Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-17 / 87. (240.) szám

3 Vasárnap, április 15. SP/ziGAiJfa&jwTfíRrAP Bonar Law lemond, London, április 15. (Havas.) A New oi the World közli, hogy Bonar Law a legköze­lebbi időben egészségi okokból lemond és a királynak Curzont fogja miniszterelnökül ajánlani. Az Observer szerint Bonar Law a Carlton-klubb&n kijelentette, hogy nem ma­rad sokáig miniszterelnök. A lap hozzáfűzi, hogy Baídvin esetleges kabinetje nem lesz olyan, mini a Bonar Lawé volt és utal azok­ra a nehézségekre, amelyek Birkenhead közreműködése mellett alakítandó koalíciós kormány útjában állanak. Cáfolják a lemondást London, április 16. (Reuter.) Azt a hirt, hogy Bonar Law lemond, hivatalosan meg­cáfolják. London, április 16. (Havas.) A hivatalos cáfolat dacára politikai körökben úgy trdják, hogy Bonar Law egészségi okokból föltétle­nül visszalép. London, április 15. A hivatalos cáfolat elölt t a Réti tér-iroda a következő és a Dow- nimg Streetről származó jelentést közölte: Bonar Law egészségi állapota ismét aggasz­tó. Az általános választások előtt sem volt egészségi helyzete kedvező és a miniszter­elnöki állást csak rábeszélésre vállalta, mi­vel azonban nem érzi jól magát, egyes jelek arra vallanak, hogy rövidesen vissza fog lépni. Az akóház mai ülése. London, április 15. Az alsóház holnapi ülésén Baldwin kincstári kancellár beterjeszti az első költségvetését. Baldwin után Ramsay Macdonald, az ellenzék vezetője fog fölszó­lalni. Azt hiszik, hogy Asquith és Lloyd George is beszélni fognak. Anglia viszonya a szovjetben. Páris, április 16. (Havas.) Az angol kor­mány még nem döntött, hogy visszavonja-e Oroszországból a kereskedelmi missziót, vagy sem. A külügyminisztérium az össze­köttetés megszakítása mellett van, más mi­nisztériumok arra az álláspontra helyezked­nek, hogy csak akkor kell megszakítani Oroszországgal az összeköttetést, ha más or­szágok is visszarendelik Moszkvából képvi­seletüket. Anglia fizeti amerikai adósságait Washington, április 15. Anglia szomba­ton 36 és félmillió font sterlinget fizetett Amerikának hadi adósságai fedezésére. Á budapesti rendőrség szétoszlatott egy ébredő fölvonulási. Budapest, április 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Az Ébredő Magyarok Egyesülete a közalkalmazottak szervezeteinek bevonásá­val vasárnap délutánra nagygyűlést hirde­tett, amelyen a közalkalmazottak anyagi helyzetével akartak foglalkozni. A rendőrség — mint ismeretes — a nagygyűlést közbiz­tonsági érdekből betiltotta, az engedély nél­kül kiragasztott plakátokat pedig eltávoli- ío/ta. Tegnap délután a tilalom ellenére a köz- alkalmazottak csoportokba verődve a régi képviselőház elé vonultak, ahova a betiltott gyűlési- egybehívták. Az épületbe azonban nem mehettek be, mert a kapuk zárva voltak és a régi képviselőházat rendőrkordon zárta körül. A közalkalmazottak ezután az cME sörházutcai székházához mentek. A nagyter­met és az előcsarnokot zsúfolásig megtöl­tötték. Mintegy ötezren az utcára szorultak. Miközben a nagyteremben megkezdődött a nagygyűlés, az utcán lévők a szónokokat akarták hallani. Budaváry László az ablak­ból beszélt a tömeghez. Kijelentette, hogy a keresztény irányzatot vezérei elátuiíák és azt a parlamentben alig néhány ember kép­viseli, holott a választások idejér: mindent Ígértek. Ébredő szellemű kormányzatnak kell jönnie, — mondotta — amely biztosítja a közalkalmazottak megélhetéséi. Utána Kiss Menyiiert nemzetgyűlési képviselő beszélt, aki Hu György és Bogya János képviselő- társával együtt jelent meg az, erkélyen A pénzügyminiszter — mondotta — léi megol­dásokkal kísérletezik a közalkalmazottaknál. Ha a r agy bankoknak pénzre van szükségük, akkor működik a bankóprés de In a közal- kahnazr ttaknak kell segítség, akko" nincs fe­dezet. Ezután a zsidók ellen beszélt és a kor­mánnyal szemben a legélesebb harcot hirdet­te. Hangoztatta, hogy a közalkalmazottak tá­borának most már az aktív politikában is részt kell vennie, Beszédét igy fejezte be: — Nyugtalanságot akarok elhinteni a lelke­tekben, ne bizzatok senkiben, egyetlen poli­tikai pártban sem mindaddig, amig ered­ményt nem láttok. Azután határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint az állami alkalmazottak kö­vetelik, hogy fizetésüket aranyvalutában ál­lapítsák meg. Követeik a létszámredukció tel­jes elejtései', de ha ez mégis megtörténik, ak­kor az elbocsátottak részére tisztességes megélhetést kell biztosítani. A zuhogó záporban kiadták ezután a jel­szót, hogy a kormányzóhoz kell fölvonulni a várba. A kormányzó azonban nem tartózko­dott Budapesten és igy nem is fogadhatta a küldöttséget. A fölvonuló tömeget a rendőr­ség szétoszlatta. Sem sebesülés, sem előállí­tás nem történt. A föloszlatás a Döbrentei- téren volt. ahol lovasrendőrök vágtattak a tömeg közé és szétoszlatták az egybegyűlte­ket, akik a miniszterelnököt is föl akarták keresni. A nyugalom estére teljesen helyre­állott. A főkapitányság illetékes ügyosztálya ezzel kapcsolatban hivatalosan közli, hogy az ÉME a regi képviselőház nagytermében tar­tandó nagvgyülésre a rendőrségtől a kért en- I gcdélyt nem kapta meg. A sörház-utcai szék- | házban tartott gyűlésre a rendőrség megadta I az engedélyt, sőt a hatóság kiküldöttje is I résztvett rajta. Poincaré dilnkSrchtRi h@sséd®. Páris, április 15. Dünkirchenben egy há­borús emlékmű leleplezésénél Poincaré nagy beszédet mondott, amelyben a jóvátétel! kér­désről is szólott. Kifejtette, hogy Franciaor­szág drágán fizette meg a győzelmet és az emlékmű előtt megújította azt a fogadalmát, hogy ettől a győzelemtől nem engedi meg­fosztani Franciaországot. A szankciókra sor került, mert Németország nem teljesítette kötelezettségeit és mert Franciaország szám­lájára közel száz milliárdot volt kénytelen fizetni. Franciaország három esztendeig tü­relmes volt s ez az idő csak csalógásokat hozott számára. Ha további haladékot enge­délyezett volna Németországnak a fizetésre, azzal teljesen kiszolgáltatta volna önmagát. A Ruhrvidéken most arról győződtek meg, hogy Németország tudott volna szenet szál­lítani, de nem akart. A helyszínén leleplezték a titkos katonai szervezeteket is és föloszlat­ták azokat. Ha Franciország a kétesztendős moratóriumot minden zálog nélkül engedé­lyezte volna, akkor a határidő eltelte után Franciaország fizetési követelésére Németor­szág vonakodással és kihívással felelt volna, A kézben tartott zálogokat nem fogják egy­szerű ígéretek alapján kiadni a kezükből, csak a teljesített fizetések arányában. Az egyenesség és határozottság, amelyet Fran­ciaország a zálogok vételénél mutatott, Ang­liában és Amerikában is megváltoztatták az akció opportunitása felőli fölfogást. Ez a vé­leménymegváltozás arra vezetendő vissza, hogy Franciaország értett ahhoz, hogy akar­jon, hogy belga barátjával együtt kezébe vegye azt, amit Bonar Law joggal nevezett Németország ütőerének. Poincaré ezután azt az állítást, hogy Franciaország imperialiszti- kus célokat követ, butaságnak és gyerekes­ségnek nevezte. Franciaország, amely a nép­jogokat proklamálta — mondotta —, nem foglalkozik azzal a balga gondolattal, hogy idegen népeket hajtson igája alá és egyes területeket a lakosság akaratán kiviil beke­belezzen. Azután ama franciák ellen fordult, akik nem helyeslik a kormány eljárását és kijelentette, hogy a franciák többsége a kor­mány mögött áll. Biztosította az ünnepség résztvevőit, hogy a Ruhr-akció az elpusztí­tott területek fölépítésével és Franciaország föllendülésével fog végződni. Hiába vár Né­metország arra, hogy Franciaország egy pil­lanatra is meginogjon. Abban az akcióban, amelyet megkezdett, Franciaország kitart, mint ahogy minden erőszak és provokálás nélkül eddig is kitartott. Páris, április 16. Dünkirchemii beszéde­dében Poincaré még kijelentette, hogy a XVIII. századiban az angolok meg voltak ar­ról győződve, hogy Dünkircheu és Galais Anglia szivének szegzett revolverek és soha­sem engedték volna meg azt, hogy ezeket a kikötőket ismét berendezzék. Egy háború utam, amelyet Franciaország és Anglia váll­vetve vitt keresztül objektív jogaink védel­mére, amely a két ország között kiöl thatat­lan érdekközösséget létesített, nem csodál­kozhat Anglia azon, hogy Franciaország biz­tosítja határait uj betörések ellen és egy nemzetet, amelynek imperializmusa gyógyít- hatatlannak látszik, meg akar akadályozni abban, hogy a betörésre titkos előkészülete­ket tehessen. A béke csak niem teljes és ideiglenes garanciákat adott Franciaország­nak. Nincs' tehát Franciaországnak joga ah­hoz, hogy egyetértve szövetségeseivel védje magát sokkal nagyobb veszedelmek élén, mint azok voltak, amelyek azelőtt Angliát fe­nyegették? I (randa ftaűligunifniszfer icsiéicl mondott. „Németország mindent elveszít, ha folytatja a küzdelmet. Páris, április 16. Maginot hadügyminisz­ter Valenciennes'ben a hadikárosiultak kon­gresszusán beszédet mondott. Kijelentette, hogy a Ruhr-akcióban való ingadozás az ál­lam érdekének elárulása lenne- A német el­lenállás folytán a nyomást meg kell erősíteni. A párisi konferencián — mondotta — meg­állapítottuk a szükséges rendszabályokat, hogy ezt keresiztülvigyük és hogy a német kormányt annak belátására bírjuk, hogy Né­metország mindent elveszít, ha folytatja a küzdelmet. A kényszerpolitikáTÓl csak akkor mondunk le, ha Németország enged és a Ruhr vidéket csak akkor hagyjuk el, ha Né­metország kifizet bennünket Rosenberg ma a passzív ellenállás! hangozfatfa. Berlin, április 16. (Berlini szerfce;siz!tősé­günk telefonjelentése.) Poincaré dtinkircheni beszéde berlini politikai körökben már csak azért sem keltett meglepetést mert a francia miniszter elnöktől nem várnak mást, mint a „Jusque au bout-politika” melletti kitartást Sajnálatos körülmény az, -hogy a leghalvá­nyabb nyoma sincs a beszédben a német kormány számára annak, hagy annak alap­ján a tárgyalásokat fölívelhesse. Poincaré be­széde tönkretette az optimisták reménységeit s csalódottan hallgatnak ma azok, akik egy jobb holnap föllviirradását remélték és abban bíztak, hogy a Ruhr-konfliktust rövidesen el­intézik. Poincaré beszéde után úgy vélik, hogy Rosenberg dr. mai beszéde kijelentése lesz annak, hogy Németország számára nincs más ut, mint a passzív ellenállásnak még hosszú időkön keresztül való föntartása. Ezt a politikát kell követnie Németország­nak mindaddig, amig alkalom nyílik a ta­nácskozásokra. Rosenberg hangsúlyozni fogja, hogy Né­metország azért sem tehet javaslatokat, mert a franciák gúnnyal tekintettek el a német ja­vaslatok fölött, mert azokat ma úgy fognák föl, mint Németország gyöngeségének jelét. Anglia a német iornsfisiyí javaslattételre ösztönzi. Az angol kormány nem tér el álláspontjától London, április 15. Az Observer diplo­máciai tudósítója írja: Szó sem lehet arról, hogy az angol kormány hozzájárult volna azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket Lou- cheur és Kloíz nemhivatalosan előterjesz­tettek. Az angol kormány nem tért el attól az állásponttól, amelyet Bonar Law Párisban január elején leszögezett. Rendkívül fontos az, hogy ezt Franciaországban megértsék. Anglia teljesen érti azt, hogy a Párisban meg­tartott francia—belga konferencia a helyze­tet tekintve, nem tehetett mást, mint hogy is­mét kinyilatkoztatta annak határozottságát, hogy ezt az akciót együttesen véghez viszi. Poisiearé napjai meg vannak számlálva London, április 16. (Saját tudósítónktól.) A New Statesben szemére veti Poincarénak, hoy nem elég óvatos ahhoz, hogy Loucheur politikáját véghez vigye és nem elég őrült ah­hoz, hogy a jobboldaliak kívánságait kielé­gítse. A lap azt írja ,hogy Poincaré saját poli­tikájával nincs tisztában. Kezdi belátni az an­gol közreműködés szükségességét. A lap úgy hiszi, hogy Poincaré már csak egy pár hétig marad kormányon. Az Outlook szerint Poin­caré napjai meg vannak számlálva. Pillanat­nyilag Baríhou törtet a miniszterelnökség felé, akit Loucheur akar „nagyvezérévé" megtenni. Francia-belga szakértői javaslat készül. Brüsszelben uj tanácskozás lesz. Páris, április 15. (Havas.) A francia és belga miniszterek konstatálták, hogy lehe­tetlen ezidőszerint kedvező tárgyalásokat folytatni Angliával a jóvátételi kérdésről, mivel az angol és francia-belga fölfogás kö­zött nagy különbség van. A miniszterek elő­nyösnek ismerték el, hogy a francia-belga szakértők a jóvátételek pénzügyi szabályo­zásáról javaslatokat dolgozzanak ki és en­nek következtében Barthou, Seydoux és D'elacro-iix rövidesen tanácskozásra ülnek össze- A miniszterek tizennégy nap múlva Brüsszelben meg fogják tárgyalni a szakér­tők javaslatait. Páris, április 15. Az Éclair és az Oeuvre jelentik, hogy Poincaré Brüsszelbe fog utazni. Páris, áprili 16. (Havas.) Le Trocqucr közmunkaügyi miniszter a Ruhrvidékre uta­zott. Újabb bányákat szállottak meg Berlin, április 16. Gelsenkirchenböl szár­mazó lapjelentések szerint a franciák vasár­nap megszállották Horst-Emscherben a Nord- stem 3 és 4 tárnákat. Kreideweissben a Bo- nafacius-bánya összes tárnáit megszállották. Az utóbbi akciónál francia tankokat is föl­használtak. Düsseldorf, április 16. E hó 14-én a szál­lításra kész koksz- és kohótermékek meny- nyisége a francia zónában 7640 tonnát tett ki szemben azzal a 2500 tonnával, amelyet na­ponta az elmúlt tizennégjr nap alatt elszállí­tottak. Tiltakoznak a német bányamunkások Bielenfeld, április 15. (Wolff.) E hó 13-án és 14-én ülést-tartott a németországi bánya­munkások szövetsége és tiltakozott a fran­cia-belga katonai erőszak ellen. Holnap uj rendszabályok következnek Concours Hippique íi megszállott területen. Essen, április 15. (Saját tudósítóinktól.) A francia tábornokok ma nagy megbeszélést tartottak Bredenayiban. Általánosan azt hi­szik, hogy holnap a rendszabályoknak egész sorozata következik, mert először is holnap jár le a szénadóra vonatkozó ultimátum, má­sodszor pedig holnap esedékes az Bssenre ki- rptt százötsrniilliós sziaiknció. A német szén­bányatulajdonosok kijelentették, hogy a szén- adót semmi körülmények között sem hajlan­dók megfizetni. A megszálló hatóságok azzal fenyegették meg a bányatársaságok felügyelő bizottságait és vezetőit, hogy privát vagyo­nukat fogják lefoglalni. A kokszgyártás kor­látozása folytán a gáz előállítása rendkívüli nehézségekkel jár és több város teljesen gáz nélkül van. Nyugatnémetország legszebb ver­senypályáját, a horst-emstíhei versenypályát, a franciák lefoglalták, mert a Ruhr-had sereg Concours Hippique-et rendezett. Trygger az uj svéd miniszterelnök Stockholm, április 15. A király meg- bizta Tiryggert a konmányaliakitással. Cáfolat a easteüorízói események ügyében Róma, április 16. (Stefan-ügynökség.) Rodos- sziget kormányzója megcáfolja azt a hirt, hogy Castellorizó szigetén irreguláris török bandák az olasz helyőrséget lemészárolták. London, április 16. (Havas.) A Daily News arról értésül, hogy az angol kormány diplomáciai utori minden módot fölhasznál arra, hogy a német kormányt egy jóvátételi javaslat előterjesztésére rábírja. Mi életre síéi# éri Omega

Next

/
Thumbnails
Contents