Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-11 / 57. (210.) szám
2 Vasárnap, március 11. viselő ugyanis a Londonba küldött jelentésében mindenfcelött a kővetkező három kereskedelmi könnyítést követeli: 1. Átmeneti forgalom az áruk részére Anglia és a meg nem szállott Németország között, a megszállott Németországon keresztül 2. Átmeneti forgalom az áruk részére az angol megszálló róna és a meg nem szállott Németország között. 3. A Rajna nemzetközi forgalmára vonatkozó szabályok nhegváltoztafása. Á svédek a Rwhrmeg szállás ellen Berlin, március 10. (Berlini szerkesztőségünk telefon jelentése): A Berliner Tageblatt stockholmi tudósítójának fóliától cikket közöl arról, hogy milyen hatást váltott ki a Ruhr- akció Svédországban. A cikk megállapítja, hogy az egész svéd sajtó pártárnyalati különbség nélkül a legélesebben elítéli Poincaré erőszakos politikáját. Még azok a lapok is, amelyek eddig az antantot támogatták, elítélően nyilatkoztak az akcióról és Poincaré visszalépését ajánlják. Tudvalevő dolog, hogy a svéd püspökök tiltakozó levelet intéztek Poincaréhoz, melyre Poincaré cinikus választ adott. De ezertkrvül egyes testületek is rendeznek tiltakozó gyűléseket a francia eljárás ellen és gyűjtések is indultak a ruhr- vidéki lakosság segélyezésére. Német válaszok a francia sárga könyvre Berlin, március 10. Wolb-jelenifiés szerint a francia sárga könyv áffitásair&J nézve BeTgmaiia áSamtitk'áx kijeíeriiti, hogy a német kormány 1922 december 31-én értesítette a szövetségesek kormányait, hogy Bergnnanut megbízták, hogy a párisi konferencián, ha a szövetségesek kívánják, a német jóvátét-eM tervet terjessze elő és szóibeíl- Ieg okolja meg. A konferencia megszakításáig azonban hiába várt az értesítésre, hogy ezt az áutaai kormányai kivárnatosnaik tartják. Kloedcner Sil- ver-berg és Síin nos kijelentőik, hogy a mu-It év nyarán és decemberében a kormány kívánságára li ,i! aratóik voltak tüzelőanyagok szállításáról a francia vas-iparral tárgyaik*!, s ezáltal a gazdasági .megegyezést kezdeinényezns. Politikai tárgyiaüá- sokat azonban sem külön, sem együttesen a német kormány tudtán ki-vü! nein folytattak. Ro- seniberg dr. kűlügymintsztér megállapítja, hogy a Franciaországgal vtió együttműködés szándéka az angol kormány előtt nem volt ismeretlen, sőt az angol kormány Európa békéje érdekében melegen üdvözölte ezt a tervet. Ezért bízta meg a kormány az említett három nagyiparost, hogy s» gazdasági megegyezés alapjait létesítsék, Poin- c i.ré elutasította e tárgyalásokat. Németország a moratóriumi javaslatban is hajlandónak ma tagozott az újjáépítéshez szükséges szállj fásokat a moratórium ideje alatt is teljes!térni. A német ssociáldemokraiák obstrnkciőja Berlin, március 10. (BerMni szerkesztőségünk telefonjelentése.) A német szociáldemokrata párt tegnap a birodalmi gyűlésen obstrukcióí kezdett az adótörvényeknek a pénzértékcsökkenés következtében szükséges módosításáról szóló javaslatnál, mert javaslataikat elutasították. A polgári pártok körében az obstrukció nagy izgalmat kelNői arcképek. Irta: Mécs László. A P-A--' v.*..-.’ar Hírlap részér? rr ve ' -u-s. I. Jutka. Gondoljatok a györinek-inárciusra, midőn már nincs tél s még nincsen tavasz, midőn még április, a vad kamasz, nem pályázik a „duhaj" titulusra. Midőn még minden lassan terveződig a mindenség méhében, mint remény: pacsirtádéi a felhők peremén s a sok szirom-szin kéktől fűzfa-zöldig. A március szelíd ibolyaszeunmel kék égen bárányfellegekre néz* Födálmok nyílnak, nincs helyünkbe r>: ele méhek ?esnek rájuk szerelemmel. A kis .Judit csak márciusi álom, álmokba burkolt csöpp ember virág: s ha szól, olyan, mint zsendüJö csirái:, vagy lepke-tánc hajnalló rózsaszálon. Egy három éves furcsa csermely-élet, amint Siralmak Völgyén megjelent: csacsog, csobog, nem sejti a jelent s azt sem, hogy egyszer ében tóba téved... Mond értelmest telítve sok bolonddal, megmászik asztalt, ágyat és díványt. Az apja író s míg e csöpp leányt elnézi, lelke küzd viharzó gonddal. Ha megjövök, rögtön nyakamba lendül s kacagva mondja: „Most a bácsiba 3%i{WJÍA(?Z4£7tÍRMP iskolaévünk a csck-szlovák mmm propaganda mcgvlláglfásában. iett és azt külpolitikai szempontból igen veszedelmesnek minősítik. A mai Vorwarts igyekszik magyarázni a párt álláspontját és azt mondja, hogy a tegnapi obstrukció csak intőjel akart lenni a kormány számára. A kormánynak számolnia kell azzal, hogy a szociáldemokrácia és a szakszervezetek a német külső politikának legerősebb exponensei és a védelmi harc legszilárdabb hatalmát alkotják és ezért a belső politikában is figyelmet érdemel minden akarata. Kivetették a németekre a légenyporciót Páris, március 10. A jóvátétel! bizottság tegnapi üléséről kiadott kommüniké szerint három szavazattal egy szavazattartózkodás ellenében elhatározták, hogy az április 30-ig tartó átmeneti időszakban Németország köteles Franciaországnak kétezer tonna legényt amóniákszulfát alakjában, továbbá Olaszországnak ezerkétszáz tonna légenyt, Belgiumnak ezer tonnát szállítani 1923 május 1-tőí 1924 április 30-ig hatvanezer tonna Iégeny lesz szállítandó ama mennyiségen kívül, amelyet a francia kormány közvetlenül igénye] Németországtól. (Érdekes jelenség, hogy a bizottság angol képviselője mindkét határozathozatalnál tartózkodott a szavazástól.) Magrmot is ott lesz Brüsszelben Páris, március 10. (Havas) Maginot hadügyminiszter a Rukrvidékre utazótt, hogy Degoutte tábornokkal tárgyalásokat folytasson. Onnan Brüsszelbe megy és részt vesz a hétfőn megtartandó francia-belga miniszteri tanácskozáson. A vasutasok kötelesek vizsgázni a hivatalos nyelvből. Megírtuk, hogy a kormány rövidesen kiadja a nyelvtörvény végrehajtási rendeletét és azt is, hogy a vasutakra nézve adnak ki külön rendeletet, még pedig még a nyeívrendelet kibocsátása előtt. A vasut- ügyi minisztérium hivatalos lapjának tegnapi számában ezt a rendeletet közzé is tették. A rendelet értelmében minden vasúti alkalmazottnak 1924 május 31-ig szóban és Írásban d kell sajátítania a cseh-szlovák nyelvet. A szolgálatba való fölvétel előtt minden alkalmazott vizsgára köteles jelentkezni. Azok, akik ideiglenes minőségben oly helyen nyernek beosztást, ahol sem írásbeli, sem távírdái, sem pedig telefonszolgálatot nem kell teljesítem, nem kötelesek vizsgát tenni. A vizsga alól föhnetrthetők azok is, akiknek 1920-ig legalább huszonöt szolgálati évük volt s az állami vasutigazgatóságok- nak lehetőleg olyan helyen kell alkalmazni őket, ahol a hivatalos nyelv tudása nem feltétlenül szükséges. A rendelet kiadása előtt fölvett alkalmazottak közül nem kell vizs- gázniok azoknak sem, akik tanulmányaikat vagy azoknak hat utolsó évét cseh vagy szlovák iskolában végezték, továbbá, akik legalább egy szakvizsgát cseh vagy szlovák nyelven tettek le s végül azok is, akiknek írásbeli és szóbeli nyelvtudását hivatali elöljárójuk igazolja. Prága, március 10. A szlovenszkói magyarság legfájdalmasabb sebét, nemrég még oly virágzó kulturális életének mai helyzetét minden magyar ember jól ismeri. Minden magyar ember kellő értékre fogja leszállítani azt a kommentárt, amellyel a cseh-szlovák külügyi propaganda kíséri iskolaügyünknek szomorú helyzetét. E kommentár igy szól: — A mellékelt statisztikából bizonyságot szerezhetünk arra nézve, hogy a magyar tannyelvű szlovenszkói isolák száma nemcsak, hogy megfelel a magyarság számbeli arányának, hanem ezt még felül is múlja ... A cseh-szlovák köztársaságban élő nemzetiségek hozzátartozóinak abszolút szabadságában áll, hogy isolákat és intézeteket alapítsanak és azokra felügyeljenek. Ezt a jogukat semmi sem korlátozza. A kisebbségek persze ezt a jogot nem veszik igénybe, úgy hogy az államot az a törekvés irányítja, hogy a kisebbségeknek iskolákat és nyilvános intézeteket adjon és e tekintetben megjavítsa azokat az állapotokat, amelyek a neki futott területeken uralkodtak a régi monarchia alatt. A csehszlovák köztársaság egész területén lehetővé teszi a nemzeti kisebbségeknek, hogy saját anyanyelvükön tanuljanak és pedig nemcsak az elemi iskolákban, hanem a polgári-, közép- és főiskolákon is, ha a béke- szerződés úgy intézkedik, hogy ez a jog a kisebbségeket megilleti mindama városokban és járásokban, ahol a nem cseh-szlovák nyelvű állampolgárok nagyobb tömege lakik, úgy a cseh-szlovák kormány az érvényben lévő törvények alapján ezt a lehetőséget mindenütt biztosítja a kisebbségeknek, ahol legalább negyven iskolaköteles gyermek van. Másképpen szólva, a cseh-szlovák köztársaság lehetőleg tág mértékben teljesítette azokat akötelezett- ségeket, amelyeket a békeszerződés előirt. Iskolaügyi viszonyainknak ezt a kommentárját olvashatjuk a kormány népszövetségi memoárjának ama füzetében, amely a cseh-szlovák köztársaságban uralkodó isko- tla,ügyi és művelődési viszonyokról szól. E kommentár minden mondata hemzseg a valótlanságoktól. Számtalanszor volt már alkalmunk rámutatni arra, hogy a magyarságot számbeli aránya szerint minél magasabb típusok felé haladunk az iskolai rendszerben, annál inkább megfogyatkozik a magyar iskolák száma, míg a főiskolákban egészen kivesz a magyar szó. Ezért fölösleges volna a magyar közvélemény előtt bővebben polemizálni a kormánynak azzal a merész állításával, hogy a magyar tannyelvű szlovenszkói iskolák száma felülhaladja a magyarság számbeli arányát. A kormány azzal, hogy nem engedte meg, hogy a kassai katolikus egyház saját költségén tartsa fönn a premontrei gimnáziumot, a férfi- és női tanítóképzőt és a női gazdasági iskolát, azután azzal, hogy nem engedte meg a ruszinszkói magyarságnak hogy saját költségén reálgimnáziumot létesít sen és lefoglalta azt az alapítványt, amely© a Drugeth grófok létesítettek a magyar oktatás céljaira, már eleve megcáfolta emlékiratának azt az adatát, hogy a nemzeti kisebbsé geket semmi sem korlátozza abban a jogukban, hogy saját költségükön létesítsenek iskolákat és egyéb intézeteket. Az iskolatörvém valóban úgy rendelkezik, hogy ahol négy vei magyar iskolaköteles gyermek van, ott magyarul kelj tanítani, de ezt a törvényt a kor mány hatóságai Szlovenszkóban és Ruszin szkóban nem hajtják végre. A kormány válasza bőséges statisztika anyaggal igyekszik bizonyítani ez állításait Ezek az adatok jórészt megegyeznek egy Si- korsky nevű szerzőnek „Das Schuhvesen ii de.r Slovakei** címen Pozsonyban 1921-bei megjelent brossürájának adataival, amelyeke a magyar sajtó már elégszer megcáfolt. A: emlékirat statisztikai anyagának megbízhatóságát a legjobban jellemzi a következő körül meny. A magyar iskolaügynek a helyzetéve nemcsak a most ismertetett füzet foglalkozik hanem azok a Szlovenszkó és Ruszinszkí közállapotot rajzoló külön füzetek is, amelyeket a legközelebb fogunk ismertetni Az egyik helyen 822 magyar iskoláról van szí Szlovenszkó területén, egy másik hely 76. magyar, 3 magyar-szlovák-német, 26 szlovák-magyar, 2 magyar-német iskolát tűnte föl. Ezek szerint az adatok szerint tehát 793 nem pedig 822 iskolában tanítanának Szlovenszkóban magyarul. Egy harmadik helyen viszont az emléikrat 123 magyar iskolát muta ki Ruszinszkóban. Tévedésre sem gondolhatunk, mert ha ezt az utóbbi számot hozzáad juk a szlovenszkói füzetben kimutatott 762 illetőleg 793 iskolához, úgy az eredménynél 885-nek, illetőleg 916-nak kellene lennie, nők: az a füzet, amely az egész köztársaságbal uralkodó iskolaügyi helyzetről számol be csak 822 magyar iskolát mutat ki az égés: köztársaság területén. Az adatoknak ez a; egybevetése eléggé rávilágít azok megbízhatatlanságára. A legjobb azonban az, hogy ; szlovenszkói füzet 95 ruszin-német iskola mutat ki, noha nagyon jól tudjuk, hogy német- fuszin iskola Szlovenszkói! egy sincsen, mer; nem is lehet, hiszen németek és ruszinok Szlovenszkóban sehol sem laknak oly tömegeset egymás mellett, hogy vegyes elemi iskolákr: volna szükség. Ezeket az adatokat — úgy hisszük — könnyű lesz megcáfolni és a külföld látni fogja, hogy prágai kormány milyen képet fösi neki a nálunk uralkodó állapotokról. gaarnriwi i » nniw—K—aa»w—1íimm i itmtmwmmKBasauaimuHBBBZBm Amerika és a nemzetközi tönrén^eli London, március 10. A Daily News New Yorkból liirt közöl,mely szerint Johnson szenátor, aki Európába készül, erőteljesen állást foglalt az ellen, hogy Amerika a hágai nemzetközi törvényszék munkájában részt vegyen. , ! bolondultam, mert szép a baesika." I Közben kihúzza a cukrot zsebembiik ; Tanít symmizni, énekel, babával ; babrálgat, majd elszunnyad csöndesen, S mig elnézem újdonsült kedvesem, nagy eszmékről beszélünk az apával. ; Egy márciusi furcsa csermely-élet, j amint Siralmak Völgyén megjelent. ! Most álmodik, nem sejti a jelent ; s azt sem, hogy egyszer ében tóba téved. Liliké. Sudárba szökkent szép amaszlány alig látott tizenhárom tavaszt tán, de már szeméből május integet. Éhes szemekkel szívja a világot, sok farkasvermet és ravaszdi lápot át-átrepül aranyló szárnyakon. Az életnek ezer a zűrzavarja: koporsója, virágja, bús avarja ...s ö nem fát csak virágot s csillagot. Ho l őszi tarlók várnak a felnőttre: | ott zengő bokrok bontanak előtte sok szirmos álmot s füttyös víg rigót. Zengő bokrok közt lépdel táncos lábbal s egyszer se jött még össze a halállal I s nem döbbent rá még semmi szakadék. ifjú források útnak indulását, íavaSzkert zárján kulcs csikordulását zenéli szíves, mint a fecskeszáj. A hittan és irodalomtanárba „szerelmes** már, mert itt a bakfisnyájba ez a divat s vagy öt színészbe is. Hetenként ad túl minden „ideálján** J — de nagy ösztön-bozótba titkos táján sejtelmek bokrán szól egy kis madár. Nem látni biztosan sem rnadárt, se fészket, csak álmok mélyén fucsán fütyörészget és énekétől néha Sírni kell. És néha hirtelen nagyot kacagni, megint könnyezni, gyorsan elszaladni s anyja szól: „Nem értem ezt a lányt . . Egy szomorú fiatal asszony. Tűzhely telén sok titkos árva: j ha fáit a szivünk, i kiballagtuiik a kis tanyára. j Öreg legények összebújtunk, szines szavakból sok szappanbuborékot fujtunk. Daloltunk, tréfáltunk, nevettünk, szivünk virágzott, mihelyt a kis napocska feltűnt: öreg legények ifjú napja: egy gyerniekasszony gödrös mosolygó arculatja. Ott édlesült körfilbecézve a kis szalonban: mint nagy kehelyben mézek inéz Párnás kezének apró ujja, a gyöngyvirágos, ritkán pihent ölébe bu}va: a zongorán futtatta őket s öreg legények leikére délibábok nőttek. Olyan vidám volt néba-néha, hogy féltem olykor: e május-Iélek hátha léha? Most már tudom: asszony, vagy ember el nem kutyulhat: ki telve van sok érzelemmel. Ki telve van dalos malaszttal: mocsár lidérce olyat hiába hí, marasztal. . . . Azóta messze elkerültem a kis tanyától, de lelke sokszor jár körüliemKinek a szive még nem érett a szenvedésre: i lassan megérlelfk az évek. Hogy semmi érzést ne mulasszon: a szenvedésre tért ád a vidám ifjú asszony. Vlrraszt. vigyáz egy uj bölcsőre s szflárdan vallja, hogy minden volt érzése dőre. Egy uj Élet pióca-száját mellére rakja, hogy mind kiszívja híres báját. Már hátfájdalmak által járták s fejére szőtték az anyaság szent glóriáját . • . J§ maúwox áondofotnaft «■ ml íapunft <ai Ikonttodéjaf
