Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-11 / 57. (210.) szám

Vasárnap, március ti. KdidiiiPAsAa Valuta fluktuáció és gazdasági válságok. Stark Zsigmond oki. gépészmérnök, igazgatónak az eperjesi kereskedők társulatában tartott előadásából. III. A nemes valutájú országokban a drágulás a békeárakhoz viszonyítva 200—300 száza­lékkal emelekedett. Ennek következménye drága munkabér és drága belföldi nyers­anyag, minek folytán a termelés oly drága, hogy kiviteli lehetetlenség áll elő és gazdasági depresszió mutatkozik miuden vonalon. Kül­földi áru, különösen rossz valutájú országok­ból beözönlik, amellyel a belföldi áru nem tud versenyezni. Ugyanilyen helyzetben vannak a békeva­lutához képest leromlott, de emelkedő tenden­ciát mutató valutával biró országok. A kivitel megcsappan, a bevitel emelkedik, a korábbi árukészletek árai devalválódnak, az árak csak lassan engednek szilárdságukból, csak a köz­szükségleti cikkek kezdenek lassanként a vi­lágparitás áraihoz idomulni. A forgalmat meg- bénitja a mindinkább fokozódó munkanélküli­ség, .ez a fogyasztást mindjobban megcsap- pantja, a pénz emelkedő irányzatánál fogva keres külföldi érvényesülést, a defláció tehát még inkább fokozódik. Ehhez még a pénzta- zaurálás (elrejtés) is járul. Gyenge valuta csökkenő irányzattal a következő gazdasági jelenségeket vonja ma­ga után: növekedő árukereslet, a közönség igyekszik az értékcsökkenő pénztől megsza­badulni, rohamos esésnél pánikszerű vásárlá­si düh; az áru árnövekedése nem képes lépést tartani a valutaeséssel; növekszik az idegen- forgalom, emelkedik az áruforgalom, egészen a végkiárusitásdg. Az állam és a termelők vé­dekezése ezzel szemben: kiviteli tilalmak, szigorított védővámok, a szabad forgalom korlátozása, a kivitelre kerülő áruk lényege­sen magasabb árban jutnak forgalomba, mint a belföldi eladásnál. A megnövekedett forga­lom következménye: pénzbőség, infláció, a munaalkalmak fokozódása, a belföldi fogyasz­tás megnövekedése, ennek nyomán járnak újabb áremelkedések, bérek és nyersanyag- árak drágulása. Bizonyos határig ez a kiegyenlítődési fo­lyamat nem veszedelmes, csak egészségesebb termelési viszonyokat teremt. A termelés ala­csony valutára is be tud rendezkedni, amíg a termeléshez szüséges tényezőket, különösen pedig a külföldi nyersanyagokat saját valu­tájával be tudja szerezni. Az alacsony valutájú országokban határt szab a termelésnek az a munkabér és regie- költség, mely a külföldi áru értékével meg­egyező értékhez vezet. Minthogy pedig a ta­pasztalat szerint oly alacsony valutájú orszá­gokban, melyeknek mezőgazdasága az élel­miszer-szükségletet fedezni tudja, a munka­bérek és ennélfogva az általános regieköltsé- • gek is kisebbek, mint a magasabb valutájú országokban, ennélfogva ott a termelés álta­lában olcsóbb, mint a magas valutájú orszá­gokban. Egy másik oka az alacsonyabb valuta ked­vezőbb helyzetének az ember konzervatív természetében is keresendő. Igaz, hogy a pénz vásárló'képessége szabja meg annak értékét, mégis a megszokásnál fogva, míg a pénzegy- ség elnevezése meg nem változik, a már le­romlott pénz számbeli értéke igen megtévesz­tő faktor és a számbeli magas, de értékbeli alacsony értéket jobban megbecsüli az em­ber, mint a vele egyenértékű magasabb valu­tájú pénzértéket. Ebben az önámitásban rej­lik a nyitja az alacsony valutájú értékek na­gyobb megbecsülésének. Tehát a rosszabb valutájú országokban nagyobb a takarékos­ság (?). A magas valutájú pénzérték könnyel­műbb költekezéshez vezet; kicsiny dolgokban nem szokott az ember takarékossághoz. Itt könnyebben adom ki az 1 cseh koronát, mint odaát a 75 márkát. Ugyanez a psichológiai meggondolás ve­endő figyelembe akkor is, ha valamely or­szág magasabb, vagyis nemesebb pénzegy­ségre tér át. Meggyőződéssel merem állítani, hogy abban az esetben, ha a cseh koronáról a svájci frankra térnénk át, az árak nem len­nének 7-szer alacsonyabb értékűek. Ezt a körülményt minden országban lé­nyegesen mérlegelik, úgy hogy még a leg­rosszabb valutájú állam sem hagyta el a régi pénzegységét. A pénzérték állandóságának ideológiája változik meg az emberben. Min­den egyén az áru értékét csak a saját megszo­kott pénznemében képes megbecsülni. Innét van az, hogy idegen valutával vásárolt árut mindenki előbb megszokott valutára számít­ja át, hogy kellőképpen értékelhesse, vagyis már ismert árakkal összehasonlíthassa. Még a drágaság fogalma szorul némi tisz­tázásra. Mindazokban az országokban, ame­lyeknek valutája a békebeli értékhez képest gyengült, mint már említettem volt, az áruk áremelkedése két tényezőből tevődik össze Mégpedig a tényleges tárgyi drágulásból (dra gább termelési viszonyok) és a pénz elérték- telnédéséből. A tényleges drágulást helyesen csak úgy lehet megítélni, ha mai valutában kifejezett értékét békevalutára számítjuk át. Ha a svájci frakvalutát a békebeli koronák­kal egyenértékűnek vesszük, úgy a cseh ko­rona egyenértékű a békebeli korona 6.75-öd- részéve! (100 cs. K 14.80 frank, vagy 100 frank 675 cs. K). Ha tehát valamely árucikk békében 1 K-ba került, ma pedig 12 cs. K, úgy ez meg­felel 12:6.75 az 1.775 aranykoronának, vagyis a tényleges tárgyi drágulás csak 77.5 szá­zalék. Ha az alacsony valutájú országok saját termelvényeinek árait ily szempontból vizs­gáljuk, úgy arra az eredményre jutunk, hogy ezekben az országokban a tárgyi drágulás alacsonyabb, mint a nemes valutájú államok­ban. Ez egyik főoka, amiért az alacsony” va­lutájú országok versenyképessebbek, mint a nemes valutájuak. Az eddigi fejtegetéseimből a jelen gazda­sági élet chaotikus zűrzavarának egyik leg­főbb okát megállapíthatjuk: Egészséges ter­melés, normális gazdasági élet mindaddig be nem következhet, mig a va’utáris értékek akár felfelé, akár lefelé ingadozni fognak. Ez nemcsak a devalválódott valutájú, hanem az állandó valutájú állam okra is vonatkozik, mert ezek értéke a rossz valutáikkal való re­lációkban is állandó változást mutat. Ily kö­rülmények között állandó valutájú ország vál­tozó valutával biró országgal áruforgalmat le nem bonyolíthat anélkül, hogy valamelyik fél a veszteség kockázatának ki ne tegye magát. Minden államban a gazdasági krízisnek eme legfőbb előidézőjével mindinkább szá­molni kezdenek és a komoly fináncpolitiku­soknak törekvése egyedül odairáynul, hogy a valuta állandósittassék. A pénz, mint fizetési eszköz csak úgy nyerheti vissza régi tekinté­lyét, ha stabilizálódni fog. Minden államban ki kell jegecesednie egy végleges árfolyam­nak, melynél hosszú ideig meg kell állapodnia és csak igen lassú folyamat, mely az állam gazdagodásával lépést tart, javíthatja meg ismét a valutát. Mert arról már minden fi- náncpoMkus meggyőződött, hogy mestersé­ges eszközökkel állandó és gyors javulás el nem érhető. (Folytatjuk.) — A cseh-szlovák—magyar gazdasági tárgyalások. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: A kormány a behozatalra kerülő pamut- fonalak kontingensét most már részleteiben is megállapította. Ehhez képest a 183—188. vám­tételek szerint márciusra 470.000, áprilisra 438.000, májusra 406.000, júniusra 374.000. jú­liusra 342.000 és augusztusra 310.000 kilo- .grammot fognak behozni, amiből 58%-oí a szövőiparnak. 20%-ot a kötőipamaik, 13%-ot a háziipamak és a hátralékot a nyomó-, festő- és fehéritőipíar kisebb üzemei között fognak szétosztani. A szétosztással a textilmanipu- lánsok egyesületét bízták meg. A cseh-szlo­vák és a magyar delegációk tegnap teljes ülést tartottak. A cseh-szlovák delegáció pénteken utazik el Budapestről. — Értékpapírok kivitele Jugoszláviából- Belgrádból jelentik: A pénzügyminisztérium főfelügyelősége kijelentette, hogy az érték­papírok külföldre való kivitelének kérdése még nincsen rendezve, de ebben a kérdés­ben is a deviza- és valutaforgalomról szóló rendelet az irányadó- Amennyiben a deviza­rendelet nem intézkednék az értékpapirok kiviteléről, úgy külön kérvénnyel kell for­dulni a pénzügyminiszter főfelügyelőségéhez. A kormánynak szigorúan kell ellenőriznie a töke kivitelét az országból. Értékpapirok ■külföldön való elzálogosításáért is külön kell folyamodni. Az értékpapirok kivitelét a pénszügyiminizterium rövidlesen rendezni fogja. — Cseh-Szlovákia kereskedelmi mér­lege. A statisztikai hivatal az 1923 január hónapra készített kereskedelmi mérlege sze­rint a behozatal 1,608.967 métermázsa és 26.845 darab, 430,860.024 korona érték­ben. A kivitel 7,108.596 métermázsa és 259.112 darab, 776.194.949 korona értékben. Az aktívum eszerint kerek 5 500.000 méter- mázsát és 233.000 darabot tesz ki. 346 millió korona értékben — Árumintavásár Budapesten. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Á budapesti XIV. árumintavásárt a kereskedel­mi és iparkamara május 19—28 között ren­dezi a városligeti iparcsarnokbar. és a mel­lette épült uj kiállítási csarnokban. Az áru­mintavásár a valutáris helyzet folytán kül­földieknek is a legkitűnőbb bevásárlási alka­lom. A vásár rendezősége a legnagyobb kedvezményeket biztosítja a vásár látogatói­nak. Mindazok részére, akik részvételüket kellő időben bejelentik, már elindulásuk előtt kézbesítik a megfelelő szálláscimet és a va­lamennyi kedvezmény igénybevételére jogo­sító igazolványokat. Tárgyalások folynak abban az irányban, hogy az 'gazolt vásár­látogatók vízum nélkül léphessék át a határt. A közönség a mérsékelt díjú vízumot utólag Budapesten kapja meg. Kilátás van arra is, hogy a vásárra utazók a Máv. vonalain öt­venszázalékos menetdijmérséldésben része­sülnek. A kiviteli ügyeket a vásár alatt a legnagyobb előzékenységgel fogják elintéz­ni- A vásár területén a székesfőváros idegen­forgalmi hivatalának bevonásával szervet létesítenek, amely minden ügyet elintéz. — Gyapjuvásár Losoncon. A Gömőr-Nógrádi Gazdák és Iparosok Áruszővctikezete szokásos, gyapjuvásárját aa, ódén május 24. és 25-én rendezi Losoncon. Az Mei gyapjú ■vásár jóval felül fogja múlni az eddigi vásárok méreteit, mert a gazdák részéről a vásár iránt már jis nagy érdeklődés mutatkozik. A gőmör nógrádi gazdák példáján tá­rnává, az idén a hont-, bars- és komáromimegyeí luhrteuyésztő gazdáik is felhozzák gyapjú termé­süket a vásárra. A losonci gyapjuvásárt a gyáro­sok és kereskedők is szívesen keresik fel, mert ott egyöntetű minőségű fésűs gyapjút AAAA-nrí- nőségben beszerezhetnek. A vásárt rendező szö­vetkezet a bejelentési iveket a jövő hét fotlyamán fogja a iuhtenyésztő gazdáknak szétküMeni. Akik bejelentési iveket nem Soarptak s a vásár iránt ér­deklődnek. forduljanak a Gömör-Nógrádi Gazdák % Iparosok Áruszövetkezetéhez. Rimaszombaton. — Románia kiviteli statisztikája. Buka­restből jelentik: A folyó év januárjában Ro­mánia a következő cikkeket exportálta: búza 14710 mázsa, búzaliszt 13500, árpa 788280, zab 345700, tengeri 55050, köles 3350. korpa 400, bab 93740, petróleum 127500, benzin 54920, fűrészáru 765090 mázsa, szarvas- marha 16181 darab, bor 214 hektó, só 15020 mázsa. A kivitel a múlt év januárjához ké­pest terményekben és fában jelentékenyen növekedett, viszont petróleum-termékekben lényegesen csökkent. — A reichenbergi mlntavásár. A rei­chenbergi mlntavásár vezetősége közli: A IV. nemzetközi reichenbergi mintavásárt ez- idén augusztus 11—19-ike közt fogják meg­tartani. A vezetőség megkereste az illetékes kormányhatóságokat, hogy a szokásos ked­vezményeket a vásárlátogatók és kiállítók számára újból engedélyezzék. Ilyenek: a 33 százalékos mérséklésű menetdij, a kiállítási áruk díjmentes visszaszállítása, a ki- és be­vitel megkönnyítése, külföldieknek a beuta­zás iehetővététele és a vizumdijak mérsék­lése stb. A vásárvezetőség a belföldi hatósá­gokon kívül a külföldi és magánvasutak igazgatásainál is közbeniárt a mérsékelt me­netdijak kieszközlése érdekében. — Április 22-én nyílik meg a zágrábi minta­vásár. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Az idei zágrábi minta vásárt április 22-éu fogják meg­nyitni. A minta vásár az üdén tiz napig, vagyis május 1-ig lesz nyitva. Az idei zágrábi mintavá­sár — amelyet az erre a Célra tavaly megépített külön p a vi 1 ion - v árosrészlb e n fognak megtartani — a tavalyinál nagyobfoszábásimak ígérkezik. Élénk érdeklődés nyilvánul meg a vásár iránt a kül­földi cégek és vállalatok, elsősorban Cseh-szdovl- kia, Ausztria, Magyarország vállalatai részéről, de Belgrád és a Vajdaság kereskedelme, ipara Cs mezőgazdasága is lázasan készülődik a vásárra. Az idei intatavásáron ismét bemutatásra kerülnek ■Horvátország, Szlavónia és a Tengerin eltek házi- ipara is. A vásár területét, a Saimiste nevezetű hatalmas térséget, jelentékenyen kibővítették, úgy hogy sokkal több férőhely fog a kiállítók rendelkezésére által, mint a múlt évben. (h. r.) — A német rozsárak rohamos hanyatlása. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A fómpiac- és az értékpapírpiachoz hasonlóan az utóbbi időben a terménypiacon is rendkívül erős pozícióiéi adások történtek, amelyek a deviza- árfolyam hanyatlásának következményei. Az egyes gabonanemek, különösen a tengeri és rozs árhanyatlása még a devizapiac árfolyam­csökkenéseit is meghaladja. A rozs árát a tegnapi tőzsdén az „nmlage-gabona“ árán alul jegyezték. — Szállítások. A közjópponti doháitiyjövedéki igazgatóság Prágában 1,000.000 cigarettaskatu- lyáira és 1,000-000 cigarettapapírra hirdet szállítási árlejtést. Közelebbi részleteket a nevezett igazga­tóságnál, a kereskedelmi kamaráknál és a do- hánytőzsdékben lehet megtudni. — A nyitrai ke­rületi hivatal műszaki osztálya 2975 köbméter kavics szállítására hirdet árlejtést. Közelebbi rész­leteket 15 korona lefizetése mellett az említett hatóságnál lehet megtudni. Ajánlatok április 4-lg ugyanott. — A joaehimsta’M állami bányaigazgatás nyolc nitmkáscsa 1 ádhá z építésére hirdet árlejtést. A feltételeket és terveket 40 korona beküldése el­lenéiben az említett hivatalnál lehet megtudni. Aján latoik április 4-ig ugyanott. — A pilsni áhamvasut: | igazgatóság zsiradék, szappan, vegyitermékek, : emailfesfékek, irodaszerek, ttezHtó anyagok, tex- ! Ml- és kötélárukra, bőr- és kefeárvkra. valamim I üveg szállítására hirdet árlejtést. Közelebbit in Sk ellenében az említett igazgatóságnál. AjáuMrk március 30-ig. — A postaügyi minisztérium 36.000 darab szolgálati egyenruhára és 2300 munkaköpeny szállítására hirdet árlejtést. Ajánlati határidő műi - cius 21, illetve 26. — A dohányjövedéki közép- I ponti igazgatóság Prágában 1L. Slepanskn 20) cio- I hánytermékekhez szükséges nyomtatott csőm'■go- ló papirosra hirdet szállítási árlejtést A páp’"os.. ' nak az előirt méretben, derékszögben vágva. 1000 darabonként csomagolva és erős papirosban 50oo darabonként kötegelve kell szállitani. Szállítást ajánlatot csak az egész mennyiségre lehet beadni. Az árak 1000 darabonként, beleértve a csomago­lást (ládákat), franko nyomda, keu megtérni* A mintákat az említett igazgatóság iV osztályában lehet megtekinteni. Ajánlati határidő március 23. déli 12 órójáig. — A prágai terménytőzsde. A tegnapi ter­ménytőzsde okvetlen látogatottsága gyenge volt. Az árak változatlanok. Az árpa iránt a/-, érdeklődés meglehetős volt. A malátabizott­ság volt a legnagyobb vevő, de csak a legu­tóbbi tőzsdeárat kínálta. Zab csak mint vető­mag került eladásra. A tengeri iránti érdek­lődés gyenge volt. A hüvelyesek közül csak borsó került forgalomba a régi áron. Olaj­magvakban nem volt kínálat. A vörös lóhere irányzata szilárd. A terménytőzsdén a követ­kező árakat jegyezték: búza 169—185, rozs 117—122, árpa 120—145, zab 125—140 ten­geri (régi áru) 140—155, borsó 275—500, vöröslóhere 1500—2700, cseh korona 100 kilogramonként ab feladóállomás. — Az olmützi terménytőzsde. Rozs 120—125, morva.' zab 130—138, szlovenszkói zab 115—130, bab 200—2.30. holland köménymag 2350—2360. T0z$4eftr?o!namo!$ szombaton, március 10-én: Berlin, Devizák: 1 finn márka . . 581— 1 font sterling 98000 — 1 osztrák korona 0,2890 1 Boen. Air. peso 7755.— t esfhszl korona 620.— 1 dollár .............. 208:0.— 1 magyar korona 6 85 1 belga frank . 1030.— i bolgár léva . 120.75 1 olasz líra . . . 990,— t holland forint 8245 — 1 francia frank . 1250.— I norvég borona 3767.— 1 svájci frank . 3390.— 1 dán korona. . 3900.— I spanyol peseta 3230.— t svéd korona . 5545.— t lengyel márka 0.47 A zürichi devizaárfolyamok (Déli tizenkét órakor). 111/10 II1/9 100 csehszl. korona . 15.95 15.95 svájei frank 100 magyar korona. 0.173 0.17 ,. „ 100 német márka , . 0.0257 0,0260 „ „ 100 hollandi forint . 212.05 211.60 „ „ 1 dollár.................... 5 355 5.35 1 font sterling . . . 25 2125 25.18 100 francia frank. . 32.25 32.35 ,. „ 100 olasz líra .... 25.55 25.455 „ „ 100 belga frank. . . 27.90 28.15 „ „ 100 dán korona . . . 102 00 102,— „ * 100 svéd korona . . 142 50 142.— „ „ 100 norvég korona . 97 00 97 25 ., „ 100 spanyol peseta . 83.20 83.10 „ „ 100 BneD Air peso. 199.00 198 00 „ „ 100 jugoszláv dinár. 5 65 5 40 „ w 100 bolgár leva ... 3 075 3 — ., „ 100 osztrák korona . 0.00745 0.0074 „ „ 100 lengyel márka . 0.0125 0.0112 „ „ 100 román lei ... 2 20 240 Részvénytőke 3,000.000 Ke. — Tartaléktőke 1,500.000 Ke. — Igazgatóság: Prága, Marianska 2. sz. Vezi'rkéoviselet: Bratislava, Sturova ul. (Baross Gábor-u.) 9. sz. Főügynökségek: Kosice Hlavna ul., Luéenec, Komarno, Levice, Ipolske Sahi, Mnnkaőevo. Beregsas, Ilimavska Sobota és ezenkívül képviseletek Slovensko és Pod- karputska iíus összes nagyobb helységeiben, Conflnentólc biztosító rt. Prága 1073 a fontiére általános biztosító intézet. Mopesi csebsziovéfttai utódja az elemi agazatohra tanafkazólag A társaság foglalkozik a következő üzletága­zatokkal: tűz, jég, baleset, szavatosság (bezá rólag autoszavatosság és autórongálás), betörés, üvegbiztositás, szállítmány- és érték biztosítás a legjutányosabb és legkedvezőbb feltételekkel Minden helységben kerestetnek ügynö­kök vagy agilis üzletszerzők méltányos feltételek mellett. Jelentkezni a bra­tislava i vezérképviseletünknél lehet

Next

/
Thumbnails
Contents