Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-18 / 88. (241.) szám

A zöld sziget. (fk) Prága, április 17. Írországból, a csodálatos zöld szigetről, az címűit napodban isiméi harcok hírét hozta a táv író drótja, mint hossza esztendők óta inár annyiszor, valahányszor az öntudatos kelta nép teljes állami önállóságát követelte John Bulitól. A londoni jelentésekből egy nagy katasztrófa képe bontakozik ki: a köz- társasági ir vezéreket legytől-egyig össze- fogéosta a hatalom, csapataik nem bírják to­vább a gueri Hah arcot és ezért a republikánus fölkelők megadják magukat az ir szabad- állam hadseregének. Nem az első. de nem is az utolsó epizódja ez a nagy történelmű drá­máinak, amely már évszázadok óta mindun­talan meg-megrázkódtatja a hármas királyság szigetországát. Mi körül forog a nagy küzdelem? Mi az, ami az Írekbe mindig friss erőt önt és bennük évről-évre visszatérő következetességge] új­ból és újból föléileszti az ősi lázadó dacot? A katolikus Írek szívósan el léniái lan ak a pro­testáns angoloknak. Ulster anglikán kisebb­sége vonakodik attób, hogy magát a sziget kelta többségének kiszolgáltassa. A lakosság asztőnszerüen védekezik az angliai ipar gyarmatosító törekvései ellen. Az Írországi juihten vésztők; amint azt Swift Jonaíhan, az- írek nagy barátja, egyik legsikerültebb szatí­rájában oly megrázó életh.üséggé? megifrta, belepusztulnak a hatalom vértezetével föl­fegyverkezett angliai gyárosok versenyébe. Borzalmas éhínségek megtizedelik a sziget lakosságát és 'milliós tömegek vándorolnak ki az Unióba, Kanadába, Ausztráliába és Uj- zél-amd/ba. Az ősrégi kelta nyelv és az ir faj élethalálharcot viv az enyészettel. Az íror­szági földbérliők és mezőgazdasági munkások éles szociális ellentétben állanak az angol nagybirtokosokkal. Ez a nyomorúság kelti életre az ir függetlenség gondolatát, amely a borne rule-íól kezdve a sinn-feinig az egye­sült királyság leghosszabb ideig tartó bel­politikai válságát okozza. Körülbelül ezekből az elemekből tevődik össze az angol történelem legutolsó évszáza­dának ez a még megoldásra váró nagy moz­galma. A brit imperializmus a háború után uj válaszuíakhoz érkezett. Itt is, amott is meg­erősödtek azok a törekvések, amelyek a köz­pontosított szervezetet domimonok létesítése által meglazítani óhajtják. Egyre nagyobb hullámokat vet az a mozgalom, amely a há­romszázmillió embert magába foglaló hatal­mas világbirodaöm egyes országainak, tar­tományainak és gyarmatainak a szabad fej­lődés és az önálló akaratelhatározás nyugodt fejlődési lehetőségét akarja biztosítani, A Downingstreet külügyi palotájában számot vetettek ezekkel a törekvésékkel. Ennek a belátásnak eredménye volt a Délafrikai Unió létesítése, ennek a hatása alatt ült össze két évvel ezelőtt a brit birodalom miniszterelnö­keinek konferenciája, ennek köszönhető, hogy Indiának uj alkotmányt adtak és ennek a be­látásnak nyomására változtatták meg Lon­donban a százados ir politika hagyományos irányát. Azonban még mindig nem bizonyos, hogy ez oz uj államszervezés le tudja-e győz­ni, meg tudja-e bákiieni és meg tudja-e nyer­ni az ir lázadókat. A szabpdáliám hadseregé­nek’ és a siim-feinista katonaságnak legutóbbi harcai is azt mutatják, hogy ez a kérdés még mindig nyitva áll- Az ir köztársaság és az ir szabadállam harca előreláthatóan még sokáig fog tartani, mert nem szabad megfeledkezni arról, hogy e mozgalmakat a háttérben lát­hatatlan kezek irányítják. A régi időkben a spanyolok, későlob a franciák támogatták é .szabadságharcokat, ma pedig ismét a fran­ciák és amerikai Írek közvetítésével a jeniki- közvélcmény lappang e mozgalmak mögött. A hazaszeretetnek megkapó jelenetei tarkítják az írek harcait. 'Cork polgármes­tere, aki népének szabadságáért szívesen vállalta még a rettenetes éhhal ált is, minden­kor csodálatos példaképe lesz az elnyomott népek önfeláldozásra kész fiainak. A sirnn- fe in istáknak sokszor groteszknek tetsző harcieszközei bámulatra érdemesek, mert oly emberek használták föl őket, akik népük jö­vőjéért mindenüket, életűiket és vagyonukat kockára tették. Az erkölcsi erő kisugárzása az, ami az ir szabadságharcoknak oly mesz- szeterjedő lélektani hatást adott. Ez az er­kölcsi erő okozta, hogy Anglia, a földgolyó felének és a tengernek királynője, kénytelen volt lépésről-lépésre meghátrálni az ir fö'Ike- lők követelései előtt. Ami most történik a zöld szigetien, csak. parányi epizód a százados történések zajlá-1 Berlin, április 17. (Berlini szerkesztőnktől.) Stresemann képviselő már a háború kitörése óta Német­ország egyik legjelentékenyebb politikusa, akinek nemcsak hazájában, hanem a külföl­dön is nagy politikai súlya és tekintélye van. Stresemann, mint pártvezér és mint a kül­ügyi bizottság elnöke, közvetlenül is igen j széleskörű tevékenységet fejt ki a jóvátétel ! kérdés s a ma különösen aktuális Ruhr- probléma megoldása körül. Stresemann dok­tort általában a jövő emberének tartják s már ma is sokan benne látják Cuno kancel­lár egyetlen posszibilis utódját. Stresemann a jóvátétel! kérdésről és Amerika esetleges intervenciójáról a követ­kezőket volt szives mondani: — Amié r fkának a jóvá1 tőt éli kérdésiben sze­repe csak annyiban lehet, hagy "Franciaország tartozásainak kifizetésére hosszabb halasztást ad. Az autantái'JiainPk egymásközötiti kötelezett­ségei formászerimt és közvetlenül ugyan nem ér miben ek bennünket, de enne tartozások végle­ges rendezése a jóvátételi probléma megoMá- sámiak szempontjából igen naigyjelenitőségilek. Franciaország az egész világot teleküntöli pa­naszaival, hogy az elpusztított területiek fetépl- ésére kiadott összegeket Németországtól nem tudja megszerezni és súlyos pénzügyi helyze­tére való utasítással igényűi, hogy nehéz hely­zetiéből a német fizetések fel emelésiével segít­sék ki. Ezzel szemben Németország joggal mondhatja, hogy gyarmatainak, külföldi va­gyonának, hadi- és kereskedelmi flottájának, valamint felsősziléziai szén- és vasérc-telepei­nek elvesztése és az eddig teljesített jó válté te® szállítások már egymagákban rs meghaladják azt az összeget, amelyet legyőzött állam a győztesnek valaha is fizetett. Louabeur londoni útja .alkalmából huszonhat milliárd aranymár- kábam határozta meg a Franciaországnak fize­tendő jóvátétel végösszegét. A né-rnet kormány párisi ajánlata harminc milliárd atramymárka volt. Nem akarom most azt a kérdést megvizs­gálni, hogy a franciák huszonhat milliárdnyi követelése mennyiben jogosult, de megállapítom, • hogy a német ajánlatnak ezek szerint lefelé gitő- nek kellett lenni. — Európa békéje függ attól, hogy Németor­szág jóvátételi szállításait Franciaország elsőbb­ségi jog alapján tarthassa meg magának és a többi antant-állam adjon Németországnak halasz­tást a jóvátételből őket megillető fizetések teljesí­tésére. Franciaországot ezenkívül tehermentesíteni kell az antant-kereten belüli tartozások kérdésé­ben. Ha ez megvan, akkor a jóvátételi végösszeg megállapításának tekintetében sem lesz nehéz egy mindkét félre elfogadható megegyezést létesíteni. — A német közvélemény semmi esetre sem •kifogásolná ennek az összegnek az elpusztított területek újjáépítésére való fordítását. A kor­mánynak azom/bam nem szabad olyan összeg megállapításába belemenni, amely Németország telj esi tők ép ességét 'túlhaladja, mert nyilvánvaló, hogy a jóvátételi fizetések Németország gaz­dasági megerősödésétől függenek. És ebben a kérdésben éppen úgy, mint a háború utáni Európában felszínen levő sok más kérdésiben Amerikának kell közbelépni. sálban. Összeomlása egy maroknyi csoport elszánt küzdelmének, amely az Union Jack lobogója alatt alakult szabadállam helyett ön­álló ir köztársaságot óhajt teremteni. Vak­merő falnakrohanása az átöröklött önállósági törekvésnek, amelynek jegyéiben már annyi vér folyt Dublin utcáin és Írország füves me­zőin. De ez az epizód szervesen beleilleszke­dik amaz események láncolatába, amelyek ■másutt is érlelik a „bome rule“ megvalósulá­sát, amelyek más országokban is De Valerá- kat állítanak az elnyomott népek élére és amelyek talán más küzdőik leikébe iis bele­öntik a corki polgármester elszántságát. Az írországi mozgalmakban ugyanis számos ana­lógiát fedez föl a látó szeme. — Amerikára nem lehet közömbös az euró­pai káosz és teljesen érthetetlennek találom, hogy Amerikában az Intervencióról még csak viták folynak. — Az Egyesült Államok egyik kiváló gaz­dasági szakemberével tárgyaltam e napokcan, aki azt mondotta, hogy Amerika kereskedelmié­nek stagnálása vagy prosperitása a márka vá­sárlóé réjiéitől függ. A nemzetek gazdaságilag egy szoros egységet képeznek, amely egység iköte- tékébai még az az állam sem vouiha/fcja ki magát, amely .inkább Világrésznek, iránt európai fogal­maknak megfelelő áiű&mmaik nevezhető. Az eu­rópai válság hatását Amerika is megérzi, ha ki­vonja (miágát az európai örvényből. — Amerikának már csak azért sem szabad passzív magatartást tanúsítani, mert mindazért, ami ma Európában történik, Amerika erkölcsi fe­lelősséggel tartozik. A háborút Amerika beavat­kozása döntötte el és a békét is Amerika terem­tette meg. Európa térképe és az Európában ural­kodó természetellenes állapotok Amerikának kö­szönhetők. — Nincsen olyan német a világon, aki ne gondolna keserűséggel ama, hogy a német fegyverletétel Lamsing államtitkár és Miksa bádenii herceg kormányának táviratváltásában körvonalazott feltételek alapján jött létre és hogy Wilsorunaik az Egyesült Államok elnökének nem sikerült a békeszerződést ama szeli emberi meg­teremteni, amelyben ez az „előzetes béke1' ibg- giant, mert a távirátváltás minden tekintetben egy előzetes békeszerződés jellegével birt; még a jóvátétel tekintetében is, de arról nem volt akkor szó, hogy Németország valaha rs köte­les lesz többek között azt az őrületes követe­lésit is teljesíteni, hogy mindama tisztek és ka­tonák nyugdiját fizesse, aikük Németország ellen harcoltak. — Akkor még a gyarmatok igazságos és méltányos elosztásáról volt szó. Ezt nem felej­tettük el és nem fogjuk elfelejteni amaz ígéretek ■megszegéséjt sem, amelyekkel fegyverletételre birtáJk Németországot. Arra a nemzetre, mely­nek határait a viliág legerősebb hadserege véd­te, csak úgy lehetett a versaiüe-si békeszerző­dést rákényszeríteni, hogy csúnyán visszaéltek az Egyesült Államok szavialbe vetett hitével. — A versaillesi békeszerződés nem lett en­nek az előzetes békeszerződésnek megvalósítása, azonban a Iefegyverzett Németországnak mégis biztosította határait és területének épségét s szu­verenitását legalább ebben az Irányban nem érin­tette. Ha egy uépre, amely a fegyvert már letette, a békeszerződésen keresztül újabb lefegyverzést. kónyszeritenek, akkor a lefegyverzőknek köteles­ségük azt a népet az erőszak ellen megvédelmeznt. Ha az erkölcsi törvények még érvényesek, akkor ama hatalmaknak, amelyek a Versailles! békeszer­ződést megteremtették, kötelességük a franciák Ruhrbetörése által előállott állapotot megszün­tetni. Erre elsősorban az amerikai Egyesült Álla­mok hivatottak. Az az ellenvetés, hogy az Egye­sült Államok a szerződést nem Írták alá, nem helytálló. Nem formális jogi felelősségről, de az Igazi felelősségről beszélek, amely alól az aláírás megtagadása nem ment fef. —'Egyetlen francia sem lenne a Ruihrvidé­kén és egyetlen németet sem bántalmaztak volna ott, ha Németország jelenlegi helyzetét az Egyesült Államok nem idézték volna elő. Tudják-e az Egyesült Államokban, hogy mi tor­tának a Rnihrvidélken? Tudnak-e a gyilkossá­gokról, német nők meggyalázásáról s arról, hogy német iskolás gyermekeket véresre ver­nek? Tudják-e. hogy szintes katonák német hí­vat almdkolk százait családostól dobják ki laká­saikból az utcára? Tudják-e, hogy gépfegyve­rekkel lőnek német munkásokba a sajnálkozás legkisebb jele nélkül és a birodalmi kancellárt képviselő Hamm államtitkárt letartóztatták. Ha mindezt 'tudják és mégsem tesznek semmit ellene, akkor nem találok összefüggést az Egye­sült Államok ilyetén felfogása és ama eszmék között, melyeket Amerikának a humanitásról e* az erkölcsről való felfogásában ismertem meg. — Ismétlem, nem csupán formálisan, de er­kölcsileg is kötelessége az Egyesült Államoknak, hogy törődjön az európai ügyekkel. Ha a mai helyzet tovább tart, akkor a nemzetek civilizá­ciója, gazdasági élete és erkölcse oly mértékben fog elvadulni, hogy fejlődésünket évszázadokra veti vissza. A Rajna vidék „semleges Lésének11 kérdé­séről Stresemann doktor a következőket mondotta: — Erre a kérdésre igen röviden felelhetek. A rajnai tartományok állapotának mindennemű megváltoztatása a Versailles! békeszerződés újabb megsértését jelenti. A békeszerződés Franciaország biztonságát minden esetleges né­met támadás ellen a lehető íegraess-zebbmenöen biztosítja. A német kormány minden időben hajlandó még külön szerződéssel biztosítani a jelenlegi határok tiszteletben tartását. A Ráma- vidék Németországhoz és Poroszországhoz tar­tozik. Ha a birodalom keretén belül önálló szö­vetségi állam akar lenni, úgy ezt az alkotmány- jogi feltételek flgydembentartása mellett meg­teheti. Azonban egyetlen német kormány sem fogja eltűrni, hogy Idegen hatalmak vindikálják maguknak a Rajnavidék sorsa felett való dön­tés jogát, Temyei László. QG99Q999G99Q99SQ9Q9Q99GGG(Í&Q9>?P6' A romái* ellenzék ekeiéi a Bratianii ellen* Tüntető gyűlés Bukarestben sebesültekkel és letartóztatásokkal. Bukarest, április 16. A parlamenti több­ség által elfogadott alkotmány törvényes kodifikálása után az ellenzék, rövid megsza­kítást követőleg, elhatározta, hogy erre a Bratianu vezetése alatt álló liberális kor­mány megdöntésére irányuló akcióval fog válaszolni. Tegnap hatalmas gyűlés volt, amely a jelenlegi rendszer ellen élesen tilta­kozott. A kormány messzemenő óvintézke­déseket tett, hogy az esetleges ..zavargásokat megakadályozza. Az egész helyőrség ké­szültségben volt és számos katonai őrség járta be az utcákat. Az ülés résztvevőinek szándékában volt a főutcán tüntető fölvonu­lást rendezni, de a katonai kordon megaka­dályozta ezt a szándékot és szétoszlatta a tüntetőket. Eközben több egyént megsebesítettek és sokai le­tartóztattak. Este ismét nyugalom volt. Az ellenzéki sajtó szemére veti a kormánynak, hogy az ellenzéki megnyilvánulásokkal szemben al­kalmazott katonai rendszabályok az ostrom- állapot jellegét kölcsönzik a városnak. Az egyesült ellenzék a vidéken is fog gyűlése­ket tartani. A kormánysajtó elitéli az ellen­zék erőszakos akcióját, amely hozzá fog já­rulni ahhoz, hogy az ellenséges külföldi pro­paganda riasztó híreket terjeszt majd Ro­mániáról és ezáltal az egész ország érdeke szenved kárt. 10® csen-szi Koronáért fizettek ma, április 17-én: Zürichben(óíakd;)l6.425 svájci frankot Budapesten 13400.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 63400,— német márkát m. lE&ilBrK»r©l»Mini€a. Streseman doktor a külügyi bizottság elnöke nyilatkozik a Prágai Magyar Hirlap részére. fi 0 Tg r EL évfolyam 88. (241.) szám. jÉr ÉL jfr Prága, szerda, 1923 április 18.- ASH** _ __ _____ .áll: ■ Előfizetési árak bel- éB külföldön. g M! ff Jff A80ITUi!jfc, J5SF egész évre 300 KA félévre löO Ke, &S M ^ rn jrr J® * JtöT Mi ® asw JsSr Jp Mr Wm negyedévre 76 Kő. egry hónapra M:?f 4' P'MfJ >228 d’ íwj Wf Jí JSk Jmr ..:§8p'- MF / jp§< M ffl* 2Ö Ki. — Egyes szám ára P20 Ive, Jify' .# S jf m Jm Mr -Szerkesztőséé: Prága II., Sté­\ J: # M#' -ffl áa Pw íW W Jfflr jral w .®r pánská-nliee 40. I. Telefon: 80349. Á /-é? j¥.0 mSb jSB Jf BL MM ^ — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova TTSr W Jr ll”Wl nJica is. 8z„ Telefon 6797. szám zifáíZr eff. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha. ­\ SziovcnszBól és Rus?lnszhól szövetkezett menjek! Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents