, miniden illetten s nem a Nemzet 'hasznát arány zó aJatson tefeéntettöi mentt légyen". Milyen nemes gondoláitok, mily tisztult ízlés, m&y szerkesztői eUbivatotteág nyilatkozik meg ezekben a szavakban! És a két év alatt, amíg a jószándéka folyóirat élt, mind a nyolc „negyed­ben4*, (az első revünk évnegyedenként megjelenő volt) a' szerkesztőség híven megmaradt kitűzött programmja mellett Szépirodalmi kísérletek (na- gyobbára fordítások és átdolgozások) mellett a „Magyar Museum" mutatja be a közönségnek magvas méltatás keretében Bessenyei Györgyön, aki „minden igyekezetével azorni volt, miként írá­sainak kellemetességeivel Magyarainkst nyelvük­nek kedvelésére indítsa"; — Ányos Fáit, aki „egy voit“ azok közül, „kik a leg-szebb természeti aján­dékkal bírván, jeles érdemeikért közönséges es- meretségre s hazafi társainknak tiszteletére mél­tók volnának és mégis feled ék egységben mairaa- nak". — A folyóirat lapjain folyik a vita Rajtiis József B. Szabó Dávid ellen irt „Sisakos pajzsos Mentő írása" és Batsányi János „Tóídalék"-a közt, — mind irodalomtörténeti ínyencségek egy művelt magyar embernek, éppen úgy, műit Bat­sányi értekezése „A fordításról", melynek sok té­tele ma is megállja a helyét, — Vérségi tanulmá­nya „A szép Mesterségekről", — Kazinczy kriti­kája Bartzafatvi Szabó Dávid Szigvart-fordításá­ról, — itt jelent meg Batsányi. János híres vers&, „A Frantzia-országi Változásokra",. mely először fakad ki a „hív Jobhájgyi toknak felszentelt hohéri4’ eHen sok imt okozva később a. költőnek, stb. Ki győzné felsorolni mindazt a nemes törek­vést, lendületet, nagyot, szépet táoatrást, ami lelki gyönyörűséget okoz a kezdetek kezdete kutatójá­nak. „Vékony erekből kezdődnek a testes folya­mok44, „nagy fáknak az első kezdete kis mag volt!** A magyar kultúra, a magyar irodalom te­rekéi yí álénak, mélynek csúcsa’ ma ország-vilá­gon meglátszik, melynek árnyékában megpihen­het ima.1 az akkor még csak messziről például meg­csodált írantzia és Ánglus nemzet fia is, íme, itt van az első kis magja. Ami lett, azóta lett, a testes folyamnak Kassán csörgedezett a kútfeje. * © És ma valahogy visszájára fordult megint az irodalomtörténet. A testes folyam hömpölyög to­vább, a kis magyar nemzet könnyel és szive vé­rével dagasztja. És nekünk nem maradt belőle csak egy holt ág, egy elrekesztett duga. Hiába hord hátán a nagy folyam világraszóló gályákat, nálunk vannak elvakult gyölöfködők, akik „nyel­vünk alkalmatos voltát" tagadják, egy „Tudós Társaság" a fölidézett nehézségek miatt ma is csak vágyálom s az írók, poéták „izzadva szerzett munkáikat44 ingyen kénytelenek „által-engedniük44, „nyerekedő Nyomtatóknak". — Százharmincat esztendővel ezelőtt Pünkősr havának első napján Kassán buggyant föl az első vékony ér, a „Magyar Museum". Ne múljon el a jubiláns esztendő anélkül, hogy ne fakadjon száz­szor erősebb sugárban egész Szlovenszkó ma­gyarságának szellemvilágát megtermékenyíteni, paftegodásából inegttertft&ni egy uj forrás, egy „UJ Magyar Múzeum!44 Ma sím mondhatunk aktuálisabb szavakat, mint a jó öreg Professzor, Szabó Dávid. 135 esz­tendővel előtte: „Kitettük a tárgyat, már gondo­latunk legyen arra szegezve!" „Légyen akárki, de kell kezdenek lenni!" „Nehézség: a nemes elmé­nek köszörü-köve!" * (Az olaszok Petöfl-ümtepe.) Rómából jelen­tik: Az Európa Orieutale cimü tekintélyes folyó­irat legújabb számát Petőfi emlékezetének szen­teli. Áz olasz irodalom kiválóságai közül Um- berto Nani, Umberto Norsa, Aurelio Palinieri és Pavolioi irt tanulmányokat Petőfiről, a magyar esztétikai Irodalmat pedig Ferenczi Zoltán, Pe­tőfi jeles életrajzírója képviseli. §P§Hf Slavia—Sparta 1:1 (1:0) — A Slávia a második félidő 31-ik percéig vezet. — 18 ezer oéző. — Gyenge bíró. — Prága, május 2. (Saját tudósítónktól.) Május elsején játszódott le Prága legszenzációsabb mérkőzése. A Spárta'— Slávia-mérkőzés minden évben óriási jelentőségű, mivel a két cseh elitecsapat az elsőbbségért küzd. Az elmúlt mérkőzések eredményei után mindenki a Spárta biztos győzelmét várta. A Slávia május elsején olyan, játékot produkált, hogy tárgyilagos kritika mellett ő neki kellene a babérkoszorút adni. A játék menete ü következő volt: Spárta kezd. Mindkét csapat lámpalázzal küzd. Spárta támad s a 3-fk percben korúért ér el. Ezután Slávia ve­szi át a vezetést A Slávia szebbnél-szebb kapu­lövéseit Peyer gyönyörűen fogja. Az első félidő második felében kritikus helyzetek a. Spárta kapu­jánál. A 32-ik percben Va-nek átadja a labdát Stapinak, aki védbetetlen gólt lő. Spárta ki akar egyenlíteni, de a félidő végéig nem sikerül. Má­sodik félidő: Spárta’ hevesen támad. Janda sokat véd. Változatos, roppant érdefcfeszitő kapuelőtti játék. A 31-fk iperoben komért ítél a bíró Spárta javára. Podr kezel, mire a bíró tizenegyest itér, melyből Hojer védhetetlen gólt lő. Ez az ered­mény a játék végéig változatlan marad. Kiéin a ■bíró számtalan hibát követett el, az ofíside-heiy- zetekkel nincs tisztában. Ilyen heves mérkőzési egy sokkal rutinirozottabb bíróra kell bízni. A tizenegyest igazságtalanul ítélte meg. Labdarúgás. Brünn. Makkabea—'Rapid (Becs) 2:1. A Rapid négy tartalékkal Játszott. A Nusefeky SK Spanyolországban. A prágai cseh csapat Valencieben 4:0 győzelmet aratott a Natacáon csapat fölött. Kassal Törekvés—Slavia 2:1 (1:1). Kassai tu­dósítónk táviratozza: A Kassai Törekvés május elsején barátságos mérkőzést játszott az SK S1a- viával. Heves küzdelem után egy gólkülönbség­gel győzött a Kassai Törekvés. Losonc: Losonci MTE—Füleki TC 1:1 (0:1). A ligeti sportpályán szépszámú közönség nézte végig a szép mérkőzést A fülekiek az első félidő­ben lelkes játékukkal megszerezték a vezető gólt. Második félidőben Losonc erősen támadt de a ki­egyenlítő gólnál többet nem tudott elérni. Ungvár: UAC—NTK 2:0 (0:0). Bajnoki. Az UAC igen jó formában játszott. Az NTK-ban kü­lönösen Varga kapus tűnt ki. — UMTK—NSE 1:0 (1:0). Az ungvári munkáscsapat gyenge já­téka. Az NSE mind a tizenegy embere a kapuja előtt játszott s ezáltal lehetetlenné tett minden kombinációt — UTK—Munkácsi SE 15:1 (4:1). A munkácsi csapat véglegesen letört. UTK iskola­játékot produkált. A szabadkai afszövetség a Magyarországgal való sportérintkezés mellett. Jugoszláviai szer­kesztőségünk jelenti: A szabadkai alszövetség leg­utóbbi ülésén foglalkozott a zágrábi főszövetség átiratával, amelyben a Magyarországgal szemben eddig fönnállóit sportbojkott megszűntetésére vo­natkozólag kérte főt állásfoglalásra'. Az alszőver- ség ebben az ügyben határozatba? kimondotta, hogy föltétlenül kívánatosnak tartja a magyar- sporttal való érintkezés fölvételét. A nagyfontos- ságu elvi határozatot, amelyet megküldenek a fő­szövetségnek, egyhangtifeg hozta meg az alszö­vetség. Atlétika. Disztorna Losoncon. Losoncról jelenti tudósí­tónk: Április 28-án tartotta a Losonci AFC a fő­gimnázium tornatermében családias jellegű sze­zonzáró disztornáját nagyszámú, előkelő közön­ség élénk és megértő érdeklődése mellett. Az ifjúsági tornászokból tizenkét kiváló erő mutatta be szebbnél-szebb gyakorlattal gyűrűn, korláton és nyújtón az öthavi tréning alatt szerzett tudá­sát. Tránker, Parraghy, Wiener, Bárkányi, Ma­zár és Kiss elisemrést érdemlő stílusban, hibátla­nul mutattak be mindháram tornaszeren, hívatá­sos artistáknak is becsületére váló gyakorlatokat A publikum meleg tapsokkal jutalmazta az erő és lendület nagyszerű összmunkáját. A fiatal vívó- nemzedék közül Gottlieb Dezső tűnt ki ügyes lábtechnikájával és bátor, sikerre vezető akciói­val. A sikeres bemutató a sport iránti érdeklődést nagyban fokozta. A L.AFC íornaszakosztályának nagyszerű sikere Mauks Sándor szakosztályve­zető érdeme, ki a tanfolyamot nagy szakértelem­mel, odaadó szorgalommal vezette. (G.) mifiMDMAfi Bankmérlegek. Uj adat a mérlegben. —■ A mobilitás koefficiense. Prága, május 2. (E+G.) A bankmérlegek már megjelen­tek. Általában olyanok, mint más években. A zárómérlegek egymással szembeállított számcsoportjaiban az ismerős tételek újsze­rűséget nem mutatnak, bár a mai gazdasági viszonyok között nem lepett volna meg ben­nünket, ha a válság a mérlegkészítés tech­nikai részében is átalakulásokat idézett volna elő. Hogy az ilyen átalakulás szinte szükség­szerűség, mutatja az egyik prágai nagybank legutóbb megjelent évimérlege. Ez a mérleg ugyanis arról is tájékoztatja a nagyközönséget, hogy az eddigi évi mérle­gek sablonos megszokott adataikkal nem ad­nak kellő képet a bankintézetek üzleti ered­ményeiről és tőkeerejéről. Mert az eddigi rendszer szerint készített mérlegekből hiány­zott a mai viszonyokat tekintetbe vevő az a jellegzetes adat, amely szakszerűen mutatja, hogy a-z illető bankintézet hivatása színvona­lán áll. Pusztán az a körülmény, hogy egy baiíkmérleg gazdagon aktív, a tartalékolás dús és az osztalék magas, még nem jelenti bizonj"osan, hogy az ilető bankintézet meg­felel-e annak a hivatásának, amelyet a nagy- közönség a gazdasági élet egy ilyen fontos szervétől jgoga! elvár. Éz a jellegzetes adat: a mobilitás koeffi­ciense, Vagyis százalékos kifejezője annak, hogy mennyire terjed az intézet azonnal va­ló fizetésképessége a rendelkezésre álló. mobil tőkékkel, anélkül, hogy ebből a célból Saját követeléseit behajtani kényszerülne. Ez a szám az említet prágai nagybanknál ezúttal 40 százalékkal van föltüntetve, ami bank­szakértők véleménye szerint abszolút mobili­tást jelent. Ilyen mobilitásnál semmi szükség sem volna betétvédő kormányintézkedésre, annál kevésbé, mert az állami kormányzat­nak a magángazdaságba való ilyen beavat­kozásai éppen az ellenkező eredménnyel jár­nak, mivel nem alkalmasak a közönség bizal­mának fokozására. A bankintézeteknek tehát kivétel nélkül arra kellene törekedniük, hogy mobilitásukat megtartsák és ennek mérlegeikben az emlí­tett nagybank példájára kifejezést is adjanak. Ezt a történelmi országok bankintéze­teitől annál inkább elvárhatjuk, mert ezeknek mobilitását nem akadályozták az olyan sze­rencsétlen tőkeellielyezések. mint a szlovcn- szkóí és ruszinszkó! intézetekét, hanem a konjunkturális üzletek minden áron való haj- hászása, anélkül, hogy ezek irányítására a kellő erejük és képességük is meg lett volna. — A Göraöri Hitelbank r.-t. jubiláns közgyű­lése. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Az 1897- ben megalapított Görnöri Hitelbank r.-t. (volt üó- mörmegyei Takarékpérníár és Hitelbank r.-t.) áp­rilis 28-án tartotta meg Vogt Fridolin, a Málin- sche Agrár- und Industriebank igazgatójának el­nöklete alatt huszonötödik évi közgyűléséi nagy­számban megjelent részvényesek jelenlétében. A bank huszonötéves tevékenységét Kármán A1 agár dr. kórházi igazgató-főorvos, igazgatósági jegyző ismertette. Az 1897-ben 100,000 K alaptőkével in­dult és 4.024,973 K évi forgalmat elért intézet a 25-ik év végére már 2 millió alaptőkévé biró és 395.368,326 Ke évi forgalmat kimutató vállalattá nőtte ki magát. A tisztviselők állami nyugdijdotá- ciójának kiegészítésére 100,000 K-ás nyugdijpótlo alapot létesítettek. A városi szegények támoga­tására 20,000 K-ás alapítványt létesített a közgyű­lés és több emberbaráti intézménynek 7000 cs. koronás adomány kifizetését szavazta meg. A Ju- hiláris év üzleteredniényéről szóló igazgatósági jelentést Müller Vilmos vezérigazgató terjesztette elő s a közgyűlés 'a 133,994 K nyereségből 80,000 K-t osztalék címén, 44218 koronát az igazgatóság, íelügyelőbizottság és tisztikar jutalékára, 6.699.74 koronát tartalékalapra szavazott meg s a marad­ványt a jövő üzletévre átvitelezték. — Cseh-szlovák—francia biztosítótársaság. A prágai Légiobanka helyiségében április 30-án tar­totta meg alakuló közgyűlését a Cseh-szlovák— francia biztosítótársaság,amelynek alafctjiását a P. M. H. is jelezte már. A részvénytöke riégy mil­lió cseh koronát tesz ki, amelynek 30 százalékát francia biztositó intézetek jegyezték. — Alaptőkét leszállító élesztőgyár. A Morva- Sziléziai élesztőgyár Troppauban április 28-án tar­tott közgyűlésén elhatározta, hogy 6 millió koro­nás részvénytőkéjét 3 millióra' leszállítja. JAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAA£ \ Menyasszonyi kelengyék áruház? £ 3 —k \ Saját készitményü finom férfi ^ j\ ’&Cfö és női fehérnemű, asztal- j£ J \ térítők és mindennemű lenáru £ 2 \ . p j Árusítás nagyban és kicsinyben £

Next

/
Thumbnails
Contents