Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-07 / 79. (232.) szám

A magyar beszéd. (p.) Besztercebánya, április 6. Besztercebányán a húsvéti ünnepek előtt a város, bocsánat: a község sztarosz- tája kedves, piros tojással kedveskedett a város közönségének. Szerény, kis falraga­szok utján felszólitást intézett a lakossághoz, hogy nyilvános helyeken ne használják a provokáló magyar nyelvet. Megmagyarázta, mit ért nyilvános helyek alatt: az üzleteket, irodákat, mulatóhelyeket és az utcákat. Ked­ves felhívását azzal okolta meg, hogy ez a város tiszta szlovák város és hogy a szép szlovák nyelv a legdrágább kincs, amit a szülök gyermekeiknek hagytak, tehát ápol­ják azt és ne „provokáljanak" azzal, hogy magyarul beszélnek. Ezzel párhuzamosan a kormány kis hetilapja, a „Hronski Noviny" ugyancsak fájdalmasan panaszolja, hogy Besztercebányán még mindig hangos és gya­kori a magyar beszéd* így a moziban, külö­nösen ha Jókainak egy-egy „f a n t a s z t i- k u s“ darabját adják, mást sem lehet hallani, mint magyar beszédet. A sztaroszta, aki a falragaszt hivatalos számmal és pecséttel ellátva kibocsátotta, a sztaroszíai székbe szociáldemokrata párt­állása révén jutott. A Hronski Novinyben megjelent cikk szerzőjének egy cseh-szlovák közéleti nagyságot sejtenek, aki rövid négy esztendei nyilvános politikai szereplárfvó.ta emltésreméltó rekordot ért el a rv'j<§ Hálóz­ta tásokter én. A sktaioszta trr poliMaf múlt­ját homály fedi, úgy mondják, hogy a kom­munizmusnak is lelkes katonája volt. A közéleti nagyságnak a provokáló ma­gyar nyelv használata elleni harcban már múltja van. Az 1920. évben indult meg az a nemes küzdelem, amely nyilvános helyeken kitett falragaszokban öltött látható alakot. E falragaszok „a légionáriusok és államföníar- tó pártok szövetségének" aláírásával tudo­mására adták a nagyközönségnek, hogy zá­ros határidőn túl nem fogják tűrni a provo­káló magyar szót. Ezek a falragaszok akkor bejárták Szlovenszkó városait és községeit s ott díszelegtek a vasúti éttermekben. Hát ezeknek a falragaszoknak megszerkesztésé­ből és általában a mozgalomnak a megindítá­sából a közéleti nagyságunk derekasan ki­vette a részét. Akkor még Zólyomot boldo­gította nagyságával, ott árasztotta szét egyé­niségének fényét. Ez a mozgalom akkor, tudjuk, csúnya kudarccal végződött. Pedig a falragaszok szövege nem csak jámbor óhajt fejezett ki mint a sztaroszta húsvéti felhívása, hanem könnyen érthető fenyegetést is tartalmazott mikor kimondotta, hogy aki e parancs ellen vét, magának tulajdonítsa a következménye­ket. Zólyomban, talán másutt is, csakugyan áttértek a következmények szemléltető be­mutatására. Egy-két hölggyel szemben sike­rült is, de amikor vérszemet kapva férfiakon akarták kipróbálni, a nyomban megindított ellenofíenziva teljes sikerrel járt, úgy hogy a támadásokat egészen abbahagyták. Itt. Besz­tercebányán is volt akkor szerencsénk ezek­hez a falragaszokhoz, de kát nap múlva el­tűntek és az egész akció elnémult. íme most újra életre kelt! Eszünkben sincs, hogy felháborodjunk, megbotránkoz- zunk, még kevésbé, hogy megijedjünk. A rendtörvény egyelőre még nem tartalmaz olyan intézkedést, amely a magyar beszédet áüameUenesnek, az állam intézményei ellen irányuló kihívásnak minősítené. Tehát a rendtörvény ennek a mozgalomnak az eddi­ginél nagyobb védelmet nem nyújt. Inkább azért Írunk ezekről a dolgokról, hogy jóakarata tanácsokkal szolgáljunk a túlbuzgó uraknak. Sajnosán kell ugyanis megállapítanunk, hogy ezeknek az uraknak szükségük van a tanácsokra. Ha ezeknek több politikai ismeretük és politikai iskolá­zottságuk volna, — pedig mi illenék, hogy legyen, ha olyan előkelő politikai állásokat ’ töltenek be és maguknak olyan kiváló köz­életi tevékenységet arrogálnak — úgy tud­nák, hogy az ilyen intézkedésekkel és kije­lentésekkel éppen csak azt a politikai irányt és azokat az intézményeket sebzik meg, ame­lyeket szolgálni akarnak. Nem akarunk a felett elmélkedni, hogyan egyeztethető össze a szociáldemokrata párt programjának alaptételével: a nemzetközi­séggel, egy olyan állásfoglalás, amely egy nemzet nyelvének üldözését jelenti s amely provokálásnak minősiti egy élő nemzet nyel­vének használatát. Hasonló szociáldemokrata megnyilatkozásokhoz már hozzászoktunk s igy a sztaroszta ur a pártprogramnak értel­mezésében nem áll egyedül. Azt is meg kellett tanulunk, hogy a cseh­szlovák demokrácia megengedi és tűri az ilyen nekirohanásokat. De higyjék el, ha va­lakinek az volna célja, hogy kompromittálja a köztársaságot és aláássa annak hitelét a külföld előtt, azt ügyesebben és biztosabban megcsinálni nem lehetne, mint ilyen felhí­vásokkal. Egy nemzeti nyelvnek használatát, ért­sük meg: azt, hogy én az utcán magyarul be­szélek, magyar nyelven köszöntök, magyarul nevezem meg az árut, amit az üzletben vásá­rolni akarok, provokálásnak minősíteni, na­gyon enyhén fejezve ki magam, politikai tu­datlanság, politikai vakság és értelmetlen gyűlölködés. Komolyan gondolják-e, hogy ilyen eszkö­zökkel el lehet némitar; egy nyelvet és Er­jeszteni s megkedvelteim egy másik nyelvet? Hisz az a jog. hogy azon a nyelven fejezzem Loucheur uj konferenciát javasé!? Berlin, április 6. (Berlini szerkesztősé­günk jelentése.) A Deutsche Allgemeine Zeitung jelenti Newyorkból: A New-York World londoni levelezője kábé en azt sür- gönyz: lapjának, hogy Loucheur Bonar Law-va! folytatott beszé'gsíése során azt javasolta, hogy nemzetközi konferenciát hívjanak össze, amelyen vitassák meg a franciák kivonulásának föltételeit és pedig azon az alapon, hogy Németország kötelező biztosítékokat adjon, anélkül, hogy túlságo­san nagy jóvátétel* terheket zúdítanának rá. Loucheur a német pénzérték megváltoztatását javasolja London, április 6. Loucheur a „Daily Te- legraph" párisi közgazdasági tudósítója előtt kifejtette a német adósság rendezésére vo­natkozó tervét. Lóucheur szerint Németországnak mindenekelőtt pénzügyi műveletet kell végrehajtania, amely az ez idő szerint ér­vényben lévő pénzérték megsziin elésével kezdődnék. Azután egészséges aranypénz- rendszerrel kell pótolni a régit és az uj pénz értékét aranyparitásban megállapítani. Egészséges pénzrendszer esetén szó le­lhetne tárgyalásokról. A behozatalt a leg­szükségesebbre kell korlá ózni, hogy a ke­reskedőkul mérleg a kivitel javára megvál­tozzék és ilyen módon megerősödjék a pénzügyi helyzet. A kölcsönök egész sorát ki lehetne bocsátani, amelyeket vasutak­kal, csatornákkal, vámokkal és más módon megfe'e’ően fedezni 'ehetne. A szövetségesek pénzügyi tanácsa hoz­zásegítené a német birodalmat ahhoz, hogy ki magam és azt használjam, amit jónak lá­tok, a legsajátosabb emberi jog. Ezt a jogot a színes, vad népektől sem lehet megtagadni. E jog ellen harcot hirdetni annyit tesz, mint harcolni az emberi jogok ellen. Ha egy vidé­ken síiriin használják egy nemzet nyelvét, ennek az az egyszerű magyarázata, hogy annak a nemzetnek sok tagja él azon a vidé­ken. Ha tehát unosuntalan panaszolják, hogy itt Besztercebányán és más városokban fel­tűnően sok magyar beszéd hangzik, ez csak azt bizonyítja, hogy nem mondanak igazat, amikor azt állítják, hogy itt nincsenek ma­gyarok. És ezt a tényt nem fogják eltüntet­ni, erőszakkal semmiképpen s máról-holnapra semmiesetre . . . Tudni kellene, hogy az el­vetett magból máról-holnapra nem lesz fa s a kisarjadzó csemetét erőszakkal nyujtni, hu zni nem lehet. A háborúban egy fogoly orosz alezre­dessel beszélgettem. Elmondotta, hogy Finn­országban van az otthona, de ő nem finn. nem is orosz, hanem svéd s azután elbeszél­te, hogy Finnországban, különösen a váro­sokban még ma Is nagyon elterjedt a svéd nyelv. Pedig a svéd uralom 1809-ben szűnt meg végleg s azóta nem volt svéd iskola, pe­dig az oroszok értenek az orosz nyelv erő­szakos terjesztéséhez. És mégis még száz év múlva sem veszett e! a svéd jelleg. Ez mind nagyon egyszerű és természe­tes dolog. Ezt tudja a szlovák nép is, a cse­hek nagy része is távol áll az ilyen értelmet­len mozgalmaktól. Csak az a néhány túlbuz­gó közéleti nagyság nem tudja és azért men­nek újból és újból fejjel neki a falnak. pénzügyi tekintetben újból helyreálljon és hogy adósságait megfizethesse anélkül, hegy ezáltal tönkremenjen. Németország, ha Lou­cheur javaslatsait elfogadják, évenként mint­egy 150 millió fontot fizethetne, anélkül, hogy romlásnak, vagy túlságos megterhelésnek volna kitéve. Loucheur föladata Anglia semlegesség! ígéretét megszerezni Berlin, április 6. (Berlini szerkesztőségünk je­lentése.) A Berliner Lokalanzelger jelenti, hogy Loucheuriiak, az angol miniszterelnöknek ama Ígé­retét akarja megszerezni, hogy Nagybrrttania semleges marad. Loucheur ama fölíos'ásáí közö’te Bonar Law-va!, hogy Franciaországnak a Ruhr- vidéken kell maradnia mindaddig, amíg Német­ország nem tesz határozott javaslatot. Bonar Law erre kijelentette, hogy párisi javaslatait fönntart­ja, noha belátja, hogy az kisebb változtatásokra szorul. Loucheur látogatása Lloyd Georgeaái és Baldwiimál Paris, április 5. Loucheur Lloyd Georgeot is meglátogatta Churban. Ettől a látogatás­tól azt várják, hogy Lloyd George az angol parlamentnek április 9-én való összeillése után Anglia európai politikájának uj irányelveit fogja körvonalazni, amelyek nemcsak! Anglia, Belgium és Olaszország kormányai; részére, hanem a francia kamara ellenzéke I és a francia kamara többségének mérsékelt i részére nézve is d skutábilisak lesznek. Loucheur — mint már jelentettük •— megbeszélést folytatott Baldwin kincstári kancellárral is és utána fölkereste Sir Philip Greanet, akit még nemrégen mint párisi an­gol nagykövetet emlegettek. ioüclacar jaTóslólái a jóféléiéiről, a ücüictiítö hiteim®! i§ a garonctöKról. Loucheur találkozása Bonar Law-va! Anglia párisi javaslatainak csak részletein válfo/Aathat London, április 5. A francia viszonyokról rendszerint jól informált politikai körökben Bonar Law miniszterelnök a következőket mondotta Loucheurnak, akivel London egyik kisebb külvárosában találkozott: „Anglia tovább is megmarad eddigi jóakaratu semlegességében, amíg módjá­ban lesz a tartós európai béke érdekében sikerre! interveniálni. Angliának továbbra Is fönn kell tartania Parisban tett javasla­tait, de hajlandó a részletekben való vál­toztatásokat mérlegelés tárgyává tenni," A beszélgetés — hír szerint — a vonat­ban történt, mert Bonar Law elébeutazott Loucheurnak. Loucher Londonba való érke­zése után megjegyezte, hogy Bonar Law egészsége teljesen helyreállt. Loucheur hol­nap visszautazik Parisba. A Dai! Telegraph megoldási terve egyezik Loucheur fölfogásával Berlin, április 6. (Berlini szerkesztőségünk je­lentése.) A Daily Telegraph diplomáciai levelező­jének közlése a franciák ama tervéről, hogy a ga­ranciakérdés megoldása végett a német birodalom kebelén belül nyugaírajnal szabad államokat kell létesíteni és a Saar-vidéken autonóm népszövet­ségi államot kell szervezni, Berlinben élénk feltű­nést keltett. A Vossische Zeitung szerint ezt a tervet nem lehet megvitatni, mivel éppen a leg­döntőbb kérdésekben, mint amilyen például a Rnhrvidék kiürítése, nem eléggé világos. A Berli­ner Tagéblatt szerint Németország sohasem tűr­hetné el szuverénitásának megsértését, a rajnai tartománynak a népszövetség felügyelete alá való helyezése pedig ezt jelentené. A francia tervek a lap véleménye szerint egy burkolt an- nexióra irányulnak, erről pedig semmiféle német kormány nem tárgyalhat. Jó! értesült körükben az a felfogás, hogy a Daily Telegraph jelentése a legszorosabb összefüggésben áll Loucheur londoni utjával. Erre lehet következtetni már abból is, hogy Loucheur Angliába való érkezése után Burn- ham lordnak, a Daily Telegraph kiadótulajdono­sának birtokán töltötte a húsvéti ünnepeket A lap jelentéséhez azt a megjegyzést fűzte, hogy az bizonyos hatalmas francia koponyák gondolatait tükrözteti vissza. E terv megfelel ama nézetek­nek, amelyeket Loucheur ismételten hangozta­tott és azonos azzal a tervvel, amelyet a rajnai tartomány és a Ruhrvidék tekintetében Milíet francia publicista kifejtett. A párisi sajtó külön­böző szerveinek fölfogása arról, hogy Loucheur milyen minőségben utazott Angliába, nagyon eltér egymástól. Több lap azt a véleményét hangoz­tatja, hogy Loucheur mint prezumtiv francia mi­niszterelnök utazott Londonba. Az angol sajtó Loucheur javaslatairól London, április 6. A Times és a Daily Telegraph berlini tudósítói távirataikban ki­emelik. hogy Loucheur tervét kedvezőtlenül fogadják Németországban. Legtöbb javasla­tát kereken elutasítják. A Westminster Ga­zette diplomáciai tudósítója hangsúlyozza, hogy a német kormánynak az a gyanúja, hogy Loucheur terve csak csapda, hogy a Rajnavidéket francia ellenőrzés alatt tarthas­sák. A német kormány hajlandó biztosíté­kot adui arra nézve, hogy sem a vasutakat, sem a gyárakat nem fogja katonai célokra fölhasználni, feltéve, hogy Franciaország ugyanolyan garanciákat nyújt a maga ré- szérőL De mivel Franciaország ilyen biz­tosítékokat adni nem hajlandó, Louchem terve a kérdést nem viszi dűlőre. loe csen-szl. Koronflírí fizettek ma, április 6-án: Züríchben(áíiUr)!6.20 svájci frankot Budapesten 13090.-- magyar koronát Bécsiben 2127000.— osztrák koronát Berlinben 62850.—- német márkát í4 szsoycnszsröl és RuszinszKtóS Szövetkezel! Olesizéüi Pártok pontikel napilap]® Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELIÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACKBARTH ERNŐ dr. London, április 5. (Reuter.) Loucheur volt újjáépítési miniszter ás pénzügyi szak­értő Lloyd Georgeva! való találkozása kapcsán Bonar Lawval is értekezel!, ffir szerint Loucheur javaslatot terjesztett Bonar Law miniszterelnök elé, amely felöleli: I. Az újjá­építések teljes összegének leszállítását, 2. egy nemzetközi kölcsön kibocsátását és 3. a szerződések nemzetközi garanciáját.

Next

/
Thumbnails
Contents