Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-13 / 84. (237.) szám
fmr«£islcai£ €B B«Mran-9»€&l*)3»4Bm. Prága, április 12. Amint már jelentettük, a briinni legfelsőbb törvényszék április 17-én fog tárgyalni a Baeran-pörben benyújtott semmiségi panaszok ügyében. Baeran, aki a fogházban megbetegedett, aligha fog részt vehetni a tárgyaláson. Goller ügyvéd,, aki a törvényszék előtt is védte, fogja őí képviselni Brünnben. Közvetlenül a felülvizsgálati tárgyalás előtt szenzációs fordulat következett be a bünpörben. A Bohémra mai száma ugyanis közli, hogy Stein Ottó dr. prágai ügyvéd, aki Baeran vádlottársát: Schwabe Károlyt védte az elsőfokú tárgyaláson, előterjesztést tett a briinni legfelsőbb törvényszéknél, amelyben emberi és ügyvédi kötelességére hivatkozva előadta, hogy Baeran Alajos dr. képviselő ártatlan, a bűnös nem ő, hanem fia Baeran Arduin dr., aki most külföldön tartózkodik. Állításának bizonyitására hivatkozik a védő arra, hogy Baeran Alajos Wallisch Máriához intézett levelében azt irta, hogy ő csak 1922 szeptember 9-én ismerkedett meg Schwabeval, akivel előbb semmiféle összeköttetésben nem állott és akit nem ő (Baeran Alajos), hanem fia, Baeran Arduin mutatott be Bajmóczy magyar köveíségi titkárnak. Ehhez Stein megjegyzi, hogy Schwabe Károly joghallgató, az ő védence, vele mint védőjével közölte, hogy a szóban forgó levél állításai megfelelnek a valóságnak. Baeran Arduin atyját úgy keverte bele az ügybe, hogy atyjának, aki letartóztatásának napjáig semmit sem tudott fiának viselt dolgairól, sixfrirozott könyv utján, amelynek egyes szavai alá voltak huzva, üzeneteket küldött a követendő magatartásról. Csak ez a tényállás világosíthatja meg az elsőfokú főtárgyalás egyes homályos részleteit. Schwabe Károly ugyanis a főtárgyalás során azt mondotta, hogy egy más személy helyett ül a vádlottak padján. Baeran Alajos pedig azt mondotta, hogy az ügyhöz titok tapad, őt elítélhetik, mégis ártatlan. December 16-iki levelében is azt irta Wallisch Mária tanítónőnek: ,.E1 vagyok veszve, mivel másokat akartam kímélni. Az áldozat, amit magamra vállaltam, nagy/4 A főtárgyaláson elhangzott ezeket a homályos kijelentéseket most Stein Ottó védő előterjesztése magyarázza meg. A briinni főtörvényszék keddi tárgyalása talán föl fogja deríteni az egész titkot annál is inkább, mivel Stein újabb tanuk gyanánt Eiselt Frigyes dr. prágai ügyvédet, Radda Imre dr. nemzetgyűlési képviselőt (Baeran másik védőjét) és Schwabe Károlyt jelentette be tanuk gyanánt. Nyitrán mm szabad magyar színdarabot játszani. Nyitra, április 12. (Saját tudósítónktól.) A demokrácia legszebb alapelvei a teljes jogegyenlőség és szabadság. Az egyes emberek életében is fontos szerepet játszik a szabadság természetes joga, annál inkább vonatkozik az egyes nemzetekre, vagy egy államban élő nemzeti kisebbségekre, amikor azok kultúrája és jövője forog kockán, Bölcs politikusok belátják, hogy erőszakkal nem lehet a békét biztosítani és terrorral nem lehet nemzeti államokat megszervezni. Ezt bizonyítja a köztársaság elnökének e napokban tett nyilatkozata is. Azobnan — sajnos — még mindig vannak elfogultak, akik tulbuzgalomból, részint politikai tudatlanságból megzavarják a békét. Ilyen politikai tapintatlanság jele volt az is, hogy a Nyitrán most alakuló sportegylet javára tervezett és már előkészített műkedvelői előadást nem engedték meg, noha — amint nekem az előadás egyik rendezője fondotta — az előadás kétharmadrésze szlovák, mig magyar szó legfeljebb az előadás kis részében hallatszott volna. A magyar nyelvű darabokra a rendező szerint azért volt szükség, hogy az előadás financiális sikerét biztosítsák. A kerületi főnök ur azonban kijelentette, hogy az engedélyt semmi sesetre. sem adhatja meg, mivel a magyarság száma itt nem haladja meg a húsz százalékot. Csak a napokban tették közzé a statisztikai államhivatal közlését arról, hogy Szlo- venszkónak és Ruszinszkónak milyen járásaiban illetik meg a magyarságot a kisebbségi jogok. A fölsorolásból nem hiányzott a nyit- rai járás sem, amelyben több mint húsz százalék magyar él. Így tehát még erre az ürügyre sem lehet hivatkozni, mert a kisebbségi jogok előfeltétele, hogy a járásban, nem pedig a községben legyen 20 százalék kisebbségi állampolgár. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy sem a saint-germaini szerződés, sem pedig a nyelvtörvény nem intézkedik úgy, hogy a magyar színházi előadásokat csak ott lehessen tartani, ahol a magyarság száma a húsz százalékot eléri. Ellenkezőleg, a békeszerződés a magyarságnak kétségtelenül biztosítja azt a jogot, hogy bárhol tartson magyar színházi előadásokat. Úgy hiszem, hogy a közvélemény megnyilatkozása legjobban dönti el a kérdést. Ám hozassák el Prágából a leghíresebb színművészeket és operaénekeseket, a színház mégis kongani fog az ürességtől. Egy alkalommal meg is próbálták ezt a kísérletet, de mindössze hat jegyet tudtak eladni. Ellenben minden magyar előadásnál zsúfolásig telik meg a nézőtér. Ebből az egy tényből is kitűnik, hogy Nyitra városában nem tizenkét szá- • zalék, de használ is jóval több a magyar. Sőt lelkiismereti furdalás nélkül mondhatom, hogy az itteni őslakosság legnagj^obb része j magyarnak vallja magát. De ha csak egy százalék magyar élne itt, vájjon ennek nem volna-e szüksége szellemi táplálékra, ennek nem kellene kultúra? Ugyan kinek árt és kinek okoz kárt az a szerencsétlen magyar, aki évenként legalább egyszer magyar nyelvű szinielőadáson jelenik meg? Már pusztán a magyar szó is elítélendő cselekmény? Miért nem háborodtak föl azok az urak, akik a magyar előadást betiltották; akkor, amikor a szinmagyar Vicsáp-Apáti községben az ottani tanitókisasszony szlovák színjátékot rendezett? Ezeknek az uraknak meg kellene gondolniok, hogy intézkedéseikkel többet ártanak a köztársaságnak, mint amennyit használni vélnek . @M§§€l bizalma! síiiiilii Bethlennek. Ideiglenes kompromisszum Gömfeösék és Bethlen között. Az ellentéteket az utolsó pillanatban a kormányzó hidalta át. Heínrich passzivitásba megy. Budapest, április 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az egységes párt tegnap este megtartotta hetek óta nagy érdeklődéssel várt pártértekezletét. Az értekezlet zártkörű volt és este fél hat órakor kezdődött. Az értekezleten a kormánynak, valamint a párt képviselő tagjainak csaknem mindegyike megjelent. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Bethlen István miniszterelnök emelkedett szólásra és a többi között a következőket jelentette ki: — A kormányt a legutóbbi időben egyes lapok részéről támadások érték, noha a kormánynak az előtte álló nagy feladat elvégzésére úgy a bel-, mint a külföldön a legnagyobb szüksége van arra, hogy tekintélye és presztízse csorbítatlanul fönnálljon. A támadások a kormányt két alapon érték. Az egyik azt kifogásolta, hogy a kormány nem követ keresztény politikát, a másik pedig azt állította, hogy a kormány gazdasági és pénzügyi politikája helytelen. — Az első vádra kijelenthetem, hogy én, aki sokkal régibb politikus vagyok, mint sokan azok közül, akik velem szembe kerültek, sokkal régebben hirdetem a keresztény politikai irány szükségességét, mint azok, akik most a kormányt támadják. A keresztény gondolat folytonosan kifejezést nyer az általam követett politikában és kifejezést nyert már akkor is, mikor igen súlyos időben pártot alakítottam. A vád tehát engem méltatlanul ért. Biztosíthatom a pártot, hogy a keresztény politikai irányzatot a lehetőségek számbavétele mellett mindig követtem és követni is fogom. — A kormány gazdasági és pénzügyi politikája ellen emelt kifogásokra csak annyit jegyzek meg, hogy érdemben nem óhajtok velük foglalkozni, de rámutatok azokra a nehézségekre, amelyek általában minden gazdasági program vagy politika megvalósítása elé a mai súlyos viszonyok között tornyosulnak. — Szükségesnek tartom kijelenteni, hogy nem helyeslem, amikor a kormány politikája ellen a kormánypárthoz tartozó egyes képviselők kifogásukat nyilvánosság előtt tárgyalják. A párthüség és a fegyelem megkívánja, hogy ilyen kérdéseket a párt kebelén belül intézzenek el, és csupán abban az esetben, ha ez az elintézés nem sikerül, vonják le a konzekvenciákat. A miniszterelnök ezután javaslatot terjesztett a párt ©lé, hogy a jövőre nézve mondja ki, hogy a köteles hűség ellen vét a pártnak ama tagja, aki bármely politikai kérdési anélkül, hogy alkalmat adott volna, hogy az üggyel a párt alapszabályszerűen foglalkozhassál a nyilvánosság előtt politikai támadásra felhasznál. Ezután Gömbös Gyula, a párt ügyvezető alelnöke szólalt fel és kijelentette, hogy ugyanolyan férfias nyíltsággal, mint a miniszterelnök, kíván a kérdéssel foglalkozni. Kijelenti, hogy az ő és politikai barátai részéről merültek fel kívánságok a kormány politikájával szemben. Elismeri, hogy formailag helyesebb lett volna az ügyet a párt kebelén belül letárgyalni, de abban a hitben voltak, hogy a kérdések kielégítő elintézése a párton belül nem remélhető. — A párt megteremtésénél — folytatta — hűséges fegyvertársa voltam a miniszter- elnök urnák és a magam részéről szükségesnek és fontosnak tartom, hogy most, amikor a kormány súlyos föladatok előtt áll, a párt egysége és tekintélye ne zavartassák meg. A miniszterelenö'k ur keresztény gondolkodását sohasem vontam kétségbe. Mivel a miniszterelnök ur alkalmat ad tarra, hogy mindazok a lényeges elvi kívánságok, amelyek a párt kebelén belül bárki részéről fölmerülnének, a párton belül elintézést nyerhessenek, a magam részéről javasolom, hogy a végleges állásfoglalást az ország érdekeit érintő föladatok megoldása után való időre halasszuk el. E teküetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tárgyi kérdések tekintetében a párt nagy többsége egy véleményen van. Javasolom, hogy a miniszterelnök ur határozató javaslatát vita nélkül fogadjuk el. Ezután a párt egyhangúan elfogadta Bethlen javaslatát. Azután Vass József dr. népjóléti miiszter ismertette a lakásrendeletó javaslatot. Az értekezlet este kilenc. órakor ért véget. Az ellenzék elégedetlen A politikai élet ma teljesen az egységes párt tegnap esti értekezletének hatása alatt áll. Az egységes pártban megelégedéssel tárgyalják a helyzetet, az ellenzék azonban a megoldással nincsen megelégedve. Hangoztatják, hogy ilyen körülmények között nincsen módjukban, hogy a kormánnyal szemben a várakozás álláspontjára helyezkedjenek. Az értekezlet előzményei Politikai körökben ma sok szó esett a tegnap esti értekezlet előzményeiről. Mindenekelőtt megállapították, hogy az a tegnap erősen kolportált hír, hogy Bethlen és Gömbös között kompromisszum jött létre, nem felel meg a valóságnak, mert a kedden este a kompromisszum megkötése tárgyában a miniszterelnök és az intranzigensek között lefolyt tanácskozás nem vezetett eredményre. A miniszterelnök ugyanis az intranzigensek követelésének egyetlen pontját sem volt hajlandó teljesíteni. Tegnap este, közvetlenül az értekezlet előtt úgy állott a helyzet, hogy a miniszíer- í lenök fölveti a bizalmi kérdési és minden eszközzel ki fogja tessékelni az elégedetlenkedőket a pártból. Az utolsó pillanatban sikerűit csak egy időleges megállapodást létesíteni. Tegnap délután a miniszterelnök tanácskozásra ült össze Szcitovszky Béla házelnökkel, amely több óra hosszáig tartott. A tanácskozásba később bevonták Ráday Gedeon grófot és Zsitvay Tibort, aki köztudomás szerint Gömbös személyes híve. Bethlen István gróf kijelentette, hogy a bizalmi kérdést az esti értekezleten minden körülmények között fölveti és fölkérte Zsitvayf, hogy ezt közölje Gömbös Gyulával. A kisgazdák tanácskozása Eközben nagyatádi Szia-bó István földrni- velésügyi miniszter lakásán az egységes párt harminc kisgazdaképviselője ült össze tanácskozásra. A földmivelésügyi miniszter közölte az egybegyűltekkel, hogy aggodalomra nincsensemmi okuk, mert a kormány nem tesz semmi olyat, ami a kisgazdák érdekeibe ütközne. Fölkérte a képviselőket, hogy abban az esetben, ha az esti értekezleten fölvetnék a bizalmi kérdést, szavazzanak a kormánynak bizalmat, mert ö a miniszterelnöktől garanciákat kapott, hogy a kormány a kisgazdákkal szemben folytatott politikáját oly irányban fogja megváltoztatni, amely alkalmas arra, hogy a kisgazdák kívánságait kielégítse. A kormány politikája — mondotta — ezentúl olyan lesz, amelyben a kisgazdaérdekek kellőképpen kidomborodnak, A tanácsko3 zás közben megjelent nagyatádi Szabó lakásán Gömbös Gyula és Ulain Ferenc és közölte a képviselőkkel, hogy az esti értekezleten ők fogják fölvetni a bizalmi kérdést és kérte a kisgazdákat, hogy tartsanak velük. Gömbös azt is mondotta, hogy vele együtt az egységes pártnak huszonkét képviselője fog a kormánynak bizalmatlansáogt szavazni. A kisgazdák közölték Gömbössel, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy vele tartsanak. Gömböst nem keserítette el ez sem és elhatározta, hogy mindenképpen fölveti a bizalmi kérdést és azután hiveivel együtt nyomban kivonul a tanácskozásról. Bethlen rideghangu levele A miniszterelnök is fölkészülten várta az esti értekezletet. Délután levelet intézett Gömböshöz, amelyben rideg hangon fölszólította, hogy vonja le a következményeket és mondjon le a párt ügyvezető afelnöksé- géről. Bethlen egyébként szilárdan el volt határozva arra, hogy akaratát érvényesíteni fogja. Személyes hívei előtt kijelentette, hogy abban az esetben, ha a kormány kisebbségben marad az értekezleten, beadja lemondását. A kormányzó ezt a lemondást elfogadta volna, de újra Bethlent bízta volna meg a kormányalakítással. Ebben az esetben azonban a kormány összetételében jelentős változások történtek volna, mert csupán Rakovszky Iván belügyminiszter és nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter maradtak volna bent a kabiet eddigi tagjai közül. A kormányzó hékitette ki Bethlent és Gombost A helyzet legkritikusabb volt este öt órakor, az értekezlet megkezdése előtt. Már-már úgy látszott, hogy a szakítás elkerülhetetlen. Kevéssel öt óra után azonban a kormányzó megbízottai keresték föl úgy a miniszter- elnököt, mint Gömböst és az ellentéteket felsőbb helyről nyert utasítás alapján elsimítani igyekeztek. Úgy Bethlen, mint Gömbös telefonon beszéltek a kormányzóval, majd néhány perccel félhat óra előtt tanácskozni kezdtek egymással. A tanácskozás csak pár percig tartott és azzal fejeződött be, hogy a felsőbb helyről érkezett utasítást mind a két fél követte. E tanácskozás után történt az értekezlet, amelyen — mint ismeretes — Gömböséket is beleszámítva, egyhangúan bizalmat szavaztak a kormánynak. A tegnapi értekezlettel azonban korántsem szűntek meg az ellentétek. A kuli'szamögötti harc tovább fog folytatódni a miniszterelnök és Gömbösék között. Hemrich passzivitásban A tegnapi értekezlet következtében természetesen teljesen meghiúsult az a kombináció, hogy Zichy János gróf és pártja, valiaw mint a pártonkivüliek belépjenek az egységes pártba. Heínrich Ferenc és pártja szintén nem fognak közelebbi összeköttetésbe kerülni a kormányzó párttal. ííeinrich Ferenc ma egy újságíró előtt úgy nyilatkozott, hogy minden kedvét elveszítette a politikától és egyelőre passzivitásba vonul. A nemzetgyűlés illése A nemzetgyűlés mai ülését nagy érdeklődés mellett déliben fél tizenkét órakor nyitotta meg Szcitovszky Bélia elnök. Bejelentette, hogy Szakács Andor és Homonnay Tivadar képviselőknek sürgős interpellációra adott engedélyt. Szakács Andor arról interpellál, hogy vájjon az 1921. évi 47. törvénycikk életben van-e és ha igen, akkor máiképpen lehet vele összeegyeztetni a legutóbbi Habsburg-1ün/tetést? Homonnay Tivadar az állami tisztviselők helyzetét teszi szóvá. A ház elhatározta, hogy az interpellációk meghallgatására délután tér át. Vass József dr. népjóléti mniszter két ■törvényjavaslatot terjeszt elő. Az egyik a lakás építések megindításáról, a másik pedig arról szól, hogy a betegség és baleset ellen való biztosítást mindenki részére kötelezővé tegyék. A két javaslatot kiadták a bizottságoknak, majd a napirend értelmében folytatták a mezőgazdasági munkások bérének szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az első szónok Perlaky György: Hosszasan fejtegeti a mezőgazdasági hitelek nyújtásának szükségességét. D r ó z d y Győző a nagybirtokok ellen tüzel és azt állítja, hogy a nagybirtokok okozták az ország gazdasági leromlását. Lapuink zárásakor az ülés tart. Drózdy az április 11-iki nemzeti ünnep eltörlését követeli Drózdy Győző a nemzetgyűlés indítványkönyvébe törvényjavaslatot jegyzett be, amelyben április 11-ének a nemzeti ünnepék sorából való törlését indítványozzak Péntek, április Í3. ^
