Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-07 / 79. (232.) szám
A magyar beszéd. (p.) Besztercebánya, április 6. Besztercebányán a húsvéti ünnepek előtt a város, bocsánat: a község sztarosz- tája kedves, piros tojással kedveskedett a város közönségének. Szerény, kis falragaszok utján felszólitást intézett a lakossághoz, hogy nyilvános helyeken ne használják a provokáló magyar nyelvet. Megmagyarázta, mit ért nyilvános helyek alatt: az üzleteket, irodákat, mulatóhelyeket és az utcákat. Kedves felhívását azzal okolta meg, hogy ez a város tiszta szlovák város és hogy a szép szlovák nyelv a legdrágább kincs, amit a szülök gyermekeiknek hagytak, tehát ápolják azt és ne „provokáljanak" azzal, hogy magyarul beszélnek. Ezzel párhuzamosan a kormány kis hetilapja, a „Hronski Noviny" ugyancsak fájdalmasan panaszolja, hogy Besztercebányán még mindig hangos és gyakori a magyar beszéd* így a moziban, különösen ha Jókainak egy-egy „f a n t a s z t i- k u s“ darabját adják, mást sem lehet hallani, mint magyar beszédet. A sztaroszta, aki a falragaszt hivatalos számmal és pecséttel ellátva kibocsátotta, a sztaroszíai székbe szociáldemokrata pártállása révén jutott. A Hronski Novinyben megjelent cikk szerzőjének egy cseh-szlovák közéleti nagyságot sejtenek, aki rövid négy esztendei nyilvános politikai szereplárfvó.ta emltésreméltó rekordot ért el a rv'j<§ Hálózta tásokter én. A sktaioszta trr poliMaf múltját homály fedi, úgy mondják, hogy a kommunizmusnak is lelkes katonája volt. A közéleti nagyságnak a provokáló magyar nyelv használata elleni harcban már múltja van. Az 1920. évben indult meg az a nemes küzdelem, amely nyilvános helyeken kitett falragaszokban öltött látható alakot. E falragaszok „a légionáriusok és államföníar- tó pártok szövetségének" aláírásával tudomására adták a nagyközönségnek, hogy záros határidőn túl nem fogják tűrni a provokáló magyar szót. Ezek a falragaszok akkor bejárták Szlovenszkó városait és községeit s ott díszelegtek a vasúti éttermekben. Hát ezeknek a falragaszoknak megszerkesztéséből és általában a mozgalomnak a megindításából a közéleti nagyságunk derekasan kivette a részét. Akkor még Zólyomot boldogította nagyságával, ott árasztotta szét egyéniségének fényét. Ez a mozgalom akkor, tudjuk, csúnya kudarccal végződött. Pedig a falragaszok szövege nem csak jámbor óhajt fejezett ki mint a sztaroszta húsvéti felhívása, hanem könnyen érthető fenyegetést is tartalmazott mikor kimondotta, hogy aki e parancs ellen vét, magának tulajdonítsa a következményeket. Zólyomban, talán másutt is, csakugyan áttértek a következmények szemléltető bemutatására. Egy-két hölggyel szemben sikerült is, de amikor vérszemet kapva férfiakon akarták kipróbálni, a nyomban megindított ellenofíenziva teljes sikerrel járt, úgy hogy a támadásokat egészen abbahagyták. Itt. Besztercebányán is volt akkor szerencsénk ezekhez a falragaszokhoz, de kát nap múlva eltűntek és az egész akció elnémult. íme most újra életre kelt! Eszünkben sincs, hogy felháborodjunk, megbotránkoz- zunk, még kevésbé, hogy megijedjünk. A rendtörvény egyelőre még nem tartalmaz olyan intézkedést, amely a magyar beszédet áüameUenesnek, az állam intézményei ellen irányuló kihívásnak minősítené. Tehát a rendtörvény ennek a mozgalomnak az eddiginél nagyobb védelmet nem nyújt. Inkább azért Írunk ezekről a dolgokról, hogy jóakarata tanácsokkal szolgáljunk a túlbuzgó uraknak. Sajnosán kell ugyanis megállapítanunk, hogy ezeknek az uraknak szükségük van a tanácsokra. Ha ezeknek több politikai ismeretük és politikai iskolázottságuk volna, — pedig mi illenék, hogy legyen, ha olyan előkelő politikai állásokat ’ töltenek be és maguknak olyan kiváló közéleti tevékenységet arrogálnak — úgy tudnák, hogy az ilyen intézkedésekkel és kijelentésekkel éppen csak azt a politikai irányt és azokat az intézményeket sebzik meg, amelyeket szolgálni akarnak. Nem akarunk a felett elmélkedni, hogyan egyeztethető össze a szociáldemokrata párt programjának alaptételével: a nemzetköziséggel, egy olyan állásfoglalás, amely egy nemzet nyelvének üldözését jelenti s amely provokálásnak minősiti egy élő nemzet nyelvének használatát. Hasonló szociáldemokrata megnyilatkozásokhoz már hozzászoktunk s igy a sztaroszta ur a pártprogramnak értelmezésében nem áll egyedül. Azt is meg kellett tanulunk, hogy a csehszlovák demokrácia megengedi és tűri az ilyen nekirohanásokat. De higyjék el, ha valakinek az volna célja, hogy kompromittálja a köztársaságot és aláássa annak hitelét a külföld előtt, azt ügyesebben és biztosabban megcsinálni nem lehetne, mint ilyen felhívásokkal. Egy nemzeti nyelvnek használatát, értsük meg: azt, hogy én az utcán magyarul beszélek, magyar nyelven köszöntök, magyarul nevezem meg az árut, amit az üzletben vásárolni akarok, provokálásnak minősíteni, nagyon enyhén fejezve ki magam, politikai tudatlanság, politikai vakság és értelmetlen gyűlölködés. Komolyan gondolják-e, hogy ilyen eszközökkel el lehet némitar; egy nyelvet és Erjeszteni s megkedvelteim egy másik nyelvet? Hisz az a jog. hogy azon a nyelven fejezzem Loucheur uj konferenciát javasé!? Berlin, április 6. (Berlini szerkesztőségünk jelentése.) A Deutsche Allgemeine Zeitung jelenti Newyorkból: A New-York World londoni levelezője kábé en azt sür- gönyz: lapjának, hogy Loucheur Bonar Law-va! folytatott beszé'gsíése során azt javasolta, hogy nemzetközi konferenciát hívjanak össze, amelyen vitassák meg a franciák kivonulásának föltételeit és pedig azon az alapon, hogy Németország kötelező biztosítékokat adjon, anélkül, hogy túlságosan nagy jóvátétel* terheket zúdítanának rá. Loucheur a német pénzérték megváltoztatását javasolja London, április 6. Loucheur a „Daily Te- legraph" párisi közgazdasági tudósítója előtt kifejtette a német adósság rendezésére vonatkozó tervét. Lóucheur szerint Németországnak mindenekelőtt pénzügyi műveletet kell végrehajtania, amely az ez idő szerint érvényben lévő pénzérték megsziin elésével kezdődnék. Azután egészséges aranypénz- rendszerrel kell pótolni a régit és az uj pénz értékét aranyparitásban megállapítani. Egészséges pénzrendszer esetén szó lelhetne tárgyalásokról. A behozatalt a legszükségesebbre kell korlá ózni, hogy a kereskedőkul mérleg a kivitel javára megváltozzék és ilyen módon megerősödjék a pénzügyi helyzet. A kölcsönök egész sorát ki lehetne bocsátani, amelyeket vasutakkal, csatornákkal, vámokkal és más módon megfe'e’ően fedezni 'ehetne. A szövetségesek pénzügyi tanácsa hozzásegítené a német birodalmat ahhoz, hogy ki magam és azt használjam, amit jónak látok, a legsajátosabb emberi jog. Ezt a jogot a színes, vad népektől sem lehet megtagadni. E jog ellen harcot hirdetni annyit tesz, mint harcolni az emberi jogok ellen. Ha egy vidéken síiriin használják egy nemzet nyelvét, ennek az az egyszerű magyarázata, hogy annak a nemzetnek sok tagja él azon a vidéken. Ha tehát unosuntalan panaszolják, hogy itt Besztercebányán és más városokban feltűnően sok magyar beszéd hangzik, ez csak azt bizonyítja, hogy nem mondanak igazat, amikor azt állítják, hogy itt nincsenek magyarok. És ezt a tényt nem fogják eltüntetni, erőszakkal semmiképpen s máról-holnapra semmiesetre . . . Tudni kellene, hogy az elvetett magból máról-holnapra nem lesz fa s a kisarjadzó csemetét erőszakkal nyujtni, hu zni nem lehet. A háborúban egy fogoly orosz alezredessel beszélgettem. Elmondotta, hogy Finnországban van az otthona, de ő nem finn. nem is orosz, hanem svéd s azután elbeszélte, hogy Finnországban, különösen a városokban még ma Is nagyon elterjedt a svéd nyelv. Pedig a svéd uralom 1809-ben szűnt meg végleg s azóta nem volt svéd iskola, pedig az oroszok értenek az orosz nyelv erőszakos terjesztéséhez. És mégis még száz év múlva sem veszett e! a svéd jelleg. Ez mind nagyon egyszerű és természetes dolog. Ezt tudja a szlovák nép is, a csehek nagy része is távol áll az ilyen értelmetlen mozgalmaktól. Csak az a néhány túlbuzgó közéleti nagyság nem tudja és azért mennek újból és újból fejjel neki a falnak. pénzügyi tekintetben újból helyreálljon és hogy adósságait megfizethesse anélkül, hegy ezáltal tönkremenjen. Németország, ha Loucheur javaslatsait elfogadják, évenként mintegy 150 millió fontot fizethetne, anélkül, hogy romlásnak, vagy túlságos megterhelésnek volna kitéve. Loucheur föladata Anglia semlegesség! ígéretét megszerezni Berlin, április 6. (Berlini szerkesztőségünk jelentése.) A Berliner Lokalanzelger jelenti, hogy Loucheuriiak, az angol miniszterelnöknek ama Ígéretét akarja megszerezni, hogy Nagybrrttania semleges marad. Loucheur ama fölíos'ásáí közö’te Bonar Law-va!, hogy Franciaországnak a Ruhr- vidéken kell maradnia mindaddig, amíg Németország nem tesz határozott javaslatot. Bonar Law erre kijelentette, hogy párisi javaslatait fönntartja, noha belátja, hogy az kisebb változtatásokra szorul. Loucheur látogatása Lloyd Georgeaái és Baldwiimál Paris, április 5. Loucheur Lloyd Georgeot is meglátogatta Churban. Ettől a látogatástól azt várják, hogy Lloyd George az angol parlamentnek április 9-én való összeillése után Anglia európai politikájának uj irányelveit fogja körvonalazni, amelyek nemcsak! Anglia, Belgium és Olaszország kormányai; részére, hanem a francia kamara ellenzéke I és a francia kamara többségének mérsékelt i részére nézve is d skutábilisak lesznek. Loucheur — mint már jelentettük •— megbeszélést folytatott Baldwin kincstári kancellárral is és utána fölkereste Sir Philip Greanet, akit még nemrégen mint párisi angol nagykövetet emlegettek. ioüclacar jaTóslólái a jóféléiéiről, a ücüictiítö hiteim®! i§ a garonctöKról. Loucheur találkozása Bonar Law-va! Anglia párisi javaslatainak csak részletein válfo/Aathat London, április 5. A francia viszonyokról rendszerint jól informált politikai körökben Bonar Law miniszterelnök a következőket mondotta Loucheurnak, akivel London egyik kisebb külvárosában találkozott: „Anglia tovább is megmarad eddigi jóakaratu semlegességében, amíg módjában lesz a tartós európai béke érdekében sikerre! interveniálni. Angliának továbbra Is fönn kell tartania Parisban tett javaslatait, de hajlandó a részletekben való változtatásokat mérlegelés tárgyává tenni," A beszélgetés — hír szerint — a vonatban történt, mert Bonar Law elébeutazott Loucheurnak. Loucher Londonba való érkezése után megjegyezte, hogy Bonar Law egészsége teljesen helyreállt. Loucheur holnap visszautazik Parisba. A Dai! Telegraph megoldási terve egyezik Loucheur fölfogásával Berlin, április 6. (Berlini szerkesztőségünk jelentése.) A Daily Telegraph diplomáciai levelezőjének közlése a franciák ama tervéről, hogy a garanciakérdés megoldása végett a német birodalom kebelén belül nyugaírajnal szabad államokat kell létesíteni és a Saar-vidéken autonóm népszövetségi államot kell szervezni, Berlinben élénk feltűnést keltett. A Vossische Zeitung szerint ezt a tervet nem lehet megvitatni, mivel éppen a legdöntőbb kérdésekben, mint amilyen például a Rnhrvidék kiürítése, nem eléggé világos. A Berliner Tagéblatt szerint Németország sohasem tűrhetné el szuverénitásának megsértését, a rajnai tartománynak a népszövetség felügyelete alá való helyezése pedig ezt jelentené. A francia tervek a lap véleménye szerint egy burkolt an- nexióra irányulnak, erről pedig semmiféle német kormány nem tárgyalhat. Jó! értesült körükben az a felfogás, hogy a Daily Telegraph jelentése a legszorosabb összefüggésben áll Loucheur londoni utjával. Erre lehet következtetni már abból is, hogy Loucheur Angliába való érkezése után Burn- ham lordnak, a Daily Telegraph kiadótulajdonosának birtokán töltötte a húsvéti ünnepeket A lap jelentéséhez azt a megjegyzést fűzte, hogy az bizonyos hatalmas francia koponyák gondolatait tükrözteti vissza. E terv megfelel ama nézeteknek, amelyeket Loucheur ismételten hangoztatott és azonos azzal a tervvel, amelyet a rajnai tartomány és a Ruhrvidék tekintetében Milíet francia publicista kifejtett. A párisi sajtó különböző szerveinek fölfogása arról, hogy Loucheur milyen minőségben utazott Angliába, nagyon eltér egymástól. Több lap azt a véleményét hangoztatja, hogy Loucheur mint prezumtiv francia miniszterelnök utazott Londonba. Az angol sajtó Loucheur javaslatairól London, április 6. A Times és a Daily Telegraph berlini tudósítói távirataikban kiemelik. hogy Loucheur tervét kedvezőtlenül fogadják Németországban. Legtöbb javaslatát kereken elutasítják. A Westminster Gazette diplomáciai tudósítója hangsúlyozza, hogy a német kormánynak az a gyanúja, hogy Loucheur terve csak csapda, hogy a Rajnavidéket francia ellenőrzés alatt tarthassák. A német kormány hajlandó biztosítékot adui arra nézve, hogy sem a vasutakat, sem a gyárakat nem fogja katonai célokra fölhasználni, feltéve, hogy Franciaország ugyanolyan garanciákat nyújt a maga ré- szérőL De mivel Franciaország ilyen biztosítékokat adni nem hajlandó, Louchem terve a kérdést nem viszi dűlőre. loe csen-szl. Koronflírí fizettek ma, április 6-án: Züríchben(áíiUr)!6.20 svájci frankot Budapesten 13090.-- magyar koronát Bécsiben 2127000.— osztrák koronát Berlinben 62850.—- német márkát í4 szsoycnszsröl és RuszinszKtóS Szövetkezel! Olesizéüi Pártok pontikel napilap]® Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELIÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACKBARTH ERNŐ dr. London, április 5. (Reuter.) Loucheur volt újjáépítési miniszter ás pénzügyi szakértő Lloyd Georgeva! való találkozása kapcsán Bonar Lawval is értekezel!, ffir szerint Loucheur javaslatot terjesztett Bonar Law miniszterelnök elé, amely felöleli: I. Az újjáépítések teljes összegének leszállítását, 2. egy nemzetközi kölcsön kibocsátását és 3. a szerződések nemzetközi garanciáját.
