Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-23 / 114. (266.) szám
2 Wiwmn> ^ ti'.w, ■ - .L tV-JHW Szerda, május 23. A magyar nemzetgyűlés alelnöke nyilatkozik a konferenciáról. Prága, május 22. Huszár Károly nyugalmazott magyar miniszterelnök, a magyar nemzetgyűlés alelnökié, ma déliben fogadta a Prágai Magyar Hiriap munkatársát és előtte a következő nyilatkozatot tette: — Az interparlamentáris konferencia magyar delegációja a prágai tárgyalások fontosságának teljes tudatában jött a csehszlovák fővárosba, azzal a törekvéssel, hogy kivegye részét a nemzetközi kereskedelmet gátló akadályok megszüntetésének munkájában. örvendetes jelenség, hogy a magyar delegáció oly munkának szentelheti magát, amely teljesen fedi saját kormányának ez- iráirfyu törekvéseit és amely hazája számára is igen fontos érdek. Itt különböző államok képviselői közt közvetlen eszmecserék folynak le azoknak a háború utáni bajoknak kiküszöbölése érdekében, melyek alatt egyformán szenved mondhatni egész Európa. Hogy mit jelenthet az egészséges és szabad gazdasági és kereskedelmi kifejlődés Magyarország szempontjából, az kézenfekvő most, hogy a magyar kormány képviselői a Nyugat országaiban demonstrálják a magyar gazdasági élet talpra állításának európai szüli séges ségét. — A sze rűt ől-szembe való kibe széles, a moindlanivalók meghallgatása az ilyen mondhatni világparlamént előtt elsősorban a belátás és türelmesség, majd a kölcsönös jóindulat atmoszféráját teremti meg. Erre Magyarországnak igen nagy szüksége van az után az évek hosszú során át való izoláltság után, amelyet csak szórványosan szakított meg néhány nemzetközi fórum előtt való megjelenése. A prágai kereskedelmi értekezlet többet igér az eddigi értekezleteknél. — A magyar képviselők örömmel ragadták meg ezt az alkalmat is, hogy tanúidét adhassák a Cseh - Szlovákiához való barátságos érzéseiknek és a konferencián való részvételükkel oly atmoszférát teremtsenek, amely alkalmas a két ország politikai egyetértésének megteremtésére is. Kívánatos, hogy a népek szolidaritása egy nemzetet se kezeljen mostohán. — A magyar delegáció munkáját igen megkönnyíti az az előzékenység, amellyel a cseh-szlovák kormány és a rendezőség részéről találkozott. A hatóságok készséggel álltak a magyar delegáció rendelkezésére az ideutazás alkalmával csakúgy, mint a fővárosban, gondoskodtak arról, hogy a nyugodt miunka feltételei számunkra adva legyenek. — Bizton reméljük, hogy a konferencián való tárgyalások és a lefolytatott személyes eszmecserék jelentékenyein hozzájárulnak ahhoz, hogy minél előbb olyan 'atmoszféra keletkezhessen, amelyben az itt képviselt áramok népei mind megtalálják a gazdasági előhalad ás lehetőségét és Európa megzavart gazdasági rendijének rekonstrukcióját. Egy magyar delegátus nyilatkozata Prága és Budapest közös gazdasági érdekeiről. Prága, május 22. A parlamentek nemzetközi kereskedelmi konferenciáján összegyűlt angol, francia, olasz és amerikai delegátusok körében különösen kellemes föltünést keltett, hogy ezzel az alkalommal Magyarország részt vett egy az utódállamok egyik jelentős középpontjában összehívott gazdasági tanácskozáson. A nyugati és tengerentúli államok delegátusai, akik csakhamar érintkezést kerestek a budapesti urakkal, örömmel állapították meg azt is, hogy a meglehetős nagyszámú magyar delegáció mindvégig szakegyéniségekből van összeállítva. A Prágai Magyar Hírlap munkatársa beszélgetést folytatott D r éh r Imre dr. nemzetgyűlési képviselővel, a magyar pénzügyi világ egyik kitűnőségével, aki legutóbb Európa gazdasági válságáról irt tanulmányával keltett európaszerte nagy föltünést. Dréhr dr. a következőket volt szives elmondani: — Kétségtelen, hogy túlnyomó részben a gazdasági szükségletek diktálták mindenkor az emberiség fejlődését, országok és nemzetek társadalmi és politikai kialakulását. Most pedig Európa egy mindegyre bonyolultabb gazdasági válságba sodródott, amelyet azonban még mindig az erőhatolmi döntés szenvedélyes diktátuma alapján akarnának megoldani, ami teljesen lehetetlen. Hogy ne magunkról, hanem egy a háború eredményeként szabaddá lett és rendkívül kiterjedd állam példájára hivatkozzak, itt van Lengyelország, melynek miniszterelnöke legutóbb kijelentette, hogy „évek óta nem volt Lengyelországban olyan aratási rekord, mint legutóbb és a lengyel nép nagy része mégis éhezik!“ A nyomor ma ránehezedik egész Európára és veszedelmes társadalmi meg gazdasági kirobbanásokra vezethet, ha a népek — politikai okokból — tovább is tapossák egymást és nem lépnek a realitások természetes útjára. Az államok és társadalmak élete, akár a természet, sohasem állandósított szélsőségeket és ugyanez áll azokra a történelmi improvizációkra, amelyeket nem a gazdasági és társadalmi logika, hanem az egyoldalúság politikai érvényesülései rögtönöztek. — Szerény meggyőződésem az, hogy azt, amibe a politika belesodorta Európát: az egyre rémségesebb és általánosabb nyomort, csak a gazdasági szakszerűség szüntetheti meg. Ez a magyar álláspont az egész világgal szemben is. Úgy látom, hogy Benes ur, a bennünket jelenleg szives vendégszeretettel fogadó állam külügyminisztere is ezen az alapon áll, hiszen csak nemrégiben jelentette ki ő is, hogy az átalakult és megváltoTárca rovatunk: Csütörtök: B.rucknerné Farkas Gizella: Beszámoló. (Novella.) Pótok: Kerériyi Rezső Edgár: Régi kottáik közt. (Vers.) G é r e c z Ödön: Szabó Dezső II. Szombat: Gérecz Ödön: Szabó Dezső II. Vasárnap: Mécs Lszló: Sötétség. (Vers.) Kersék Janó d.r.: Szeressétek egvnrást. (Páros jelenet.) Életkép a képek között (Hangulat a festő műtermében.) A Prága! Magyar Hírlap eredeti tárcája.. Irta: Korendy Katalin. A városligeti fasor romantikus fái loimbár- n vékákat vetettek w széles ablakra, melyről levonták az an goivörös lepedőt. Ez bocsátotta á't a délelőtti napfényt arra a képre, mely vörösben van ..Vgondolva11. A kép modellje mélyebb vörös pongyolában mint az ablak-függöny, a pontfogon hever. Fogai közt cigaretta. Még nem tanulta meg, hogyan k-c*l a füstöt beszlvmi, csak tologatja fogad között a vékonyka rudat, de ujjal már elegánsan fogják és nyakút pikánsan h át r asz égi. szemét igyekszik lehunyni, mert női ösztönével megérezte, hogy ez jól illik a füsfcfelhőkhöz. A festő nézi a képet. Egy darab színes üveget illeszt a szeme elé, azon keresztül vizsgálja nKid folfordlt'jia i vásznat, messzebb megy tőle, így figyeli az arányokat Aztán megint visszafordítja, f dl tolja egy állványra, A modell felikel a helyéről, ki.s&an, nyújtózó m-ozdulatokldak egészen nyitott pongyoláját hirtelen összevonja köbleim, megrázkódtk és játr- kál, hogy jeilonléitiéTŐl tudomást szerezzenek. Féltékeny a képmására. Csengetnek. A modell még szorosabbra vonja 'leplét, a festő zrr. ajtóhoz fut és mint a régi világ alázatos kereskedői, hajlong a belépő előtt. \ A gazdag gyógyszerész közönyösen megy az állvány felé, ahol a „vörösben elgondolt“ kép van. Ö rendelte meg a gyógyszertár számára. — Nagyon fog tetszem — miagyaráz a festő, aki bemegy az „Ariemfe“-iba gyógyszert re női, ugv érzi, meg kel! vennie aiz átokén'öcsöt is, mert szép lösz utána, mint ez a kép. A gyógyszerész bólint, hidegen, mint aki megvásárolja, amit fel'djicsérnek, tehát nem mutatja ki lelkesedését, mer.t az esetleg sokba kénül ne, drágítaná a képet . . . Közben rápislamt a kép mod-ellíére. A leány orca íelpirul, megint vonaglik megint jár-kek hogy alakjának ringat ódzó körvonalait fitogtassa, azután szend'én leiül, hallgat . . . Szemét lesüti, a gyógy széné sz arca átim elégszik, látszik a bőrén. Megint kopognak. Nyomban nyitják is az ajtót és egy cigányasszony megy be félénk-alázatosan, nyekengeitl az ajtót, se ki, se be modorban. Mellette a rajkója, egy villogó szemű fiúcska. Megszólal, elnyújtva, monoton hangon: — Náccságos ur klrem sípén . . . A fiám liá mem, hlá nőm jó modell ezs. — Most írem kelil, — mordul rá a festő. — Gyertek a jövő héten, akkor csoportképet kéne modellt ányi ... Itt Millión Jói mlndalkit Rétest dk! zott államok tartós békéje és jövendő boldogulása, konszolidációja csak a gazdasági kölcsönösség támogató érvényesülésével és nem egymás ellen ható tendenciákkal érhető el. Ez az észjárás a kibontakozás utjának egyelőre csak az első, kicsiny ösvénye, amelyet mindszélesebbre kell kitaposni. — A cseh-szlovák állam ma a világ legeslegrosszabb valutájú országa] közé van ékelve, ami nem lehet kívánatos egy olyan exportra predesztinált államra, amilyen a cseh-szlovák köztársaság. Magyar- ország évszázadokon át a legjelentősebb támasza volt a cseh nép gazdasági munkája értékesítésének és a jövőben sem lehet ez másképpen. Hiszem és remélem, hogy a fölismerés és reális mérlegelés Prága és Budapest között megold sok mindent, amiben ma még farkasszemet nézünk egymással, ha a fogvlcsorgatás kezd is elmaradozni már. — Sok-sok gazdasági megrázkódtatást és társadalmi kirobbanást takaríthatnak meg népüknek azok, akik nem feszítik túl, hanem az összhang törvénye állapján húzzák föl a maguk hegedűjén a húrokat. A cseh nép klasszikusan muzsikus lehet ebben is. MegszQnlK a harmadfeles infernaűondK. Heves támadások a cseh szociáldemokraták ellen. — Á nemzetközi női kongresszus. Hamburg, május 21. i (Saját tudósítónktól.) Ma kezdődött meg a második intemacionale hamburgi kongresszusa, amelyen Európa majdnem minden államának szociáldemokrata pártjai képviseltették magukat. A cseh-szlovák köztársaságból százhúsz személy jött el, akik hét szocialista pártot képviselnek. A kongresszust megelőzően a bécsi munkaközösség (úgynevezett hairmadfeles .intemacionale) tartott értekezletet, amelyen Adler Frigyes dr. előadó indítványára hosz- szu vita után 99 szavazattal 6 ellenében elhatározták, hogy a harmadfeles intemacionale likvidáljon és az tij Iníernaclonalehoz csatlakozzék, amely a hamburgi kongresszuson fog megalakulni. A föloszlás ellen két baloldali orosz szo- ciálfornadalmár, azután a lengyelországi független szociáldemokrata pártnak két delegátusa és két német független szociáldemokrata szavazott. Ezen az értekezleten erős támadásban volt részük a cseh szociáldemokratáknak és a cseh nemzeti szocialistáknak. Cermák képviselő beszédében hevesen megtámadta a cseh szociáldemokratákat, akiknek szemére vetette a Ruhr-kérdésben elfoglalt álláspontjukat és a rendtörvény megalkotásában való közreműködésüket. A német szociáldemokraták röplratot Is terjesztenek, amelyben rámutatnak arra, hogy a cseh szociáldemokraták részt vesznek egy oly kormányban, amely bezáratja a német és magyar iskolákat és elkoboztatja a lapokat. Egy másik rÖpTat a Vrbensky-cso- porltól származik. Ez az utóbbi röpirat szintén fejére olvassa a cseh szociáldemokratáknak, hogy tagjai a kormánynak, hogy resztvettek a köztársaság védelméről szóló törvény megalkotásában, majd kifejti, hogy a cseh-szlovák köztársaság nemzetiségi tekintetben vegyes állam, végül a Versailles! békét mondja a bajok okának és ezért követeli a Versailles! béke megváltoztatását és főképpen területi határozatainak módosítását. A Vrbensky-csoport tagjai különben mint vendégek vettek részt a bécsi munkaközösség tanácskozásain. A cseh-szlovák —■ De a csiim’eim'ct náccságos íestőmüvés ur klrom, feli teocset-e írnya? — Fd hát! Várhegy Utca 8. Igaz-e, hagy ott Mcsz? — Ott hát, könyörgöm! — Edgy liatza, most nem vesződök veletek! — De e‘ kis kártyát osák tetősük vettetnyi árimák á síp kisasszonynak á‘! Olyan azs minit a h emosegnő! — M>emj a pokoliba, nincsen pénzem! A leány a gyógyszerész ne néz. Az megérti 6s udvariasam monidga: — Ha parancsol nagyság! A ciigányasszony minit a villM/m ugrik a paniitaghaz, kezeibe veszi a leány kezét és monoton hangon beszél. Megértette a helyzetet, tudja mit kell .mondatni: — . . . . és egy idegen ur, gázsdág uraság, tárvol és közel ccosetrre, vágyódva gondoskodik a kisasszony Után . . . Gazsdiaig uraság, nős, barna, magas, komolya® természetű, gavallér, a közsd jövőben tnáT nyilatkozik ... — H;a egy levele volna á sálmáira, átadnám — suttog, de a patikus meghallotta . . . Ez élég a ciigámyasz- szonynmk. Szeme csillog, tenyerét tartva, hogy dobják bele a díjat . . . Ma jó üzletet csinált . . , Aiz „Artemls“-kenőcs uioddMije karriert fog csinálni!! Igaz, hogy csak a’ patikában, de az is többet ér, mint a kórlstailány szerepek . . . Miikor m patikus kimegy, álmodozva szói a festőhöz: — Ezután csak úgy engedtem meg, hogy lefessél, ha előbb agy bankár vagy grófi megrendelőt kerítesz . . . I parlament ellenzékben lévő szocialista frak- ' ciói különben ellenzik a cseh szociáldemokrata pártnak és a cseh nemzeti szocialistáknak az uj intemecionaleban való résztvéte- iét és úgy hirlik, hogy az uj intemacionale külön bizottságot fog szervezni a cseh-szlovák ügyek megvizsgálására. A tegnapi nap folyamán egyébként a nemzetközi női kongresszus ülésezett a szociáldemokrata szakszervezetek épületében. A kongresszus arról az indítványról tanácskozott, hogy a nemzetközi szocialista irodánál állandó titkárságot szervezzenek a nők számára. Ezen a kongresszuson Burock asz- szony, aki a cseh-szlovákiai német női szervezetek nevében beszélt, élesen állást foglalt a cseh szociáldemokrácia taktikája ellen. Beszédére egy cseh delegátusnő akart válaszolni, de az elnök nem engedte szóhoz, mivel az ügyrend értelmében ebben az esetben vitának helye nem volt. A hamburgi szocialista kongresszéid a francia nrlitarzmus Hamburg, május 21. (Wolff.) A nemzetközi szocialista munkáskongresszus ünnepélyes megnyitása ma délelőtt ment végbe a szakszervezeti ház zsúfolásig megtelt nagytermében. Az elnöki emelvényen az európai nemzetek ismert szocialistavezérei foglaltok helyet. A kongresszust Wels (Németország) és Bracke (Franciaország) beszédei nyitót'ák meg. Leustritz (Hamburg) emelkedett ezután szólásra. Rámutatott arra, hogy a szakszervezeti ház előtt a szocialista munkásság fa-" 'lankszai állnak, melyek meg fogják tudni akadályozni azt,’ hogy a kongresszus lefolyását a kommunisták megzavarják. A szónok annak a reményének adott kifejezést, hogy a kongresszuson sikerülni fog a szocialista egységfrontot megteremteni. A versaillesi békeszerződés a világnak nem adta meg az Igazi békét, sőt olyan lehetetlen állapotokat teremtet1, amelyek a teljes káoszra emlékeztetnek, így például senki által kétségbe nem vont német területeken a franciák bajonett- jei akarják munkára kényszeríteni a német munkásságot. Reméli, hogy a kongresszus rajta lesz, hogy a kétségtelen német jogokat a világ előtt hangsúlyozza. Az egész világ munkásságának kell arról gondoskodnia, hogy a legyőzött porosz német mültarlzmus jbelyében más ml- litarízmus ne keletkezzen. Ha nem sikerülne a reakciót legyőzni, a világ sohasem fogja elnyerni az óhajtott békét. — Stalten hamburgi polgármester, a szocialista párt tagja, beszédében rámutatott arra, hogy ennek a nemzetközi kongresszusnak nyíltan ki kell jelenteni a világ előtt, hogy a* német népnek nem nagyobb a bűne a háború előidézésében, mint más nemzeteknek, tehát a legnagyobb jogtalanság, mikor a német népet arra akarják kényszeríteni, hogy saját terhei mellett valamennyi más nép terhét is viselje. Németország hajlandó a jóvátételre addig a mértékig, amelyre képes. Oudegeest (Amsterdam), aki a kongresz- szust a nemzetközi szakzervezeti szövetség nevében üdvözölte, kijelentette, hogy a világ helyzete ma máskép festene, ha a munkásság egyesítését már 1918-ban el lehetett volna érni. A szónok azután élénk tetszés közepette üdvözölte a Ruhr-és a Saarterület munkásságát, amely egyedül álló példáját mutatja a merev szervezettségnek, fegyelemnek és céltudatosságnak és ezzel a mllitarízmus ha- talmárak oly erős csapásokat mér. Wels a többi között kijelentette: London, Becs és Amsterdam együvé tartozik. Itt az ideje, hogy véget vessenek a testvérharcnak, ellentétek ugyan még mindig fönnforognak, ezeknek azonban nem szabad tticgakadályoz- niok az egyesülést. Bracke azt vetette föl, hogy a békeszerződések nem állaudősitják-e a háborút
