Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-18 / 88. (241.) szám
A zöld sziget. (fk) Prága, április 17. Írországból, a csodálatos zöld szigetről, az címűit napodban isiméi harcok hírét hozta a táv író drótja, mint hossza esztendők óta inár annyiszor, valahányszor az öntudatos kelta nép teljes állami önállóságát követelte John Bulitól. A londoni jelentésekből egy nagy katasztrófa képe bontakozik ki: a köz- társasági ir vezéreket legytől-egyig össze- fogéosta a hatalom, csapataik nem bírják tovább a gueri Hah arcot és ezért a republikánus fölkelők megadják magukat az ir szabad- állam hadseregének. Nem az első. de nem is az utolsó epizódja ez a nagy történelmű drámáinak, amely már évszázadok óta minduntalan meg-megrázkódtatja a hármas királyság szigetországát. Mi körül forog a nagy küzdelem? Mi az, ami az Írekbe mindig friss erőt önt és bennük évről-évre visszatérő következetességge] újból és újból föléileszti az ősi lázadó dacot? A katolikus Írek szívósan el léniái lan ak a protestáns angoloknak. Ulster anglikán kisebbsége vonakodik attób, hogy magát a sziget kelta többségének kiszolgáltassa. A lakosság asztőnszerüen védekezik az angliai ipar gyarmatosító törekvései ellen. Az Írországi juihten vésztők; amint azt Swift Jonaíhan, az- írek nagy barátja, egyik legsikerültebb szatírájában oly megrázó életh.üséggé? megifrta, belepusztulnak a hatalom vértezetével fölfegyverkezett angliai gyárosok versenyébe. Borzalmas éhínségek megtizedelik a sziget lakosságát és 'milliós tömegek vándorolnak ki az Unióba, Kanadába, Ausztráliába és Uj- zél-amd/ba. Az ősrégi kelta nyelv és az ir faj élethalálharcot viv az enyészettel. Az írországi földbérliők és mezőgazdasági munkások éles szociális ellentétben állanak az angol nagybirtokosokkal. Ez a nyomorúság kelti életre az ir függetlenség gondolatát, amely a borne rule-íól kezdve a sinn-feinig az egyesült királyság leghosszabb ideig tartó belpolitikai válságát okozza. Körülbelül ezekből az elemekből tevődik össze az angol történelem legutolsó évszázadának ez a még megoldásra váró nagy mozgalma. A brit imperializmus a háború után uj válaszuíakhoz érkezett. Itt is, amott is megerősödtek azok a törekvések, amelyek a központosított szervezetet domimonok létesítése által meglazítani óhajtják. Egyre nagyobb hullámokat vet az a mozgalom, amely a háromszázmillió embert magába foglaló hatalmas világbirodaöm egyes országainak, tartományainak és gyarmatainak a szabad fejlődés és az önálló akaratelhatározás nyugodt fejlődési lehetőségét akarja biztosítani, A Downingstreet külügyi palotájában számot vetettek ezekkel a törekvésékkel. Ennek a belátásnak eredménye volt a Délafrikai Unió létesítése, ennek a hatása alatt ült össze két évvel ezelőtt a brit birodalom miniszterelnökeinek konferenciája, ennek köszönhető, hogy Indiának uj alkotmányt adtak és ennek a belátásnak nyomására változtatták meg Londonban a százados ir politika hagyományos irányát. Azonban még mindig nem bizonyos, hogy ez oz uj államszervezés le tudja-e győzni, meg tudja-e bákiieni és meg tudja-e nyerni az ir lázadókat. A szabpdáliám hadseregének’ és a siim-feinista katonaságnak legutóbbi harcai is azt mutatják, hogy ez a kérdés még mindig nyitva áll- Az ir köztársaság és az ir szabadállam harca előreláthatóan még sokáig fog tartani, mert nem szabad megfeledkezni arról, hogy e mozgalmakat a háttérben láthatatlan kezek irányítják. A régi időkben a spanyolok, későlob a franciák támogatták é .szabadságharcokat, ma pedig ismét a franciák és amerikai Írek közvetítésével a jeniki- közvélcmény lappang e mozgalmak mögött. A hazaszeretetnek megkapó jelenetei tarkítják az írek harcait. 'Cork polgármestere, aki népének szabadságáért szívesen vállalta még a rettenetes éhhal ált is, mindenkor csodálatos példaképe lesz az elnyomott népek önfeláldozásra kész fiainak. A sirnn- fe in istáknak sokszor groteszknek tetsző harcieszközei bámulatra érdemesek, mert oly emberek használták föl őket, akik népük jövőjéért mindenüket, életűiket és vagyonukat kockára tették. Az erkölcsi erő kisugárzása az, ami az ir szabadságharcoknak oly mesz- szeterjedő lélektani hatást adott. Ez az erkölcsi erő okozta, hogy Anglia, a földgolyó felének és a tengernek királynője, kénytelen volt lépésről-lépésre meghátrálni az ir fö'Ike- lők követelései előtt. Ami most történik a zöld szigetien, csak. parányi epizód a százados történések zajlá-1 Berlin, április 17. (Berlini szerkesztőnktől.) Stresemann képviselő már a háború kitörése óta Németország egyik legjelentékenyebb politikusa, akinek nemcsak hazájában, hanem a külföldön is nagy politikai súlya és tekintélye van. Stresemann, mint pártvezér és mint a külügyi bizottság elnöke, közvetlenül is igen j széleskörű tevékenységet fejt ki a jóvátétel ! kérdés s a ma különösen aktuális Ruhr- probléma megoldása körül. Stresemann doktort általában a jövő emberének tartják s már ma is sokan benne látják Cuno kancellár egyetlen posszibilis utódját. Stresemann a jóvátétel! kérdésről és Amerika esetleges intervenciójáról a következőket volt szives mondani: — Amié r fkának a jóvá1 tőt éli kérdésiben szerepe csak annyiban lehet, hagy "Franciaország tartozásainak kifizetésére hosszabb halasztást ad. Az autantái'JiainPk egymásközötiti kötelezettségei formászerimt és közvetlenül ugyan nem ér miben ek bennünket, de enne tartozások végleges rendezése a jóvátételi probléma megoMá- sámiak szempontjából igen naigyjelenitőségilek. Franciaország az egész világot teleküntöli panaszaival, hogy az elpusztított területiek fetépl- ésére kiadott összegeket Németországtól nem tudja megszerezni és súlyos pénzügyi helyzetére való utasítással igényűi, hogy nehéz helyzetiéből a német fizetések fel emelésiével segítsék ki. Ezzel szemben Németország joggal mondhatja, hogy gyarmatainak, külföldi vagyonának, hadi- és kereskedelmi flottájának, valamint felsősziléziai szén- és vasérc-telepeinek elvesztése és az eddig teljesített jó válté te® szállítások már egymagákban rs meghaladják azt az összeget, amelyet legyőzött állam a győztesnek valaha is fizetett. Louabeur londoni útja .alkalmából huszonhat milliárd aranymár- kábam határozta meg a Franciaországnak fizetendő jóvátétel végösszegét. A né-rnet kormány párisi ajánlata harminc milliárd atramymárka volt. Nem akarom most azt a kérdést megvizsgálni, hogy a franciák huszonhat milliárdnyi követelése mennyiben jogosult, de megállapítom, • hogy a német ajánlatnak ezek szerint lefelé gitő- nek kellett lenni. — Európa békéje függ attól, hogy Németország jóvátételi szállításait Franciaország elsőbbségi jog alapján tarthassa meg magának és a többi antant-állam adjon Németországnak halasztást a jóvátételből őket megillető fizetések teljesítésére. Franciaországot ezenkívül tehermentesíteni kell az antant-kereten belüli tartozások kérdésében. Ha ez megvan, akkor a jóvátételi végösszeg megállapításának tekintetében sem lesz nehéz egy mindkét félre elfogadható megegyezést létesíteni. — A német közvélemény semmi esetre sem •kifogásolná ennek az összegnek az elpusztított területek újjáépítésére való fordítását. A kormánynak azom/bam nem szabad olyan összeg megállapításába belemenni, amely Németország telj esi tők ép ességét 'túlhaladja, mert nyilvánvaló, hogy a jóvátételi fizetések Németország gazdasági megerősödésétől függenek. És ebben a kérdésben éppen úgy, mint a háború utáni Európában felszínen levő sok más kérdésiben Amerikának kell közbelépni. sálban. Összeomlása egy maroknyi csoport elszánt küzdelmének, amely az Union Jack lobogója alatt alakult szabadállam helyett önálló ir köztársaságot óhajt teremteni. Vakmerő falnakrohanása az átöröklött önállósági törekvésnek, amelynek jegyéiben már annyi vér folyt Dublin utcáin és Írország füves mezőin. De ez az epizód szervesen beleilleszkedik amaz események láncolatába, amelyek ■másutt is érlelik a „bome rule“ megvalósulását, amelyek más országokban is De Valerá- kat állítanak az elnyomott népek élére és amelyek talán más küzdőik leikébe iis beleöntik a corki polgármester elszántságát. Az írországi mozgalmakban ugyanis számos analógiát fedez föl a látó szeme. — Amerikára nem lehet közömbös az európai káosz és teljesen érthetetlennek találom, hogy Amerikában az Intervencióról még csak viták folynak. — Az Egyesült Államok egyik kiváló gazdasági szakemberével tárgyaltam e napokcan, aki azt mondotta, hogy Amerika kereskedelmiének stagnálása vagy prosperitása a márka vásárlóé réjiéitől függ. A nemzetek gazdaságilag egy szoros egységet képeznek, amely egység iköte- tékébai még az az állam sem vouiha/fcja ki magát, amely .inkább Világrésznek, iránt európai fogalmaknak megfelelő áiű&mmaik nevezhető. Az európai válság hatását Amerika is megérzi, ha kivonja (miágát az európai örvényből. — Amerikának már csak azért sem szabad passzív magatartást tanúsítani, mert mindazért, ami ma Európában történik, Amerika erkölcsi felelősséggel tartozik. A háborút Amerika beavatkozása döntötte el és a békét is Amerika teremtette meg. Európa térképe és az Európában uralkodó természetellenes állapotok Amerikának köszönhetők. — Nincsen olyan német a világon, aki ne gondolna keserűséggel ama, hogy a német fegyverletétel Lamsing államtitkár és Miksa bádenii herceg kormányának táviratváltásában körvonalazott feltételek alapján jött létre és hogy Wilsorunaik az Egyesült Államok elnökének nem sikerült a békeszerződést ama szeli emberi megteremteni, amelyben ez az „előzetes béke1' ibg- giant, mert a távirátváltás minden tekintetben egy előzetes békeszerződés jellegével birt; még a jóvátétel tekintetében is, de arról nem volt akkor szó, hogy Németország valaha rs köteles lesz többek között azt az őrületes követelésit is teljesíteni, hogy mindama tisztek és katonák nyugdiját fizesse, aikük Németország ellen harcoltak. — Akkor még a gyarmatok igazságos és méltányos elosztásáról volt szó. Ezt nem felejtettük el és nem fogjuk elfelejteni amaz ígéretek ■megszegéséjt sem, amelyekkel fegyverletételre birtáJk Németországot. Arra a nemzetre, melynek határait a viliág legerősebb hadserege védte, csak úgy lehetett a versaiüe-si békeszerződést rákényszeríteni, hogy csúnyán visszaéltek az Egyesült Államok szavialbe vetett hitével. — A versaillesi békeszerződés nem lett ennek az előzetes békeszerződésnek megvalósítása, azonban a Iefegyverzett Németországnak mégis biztosította határait és területének épségét s szuverenitását legalább ebben az Irányban nem érintette. Ha egy uépre, amely a fegyvert már letette, a békeszerződésen keresztül újabb lefegyverzést. kónyszeritenek, akkor a lefegyverzőknek kötelességük azt a népet az erőszak ellen megvédelmeznt. Ha az erkölcsi törvények még érvényesek, akkor ama hatalmaknak, amelyek a Versailles! békeszerződést megteremtették, kötelességük a franciák Ruhrbetörése által előállott állapotot megszüntetni. Erre elsősorban az amerikai Egyesült Államok hivatottak. Az az ellenvetés, hogy az Egyesült Államok a szerződést nem Írták alá, nem helytálló. Nem formális jogi felelősségről, de az Igazi felelősségről beszélek, amely alól az aláírás megtagadása nem ment fef. —'Egyetlen francia sem lenne a Ruihrvidékén és egyetlen németet sem bántalmaztak volna ott, ha Németország jelenlegi helyzetét az Egyesült Államok nem idézték volna elő. Tudják-e az Egyesült Államokban, hogy mi tortának a Rnihrvidélken? Tudnak-e a gyilkosságokról, német nők meggyalázásáról s arról, hogy német iskolás gyermekeket véresre vernek? Tudják-e. hogy szintes katonák német hívat almdkolk százait családostól dobják ki lakásaikból az utcára? Tudják-e, hogy gépfegyverekkel lőnek német munkásokba a sajnálkozás legkisebb jele nélkül és a birodalmi kancellárt képviselő Hamm államtitkárt letartóztatták. Ha mindezt 'tudják és mégsem tesznek semmit ellene, akkor nem találok összefüggést az Egyesült Államok ilyetén felfogása és ama eszmék között, melyeket Amerikának a humanitásról e* az erkölcsről való felfogásában ismertem meg. — Ismétlem, nem csupán formálisan, de erkölcsileg is kötelessége az Egyesült Államoknak, hogy törődjön az európai ügyekkel. Ha a mai helyzet tovább tart, akkor a nemzetek civilizációja, gazdasági élete és erkölcse oly mértékben fog elvadulni, hogy fejlődésünket évszázadokra veti vissza. A Rajna vidék „semleges Lésének11 kérdéséről Stresemann doktor a következőket mondotta: — Erre a kérdésre igen röviden felelhetek. A rajnai tartományok állapotának mindennemű megváltoztatása a Versailles! békeszerződés újabb megsértését jelenti. A békeszerződés Franciaország biztonságát minden esetleges német támadás ellen a lehető íegraess-zebbmenöen biztosítja. A német kormány minden időben hajlandó még külön szerződéssel biztosítani a jelenlegi határok tiszteletben tartását. A Ráma- vidék Németországhoz és Poroszországhoz tartozik. Ha a birodalom keretén belül önálló szövetségi állam akar lenni, úgy ezt az alkotmány- jogi feltételek flgydembentartása mellett megteheti. Azonban egyetlen német kormány sem fogja eltűrni, hogy Idegen hatalmak vindikálják maguknak a Rajnavidék sorsa felett való döntés jogát, Temyei László. QG99Q999G99Q99SQ9Q9Q99GGG(Í&Q9>?P6' A romái* ellenzék ekeiéi a Bratianii ellen* Tüntető gyűlés Bukarestben sebesültekkel és letartóztatásokkal. Bukarest, április 16. A parlamenti többség által elfogadott alkotmány törvényes kodifikálása után az ellenzék, rövid megszakítást követőleg, elhatározta, hogy erre a Bratianu vezetése alatt álló liberális kormány megdöntésére irányuló akcióval fog válaszolni. Tegnap hatalmas gyűlés volt, amely a jelenlegi rendszer ellen élesen tiltakozott. A kormány messzemenő óvintézkedéseket tett, hogy az esetleges ..zavargásokat megakadályozza. Az egész helyőrség készültségben volt és számos katonai őrség járta be az utcákat. Az ülés résztvevőinek szándékában volt a főutcán tüntető fölvonulást rendezni, de a katonai kordon megakadályozta ezt a szándékot és szétoszlatta a tüntetőket. Eközben több egyént megsebesítettek és sokai letartóztattak. Este ismét nyugalom volt. Az ellenzéki sajtó szemére veti a kormánynak, hogy az ellenzéki megnyilvánulásokkal szemben alkalmazott katonai rendszabályok az ostrom- állapot jellegét kölcsönzik a városnak. Az egyesült ellenzék a vidéken is fog gyűléseket tartani. A kormánysajtó elitéli az ellenzék erőszakos akcióját, amely hozzá fog járulni ahhoz, hogy az ellenséges külföldi propaganda riasztó híreket terjeszt majd Romániáról és ezáltal az egész ország érdeke szenved kárt. 10® csen-szi Koronáért fizettek ma, április 17-én: Zürichben(óíakd;)l6.425 svájci frankot Budapesten 13400.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 63400,— német márkát m. lE&ilBrK»r©l»Mini€a. Streseman doktor a külügyi bizottság elnöke nyilatkozik a Prágai Magyar Hirlap részére. fi 0 Tg r EL évfolyam 88. (241.) szám. jÉr ÉL jfr Prága, szerda, 1923 április 18.- ASH** _ __ _____ .áll: ■ Előfizetési árak bel- éB külföldön. g M! ff Jff A80ITUi!jfc, J5SF egész évre 300 KA félévre löO Ke, &S M ^ rn jrr J® * JtöT Mi ® asw JsSr Jp Mr Wm negyedévre 76 Kő. egry hónapra M:?f 4' P'MfJ >228 d’ íwj Wf Jí JSk Jmr ..:§8p'- MF / jp§< M ffl* 2Ö Ki. — Egyes szám ára P20 Ive, Jify' .# S jf m Jm Mr -Szerkesztőséé: Prága II., Sté\ J: # M#' -ffl áa Pw íW W Jfflr jral w .®r pánská-nliee 40. I. Telefon: 80349. Á /-é? j¥.0 mSb jSB Jf BL MM ^ — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova TTSr W Jr ll”Wl nJica is. 8z„ Telefon 6797. szám zifáíZr eff. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha. \ SziovcnszBól és Rus?lnszhól szövetkezett menjek! Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
