Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-19 / 112. (264.) szám

Szombat, m'jus 19, $ — (Szerencsétlenség egy prágai próbarepí * .ésnéL) A prágai „Av1n“ repülőgépgyár egyii próbagépe tegnap motorroibbanás 'következtében Kibely mellett lezuhant. Skubal püóta tizenöt méter magasságból a gépből kiugrott 5 súlyos sérüléseket szenvedett. — (Röntgen-szoknya.) Budapestről jelentik: A nagy tudós, Röntgen tanár halóporaiban elnézés­sel lesz irántunk, hogy az ő komoly nevét azzal a női ruhadarabbal hozzuk kapcsolatba, amely minden korok, minden emberénél olyan óriási döntő szerepet játszott. Divattudósok mondják, hogy az idén a hosszú szoknya divatos. A szok­nya kelméje, legyen az finom corercot vagy fénylő felületű selyem, deréktól a bokáig szinte becsa­varja a hölgyeket, mondhatnánk, kényelmetlenül szűk is lenne, ha a női divat párisi atyamesterei, a finomötletü Paquin és Poiret urak egy merész ollónyisszantással utat nem engednének a karcsú lábacskáknak. Délben a dunaparti korzón lokál­patriotizmusunknak jólesik látnunk a sok csuda- szép pesti asszonyt és leányt, akik mindannyian az utolsó francia divat szerint cicomázzák testü­ket. Nos. gondoljuk magunkban, ide eljöhettek, ti híres párisi divatdiktátorok, itt mindenki „forsrif- tosan“, a ti vezényszavatokra öltözködik. Oh, de mi az? Egy hölgy jön, szoknyája legutolsó divat, de mintha egy kissé átlátszó lenne. Nem, vigasz­taljuk magunkat, káprázik a szemünk, a naptól van ez. Igen a nap! A hölgy most sétál keresztül egy aranyló sugárkévén. Nem, ez mégsem lehet­séges... Teremtőin, hiszen a szoknya és illatos önmaga között nincsen semmi, de semmi. Földbe gyökeredzik a lábunk; megállunk a verőfényes helyen. Egymásután vonulnak el a hölgyek és a forró sugárkéve, mint egy tavaszi légtől megré- szegült, indiszkrét Röntgen-készülék leleplezi mindazt, amiről csak a budoárok félhomályában szokás beszélni. Hölgyeim, tényleg olyan meleg van már, hogy sikkes szoknyájuk és önök között már nem fér el semmi? Még ma gyorsan levelet írunk Paquin és Poiret uraknak, mert értesíteni kell őket az uj pesti divatról, ök szegények még nem ismerik a Röntgen-szoknyát, amit itt találtak föl a Ritz és Bristol között, a Dunaparton. A Röntgen-szoknya napról-napra nagyobb tért hódit, hiszen tavasz van, meleg van, május van ... Azonban mi lesz augusztusban? — (Milliárdos örökség.) A Deutsche Allgemei- ne Zeitung értesülése szerint a nemrégen elhunyt Mond dr. nagyiparos, német származású özve­gye a heidelbergi egyetemnek 50.000 font sterlin­get ,a müncheni művészképző akadémiának 20.000 font sterlinget s Cassel városa részére szintén 20.000 font sterlinget hagyományozott. (*) Párlsban föLujitják Messager román tár­gyú balettjét. A párisi Nagyopera ismét fölvette műsorába André Messager egyfelvonásos balett­jét, amelynek Les deux Pigeons (A két galamb) a elme. A balett földrajzilag mégha tár ozatlan helyen történik, mánöhogy francia ember készi- fcette a szövegét, a szereplői pedig oláh cigányok. A szövegíró a Franciaországgal szimpatizáló ro­mánoknak akart annak idején kedveskedni azzal, hogy cigányokat szerepeltet a hallétjében, mert szentül meg van győződve róla, hogy a cigány egészen azonos a románnal. A balettet 1886-ban adták először, akkoT lekerült a műsorról és 1892-ben, amikor első Ízben újították fel. szintén nem maradt sokáig műsoron Nem művészi ok­ból, hanem politikából nem folytatták a sorozatos előadást, ment a Párisban élő románok sértődöt­ten tiltakoztak a román népnek a cigányokkal való azonositást ellen. Akikor figyelembe vették a románok érzékenységét, most nem törődnekk ve­le. A Nagyopera még uj díszleteket is csinálta­tott a befőtthez, mert agy látszik, egyhamar nem szándékozik a műsorról levenni. A balett egyéb­ként a festői látntvsdók egész sorozata, zenéje pedig Messlágernek egyik legsikerültebb munkája. A prágai német színház műsora: Szombat: Ernánk Vasárnap délután: Bajadér. Vasárnap este: Bolygó hollandi. Hétfőn este: Marinka, a táncosnő. A prágai német kis-szinpad műsora: Szombat: A kis bűnös. Vasárnap este: A kék csoda. Vasárnap este: Leonce és Léna, Hétfő délután: Házassági szabadság. Hétfő este: Leonce és Léna. A pozsonyi magyar színház műsora: Szombat: A bajadér. Vasárnap délután: A bor. Vasárnap este: A bajadér. Hétfő délután: Luxemburg grófja. Hétfő este: Aranymadár. Kedd: Aranymadár. Szerda: Aranymadár. Ji. mi a te éritctkedíl SZÍNHÁZ Ifes ZENE (*) Uj Strauss-operett a prágai Német Szín házban. A prágai Német Színház szerdán, május 23-án mutatja be Johann Strauss elragadóan bá jós operettjét, a „Prinz Mathusalem“-et. A cím­szerepet Suchy Margit, a berlini kémikus opera kiváló tagja játsza. Zsigmond trocaderói fejedel­met a bécsi Glawatsch Ferenc alakítja. A fejede­lem leányát Barco Olga aussigi énekesnő, a zene­szerzőt Riedinger Lothar dr., a Theater an dér Wien tagja játsza. A többi szerepeket a színház kiváló művészei töltik be. Az operettet Stadler Rudolf rendezi. (#) Pécby Erzsi nem léphet föl az idén. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Megír­tuk, hogy Péchy Erzsi legutóbbi fellépése alkal­mával torokvérzést kapott. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Péchy Erzsi torkában egy ót megpattant, így az idén nem léphet föl s Olasz­országba megy kúrára. (*) Zaza. Budapestről jelentik: L'oncavallo híres operája pályafutását a kontinensen a háború akadályozta eddig, utolsó premiérje 1914-ben New-Yorkban volt; a főszerepeket akkor Farrar, Caruso és Tita Ruffo énekelték. A Városi Szín­ház hónapok művészi munkáját veti latba a sike­rért, Ábrányi Emil vezetésével, dr. Dalnoky ren­dezésével és Walter Rózsi, Szentmihályi és Sá- rosi Andor közreműködésével. A Zaza bemutatója ma, pénteken volt. (*) Magyar darabok Párisban. Párisból jelen­tik: A Theatre Champs Ellyséeben, Páris egyik legnagyobb színházában júniusban bemutatják Molnár Ferenc „Liüom“-át. A Folies Dramatique- ben szeptemberben szlnrekerül Jacobi-Martos Jcedves operettje, a Leányvásár. A jövő szezon­ban valószínűen más magyar darabok is műsorra kerülnek a párisi színházakban. (*) Mascagnl tanítványának operája. Rómából írja tudósítónk: A minap mutatták be P. Riccitetli „I compagnacci44 cimü egyfelvonásos operáját nagy érdeklődés mellett. Az érdeklődés elsősor­ban az ifjú zeneszerzőnek szólt, aki Mascagni ta­nítványa. Az egyfelvonásos szövegét Joachim Forzano irta és Savonarola idejében játszódik. Az operát 1922-ben az olasz közoktatásügyi miniszté­rium dijával tüntették ki. A bemutatónak nagy sikere volt és a fiatal zeneszerzőt egész este ün­nepelték. A sajtó az olasz verista stílus komoly követőjét látja benne, akinek zenéjében sok az erő, a dallam és a líra. Az operának egyes ré­szein erősen érezhető a „Parasztbecsület44 hatá­sa, de dallamszövésében és instrumentációjában sok eredetiséget mutat fel. KÖZGAZDASÁG Miért kedvezőtlen Románia külkereskedelmi helyzete? Prága, május 15. A „Brassói' Lapok“ bécsi tudósítója ezeket je­lenti Románia külkereskedelmi és pénzügyi hely­zetéből; A bukaresti deviza külföldi jegyzésének el­rendelésé-vei kapcsolatosan újabb bonyodalmak ■támadtak. Becsben ugyan már napok óta jegy­zik a bukaresti kifizetést, pénzügyi kérőkben •azonban nem hiszik, hogy Párisban és London­ban csakhamar sor kerülne erre. Az újabb bonyodalmakat a román mmiszter- •tanácsnak az a törvény javaslata okozta, amely szerint a román adósok három hónapi morató­riumot fognak kapni a nemesvalutáfu országok­kal fennálló adósságaik rendezésére. Hogy a nyugati államok hogyan ítélik meg Román&a' gazdaságii helyzetét, az legjor.ban a legutóbb kiadott hivatalos franccá jelentés illusz­trálja. Ez a jelentés Románia gazdasági helyze­téről a többi között a következőket mondja: „A román kereskedők külföldi adósságainak eddigi állami rendezése érzékenyen sújtja a kül­földi érdekeket és fokozza a bizonytalanságot. A román bankok helyzete igen súlyos és csak a zárt külíöldl követelések mentenek meg egyes bankokat igen kényes helyzettől. A deviza ellen­őrzés eddig nem gyakorolt befolyást a lei kur­zusára.44 A nyugati államok tehát nem ítélik kedvezően meg Románia pénzügyi poirtSkáját. A bukaresti kifizetés bécsi jegyzése azonban kevés hatással lesz Románia és KözépeuTÓpa keresikedeimá for­galmára. Az osztrák kereskedők különböző testü­letéi már is figyelmeztetik tagjaikat, hogy Ro­mániába csakis készpénzfizetés elleniében szál­lítsanak, mivel a megígért könnyítések ellenére ■sem tudnak szabadon rende üké zni romámra! kö­veteléseik fe’ett. Az osztrák kereskedők főként azt vetik a bukaresti kormány szemére, hogy számos nagy 'banknak, amely az osztrák kereskedők pénzügyi tranzakcióit lebonyolítja, még ma sincsen meg a de izajogosultsága, azonban számos jelenték­telen kisbankot felruháztak vele, ezeknek váltói­val azonban külföldön mit sem lehet kezdeni, mivel ezeket a kisbankokat külföldön nem Isme­rik. Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám wcw — A Bank hivatal kimutatása. A Bank-hi­vatal május második hetében kiadott kimuta­tása szerint a devizakészlet több mint 100 millió koronával megnövekedett, úgy hogy a Bankhivatal 1330 millió értékű deviza fölött rendelkezik. Az ércfedezet 904 millió koronát tesz ki, amiből 791 nrllió a Bankhivatal pénz­táraiban, 130 millió pedig a Bank of England nál van. A Bankhivatal követelései 236 millió val 1530 millió koronára emelkedtek. A váltó­állomány 12 millió koronával, az értékpapír leszámítolás 43 millió koronával és a lombard 42 millió koronával csökkentek, úgy hogy a kölcsönüzíet összesen 97 millió koronával ha­nyatlott. A vagyonadóra 31 millió koronát fi­zettek be és ezzel az edd;g befizetett össze­gek 2660 milFót értek el. Az egész forgalomból a bankjegyforgalomnak 295 millió koronával való csökkenése adódott. — Munkanélküliségi ankét Zólyomban. Lo­sonci tudósítónk jelenti: Szlávik Gyöngy dr. zsu­pán elnöklete alatt a minap Zólyomban erősen látogatott ankétot tartottak, amelyen a kerület főnökök jelentésen alapján meg vitatták a munka­nélküliség kérdését. A népjóléti mmiszterium elő­adója ismertette a műnkamélkőrségre és segélyek­re vonatkozó törvényes rendelkezéseiket, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a községek a segélye­zett munkásokat községi munkára felbaszná'Íras­sák. A lévai kerületi főnök art kívánja, hogy az állami épiteresek kiadásánál, csakugyan annak a vidéknek munkássága jusson munkához, ahol az építkezés folyik. A losonci kerületi főnök idézt Tarján Ödön mérnök Tátraíüreden elmondott be­szédét, mélyben szakszerűen és alapos készült­séggel tárta föl a gazdasági válság okait. Sze­rinte az ánltaimi munkálatokat mindenütt sürgősen meg kell kezdeni, de ezek csak ideig-óráfg eny­hítik a munkauéákü'tséget, azért oda kell hatni, hogy a gyárakat ismét üzembehelyezzék. A nóg­rádi gyáripar nevében Tarián Ödön mérnök be­szélt és azt követelte, hogy a szlovenszkói ipar­nak átmeneti időre ugyanazokat a termelő lehe­tőségeket kell biztosítani, amelyek kört a cseh gyáripar termel. — A cukor vi'ágpiacának helyzete. Lon­donból jelentik: A Reuter ottawai közlése szerint a kanadai cukorfinomitók képviselői­nek az alsóház mezőgazdasági bizottságának tett jelentése szerint a mikor világ-pacának helyzete rosszabbodott. A világ cukorkész­letei ugyanis 5 százalékkal a normális állomá­nyon alul vannak Ezért a cukor árának emel­kedését várják. Továbbá megállapították, hogv az édesUett italok fogyasztása az Egye­sült Államokban érvényben levő alkoholtila­lom miatt egyre no és a cukorfogvaszfás emiatt, valamint a munkásság növekvő jóléte miatt lényegesen emelkedik. — Oseh-Szlovákla cukorrépaterroelése. A csabxszlovák cukoripari szövetkezet körkérdést ■intézett a termelőkhöz. A beérkezett válaszok szerint a cseh-szlovák köztársaság 158 cukor­gyára' úgy az 1921-22., mint atz 1922h23. évi idényben üzemben volt. 1922-ben 184,591, 1923-ban 219,486 hektáron termeltek cukorrépát. A szapo­rulat 34,895 hektár, illetve 18.90 százalék. A ki­mutatásba Szlovenszkó 9 gyára Is bele van fog­lalva. Szlovcnsz.kóban tavaly 26388, tíz Idén 34962 hektáron termeitek cukorrépát. A szlovén szkói szaporulat tehát 8574 hektár, illetve 32.49 százalék. — Országos divatipar! kongresszus Buda­pesten. Budapestről jelentük: Pünkösd előtti szom­battól pünkösd hétfőig a Nőiruhaké szitok Orszá­gos Szövetségének helyiségében országos divat .'.pari kongresszus lesz, amelyen Magyarország minden nőiszabó szervezete és ijpartestületii szak­osztálya részt vesz. — Cseh-Szlovákla és Görögország kereske­delmi szerződése. A Görögországgal kötött ke­reskedelmi szerződést a legközelebbi jövőben ki fogják egészíteni. A kereskedelmi és iparkamará' kát már meg is bízták azzal, hogy a szerződés revíziójára és kiiegészifcésére vonatkozó anyagot gyűjtsék össze, nevezetesen készítsenek kimuta­tást azoknak tíz áruiknak a neméről és mennyi­ségéről, amelyeket innen Görögországba kivisz- nek vagy onnan ide behoznak, valamint készít­sék el az ezzel összefüggő javaslatokat. — Drágább lett a magyar bor. A magyar boc- piaoon, mint a Borászati Lapok közük az eknu't héten jelentős áremelkedések voltak, aminek ■oka a helyi fogyasztóképesség növekedése. A napszámok az utóbbi hetekben ötven százalékkal is emelkedtek, ami a fogyasztást lehetővé tette. 'Fennáll a külföldi piacokká1 való Összeköttetés lehetősége is. Az ausztriai tárgyalások küszöbön •állnak és tekintettel arra, hogy Olaszország 30 aranykoronás vám mellett eszközölhető bevitel­re kötött szerződést Ausztriával, a legtöbb ked­vezmény elve állapján kézenfekvő, hogy ugyanezt az egyezséget Magyarországgal is megkötik. A terméskilátások nem rosszak. A fagy nem tett kárt, elleniben aggodalomra ad okot a szőlőmoly és tí% ilonca nagymértékben való fellépése. A borárak a következők: Szekszárd 95—105 ko­rona, Tállya 200 korona, Sopron 160—300 korona. — Magyar mezőgazdasági ftiíelankét. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: A mezőgazdasági hitel ügyében erre a hétre a földi ni ve lés ügyi mi­nisztériumban értekezletet hívtak össze, ami izonbam a miniszterelnök és tí pénzügyminiszter távolléte miatt elmaradt. Amint értesülünk, az elhalasztott értekezletet a jövő héten fogják megtartani, amikor úgy Bethlen István gróf mi­niszterelnök, mint Kállay Tibor pénzügyminisz­ter már itthon lesznek. Az OMGE külön terve­zetet dolgozott ki a mezőgazdasági hitelnyújtás kérdésében, amelyet a földmivelésügyi miniszté­riumban megtartandó értekezleten fog előter­jesztem. — Hitelszövetkezet! közgyűlés. Rimaszom­batiból jelentik: A Gazdáik és Iparosok Országos Hitelszövetkezete május 16-án tartotta meg Ri­maszombatiban első évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Süteő István elnök nyitotta' meg. An­nak megállapítása után, hogy a köztgyü’és az alapszabályoknak megfelelően, szabályszerűen lett összehfiva, felolvasták tíz igazgatóság és fel­ügyelőbizottság jelentését, amelyeket a közgyű­lés egyhangúlag tudomásul vett és úgy az igaz­gatóságnak, valamint tí felügyelöbizottságnak a Mmentvényt megadta. Ezek után Süteő István elnök bejelentette a közgyűlésnek, hogy Magyar- országba való távozás, illetve Magyarországhoz való csatolás miatt két igazgatósági és egy fel- ügyeflőbizottsági hely megüresedett mely után a közgyűlés egyhangúlag igazgatósági tagokká Bátky Aladár harrrnaczi és Fazekas István bars- léd'eozá lakosokat, felügyel obi zottsági tagokká. Lipták Mihály bejei lakost választotta meg. Több tárgy nem lévén, a közgyűlést Süteő István elnök bezárta. — Angol tőke egy nagyváradi vállalatban. A Coutsnm írja: Iliescu tábornok, a nagyváradi Creditül öihorului igazgatója, Bratiamu Vinitila ■pénzügyminiszter ajánlólevelével Párrsba utazott, hogy tí román iparvállalatokba váló bekapcsolódás ügyében külföldi tőkésekkel tárgyaljon. Iliescu tábornok megbeszélései sikerre vezettek, mert egy tőkeerős angol konzorciumot megnyert en­nek a tervnek. A Creditül Bthoruluii alaptőkéjét 3 millióról 100 millió leiTe fogják felemelni. A Creditül Biharúiul, amely eddig inkább csak köz>- veütéssel foglalkozott, a megnagyobbodott alap­tőkével néhány nagyobb iparvállalatnál fog ér­dekeltséget vállalni. — A romániai idegen bankoknál elhelyezett betétek. Bukarestiből jelentik: A pénzügyminisz­ter azzal a tervvel foglalkozik, hogy az idegen pénzintézetektől megvonja a betétek elfogadá­sának jogát, kivéve azokat a bankokat, melyek hosszabb idő óta működnek az országban. Ezek Is azonban csak az alapítási okiratban foglalt tö­kének megfelelő. betétek elfogadására lesznek fel­jogosítva. A pénzügyminiszter intézkedését azzal okolja meg, hogy az idegen pénzintézetek, mint a nyugati nagybankok fiókjai, az irántuk meg­nyilvánuló bizalom következtében magukhoz von­ják a román tőkét, amelyet azután nem a romá­niai gazdaság, hanem a betétek átutalása folytán saját hazájuk közgazdaságnak fellendítésére for­dítanak. — A tokaji borpiac válsága — budapesti je­lentés szerint — még mindig nem szűnt meg. Nemcsak a múl évi termés nagy része, hanem a tavalyelőtti termés egy jelentékeny hányada is értékesittetlenül fekszik részben a termelőknél, másrészt pedig a kereskedőknél. A raktáron levő ■bor közel 135,000 hektoliter, mai értékben hat- hét milliárd korona. A tokaji érdekeltségek most ■nemcsak u borkivitel elősegítését sürgetik, hanem a bortörvénynek megfelelő revízióját is, első­sorban abban a vonatkozásban, hogy engedjék meg a bor égetést és a borfinomitást. — A magyar külkereskedelem deficitje az idei év első negyedében 37.2 milliárd koronára rúgott a Statisztikai Hivatal tegnap közzétett je­lentése szerint. Január 1-től március végéig Ma­gyarország behozatala 75.4 milliárd koronát tett ki, amiit csak 38.2 milliárdos kivitellel tudott el­lensúlyozni. A behozatal legnagyobb tételét a faimport teszi. Ebből a cikkből a tavalyi első év­negyedben 2.1 millió mázsát hoztak be. A szénbe­hozatal is több volt egy millió mázsával, mint a tavalyi első évnegyedben. Az idei első három hónapban elérte tí 3 millió mázsát. Vasércből 394,000, mészkőből 137,000 mázsát hoztak be. Sóból 161,000, papírból (túlnyomóan Ausztriából) 107.000 mázsát, ásványolajból 112,000 mázát im­portáltaik. Az utóbbit túlnyomóan Oroszországiból Gyapjúszövetből csak 6000. paimutszövétből 29000 s textilanyagokból összesen 76000 mázsa volt a behozatal. Vegyészeti anyagokból 70,000. rizsből 34.000 mázsát hoztak be. A kivitel legnagyobb tétele, 670,000 mázsa, a jóvátételi részre esik. A üsztikivitel felére (215,000 mázsára) csökkent a multévi jan.—márc. kivitelnek. A borkivitel 26.000 mázsára' zsugorodott a multévi első negyed 444.000 mázsájával szemben. Vágóállatból 33,000 darabot, gyümölcs és főzelékből 143,000 mázsát, cementből 58,000, téglából 41,000, cukorból 23,000, mezőgazdasági gépből 5000 mázsát vittek ki. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^. 2 . t i \ Menyasszonyi kelengyék áruházr t ^ \ Saját készítményt: finom férfi £ és fehérnemű, asztal- £ ^ \ térítők és mindennemű lenáru £ < \ í \ Árusítás nagyban és kicsinyben > 1

Next

/
Thumbnails
Contents