Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-20 / 113. (265.) szám
«<E» ____ Vasárnap, nrHus 20. CW> wwn • "w'flMTB — (Emlékezés ílagara Viktor dr.-ról.) Nagy- szőilösi tudósítónk írja: Magara Viktor dr., Bereg- vármegye nyugalmazott főispánja, volt országgyűlési képviselő 76-ik életevében Budapesten nemrégiben meghalt Magara Viktor néhai Magara Miklós nagybirtokos és Major Piroska egyetlen fia volt, gondos nevelésben részesült s rendkívül nagy műveltségre tett szert. A nyolcvanas evek elején lépett a közpályára s szülővárosában, Nagyszőüősön, Ugocsavármegye főjegyzőjévé, majd 1877-ben a nagyszőliősi kerületben országgyűlési képviselőnek választották. A képviselőházban, a főváros tudományos életében tevékeny szerepet játszott Magara Viktor. Mint a szabadelvű párt legképzettebb tagja, a különféle bizottságok szakelőadója, a kisdednevelési törvényeknek megalkotója volt. Gazdasági téren meghitt barátjának, Darányi Iguácnak munkatársa és tanácsadója volt kivált a felvidéki kérdésekben Ö ismerte legjobban a felvidéki' ruthén nép bajait, ö volt a nevezetes ruthén akció megindítója. Mint Bereginegye főispánja, a megyei életben emlékezetes újításokat hozott be; európai műveltségével, a pártokon íelü’álló, a közügyeket közvetlenül átfogó hazaszeretetével, Ö hozta többek között szokásba, hogy a főispánhoz minden egyszerű ruthén beállíthatott az ő panaszával. A nép valódi atyja volt, szerették őt és máig is emlegeti a nép a „pán főispánt**, mely demokratikus címzés neki oly jói esett. Soha nem szűnt meg a ruthén nép bajával foglalkozni... Azt a kivételes törvényt, melyet a törvényhozás az uzsoratörvénynek a felvidéki vármegyékre vonatkozó módosításban hozott kifejezésre, Hagara Viktor kezdeményezésére alkotta. Mint tudjuk, e megyékben a galíciai bevándorlók által, különösen a ruthén nép igen sokat szenvedett az úgynevezett természetbeni uzsora által, minő a legelő-, felesmarha-, napszáimosuzsora síb. Kimagasló alakja volt Magyarország szellemi arisztokráciájának. Családi életében is teljes harmónia uralkodott. Tullia és Rózsára leányai nemcsak a családnak, hanem az egész magyar társadalomnak méltó büszkeségei. — (Magyarok sikere a barcelonai eszperantó költői versenyen.) Budapesti szerkesztőségünk táviratozza: Az ezidei barcellonai eszperantó- nyelvű költői versenyen az összes nagyobb dijakat magyarok nyerték. Az első dijat Baghy Gyula szerelmi versének ítélték, mig Kalocsay Kálmán dr. a következő három dijat nyerte el. — (Motornélfeüli repülőverseny Prágában.) A Cseh-szlovák Aeroklub május 19-től junius 10-ig motornélküli repülőgépek részére versenyt rendez a zbraszlavi repülőtéren. A versenyen minden tizennyolcadik évét betöltött pilóta résztve- het, aki legalább tíz másodpercig volt motornélküli repülőgéppel a levegőben. A versenyek naponta reggel nyolc órától este nyolcig tartanak A gépek elhelyezéséről a rendezőség gondoskodik, de a verseny közben történt károkért nem felel. A versenyen csak cseh-szlovák állampolgárok, cseh-szlovák gyártmányú gépekkel vehetnek részt. A dijak összege: huszonötezer korona. — (Csökkentik a magyar postások számát,) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar postások létszámát októberig húsz százalékkal csökkentik. — (Becsukták egy város tisztikarát.) A város tisztikarát azért csukták be, mert tilalom ellenére ivott, sőt a szesz jótékony hatásának ingyen-élvezőivé tette a város polgárságát is. Az amerikai Indiana állam Gary nevű városkájáról van szó, ahol a törvényszék a polgármestert, a városbirót, az állami ügyészt, a rendőrbiztost s a többi valamennyi tisztviselőt fogságbiiníetésre Ítélte. A dutyi közvetlen oka az volt, hogy a jeles magisztrátus, szigorú alkoholtilalom idején, mindazt a bort, pálinkát és seritalt, amelyet a fináncok elkoboztak, a város népe közt osztotta szét és azonfelül a magisztrátus maga is élvezte a szeszt, gyakori kortyogíatás közben. Most ülnek és kóterben nyugszanak ők. Kár értük. Mert jót akartak. A mai keserves világban minden itce egy elvesztett boldog- { ságot jelent, miért bántsuk tehát azokat, akik — ha csak egy-két órára is — görbe-kedvet j szereznek a polgártársaiknak!? Enyhítő, sőt; mentő körülmény, hogy ingyen osztogatták az isteni nedűt, mely az indiánok közt tüzes víz néven tett szert közkedveltségre. — (Tömeges letartóztatások Bulgáriában.- A Daily News hírt közöl arról hogy a bolgár kormány a macedón forradalmi szervezet ötezer tagját, köztük két tábornokot és három pol tikust letartóztatott. — (Nem mindennapi gyilkosság.) Aaneri kában egy negyvenöt éves férj megunta a feleségét és arra határozta el magát, hogy meggyilkolja. Ebből a célból az asszonnyal együtt autózni ment s a gépkocsit ő maga hajtotta. Mikor az autó a városi parkba jutott, a férj az ott lévő vízmedencének vette az irányt és abba kocsival együtt belefutott. Nemsokára ezután a férj csuronvizesen mászott ki a medencéből és azt mondotta, hogy a felesége a vizbe fűlt. Időközben gyanú merült föl ellene s igy a vizsgálat erélyesebben indult meg, aminek folytán kiderítették, hogy az asszony azért fűlt a medencébe, mert az ura a viz alá szorította és mindaddig ott tartotta, amíg meg nem, halt. A nemmindennapi gyilkosságnak az oka abban rejlett, hogy az asszony mindenáron egy háromszáz dolláros kabátot akart venni s ilyetén kívánságáról nem volt hajlandó lemondani. — (Egy angol admirális súlyos vádjai a háborús angol kormányok ellen.) Conseft angol admirális, aki a világháború alatt a svéd követségnél mint katonai attasé teljesített szolgálatot, most megjelent könyvében (The Triumph of Unarmed Forces — A "fegyvertelen erők győzelme) súlyos vádakat emel az angol kormány ellen a háború alatti magatartásáért. Annak az alapján, amit Svédországban megfigyelt, azt állítja, hogy a háború meghosszabbításáért egyedül Anglia felelős, mert ha az angol kereskedelem nem támogatta volna a semlegesek közvetítésével Németországot élelmiszerrel és hadianyaggal, a vérontás nem tartott volna négy és fél esztendőn keresztül. Az angol kereskedelem kétszínű volt; mialatt az angol katonák ezrei a csatatereken pusztultak, megsokszorozódott a forgalom Hollandiával Svédországgal és Dániával és az árukat mind Németország vette át. Németország titkos támogatása addig tartott, amig Amerika be nem avatkozott, szóval 1917 tavaszáig. „A mi nyomorult és aljas kereskedelmünk hosszabbította meg a háborút", — mondja Consett admirális. Számokban kimutatja, hogy Anglia mennyi élelmiszert adott el Dániának (amely élelmiszerbevitelre nem szorul), és ezt Németország vásárolta meg. Anglia rézkivitele Svédországba megkétszereződött, Svédországé Németországba viszont megháromszorozódott; a nikkelkivitel tizenkétszeresére, az ón ötszörösére emelkedett. Az angol gyarmatok teatermésének nagyrésze Koppenhágába, innen pedig Németországba keriflt A Svédországba került angol pénznek ötven százaléka Németország birtokába jutott. Angolországnak semmi mást nem kellett volna tennie, mint megszüntetni a kereskedelmei a semleges államokkal és Németország jóval előbb kimerült volna. A semleges államoknak, különösen Dániának soha olyan virágzó külkereskedelme nem volt, mint a háború alatt. Anglia elzárta a német kikötőket, de a semlegesek kikötőiben olyan forgalmat bonyolított le, amely a békebelit sokszorosan meghaladta. Németország és Ausztria pl. 18Í3-ban mindössze 37 ezer terma élelmiszert vásároltak Svédországtól, 1917-ben 1904 ezer tonnát, s ennek legnagyobb része az angol kikötőkből érkezett Svédországba. Az amerikaiak jókor rájöttek Angolország kétszínű játékára. Lansing már 1915-ben szóvá tette Londonban, hogy Anglia kereskedelme a semlegesekkel megnő'-ekedet! a háború kezdete óta, de Grey kitérő választ adott. A Lloyd George-kormány azt tartotta, hogy a külkereskedelmet fenn kell tartani, mert ez a hadviselés szempontjából fentos és szállították a szenet, a rezet, az élelmiszereket Svédországnak és az viszont Németországnak adta el. Consett könyve Franciaországban kinos feltűnést keltett, fis valószínű, hogy a háborús angol kormány nem fogja felelet nélkül hagyni a súlyos vádakat. Consett állításai hihetetlenek. A háború első napjától fogva tudtuk és éreztük, hogy a központi hatalmak mennyire a saját .erejükre voltak utalva. Ha Németország ilyen bő támogatást kapott volna a semlegesektől, nem kellett volna rögtön áttérnie a legszigorúbb kötött gazdasági rendszerre. — (Régi harag kö.c<föeszménye.) Rimaszombati tudósiténik jelenti: Ve’.ikenye gö:«ö:m©gycá községben áSéandó vfezálykodúsbuai élteik Laczlkó Ignác és CzigAny József odavaló íö'djmiifyesnlk. Május hó 11 -áu este ismét G-sszeszófe'lkoztak, amelyttidk később vége az ’.tt, hogy Cigány József mérgében íejsizét ragadott ós Laczikó Ignácot súlyosan összevagdalte. A szoremcséfclen cm- -ert azonnal beszáSIHtóttálk a rimaszombati közkórházba, Czigány Jó/soíet r,odi|g a csend-őrség ' o tartóztatta. — (Az elszegényedett Németország.) .Az egyik berlini lap írja: Hogy mennyire elszegényedett Németország, arra most láttuk a legjellemzőbb adalékot. Az egyik holsteini vasúti vendéglőben ez a fölirás olvasható: Egy tea — két rézpfenrrg. 1 . — (Az Elysium egy olasz sírban.) Már Homeros mesél az Elysiumról, a boldogultak ; hazájáról, ahol nem esik sem hó, sem eső ' és ahol csak a szelíd zefir lengedez. Elysium az alvilágnak egy része, amelyről ismerünk néhány az ókorból ránk maradt képet, igy több, Apukából származó vázákon talált rajzót. Nemrég értékes falfestményt fedeztek fel Róma közelében, a Via Triumphalis egy sírjában. A sirhely a Krisztus utáni harmadik évszázadból származik, egy olasz archeológus, Goffredo Bendinelli dr. ásta ki. A szarkofágon lévő feliratokból kiderült, hogy a sir a tizenhat esztendős Octavia Paulina, Octavius Paulinus leányának földi maradványait rejti magában. A sírbolt egyik falán két méter széles és egy méter magas festmény van, amelynek színei még úgy világítanak, mintha most frissen vetették volna oda. Ezen a képen látható az Elysium, azonban nem olyan formában, mint ahogy azt az eddig ránkmaradt rajzokból ismertük, hanem úgy, ahogy azt a 16 esztendős kis Octavia elképzelte. Octavia Elysiuma a gyermekek menyországa. A gyermek maga a festmény baloldalán látható: kinyújtja karjait, kétségbeesetten, egy Erős szorítja magához a gyermeket, aki előtt galambhintó áll. Hatalmas nagyságban emelkedik fel a kocsi mellett Hermes, akire ráismerünk kígyós botjáról: ő a lelkek vezetője az égi kertek felé. E kertekben mindenütt rózsák nyílnak, a rózsák között gyermekek kergé- tőznek. A háttérben oszlop ál, rajta fáklya, nyilván Iiekate fáklyája, amely megvilágítja a kertet. — (Amerikai turisták ezrével özönlenek Európába.) Londonból Írják, hogy kilenc tengerjáró nagy hajó indult el Newyorkból 8500 amerikai turistával, akiit mind európai kéjutazásra mennek. Elsősorban Franciaországot látogatják meg. — (Milán király és a „hagyatéka44.) Milán király álliíólágos hagyatékának árverése körül izgalmas bonyodalmak keletkeztek Bécsben, abban a városban, amelyben pedig Szerbia egykori uralkodója oly nagyúri módon szeretett szórakozni. Kiderült, hogy a hagyatéknak semmi köze Milán királyhoz, az összes tárgyak hamisak és a tragikus végzet, ime, még a sirontul is üldözi ezt az alapjában véve jólelkii, de könnyelmű uralkodót, még az emléke és a hagyatéka körül is bajok keletkeznek, mint ahogy már életében is rossz lábon állt a sorssal. Botrányok között vált el feleségétől Natáliától, le kellett mondania a trónról, amelyen Sándor fia követte, karján az egyszerű polgári családból származó Draga Masinnal. Sándor király életében és borzalmas halálában a görög tragédiák félelmetes végzete lüktet es királyi atyja fejéről ő nemcsak a koronát, de a tragikumot is örökölte. Milán másik fia, — Obren — aki törvénytelennek született, szintén nem kerülte el azt, ami számára a sors könyvében meg volt irva, a végzet öt ugyanúgy számon - tartotta, mint a törvényes fiút. Ebből a második királyi sarjból, artista lett, akit, mint „Milán király fiát" reklami- rozták és aki mindenféle mutatványokkal igyekezett megkeresni mindennapi kenyerét, hogy végül teljesen szegényen, kórházi ágyon haljon meg. A szerencsétlen Obreno- vics-család minden tagjának élete külön tragédia és a mostani bécsi bonyodalom mintegy a koronát teszi fel az Obrenovicsok eddigi tragédiáira. És valószínű, hogy ez a legutolsó, korona, amely kijutott az Obreno- vicsoknak, ám ez is csak szimbolikus és ez is csakhamar a feledés sötét mélyébe fog hullani, mint ahogy az igazi koronák is lehullottak az Obrenovicsok fejéről. — (A belga postások sztrájkja.) Antverpénből jelentik: A baltgia postások szrá-jkija változatomul ta-r-t. A postai közlekedés az ország legnagyobb résziében szünetel. A békéltető tárgyalások ez ideig eredménytelenek. — (Harangszeuteíések Gömörben.) Jénei tudósitónk jelenti: A jénei református egyház másus 13-án ünnepélyes istentisztelet keretében tartotta meg harang- és iskolaszentelését A szentelő imát Molnár József serkei lelkész mondo'ta. A templomból az iskolába vonult az ünneplő gyülekezet, ahol szintén Molnár József serkei lelkész kérte az Isten áldását az uj iskolára. — Velke- nyei tudósítónk jelenti: Május 6-án nagy ünnepségéit között szentelték fel a római katolikus templomba május 2-án érkezett harangokat. Az ünnepi beszédet Cservenka Béla dr. rozsnyói teológiai rektor tartotta. A harangok szentelését Havasi Gyula. rímaszécsi esperes plébános végezte. Szentelés után Laurincz József velkenyei plébános lépett a szószékre, ecsetelvén a harangok beszerzésének történetét s köszönetét fejezte ki özv. Léka Jánosné, szül. Jacsó Juliannának és ifj. Jacsó Márton és nejének is, akik a harangok beszerzését lehetővé tették. A harangok felhúzása után ünnepi szentmise következett, melyet Pobozsni Róbert dr. szentszéki jegyző celebrált. — (A vagyon eloszlása*, az Egyesült- Államokban,,) A legújabb kimutatások szerint az Északamerikai Egyesült-Államokban,; amely ma a világ leggazdagabb országa, a nemzeti vagyon hatvan percentje a vagyonosok birtokában van, akik az összlakosság két százalékát alkotják, 1918-ban a nemzeti jövedelemből hatvan percent jutott a kétezer dollárnál kevesebbet keresőkre, a negyven százalék pedig az ennél nagyobb jövedelműekre, akik az összes keresők tizennégy százalékát teszik. A kimutatás szerint, ha az összes nagyjövedelmeket kiosztanák a kisjövedelműek között, ez utóbbiak átlag- jövedelme csak huszonöt százalékkal emelkednék. Az Egyesült-Államok nemzeti vagyonát 1918-ban ötvennyolc billió dollárra becsülték. A vagyonosok által megtakarított nemzeti vagyontöbblet évenként tizenkét és fél billió dollár. Ez a fölösleg mindössze a lakosság jelentéktelen kisebbségének, két százalékának a birtokában van. Többször felmerült már az a kérdés, hogyha a szabadversenyt korlátoznák és intézményesen gondoskodnának arról, hogy a nagy vagyon kevesek kezében fel ne halmozódjék, nyerne-e ezáltal először maga a termelés, másodszor pedig maguk a tömegek? A közgazdászok egyhangú véleménye* az, hogyha a tőkenyereséget korlátoznák, előállna a termelés hanyatlása s igy aztán azok sem látnák hasznát, akiknek a javára korlátozásokat léptetnének életbe. A tőkét nem tanácsos túlságosan korlátozni szabadságában, mert termelőkedvét elveszti. A tömegeknek semmi hasznuk sincs tehát, abból, ha a nagyipari vállalkozásokat, például rendkívül .terhes adókkal sujták. Az Egyesült-Államokban mindamellett gyakran vitatott kérdés, hogy a végletekig menő vagyonkoncentrációt nem volna-e. tanácsos az eddigieknél nagyobb örökösödési adókkal ellensúlyozni. (Földrengések az egyenlítő tájékán.) A Reá te r- ügynökség jelenti Ecuadorból: Quito város környékén erős földrengés pusztított Ezideig ket hatottról és számos sebese,és:51 érkezett je- ’enlés. Ugyancsak földrengést jelentenek Me’il- lúból is. — (Hol volt a titokzatos íengeraüaftjáróí állomás?) A világháború alatt, miközben a tengeralattjáró-háboru a legjobban dúlt, rejtelmes kérdés volt, hogy az Atlanti-óceánon hol van a német tengeralattjárók titkos állomása. Annyi bizonyos volt, hogy a tengeralattjáróknak olyan titkos bázisa van, amelyről az amerikai tengerpartot ellenőrzik. Az Echo de Paris most azután okmányokat közöl, hogy ez az állomás a dán Antillák* egyik öblében volt, amire a németek Zahle akkori dán miniszterelnöktől kaptak engedélyt. — (Vegykisérleti állomást létesítenek Rimaszombatban.) A sztowensizfícói mezőgaizdla'sáig fejlesztése ■ és szakszerű mii vetésének kibővítése céljából a földmiveféisüigyi minisztérium yegy- kisérleti áldomást létesít Ríni a szombatban, xx Lussingrande (Itália) tengeri fürdő és klimatikus gyógyhelyen a „Pensio Hungáriádban napi teljes ellátás, lakással együtt, 14 líra. xx A Collegiuín Mariaisum fiúnevelő intézet az 1923—24. iskolai tanévre felvesz 40 középiskolai tanulót ellátásra. Megbízható hely, ahol a szülök gyermekeiket nyugodtan elhelyezhetik. Az uj prospektus junius hónapban fog megjelenni. Folyamodni iulius hónapban lehet. A somorjai fiókintézetben elhelyezést nyerhet 12 tanuló, akik az ottani magyar tannyelvű polgári iskolát látogatják. Érdeklődők forduljanak a Golleg’um Marianum igazgatóságához: Pozsony. Ferenciek-tere 1, II. és jelezzék, mily intézet iránt érdeklődnek. xx Mautliner Frigyes dr. ügyvéd, törvényszék hites magyar tolmács, Prága I.. Mik'^áSrica trida 28. Telefon 46—0,8. VáPlal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nve'vr-e és megfordítva. xx Magyar-szlovák szótár a Pechány- féle szótár kiegészítéséül, Juhász-Hvozdzik János reálg. tanár szerkesztésében, kapható minden könyvkereskedésben. Ára 32 tv 363 lap. liilHBpWei I 1«®!P iraiMt«1<eass aki a Prágai Magyar Hírlapnak Cáfüj negyedéves áj előfizetőt szeres. Az ajándékkönyvek között a magyar szépirodalom legkiválóbb újdonságai szerepelnek. (Az ajándékkönyvet keresztkötés alatt fogjuk küldeni. Akiit ajánlott küldeményt igényelnek, mellékeljenek 2 Ké.-t postabélyegekben. Az uj előfizetőt ezen a szelvényen kell bejelenteni: Az uj előfizető neve: .............................................................................................Lak helye: .................................................u. p.:..‘................................................... A gyűjtő neve: ..............................._............................lakhelye:.........-............— el őfizetési száma:
