Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-20 / 113. (265.) szám
Vasárnap, május 20. pisai ikiiküMetéisihiez szükséges összeg előteremtéséi öl tanácskoztak s nagyarányú gyűjtési aikció snom Labdarúgás. A Cseh-Szlovák Futball-Szöveíség és a Csehszlovák Sport-Szövetség közötti háborúság legújabb fejleményei. Megiirtuk, hogy a két legnagyobb cseh-szlovák sportszövetség között hosz- szabb idő óta erős háborúskodás folyik a hegemóniáért, A spoattbéke helyreállítása céljából most a CsAF hozott szigorú határozatokat s elrendelte, hogy a reniíenskedő Cseh-Szlovák Sport- Szövetséget támogató egyesületektől megvonják a vasúti kedvezményes jegyet, a katonai csapatokkal nem játszhatnak; s mindazideig a legszigorúbb boykott alatt állanak, amig a juniius 3-án tartandó kongresszuson az uj vezetőség választásával a két háborúskodó szövetség közötti ellentéteket nem sikerül eliminálni. A szlovenszkói egyesületeknek szintén tilos a Cseh-Szlovák Sport-Szövetségbe tartozó egyesületekkel játszani. A magyar laclbarugósport képviselői a genfi kongresszuson. Fischer mérnök és Malalcv Mihály az MLSz nemzetközi ügyeinek tárgyalására a genfi fntball-kongresszusra utaztak. Milyen mérkőzések lesznek ma Prágában? A mai prágai mérkőzések sorából kimagaslik a Slavia és a DFC revánskíizdélnie, mely hivatva lösz eldönteni, hogy vájjon sikerül-e a DFC-nek legutóbbi súlyos vereségét reparálni, vagy újra .győzelmesen halad tovább a West Ham United legénységének tudása előtt meghajolni kényszerülő cseh bajnokcsapat. A mérkőzés délután félhat órakor kezdődik a Spárta-pályán. A nap másik jelentősebb mérkőzése a Spánta—Union Ziz- kov-mérkőzés lesz délután hatóra! kezdettel a Slavia-pályán. A West-Kam-United—Spáría-mérkőzés május 23-án lesz Prágáiban. Pünkösdikor Bécsiben és Budapesten játszanak az angolok. A West-Ham-United Budapesten. A budapesti pünkösdi sporteseményeik \egértákieselbbje lesz a West-Ham-United mérikőizé-se az MTK és FTC váltogatott számiba menő .kombinált csapatával. A magyar kombináltak csapatta, a következő: Pliattkó MTK — Miaud! MTK, Takács FTC — Kertész II. MTK, Szabó FTC, Biiuira FTC — Braun MTK, Molnár MTK, Orflh MTK, PiataJkil FTC, Tóth FTC. A mérikőzé’st Iyámcsács bíró -fogja vezetni A magyar válogatott Sziovensz&ón A FIFA logközeiébibi kongresszusa pünkösdkor lesz Géniben. A cseh-sziováikoik valószín üteg Ismét felszólalnak a ániáigyar MLSz Mli-tótegos bojkottja miatt. Budapesti sportkörök véleménye szerint az MLSz hajlandó a sportérintkeizés fölvételére, ha a csehszlovákok ganantáljják a szlovenszkói magyar sport szabadságát. Magunik részéről reméljük, hogy ez az óhaj megértésre talál s így mi som áll Htjában annak, hogy junlus végén a szövetség válogatott csapatot küld Szlovenszkőná. ahol a csapat Péter s Pál-kor Pozsonyban, majd két nap múlva, iu-’iiuis 1-én (vasárnap) Kassán szex-epet. — A magyar válogatott szlovenszkói szerepléséről kassai tudósítónk a következőkéi írja; A CsAF—MLSz centruma arról értesítette a kassai kerületet. hog3'r az egyetlen válogatott meccset Kassán fogják megtartani július 1-én. Ezt a várva-várt és jelentőségében megbecsülhetetlen, óriási sportér- tékü ünnepet a CsAF—MLSz központtá a kassai kerület vezetőségével együttesen rendezi. E célból kijelötendő ad hoc bizottság készítené elő Kassán a szükséges kereteket s már idejében permaneríciába lép a reprezentatív meccs teljes sikere érdekében. A szlovenszkói válogatott együttest a legjobb kassai és ungvári játékosokból állítják össze megerősítve 2—3 pozsonyi válogatottal. A pompás találkozó sporterkölcsi és anyagi velejárói felett a központ diszponálna a kerülettel karöltve. A budapestt MLSz és CsAF— MLSz terve között, amint kassai tudósítónk jelentéséből látjuk, lényeges eltérés mutatkozik. A végleges megállapodás — értesülésünk szerint — a közeli napokban tartandó tárgyalásokon várható. Jugoszláviai eredmények: A fu'balimérkőzé- sek eredménve1 az egyes városokban a következők voltak; Belgrátt: Jugoszlávia—BSK 2:1. — Szabadka: ZsAK—Szloga 3:3 (2:1) SzMFC— Sztarakanizsai AC 1:0 (1:0) — Zágráb: Orad>an- ski—Wacker (München) 2:1. — UívUék: NAK— OSKV 3:1 (1:0). Juda Makkabi—NFK 1:0 (0:0). Nagybecskerek: Jüdische AC—Fö’dmives AC 2:1. Ujverbász: Verbászi SC—Vnrdar (Belérád) 4-1 (2:0). Eszék: Szlávija—-SzAND (Szabadka) 2:1. Zombor-. Concordia (Szabadka)—Zombori Sport 3:2 (1:1). (h. r.) Atlétika. Külföldi versenyzők a MAC és BEAC atlétikai versenyén. A MAC és BEAC pünkösdi kétnapos atlétikai versenyén a svájci I-nnInch, Európa egyik ílegigyo-rsdbb rövidtávfutója, a grác' Friiabe, a bajor 800-as We^enreuter, valamint VoWkimár Ausztria dókat!cn és sulydobó bajnoka vesznek részt. Paddoek Olmützben és Pozsonyban. Az amerikai sprinter-fenomén pénteken az YMCA által rendezett olmützi versenyen startolt, ahől a 100 yardot 10.8 mp idővel nyerte gyenge ellenfeleivel .szemben. Ma Pozsonyban indul a PTE atlétikai versenyén Paddoek. Az amerikai elvetem! atléták legújabb rekordjai. Pennsylvania egyetemi versenyén a következő nagyszerű eredményeket érték cl az egyetemi atléták: 100 yard: Leconay 10 mp.. 800 yard: Brov/ri 1 p 55.7 inp. 110 m gátfutás' Moore 15.4 mp-, távolngrás' Hubbard 7.26 ni, diszkosz vetés: I iid 47.06 m„ r iidu gr ás: Brnocker és Ov/c-iv. 3.80 ni,, sii'lydobás: Jíills 14.60 ni. Úszás. A 100 méteres mellúszás nem kerül az olimpiai programiba. Kiss Géza, a Magyar Úszó Szövetség atólnöike levelet kapott a francia olimpiai bizottság tii tikára tó!, melyben értesíti őt arról, hogy az olimpiai program standard voltára való tekintettel a 100 in-es mellúszást már nem iktathatják az oilimpiiai számok közé. Az első angol uszóverseuyek. Az angol uszó- szezont az egyetemi versenyek nyitották meg: Cambridge versenyén Stevens győzött (0:2S) 50 yardon és Hayvard (1:09) 100 yardon. Az Inipe- rial College Oxfordban csak a vizipolómérkezést tudta megnyerni 4:2 arányban. 50 yardon Bleas- dale győzött (0:24.2). 100 yardon A. Ross (1:03.2). A Polyíechnik versenyének 50 yardos versenyét Pycock nyerte meg (0:25.8). Olympiad. A Magyar Olimpiai Bizottság ülése. A Magyar Olimpiai Bizottság legutóbbi ülésén az okim-1 Pozsony, május 19. A pénzügyminiszternek folyó évi május 3-án 93/923. szám alatt kiadott rendeleté ama nap meghatározása tárgyáéban, amelyen az 1919. évi március 12-én 126. szám alatt kiadott rendeletbe;:] az értékpapírok megjelölésére (lebélyegzésére) vonatkozóan megszabott időtartam lejár, a következőképpen hangzik: 1. szakasz. 1923. évi május 10-én letetik az a négyévi időtartam', amely alatt a cis<eih-szlo>vá!k köztársaság területére utólag behozott értékpapíroknak (köpenyek, szelvények és szelvény utalványok) összeír á sí jellel való ellátására (lebélyegzésére) vonatkozó kötelezettség fiennállfiott. (Az 1919. évi márcitus 12-ém 126. szám alatt kiadott kormányrendjét 2., 9. és 10. szakaszai, valamint az 1919. évi április 14-én kiadott 201. számú kormány rendeltet 1. szakasza.) Ezen a napon elveszti hatályát a meg nem jelölt értékpapírokkal való kereskedésre (azoknak átruházására, elzálogosítására, őrizetére stb.). valamint az azok alapján az 1923. évi május hó 10-ike után esedékessé váló kifizetésekre (kisorsolt daraboknak és szelvények írek beváltására) vonatkozó tilalom is. (Az 1919. évi március 12-én kiadott 126. számú kormányrendelet 15. szakasza.) Ebből következőleg egyúttal megszűnik a külföldön levő cseh-szlovák értékpapírokra vonatkozó igazolási kötelezettség (affi- davit) is. (Az 1919. évi március 12-én kelt 126. számú kormányrendelet ' 15. szakaszának 4—6. kfikezdéseii.) 2. szakasz. Azzal, hogy ez a négyévi időtartam letelt (l. szakasz), senki sincsen felmentve a szóban levő kötelezettségek alól, ha azoknak jogalapja 1923. évi május 10-én már fenn áll ott; Így például összeírás,i jellel kell ellátná valamely régi papit kicserélése cél iából 1923. évi május 10-ike után kiadott uj értékpapírt iis. ha annak legalább egy szelvénye még 1923. évi május hó 10-ike előtt vállít esedékessé. 3. szakasz. ■ Az 1923. évi május hó 10-ike után kiadott értékpapírokat, akár önállóan, akár pedig régieknek beváltásaképpen adják ki azokat, som összeírási jellel (1919. évi május 5-éin kiélt 236. számú kormányrendelet 2. szakasza), sem arra utaló záradékkal nem keli ellátni5, hogy az összeírás után bocsátották ki (1920. évi június 25-én 400. szám alatt kiadott kormányrendelet 2. szakasza). 4. szakasz. E rendeletnek intézkedései csupán azokra az értékpapírokra' vonatkoznak, amelyeket 1923. évi május 10-ig csupán azért nem bélyegeztek le az összeírást jellel, mivel azok tekintetében ily kötelezettség a jelzett időpontig nem állott fenn. Ezzel szemben nem érinti e rendetet azokat az értékpapírokat. amelyeknek birtokosa ezen kötelezettségnek elmulasztásával büntetendő cselekményt- követett el (1919. évi március 12-én 126. szám alatt kiadott kormányrendelet 11. és 17. szakaszai)A fötttebbi ékben szósz érint közöltük a 93/923. számú pénzügyminiszteri rendeletnek szövegét és annak értelmezése tekintetében az alábbiakban ismertetjük a mi felfogásunkat, amelyről irányadó helyről kértünk megfelelő tájékozta tűst. Kérdésünkre a pénzügyi kormányzat köréből! várt válaszmegiudli’tiását határozták el, melybe az egész magyar társadalmat bevonják. A befolyó összeget a Pénzintézeti Központ utján azonnal stabil- értékű valutákba, lehetőleg dollárokba fektetik. A versenyzők kiküldetése százmillió magyar koronába kerül. Birkózás. Czája János Pozsonyban. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Czája János, a híres magyar birkózó, Budapestről Pozsonyba érkezett, ahol május 19-től több külföldi sampionnal mérkőzik a Vigadó színpadán. Lawn-Tennis Cseh-szlovák versenyzők a párisi lawn-ten- nis versenyen. A párisi lawn-tennis világbajnokságokra Zemlat és Ardelt asszonyt, a legerősebb cseh-szlovák tenniszjátékosokat küldik ki. maik tartalmát araiak idején közölni fogjuk, hogy az olvasóknak módjuk legyen felfogásunk autorifativ hitelesítéséről tudomást szerezni. Különösem a rendelet 4. szakaszának érteJimezése kiörül felmerült kétségeket óhajtjuk eloszlatni Az ott megállapított megkülönböztetés szerint ez a rendelet csak azom értékpapírokra vonatkozik, amelyeket 1923. évd május 10-ike előtt sem kellett összeírni és lebélyegezni. Tehát azokról a cseh-szlovák értékpapírokról van szó, amelyek az 1919. évben foganatosított összeírás alkalmával már oly külföldi lakosok és cégek tulajdonát alkották, kik 1919 március 12-án már a külföldön laktak és amely papírok 1919 március 12-én már a külföldön feküdtek. Ugyanis csak ez a két most említett körülmény együttes fenforgása mentesítette a bejelentési és lebélyegzés! kötelezettség aló! a cseh-szlovák értékpapírok tulajdonosait:. Az ilyen értékpapíroknak folyó évi május 10-ike után esedékessé váló bárminemű hozadéka (szelvénybamata, osztaléka stb.) a jogosultnak feltétlenül kifizethető eseb-sizllovák koronában' minden további igazolási kötelezettség nélkül és így ebben az esetben arfidavi t-e Ijárásra szükség nincsen. Azonban ezeknek az értékpapíroknak a szóban levő fordu’ónap, vagyis folyó évi május hó 10-ike előtt esedékes szelvényei csak szabályszerű aílidavit-e’járás alapján fizethetők ki a 126/919. számú rendelet 15. szakaszának 4—6. pontjai értelmében. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik nézetünk szerint azokra a kisorsolás alá eső értékpapírokra is (községi kötvények, elsőbbségi részvények stb.), melyeket 1923 május 10-ike után sorsolnak ki (lásd a fend rendelet 1. szakaszának 2. bekezdését). Ezeket lebélyegzettemül is ki kell fizetni, ha a tulajdonosuk 1919 március 12-éo már a külföldön bárt állandó lakóhellyel ésra kisorso- lás alá eső értékpapírokat is 1919 március 12-én már a külföldön őrizték. Amennyiben ezeket a papírokat 1923 május 10-ike előtt sorsolták ki, ellenértékűk csakis abban az esetben fizethető ki a tulajdonosnak, ha affidaviittal igazolja, hogy 1919 március 12-én már a külföldön lakott papírjait ebben az időben már a külföldön őrizték és a kisorsolt papírok beváltása tekintetében ott a v iszom osság fennáll’. Azok a cseh-szlovák értékpapírok azonban, melyek a fenti kategóriába tartozván, itten lebélyegzés alá nem estek, a köztársaságban forgalomképesekké ezentúl is csupán abban az esetben válnak, ha az azokat megszerző cseh-szlovák lakos (vagy cég) ezeknek az értékpapíroknak utólagos (forgalmi és nem komskripciós bélyeggel való) lebélyegzését a pénzügyigiazgatóság- tól nyert engedély alapján eszközölteti. A fenti pénzügyminiszteri rendelet 1. szakaszának 2. bekezdése ugyanis csak azoknak a meg nem jelölt értékpapíroknak forgalmi tilalmát szüntette meg, amelyek alapján a kifizetéseik 1923 május 10-ike után váltnaK esedékessé, kifejezetten utalva a kisorsolt címletekre. A sorsolás alá nem eső, vagy a még ki nem sorsolt értékpapírok azonban, amennyiben ezeket 1919 március 12-ike előtt bocsátották ki, a mi értelmezésünk szerint ezentúl is csupán szabályszerű csehszlovák lebélyegzéssel forgalomképesek a köztársaság területén. Szó sem lehet tehát tarról, hogy ezek a régi kübO'Csátásu értékpapírok folyó évi május 10-ike után teljesen tszabad forgalom tárgyát alkothassák akkor tis, ha sem az itteni konskripciós jellel, sem la foingalimii lebélyegzéssel ellátva nincsenek. Újólag is rá kell irattatnunk arra, hogy a cseh-szlovák értékpapírokat a fenti rendelet szerint ismételten az idézett 1919. évi 126. és 201. számú rendeletek értelmében kell összeírni, illetőleg lebélyegezni két eset- bem ha nevezetesen oly egyének (cégek) tulajdonát alkották, kik 1919 március 12-ig a cseh-szlovák köztársaság területén laktak, avagy ha oly papírokról van szó, melyeket 1919 március 12-ike után még a cseh-szlovák köztársaság területén őriztek. A most ismertetett pénzügyminiszteri rendelet 4. szakaszának 2. bekezdése tehát az ezen kategóriába tartozó értékpapírokra vonatkozik, amikor világosan megállapítja, hogy a lebélyegzés: kötelezettség1 alóli felmentés nem terjed ki azokra az értékpapírokra, melyeket birtokosaik törvényes kötelezettségeik elmulasztásával vontak ki "az összeírás alól és így ezzel vétkes mulasztást követtek el Ezeket a papírokat tehát, ha annak idején bejelentették őket, hazahozataluk után utólagosan kell lebélyegezni. Ha pedig e papírokat nem jelentették be, akkor természetesen utólagos lebélyegeztetésük sem lehetséges. Ily papírok forgalomképessé csakis abban az esetben válhatnak, ha az illető tulajdonos kérelmére a pénzügyminisztérium az elmaradt bejelentés pótlását és ezzel együtt a papírok utólagos lebélyegez- tetését is megengedi. Amíg ez be nem következik, e papirok szelvényei be nem válthatók, a kisorsolt papirok ki nem fizethetők és forgalomba nem hozhatók. * A fentjelzett tudakozódásunkra időközben megkaptuk a helybeli vezérpénzügyigazgatóság illetékes ügyosztályának válaszát, amely szerint a kommentárunkban kifejezésre juttatott felfogásunk általában fedi a hivatalos jogi álláspontot, mégis azzal a figyelemreméltó különbséggel, hogy a mi értelmezésünkben tulsz?gom álláspontot foglalunk el az eddigi rendelkezések szerint lebélyegzés alá nem esett értékpapíroknak mostani forgalomképessége tekintetében, amikor ama vélekedésünket hozzuk kifejezésre, hogy ezeket a papírokat az azokat megszerző cseh-szlovák lakos vagy cég utólagos (forgalmi és nem konskripciós bélyeggel) elláttaüij tartozik. A vezérpéuzügyigazgatóság álláspontja szerint ugyanis május 10-én túl a lebélyegzetten értékpapírokkal való forgalom elvileg szabad és így azok a cseh-szlovák értékpapírok, amelyeket az 1919. évi 126. számú rendelet értelmében nem kellett összeírni és lebélyegezni, mivel az 1919. évben foganatosított összeírás alka’mával már oh* külföldi lakosok (cégek) tula'douát képezték, kik 1919, március 12-én már a külföldön laktak és ha ezeket a papírokat a jelzett időpontban már a külföldön őrizték, — a cseh-szlovák köztársaságba vate behozataluk után sem esn^-k semmiféle lebélyegzés alá és azok tehát nvnden megjelölés nélkül alkotják szabad forgalomnak a tárgyát. Ezzel szemben a vezérpénzügyigazgatóság a rendelet 4. szakaszában foglalt azokra a rendelkezésekre, amelyek feljogosítják, illetve kötelezik a pénzügyi hatóságokat hogy a forgalomba kerülő lebélyegzetten értékpapírok természetét konkrét gyanú esetén abból a szempontból tegyék vizsgálat tárgyává, vajion azokat a többször idézett 1919. évi 126. és 201. számú rend Hetek értelmében annak idején összeírni, ilte+nW Lbélyegezni kellett-e vagy sem. Jednoía. A magyar mezőgazdasági hite! ügye. Francia minta szerinti iugóhitelt kérnek a gazdák, — Az ingatlanhitel kérdését teljesen kikapcsolják a mezőgazdasági hitelakcióból. — Vantsó Gyula dr., a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, a mezőgazdasági hitelről és a buzavalutáról. Budapest, május 19. (Budapesti .szerkesztőségünktől.) A pénzügyminiszter elutazásával megszakadt mezőgazdasági hitelügyi tárgyalások körül a helyzet mind zavarosabb lesz, amit a korona alacsony állása csak fokoz. Hitelt kértek a gazdák tudvalévőén az uj termelési esztendő jó kihasználására, amit azonban a végnekülire elhúzódó sorozatos megbeszéléseik már lehetetlenné tettek, úgy hogy a gazdáik épp az országos szükséglet biztosítására szolgáló beruházásokat magánhitel utján voltak kénytelenek eszközölni. Lehetővé tette ugyan a kormány, hogy a különböző mezőgazdasági hitelügyletekkel foglalkozó bankok kielégítsék a gazdatársadalom átlagos hiteligényét, de a felvett összegeket ingatlanhitelként kapták a gazdák, tehát a betá Mázható b irtoké Lékeknek ötvenszázalékos arányában, ami egyrészt nem fedezi a termelési beruházás költségeit, másrészt nagy meg terheit été se t is jelent rájuk. . Ezzel párhuzamosan másik hitelkínálat is történt egy bank intézmény részéről, mely buzuvaJiuita alapján vállalkozott beruházási hitelnyújtásra. Mimiik ét féte hitellehetőség természetesen variált ingatlanhitel, ami betáb- 1á zással jár és aminek terhe és veszedelme Az értékpapírok lebélyegzésére megállapított határidőnek leteltérő!.
