Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-07 / 53. (206.) szám

Szerda, március ?. A Kormány icfáráiüíolja a Köllsáöwefóst- A tlszlviseiáKénus twiMiodolmui. — Daravárn fcttUSgisminlszter a MHpoiltíKáról. Budapest, március 6. (Budapesti szer­kesztőségünk tel efon jelenté se.) A nemzet­gyűlés mai ülését hárorrmegyedtizenkettőkor nyitotta meg Szoitovszky Béla elnök. Min­denekelőtt meleg szavakkal emlékezett meg az elhuny Lers Vilmos báró titkos tanácsos­ról. Az emlékbeszédet a Ház állva hallgatta végig. Azután a napirend értelmében foly­tatták az erdészeti javaslatról szóló vitát. Az első szónok: G a á 1 Qaszton, aki a IX. szakasznál szólal föl. Fölhívja a Ház figyelmét azokra a káros félreértésekre és gyakori vissza­élésekre.. amelyek a vidéken az adó­törvény és a földreform végrehajtása körül lezajlanak. Az egyik dunántúli községben a minap megjelent két pesti ur, jelentkezett a bírónál és közölte vele, hogy a földmivelés- íígyi minisztérium megbízásából jöttek föl­det osztani. A bíró minden igazolás nélkül elhitte nekik, hogy hivatalos megbízatásban járnak el, kidoboFatta a faluban és a két pesti nr illetékeket szedett be. Csak két nap múlva deTült ki, hogy szélhámosokkal volt dolga a falusiaknak. Kéri a Házat, hogy a javaslatot olyan módosítással fogadja el, hogy a fölcknivelésügyi minisztérium megbí­zottai kötelesek magukat igazolni és kötele­sek fölvflágositásokat adni. Nagyatádi Szabó István: Ellenzi a módosító indítványt, mire a Ház GaáJ Gasz- mn javaslatát elveti. A XI. szakasznál S t r a u s z István szó­lal föl és lényegtelen módosítást javasol. A íöidmivelésügyi miniszter fölszólalása után a Ház ezt a javaslatot is elveti. Lapunk zárásakor az ülés tant. Tárgyalják a költségvetést Budapest, március 6. (Budapesti szerkesztő- ségsöoilt telefomelentése.) A karmát)yihoz közelálló lapok arról adnák hint, hogy a karmám y a költ­ségvetést mindenképpen le aferja tárgyai tátin. Kormányhoz közelálló helyen kijekmitették, hogy mm fejel meg a valóságnak m a Mr, múitóha a költségvetési javaslat tángj’ialását elodáznák s a kormány még aiWte.ii az esetiben is törvénybe akarja iktatót a toi a köjtségrvetóést, ha a jelen gaz­daságii év utóoflsó napjáig is eíhatzcdita a vita'. Ezt annál mkáibib meg akarják tenni, mert egyrészt a kormány a folytonosságot fönn akarja tartani,, másrészit pádig elleneseiben kárba’ veszne az á a nagy munka, amely a költségvetés összeáíiitása feörül1 monü-llt iel. Összehívják a drágasági bizottságot Budapest, március 6. (Budapesti szerkesztö- ségiHifk: teietonjeleiitóéise.) Teldnitetótel az egyre nö­vekvő drágaságra, az elfenizétó képviselőik eliha- -tékoBSták, hogy rövidesem össze hivatják azt a hianmínciháTmias bizottságot, amely a drágaság kérdésével Mvatóotót íogtókoani Bonyolódik a tisztviselőkérdés Budapest, március 6. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése). Bethlen. István gróf mi­niszterelnök tegnap kétnapos vidéki tartózkodá­sából visszaérkezett a fővárosba.. Politikai kö­rökben igen sokat beszélnek a tisztviselők fize­tésemelési mozgalmáról és arról a memorandum­ról, amelyben ultimátumszerűén követeltek száz- százalékos fizetésemelést. Valószínűen a pénteki minisztertanács is ezzel a kérdéssel fog foglal­kozni. A kormány helyzete igen nehéz, mert a tisztviselők követeléseit csakis a bankóprés igénybevételével tudja kielégíteni., ami azonban a korona leromlását vonná maga utóán vagy pedig kénytelen lenne igen sok tisztviselőt elbocsátani, ami viszont szintén nem lehetséges addig, mig ezek számára nem teremtettek más megélhetési tehetőséget. Annyi bizonyos, hogy a kormány belátta, hogy a tisztviselők mai csekély fizeté­sükből nem tudnak megélni és ezért fölemeli a drágasági pótlékot. Ez azonban korántsem lesz olyan nagymérvű, mint ahogy a tisztviselők kö­vetelik. A tisztviselők körében igen nagy az el­keseredés. A kalocsai érsekség Budapest, március 6. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Csernoch Já­nos hercegprímás tegnap este Rómába uta­zott. Utazása a kalocsai érseki szék betölté­sével van összefüggésben. Beavatott egyházi körök értesülése szerint a hercegprímás a Kúriánál Rótt Nándor veszprémi püspöknek érsekké való kinevezését fogja támogatni. Veszprémi püspök Vass József népjóléti mi­niszter lesz. Szabaddá teszik a kivitelt Budapest, március 6. (Budapesti szer­kesztőségünk tclefonjelcntése.) Tekintettel arra, hogy a devizaellátás terén a külföldi fizetőeszközök hiánya miatt nagy zavarok mutatkoznak, a kormány elhatározta, hogy a kivitelt szabaddá teszi, A pénzügyi és föld­művelésügyi minisztériumban most állítják össze azoknak az áruknak a listáját, amelye­ket kiviteli illeték nélkül lehet kiszállítani az országból. A hivatalos lap mai számában kormányrendelet jelent meg, mely szerint a kormány a zöldség- és főzelékfélék illeték­mentes kiszállítását megengedte. Daraváry Magyarország1 leszereléséről és a békés szándékairól Budapest, március 6. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Daruváry Géza külügyminiszter a Journal de Génévé munkatársa előtt Magyarországnak a nép- szövetségbe való fölvételéről a következő­ket mondotta: — Magyarország a népszövetségbe való belépésével bebizonyította, hogy jo­gok érdekéit a müveit népekkel egyetér­tésben akarja megvédeni. A népszövetség­nek a világbékét biztosító eszközei közül Magyarországot főként kettő érdekli: a le­szerelés és a kisebbségek védelmének kér­dése. A népszövetségbe való belépésünk remélhetőleg eloszlatja bizonyos államok bizatmaíiaságát külpolitikánkkal szemben és bebizonyítja békés szándékainkat. Ten­denciózus hírek csak ideig-óráig befolyá­solhatják a világ közvéleményét Magyar- országra vonatkozóan. — Magyarország leszerelése' szövet­ségközi ellenőrzés alatt történt. Hadsere­gének létszáma megfelel a trianoni béke- szerződésben előirt létszámnak. A magyar hadsereg fölszerelése nagyon hiányos. Ha­dianyagunk egyáltalában nincs. Harminc­ötezer főnyi hadseregünkkel hogyan tá­madhatnánk meg erős hadseregekkel ren­delkező és szövetségben tömörült szom­szédainkat? Józan esszéi ilyet föltételezni sem lehet. — A magyar kormány főcélja a kon­szolidáció és minden erőnek egyesítése a béke biztosítása érdekében. Ausztriával kötött megállapodásaink remélhetőleg többi szomszédainkat is rábírják a velünk való gazdasági kapcsolatok helyreállítá­sára. li istentől a pontiig mindent románná lenni!! JUkcliántreicnfl — visszafelé. — AnfiszemitizniHs mn használatra. ürretseiíf® katoüscnsoft. Bukarest, március 5. (A Prágai Magyar Hirlap munkatársától.) A tavasz első hete végig hömpölygőit a ro­mán főváros felett és el töltötte az embereket friss cselekedni-ákarással. A kormány mesz- szemenő terveket sző, az ellenzék pedig már is a nyeregben érzi magát. Még csupán az kér­déses előttük, hogy ki az. aki Bratianuék után jön, de ez nem baj. Sőt annál jobb. Leg­alább mindenki remélhet. És remél is. Mi több. még Bratianuék is reményked­nek. Ök azt hiszik, saját maguk utódaik lesz­nek. Benső meggyőződésük, hogy közremű­ködésük a román politika irányítására egye­nesen nélkülözhetetlen. Ez a nem ritka és igy nem szokatlan államférfim felfogás aztán arra serkenti a ikormányt, hogy minden irányban az örök-életre rendezkedjék be. Épp most késziti elő a legfontosabb mun­kát, az alkotmány-tervezetet. A kormány uta­sítására e tárgyban kidolgozott javaslat eled­dig nem sok uj hívet szerzett Bratianuéknak. — de ellenséget annál többet. Az ok egy­szerű: a tervezet nem a haladó kor reform- eszméinek tükre, hanem a Bratianuék olígar- hikus gőggel teli maradiságának arculatát mu­tatja be a világnak. Különösen három irányban váltott ki ed- digelé nagy ellenzést a javaslat. Egyik az, hogy az ui alkotmány szerint a görögkeleti, egyháznak hegemóniát akar biztosítani és a többi felekezet fölé helyezve, államvallássá akarja tenni. Ez ellen legélesebben a görög katolikusok.fakadtak ki. Szerintük ök is nem­zeti egyházat alkotnak, klérusuk pedig mész- sze magasan fölötte áll a keleti klérusnak — kultúra dolgában. A többi egyház argumentá­cióját fölösleges említeni: bőséges okot tud­nak felhozni a. sértő javaslat ellen. A másik sérelem a lelkiekkel szemben a zsebeket fenyegető rendelkezés felvétele az alkotmányba. Ez pedig az altalaj nacicmalizá- lása, — ami alatt az értendő, hogy a tervezel szerint jövőre a föld méhének minden kincse az államot illetné. Ez ellen már a Bratianuék takniÜberális pártjában is tekintélyes számú ellenzék alakult, mely hiszi, hogy c pont föl­vételét képes lesz megakadályozni. Viszont a kormányelnök tűzön-vizen ke­resztül hívei kitartanak az idea mellett. Egyik sem nagykaliberü, de annál nagyobb szájú és megfelelő arányú karizmokkal rendelkező képviselő, a Bratianu testőrségének tagja. — igy érvelt mellette: „— Mi véreztiink ezért a főidért és jo­gunk van hozzá, hogy Romániát az Istentől a pokolig románná tegyük. Értse meg min­denki, hogy azzá fogjuk tenni/1 A romániai kisebbségekhez tartozók ezt a tendenciát a maga tiszta jelentőségében meg is értették. A magyarok után most a szászok is a- közvélemény nyilvánossága elé vitték azt a sérelmet, hogy az alkotmánytervezetből a kisebbségek jogainak biztosítása tudatosan és irányzatosan kihagyatott. Az opportumista lo­jalitást! szászok állásfoglalása kormánykörö­tökben kínos feltűnést keltett. A román kormány korábban minden al­kalommal oly értelmű nyilatkozatokat adott le. hogy a sovinizmus alacsony kulturáltságra valló színjén fölül áll és a nemzetiségek üldö­zése, még ha inferiorusabb állású államköze­gek részéről nyilvánul is meg, akarata ellené­re fordul elő. Mióta azonban az alkotmány- tervezet tárgyalásakor a miniszterelnök kije­lentette, hogy Romániában nem ismer kisebb­ségi nemzeteket, azóta a nemzetiségek tisz­tán látják a marionetteket eddig titokban, su­ba alatt rángató kezeket. Most már a zsidók is értik, látják, hogy hol van az antiszemita izgatások forrása. A kormány szemforgatása, mit sem használ, mert világos, hogy a jasszibeli kezdeménye­zést a kormány könnyen letörhette volna egy kis akarással. De nem tette, mert nem akarta tenni. Most aztán az a helyzet, hogy a telje­sen elmérgesedett állapotok szanálására kénytelen lesz a kultuszminiszter mind a négy román egyetemet egy évre bezárni. De ez nem számit, mert hisz gazdag ország va­gyunk, melynek oly nagy az intellektuális osztálya, hogy annak ifjúsága bátran kitörölhet egv évet az életéből. A kormány uj orientációjának folyomá­nya az is, hogy lapjai most rávetették magu­kat az irreudentista vádak terjesztésére. Meg­állapíthatjuk, hogy ez irányban a legtulzóbb hecclapokkal sikeresen vették fel a versenyt. A kormány kolozsvári félhivatalosa, az „Infraktirca", magyarul „Testvériség11 — erős támadást intézett az erdélyi katolikus egyház és iskolái ellen. Majláth Gusztáv püspököt és Hfrschler József dr. apátkanonok-blébánost, a pápa udvari papját irredenta mozgalom szi­tásával vádolja. A vádat arra építi, hogy a kultuszminiszter rendelete szerint a diákok - fiuk-Iányok egyen-sapkát tartoznak vi­selni. A törvények és rendeletek tiszteletben tartásában nevekedett erdélyi katolikusok si­ettek eleget tenni a kultuszminiszter paran­csának. Sapka-mintákat szereztek be, azokat bemutatták a kormány tankerületi főigazga­tójának és az ó választása szerinti sapka vi­selését meghagyták a diákoknak. Az Infratirca. a testvéri marakodás szó­szólója, most, félév múltán a sapkára rásüti, hogy az Bocskay sapka és irredenta mozga­lom szitására alkalmas. Ugyanígy ítéli meg a „Boldogságos szűz Mária, magyarok Nagy­asszonya" kezdetű egyházi éneket, a szent István, szent Imre. szent Erzsébet szobrait ös egyházi ünnepeit. Az uszítás célzata világos. A katonai irre­denta-mozgalmak leleplezése csütörtököt mondott, mert nem voltak ilyen mozgalmak. A ..Beimont gróf" összeesküvésének leleplezé­sével csizmadiát fogtak, mert Belmont nem Belmont, nem is gróf. hanem szédelgő ageijt provocateur. Most a fogdinegek egy valóságos gróf után szimatolnak, ezúttal egyházi és iskolái téren. Hja, nálunk mindenki gyanús, aki él. Ha nem volna gyanús, akkor mire való lenne az állambiztonsági rendőrség? Az amerikai megszállási költségek. Paris, március 5. Az amerikai megszál­lási költségek szabályozását tárgyaló konfe­rencia ma délután három órakor ülést tartott és a konferenciáról szóló hivatalos kommü­niké szerint a bizottság folytatta a megkez­dett munkát, de nem fejezhette azt be. A tárgyalás részleteiről a nyilvánosságot még ne mtájékoztatják. A legközelebbi ülés szom­baton délelőtt lesz. j| mi g|ii«hí«limlivift a t*r, érdeftedl Községi választáséit agáron? Pozsony, március 6. A kormányiapok jelentése szerint a községi választások az egész köztársaságban, tehát Rti- szlnszkőban is, már juRnsban kezdődnek és szep­temberben befejeződnek. A kormány — a Tribuna szerint — meg van győződve arról, hogy a községi választások a politikai életben nem fognak olyan eltolódásokat előidézni, ame­lyek a nemzetgyűlési választások kiírását von­nák maguk után. A kormány sajtójának ez a jelentése arra ti- gyehnezteti a szlovenszkói és ruszinszkói ma­gyarságot, hogy készüljön a községi választá­sokra. E választások eredményétől függ nemcsak az, hogy községeink ügyelnek intézése arra hi­vatott egyének kezébe lesz^-e, hanem e választá­soknak kifejezésre kell hozmok azt is, hogy a parlament mai összeállítása nem felel meg a nép akaratának. A községi választások eredménye -- úgy hisszük — olyan lesz, hogy a kormánynak, ha a politikai erkölcsnek csak a szikrája él ben­ne, a parlamentet föl kell oszlatnia. Ha pedig az uj választásokat kiírják, a nép akarata — meg­győződésünk szerint — el fogja söpörni a rnai rendszert. Eih&zRK a mjelvrenéciet Prága, március 6. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete — mint a kormánysajtó jelenti — már elkészült s azt rövidesen fci is hirdetik. A vasúti igaz­gatásnál a rendeletet a Tribuna jelentése szerint még annak kihirdetése előtt fogják életbe léptetni. A legfőbb ideje már, hogy a nyelvtőr- vény végrehajtási rendeletét végre valahára közzétegyék. A kormány már több mint há­rom esztendeje adós maradt a rendelettel és a nemzeti kisebbségek ellen elkövetett szá­mos jogtalan intézkedését e rendelet hiányá­val okolta meg. Érthető akokból kíváncsian várják a rendelet publikálását, noha nincsen tuíságosan nagy reményünk arra, hogy az eddigi rendszeren lényegesen változtatna. x pozsonyi evangélikus egykázközség csatlakozása a szlovákiioni egyházhoz. Pozsony, március 5. (Rozsanya tudósítónk jelentóéise.) A pozsonyi evangélikus egyházközség koraventójét vasárnap déSeiőtt tartóotóírik meg. A kanvent a pozsonyi egyházkerület jövőjére nésswe fontos elvi dörafcést hozott, amely bizonyos ídtóételek mellett kimond­ja az vasügeshikuis egyházközség csatlakozásait a szlovák honi egyházhoz. Bár ez az elvi döntés meglehetős nagy fontossággal bir, még is való* sziinüttennek tairitják, hogy a csatlakozás a való­ságban bekövetkezzék. Az ülésen JaiMomeky képviselő, a koawent tagja, a pozsonyi egyház autonómiája mellett foglalt állást. Kijelentette, hogy ő a független evangélikus egyház híve és arra kérte a konvem- tet ,hogy ebben a kérdésben döntést egyelőre még ne hozzanak, hanem a döntést halásszák eJ a következő közgyűlésre. Utána a konvent szá­mos tagja szólalt fel. akik legnagyobbrészt a csatlakozás ellen fogfeltaik állást. Egynémely tag kgefeiiíetóte, hogy Zoch püspök ígéretében bízni nem lehet, de a koüwent a felszólalások ellenére is úgy döntött, hogy abban az esetben, ha az egyházegyetem a kikötött feltételeket, amelyeket tíz pontban foglaltak össze, elfogadja, úgy a csat­lakozás meg fog törrénmii. A feltételek lényege az, hogy követelik a német szellem megmaradá­sát az evangélikus egyházközségiben, követelik, hogy a hivatalos nyelv ezentúl is csak a német: nydv legyen s hogy a’ vezetőségben német tagok foglaljanak helyet a jövőben is. Ezeknek a felté­teleknek elfogadása esetén csatlakozik a pozso­nyi egyházkerület a szlovák egyházhoz. A csat­lakozásnak lényeges indító oka az volt, hogy az egyházkerület csak nagyon nehezen tóra salát vagyonából Fizetni az egyházi iskolák költségeit és reméli, hogy az egyesülés esetén az iskolák fen- ta-rtása résziben a szlovák egyház számlájára fog menni. Evangélikus körökben nem nagy rokoh- stzenivvel fogadták a íeltétefes csatlakozás elha­tározását. Az ui pénzügyminiszter politikája. Becka Pénzügyminiszter tegnap a cseh sajtó kép­viselői előtt nyilatkozott pénzügyi politiká­járól és kijelentette, hogy tiszteletben fogja tartani elődének, Rasirínak elveit. Rasdn poli­tikájának követése azonban nem jelenti a ki­tűzött elvekhez való csökönyös ragaszko­dást hanem a gazdasági fejlődésben szüksé­ges alkalmazkodást. Ugyanezt az álláspontot foglalja el nemcsak a köztársaság elnöke, hanem a kormány valamennyi tagja is. Az uj pénzügyminiszter nagy súlyt helyez arra. hogy az állami költségvetés előírásait a leg­nagyobb pontossággal betartsák és az egyen­súlyt az állami bevételekben és kiadásokban biztosítsák. Az állami pénzügyigazgatás mű­ködését továbbra is nemzetgazdasági elvek vezérlik és támogatni fog mindent, ami az állam és lakosságának gazdasági felvirágoz­tatását előmozdítja. 41

Next

/
Thumbnails
Contents