Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-29 / 98. (251.) szám

— (Sasanowoí kiutasítják Lengyelországból.) Varsóból jelentik: A lengyel sajtó fel van hábo­rodva amiatt, hogy Sasanoxv, akinek a lengyel kormány kivételesen megengedte a Lengyelor­szágban való tartózkodást, átiratot intézett Csi- cserinhez amelyben neki külpoltikája irányáért teljes elismerését fejezi ki. A lengyel sajtó azt követeli, hogy utasítsak ki Sasanowot Lengyel- országból. — (Kirabolt vonat.) Moszkvából jelentik: Április 22-ikén a Kiewből Odessába haladó vona­tot útközben fegyevres rablók föltartóztatták., az utasokat mind kirabolták és a vonattal utazó tizenegy szovjethivatalnokot legyilkolták — (Elbocsátott mészárossegédek betöréseLJ Parisból jelenük: Egy idő óta a külvárosokban cs a főváros környékén számos mészárszéket fel­törtek, ahonnét nagyértékü husmennyiségeket cs pénzeket loptak el. A legutóbbi ilyen betörés a múlt héten Sartrauílleban történt, ahol Yvénán mészárszékéből ötezer frankot érő húst vittek el. A rendőrség elfogta a húsz éves Le Bleu Andret és a tizennyoicéves Lambert Károlyt, mindketten mészárossegédek, akik főképpen régi gazdáikhoz törtek be. Beismerték, hogy több mint nyolcvai üzletben, villákban is jártak és megnevezték bűn­társaikat. A betörő mészárossegédek loipásaivua kapcsolatos kár meghaladta az ötszázezer frankot. l iX*ÍÍBSSSmS!XS!XSS3S lK©»AE®!*i ES M KTfESZEY — ...—BBPbm— Ma gyar festők, magyar szobrászok. — A Műcsarnok tárlata. — II. (Az első rész a 245. számban.) Budapest, április. A VIII. teremben: Zombory Lajosnak van néhány figyelemreméltó képe. Ezek közül is lég5 jobbnak Ítéljük a „Jéghordás Szolnokon14 ielirásu tájképét, mely a téli hangulat erőteljes érzékelte­tésével és végtől énül leegyszerűsített előadásával lep meg. — Eleven színekkel ecseteli a vásári elet mozgalmasságát Pállya Celestin „Újpesti hetipiac44 című kis vászna; és egy rendkívül fi­nom, kissé illusztrációs izü önarcképet is kii'dött be az öregedő mester. —J á mb o r Lajos „Hári Jánosa44 tömör előadási modorával és egészséges humorával az értékesebb kompozíciókhoz sorol­ható. — Erő és poézis ölelkeznek Kacziány Ödön „Nehéz óra44 című, sötét tónusu kisebb ké­pében. Külön tanulmányra méltó. A kiállítás egyik legértékesebb munkája. — Karlovszky Ber­talan, aki három gróf arcképével vesz részt a tárlaton, nem tesz engedményeket mód ekjeinek. Bessewffy Aurél portréjában különösen szigorú részletmegfigyelésévei tűnik ki. Ez a portré talán legjobb alkotásai egyike. — Zamatos, magyar levegőjű P ö r g e Gergely „Baronkofák44 című képe. Szintén legjobb egyik ilyen munkája. A IX. teremből. Hangulatos, de rajzban nem a legszerencsésebb megoldású Berkes Antal ..Kocsmajelenete44. — Jó, napsütéses hangulatot közvetítenek Józsa Károly dömösi tájai is, küa lönösen „A dömösi kápolna környéke44. — Rott- mann Mozárt édeskés, illusztrációs kompozíciói nagyigényüeík, de inkább a nyárs-polgári Ízlésnek megfelelőek. — Ebben a teremben vannak K é z- di-Kovács László színekben dús tájképei is. Talán jobbak a szokottaknál, de ő is az -unalomig ismétli magát. A X. teremből. Kiválik itt Lakos Alfrédnak „Zsidó gyászházban44 című festménye. Úgy a kompozíció, mint színei dolgában Kacziány Ödön „Nehéz óra44 elnevezésű müvével vetekszik, bár távolról sem olyan erőteljes és eredeti az elő­adási modora. — Egy nafunalisztikusan és jól megfestett önarcképpel szerepe! itt Lengyel- Redníluss Ede is, aki eredetiségre törekszik, de ujat alig hoz. — A téli napsütés komplikált hangulatát érzékelteti finom közvetlenséggel Karolj' Andor „Eüvészkert télen44 ielirásu mo3 dern irányú vászna, Meggyőző erejű alkotás. — Nagyon artisztifous az önarcképe Róna Klárá­nak, egy fiatal, de még kevésbbé ismert festő­nőnek. A XI. terein sok érdekességet tár a látogató elé. Ennek a fülkékre osztott. teremnek legérté­kesebb darabjai Tornyai János vásznai. Váz- latszerii előadása ellenére végtelené' finom fes5 tői kvalitások jellemzik a mestert, sajnos, a nagy- közönség, vagy mondjuk a töm-egizlés számára nehezen érthető zsánerűben. — Az 5 sorsát osztja Márkus Imre is, akinek „Leány kosárral44 fel- irásu poszté llje különösen kompozíció tekinteté­ben az elmélyedés és festői intuició befejezett példája. Márkus ebben a stílusában szinte egye­dül áll és a meg nem allkuvás dacával ragaszkodik sajátosan érdekes előadási modorához. — S a s s y Attila (Aiglcn) temperáiban („Hegyi beszéd44 és „Mese44) a művész bizarrul dekoratív elemek ha* tásos egybekelésére törekszik. Igen kifejező, ere­deti munkák. — Telek Antal „Téli hangul atá“- ból valóban téli hideg árad; meggyőzően kvali­tásos tájkép. — Benczúr Béla „Szürkülete41 az érdemes művész egyik legfinomabb alkotásának tetszik. — Márton Ferenc Polónyi Dezsőnét ábrázoló ceruzarajza bámulatosan finom portré- hatásokat kelt. A szobrászok termében elhelyezett szénrajzók otnpoziciói is tehetséges művész elmé­lyedéséről beszélnek; jobbak, mint tetszetős harctéri pnsztelljei. .— Littkeí Antal „Pfbenö- je“ (pasztell) kedves, színes alkotás. — Sikerült, értékes lapok a T i c b y Kálmán illusztrációi is, a magyar grafika dicséretes haladásáról terotts- kodók. A XH. teremben különösen Királyfalivi Kr a f t Károly érdemel külön fetemlltést. „Este a Piazza Mlohe! Angolon44 cirnü olajfestménye jó, széles foltjaival kolorisztikus értéklhatásaibon gazdag A XIII. terem. Makoldy József, alki rend­kívül finom akvarclljeivei (különösen „Felhőjáté­kával44) ezúttal Is kitűnik, erős haladást és mű* vészi elmélyedést mutat olajfestményeiben. „Pe­tőfi szülőháza Kiskőrösön44 cirnü munkájában már bontogatja újabb törekvéseinek szárnyát. ,— Szántó Lajos ..Picsájában44 a kereső fiatal ta­lentum erő, vívódása tükrözik. A legutóbb! tár­latokon látott müvei után jobbat vártunk tőle. Meg kellene maradnia a grafikánál. A „Pbe-a44- kenrpoziefók fejlettebb rniivészkózbe valók. Egy másik vászna („Évi44) sem elégített ki bennün3 két. — Vigh Bertalan „Fekete orchideái44 kivá­lóak, franciásan elegánsak és a festő sikkes előadó modorát dicsérik. — V á r a d y Lajos „Erdei ta­von44 mély, szonórus színeivel Paál Lászlóra em­lékeztet. Kiváló finomságú munka. — Gallé Ti­bor „Kenyérszegése44 meglepő erejű festmény. Móniimenbailitása a tárlat legjobb darabjává avat3 ja. — A fiatal mestereik közül m-e-g kell még em­lítenünk Ungváry Sándort, akinek olajban fes­tett „Tinódi44 dekoratív faliképé szinte falrakiván- koz-ik „szerencsés elhelyezésű44 foltfelületivel s a színek változatos Ságban kicsendülő hangzatossá- gával. A szobrászok. A IV. te remiben helyeződött el, mint rendesen, a szobrászok tárlata, amelyen ezúttal Beszédes Lászlónak (1874—1922), a tavaly elhunyt kiváló mesternek alkotásai dominálnak. Mintegy négy3 ven bronzszobor hirdeti ennek a kivételes tehet­ségnek művészi pályafutását. A korán elhunyt mester változatos és ka­landos életéből ezeket az adalékokat elevení­tik föl a tárlati mutatóban: Beszédes 1874-ben született a gömörmegyei Feleden. Régi nemesi család tagja, ki korán jutott árvaságra. Már gyermekéveiben jelentkezett művészi hajlamá= val, faragott és festegetett és a reáliskolából egy ismert nevű fa szobrászhoz szegődött ta­nulónak. Mint kész művész Bezerédy és Kö'lő oldalán fejezte be tanulmányait. 1890-ben Tö­rökországiba utazott nagybátyjához. Beszédes Kálmánhoz, aki akkor a konstantinápolyi csá­szári gimnáziumok rajztanára volt. Itt alkotta első nagyobb müvét, az Ottoman’bauk palotá­jának szobordiszitéseit Innét Bécsbe kerül és Friedl és Hehtrer tanároknál tökéletesíti művé­szetét. Majd gyalogszerrel útra kel Nyugat felé és a Svájcon és Lyonon át lerongyolódva, pénz nélkül Parisba érkezik Itt dekoratiós szobrá­szoknál kapott foglalkozást. Szabad idejében készített kisplasztikáival beállított Alexandre Gbarpentierhé’z (1893), akinek ajánlására fö1- vették a Julian-akadémiára, később a Szépmrü3 szett főiskolára’ (École des beaux árts). Egv óvvél később belép az Idegen légióba Algír ben és nagy kalandok között Tonkingba (Tndokiná- ba) is eljutott. Viszontagságos utazásiból a mil­lennium éveiben visszatér Budapestre. Be a 90-es évek végén ismét külföldön műkőik és 1899-iben véglegesen Budapesten telepszik le, ahol magyar népies figuráival nagy elismerést arat. Ismertebb első müvei- „Az első biinbá- mat“, „Az útban44 és „Tessék választani44. Ke­leti tanulmányait azóta többször megismételd, amiről bőven tanúskodnak későbbi alkotásai. A világháború az ő pályáját is kettévágta’. Mint tizedes vonult be a háborúba és ötödfél- évi szolgálat után mint főhadnagy tért haza. A harctéren szerzett betegségében balt meg ta­valy november 103én. A tavaszi tárlatra összegyühött alkotásairól külön fejezetben lehetne beszámolni. Legjobbak azok a bronzai, amelyekben a magyar paraszt vallásosságát mutatja' be: a karakterizálás meg­kapó ereiü közve tetten sédével és a konvenciót kerülő, minden témába külön is elmélyedő felfo­gásával. Nagyon kiváló Hajdú Rezsőnek „Anya gyermekévei44 címifl patináit gipszszobra, amely finom sfci 1:1 v kávai a legszebb reményekre fel­jogosító alkotónak mutatja be a miéig jóformán ismeretlen szerzőjét. — Z a 3 a Györgyöt nem kell bemutatni a mu'gvar közönségnek. Az ezredév! emlék egy részletét alkotó reliefje („A zentől csa­ta44) a nagy tehetségű szobrász kiváló erénve'It ragyogtatja. Ez a részletmüve egy világtárlat3 nak is díszére válnék. — D a m k ó József terű­kottái a bef e j-ezettségükke 1 vádnak ki. ezek kö­zött különösen a mesterségbeli tudással megoldott „Otthon44 című terakotta-reliefie érdemel kieme­lést. Ez a munkálja Petőfi életéből meríti tárgyát. Nem közönséges tudásról és határozott művészi készségről tanúskodnak a Berán Lajos „Éntnei és plakettjei44 is. Ha* a többi, szintén említésre méltó szobra3 szati művök szerzőit ezúttal külön fed nem em­lítjük, azért tesszük', mert nem követhetjük a napi sajtó summásan felsoroló kritika-összevoná­sát. A magyar festők és szobrászok joggal szá­mot tarthatnak az egyéni méltatásra, mert nevük puszta felsorolását az érdeklődők n tárgymutató­ban Is megtalálhatják. Erdélyi Árpád. SZÍNHÁZ ÉSMME (*) Telt házak előtt játszanak Rimaszombaton a magyar színészek. Rimaszombatból jelenti szín­házi munkatársunk: A színi idény utolsó napjai­ban föknelegedett a közönség és lelkesen látogat­ja a színházat. Csütörtökön este zsúfolásig meg­telt a színházterem és az elért bevétel meghalad­ta a kassai átlagbevételt. Szerdán a Cserebere cí­mű operett ment, amelynek zenéje átlagoperett muzsika, librettóját azonban csak Heltai Jenő for­dítása és humora teszik elfogadhatóvá. Faragó kedvesen és sok egészséges humorral játszott s a többi operettszinészek is jók voltak. Csütörtökön este Vincze Zsigmond bájos zenéjü, magyar motí­vumokkal átszőtt operettje, a Hamburgi menyasz- szony ment. A magyar dal és a magyar légkör tomboló tapsot váltottak ki. Az első fölvonás lé­lekbemarkoló fináléját többször meg smételtették. Az előadás elsőrangú volt, Teleky, Nagy Anci, Fodor, Farkas, Mende játszották a főbb szerepe­ket Pénteken megismételték a darabot. (—s.) (*) Massary Fritzi prágai vendégjátéka. Mas- sary Fritzi bécsi primadonna, aki most a bécs* Carltheaterben vendégszerepei, május 4-én kezdi •meg a prágai német színházban vendégjátékát. Fali Leó uj szenzációs operettjében, Madame Pompadourban lép a prágai közönség elé (*) A francia operefttibretílsták a menyorszá- goí favorizálják. Parisban most három operettet •mutattak be és a jókedvű franciák mind a há­romban fölvisznek egy kicsit a menyországiba. Az egyik operettnek címe „Ott fenn44, mindössze né­gyen irták, Mirande, Quinson, Willemetz és a zeneszerző Yvain. Az operettnek két felvonása játszódik a menyországban. Az operett hőse Eva- rlste, aki megfelelő purgatóriumi tartózkodás után érkezik a menyország kapujához, ahol Szent Péter igen szívesen fogadja. Rögtön bemutatják neki ifjú özvegj'ének védőangyalát, Frisotaint, aki ott föntről minden lépésére ügyel az ifjú asszony­nak és mindeddig meg tudta akadályozni, hogy vigasztalóra találjon. Evaristenak egyetlen vá­gya, hogy egy kicsit lepillanthasson a földre és kívánságát csakhamar teli-e sitik... De nincs sok öröme a látványban, amikor a magasságból a távcsővel lenéz a földre. Felesége e pillanatban autotaxiban ül, mellette unokafivére, Martéi Eva- riste könyörög Szent Péternek, hogy csak néhány órára eressze le a földre, hogy megakadályozza a nagy veszélyt. Szent Péter csak Frisotain tár­saságában engedi el, azzal a kikötéssel, hogy éj­félkor már haza kell jönnie. A férj tehát a védő­angyal társaságiában leszáll a földre és éppen akkor érnek a kertbe, amikor az ifjú özvegy és a tolakodó unokafivér át akarják lépni a tisztesség demarkációs vonalát. Természetesen rögtön ártal­matlanná teszik a tolakodó udvarlót és az elhunyt elfoglalja helyét hitvese mellett. A harmadik fel­vonásban a menyország kapujánál vagyunk. Fér­jét most már ide is elkísérte az ifjú asszony, de az a meglepetés éri őket, hogy Szent Péter nem engedi be őket, hanem visszautasítja a földre. És ekkor a férj felébred. Az egész egy álom volt. Éhez az elmés librettóhoz Yvain graciózus, na­gyon finom zenét irt és az operettnek rendkívüli sikere volt. A másik újdonság ,,Végy engem44 cí­met viseli és hőse Acteon, egy jókedvű hellén, aki Athénben fürdőintézetet nyitott. Ide érkezne^ egy szép napon a szemérmetes Diana és a mohó Bacchus, miközben inspiciáltak a földön. Diana beleszeret Acteoniba és Bacchus szerelmes lesi Acteon feleségébe. Diana úgy véli meghódítani a szép fürdötulajdonost, hogy szarvassá váltói tatja, igen szép szarvakkal. E szarvak különben is. megilletik, mert Bacchus nem eredménytelenül udvarol a szép Acteonnénak. Ennyi a darab, a ze­ne pedig bebizonyítja, hogy már a rég! gögögök- nél is táncolták a tangót a foxtroítot és a leg­újabb párisi tánckreációt- a javát A harmadik uj operett szintén a menyországban játszik, cinre „Az istenek összeesküvése44. {*) Aradi uriasszony a színpadon. Aradról je­lenti tudósítónk: Pénteken este érdekes szenzá­ciója volt az aradi színháznak. A Parasztbecsü­letben föllépett Rosenfeld Gézáné-Hegedüs Béby, aki az operát tökéletesen interpretálta énekben és játékban egyaránt. A prágai német színház műsora: Vasárnap Mesterdalnokok. Hétfő: Hugenották. A prágai német kis-szinpad műsora; vei. Vasárnap: A kis bűnös. A szíovenszkói magyar színtársulat műsora Rimaszombat Vasárnap délután: Az a huncut kéményseprő. Vasárnap este: Tolonc. (Faragó búcsúja.) UJ éttereim Prágában: IIF.IlTSCflfllEI IHEAim 8ARTEN I Elsőrendű menü. . . Ké. 7.50 • Előfizetés 10 adagra Kt. 70.— ~ : A színi előadás előtt és $ után friss meleg konyha 5 Vasárnap, április 29. 8PIMt¥ A pozsonyi fuíbaiispori. A labdarúgás hanyatlásának okai — Az Ideget játékosok eltávozása. — A közönség részvétlen­sége. — Sok a kis egyesület. — A cseh egyesü­letek liegoinóttiája a futballban. Pozsony, április 28. (S aját tudósi tónktól) A. pozsonyi labdarugó- sport hanyatlása, nívójának sü'yedése komoly ag­godalommal töltött cl minden sportembert. Va­sárnaponként alig ezer ember néz végig egy mér­kőzést s a nagy nemzetközi attrakciók sem tud­nak nagyobb érdeklődést kiváltani. A publikum semminemű megértést nem tanúsít a helyi labda­rugósport iránt. Az érdeklődés a futball iránt ki­halt az emberekből. Az érdeklődés megcsappanása természetesen szoros következménye a játéknivö sülyed'ésének. A pozsonyi közönség a nivótlan, vidéki klasszisa futballjatékot nem hajlandó hono­rálni s jobb hijján tartózkodik a meccsek látoga­tásától. Ma már nem is mernek az egyesületei olyan sűrűn nemzetközi attrakciók rendezésébe bo­csátkozni, mert az ilyen rendezések a külföldi egyesületek horribilis követelései és a nagy adó miatt csak deficittel végződhetnek. Mindezeken kívül a pozsonyi labdarúgás eiszegényesedésének más okai is vannak. Ilyen ok többek között az im­portált játékosok eltávozása. A forradalom- után! időkben a pozsonyi labdarngósport hatalmas fel­lendülést mutat, ami a budapesti játékosok impoi- tálásának köszönhető. Sportegyesbe telüknél tu­catszámra működtek iónevü budapesti játékosok, akik itt elhelyezést nyertek és a pozsonyi fut- ballsport nívóját magas szinvonatlra emelték Ezek a játékosok a szélrózsa minden irányába elszéledtek. Megfelelő tartalékanyag nem állt rendelkezésre s így a pozsonyi sportegyesületek játékereje máról-holnapra klasszisokkal esett. A PMTK például két évvel ezelőtt — amikor futball­csapatában nyolc budapesti játékos szerepelt Szlovenszkó legerősebb egyesülete volt Ma a legslvárabb helyzetben tengődik. Futballcsapata nincs. Adósságai a százezer koronát mcghaladjáK. A PTE, Pozsony legrégibb egyesülete, negyven éves mült után már régen elvesztette vezetősze- repét a lieljd sportéletben. Hasonló helyzetben vegetál a többi tizenhat pozsonyi csapat A pozsonyi futballt port egyik sarkalatos hi­bája, hogy a városban túlsók egyesület működik. Pozsony városában a múltban legfeljebb 3—s sportegyesület működött. A lakosok szaporodásá­val a sportegyesületek száma is megszaporodotr. Az erőknek túlságos szétrorgácsolása egyik té­nyezőije lett a pozsonyi futballsport hanyatlásá­nak. A pozsonyi sportvezérek rájöttek erre s megkísérelték a sok kis egyesületet valamiképp összevonni Az ilyen irányú kísérletek azonban legfeljebb a tárgyalás stádiumáig jutottak. Pozsony város tótba!isportja nem fog'a'ja ei azt a vezető helyet Szlovenszkó sportjában, amelyre, mint főváros hivatva volna. Vezető jel­lege csak annyiban nyer kifejezést, hogy a lab­darugószövetség központja Pozsonyban van. Pozsonynak tizenhat magyar sportegyesükre mellett két cseh sportegyesülete van a SK Bra- tislava és a SK Slávia. A cseh egyesületek hely­zete lényegesen kedvezőbb a magyarokénál, a cseh társadalom egységesen mögéjük tömörül, a Prágából importált játékosaikat el tudják jó állá­sokba helyezni, a hatóságok erkölcsi támogatását bírják. A futballhegemónia a legújabban átment a csehek birtokába, a SK Bratislava kezébe, ameiy csapat, kétségtelenül fővárosi elsőosztályu játék­erőt képvisel s eredményei alapján mindenütt ló hírnévnek örvend. A tavaszi sportszezonra sokáig káros hatás­sal volt a szeszélyes időjárás. A magyar egye­sületek többnyire a bajnoki mérkőzéseket bonyo­lították le, nemzetközi meccseket eddig csak ♦ SK Bratislava és Makkabea rendezett. (—x y—) Vasárnapi sportprogramm Prágában. A tava­szi szezon első szenzáció nélküli vasárnapja. Egyetlen nemzetközi mérkőzés sem kerül lebo­nyolításra. Csupán a rendes bajnoki mérkőzéseit vannak programon, amelyek fránt gyenge az érdeklődés. Slavla—Ce-chie Kariin, Vrsovice— Viktória Zlzkov, Vysocany— SK Breonov, Ce- chie VIII.—Slavia II. Vasárnapi mérkőzések Komáromban. Ligeti SK—KFC. Papírforma szerint a nagyformában levő Ligetieknek a saját pályáján játszó KFC csa­pata ellen is gyözniök kellene. A KFC-nél azon­ban sohasem lehet biztosra menni, mert rendsze­rint az erős ellenféllel szemben iátsza ki legjobb formáját. A két csapat utoljára 1921-ben mérkő­zött egymás ellen, amikor erős küzdelem utón el­döntetlenül végeztek. Azóta a Ligeti SC fejlődött nagyobbat és éppen ezért a győzelemre is neki van több esélye, de azért a KFC győzelme sem kizárt. Kemény küzdelem u-tón eldöntetlen ered­ményt jósolunk. A Komáromi AC vesztesége. Tudvalevő, hogy a KAC váltakozó sikerét nagyban a Komáromban katonáskodó idegen játékosoknak köszönheti. Most odajutott a KAC, hogy a tavaszi szezonban szép és értékes teljesítményt nyújtó csapata ösz~ szeomlott, mert a ka tón a játékosok eltilt attak a polgári egyesületben való szerepléstől. A katonai parancsnokság ezen szigorú rendelkezése a KAC csapatát hat legjobb játékosától fosztotta meg és mivel egyelőre megfelelő tartalékokkal nem ren­delkezik, a csapat sikeres szereplőse holtpontra jutott.

Next

/
Thumbnails
Contents