Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-13 / 58. (211.) szám

Dajkamese. (fi.) Prága, március 12. Amikor kezünkbe került a cseb-szlovák kormány válasza a prágai parlament német törvényhozóinak a népszövetséghez benyúj­tott panaszára, önkéntelenül is eszünkbe ju­tott Masaryk köztársasági elnöknek egy ki­jelentése. Az államfő ugyanis az elmúlt év szeptemberében egy beszélgetés alkalmával, amikor arra kértük, hogy fejtse ki fölfogását a nemzeti kisebbségekről és írja körül a loja­litásnak annyiszor hangoztatott és mégis oly homályos fogalmát, igy szólt: „...sajnálom, hogy a kisebbségek valótlan állításokkal men­nek a külföldre". E kijelentésnek érdemére annak idején megtettük az észrevételeinket és ezért szük­ségtelen, hogy ma újból védekezzünk a kon­krét vád ellen. Teljes egészében alávetjük azonban magunkat annak az elvnek, hogy annak, aki panaszával a külföld közvélemé­nyéhez fordul, az igazságot és csakis a szín­tiszta igazságot szabad elmondania. A leg­magasabb erkölcsi posztulátumok ellen vét, aki a népszövetség előtt egy jottával is el­ferdíti az igazságot. De önként értetődő, hogy az abszolút igazság nemcsak a nemzeti kisebbségekre nézve kötelező, hanem a kor­mányra is. v Ha az igazság mikroszkópja alatt vizs­gáljuk a cseb-szlovák kormány fcleiic me­moárjának adathalmazát, megdöbbentő ered­ményre jutunk. A kormány, amely joggal megköveteli tőlünk, hogy az igazság útjáról soha le ne térjünk, olyan ösvényekre té­vedt, amelyekre mi sohasem óhajtanánk és sohasem mernénk lépni, mert ezek az ösvé­nyek süppedő ingoványba vezetnek. Be kell vallanunk, hogy mikor a kor­mány válaszát lapozgatni kezdtük, bántó ér­zés vett rajtunk erőt, mert a terjedelmes vá­lasz betűjét egy tendencia hajtja és ez a ten­dencia: a nemzeti kisebbségek panaszainak bagatelliizálása, a kormány és az általa kép­viselt iránynak émelyítő dicsőítése, a kisebb­ségek tiszta szándékainak rabulisztikus el­ferdítése és azoknak következetes meggya- nusitása. De amikor áttanulmányoztuk az ellenmemoárnak mind a kilenc füzetét, ami­kor a kritika boncolókésével alkotó elemeire szedtük szét minden mondatukat rájöttünk arra, hogy nem érdemes bosszankodnunk s nem érdemes fölháborodnunk, mert a kül­ügyminisztérium propaganda osztálya olyan fércmüvet helyezett a népszövetség aszta­lára, amely hemzseg a tévedésektől és a könnyen átlátszó ferdítésektől, amiért is cél­ját: a mi befeketitésünket és a cseh-szlovák kormányzás igazolását az elfogulatlan olva­sónál soha elérni nem fogja. Mikor pedig újból elolvastuk a válasziratot, már kacagni is tudtunk egy-egy sikerültebb m oda tán. Mert valóban kacagni való, ha a kormány iaz irredentizmust nem bírói Ítéletekkel s nem kétségbevonhatatlan adatokkal igazolja, hanem dajkameséket mond el, dajkameséket arról, hogy azok a csúnya, rossz magyarok csak azért nem szolgáltatják be az igazság­talanul magas gabonakontingenst és csak azért teszik ki magukat a drákói büntetések­nek, mert ezt megátalkodott irredenta érzé­seik igy parancsolják. A világ egyetlen államában sem azono­sítja a maga érdekeit a kormány oly föltű­nően az állam érdekével, mint a cseh-szlo- vák köztársaságban. Mindenkiről, aki a kor­mány ellen van, nagy hangon kikiáltják, hogy veszedelmes ellensége az államnak. Aki ma az ö szemükben a legderekiabb em­ber, holnap már közveszélyes hazaáruló­számba mehet. Amikor más ellenzék még nem volt a magyaron és németen kivül. a kormány rájuk sütötte az államéi len esség bélyegét. Idővel aze/um az ellenzéki tábor egyre eTŐsbödött. A szociáldemokrata párt kettészakadt és annak baloldala, mint kom­munista párt ellenzékbe lépett. Smerálék, akik előbb a haza oszlopai voltak, egyszerre az állam ellenségeivé váltak. Még föltünőbb volt a szlovák néppárttal szemben követett eljárás. Addig, amíg a kormányt támogatták, édesgették és babusgatták őket, de mihelyt Srámeknek hátat fordítottak, szinte automa­tikusan az állam ellenségei lettek ők is. Majdnem hasonlóan járt a legutóbbi napok­ban Vrbensky volt miniszter és három társa, mert a rendtörvény módosítását merték kö­vetelni. Ellenül! is a hazaárulás vádját ernel- rek, mert — óh, borzalom! — módosítási in­dítványaikat német, sőt magyar nemzetiségű kommunistákkal is aláíratták. A fölsorolt példákból kitűnik, hogy „ál­lamellenes" mindenki, aki a kormány ellen van, „államalkotó" viszont csak az lehet, aki a kormány mellett szavaz. A magyarság leg­nagyobb bűne is az, hogy a mai kormányzati rendszer ellen küzd. Az irredenta vádjával azért illetik és ezért hozzák meg ellene a rendtörvényt. De sem a vádat, sem vala­mely különös intézkedés szükségességét nem tudják megokolni, mert — amint az előbb mondottakból következik — ez az elneve­zés: „az állam ellensége", annyira általános, sőt annyira elkopott, hogy már-már nem is lehet komolyan venni. Hogy mennyire nem komoly a vád, azt legjobban a kormány em­lékiratai bizonyítják. Benes vádakat ková- 'csol, de azokat bizonyítani nem tudja és azért úgy jár, mint a rossz ügyész, akit a* védő hamarosan sarokba szőrit. De nincs rosszabb ügyész annál, aki nevetségessé válik. A dajkák rémmeséi megfélemlíthetik a gyermeket, de a meglett férfi legföljebb mo­solyogni tud rajtuk. A népszövetség azonban komoly és nagytudásu férfiakból áll, akik nem Hiszik el a hátborzongató meséket és akik nem zárkózhatnak el a tárgyilagos ér­vektől. A cseh-szlovák kormány a népszö­vetségben megtestesült európai közvélemény előtt el fogja veszteni a pórt. mert vádakat emelt, amelyek nem felelnek meg a valóság­nak és olyanokat hozott föl a védelmére, amik az eljárását sohasem igazolhatják. Már az első pörirata sem állotta kii a tárgyilagos kritika mértékét. netkcHMMl a Mssieii fttaferenda. Szigorított rendszabályok. — Messze von még a Kapituláció. — Anglia és Olaszország politikája. Páris, március 12. (Saját. Űrt osztónktól.) A Havas-ügynökség jelenti, hogy Polncaré ma dél­után egy órakor Brüsszelbe érkezeik A miniszterelnökök és miniszterek konferenciája délután két órakor kezdődött meg. A belgák részéről a tanácskozáson Theimis miniszterelnök, Jaspar külügyminiszter, a nemzetvédelmi miniszter, a vasutügyl miniszter, a miniszterelnök kabinet­főnöke és a külügyminisztérium kabinetfőnöke vesznek részt. A tanácskozáson a Ruhrvldék gazdasági rendszabályainak kivitelét fogják megtárgyalni. Félhivatalos közlések szerint a rend­szabályokat megszigorítják és azt a kérdést fog iák megvizsgálni, miképpen lehetne a már kiter­melt körülbelül 200 millió tonna szenet rekvírálnL A konferencia foglalkozik a vasutak organlzálá- sának kérdésével is. Az Éclair kótségbevonja azt a hírt, hogy a brüsszeli konferencián megállapí­tanák azokat a föltételeket, amelyeket Németország elé a kapitulálás napján terjesztenek. Ittem dipdomá/aial körökben nem Is tartanák időszerűnek ennek a kérdésnek tárgyalását, mert ez a pilla­nat még a messzi jövőben van. hogy Olaszország és Anglia is változtassa meg eddigi álláspontját, mert a Ruhr-kérdés- ből ezzel európai kérdés lett. Hibáztatja a lap Bonar Law politikáját és cikkét azzal végzi, hogy Franciország ellen háború nem okvetlenül szükséges, de egy Franciaország elleni háborútól sem szabadna visszariadnia Angliának. A nemzeti szocialista párt szakadása. A cseh nemzeti szocialista párt politikai és szakszerve­zetei Briixben és annak környékén számos gyű­lést tartottak, amelyben megvitatták a politikai helyzetet, ahogy a nemzeti szociálist pártban be­következett szakadás folytán kialakult. A bánya­munkások szervezetei, amelyek tizenegyezer ta­got számlálnak, Vrbenskyék mellett nyilatkoztak és elitélték azt áz elhamarkodott módot, amelyet a párt végrehajtó-bizottsága követett. A feleke- zetnélküüek szervezete, a nemzete szocialista párt egyik alkotó része, amelynek több mint négyezer tagja van, rokonszenvét fejezte ki Vr­bensky iránt, A teplitzi, brüxi, komotaui és bilim szervezetek szintén Vrbensky mellett foglaltak állásit. A cseh haladó szocialista párt szakadá­sa. A haladó' szocialista párt alapítója, Mod- rácsok, három hívével kilépett a saját párt­jából, mert nézetük szerint a párt végrehaj­tó bizottsága a pártot a fascisták táborába akarja vezetni. Ugyanakkor proklamációt tettek közzé, mely szerint a kilépett tagok uj pártot ál aki tan ak, melynek programja a haladó szocialista és a többi szocialista párt egyesítése. A párt föntartja eddigi szerve­zeteit, de tekintettel arra, hogy nem csinál politikái egyesületet, más szocialistapárti képviselők is lehetnek tagjai, amennyiben elismerik elveit. Legközelebb kiadják saját lapjukat, a Pokrokové Listy-t. Kommunista tiltakozó ülés a rendtörvény el­len. A kommunista párt április elsejére, husvét vasárnapjára, rendkívüli pártkongresszust hivott egybe Prágába, amely a rendtörvénnyel és a kommunistáknak vele szemben elfoglalt állás­pontjával fog foglalkozni. A Rude Právo vezér­cikkben méltatja a kongresszus jelentőségét. Berlin, március 12. (Berlini szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Berliner Lokalan- zeiger tegnap amszterdami jelentést közölt, amely szerint londoni politikai körökben eiénken tárgyalnak egy német ajánlatról, amely hr^/'.ndí lenn ;-. Franc ^országnak 20 milliárd aranymárkát fizetni az újjáépítés céljaira. Itt azonban nem Németország uj jó­vátétel! javaslatról van szó, hanem nyilván arról a javaslatról, amelyet a birodalmi kormány januárban Bergmann dr. államtitkár utján küldött Párisba és amelyet most főbb vonásaiban nyilvánosságra hoztak Londonban, mert ebben az ajánlatban ajánlott föl a birodalmi kormány 30 milliárd aranymárkát jóvátételi célokra, de nemcsak Franciaor­szág, hanem az egész antant részére. Illetékes helyen kijelentették előttem, hogy egy uj javaslat kidolgozásáról szó sincs s a berlini kormány a jelen pillanatban mindenesetre megvárja a brüsszeli konferencia eredményét. Az igaz, hogy a brüsszeli konferencia napirendjén szó sincs a jóvátételi fizetések kérdéséről, de föltehető, hogy Poinoaré belga barátaival erről a kérdésről is tárgyalni fog. Hogy az utóbbi napokban Benes dr. cseh-szlovák külügyminiszter intervenciójának híre vetődött föl, az arra vezethető vissza-, hogy a Journal berlini tudósítója napokkal ezelőtt azt irta, hogy Benes az egyet­len személyiség, aki egy intervenciós kisérlet alkalmával Párisban nem kapna rideg elutasító választ. Hogy azonban Benes a Franciaország és Németország közötti meg­értés érdekében lépéseket tenne, erre semmi pozitív jel nincs és nem is hiszik, hogy Benes jelenleg ilyen kérdésekkel foglalkozna. Páris, március 12. (Saját tudósítónktól.) Az Europe Nouvelle a Petit Párisién igaz­gatójának hosszabb cikkét közli a jóvátételi kérdés megoldásáról. A cikkben foglalt terv szerint Németország harmincöt éven keresztül évente két és fél milliárd aranymárkát fizetne. Ezt a tervet állítólag Amerika is úgy tekinti, mint amely megfelel a németek fizetőképességének. Biztosíték fejében megszállva tartják a Ruhrt és a casapatokat csak olyan mértékben vonják vissza, amilyen mértékben Németország fizeti adósságait. A Rajna balpartját egyes Franciaország biztonsága szempontjából fontos kérdések tekinte­tében egy nemzetközi ellenőrző bizottságnak rendelnék alá. A rajnavidéki vasutakat nemzetközi igazgatás alá helyeznék, hogy megakadályozzák Németország offenzív ope­rációit Francia ország és Belgium ellen. A Saarvidéket a Rajna vidékébe kebeleznék be, ez a vidék tehát politikailag ismét Németországhoz kerülne. Ennek ellenében Németor­szágnak le kellene mondani a szénbányák visszavásárlási jogáról. A tervezet több pontja megfelel azoknak a fejtegetéseknek, amelyeket Pertinax pár nappal ezelőtt az Echo de Parisban jelentetett meg. PteggQiMtah a megszánod területen hét franciát Uj erőszakosságok — uj rendeletek Düsseldorf, március 12. (Havas.) Tegnap este a Buerból Recklinghausenbe vezető utón egy francia vadász alhadnagy és egy francia technikai vasutasügynök hulláját találták. Mindkettőt revolverlövések ölték meg. A bu- eri polgármestert, rendőrigazgatót és két te­kintélyes polgárt túszként letartóztatták. A kávéházakiat és mozikat bezárták és a zárórát este hét órában állapították meg. Berlin, március 12. (Wolff.) Essenből je­lentik, hogy Fournier tábornok Bredenlybe rendeletet bocsátott ki, amely szerint minden­ki, aki az újonnan megszállott területen tai- tózkodik köteles a francia rendeleteket és pa­rancsokat teljesíteni és azokhoz alkalmazkod­ni. Aki ezt a rendeletet áthágja, az öt évig ter­jedhető börtönnel és tíz millió márkáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntethető. Manheimbe tegnap két plakátragasztót letartóztattaK, amint kommunista propaganda plakátokat ra­gasztottak föl. Ezenkívül tíz kommunistát le­tartóztattak. 10# cselí-szl. Koronáért fizettek ma, március 12-én: Zürichben(^0315.95 svájci frankot Budapesten —— magyar koronát Bécsben 212700.— osztrák koronát Berlinben 61900.— német márkát *Jb5L Prága, kedd, 1923 március 13. _jiwluji.111 _«rrrmt-- ___, JBff S&J — - . . Előfizetési árak bel- és külföldön. egész évre 300 Kő. félévre 150 Ké. /mm w \Ér Zm ÉLM WZbj JrjP sk?söts ff Hr asT ««S• Hsr JísdmammMBr Jm # J§f M-Szerkesztőség: Prága Il„ Stc­f $8 WT Hí Pra fffl £W Wk Ém U Wff pánská-nlico 4U. I. Telefon: 30349. # m íW m Mff Sffl Mg BB Hal Sm ff . - Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova aB*’" ’ísou- ''SSjíPí# jg nliee 18. sz., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hirlap, Praha. — ü Szlovenszkól és Rnszlnszkól szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHRARTH ERNŐ dr. Róma, március 12. (Saját tudósitónktól.) Az Ide Nazionale a brüsszeli tanácskozással kapcsolatban cikket ir, mely kifejti, hogy Poincaré teljesíthetetlen fizetések követelé­sének ürügye alatt el akarja szakítani a Rajna vidékét és Westfáliát Németországi ól. Ezzel a megszállás uj fázisa következett be. Ezzel Franciaország és Belgium megváltoz­tatta eredeti szándékát, szükséges tehát, tapogatózáson & tölteni § megoldása hírül Interveniál-e Benes? Síi francia gövátétefl terv.

Next

/
Thumbnails
Contents