Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-10 / 56. (209.) szám
Szombat, március 10. w&mrAiAGymAmm wmmi — -wwr ■_ *1^MM*lrlMWnWTTi*inV ■hWT*' * ’"*x 1 1 ■* T-"-**-’— Teieftköníjvi Mr(giMs«k najfprorszáü. Cseh-Sziovákia és Románia Közöli A tárgyalások célja az elcsatolt területeken lévő ingatlanok telekkönyveinek kölcsönös kicserélése. — Gabona Lajos dr„ az előkészítő ügyosztály vezetője a tárgyalásokról. Budapest március 9. ('Budapesti -szerkesztőségünk jelentése.) A trianoni szerződés tudvalévőén igen sok esetben darabolt két-, sőt háromfelé addig egy kézben volt birtokokat, más esetekben pedig községeket, városokat választott el határaiktól. Ezektől a kirívó s akárhány esetben furcsa esetektől eltekintve, sokkal súlyosabb komplikációkat idézett elő az uj határmegállapítás a 'határmenti ingatlanok nyilvántartásában és forgalmában azzal; hogy a határ a legtöbb esetben elválasztja egymástól az egyes telekkönyvi hatósági székhelyeket és az illető hatóságnál telek- köny vezeti ingatlanokat. A helyzet tehát az, hogy a határ mentén igen sok ingatlannak a telekkönyve más állam területén van őrizet alatt s igy ezeknek az ingatlanoknak a forgalma teljesen megbénult. Más esetekben az ingatlan két állam közt oszlik meg; mondjuk, az ingatlan egyik fele Magyarországon, másik fele Cseh-Szlo- vákiában terül el, a tefekkönyv pedig a cséh-szlovák területre eső telekkönyvi hatósági székhely irattárában fekszik. Ennek a visszás helyzetnek a megszüntetése természetesen közös érdeke az egyes államoknak. Értesülésünk szerint a kérdés rendezésére már indultak is tárgyalások az érdekelt államok között, amelyeknek eddigi lefolyásáról és eredményeiről Gabona Lajos ár. kúriai bíró, a telekkönyvi tárgyalások előkészitő bizottságának vezetője, a követ’ kezőket mondotta munkatársunknak: — A határmenti ingatlanok jogviszonyainak tisztázhatása végett természetesen szükséges, hogy az illető ingatlanokra vagy ingatlanrészekre vonatkozó telekkönyvek azoknak a hatóságoknak a birtokában legyenek, amelyekhez ezek a területek a határrendezés folytán tartoznak. A trianoni békeszerződés kötelezi is az egyes államokat, hogy egymás között kicserélni tartoznak azokat a telekkönyveket, amelyek a másik fél területéhez tartozó ingatlanokra vonatkoznak. — A kicserélésre vonatkozóan tárgyalás is van folyamatban Cseh-Szlovákiával és Romániával, mig Jugoszlávia egyelőre még csak nem is válaszolt a magyar kormánynak 3rra • a fölhívására, amellyel egyrészt az elcsatolás fdyv tán Jugoszláviához került telekkönyvi székhelyeken levő olyan telekkönyvek kiadatását kérte, amelyek magyarországi ingatlanokra vonatkoznak, másrészt pedig a pécsi bányaterületiek a jugoszláv megszálláskor elvitt bányatelekkönyveit kérte vissza. — A kötendő megállapodásnak lényege az, hogy egyrészt a magyar, illetve valamely .szomszédállam birtokában levő olyan telekkönyveket. melyek teljes egészében a másik fél köz igazgatása alá tartozó ingatlanra vonatkoznak, kölcsönösen kicserélik egymás között, másrészt, hogy az olyan területek ingatlanainak telekkönyveiről, melyek Magyarország és valamely szomszédállam területén oszlanak meg, kölcsönösen hiteles telekkönyvi másolatot adnak egymásnak, olyan esetekben pedig, ha valamely azelőtt Magyarországhoz tartozott területen levő ingatlan most két szomszédállam területére esik. mindkét állam hatóságainak egy- egy hiteles telekkönyvi másolatot adunk át. — Ezeknek az elveknek alapján a siker legbiztosabb reményével folynak a tárgyalások a román és a cseh kormányokkal, mig Jugoszlávia, amint mondottam, fölkérésünk ellenére is elzárkózott eddig a kölcsönösen nagyfontossá gu ügy rendezése elől. — A telekkönyvek, tagositási iratok kicserélése különösen fontos a bányaterületek jogviszonyainak szempontjából. Erre vonatkozólag a cseh-szlovák kormány kijelentette a tárgyalások alkalmával, hogy hajlandó rekonipen- záció nélkül hiteles bányatelekkönyvi másolatokat kiadni. Románia se zárkózik el az ügyek teljes rendezése elől és igy bizonyos, hogy a végleges megállapodások elé, aminek igen nagy köziogi fontossága van, nem gördül akadály. (K. E. K.) Uj telekkönyvi szabályok Prága, március 9. Mint ismeretes, a szenátus január havában elfogadott egy iayaslatot, amely a bekebelezési okiratokra és a régi követelések törlésére vonatkozik. E javaslat szerint a telekkönyvi bekebelezések foganatosításához közokirat, vagy közjegyzőileg vagy biróilag hitelesített magánokirat szükséges. ÍAz eddigi jog szerint elegendő volt a két tanú aláírásával ellátott magánokirat is). Két tanú aláírása a jövőben csak akkor elegendő, ha a. bekebelezendő követelés, ingatlan vagy jog értéke járulékok nélkül nem haladja meg a kétszáz koronát, A tanuknak húsz éven felüli egyéneknek kell lennlök. A jelzálogok elévülése tekintetében azt az uj intézkedést tartalmazza, hogyln annak bekebelezésétől ötven év telt el, vagy pedig z utolsó bejegyzéstől harminc esztendő és bebizonyosodik, hogy e följegyzések alapján jogosított személyek és azoknak lemenői vagy jogutódai ismeretlen helyen tartózkodnak és nem érvényesítették a jogukat, úgy a zálogadós kérheti a telekkönyvi bíróságnál, hogy az elévülési eljárást tegye folyamatba. A képviselőház alkotmányügyi bizottsága két határozati javaslatot csatolt a szenátus határozatához. Az egyik fölhívja a kormányt, hogy sürgősen vigye keresztül a szlovenszkói és ruszin- szkói telekkönyvi betétek szabályozását és hogy állapodjék meg a magyar és a román kormánynyal ama járások telekkönyveinek szétosztásáról, amelyeknek bíróságai Magyarországon vannak, ha pedig a tárgyalás eredményre nem vezetne, gondoskodjék a kormány telekkönyvi betétek szerkesztéséről azokban a községekben, amelyeknek telekkönyvei Magyarországon vannak, A másik határozati javaslat pedig fölszólítja a kormányt, hogy a kivonatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat unifikáiják és pedig úgy, hogy a hitelesítést egy irodai tisztviselő és ne a biró eszközölje. 3SHHBH8£rS»KSI!!HRa»lg ssgHsaasBKEHasnBBBBHffffiBvnKBniBíMgBBanmMBiiasRaii A szocialisták lehetetlenné tették a Petőfi-emlékülés megtartását. — A tisztviselők ultimátummal fordultak a kormányhoz. Budapest, március 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefcmjelentése.) A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége tegnap este ülést tartott, amelyen Kállay Tibor pénzügyminiszternek a tisztviselők ügyében tett nyilatkozatával foglalkoztak. Keleíy Dénes, a Máv. elnökigazgatója beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyeket a tisztviselők követelései ügyében a kormánnyal folytatott. Az ülés elhatározta, hogy felkéri a pénzügy minisztert, hogy rövid időn belül bizottságot állítson föl, amely a drágaság fokozódásának állandó ellenőrzése mellett esetről-esetre a rendkívüli segély fölemelésének mértékét mindenkor megszabja. A közgyűlés nyolcnapi határidőt adott a kormánynak a követelés teljesítésére. Az ultimátumban közölték, hogy abban az esetben, ha a kormány ezt a követelést nem teljesítené, akkor a KANSz. elnöksége lemond és a további következményekért nem vállal felelősséget. A kormány körében, ahol egyébként a tisztviselők követeléseit jó szemmel nézték, az ultimátumszerű követelés nagy megdöbbenést váltott ki. Kállay Tibor pénzügyminiszter a leghatározottabb formában kijelentette, hogy a drágaság mértékét megállapító bizottság föl állítás ára vonatkozó követelést semmi esetre sem hajlandó teljesíteni, mert ilyen kérdés rendezésére nem egy bizottság, hanem maga a kormány hivatott. Kormánypárti és ellenzéki körökben is nagy izgatottságot keltett a tisztviselők föllépése. Az egész politikai élet egyöntetűen a tisztviselők terrorisztikus föllépése ellen állást foglalt. Farkas Tibor nemzetgyűlési képviselő sürgős interpellációt jegyzett be a kormányhoz, amelyben azt kérdezi, hogy a kormány meddig hajlandó tűrni azt a hangot, amely a KANSz. ülésein megnyi kánul h A kormány hír szerint igen erélyes eszközökkel szándékszik föllépni a tisztviselők ellen és emez akciójában számit úgy a kormánypárt, mint az ellenzék támogatására. A helyzet percről-percre jobban kiélesedik. Illetékes helyen számolnak azzal, hogy a tisztviselők kimondják a sztrájkot, ha a kormány az eléje terjesztett követeléseket nem teljesíti. Ma este ebben az ügyben a rendes heti minisztertanácson kívül rendkívüli minisztertanács ül össze, amelyen megvitatják a tisztviselők ultimátumszerű követeléseinek következtében előállott helyzetet. Személyes kérdések a nemzetgyűlésen Budapest, március 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése-) A nemzetgyűlés mai ülését féiíizenkettőkor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend szerint következett volna a kivándorlásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A javaslatnak az előadója azonban nem volt jelen és, igy a tárgyalásba nem lehetett belekezdeni. Gúnyos fölkiáltások hangzottak el a szokatlanul nagy számban jelenlévő ellenzéki képviselők részéről: — Talán az előadó ur is kivándorolt! (Derültség.) Elnök: Bejelenti, hogy Fábián Béla demokrata és Baross János, pártonkivüli képviselők napirend előtti fölszólalásra. illetve sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. E á b i á n Béla: Foglalkozik A Nép tegnapi számában megjelent ama cikkel, amely élesen támadta öt és cionista, liberális se- fyemfitmak nevezte el. Az ember arcát -- mondotta - a szégyen pírja önti el, amikor magyar nyelven ilyen cikket olvas. Moszkvában a Vörös Újságban jelent meg hasonló tartalmú cikk, amikor a Szaniuelly-betyárpk támadták öt. A cikk azzal foglalkozik, hogy Fábián orosz hadifogságból való visszatérése után bolsevista propagandát fejtett ki. A cikk megjelenése után — folytatta — telefonon fölhívtam Bénárd Ágoston képviselőt, a lap szerkesztőjét és közöltem vele, hogy a nemzetgyűlés mai ülésén, ezt. a dolgot szóvátészem és fölszólítottam arra, hogy a mai ülésen jelenjen meg. Bénárd ezt megígérte, szavának azonban nem tett eleget. Kérdem a nemzetgyűléstől, tűrhető-e, hogy egyes lapok szerkesztői képviselőtársaikat hasonló perfid rágalmak özönével borítsák el? Én hajlandó vagyok a legintranzigensebb férfiakból álló bizottság vizsgálata alá ' vetni magamat és ha bármit is igaznak találnak az ellenem emelt vádakból, akkor lemondok mandátumomról, fia azonban ez a. bizottság megállapítaná, hogy az ellenem emelt vádakból egy szó sem igaz, akkor elvárom, hogy Bénárd képviselőtársam ugyanezt teszi és nem lép be többet a nemzetgyűlés termébe. (Taps a szélsőbaloldalon-) Baross János: Szóvá teszi, hogy Karácsonyi Jenő gróf pilis vörösvári birtokáról kitelepítettek kétszáz zsellércsaládot és ezek. most a legnagyobb nyomorban vannak. A földmivelésügyi miniszter intézkedését kéri. Az interpellációt kiadták a földmivelésügyi miniszternek. A délutáni ülésen több interpellációt és személyes kérdést tárgyaltak. Közben az elnök másfélórás szüneteit rendelt el, mert oly kevés kormánypárti képviselő volt a teremben, hogy félni lehetett attól, hogy a kormányt leszavazzák. Az ülés este öt órakor ért véget. A szocialisták megakadályozták a nemzetgyűlés Petőfi ülését Budapest, március 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) .Jelentettük, hogy terv szerint a nemzetgyűlésnek március 15-én. ünnepi ülést kellett volna tartania, amelyen törvénybe iktatják Petőfi Sándor emlékezetét. Az ülésen minden párt egy-egy szónokkal képviseltette volna magát. A szociáldemokraták nehézségeket támasztottak és azzal a követeléssel állottak elő, hogy minden pártból több képviselő beszéhessen és a beszéd időtartama ne legyen öt percben megszabva. A Ház elnöksége ragaszkodott az eredeti tervhez. A nemzetgyűlés mai ülésének megkezdése előtt Szcitovszky Béla házelnök értekezletre hívta össze a szociáldemokrata képviselőket és abban az irányban tárgyalt velük, hogy álljanak el. a kívánságuktól. A szociáldemokraták erre nem voltak hajlandók. Ennek következtében a március 15-ére tervezett ünnepi ülés elmarad. Politikai körökben a szociáldemokraták ellen emiatt igen nagy az elkeseredés. Betiltották Beniczky programbeszédét Budapest, március 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Beniczky Ödön volt belügyminiszter, a komáromi kerület ellenzéki képviselőjelöltje, vasárnap akarta megtartani első népgyiilését, amelyen a többi között Atidrássy Gyula gróf, Rakovszky István, Szilágyi Lajos, Rassay Károly és Giesswein Sándor is részt vett volna. A komáromi hatóságok azzal a megokol ássál, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő számú csendőrség és rendőrség, amire pedig előreláthatóan szükség lesz. a programbeszéd megtartását betiltották. Többen sürgős interpellációt akarnak intézni a kormányhoz az ..úgynevezett választási terror megakadályozása ügyében". A közélelmezési tanács a kereskedelmi miniszter ellen Budapest, március 9. (Budapesti szerkesztőségim íclefonjelentése.) A közélelmezési tanács tegnap este ülést tartott, amelyen a kereskedelmi miniszternek azzal a tervével foglalkoztak, hogy a kivitelt: teljesen szabaddá teszi. A tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár híve a szabadkereskede- leinnek, veszedelmesnek tartja azt, hogy az országból élelmiszereket korlátlan menyiség- ben kivigyenek. Fölkérték a jelenlevő Btid János kiözéleli.öeíé.§i minisztert, hogy. a tanács emez állásfoglalásáról értesítse a miniszter- tanácsot. Búd János ezt megígérte. Nyugatmagyarországi községek visszacsatolása Budapest, március 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar hatóságok ma ünepiesen átvették az osztrákoktól Szentpéterfa községet, amelyet a ha- tárkügazitó bizottság Magyarországnak Ítélt. A kormányt az átvételnél Traeger Ernő belügyminiszteri osztálytanácsos képviselte, aki lelkes beszédben emlékezett meg arról, hogy a község az osztrák uralom ideje alatt is kitűzte a magyar lobogót. Az átvétel ideje alatt egy gyalogos diszszázad tisztelgett. Még nincs döntés a magyar jóvátételi ügyben London, március 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Wedgewood az angol alsóházban kérdést intézett a kormányhoz, hogy a jóvátételi bizottság megállapi- totta-e már a Magyarország által fizetendő jóvátétel összegét és ez olyan mértékű-e, hogy Magyarország meg tudja fizetni. A kormány képviselője a következőket válaszolta: — Ez a kérdés a jóvátételi bizottsághoz tartozik. Döntés még nem történt. így sem arra a kérdésre, hogy mily nagysága a jóvátételi összeg, sem arra, hogy Magyarország meg tudja-e azt fizetni, nem felelhetek. ki ungvári vezérpénzügyigazgalóság rendelkezése a magyar nyelv használatáról, Szabad a magyar nyelv használata, ha haszon van belőle. Munkács, március 8. A köztársaság alaptörvényei s az 1920 február 29-iki 122. számú nyelvtörvény úgy festenek, hogy azokat egy — a cseh-szlo- vákiai és ruszinszkói viszonyokkal nem ismerős — egyén olvassa, azt hiszi, hogy a köztársaság területén a legnagyobb rend honol, mely az izgazságos belátáson nyugszik. Sajnos a valóságban más a helyzet. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg s történnek intézkedések, melyek'a nemzetiségi és nyelvi kisebbségek jogait nagyban sértik, vagy éppen szemmibe se veszik. A sérelmek és jogtalanságok özönében, melyek a magyarságot a nyelvi kérdésekben érték és napról-napra érik, valóságos re- méii3’sugárként hatott az ungvári vezérpénz- ügyigazgatóságnak ama rendelkezése, mely a napokban jelent meg s mely elrendelte, hogy mivel Munkács és környéke, Ungvár Beregszász, Mezőkászony és környéke (ugyanezen járások) olyan lakossággal bír, amelynek a legutóbbi népszámlálás szerint 20 százaléka magyar nemzetiségű, illetve magyar anyanyelvű kisebbség, e vidékek lakói az illetékes pénzügyi igazgatósághoz beadványaikat magyar nyelven terjeszthetik be és a beadványra magyar, elintézést kérni is jogosítottak. N rendelkezés természetesen az érdekeltek közül megelégedést, sőt mondhatni örömet váltott ki, mert például a munkácsi pénzügy- igazgatóság egyáltalában nem használta, nem akceptálta a magyar nyelvet, még ha a Munkács körüli szinmagyar községek valamelyikéből is jött ilyen beadvány. Az ungvári vezérpénzügyigazgatóság ezen rendelkezését sokan a megértés kezdeteként üdvözölték s ha valóban csak a törvényesség és jogosság szülte volna e rendelkezést, mi is nagyobb megelégedéssel, vagy éppen örömmel vennők azt tudomásul. Jegyezzük meg azonban jól, hogy e rendelkezés nem annyira a kisebbségek, a magyarság nyelvhasználati jogának érvényesítése érdekében történt, hanem az állam, speciálisan a pénzügyi kormányzat érdekében. Ugyanis a nyelv nemtudás, a magyar nyelvnek nem használata miatt nemcsak a magyarságot érte károsodás, hanem az államot is, mert igy a pénzügyi kormányzat kereke a kérdéses helyeken döcögősen, nehézkesen, kihagyásokkal~Torgott s belátták, hogy sokkaj, könnyebben fog megtörténni az adóügyek tárgyalása, adókivetés, felebbezés, behajtás, ha a magyar nyelv használatát szabaddá, illetve megengedetté teszik. Csak azért történt tehát a rendelkezés, mert ha nemcsak ezért történt volna, akkor felesleges volt tavaly éppen c rendelkezésnek ellenkezőjét kiadni. Mindennek ellenére azonban megelégedéssel vesszük e rendelkezést tudomásul és megállapítjuk, hogy e rendelkezés nem kárára, hanem javára fog szolgálni az államnak és éppen igy javára válna az is, ha nemcsak a pénzügyi dolgokban történne üven romlóiké- zés, hanem minden más térő .Vozary Aladár.
