Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-11 / 57. (210.) szám

2 Vasárnap, március 11. viselő ugyanis a Londonba küldött jelenté­sében mindenfcelött a kővetkező három kereskedelmi könnyítést követeli: 1. Átmeneti forgalom az áruk részére Anglia és a meg nem szállott Németország között, a megszállott Németországon keresz­tül 2. Átmeneti forgalom az áruk részére az angol megszálló róna és a meg nem szállott Németország között. 3. A Rajna nemzetközi forgalmára vonat­kozó szabályok nhegváltoztafása. Á svédek a Rwhrmeg szállás ellen Berlin, március 10. (Berlini szerkesztősé­günk telefon jelentése): A Berliner Tageblatt stockholmi tudósítójának fóliától cikket közöl arról, hogy milyen hatást váltott ki a Ruhr- akció Svédországban. A cikk megállapítja, hogy az egész svéd sajtó pártárnyalati kü­lönbség nélkül a legélesebben elítéli Poincaré erőszakos politikáját. Még azok a lapok is, amelyek eddig az antantot támogatták, elí­télően nyilatkoztak az akcióról és Poincaré visszalépését ajánlják. Tudvalevő dolog, hogy a svéd püspökök tiltakozó levelet in­téztek Poincaréhoz, melyre Poincaré cinikus választ adott. De ezertkrvül egyes testületek is rendeznek tiltakozó gyűléseket a francia eljárás ellen és gyűjtések is indultak a ruhr- vidéki lakosság segélyezésére. Német válaszok a francia sárga könyvre Berlin, március 10. Wolb-jelenifiés szerint a francia sárga könyv áffitásair&J nézve BeTgmaiia áSamtitk'áx kijeíeriiti, hogy a német kormány 1922 december 31-én értesítette a szövetségesek kor­mányait, hogy Bergnnanut megbízták, hogy a párisi konferencián, ha a szövetségesek kívánják, a német jóvátét-eM tervet terjessze elő és szóibeíl- Ieg okolja meg. A konferencia megszakításáig azon­ban hiába várt az értesítésre, hogy ezt az áutaai kormányai kivárnatosnaik tartják. Kloedcner Sil- ver-berg és Síin nos kijelentőik, hogy a mu-It év nyarán és decemberében a kormány kívánságára li ,i! aratóik voltak tüzelőanyagok szállításáról a francia vas-iparral tárgyaik*!, s ezáltal a gazdasági .megegyezést kezdeinényezns. Politikai tárgyiaüá- sokat azonban sem külön, sem együttesen a né­met kormány tudtán ki-vü! nein folytattak. Ro- seniberg dr. kűlügymintsztér megállapítja, hogy a Franciaországgal vtió együttműködés szándéka az angol kormány előtt nem volt ismeretlen, sőt az angol kormány Európa békéje érdekében me­legen üdvözölte ezt a tervet. Ezért bízta meg a kormány az említett három nagyiparost, hogy s» gazdasági megegyezés alapjait létesítsék, Poin- c i.ré elutasította e tárgyalásokat. Németország a moratóriumi javaslatban is hajlandónak ma tago­zott az újjáépítéshez szükséges szállj fásokat a moratórium ideje alatt is teljes!térni. A német ssociáldemokraiák obstrnkciőja Berlin, március 10. (BerMni szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A német szociálde­mokrata párt tegnap a birodalmi gyűlésen obstrukcióí kezdett az adótörvényeknek a pénzértékcsökkenés következtében szüksé­ges módosításáról szóló javaslatnál, mert javaslataikat elutasították. A polgári pártok körében az obstrukció nagy izgalmat kel­Női arcképek. Irta: Mécs László. A P-A--' v.*..-.’ar Hírlap részér? rr ve ' -u-s. I. Jutka. Gondoljatok a györinek-inárciusra, midőn már nincs tél s még nincsen tavasz, midőn még április, a vad kamasz, nem pályázik a „duhaj" titulusra. Midőn még minden lassan terveződig a mindenség méhében, mint remény: pacsirtádéi a felhők peremén s a sok szirom-szin kéktől fűzfa-zöldig. A március szelíd ibolyaszeunmel kék égen bárányfellegekre néz* Födálmok nyílnak, nincs helyünkbe r>: ele méhek ?esnek rájuk szerelemmel. A kis .Judit csak márciusi álom, álmokba burkolt csöpp ember virág: s ha szól, olyan, mint zsendüJö csirái:, vagy lepke-tánc hajnalló rózsaszálon. Egy három éves furcsa csermely-élet, amint Siralmak Völgyén megjelent: csacsog, csobog, nem sejti a jelent s azt sem, hogy egyszer ében tóba téved... Mond értelmest telítve sok bolonddal, megmászik asztalt, ágyat és díványt. Az apja író s míg e csöpp leányt elnézi, lelke küzd viharzó gonddal. Ha megjövök, rögtön nyakamba lendül s kacagva mondja: „Most a bácsiba 3%i{WJÍA(?Z4£7tÍRMP iskolaévünk a csck-szlovák mmm propaganda mcgvlláglfásában. iett és azt külpolitikai szempontból igen ve­szedelmesnek minősítik. A mai Vorwarts igyekszik magyarázni a párt álláspontját és azt mondja, hogy a tegnapi obstrukció csak intőjel akart lenni a kormány számára. A kormánynak számolnia kell azzal, hogy a szociáldemokrácia és a szakszervezetek a német külső politikának legerősebb expo­nensei és a védelmi harc legszilárdabb ha­talmát alkotják és ezért a belső politikában is figyelmet érdemel minden akarata. Kivetették a németekre a légenyporciót Páris, március 10. A jóvátétel! bizottság tegnapi üléséről kiadott kommüniké szerint három szavazattal egy szavazattartózkodás ellenében elhatározták, hogy az április 30-ig tartó átmeneti időszakban Németország kö­teles Franciaországnak kétezer tonna le­gényt amóniákszulfát alakjában, továbbá Olaszországnak ezerkétszáz tonna légenyt, Belgiumnak ezer tonnát szállítani 1923 má­jus 1-tőí 1924 április 30-ig hatvanezer tonna Iégeny lesz szállítandó ama mennyiségen kí­vül, amelyet a francia kormány közvetlenül igénye] Németországtól. (Érdekes jelenség, hogy a bizottság angol képviselője mindkét határozathozatalnál tartózkodott a szava­zástól.) Magrmot is ott lesz Brüsszelben Páris, március 10. (Havas) Maginot had­ügyminiszter a Rukrvidékre utazótt, hogy Degoutte tábornokkal tárgyalásokat folytas­son. Onnan Brüsszelbe megy és részt vesz a hétfőn megtartandó francia-belga miniszteri tanácskozáson. A vasutasok kötelesek vizsgázni a hiva­talos nyelvből. Megírtuk, hogy a kormány rövidesen kiadja a nyelvtörvény végrehajtá­si rendeletét és azt is, hogy a vasutakra néz­ve adnak ki külön rendeletet, még pedig még a nyeívrendelet kibocsátása előtt. A vasut- ügyi minisztérium hivatalos lapjának tegnapi számában ezt a rendeletet közzé is tették. A rendelet értelmében minden vasúti al­kalmazottnak 1924 május 31-ig szóban és Írásban d kell sajátítania a cseh-szlovák nyelvet. A szolgálatba való fölvétel előtt minden alkalmazott vizsgára köteles jelent­kezni. Azok, akik ideiglenes minőségben oly helyen nyernek beosztást, ahol sem írásbeli, sem távírdái, sem pedig telefonszolgálatot nem kell teljesítem, nem kötelesek vizsgát tenni. A vizsga alól föhnetrthetők azok is, akiknek 1920-ig legalább huszonöt szolgálati évük volt s az állami vasutigazgatóságok- nak lehetőleg olyan helyen kell alkalmazni őket, ahol a hivatalos nyelv tudása nem fel­tétlenül szükséges. A rendelet kiadása előtt fölvett alkalmazottak közül nem kell vizs- gázniok azoknak sem, akik tanulmányaikat vagy azoknak hat utolsó évét cseh vagy szlovák iskolában végezték, továbbá, akik legalább egy szakvizsgát cseh vagy szlovák nyelven tettek le s végül azok is, akiknek írásbeli és szóbeli nyelvtudását hivatali elöl­járójuk igazolja. Prága, március 10. A szlovenszkói magyarság legfájdalma­sabb sebét, nemrég még oly virágzó kulturá­lis életének mai helyzetét minden magyar ember jól ismeri. Minden magyar ember kellő értékre fogja leszállítani azt a kommentárt, amellyel a cseh-szlovák külügyi propaganda kíséri iskolaügyünknek szomorú helyzetét. E kommentár igy szól: — A mellékelt statisztikából bizonysá­got szerezhetünk arra nézve, hogy a ma­gyar tannyelvű szlovenszkói isolák száma nemcsak, hogy megfelel a magyarság számbeli arányának, hanem ezt még felül is múlja ... A cseh-szlovák köztársaság­ban élő nemzetiségek hozzátartozóinak ab­szolút szabadságában áll, hogy isolákat és intézeteket alapítsanak és azokra felügyel­jenek. Ezt a jogukat semmi sem korlátozza. A kisebbségek persze ezt a jogot nem ve­szik igénybe, úgy hogy az államot az a törekvés irányítja, hogy a kisebbségeknek iskolákat és nyilvános intézeteket adjon és e tekintetben megjavítsa azokat az állapo­tokat, amelyek a neki futott területeken uralkodtak a régi monarchia alatt. A cseh­szlovák köztársaság egész területén lehető­vé teszi a nemzeti kisebbségeknek, hogy saját anyanyelvükön tanuljanak és pedig nemcsak az elemi iskolákban, hanem a pol­gári-, közép- és főiskolákon is, ha a béke- szerződés úgy intézkedik, hogy ez a jog a kisebbségeket megilleti mindama városok­ban és járásokban, ahol a nem cseh-szlovák nyelvű állampolgárok nagyobb tömege la­kik, úgy a cseh-szlovák kormány az ér­vényben lévő törvények alapján ezt a le­hetőséget mindenütt biztosítja a kisebbsé­geknek, ahol legalább negyven iskolaköte­les gyermek van. Másképpen szólva, a cseh-szlovák köztársaság lehetőleg tág mértékben teljesítette azokat akötelezett- ségeket, amelyeket a békeszerződés előirt. Iskolaügyi viszonyainknak ezt a kom­mentárját olvashatjuk a kormány népszövet­ségi memoárjának ama füzetében, amely a cseh-szlovák köztársaságban uralkodó isko- tla,ügyi és művelődési viszonyokról szól. E kommentár minden mondata hemzseg a va­lótlanságoktól. Számtalanszor volt már al­kalmunk rámutatni arra, hogy a magyarsá­got számbeli aránya szerint minél magasabb típusok felé haladunk az iskolai rendszerben, annál inkább megfogyatkozik a magyar isko­lák száma, míg a főiskolákban egészen ki­vesz a magyar szó. Ezért fölösleges volna a magyar közvélemény előtt bővebben polemi­zálni a kormánynak azzal a merész állításá­val, hogy a magyar tannyelvű szlovenszkói iskolák száma felülhaladja a magyarság szám­beli arányát. A kormány azzal, hogy nem en­gedte meg, hogy a kassai katolikus egyház saját költségén tartsa fönn a premontrei gimnáziumot, a férfi- és női tanítóképzőt és a női gazdasági iskolát, azután azzal, hogy nem engedte meg a ruszinszkói magyarságnak hogy saját költségén reálgimnáziumot létesít sen és lefoglalta azt az alapítványt, amely© a Drugeth grófok létesítettek a magyar okta­tás céljaira, már eleve megcáfolta emlékiratá­nak azt az adatát, hogy a nemzeti kisebbsé geket semmi sem korlátozza abban a joguk­ban, hogy saját költségükön létesítsenek isko­lákat és egyéb intézeteket. Az iskolatörvém valóban úgy rendelkezik, hogy ahol négy vei magyar iskolaköteles gyermek van, ott ma­gyarul kelj tanítani, de ezt a törvényt a kor mány hatóságai Szlovenszkóban és Ruszin szkóban nem hajtják végre. A kormány válasza bőséges statisztika anyaggal igyekszik bizonyítani ez állításait Ezek az adatok jórészt megegyeznek egy Si- korsky nevű szerzőnek „Das Schuhvesen ii de.r Slovakei** címen Pozsonyban 1921-bei megjelent brossürájának adataival, amelyeke a magyar sajtó már elégszer megcáfolt. A: emlékirat statisztikai anyagának megbízható­ságát a legjobban jellemzi a következő körül meny. A magyar iskolaügynek a helyzetéve nemcsak a most ismertetett füzet foglalkozik hanem azok a Szlovenszkó és Ruszinszkí közállapotot rajzoló külön füzetek is, amelye­ket a legközelebb fogunk ismertetni Az egyik helyen 822 magyar iskoláról van szí Szlovenszkó területén, egy másik hely 76. magyar, 3 magyar-szlovák-német, 26 szlo­vák-magyar, 2 magyar-német iskolát tűnte föl. Ezek szerint az adatok szerint tehát 793 nem pedig 822 iskolában tanítanának Szloven­szkóban magyarul. Egy harmadik helyen vi­szont az emléikrat 123 magyar iskolát muta ki Ruszinszkóban. Tévedésre sem gondolha­tunk, mert ha ezt az utóbbi számot hozzáad juk a szlovenszkói füzetben kimutatott 762 illetőleg 793 iskolához, úgy az eredménynél 885-nek, illetőleg 916-nak kellene lennie, nők: az a füzet, amely az egész köztársaságbal uralkodó iskolaügyi helyzetről számol be csak 822 magyar iskolát mutat ki az égés: köztársaság területén. Az adatoknak ez a; egybevetése eléggé rávilágít azok megbíz­hatatlanságára. A legjobb azonban az, hogy ; szlovenszkói füzet 95 ruszin-német iskola mutat ki, noha nagyon jól tudjuk, hogy német- fuszin iskola Szlovenszkói! egy sincsen, mer; nem is lehet, hiszen németek és ruszinok Szlo­venszkóban sehol sem laknak oly tömegeset egymás mellett, hogy vegyes elemi iskolákr: volna szükség. Ezeket az adatokat — úgy hisszük — könnyű lesz megcáfolni és a külföld látni fog­ja, hogy prágai kormány milyen képet fösi neki a nálunk uralkodó állapotokról. gaarnriwi i » nniw—K—aa»w—1íimm i itmtmwmmKBasauaimuHBBBZBm Amerika és a nemzetközi tönrén^eli London, március 10. A Daily News New Yorkból liirt közöl,mely szerint Johnson sze­nátor, aki Európába készül, erőteljesen ál­lást foglalt az ellen, hogy Amerika a hágai nemzetközi törvényszék munkájában részt vegyen. , ! bolondultam, mert szép a baesika." I Közben kihúzza a cukrot zsebembiik ; Tanít symmizni, énekel, babával ; babrálgat, majd elszunnyad csöndesen, S mig elnézem újdonsült kedvesem, nagy eszmékről beszélünk az apával. ; Egy márciusi furcsa csermely-élet, j amint Siralmak Völgyén megjelent. ! Most álmodik, nem sejti a jelent ; s azt sem, hogy egyszer ében tóba téved. Liliké. Sudárba szökkent szép amaszlány alig látott tizenhárom tavaszt tán, de már szeméből május integet. Éhes szemekkel szívja a világot, sok farkasvermet és ravaszdi lápot át-átrepül aranyló szárnyakon. Az életnek ezer a zűrzavarja: koporsója, virágja, bús avarja ...s ö nem fát csak virágot s csillagot. Ho l őszi tarlók várnak a felnőttre: | ott zengő bokrok bontanak előtte sok szirmos álmot s füttyös víg rigót. Zengő bokrok közt lépdel táncos lábbal s egyszer se jött még össze a halállal I s nem döbbent rá még semmi szakadék. ifjú források útnak indulását, íavaSzkert zárján kulcs csikordulását zenéli szíves, mint a fecskeszáj. A hittan és irodalomtanárba „szerelmes** már, mert itt a bakfisnyájba ez a divat s vagy öt színészbe is. Hetenként ad túl minden „ideálján** J — de nagy ösztön-bozótba titkos táján sejtelmek bokrán szól egy kis madár. Nem látni biztosan sem rnadárt, se fészket, csak álmok mélyén fucsán fütyörészget és énekétől néha Sírni kell. És néha hirtelen nagyot kacagni, megint könnyezni, gyorsan elszaladni s anyja szól: „Nem értem ezt a lányt . . Egy szomorú fiatal asszony. Tűzhely telén sok titkos árva: j ha fáit a szivünk, i kiballagtuiik a kis tanyára. j Öreg legények összebújtunk, szines szavakból sok szappanbuborékot fujtunk. Daloltunk, tréfáltunk, nevettünk, szivünk virágzott, mihelyt a kis napocska feltűnt: öreg legények ifjú napja: egy gyerniekasszony gödrös mosolygó arculatja. Ott édlesült körfilbecézve a kis szalonban: mint nagy kehelyben mézek inéz Párnás kezének apró ujja, a gyöngyvirágos, ritkán pihent ölébe bu}va: a zongorán futtatta őket s öreg legények leikére délibábok nőttek. Olyan vidám volt néba-néha, hogy féltem olykor: e május-Iélek hátha léha? Most már tudom: asszony, vagy ember el nem kutyulhat: ki telve van sok érzelemmel. Ki telve van dalos malaszttal: mocsár lidérce olyat hiába hí, marasztal. . . . Azóta messze elkerültem a kis tanyától, de lelke sokszor jár körüliem­Kinek a szive még nem érett a szenvedésre: i lassan megérlelfk az évek. Hogy semmi érzést ne mulasszon: a szenvedésre tért ád a vidám ifjú asszony. Vlrraszt. vigyáz egy uj bölcsőre s szflárdan vallja, hogy minden volt érzése dőre. Egy uj Élet pióca-száját mellére rakja, hogy mind kiszívja híres báját. Már hátfájdalmak által járták s fejére szőtték az anyaság szent glóriáját . • . J§ maúwox áondofotnaft «■ ml íapunft <ai Ikonttodéjaf

Next

/
Thumbnails
Contents