Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-10 / 81. (234.) szám

5 Kedd, április S8. 1*1 J-rt-ljuC- -tMs>*<?jdtíÜlKC — (Följűíerííés egy tözsdeblzományos ellen.) Budapesti szerksztőségünk jelenti te­lefonon: A rendőrségen ma délelőtt följelen­tést tettek az Adler Simon és fia tőzsdebizo­mányos cég elleti kétszázmillió korona eí- silckasztása miatt. A cég a nála letétbe helye­zett értékpapírokra kosztpénzt vett föl. Most teljesen fizetésképtelen. Egyike a legrégibb és legmcgbizhaíóbbaknak tartott tőzsdebizo­mányos cégeknek. Szombaton esté, mindazo­kat, akik tőzsdeügyben a rendőrségen bizo­mányosok, vagy egyezményes ügynökök el­len följelentést akartak tenni, elutasították és közölték velük, hogy tőzsdeügyekben csak határozott időben lehet följelentést tenni. Ez az intézedés a károsultak érdekében történt, hogy elejét vegyék annak a káosznak, ami a rengeteg zőzsdei feljelentéssel kapcsolatban jelentkezett. Megállapítható, hogy a sok föl­jelentésnek csak egy része komoly, mig a többi alaptalanul vádolja meg a tőzsdeügy­nököket és bizományosokat csalással, sik­kasztással és hűtlen kezeléssel. Az Adler Sándor és fia bizományos cég ellen való föl­jelentés ügyében a rendőrség folytatja a nyo­mozást. Az eddig megállapított kár megha­ladja a százmillió koronát. Ennél az esetné! írásbeli dokumentum került a rendőrség ke­zébe a kosztpsnzzel űzött uzsoráról. Több le­vél igazolja, hogy egy fővárosi bank fedezet ellenében tizenhárom százalékos kosztpénzt adott az Adler cégnek. Ma délben följelentés érkezett a főkapitánysághoz Hercog és Sbno- nyi tőzsdebizományosok ellen is. A Hirten- stein cég ügyében folytatott nyomozást be­fejezték. Megállapították, hogy a százhúsz millió koronás követeléssel szemben Hirten- steiri csak nyolcvanmilló korona fedezet fö­lött rendelkezik. — (Tóbler a kisebbségi jogokról.) Budapest­iről jelentik: „Az uj Magyarország14 cimü politikai és társadalomtudományi folyóirat legutóbbi szá­mába Tóbler János volt prágai magyar képviselő „A ^kisebbségi jogok védelmének kijátszásáról44 cím alatt figyelemreméltó cikket irt. — (Villamosösszeütközés Budapesten.) Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti tefrafonon: A Nép­színház-utcáiban tegnap este két vblatmoskovs: összeütközött egy lovas jármüvek több sebesülés történt. _(Fordulat a Wiener Kommerzial Bank ká rára elkövetett csalás ügyében.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Wiener Kommerzial Bank kárára elkövetett csalás ügyében a rendőrség a bankban házkutatást tartott. Megtalálták azt a memorandumot, amelyet a bank egyik főtisztviselője még 1921-ben nyújtott be az intézet budapesti vezérigazgatójához. A memorandum azon­ban időközben eltűnt. Az emlékirat tizenkét pontban foglalja össze a bankban történt visszaéléseket. Figyelmezteti a vezérigaz­gatót, hogy abban az esetben, ha a vissza­éléseket nem szünteti meg és a pénztárakat rendesen nem vizsgálja meg, előbb-utóbb óriási botrány fog kitörni. Az emlékirat fel­sorolja azokat az álneveket is, amelyek mö­gött a bank igazgatói valuta- és íőzsdejátéko- ka.t számláztak és elkönyveltek. Sebestyén Richárd vezérigazgató a memorandum sze­rint Action Francaise néven játszott, Pogány igazgató, Fehér Sándor és Fekete Péter, Márkus igazgató pedig Vay Elek és Vay Ede neveket használt. A memorandum ezenkívül még számos álnevet sorol fel. A redőrség megállapította, hogy az igazgatók üzelmeiben a bank számos főtisztviselője, sőt idegen bankok tisztviselői is részesek. Az üzelmek­kel gyanúsított főtisztviselők közül a rend­őrség eddig nyolcat állított elő. A kihallgatá­sok folynak. . i — (fláröraszáziiíilliós segélyt kaptak a ma­gyarországi vidéki kórházak.) Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: A népjóléti minisztériumba napról-napra érkeznek jelentések a vidéki kórhá­zak anyagi küzdelmeiről s az utóbbi időben egyik-másik kórház már az üzembesrtinteíésre határozta el magát és betegeinek elszállítását kérte. A népjóléti kormány elhatározta, hogy a vidéki kórházak részére nagyobb államsegélyt eszközöl ki. Értesülésünk szerint a pénzügymi­nisztérium is hozzájárult háromszázmillió korona államsegély utalványozásához s ennek szétosz­tása meg is kezdődött. Elsőnek a leginkább rá­szorult győri közkórház kapott húszmillió korona segélyt, a szintén nagyon leromlott szekszárdi kórház részére pedig ötmilliót utalványoztak. — Nem pályázik senki a nagyszolfösi közjegyzeségre.) N agy sz öli ősi tudósítónk je­lenti: A nagyszőllösi közjegyzőt annak ide­jén elbocsátották állásából azért, mert nem beszélte az orosz nyelvet. Kiírták a pályáza tót a közjegyzői állásra. A pályázat még 1922 december 4-én lejárt. Mindössze egy ember pályázott, akinek azonban nem volt meg a megfelelő minősítése. Az állás még ma sincs betöltve. — (Folytatják a Tűt ankaraién ásatásokat.) Lon­donból táviratozzék: A tragikus módon elhuny Caraarrvon lord ásatásait munkatársa: Carte!!, ősszel tovább folytatja. Cartell hírlap Írók előtt úgy nyilatkozott, hogy Caniairvou emléké nők tar tozik azzal, hogy a feladatát befejezze, — (Városok kongresszusa.) Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: A magyar városok országos kongresszusának végrehajtóbizofteágn a közép­ponti városházán ülést tartott, amelyen a pénz- ittviminiszitür és belügyminiszternek a városok és községek háztartásáról szóló törvényjavaslatán tárgyalták. A bizottság tagjai több kifogást tettek a törvényjavaslat ellen és a kifogásokat emlék­iratban fogják főttet jeszteni a kormányhoz. — (A külföldre utazók vizumdijai és pénz­készletei.) A cseh-szlovák állampolgárok ezidő- szerint a következő vizumdijakat fizetik: Németországba egyszeri odautazásra 40K, egyszeri oda- és visszautazásra 60 K. többszöri utazásra ezidőszerint csak három hónapra (tartós vízum) 100 K, egyszeri átutazás 40 K. egyszeri átutazás oda és vissza 60 K, többszöri át- és visszautazásnál: három hónapra 100 K, hat hó­napra 160 K, egy évre 240 K. — Ausztriába, Magyarországba és Olaszországba: egyszeri utazás 5 arany frank, többszöri utazás 10 arany frank, tranzitó utazás (átutazás) 1 arany frank. Ezzel szemben az egyszeri oda- és vissza­utazásra Jugoszlávia 222 dinárt, Len­gyelország 20 cseh koronát (az átutazásért is) és Románia 50 leit számítanak föl. Ami a v i z a m ok ér v é n y e s s é g é t illeti, a követ­kező határidők vannak érvényben: Németor­szág: a beutazási vizűm legfeljebb 14 napig ér­vényes; a rendőrség hosszabb tartózkodást nem engedélyez. Ausztriába a beutazás és vissza­utazás vízuma tetszésszerinti időre érvényes, a tartós vizűm 12 hónapig érvényes. Jugoszlá­viában a beutazási vizűm egy hóanpig érvé­nyes, tartós vizűm nincsen. Lengyelország­ban a beutazási vízum 1—3 hónapig érvényes, tartós vizűm nincsen. Magyarországon a •beutazási vízum egy hónapig érvényes, a tartós vízumot 12 hónapra adják. Romániában a beutazási vízum tartama három hónapig terjed, tartós vízumot nem adnak. 01 a sz o r s z ágb au a beutazási vízum egy hónapig érvényes, tartós vízum 12 hónapig. Az utasok részéről ma­gával vitt pénzmennyiségekre nézve a következő szabályok vannak érvényben: Cseh­szlovákiát kivéve az egyes utódállamokba való beutazásnál, nevezetesen Romániába és Itáliába bármilyen pénzt be lehet vinni. C s e h-S z 1 o v á- kia megtiltja az osztrák le nem bélyegzett ko- ronabankjegyek behozatalát, továbbá a íizfilléres aprópénzből legfeljebb húsz darabot enged be­vinni. A kiutazásnál a következőket kell szem előtt tartani: Ausztriából való kiutazásnál egymillió osztrák koronát, vagy ennek megfelelő külföldi pénzértéket lehet kivinni, nagyobb össze­geket csak az osztrák Nemzeti Bank engedélyé­el. C s e h-S z 1 o v á k i a: 3000 koronát szemé­lyenként és 5000 cseh koronát családonként, még pedig legfeljebb háromszor egy hónapban. Na­gyobb összegek kiviteléhez a Bankhivatal enge délye szükséges. Jugoszlávia: 1000 dinárt lehet kivinni S. hí. S. bankjegyekben és 3000 di­nárt S. H. S. bankjegynek megfelelő külföldi pénz­értéket. Nagyobb összegeket csak a jugoszláv pénzügyminisztérium engedélyével. Lengyel ország: ki lehet vinni 100.000 lengyel márkát és 1000 svájci franknak megfelelő külföldi pénzt, még pedig háromszor havonta. Nagyobb összege­ket, még pedig 300.000 márkánál nagyobb ösz- szegeket az országos kölcsönpénztár és enné! na' gyobb összegeket a pénzügyi hivatal engedélyé vei lehet kivinni. Magyarország: 100.000 magyar koronát lehet kivinni és 20.000 magyar koronának megfelelő külföldi pénzértéket. Na gyobb összegeket csak a magyar devizaközpont engedélyével. Románia: leit nem szabad ki­vinni, ezzel szemben korlátlanul ki lehet vinni osztrák koronát, magyar koronát, német márkát és lengyel márkát. Nemes valutából 20 angol forr tót vagy ennek megfelelő ellenértéket. A pénz­ügyminisztérium engedélyével 50 angol fontig terjedő összegeket lehet kivinni. Ennél nagyobb összegeket csak csekkben vagy hitellevelekben. Olaszországban a pénz kivitelét semmi­féle intézkedés nem korlátozza. — (Ha az utazót autóbaleset éri.) Berlinből je­lentik: Még 1913-ban történt, hogy Fürth iliat- szergyáros cégvezetője felszólította a cég rendes utazóját, Worinski Józsefet, hogy látogassák meg közösen néhány vevőjüket — Hogy gyorsabban menjen a dolog — mon­dotta a cégvezető — üljünk be egy gépkocsiba. így is történt. Felültek egy autóra ' s meg­kezdték kőrútjukat. Eközben az autó nekiment egy oszlopnak, a bennülők kirepültek s az utazó oly súlyos sérülést szenvedett, hogy foglalkozását nem tudta többé folytatni. Woriuski kártérítési port indított az iliaszergyáros ellen. — Ma én gyalog vagy villamoson mentem volna a vevőkhöz, — fejtette ki keresetében — akkor még ma is egészséges ember volnék. Én azonban a cégvezető, vagyis a cég hivatalos kép­viselőjének, tehát az én hivatalos felebbvalómnak felszóliitására ültem be az autóba, így tehát a cég felelősséget vállalt az én testi biztonságomért. A per éveken keresztül húzódott. Valamenny' bíróság elfogadta az utazó jogi felfogását. Mind kimondotta az ítéletében, minthogy az utazó kvázi parancsszóra ült az autóba, ennek követ­kezményeit a cégnek viselnie kell. Ami pedig a kártérítési összeg megállapítását illeti, a bíróság úgy gondolta, hogy egy utazót évi hatmillió már­kával lehet tisztességesen kártaianitni. Minthogy azonban a márka az utóbbi időben elértéktelene­dett. a cég köteles azonnal hatvanmillió márkát neki kifizetni. Fájdatomdij címén tízmillió márka Uteti meg az utazót. Németországban az ítéletnek az. a pontja keltette • legnagyobb feltűnést, hngv a bíróság tekintetbe vette a m'rlc: elértéktelene­dését s ezen a dinen nagyobb összeget itélt meg a felperesnek, B) A Velencei kalmár íölujitása a budapesti Nemzeti Színházban. Budapestről jelentik: A Nem­zeti Színház pénteken újította íöl Shakespeare Velencei kalmárját. A Budapesti Hirlap igy mél­tatja a Shakespeare-repriz művészi jelentőségét: „Komoly szinmü-e a Velencei kalmár vagy egy regényes vígjáték, melynek egyik alakja (még csak nem is főhőse) a tragikomikus Shylock zsidó. A Nemzeti Színház előadása az utóbbi fölfogás mellett döntött, mint ahogy régen tudjuk, hogy a Nemzeti Színház igazgatójának, aki különben a leghivatottabb és legképzettebb Shakespeare-esz- tétikusok egyike, mindig az volt a véleménye, hogy nagy színészek érthető, de káros ambíciója okozta a darab hamis sínre való tolódását. A leg­nagyobb színészi egyéniségek öltötték magukra Shylock kaftánját s hihetetlenül gazdaggá tették a szerepet, de hamis vágányra tolták a drámát. Shylock nem lehet tragikus alak, mert ehhez nem elég grandiózus, Rákosi Jenő mondja A velencei kalmár fordítása elé irt tanulmányában: „Ha Shylock komolyan tragikus alak, akkor kivágja Antonio testéből azt a font húst s miután bosszu- szomját jóllakatta, megtöretlenül indul a vérpadra. De Sylock felsül, megtorpan s a végén örül, hogy vagyona elvesztésének és hite megtagadásának árán életéit megmentheti44. Még azt sem döntötték el teljes bizonyossággal, hogy komoly dráma-e. vagy vígjáték? Am, ha figyelmesen szembenézünk A velencei kalmárral, látjuk, hogy Shakespeare minden munkája között a legszínesebb és talán a legérdekesebb. Elmés ötletekben, bölcs gondola­tokban, csak úgy mellékesen odavetett életigaz­ságokban pedig talán a leggazdagabb. Néha any- nyira dúsan, buján gazdag, hogy roskadozik e gazdagság alatt a dráma szerkezete. A laikus is azonnal észreveszi, hogy kettős cselekmény megy előre a drámában, nem is túlontúl támogatva egy­mást, inkább párhuzamosan egymással. Néha azt hisszük, hogy a dráma teste összetörik a kettős súly alatt, aztán a költő géniuszának lendülete s a dráma megint hihetetlen magasságában repül felfelé. A velencei kalmárt inár nem is bírjuk olyan elfogulatlan szemmel nézni, mint a többi Shakespeare-drámáit. Mintha földrengés robogna át a törvényszéki jeleneten, mely igy azonban nem egyéb, mint egy felsült intrikus csapdába jutása és szégyenteljes büntetése. Kettős félreértés és nagy szinészegyénisegek lángoló ambíciója igy hát az oka, hogy Sylock három fejjel kinőtt a da­rabból. Teljesen elnyomva a címszereplőt, a ve­lencei kalmárt: Antoniot. Elhomályositva Portia és Bassanio históriáját, mely tulajdonképpen hajtóereje a drámának, hiszen Antonio Bassanio számára kölcsönöz pénzt Shylocktól és ezért a pénzért köti le a húst élő eleven testéről. Elmo­sódik Lorenzo és Jessica bájos szerelme s a többi szines alak, kik mind, ha csak egy pár szavuk Is van, éles, határozott profillal jönnek elébünk. A darabot vissza kell 'vinnünk a helyes útra, hogy igazában gyönyörködhessünk vig tónusában, regé­nyes színeiben, elméssége gráciájában és ragyogó levegőjében. Igazán hálásak vagyunk a rendezés­nek, hogy nem szabdalta össze-vissza a darab testét. Úgy adta a darabot — amennyire csak le­hetett — a maga csodálatos egészében. Ez a ren­dezés teljesen az író szolgálatára akart lenni. És ezt az igyekezetei örömteli szivve! írjuk az igaz­ságosság javára. Mert nincs ennél szebb, művé­szibb igyekezet, akár örökké élő titánok alkotá­sáról, akár szegény, a mának küzködő irók ver­gődéséről van szó. A lehetőséghez képest úgy jöi jön ki a színpadon minden, ahogy az író azt meg­álmodta. B) Karcain Anna Rimaszombaton. Az elmúlt •hét péntekjén a lassan induló rimaszombati szí iiiiiszezonnaik meleg és sikeres estéje volt. A Huii- garia-száMó tenni ében épített színpadon a villa g- irodaiam együk legértékesebb drámáját, a nagy .orosz legíkarrtkt e rii’s ztikusahb müvét Karenin Annát mulatták be.- A nézőtér tettebb volt, mint máslkor s az előadást irodalmi és művészi ese­ményként fogadta a közönség. A nagy koncep­cióval felépített, sok személyt foglalkoztató drá­mát mesteri rendezéssel illesztették be a szerény, vidékies technikájú színpadra s elsőrendű sze­reposztással biztosították -az előadás nívóját Ez este ismerte meg a rimoszoimbett közönség Zöldy Vilma művészetét. Karéról Anna szerepe a csendesebb, befelé fájó, lelki tragédiában össze­omló drámaiság koncepciója. Zöldy Vilma ter­mészetes beállítását adta a drámának. Nem vi­harzott szélsőségesen, nem dagadt beie a nagy­vonalú pózok sablonjába, volt a játékában egyéni és ízléses. Arca, amely a drámai érzés- kibontáshoz tatán túlságosan nyugodt vonásra, melynek lágy párra ázó ttsága az idegeik fel-vibrá­lásait nem tükrözi eléggé, okos és nyugalmas szemjátékkal és egyszerű, természetes mimiká­val adta, kevés híjján mindazt, amit az raj drá­mai iskola adni tud. Hangja nem nagy skálákban iveit, de kellemes, lágy zengésű asszony! be- szögben muzsikált. Partnere Jwsith Gyula volt. A szerelem drámába éleíödését é- a szerelem cs az élet tragikus összecsapását intelligens vonaliakkal festette, az érzés és a hivatás ütkö­zőpontjánál erővel és biztonsággal állt a szín­padira. Fejlődő és mélyen gyökerező talentumá­nak szép szárnyalása volt ez az alakifás. A töb­biek? Élettel, harmóniával és öntudattal mozog­tak. (—s.) B) Madame Duveruey két fia. Becsből jelen­tik: A Volkstheaíer legközelebb bemutatja a Lő­re nzo Azértis spanyol név alatt iró Orbók Lóránt magyar szerző uj darabját, melynek címe: Ma- Madame Duverney két fia. (*) A rimaszombati sziniidény. Rimaszombat ból jelenti színházi munkatársunk: A rimaszoni bti sziniidény második hetének műsorára Faragó elsőrendű újdonságokat tűzött ki. Hétfőn a Gaz dag lány cimü vígjáték került bemutatásra s kedden Hons Müller szenzációs modern drámája a Tözek van a műsorba illesztve. Csütörtökön a To-to cimü kedves operett megy, azután három este a világhírű Kálmán-operett, a BajadéT kerül színre. B) A Bajadér százötvenedik előadása. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: Kálmán Imre vi­lághírű operettje, a Bajadér. amelyet legutóbb Olaszország nagy városaiban mutattak be szen­zációs sikerrel, hétfőn százötvenedszer kerül szilire a Király-Színházban Fcdák Sárival, Hontliy Hannával, Rátkaival, Nádorral, Latabárra! és Vá­góval a főszerepekben. B) Karenin Anna a budapesti Operában. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Operaház legközelebbi újdonsága Karenin Anna cimü opera lesz, melynek szövegét Tolstoj regénye utánGótii Sándor, zenéjét pedig Hubay Jenő irta. A dabnii főbb szereplői Medek Anna, Halász Gitta, Bársony Dóra, Hajnal Ehna, Macek Erzsi, Székelyhidy Fe­renc dr., Pilinszky Zsigmond, Vcnczell Béla, Szende Ferenc, Pusztay Sándor, Ney Bcrnát, To­ronyi Gyula és Adám Győző. Az opera zenei ré­szét Máder Rezső igazgató tanította be. az elő­adást is ő vezényli. A rendezés munkáját pedig Mihályi Ferenc főrendező végzi. Az uj díszletek és korhű jelmezek Kéméndy Jenő scenikai fel­ügyelő szerint készülnek. A darab bemutató elő­adása április 14-én lesz. B) N. Tasnády Ilona a Farkas—Raskú-di.i nyertese. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Nemzeti Színházban most döntöttek arról, hogy az idén kinek juttassák a művészi tevékenység és szorgalom jutalmazására alapított és 10.000 koro­nára fölemelt Farkas—Raskó-dijat A Hevesi Sán­dor elnöklésével összeült bizottság egyhangúan N. Tasnády Ilonának Ítélte a dijat. B) Ur sző!lője. Bu dapesti szerkesztőségim te letart i 'telefonon: A Vígszínház szombaton este mutatta be Róbert de Flens és Francis de Croi- issat „Ur szőllője44 cimü vigjátékát. A darabot iHeltai Jenő fordította. A kritika kiemeli, hogy a kedves és mulatságos színdarab ama müvek közül •való, amelyek már a bohózattal szomszédosak. Az .anyának két eladó lánya van Ezek egyiké­nek szigorán erkölcsös a nevelése, másikának pedig túlságosan szabad a Viselkedése. Az anya cselszövésekkel és jogtalanul fölvett elmekkel és (rangokkal fondorkodik, hogy gyermekeit férjhez- iadj.a. A főszerepeket Gófchné, Malkkay Margit Cs Gál Franciska, valamint Tlanay Frigyes és Góth Sándor játszották. (*) Végállomás. Budapesti szerkesztőségünk .jelenti telefonon: A Remi sáncé Színház szombaton este mutatta be Szenes Béla Végállomás cimü vígjátékét. A darabot előbb Bécsiben mulatták, be. Tárgya:, egy villamosvezető és egy nyom­dászlány házasságának története. A sovány mese három fölvonásban pereg le, kevés emóciót kelt­ve és néha megmozgatva a nevető izmokat. Va­lamennyi a villamosra vonatkozó ió és rossz tré­fa előfordul a darabban. A villamosvezetőt Cson­tos Gyula, a nyomdászlányt pedig Simonyi Mária játszotta. U) Faragóék Rozsnyón. Rimaszombati szín­házi munkatársunk jelenti: Faragó o héten ven­dégjátékot rendez Rozsnyón, ahol nagy érdeklő­déssel és szeretettel várják .a magyar színészeket. Szombaton a Tüzek, vasárnap délután a Búza­virág és vasárnap este Kellesz ak áll nyolcadik felesége kerül színre Rozsnyón. B) Tersánszky J. Jenő az uj darabjáról. Bu­dapestről jelentik: A Magyar Színház soron kö­vetkező újdonsága Tersánszky J. Jenő „Szidike44 cimü vigjáíéka. Az uj darabról az uj szerző egy színházi ujságiró előtt kijelentette, hogy darabja a muzsikus cigányokról szól. Nem a népszínmű­vek vörösnadrágos moréi, ezüstgombos dádci. kártyavetőnői és rajkói, de nem is az operettek klakkos-frakkos prímásai mozognak a darabjában, hanem a mai cigány zenészek, ahogy elpolgária- sodva élik örömüket és bánatukat olyannyira kö­zel hozzánk és mégis úgy elkülönzötten. B) Max Linder balesete. Nizzából jelentik: Max Linder, a híres moziszinész Nizza környékén egy autóbaleset következtében megsérült. Lnder maga vezette az autót. Az autó fölborult és a szinész a földre zuhant. Sérülései nem komoly jel­legűek. ____________ SZÍNHÁZ ÉS ZIME

Next

/
Thumbnails
Contents