Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-19 / 89. (242.) szám

Csütörtök, április 19. C/ftá(WjyAm%/fíREE §1IMHí&Z ÉS ISIS Fehér galambok iekete városban Balogh Béla filmje Márkus László díszleteivel Budapest, április 18. (Budapesti mmiáöafcársnnktól.) Griífith és Jack London a két amerikai, uj, természetes élet apos­tola. Visszatérve a huszadik század raffinált Ízlé­sétől apáink kedélyes, romantikus, érzelmes igaz­ságához, a szomorú kor gyermekeit megragadták és egy csapásra táborukba hódították. Jaok Lon­don az ősi természethez visszatéiő embert, az erős, egészséges napíiut, a minden akadályt le­győző, állatnál erősebb, kitartóbb, mert öntudatos ellen-übermenschet fedezi fel. Grifíith a romlott társadalmat megrikatja Dickens igazságával és egy gyermek eszközeivel, a jökedéiyü, melegszí­vű, egyszerű elemekből összetett embert adja a maS kulturbestia elé, mint követendő példát. A magyar Grifíith szép auspiciumokkal indul. Budapest levegőjét szembeállítja Buda tiszta tel­kével, a háborúban megtört, kultúrában elbete­gedett, pénzben megromlott embert a lemondó, csendesen magába zárkózó galamblelkü polgár­ral. És ez sikert jelent. Egyéb tereken., regény­ben, színpadon tapasztaltuk az ízlésnek, a tömeg- léteknek ezt a hirtelen, céltudatos visszafordulá­sát, múltba nézését., amellyel a múlandó pénz, anyag és élvezet helyett a valódi értéket, a s®c- retetet, az igazi kincset, a jóságot, keresi. A gazdag éis blaizirt fiatalember szembetalál­kozik végre a nélkülözések között is boldog és becsületes tudóssal és annak családjával. Egy reggeli séta alkalmával, rettenetesen romboló ej után a Döbrentey-utcai ablakon egy kéz kinyúlik galambok szállnak reá és feltűnik előtte a csodá­latos kép, valaki, aki ebben a drága, romlott, fáradt és önző városban az ég madariró! nem fe­lejtkezik el. Követi a nyomot, behatol a boldog szigetre, csak nézi és szívja magába a harmóniát, míg végül a többit, a régi életet, a romlott pom­pát, önző nőiket, nagynatörekvést, kéjt, ragyogást elveti és belép ő is végleg a bűvös körbe. Ez az egész. Nem komplikált és_ nagyon em­lékeztet Dario Nicodémii Sarnpólójára, vagy Grií- fitbre, vagy Dickensre, sebaj, ha a recept régi és uira uj lesz, ez idők fordulását, emberek pálfo-r- duiását, szelek változását jelenti. Az ember ele már undorodnak^ „raíi’innement“-től. Jöjjön a sok baj, sok zai, sok nélkülözés és keresett élve­zet után a csend, béke, egyszerű boldogság, a szív öröme, a jótét helyébe jót várj, Isten szeme mindent lát és ki korán kel, aranyat lel... De szép ez a vihar utáni békés csend. Balogh Béla érdeme, hogy ezt a képet budapesti hangu­latokkal építi fel, teletűzdeli a nap fájdalmas ak­tualitásaival, való és megrázó képet ad a lesújtott megrabolt nemzet intelligenciájának nyomorúsá­gáról, az igazi nélkülözésről, amit a szellemi éle­tet élő ember érezhet csak valóban, aki nem képes többé az elsőrendű szükségleteinél előbbre való igényeit a szép után valló szóraját kielégíteni. Megállt minden, a nyomor kopog minden ajtón, a sötét városban ló és utcaseprő, koldus és mág- násasszony egyformán lecsúszott a meredeken, ott állnak az utcasarkon az intelligencia vezérel és íoldozott cipőben, rongyos ruhában olvassák a kölcsönkért könyvet, míg utolsó ereklyéjüket is zálogba nem adták. De! — A létek ur marad mindeme nyomo.ru- ság felett, még mindig akadnak, akik utolsó ke- nyérdarabjuk morzsáit a galamboknk szórják, mert gondoskodni kell ezekről is. Ezek fehér ga­lambok a fekete városban. Díszes termek, palo­ták, parkok, a bástya, Hunyady János szobra és a régi templom, öreg budai házak, szerény, irói bútorok ... Halál előtt egy mentő kéz isteni kéz, mely célt utat, irányt, lehetőséget mutat két em­bernek, a gazdag szegénynek és a szegény gaz­dagnak. Jókai témája — szegény gzdagok és gz- da>g szegények, ma aktuálisabb, mint valaha. Blogh Béla filmje szép. megható, üdítő és pompás dokumentuma az egész világon egy nagyszerű fajta küzdelmének. Ez a fajta, a ml fajtánk, évezreden át küzdött fegyverrel és ésszel a pusztító ellenség ellen, most a kultúrát őrzi utolsó fegyverével, az önzetlen kitartással és le­mondással, a béketürő szeretettek lekopdöshetiik, megostorozhatják, megfeszíthetik, harmadnapon halottaiból diadalmasa fel fog tárnául, mert örök- erejű, mint az élet, mert a legmagasbbrendü, mint az Igazság. Ezt a heroikus küzdelmet, ezt az uj honvé­delmet, ezt az uj keresztes hadjáratot festi ne­mesen egyszerű eszközökkel és sima tónusban, de ez az életet ábrázoló alkotás. Nem csoda, ha a közönség a saját sorsán könnyes szemekkel is vigaszt merített a további nehéz útra. Muzsnav Bella, Sarkad!, Lótb Ha és a töb­biek nagyszerűen alakították mindnyájunk szür­ke, szomorú életét, melybe egy jó létek szerctete tör aranyos tavaszi napsugarakat, (—ső.) (*) Emigráns sáskái; ienycgeíik a szioven- szkói magyar színészetet. Mióta meglehetősen ti­tokzatos körülmények között eldőli a szlovenszkói magyar színészet koncessziója s Eö’des Dezsőt állította a szlovenszkói minisztérium a magyarság egyik fontos kulturcxpoziturájának élére, azóta Földes nyilatkozott egy párszor s kellemes Ígé­reteket hullatott el az öt meginterjúvoló .újság­írók előtt. Azóta a szlovénekéi lapok bővev. foglalkoznak a szlovenszkói magyar színészek jövő kilátásaival s egy úgy látszik, Földeshez ko­zd álló kassal lap tegnapi számában már heti,, kiütést ad a Földes direkciójának függönye mögc. Ez a lap arról tud, hogy Beregi Őszként az uj igazgató valamilyen szorosabb formában fogy a a színtársulathoz kötni, esetleg a drámai főren­dezői szereppel, míg helyettese a kassai lap re­dukciójának „ismert tehetséges kollégája*4, Major Dezső lesz. Beregi Oszkárt nem tartjuk az emig­ráció csillagának, mert a kommunizmus alatti szereplése ha nem is szeplőtlen, de megbocsátható s mert a kommunizmus óta folytatott külföldi működése a magyar művészet és kulimra számá­ra jelent bizonyos értékeket. Major Dezsőnek a szlovenszkói magyar színészeiéhez valló impor­tálását azonban még akkor is hibáztatjuk, ha a hirt közlő kassai lap úgy ir róla, minit régi szín­padi emberről. És mert szállingóznak hírek, me­lyek azt suttogják^ hogy más emigránsok szá­mára is felragyogott Földes szinigazgafásával a szlovenszkói érvényesülés hajnalcsillaga, tudo­másán'-..' kell adnunk Földes igazgatónak, hogy a szlovenszkói magyarság nem kél sem művésze­tet, sem irodalmat, sem kultúrát a bécsi szemét- dombon megtol! ásod ott emigráns kreatúráiktól s ha Fö’desnek szüksége van a szlovenszkói m,a- yarság támogatására’, akkor ne játsszon a bécsi magyaros tűzzel, de mielőbb találjon alkalmat arra, hogy a magyarság elé tárja művészi pro­gramját s a magyarságnak bemutassa azt a gár­dát, amellyel a programot végre akarja hajtana. Erre várunk és várakozásunk idejo alatt élhess getjiik magunktól az emigráns sáskák járását jó­soló hireket. (*) Katja, díe Tanzerin. (Operett 3 felvonás­ban. Szövegkönyvet irta ÖS'terreicher (Rudolf cs Jacobson Lipót. A zenét Gübert komponálta. A prágai német színház 1923 április 17-én mutatta be.) Budapesten Marinka, a táncosnő tegnapelőtt kapott ötvenedszer tapsot. Prágában Kútja, die Tanzerin tegnap ment keresztül ezen a színpadi tűzkeresztségen. Az aktushoz csak félig telt meg a színház, pedig szitált a szürke áprilisi eső és szinházbahajtó este volt. A félig telt húz szimpa­tikusán fogadta a kidekorált darabot... Kramer Kátyúi, aiz operett sablónos lépéseit lejtő tán­cosnőt szépen, Ízlésesen és finoman öltöztette fel. Ez a toalett kellett, a rendezői rafinériára nagy szükség volt, mert a sehol sem létező hercegség prince, a menekült grófnőből tett táncosnő s a kettő egymásra találása még akkor iis sovány mese, ha közben apróbb bonyodalmak bogozód- nak s ha el-elcsendül egy vagy két gflbertes, édes és puhán simogató melódia. A címszerepben Siklósy Berta játszott, szép toalettekben díszlett, kissé színtelenül énekelt, keveset táncolt. Köbér hercege ellen a színpadias elegancia s a szokott bonviván-ménbék szempontjából kevés kifogás lehetett. Ferry Lőtte és Gahel a darab eleven­ségét, színét és lüktetését adták meg. Bemer és Siadiler eredeti, jóízű kómikunnmal préselték ki a publikum tapsát. Az ossz játék, a darab pergése apróbb zökkenőkbe botlott. A prenrlérről kelle­mes impressziókkal ment el a publikum, uigy érezte magát, mint egy’’ csokoládéba burkolt édes­kés krém máj szol ás a után. (glin.) (*) flubay kihallgatáson volt Horthynál. (Bu­dapesti szerkesztőségünk távirata.) Az operaházi incidens ügyében tegnap a kormányzó Flubay Jenőt egy óra hosszat tartó kihallgatáson fogad­ta. flubay ismertette a kermányzó előtt .az ope­raházi viszonyokat és általánosság ír : referált a zenen.ivészet helyzetéről. Kifejez'",t értett ama reményének, hogy a>z elmérgesedett ügyet köz- megnyugvásra el fogják tudni intézni, úgy hogy abból a magyar kultúrának semmi kára sem lesz, A Budapesti Hírlap szerint Flubay az Operaház kommünikéjében foglalt ama' kitétel miatt, hogy ő az Operaház tulajdonát képező zeneanyagot elsajátította, fegyelmi vizsgálatot kért a kultusz­minisztertől maga ellen, (*) Fritzi Massary Prágába jön. Fritzi Mas- sary, a híres berlini primadonna, május hó ele­jén Prágába jön és a német színházban fog ven­dégszerepelni. (*) Az „úri divatából Amerikában „Ur! szen­vedély" lett. Newyorki tudósítónk jelenti: Az idei színházi szezon egyik szenzációjának Mol­nár Ferenc „Úri divat44 cimü darabja, a Fashion of Mén Ígérkezett. Molnár Ferenc a „Liliom44 pél­dátlan sikere óta Newyork egyik legismertebb irója. Mindamellett a nagy siker elmaradt, ami­nek oka tipikusan amerikai. Még pedig a elme. Úri divat. Mindenki azt várta, hogy itt egy dlvat- kollektiót mutatnak be, ahol semmi miás nem lesz. mint egy divatestély. Persze,' mindenkinek, aki a társaságban számítani akar, ott kellet: lenni. Mily nagy volt a csalódás, mikor egy víg­játékot találtak a divatkiáMitás helyén. A szín­ház igazgatósága azonban tipikus amerikai mód­szerrel oldotta meg ezt a tipikus amerikai bajt. Ha rossz a cim más címet kell adni. Es a Fas- hion of Mén címét Passión of Menre változtatta, ami már egymagában véve is elég jó rókám­nak bizonyult. Azóta mégis csak jobban telik meg a ház. (*) Sarait Bernhardt színházában felújították a Toscáí. Megható estélye volt a minap a Sarain, Bernhardt-szinháznak, amelynek nem csupán művészei, hanem a közönsége is még egészen a művésznő halálának nyomasztó hatása alatt van­nak. Pénteken, amikor ismét műsorára vette a színház Sardou híres drámáját, a Toscát, a színé­szek több Ízben megakadtak a meghatottságtól és a közönség is nagyon el érzékeny ült, mert a Tosca címszerepét Sarak Bernhardt kreálta az 1887-ben november 24-én tartott bemutató elő­adáson. A Toscát a Port-Soltit-Marttn-színház mutatta be, amelynek Sarah Bernhardt akkot szerződtetett tagja volt Sokáig adták a drámát bben a színházban, imíllcor azonban a nagy trn- gika szinhú/tulajdonos lett, magával vitte a da­rabot és első ízben 1909-ben, május 8-án játszóira itt. (*) Magyar tánemüvésznő amerikai útja. Bu­dapestről jelentik: Papp Zsuzska, aki a legutóbb rendezett táncestélyeken kiválóan fejlett tánc­technikájával, kitűnő szinérzékével és tökéletes ábrázolási készségével méltó feltűnést keltett, amerikai körútra kapott meghívást. (*) Szép asszony kocsisa. Budapestről jelen­tik: A Blaha Luj.za-szimbáz legközelebbi operett- újdonsága egy Rajna—Czoboro operett lesz, amelynek címe Szépasszony kocsisa. A darab­ban a főszerepet Vaály Ilona és Somogyi Nusi fogják játszani. (*) Ödipus király Aradon. Aradról jelentik: Az aradi Városi Színház főrendezője, Jakabffy Dezső, nagyszabású tervvel foglalkozik. A nyár folyamán a Kultur-palota előtti térségen Sophok- les nagyhatású tragédiáját, Oedlpus királyt mu­tatja be reinhardti rendezésben. Oedipus szerepét egyik kiváló román színész felváltva játszaná Kürti Józseffel, a legjobb magyar Oed'pussal. A nagyszabású terv most van - az előkészítés stá­diumában. (*) Pékár Gyula legújabb darabja. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Nemzeti Színház a jövő szezon elején bemutatja Pékár Gyulának a „Félbemaradt tánc44 cimü történelmi darabját, amelyen Pékár most végzi az utolsó simításokat. Baseli Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038 irodaion a noteszei * (Uj Ausztria.) Ezen a cimen hatalmas, hat­százoldalas mű jelent meg a bécsi könyvpiacon. Pompás, gyönyörű kiállítású könyv, valóságos békebeli műremek. De csak az alcímére: A saint- germaini béke müve és az árjelzésre: 250.000 korona kell tekintenünk, hogy láthassuk, hogy csak a könyv külseje békebeli. Belseje telve szo- morunál-szomorubb háborús következményekkel. Azzal, hogy mivé tette Ausztriát a rákényszeri- tett, igazságtalan béke és hogy hogyan állja az osztrák nép a reárótt súlyos megpróbáltatásokat. Nem politika! mű, nem foglalkozik a békeszerző­dés igazságos vagy igazságtalan voltával, csak végigvezeti az olvasót a megmaradt Ausztria ki­csiny területén, iparán, kereskedelmén, gazdasá­gán, ősi kultúráján, művészetén, természeti szép­ségein és mégis minden sorából az igazságtalan­ság felett érzett fájdalmas keserűség sir ki. „Most, az utolsó órában megindult a pénzügyi mentőak­ció — állapítja meg a könyv szerzője — talán mégsem lesz késő44. A könyv, melyet az osztrák tudomány és művészet kiváló tagjainak közremű­ködésével Stepan Eduard dr. állított össze, Van Looy hollandiai cég kiadásában jelent meg. ÍKapy.) * (Grafikai kiállítás a budapesti Szépművé­szeti Múzeumban.) Budapesti tudósítónk jelenti: A Szépművészeti Múzeum nagy kedvvel és szor­galommal dolgozó grafikai osztálya most állítja ki az utóbbi esztendőkben szerzett külföldi met­szeteket, karcokat és egyéb grafikai munkákat. A gyűjtemény a XV. századdal kezdődik s a ma művészetével végződik. A legjobb nevek és a legszebb miilapok sorakoznak egymás mellett a 211 darabot számláló gyűjteményben. Schon- gauer, Lucas von Leyden, Holbein, van Ostade, Rembrandt, Ingres, Isabey, Goya, Horace Vernét. Delacroiix, Daiíbigny, Rousseau, Millet, Gavarm, Diaz, Daumier, Deveria, Manes, Pissaro, Gan- guin, Degas, Cézanne, Renoir, Carriére Sisiey, Rodin, Toulouse-Lamtrei, Whister, Bemard, van Gogh, Menzel, Lovis Corinth, M>ax Pechstein a főbb reprezentánsai a becses gyűjteménynek, amelyet vasárnap délelőtt nyitnak meg a közön­ségnek. * (A Benczur-Társaság bemutató kiállítása.) Budapesti tudósítónk jelentése: A Benczúr Gyula nevét viselő és a mester tanítványaiból alakult müvésztársaság vasárnap mutatkozott be a Nemzeti Szalonban rendezett nagyskeiü kiállítá­sán. A kiállitó festők és szobrászok között mint­egy harminc kitűnő márka szerepel, kik mind re­prezentál a müveikkel veszi: vk réstt a kiáltá­son, mely a Benczur-Társaság sorsát győzelmesen döntötte el. A kiállítók konzervativizmusa ne­mes, méltóságteljes és korántsem tüntetőén íka- démikus ellenszegülés a haladottabb művészeti irányokkal szemben. A magyarság e nagyjelentő­ségű művészeti eseményéről legközelebb részle­tesen beszámolunk. * (A Schiller-dijat nem adják kJ Goerlmgnek és Unruhnak.) Bőrűmből jelentik: Az 1922. évi Schiller-dijat, mint ismeretes, a kultuszminiszté­rium héttagú bizottsága Reimhard Goering és Friitz von Unruhnak, a fiatal modern német Író­gárda e két legértékesebb reprezentánsának ítél­te. A díj kiadására mind a mai napig nem került sor s mind konkrétabb formában kol portálják azt a hirt, hogy a dijat nem is fogják kiadni Berlini! szerkesztőségünk arról értesít bennünket, hogy a kultuszminiszter most már formális nyilatkozatban is megerősítette e híreket. A miniszter úgy nyilat­kozott, hogy a Schiller-dij csak olyan Íróknak ad­ható ki, akiknek személyisége és eddigi írói fej­lődése egyaránt garancia arra, hogy a Sohillet- dijat, melyet oly emberek, mint Hőbbel és Geibel kaptak, megérdemlik s a jövőben irói pályájukon visszaesést nem fognak tanús itatni. A Schiller-dijat ebben az évben újból kiírják és pedig a statútu­mok értelmében a díj kétszeres összege kerül ki­írásra. A miniszter nyilatkozata az európai iro­dalmi közvéictuényben érthető meglepetést keltett. Wfri|..^^M,liiiiMMi,BMBIMOTnnnnwirr¥-‘i ...................— A mezei futás a tömegsport szolgálatában. Kassa, április 17. (Saját tudósítónktól.) Amíg Németországban az ifjúság tömeges, egyetemes testi nevelésére óriási súlyt helyeznek és a sport számos ágát veszik igénybe csapatversenyek, helyezések, clu­bok s egyének méltatásával és jutalmazásával fokozva a sport szédületes iramát, addig náiunk roppant lassan halad előre a testnevelés ügye, fő­leg a tömegek megmozgatása szempontjából. A kisebb városok szerényebb alketásu sportklubjai éppen, hogy kultiválni tudják az elmaradhatatlan futballt s elvétve egy kis birkózáson vagy atléti­kán kívül másról úgyszólván sejtelmük sincs. An­nál dicséretreméltóbb és jelentőségében megbe­csülhetetlen a két vezető kassai sportklubnak, hogy igyekeznek nagyobb csoportok, mondjuk: „kisebb tömegek44 megmozgatásával az általáno­sabb testnevelés ügyét felkarolni és a külföldön széles vonásu, általános értékű futóversenyek megrendezésével az ifjúság szabad (vasárnapi) idejét célszerűen kitölteni A KSC már két Ízben rendezett mezei futóversenyt, melyről megírtuk, hogy a KAC futógárdájának távolmaradását ki­élezett s elítélendő klubpolitika sajnálatos követ­kezményének tudjuk be s ennek csak az egyete­mes sport vallja a kárát. Nos, ez a kölcsönös negligálás legalább egy vasárnapra megszűnt, mert a KAC-nak múlt vasárnap rendezett junior mezei futóversenyén huszonöt futó állt starthoz, köztük tiz KSC induló. Ha úgy vesszük, huszonöt nem nagy szám a németországi ezreket kitevő startotokhoz viszonyítva s Kassán mégis szép mezőny, fejlődés és egy kis jóakarattal inspirál bennünket arra, hogy tömegsportról beszéljünk és további hódításában bizzunk. A négy és fél­kilométeres távolság startja a KAC pesti-uti pá­lyáján volt, többi része végig kocsi- és dülőut mentén; befutás ugyancsak a pályán, melyre ugyanakkor a KSC—Kassai Törekvés izgalmas és döntőjellegü bajnoki futballmeccsére jött össze ezernél nagyobb főnyi publikum. Az egész távol­ságot a pálya mellett emelkedő úgynevezett Akasztó-hegyről gukkeres rendezőség tekinthette be, minthogy sokan végignézték a futás teljes le­folyását is. Az utolsó kétszáz méter'g Halla (KAC) birkózó vezetett, itt Adatnék és Drobnyák (KSC) törtek előre s az izgalmas végspurtot ki­tartva, igy is futottak be, ám Adamek a k'je'ölt finis egy kis részét átlóval rövidítette meg s igy egyéni győztesnek Drobnyákoí (KSC) nyilvání­tották. 2. Halla (KAC). 3. Lepter (CSK) all-rund sportember. 4. Váczy (KSC). 5. Vértes (ETC). 6. Tupta (ETC). 7. Ritter (KAC). 8. Morskó (CSK). 9. Kiss (FTC). 10. Várad! (KSC). 11. Nagy (KAC). 12. Gönczi (KAC). 13. Zskka (KAC) 15. Lukács (KAC). Húszán futottak be. Csapatver­senyben első KAC lett 45 ponttal, második KSC 4S ponttal. Pompás küzdelem. Ezt a sikerült ver­senyt a szeniorok további nemes vetélkedése fogja követni. (o. b.) Labdarúgás, Miért kapott ki az MTK az UTE-től? A nag> mérkőzés szakadó esőben, sártemgerben folyt te. Már diállben egészein elbo rí tóttá a víz a talajt, amelyen a két rivális találkozott. Az MTK-na'K, mivel nem tudta egyszerűbben átalakítani stílu­sát, vereséget kellett szenvednie. A mérkőzés el­ső huszonöt percében az MTK magas iskolájával még boldogulni tudott, de a talajjal vivott küz- lcödés teljesen kimerítette az erejét s a nagyobb technikai tudást legyőzte az UTE nagyabb fizi­kuma és nagyobb állóképessége. Az első félidő után mindenki tudta, hogy ezt a mérkőzést a* UTE-nek kell megnyerni. Valóban, a’ második fél­időben csak a szerencse és az idő kérdése volt, hagy mikor veri meg az UTE a bajnokcsapatot. S ez be is következett. Hiába való volt Plattkó- nak minden nagysága, jött egy védelmi hiba aa, MTK jobb oldalán s az UTE lőtte az első gólt. Ezután már nem engedett az UTE. Újabb gól következett, de ezt a bíró afside címen nem adta meg. Az UTE kárpótolta magát egy második, most már érvényes góllal és ezzel meg is pecsé­telte a mérkőzésnek a sorsát. A játék lefolyása a következő volt. Az MTK támadt, a támadás irá­nyítója Onth volt, elő read ja a labdát, a balszárny zonban nem tudott megbirkózni a nehéz talajjal, amire a jobb szárnyra terelődik át a játék. Az UTE csak nehezen tudott lejutni- ellenfele kapu­jáig, támadása azonban percről-percre veszélye­sebb lett. Ezután változatos, kapuéi ölti játék folyt. A támadásokat mindkét részről többször faulttal akadályozták meg. így folyt a kölcsönös támadás eredmény nélkül. Szünet alatt a két csa­pat száraz fölszerelést vett magára, újrakezdés után az UTE fölényes támadásokat intézett s már a második percben komért ér el. Ezután az MTK vette át a támadó szerepét, de ezek a tá­madások nem: voltak veszélyesek. Orth lábrán­dulása kiújult s lassanként mindjobban visszavo­nult. A tizennegyedik percben Fogéi II szabad­rúgását Plattkó csodásán fogta. Schaller kar­jára esett és pár percre kiállt. Az MTK utolsó jó alkalmát a gólszerzésre Sikilóssy és Onnta hi­bázták el az UTE kapuja előtt a tizenhvtodik percben. Többszöri sikertelen próbálkozás után végre az UTE eredményhez jutott. Kertész II. nem tudta Szidoivt fogni aki centerezett s azt előbb Mandel. majd Oerbcr is elhibázta A labda az üresen, álló Kása elé kerül, aki azt élesen a hal­ár okba lőtte. A gól után az UTE még vehemen­sebben támadott. A harmincharmadik percben Schaller Fogéi 11. hosszul előroadásáf a kapunak ©

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents