Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-11 / 57. (210.) szám
wxmw >iu^w^^urjvcKh>^,vmEi*«iMPuan6w>hyaaDar*i3í»''jí:i Vasárnap, március II. >BWWjaBnWIMUMillM"l —IMM■mjtiwtrewr-'.r^-r.^.j.»r. r,**.r *>j*ama Jegyzékváltás lesz a torok béke igyében. London, március 9, Reuter jelenti Konstantinápolyból: A szövetséges főbiztosoknak átnyújtott angorai kormány jegyzék különféle könnyebb módosításokat tartalmaz gazdasági kérdésekbe. Úgy hírlik. hogy az angorai kormány álláspontja szerint a részletkérdések szabályozása csak a szerződés aláírása után következnék be. Valószínű, hogy jegyzékváltás lesz és csak ezután fognak a szerződés aláírása végett konferenciát összehívni. Törökország követeli hajéit és fegyvereit. Ingóra, március 10. (Havas.) A török ellenjavas latok kísérő jegyzékében a török kormány kijelenti, hogy a békeszerződést Lausanneban alá lehetett volna írni, ha a török delegáció számára engedélyezték volna a kért rövid határidőt. A jegyzék követeli, hogy a béke aláírása után az antant birtokában lévő hajó- és fegyverkészlet azonnal adassák vissza. Mit követel a török jegyzék ? Konstantinápoly, március 10. (Havas) Az angorai kormány jegyzéke kijelenti, hogy Törökország nem kíván a politikai intézkedéseken alapvető változtatást és csak a Caste- lorizo (a déli kisázsiai partvidéken fekvő görögök által lakott kis sziget) sziget, továbbá egyes kisebb szigetek, valamint Tenedos sziget fölött követeli a szuverenitást és a trádai határok lényegtelen megváltoztatását. A gazdasági intézkedésekre nézve azt a javaslatot teszi a jegyzék, hogy azokat a cikkeket, amelyekre nézve nem sikerül megegyezniük, töröljék. A jegyzék a konferencia újból való megkezdését javasolja és pedig egy európai városban, lehetőleg Konstantinápolyban. Kerenski az orosz rendszerváltozásról és a vörös hadseregről. Berlin, március 10. (Berlini szerkesztőségünk t ele főnje I ért té se): A berlini skandináv kőnyomatos tudisitója meginterjúvolta a Berlinbe érkezett Kerenskit. Kerenski kijelentette, hogy Szovjetoroszországot de facto azzal ismerték el a hatalmak, hogy meghívták több konferenciára. A de jure elismerés: azonban a legközelebbi időben nem. várható. A vezető államok ugyanis belátták, hogy Oroszországnak, mint vüágtfaktornak, nem lehet addig jelentősége, amíg a mostani rendszer uralkodik. Kerenski meg van győződve arról, hogy Oroszországban rendszer- változás következik be, amely azonban nem jelenti azt. hogy ez meg fogja dönteni a szovjet mai vezetőinek uralmát. Ha a szovjet mai vezetői a rendszerváltozást keresztülviszik, ha politikai szabadságot bztos'itanak, ha Lenin annyi szabadságot enged neki. amennyit ő adott Leninnek, a csak annyi szabadságot ad neki, amennyivel a cári uralom alatt bírtak, akkor hajlandó visszatérni Oroszországba és Oroszország újjáépítésében részt venni. Arra a kérdésre, hogy lehet c arra gondolni, hogy Oroszország katonai segítséget adjon Németországnak, kijelentette, hogy egy hadseregnek nemcsak bajo- nettekre, de nayiparra ás tudományos technikára is szüksége van. Egy olyan államban, ahol a szállítási eszközök hiányoznak, ahol nincsen ipar és nincsen tudományos technika, egyáltalában nem exisztálhat oly hadsereg, amely Európára nézve veszedelmes lehetne. Ha vannak németek, akik Oroszország segítségére számítanak, úgy ez azzal a pszichológiai ténnyel függ össze, hogy az ember szívesen hisz abban, ami után vágyódik. Az orosz hadsereg ma csak odabent védheti az urálimat és csak a környező államokkal szemben léphetne föl eredményesen, de nem idegen területen. Parisba utazik a lengyel külügyminiszter és a litván miniszterelnök Varsó, március 9. A Gazetta Warsaw- ska jelenti, hogy Skrzynski külügyminiszter — a Szejm folyosóján keringő hirek szerint — legközelebb Harisba utazik. Ez az utazás összefüggésben van a lengyelországi keleti határkérdéssel. Varsó, március 9. A litván kormánynak Szovje’toroszország közvetítő javaslatára adott válaszával kapcsolatban kownói litván politikai körökben úgy tudják, hogy Csicse- rin közvetítőként a norvég kormányt javasolja. Kownói jelentés szerint Galvaixanskas Irtván miniszterelnök a jövő héten Parisba megy, hogy a memeli konvenciót aláírja. A miniszterelnök Parisban marad a nagyköveti konferenciának a keleti lengyel határokról folytatandó tárgyalásai alatt, hogy ebben az ügyben Litvánia érdekeit megvédje. Kommunista JiciCíSíláiiá&ait. Belgrád, március 10. (JLigoszlávial szerkesztőségünktől.) Hirt adtunk róla, hogy a most folyó képviselőválasztási hadjárat alkalmával a jugoszláv kormány kíméletlen eszközökkel lépett föl egy uj szocialista párt, az úgynevezett „független munkáspárt" ellen, amelyet minden módon es eszközzel eltiporni és megsemmisíteni igyekezett. A hatóságok — mivel a kormány a pártot a kommunista párt felújításának tekintette — mindenütt az államvédelmi törvény- szigorú paragrafusait szedték elő a párt agj- táckljának és szervezkedésének letörésére. A párt agitátorait — akik Iegtöbbnyire a volt kommunista képviselők soraiból kerültek ki —- egyremásra tartóztatták le; az agitációs irataikat és választási nyomtatványaikat elkobozták, lefoglalták és megsemmisítették és ezernyi más módon igyezkeztek lehetetlenné tenni azt a pártot, amely a politikai merényletek és orgyilkosságok révén tett bizonyságot arról, hogy nemcsak orosz pénzzel és orosz eszmékkel, hanem a módszereiben is oroszosait dolgozik. Ennek ellenére azonban föltűnő szívóssággá I és lankadatlansággal dolgoztak Moszkva és Bécs jólpénzelt jugoszláviai ügynökei Két magyarnyelvű lapot is indítottak hamarosan a választási agitáció lebonyolításira (a ..Szervezett Mnnkás“-t Beigrádban és az „Elöré"-t Újvidéken), ezenkívül több szláv- nyelvü lapot is adtak ki. Egyre-másra adták be ezenkívül jelölt-listáikat, amelyeket a hatóságok mindenütt visszautasítottak. A kormány ugyanis határozottan eltökélte magában, hogy a jugoszláviai bolsevikterjeszkedésnek, amely közel két éves pauza után most újra mind erősebben és föltünőbben kezd megnyilvánulni, energikus kézzel véget vet s az egykor földig lerombolt kommunista- pártot soha többé nem hagyja föltámadni. A múltban történt kommunistaüldözések ugyanis annyi kellemetlenségébe; fáradtságába és — ami a fő — költségébe kerültek az államnak, hogy szinte fölértek egy szerényebb hadjárattal. A Sándor király ellem merénylet tettese, Sztejics Veliszláv ellen lefolytatott szenzációs bünpör pedig megmutatta, milyen sors vár arra az országra, amely süketen és vakon hagyja szervezkedni és erősödni határai között a bolsevik! veszedelmet. Már-már úgy Játszott tehát, hogy a jugoszláviai kommunisták okvetelenkedéseit és fészkelődéseit a kormány hallatlan energiája örökös némaságra kárhoztatja, amikor egy olyan intézkedés látott napvilágot, amely úgy hatott, mint a bomba. Vujicsics Mii órád belügyminiszter ugyanis rendeletet adott .ki a március 18-án tartandó választások és az ezeket megelőző agitáció és korteskedés tisztaságáról és elrendelte, hogy bármelyik pártot egyforma jogok illetnek meg, egyik sem élvezhet több jogot, mint a másik. Ez a rendelet tehát azt jelenti, hogy az úgynevezett „független munkáspárt" választási mozgalmát sem szabad akadályozni és gátolni senkinek, hanem azt mindenütt megengedni és tűrni kell. Ez a meglepő intézkedés óriási csodálkozást keltett az országban s természetesen sok kritikára és szóbeszédre ad alkalmat. A valóság azonban mégis csak az, hogy most már a kommunisták szabadon és nyíltan szervezkedhetnek és terjeszkedhetnek. Ezt meg is teszik és gőzerővel dolgoznak a választási agitációjukon. A számukra jó talajnak tetsző városokban sorra beadták már jelölő-listáikat, amelyeket a hatóságok most már el is fogadtak. Különösnek tetszik talán, de a választási helyzetét alaposan és megbízhatóan ismerő politikusok szerint a kommunisták győzelmei nem a nagy városokban, a túlnyomóan értelmiségi lakosság között lesznek, hanem a teljesen kulturátlan, vad és istenhátamögöfti montenegrói, macedón és albán vidékeken:, ahol jóformán nem is fog más párt mandátumhoz jutni, mint a bolseviki párt. Zágrábi és belgrádi kommunista agitátorok hálójába kerültek már teljesen ezek a nagy darab, ősállapotban levő földek, ahol csupa elégedetlen, a békeszerződés által rosz- szul elhatárolt nép lakik. Ennek a félvad népnek mindegy, melyik és milyen nevű párthoz szik. a fő az, hogy az a párt fölforgató, államromboló eszméket adjon a programiában. Ezekből pedig túlontúl böségeskedik a bolsevikok iszákja . . . igen tájékozott és alaposan informált jósok á független munkáspárt győzelmét 8—10 mandátumra becsülik, valószínű azonban. b0gv ennek a kétszeresét fogiák learatni a v-rnmünisíá'k, Beavatott egyének tudni vélik a kormány hirtelen és váratlan frontváltozásának okát a kommunistapárt szabad mozgását illetőleg, Ezek szerint a kormány csak ki akarja ugratni az ismeretlenség homályából az aktív és eddig még meg nem jegyzett bolsevikokat, hogy aztán a választások után az államvédelmi törvény teljes könyörtelenségével fogdostassa össze Valamennyi, mint másfélévé is tette. Akár így van, akár nem. a jövő megmutatja maid, mi célja volt Pasicséknak a kommunistáknak tett koncessziókkal. Péchy-Horváth Rezső. LN}a9G®99QeeeéooeeÓ0eeeooeGeoG9e9 a kormaim koaitdöfosak válsága. A Yrhajns-ky- csoport a koalícióból uralkodó oligarchiáról. Prága, március 10A cseh szocialista pártban a keddi viharos ülés után bekövetkezett szakadás máris érezteti a hatását, mert a koalíciós pártok körében szemmel láthatólag attól félnek, hogy a szakadás alááshatja a koalíciónak eddig is nagyon gyönge többségét. A kormánypárti lapok ugyanis állandóan arról írnak, hogy a koalíció a parlamentben csak 152 szavazattal rendelkezik, inig az ellenzéki pártoknak 133 szavazatuk van. Bizonyos ellenzéki körökben azzal .számolnak, hogy a többség elaprózódása arra kényszeríti majd a kormányt, hogy kiírja az uj választásokatA négy disszidens nyilatkozattal fordult a nyilvánossághoz és elmondja, hogy a demokrácia elvéi a hivataínokkormány óta áífettdóan megsértették azzal, hogy öt ember bírálta felül a kormány javaslatait, amelyeket a magas bürokrácia névtelen embere} készítettek. A pártban az oligarchia ütötte fel a fejéi. Ez az oligarchia megbontotta a demokratikus szervezeteket és előkészítette az állam válságát. A disszi- densek ezért nem tudtak tovább hallgatni és kénytelenek voltak az oligarchia arcáról letépni az álarcot. A nyilatkozat elmondja, hogy a párt 1922 szeptember 28-án úgy határozott, ho-gy semmiféle, kivételes törvényhez hozzá nem járul és nem engedi meg, hogy az alkotmányban biztosított szabadság jogokat megsértsék. Úgy hírük, hogy a disszidensek a Brodeczky-féle centrista párthoz szándékoznak belépni. MníflK pfispáhái idtoszi BHSZlRSZkÖ. Beregszász, március 10. (Saját tudósitónktól.) A hónapok óta vajúdó ruszmszkói református egyházkerület a megvalósulás stádiumába lépett. Már csak néhány hét választ el attól, hogy a ruszin- szívói reformátusoknak püspökük lesz, mivel ennek minden akadálya elsimul tnak mondható. A püspökségre három komoly jelölt van: Biky Ferenc helyettes püspök (mint legidősebb lelkész), Bartók Béla munkácsi eperjes és Komjáthy Gábor lelkész. A püspökválasztás elrendelésére március 8-án hetvenkilenc egyház száz tizenihat küldöttje jött össze Beregszászban. Biky Ferenc helyettes püspök beszámolt a szervezés eddigi eredményeiről. Eszerint az egyházkerület állami szubvenciójának ügye elintézést nyert. Az állam ugyanis százezer korona évi segélyt biztosított. Megoldották a tizenhárom ungmegyei egyházközség ügyét is. Ezek eddig Szlovenszkóhoz tartoztak, most visszacsatolták őket Ruszin- szkóhoz. Eljártak a kiutasított lelkészek érdekében és végül az ungvári kormányzóság részéről biztosítékot kaptak arra. hogy a kormányzat tiszteletben fogja tartani az egyházkerület autonómiáját. •A közgyűlés elrendelte a választást egy püspöki, egy főgondnoki, egy világi főjegyzői. négy egyházi és négy világi tanácsbírói, egy egyházi cs egy világi aljegyzői, továbbá két tani tó-képviselői állás betöltésére. A szavazatokat tartalmazó jegyzőkönyveket szabályszerűen lezárt borítékban Szutor Jenő beregszászi református lelkészhez kell küldeni 1923 április 15-ig. A szavazatokat 1923 április 15-én a beregszászi lelkész! irodában a kijelölt bizottság fogja felbontani. A községi választások. A Lidove Noviny jelenti, hogy a községi választásokat, a nyári szünetben fogják megtartani és pedig előreláthatóan augusztustól októberig. Előbb azonban a parlamenttel pl akarják fogadtatni a községi választási törvény novelláját, amely elsősorban a katonai választójogra vonatkoznék- Úgy hírlik, hogy a törvény •megváltoztatása részére a többség már biztosítva van, mivel a cseh polgári pártokon kívül állítólag a német képviselők is a módosítás mellett vannak, úgy hogy a szocialista pártok szintén nem helyezkedhetnének visz- szautasitó álláspoútra. HmPIÜIüEÜ \ ©tv© . Egy frankfurti lapban olvasom a hirt, hogy Nagy István mozizorigorás -Budapesten megőrült. Schubert H-moll szinfóniáját ötven délután és este játszotta a moziabn . . . beleőrült. Nem tudom, igaz-e ez a hír. Budapesti lapban nem olvastam róla semmit, de nem lehetetlen, hogy a betűkön versenyautó szemem nem állott meg Nagy István apró tragédiájánál. Alapjában véve mindegy hogy igaz, vagy nem igaz.. Abba, ami Nagy Istvánnak a mestersége volt, hogy ötven délután és este százötvenszer verte ugyanazt a taktust, ugyanazt a melór diát a fakó hangú mozizongorán, hogy nem birt már a zebrás biílentyüsorra nézni.- de bámult közben a sötétbe, amin keresztülszaladt a szürkés, ■ezüstös fényháromszög, a lepedőre is odanézett néha. ahol vonaglott és viharzott egy raffinált tragédia, az első olcsó sorokba is elküldte a pillantását, ahol mindég mások ültek, mindég más párok, de mindég összesimnlva ... az életnek ebbe a vekkeres lecsengetésébe, a mindennapnak mechanikájába bele lehet örülni. Nem kell hozzá más, csak egy grammal több abból a csalódásból, ami mindenkit elér, aki valaha. egy tapodtat tett az élet színes ruhás kurtizánja: a művészet után, egy parányival megstó- íoltabb fefstímmolása az idegliuroknak. a kenyér- kereset undorából valamivel több, a leszek még valaki hitéből valamivel kevesebb. Szomorú és a nem mindpnnapisájával furcsa ez a tragédia, de nem érthetetlen. Ha nem is jutunk el mindnyájan ahhoz a szomorú állomáshoz, ahová Nagy János eljutott, a tragédiáját átszenvedjük kisebb és nagyobb dózisokban. néha csak félsóhajtva, de olykor Iclketboníóan vergődve mindnyájan, akikből gépet, óramüvet, gramofont és veklit csinált az élet. Mert hányszor érezzük azt, hogy ió volna nem csinálni azt, amit csinálunk.. Az egyiknek jó volna gyepen beverészni. selymes fűre hajtani a fejét és nem állni a rőföt tartó pult mögött és métert mérni a szövetből, v-my selyemből és kínálni és dicsérni és a bolt porában elsziirkitem az életet. A másiknak jó volna, ha nem kellene más ember jaját végighallgatni és a recept keskeny papiroshazugságával esitUgatni egy lélek félelmét a haláltól, a harmadiknak más ember piszkos dolgait kipucolni a fiskáüsság sm'rg- lipapirosával, a negyediknek itt szakig:-In! körülöttem a kávéháziban és vizet adni. ha intek neki és összekeresni az állványokat, székeket, ha eszembe jut, hogy el kellene olvasni mit ir a Kölnisciie, vagy a Szimpiicissimus. Es nekem is jobb lenne, ha játszhatnék azzal a színes üveggolyóval.. a. régen magamban hordott -nagy teái val, amiből ha dráma lesz. elképed a világ, Tuti olyan szép, hogy szavakkal, tollal és ceruzává nem lehet hozzányúlni. Jobb lenne, mint az európai politika gramofonjának lenni, percre írást ad u a percre betűket sorakoztató embertársammá.:, mindég ától zéig variálni a betűket a fejembe:’,, vagy nézni, hogy ütögeti a billentyűket v.z az embergép. aki talán csak azért nem bolondult meg eddig az írógép inelóniátlan kattogásába, mert a a húszéves s a húszéveseknek van még a lelkűkben elég melódia, mely erősebb, mint a gv- kattogás. Nagy Jánosnak is jobb lett volna árra a billentyűre ütni. aminek a hangja belecsendűl n le kébe. mint arra, amit Schubert adott k: parancsként neki. De az élet nem engedi ezt, az élet mo- zizongorásokat csinál belőlünk. . . -crV';:'!'r a megbolonclulás'r. (A prágai meíeorologiai intézet jelentése,} Idöjósfás: A változó ktöiárás továbbra is tartan: fog északkeleti szelekkel. — (Az u.i pozsonyi minisztérium iskolaügyi referátumának ui vezetője*) A hivatlos ‘lap ho-Inanl száma közli, hogy az iskokiügyi miniszter Fol- preöht' József dr-t, a pozsonyi miniszter hun tsko- bitgyi referátusának vezetőjét állásától felmentette és a referátus vezetésével Maska Ferenc miniszteri tanácsos, prágai tanfelügyelő: bízta meg. A szenátus keddi ülése. A szenátus keddi ülése csak formális jellegű lesz. mivel néhány második olvasáson kívül csak egy mentelmi ügy és a kcpviselőháznak egy ha- táridőmeghosszabbitás iránti kérelme van napirenden. Ezen az ülésen fogják kiosztani a ren-dtörvényja vast a to t az alkotmányjogi bizottságnak. — (Tisztiéitás a komáromi református egyházmegyében.) Karnál-oniból jelenti tudósítónk, hagy a komáromi református egyházmegyében március 8-án bontották fel a tisztikarra beérkezett cgyhá’ziköizségi szavázatokat. Esperes lett Qyaíokay László ncmesócsai leláoész. gondnok! Erdélyi Pál! dr. egyetemi tanár, egyházi főjegyző: Varga Sándor komáromi lelkész, világi lejegyző: Moháesy János dr., egyházmegyei aüegyz-o- Győ- ry Elemér li.eté.nyl lelkész, világi aljegyző: Szijj Ferenc dr., egyházmegye-' taatácsfórák: Boross Kálmán, Csiba Tanrc, Fkeís Sándor, Gáifiv Géza, Rácz Elemér. Sándor Benő. Soós Károly lolh Káinnál! (Be álki), Varga Sándor 'otkészek.. l ii’ön Ksiiigniotnd, Füssy Kálmán, Craál Gyula dr.. Ke- nessey Kálmán dr.. Kiss Jenő dr.. Mohács'- János dr.. Nagy Sándor, Sohmiidt Imre. Szijj Ferenc dics Zsindely Ferenc világiak. Egy 'elkészi tanács- bírói tisztségre uj szavazást rendeltek c.« Morvvá Mihály és Nemes Kaknán lelkész között.
