Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-11 / 82. (235.) szám

Szerda, április ff. megnövekedőit kiadásai miatt. A bért föl le­het emelni a központi fűtés megdrágulása, vágj7 a lift használatával összekötött kiadá­sok miatt is, de csak olyan személyeknél, akik ezeket a berendezéseket használják, vagjr igénylik. Ama községek, amelyek já­rásbíróságok és adóhivatalok székhelyei, kö­telesek, a többi községek pedig jogosultak az adóhivatal javaslatára kihirdetni, hogy ezekből az okokból milyen mértékig és mi­lyen időpontig lehet a béreket emelni. A javaslat többi rendelkezése a bírói el­járásra vonatkozik, amely perenkivüli eljá­rás. A tárgyalást lehetőleg tizennégy napon belül kell megtartani. A bíróság a határozat­hoz szükséges nyomozásokat megejti és szük­séges szakértőket is meghallgathat. Bonyo­lult esetekben a biróság az emelés mértéké­nek megállapítását szakértőre bizhatja, aki­nek költségeit a felek viselik. A 32. szakasz értelmében a törvény nem vonatkozik: 1. azokra a házakra, amelyekre az építkezési engedélyt 1916 november 12-e után adták meg. 2. Vendégek iparszerii el­szállásolására. 3. Olyan házakra, amelyekre a vasúti hatóság alatt állanak. 4. Olyan in­gatlanokra kötött bérszerzödésekre, amelyek a békeszerződések értelmében kerültek a cseh-szlovák köztársaság tulajdonába. A Melsner-íéle rendelet. A kormány azonkívül előterjesztett egy javaslatot a helyiségek végrehajtási utón va­ló kiürítésének elhalasztásáról is. A törvény amelyet az 1921 junius 23-án kelt rendelet hosszabbitott meg. Ez az úgynevezett Meis- nerféle rendelet ama személyeknek nyújtott védelmet, akik saját hibájukon kívül képte­lenek voltak arra, hogy ama helyiségek he­lyett, amelyekből végrehajtási utón kilakol­tatták őket, uj helyiségeket szerezzenek. A javaslat e rendeletet annyiban változatja meg, hogy azok a szmélyek, akik a törvény- nyujtotta védelmet élvezni akarják, a bérbe­adónak a meghosszabbitás idejére megfelelő kárpótlást tartoznak fizetni. A végrehajtás elhalasztásának egyáltalában nincsen helye, ha a bérbeadó a bérlőnek megfelelő póthe­lyiséget szerez, vagy ha annak, aki ingyenes lakáist használ, olyan körülmények között mondanak föl, vagy bocsátják el őt, amelyek arra mutatnak, hogy a védelemre nem méltó. Halasztást elvileg csak kétszer lehet megen­gedni, kartnadszor csak abban az esetben, ha az elsőfokú politikai hatóság igazolja, hogy az illető a községben megfelelő lakást nem talált. Olyan helyiségeknél, amelyek állami alkalmazottak elhelyezésére szükségesek, ha­lasztást legfeljebb csak egyszer lehet enge­délyezni. A sajtó a javaslatról. A Lidové Noviny szerint a javaslat nem fogja kielégíteni sem a bérlőket, sem pedig a ház- tulajdonosokat. Velük éreznek az albérlőív és azok is, akik lakás nélkül vannak. Hiba volt hogy tavaly nem oldották meg a lakbérkérdést húsz koronát. Amint Kis elvette tőle, az öreg hirtelen levette a kalapját és kezet csókolt. Egy könnycsepp épp a Kis kezefejére hullott. És mintegy varázsütésre katonaviselt emberek, asszonyok, mind-mind kezet csó­koltak a szürke, kopottas fiatalembernek. Az majdnem kővé meredt. Szégyelte magát nagyon. Nem hálára várt, csak a ma­ga sorsára gondolva cselekedett. Majdnem szaladt el tőlük-.. A keze meleg volt a szorongatástól. Mintha valami sajgóit volna benne, mintha a csókok helyén megütötték volna. Nézegette... Egyszer csak nagy hirtelen, Isten tudja honnan, még egy csepp hullott rája. Ijedten tekintett az ég felé. Köd körös­körül de nem esik. Az arcán csiklandozott valami. Párja an­nak a cseppnek. Megrezzenve törülte le és hirtelen bol­dognak érezte magát. Meghatottan, mosolyogva integetett vissza azoknak az embereknek. Azután ment vissza a kocsijához. Emelt fővel, öntudatos büszkeséggel, ernely körülypólyázta a szivét. Éppen úgy, mintha csak korai napsugár ta­vaszt csalt volna elé, szépnek látta mind-mind azokat az alacsony, eső-hómosta kicsi házi­kókat. És mégegyszer, sietve megsimogatta a kezefejét. Már nem égette, hanem mintha valami csodálatosan puha meleg ült volna rajta... Baseli Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038 Beriin, -április 10. A Berliner Lokaianzei-1 ger jelenti Londonból, hogy ott még mindig, | mint azelőtt, a Franciaország iránti barátság' és rokonszen.v mély érzelmét táplálják. En­nek ellenére nem ismerik ed általánosságban a franciáknak a Ruihrvti dókén való előnyomu­lásának és a jóvátételek kikényszerítésére tett intézkedések jogosságát. Nagybritanniá- ban bizonyos türelmetlenség nyilatkozik meg amiatt, hogy a német kormány eddig nem tett világos végleges javaslatot. Az újságok rá­mutatnak arra, hogy egy ilyen lépést semmi­esetre sem kellene kapitulációnak fölfogni. Kormány- és parlamentáris körökben úgy vélik, hogy a probléma megoldása most ne­hezebb, mint valaha. De lehetségesnek tart­ják, hogy a kérdés megoldására a négyes ha­talmak konferenciáját egybe lehetne hívni. Egy brit intervenció lehetősége rendkívül csekély, hacsak a parlament nem kényszeríti a kormányt a közbelépésre. Németországnak meg kell törnie a szolgaságot Berlin, április 10. (Berlini szerkesztőségünk je­lenti telefonon.) A birodalmi kancellár ma a biro­dalmi ülésen az esseni áldozatok emlékére be­szédet mond, amelyről a Vorwarts azt írja, hogy remélhetően nem lesz annak az ajtónak becsapá­sa, amely lassan kezd kinyílni. Bármennyire ért­hető is a gyásznak cs a föiháborodásnak megnyi­latkozása, mégis meg nem engedhető az, hogy egy olyan kérdésben, melytől milliók sorsa függ, egyedül és kizáróan ez a hangulat legyen irány­adó. A szélsőségesen nemzeti irányú Deutsche Zeitung ezzel szemben azt Írja, hogy a tizenhá­rom meggyilkolt mindegyike véres néma vádló s hogy Németországnak ismét szabaddá kel! len­nie és úgy mint 1913-ban, kaszákkal és cséplőru- dakkal kell megtörnie a szolgaságot. A vészharan- i goknak meg kell szólailníok és hirdetniök kell azt, hogy Németország becsülete és szabadsága ve­szedelemben van. Anglia nem helyesli a franciák ruhrvidéki eljárását London, április 10. A Loucheur londoni láto­gatásával kapcsolatban elhangzott nyilatkozatok és intervjuk élénk érdeklődést keltettek Angliá­ban. Általános megelégedéssel fogadták, hogy oly jelentős francia politikus látogatta meg Angliát, mint Loucheur, hogy személyesen informálódjék Angliának a Ruhrvidék helyzetéről való közvé­leményéről. Bizonyára nem titkolták el előtte Anglia nézeteit, amelyeket valamennyi párt hat vita folyamán az alsóházban kinyilvánított.. A ma­gánmegbeszélések bizonyára nem szólhattak más­ként, minthogy újból hangsúlyozták a hivatalos kijelentéseket. Az események uj fejlődése bizo­nyára nem hozhatott változást az angol közvéle­ményben. Mindig fönnállóit és még mindig fönn­áll a barátság és rokonszenv érzése Franciaor­szággal és a francia néppel szemben, noha a fran­ciáknak a Ruhrvidéken való eljárását nyilvánva­lóan nem helyeslik. Franciaország újból formulázza és mérsékli igényeit? London, április 9. Az Bveniuff Standard „Franciaország döntő órájában** címmel egy meg nem nevezett magas politikai személyi­ség cikkéit 'közli, A cikkíró a jóvátétel és ia biztosítékok kérdéseit vizsgálja és megállapítja, hogy már nagy haladást tettek, ha a jóvátóteli összeget hat és félmillió rd font sterlingről két és félmililiárd sterlingre le szállítják. Ebből Franciaország a felét kapná meg, ami elég volna az elpusztított területek újjáépítésére. A biztosítékok kérdésében a franciák uigy látszik lemondtak a Rajna jobbpartjára való minden igényükről, de nem 'kivannak külön helyi jogokat a balpartra nézve sem'. Viszont azt kívánják, hogy a Rajnavidóket szakít­sák el Poroszországtól és alakítsák át egy Badenhez vagy Bajorországhoz hasonló föderatív állammá. Úgy látszik, hogy a franciák ennek elle­nében jóvátóteli követeléseik feléről vagy kétharmadáról lemondanak, viszont közve­tetten ellenőrzést követelnek a Saarvidék és Rajnamedence szénterületeire nézve. Az em­lített lap szerint Bonar Law rövidesen fontos közléseket fog tenni a német jóvátóteli fize­tésekre vonatkozó közös politika* előkészü­leteiről. Loucheur politikáját helyesli a francia közvélemény London, április 10. A Daily Telegrapli diplomáciai tudósítója írja: Sem a brit hiva­talos körökben, sem a francia körökben nem [ erősítik meg azokat a párisi jelentéseket, hogy a négy szövetséges állam rövidesen konferenciára ül össze a jóvátóteli kérdés tekintetében és hogy. a francia és belga mi­nisztereknek e heti párisi megbeszélésem Loucheur, valamint Nagybritaiinia és Olasz­ország nagykövetei is részt fognak venni. De jellemző és örvendetes, hogy ilyen tartalmú jelentések Párisiből érkeznek és hogy ezeket ott helyeslik. Mert ez mutatja, hogy Lou- clieur politikája, mely a négy szövetséges állam szővetségkö-zi együttműködését java­solja, mily nagy visszhangra talál a francia közvéleményben. Sehol sem fogadták ked­vezőbben az ilyen együttműködésre irányu­ló mozgalmat, mint az olasz körökben. A londoni francia nagykövet ma visszatér Pa­risból, ahol Poincaréval tanácskozott. .Való­színű, hogy a francia kormány fontos közlé­seit hozza magával. Az angol kormány helyzete London, április 9. (Havas.) Ha előre nem lá­tott esemény mem áll be, a Rubrkérdésröl és Loucheur utazásának következményéről való vitát csak néhány nap múlva tartják meg az al­sóháziban. Az ülésszakot különben a költségvetés, valamint a meződazgasági .munkások kérdése és végül a lakáskérdés i's erősen igénybeveszd. Ez­úttal nagy jelentőséget tulajdoni tarnak a munká­sok és munkaadók között több gyárban bekö­vetkezett konfliktusból eredő bonyodalmaiknak. Bizonyos híreszteléseik szerint a konzervatívok egy része arra az esetre, Ha Bonar Law egészségi állapota miatt kényte­len volna visszavonulni, olyan megállapodási egyengetnek, hogy Bonar Lawot meghívják a Budapest, április 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A nemzetgyűlés ma ismét összeült. A parlament folyosóin igen élénk volt az élet. A képviselők csoportokba verődve tárgyalták a legutóbbi politikai eseményeket. Az ülést egy órával a kitűzött idő után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök, aminek oka az volt, hogy a kormány tagjai és igen sok képviselő a budai Mátyás-templomban az elhunyt Ká­roly király lelkiüdvéért rendezett miisén vettek részt. Ez kirobbantotta a legitimisták és ia szabadkiráiyválasztók között az utóbbi időben az egységes párt válságával kapcso­latban amúgy is meglehetősen kiéleződött véleményeltéréseket. A szabadkiráiyválasztók féltékenyen látják, hogy a legitimisták előre­törnek. Gömbösék is tulajdonképpen azért fújtak takaródét, mert attól tartottak, hogy abban az esetben, ha ök kilépnek az egységes pártból, akkor a miniszterelnök a kilépésük miatt keletkezett hézagot Zichy János gróffal és párhiveivel tölti be, ami azt jelenti, hogy az egységes-pártban a legitimizmus lenne az uralkodó. A folyosón arról is beszéltek, hogy Göm­bös és Wolff tegnapi kihallgatása alkalmával Horthy Miklós kormáyzó kérte őket, hogy abban az esetben, ha az egységes-párt tag­jai nem követelnék kilépésüket a kormány­pártból, ők ne legyenek azok, akik ebben az irányban a kezdeményező lépést megteszik. Állítólag: erre Gömbös és Wolff is ígéretet tettek. Gömbösek és nagyatádi Szabó Gömbösék egyébként még mindig nem adták föl a reményt, hogy a küzdelemből ők kerülnek ki győztesen. Noha a. két csoport — mérsékeltek és intranzingensek — között ugylátszik, fegyver- szünet jött létre, a harc még nincsen végérvé­nyesen eldöntve. Gömbösék ismét Nagyatádi Sza­bó István földinivelésiigyi miniszter felé tájéko­zódnak és a földbirtokreíorm-novella ügyét akar­ják az egységespárt mellének szegezni. Tudjuk azt, hogy a földmivelésÜgyi miniszter a földbir­tokreformot sürgősen végre akarja hajtani és hogy ennek teljesítéséhez köti tárcája. Gömbösék füt-fát Ígérnek Nagyatádi Szabónak, csakhogy ve­lük tartson. Értésére adták a földmivelésÜgyi miniszternek, hogy neki is velük kell tartania, mert ha ők kilépnek az egységcspártból és he­lyükbe Zichyék lépnek be, akkor a földbirtokre­form ügye hátrányt szenved és annak végrehaj­tása jelentősen elódázódik. Nagyatádi Szabóval Bethlen is tanácskozott és a tanácskozás hír szerint azzal az eredménnyel végződött, hogy $ felsöházba és lord Derbyt vagy lord Curzont ne­veznék ki miniszterelnökké. Stanley Böldvlnt ez esetben alsóházi pártvezetöiil hívnák meg, de le­het, hogy mint miniszterelnök is figyelembe jö­hetne. Foglalkoznak azzal a gondolattal Is, hogy Chamberlain és a konzervatív párt más tagjai is visszatérnek a kormányba, illetve annak el­nöki székébe, de remélik, hogy Bonar Law egész­ségi állapota megengedi majd, hogy a miuiszter- eluök hivatalában maradjon. Fölrobhant akna Düsseldorf, április 10. (Havas). A Rajna-hcr- nei csatornának a keleti csatornával való találkozá­sai egy időzített akna fölrobbant, amely csak kis kárt okozott. A zsilippeket a robbanás nem ron­gálta meg. A francia erőszakoskodások Berlin, április 10. A Lokálanzciger jelenti Wa!trappból: A Waltrapp bányamű igazga­tóját; és más tisztviselőit letartóztatták, mert az üzemen kívül helyezett kokszégetö tele­pet nem akarták rendbehozni. Mainkban a franciák tegnap francia bűn­ügyi rendőrközegek utján házkutatást tartot­tak a takarékpénztárban és tizenegymillió márkát lefoglaltak, amely ja kerestetnólküllek fizetésére volt előkészítve. A németek tüntettek Oroszország mellett Bochurn, április 10. (Havas.) Az első orosz gabonavagon megérkezésekor a németek tüntet­tek az orosz szovjetkormány mellett. . A megszállott terület hsrei Berlin, április 9. (Wolff.) A gázszénszál- HtáíS beszüntetése után a megszálló hatóság Castrop városát szigorított ostromállapotba helyezte és forgalmi korlátozásokat léptetett életbe. Bmimeriich'ben a franciák az Add gun- de-templiomom szikratáviró állomást rendez­tek be. Hat hesseni lelkészt a wiesbadeni ka­tonai hatóság fejenként huszonötezer márka pénzbüntetésre Ítélte, mert megtartották a hesseni egyházi hatóság által előirt templomi gyűjtést a Ruhr-segélyakció számára. a miniszterelnök és a földralvelésiigy! miniszter között megegyezés jött létre, amely szerint a földblríokreform kérdését a kisgazdák kíván­ságainak megfelelően fogják sürgősen megol­dani. Ennek az lett a következménye, hogy Nagyatádi Szabó továbbra is szilárdan kitart a miniszterelnök mellett. A helyzetnek ilyen módon való alakulása arra késztette Gömböséket, hogy merev álláspontju­kat föladják és nehogy az egységespárfban a szabadkiráiyválasztók rovására a legitimisták ke­rüljenek túlsúlyba, a békés megegyezést keresik. A párt balszárnya sincs a föltétien szakitás mel­lett, nem követeli Gömbösék föltétien távozását a pártból és igy valószínűnek tartják, hogy a két frakció között már a mai pártvacsorán vagy pe­dig legkésőbb a holnap estére összehívott pánt- értekezleten formailag is bizonyos megegyezés fog létrejönni. A miniszterelnök — hir szerint — nem hajlandó a középút politikájától eltérni, Göm­bösék azonban ennek ellenére nem válnak ki a pártból, hanem az egységespárt kebelében fognak ellenzéket alkotni. A szabadkiráiyválasztók a Máz elnökénél A nemzetgyűlés folyosóin a szabadkirályvá- lasztók körében meglehetős izgalmat keltett az a hir, hogy a Ház elnöksége holnap, április 11-én az 1848-as törvények szentesítésének évfordulója alkalmából szünetet akar tartani. A Ház elnök­sége ugyanis elhatározta, hogy az elnök napi­rendi indítványt fog előterjeszteni, hogy a Ház ne tartson holnap ülést. A szabadkiráiyválasztók megbízásából Szakács Andor megjelent a Ház el­nökénél és fölvilágositást kért tőle, hogy a detro- nizációs törvény érvényben van-e, mert ha ér­vényben van, akkor április 11-ét nem lehet meg­ünnepelni. Szcitovszky Béla azonban kijelentette, hogy napirendi indítványát elő fogja terjeszteni és ha egyes képviselőknek ez nem tetszik, akkor a házszabályok értelmében joguk van más napi rendi indítványt terjeszteni a Ház elé. A nemzetgyűlés iüése A nemzetgyűlés ülését meglehetősen izgatott hangulatban és nagy érdeklődés mellett háromne­gyed tizenkettőkor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Folytatták a mezőgazdasági munkások bé­rének szabályozásáról és a mezőgazdasági mun­káskamarák fölállításáról szóló törvény tárgyalá­sát A vita első szónoka Cserty József reformpárti képviselő: Kifo­gásolja, hogy a törvény nem védi kellőképpen a munkások érdekeit. Dénes István nemzeti munkáspárti képvi­selő a mezőgazdasági munkások helyzetével fog­lalkozik. Szomorú — mondotta —, hogy ebben az országban több gondot fordítanak az erdőkre, mint a mezőgazdasági munkások érdekeire. A háború előtt voltak nagybirtokok, ahol harminc Az olcsósági hullám akciója nem járt azzal a si­kerrel, hogy a lakbérvédelmet el lehetett volna törölni. Nagy baj, de valóság, hogy a parlament­nek nem volna szabad ilyen ügyekről a tizenket­tedik óra utolsó percében tárgyalni, amikor azt nyugodtan nem lehet mérlegelni. Az egész óv* szünet alatt törődni kellett volna ezzel a kérdés­sel. OBR Németország világos és végleges javaslatát Angliában nem tekintenék kapitulációnak. Összeült a magyar nemzetgyűlés. Gomfeosék a megegyezés útját keresik? Ellentét a legitimista-szabadkirály- válssziók között. A főváros közgyűlése nem szavazott bizalmat a kormánynak.

Next

/
Thumbnails
Contents