Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-19 / 89. (242.) szám
Csütörtök, április 19. Htüroin heii SKümciei ütem® InterpeSiáciős nap. — Gömfoosék teljes bizalma Bethlen iránt — Bethlen nem utazik Bukarestbe, Budapest, április 18 (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés folyosóin ma Gömbösék egy ivet köröztek, amelyben az egységespárt tagjai Bethlen István gróf miniszterelnököt feltétlen bizalmukról biztosítják. Ez ama tárgyalásoknak volt az eredménye, amelyek néhány nap óta a fajvédők és Bethlen hívei között folytak. Az ivei nem sokan írták alá, mert — hir szerint — maga a miniszterelnök sem óhajtja, hogy a képviselők ilyen módon biztosítsák ragaszkodásukról és az egész akciót le fogják fújni. Bethlen nem utazik Bukarestbe Zichy R libidó gróf bukaresti magyar követnek a Brassói Lapok számára adott nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben az állott, hogy Bethlen István gróf miniszter- elnök rövidesen Bukarestbe utazik és Románia és Magyarország között hamarosan kereskedelmi tárgyalások indulnak meg, a Pesti Naplónak illetékes helyen kijelentették, hogy Zichy gróf követ nem azt a nyilatkozatot tette, -amelyet neki imputálnak. Bethlen István gróf miniszterelnök nem utazik Bukarestbe. Román-magyar tárgyalásokról sincsen szó. bár erre a magyar kormányban meglenne a jószándék. Mái cm heti szünetet kap a Ház Kormánypárti körökben hangoztatják, hogy a kormánynak nagyobb munkát kell elvégeznie és ezért a nemzetgyűlést két-hároin hétre el kell napolni, hogy a kormány a szükséges törvényjavaslatokat elkészíthesse. A Ház elnöksége a miniszterelnök megbízásából, aki még mindig betegen fekszik, érintkezésbe lépett az elenzéki pártok vezetőivel és arra kérte őket, hogy tegyék lehetővé, hogy a nemzetgyűlés még ezen a héten befejezhesse a mezőgazdasági munkások bérének szabályozásáról szóló javaslat vitáját és hogy ennek kövekeztében a Házat pénteken el lehessen napolni. Az elenzéki képviselők nem akarnak ez elé akadályokat gördíteni. Valószínűnek látszik, hogy a javaslatot pénteken részleteiben is megszavazzák és a Ház szünetet kap. Huszonhét interpelláció A nemzetgyűlés ülését tizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelentette, hogy az indítványkönyvbe Meskó Zoltán és Szakács Andor indítványt jegyeztek be. Meskó a numerusz klauzusz olyan módon való megváltoztatását kívánja, hogy a hadviselt egyetemi hallgatókat kedvezmény ben részesítsék. Kéri ezenfelül, hogy a Ház mondja ki, hogy azoknak az ügyvédeknek, akik egyúttal nemzetgyűlési képviselők, ösz- szeférhetetlen a földbirtokreform ügyében bárki érdekében is közbenjárni. Szakács Andor a Ház elnökségének amaz eljárása ügj^é- ben jegyzett be indítványt, hogy nem engedi meg, hogy a képviselők indítványaikat kellőképpen megokolják. Ezután fölolvasták az in- terpellációs könyvet, amelybe huszonhét interpelláció volt bejegyezve. Köztük Ruppert Rezső „Bizonyos körök az államrendőrség tagjait egyéni szabadságukban és polgári jogaik gyakorlásában akarják korlátozni azzal, hogy egyes sajtótermékek olvasását eltiltják tőlük" címen, Rainprecht Antal pedig „Az európai helyzet nem ismeréséből származó téves kormánynyilatkozatok helyreigazítása tárgyában" intézett interpellációt a kormányhoz. Az elnök kérte a Házat, hogy az interpellációk meghallgatására délben két órakor térjen át. A Ház ezt elfogadta, majd a napirend értelmében folytatták a mezőgazdasági munkások bércnek szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az első szónok Lovász János (egységespárti) az ellenzék folytonos közbeszólásai között mondja el beszédét: A húszezer koronás gabonaárakért nem lehet a gazdákat okolni, mert ők nem tehetnek róla. (Esztergályos szociáldemokrata képviselő valamit közbeszól, mire az egész jobboldal a szocialisták felé kiált, amit azonban a nagy zajban nem lehet érteni. Ezután heves vita fejlődik ki Lovász és Esz- tcrgályos között, miközben a lárma annyira növekszik, hogy az elnök kénytelen az ülést öt percre fölfüggeszteni. Mikor Lovász a szünet után folytatni akarja beszédét, a szocialisták nagy zajt csapnak, úgy hogy Lovász szavait alig lehet érteni.) A falu népe nem akarja azt a politikát, amely októberhez vezet és nem akar többé forradalmat látni. (A szocialisták Lovász felé kiáltanak: A miniszterük részt vett a forradalomban. Nagyatádi valamit közbeszól, mire a szocialisták nagy hahotában törnek ki.) A falu népe békét akar és a megértést kívánja. A javaslatot elfogadja. Györki Imre a következő szónok: Kívánja, hogy az egyesülési és gyülekezési szabadságot helyreállítsák, mert enélkül nem lehet a javaslatot elfogadni. A javaslat komolytalanságát az is mutatja, hogy a kormány is csak két esztendőre tervezi. Forgács István személyes kérdésben szólal föl és visszautasítja Szakács Andornak azt a vádját, mintha ő a kommunizmus alatt direktóriumi tag lett volna. Szakács Andor fentartja állításait. Az elnök ezután az ülést fölfüggesztette. A Ház délután két órakor áttért az interpellációk meghallgatására. A magyar-francia döntőbiréság elnöke Budapesten De la Bárrá, a francia—magyar döntőbíróság elnöke Budapestre érkezett. Újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a magyar gazdasági viszonyokon mindenképpen segíteni kell. Igen nagy elismeréssel van azokkal az erőfeszítésekkel szemben, amelyekkel Magyarország gazdasági viszonyait helyre akarja állítani. Kijelentette, hogy Franciaország és Millerand elnök is a legélénkebb ro- konszenvvel viseltetik Magyarország iránt. A külföldi segélynyújtás első feltétele a szomszédokkal való tárgyalás. Magyarország szomszédai ugyanis tekintettel arra a földrajzi egységre, amely a Dunamedence keretében fekvő területeket csaknem egyöntetűvé teszi, ugyanazokkal az érdekekkel birnak, mint Magyarország. Útja főcéljának azt tekinti, lmgy elsimítsa azokat az ellentéteket, amelyek Magyarországot szomszédaitól elválasztják. Ma Daruváry Géza kíilügy-, Kál- Iay Tibor pénzügy- és Valkó Lajos kereskedelmi miniszterrel tanácskozott. Pénteken este Prágába utazik. A budapesti jugoszláv követ a jugoszláv-magyar tárgyalásokról A Budapesten megjelenő Echo de Da- nube interjút közöl Milojevics budapesti jugoszláv követtel. A követ kijelentette, hogy a kormányválságról nem kapott pontos értesítéseket. de bizonyos, hogy a kormányvál- ság rövidesen elintéződik. Nézete szerint csak Pasics vagy Davidovics kaphatnak kor- mányalakitásra megbízást. Mindkettőnek azonos a programja: a szerb-horvát-szlovén királyság fölivirágoztatása. — Jugoszlávok nincsenek — mondotta a követ —, csak szerbek, horvátok és szlovének vannak. Érthetetlen, hogy a központi és a nyugati hatalmak miért emlegetnek Jugoszláviát. Ez csak eszme és nem ország. — Az SHS királyság úgy a szomszéd államokkal, mint volt ellenfeleivel jóbarátságban kíván élni. Kormányunk arra törekszik, hogy a szomszédokkal való régi kötelékeket fölujitsa. Örömmel állapítom meg, hogy az SHS királyság proipozicióit mindenütt jóindulatúan fogadják. Olaszországgal való viszonyunk javult. Magyarországgal az SHS királyság a gazdasági és pénzügyi viszonyt megújíthatná, de erre a jelenlegi helyzet nem alkalmas. Az erre vonatkozó tárgyalások már régebben, megindultak, de felfüggesztették azokat- Az uj kormánynak előbb meg kell alakulnia, meg kell erősödnie, meg kell nyernie a irokomszenvet és az országért dolgoznia keli, csak azután tárgyalhat a szomszédokkal. Kijelentem, hogy tárgyalni fog. v'V Magyarország ipari helyzete a Budapesti XII. iUwnintavásár idefeheni Budapest, április 18. Több, mint négy esztendő telt el a háború befejezése óta s bár ezeket az éveket valóban nem lehet a nyugalom idejének mondani, a magyar ipar mégis kezd már magához térni s tömérdek akadály ellenére olyan termelést végez, amely a még mindig rendkívüli viszonyokhoz képest való bon bámulatosnak mondható. A széntermelés relatív mennyisége a békebeli produkció nívóján mozog. A belföldi igényeket még mindig nem elégíti ki s az ország igen nagy mennyiségű jobb kaló- Háju szén behozatalára szorul. Ez alapjában örvendetes körülmény, mert hiszen azt jelenti, hogy a magyar ipar foglalkoztatva van, azért fogyaszt sok szenet, csakhogy amidőn a tüzelőanyagelláíás nagy részében a külföldtől függ, ez azt jelenti, hogy ebben az ellátásban ismételten zavarok állanak be. Kísérletek folynak a mezőgazdasági üzemek elektrizálásához szükséges villamos energiának tőzegből való előállítására is. mely próbák beválása esetén a magyar mezőgazdasági termelés teljesen uj alapokra fektettetnék. Importálni kénytelen Magyar- ország úgy a tüzelőfát. mint az épületfát és szerszámfát. Ennek ellenére a faföldol- gozóipar — melynek technikai fölszerelése és munkásanyaiga igen kiváló — nagyon szép eredményeket ér el s a magyar bútoriparnak jelentékeny exportja is van. A textilipar terén kétségen kívül a legtöbb teendője mutatkozik Magyarországnak, de a fejlődés is az idetartozó iparágakban a legjelentékenyebb. A textilipar legfontosabb ágainak a helyzetét a következő számadatok mutatják: pamutfonóipar 33.000 orsóval, pamutszövő- ipar 4100 szövőszékkel, posztóipar 370 szövőszékkel, kötszövőipar 1100 kötőgéppel, 1800 barisnyagéppel és 280 tricotagcgéppel, kenderfonóipar 1500 orsóval, lenfonóipar 17.500 orsóval, kender- és lenszövőipar 600 szövőszékkel, jutafonóipar 10.000 orsóval, jutaszövőipar 565 szövőszékkel, selycmszö- vőipar 550 szövőszékkel, nyomó- és festőipar 32 rouleaux-val. Az országban képviselve van ezenfelül a viaszosvászonipar. a kerámia, a nemezipar, a kalaptompgyártás, a szalag- és paszomány- és a kötélverőipiar. A fonó- és a szövőgépeket az utolsó két esztendőben történt fejlődés emelte csak a mostani nívóra. így például a 33.000 pamutfonóorsóból 18.000-et a kommiin óta hoztak üzembe: a pamut-szövőszékekből 300 az uj és igy tovább. Hat uj pamufszövőde építés, illetve berendezés alatt áll, egy gyár fonodával bővül, egy másik telep fonodái üzemét lényegesen nagyobbitja. Exportjuk a nagy szállítóképességű pamutszövet festő- és nyomógyáraknak van. Ugyancsak lényegesen meghaladja a belföldi szükségletet a kenderkötélárukat, zsinegeket, hevedereket, tömlőket, jutaszöveteket és zsákokat, viiaiszkosvásznat és műbőrt gyártó ipar teljesitőképessége is. A magyar müselyemgyár az előállított fonalak nagy részét exportálhatja. Magyarország kötő- és szövőipara közönséges (kommersz) harisnyákat, különféle kabátokat, szvettereket, ujjasokat exportcélokra is készít. Az élelmezési iparok közül elsősorban a malomipart kell megemlíteni, amely egész Európában egyedülálló, úgy kapacitás, mint technikai fölszerelés dolgában. Sajnos, ezt a kapacitást ma alig ötödrész erejéig tudja kihasználni, mert Magyarország egész gabonatermése, a malmok nagyságához képest, jelentéktelen. A múlt évben azonban már jött be valamivel több, minit 500 vasúti kocsi amerikai és balkáni gabona, amelyet azután a malmok földolgozva, liszt alakjában exportáltak ismét. A cukoripar szintén nagyobbszámu lakosság fogyasztását is el tudná látni. Az 1922-es campagne-ban a gyártás alatta maradt az 500.000 métermázsának, úgy. hogy az ország némi behozatalra szorult, 1923-ban azonban sikerült a mezőgazdák tekintélyes részét rábírni, hogy nagyobb területeket cukorrépával vessenek be s igy remélhető, hogy & nagyobb répatermés következtében ez a mennyiség mintegy 50%-kai fog emelkedni. A meglévő cukorgyárak azonban kétszer-, háromszorannyi cukrot is elő tudnának állítani, minit amennyit az ország elfogyaszt. Aránylag a legnagyobb fejlődés mutatkozik az élelmezési iparok sorában a konzerviparban, amely szoros összefüggésben az öt alimentáló mezőgazdasággal, rendkívüli mértékben föllendült. Míg a béke idején Magyarország a legkülönbözőbb főzelékkon- zer.vekből, gyümölcs- és húskonzervekből igen nagy mennyiséget hozott be Ausztriából s alig exportált valamit, addig most a behozatal teljes szünetelése mellett Magyar- ország 1922. évi konzervexportja mintegy 13.000 q, csaknem kétszerannyi, mint béke idején volt. A vastermelésről s a vas-félgyártmányok előállításáról tudvalévő, hogy hogy ez az iparág nagy nehézségekkel küzd, mert az érc és koksz nagy részét külföldről kénytelen hozatni. Ennek ellenére az utóbbi években igen szép eredményeket ért el és bizonyos speciális cikkektől eltekintve, ellátta a földolgozóipar legnaigyobb részét, ami annál jelentősebb eredmény, mert hiszen a vasföldolgozó- és gépiparunk körülbelül 60.000 munkásával, teljesen modern berendezéseivel sokkal nagyobb szükségletet is el tudna látni. Áll ez különösen a mezőgazdasági gépiparra, amely kitűnő minőségű gyártmányaival a legfejlettebb mezőgazda- sági államokban is elsőrangú hírnevet tudott magának kiküzdeni. Az ország növényolajgyárai exportra repce- és mapraforgómagolajat, len-, repce- és napraíorgómagpogácsát és extrahált lisztet gyártanak. A szappangyárai főként a pipere- szappan tekintetében exportképesek. Egyik nagy magyar vegyészeti iparvállalat sósav gyártására is berendezkedett és most már ez az ipar a kénsav, rézgálic, szuperfoszfát és glaubersó mellett sósavban is exportképes. Az ország illóolajgyártása lényegesen megerősödött s a rum, likőr és cukorka gyártásához szükséges eszenciák, aromák és gyümölcskivonatok terén exportképes. A csiszolóáru ipar mindenféle csiszolóanyagot, ezek között csiszolópapirost és csiszolóvásznat a belföldi szükségletet meghaladó mennyiségben állít elő. A bőripar szintén fedezi most már qz egész szükségletet. A múlt esztendőben volt ugyan még jelentékeny behozatal, de újabban ez csupán speciális cikkekre szorítkozik. A bőrföldolgozó iparágak közül igen nagy a fejlődés a cipőiparban. Maguk a mechanikai cipőgyárak mai berendezésükkel évi 3 és fél millió párnál többet tudnának előállítani. a saigAtarUiRi ü^árMraís a níwrtiefií* <MÜ. Géni, április IS(Saját tudósi tónktól.) A népszövetség tanácsa tegnapi ülésén foglalkozott a salgótarjáni határkérdéssel. Da Game brazíliai delegátus, akit a kérdés tanulmányozásával megbíztak, előterjesztette jelentését. Azután vita fejlődött ki. amelyben rész tvettek Lukács György és Tánczos Gábor magyar, Osusky cseh-szlovák de'egáíus, valamint a tanács francia tagja, Comte. Lukács arra hivatkozott. hogy Magyarországnak életről tétele, hogy a szén- és kőbányákat megkapja. Ezzel szemben Osusky azzal érvelt, hogy Magyar- országnak harminchét kőbányája van. barna szénre nincsen szüksége, mert ebből kivitele van, hogy a bányákban már 1914 óta nem dolgoznak, a terület vegyes nyelvű. Magyar- országnak elegendő erdeje van és hogy a magyar kormány stratégiai okokból követeli ezt a területet. Azzal is érvelt, hogy azok a magyar községek, amelyek a vitás területen vannak, régen szlovákok vo’tak és csak a magyar elnemzetlenitő politikának estek áldozatul. A további tanácskozás pénteken, április 20-án lesz. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot. Mussolini tárgyalt a popolári miniszterekkel. Róma, április 17. A kormány néppárti tagjai Mussolini miiiniiszberdnotókel folytatott tárgyalásai során rendelkezésére bocsátották tárcáikat, miután Mussolini azt követelte, hogy a popolárilk kiluíbhv c hó 20-ig foglaljon állást a néppárti kom' gresszus határozatával kapcsolatban. A popok! - rik kijelentették, hogy a kormányt függetlenül az ügyek további alakulásától támogatják. Mussolini megköszönte a popoláriknak eddigi támogatásukat és rön tartotta magárnak a végleges döntést. Milánó, április IS. Ilitek szerint a néppárti képviselők pénteki ülésükön szolidaritást fognak nyilvánítani a fascistákkal s igy elkerülhető lesz .a kormányválság. A volt szultán proklamáció ja. — Csak átmenetileg mondott le. London, április 17. A Reuter jelenti Kairóból: A volt szultán prdkllátmáo'iót intézett a világ mohám edámíjaihoz, melyben hangsúlyozza, hogy ellenzi a szultáni trónnak a kalifa tustól való elválasztását és a török fővárosnak Angorivba való helyezését. A vollt szni tán hevesen támadja Musz- taia Kemail pasát és kíjelentti, hogy trónjáról csak átmenetileg mondott le. hogy a kalifátus állását szilárdítsa.
