Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-04 / 51. (204.) szám

2 Vasárnap, március 4. S£CS9n37X3391Cfl j Készül a francia-belga kibontakozási terv Paris, március 3. (Saját tudósítónktól.) Az Europo Nouvellebcn Millet arról ír, hogy Po- incaré és Theuníss találkozásukkor e határoz­ták, hogy a Németországgal fölveendő tár­gyalásokra fraiícia-bö’ga programot dolgoz­tatnak ki. Mlílet szerint szükséges, hogy a Ruhrakció elintézésével Franciország és Né­metország között egyszersmindenkorra ílsz- táztassanak az elintézetlen problémák. Első­sorban is szükséges a német fizetési köfe’e- zeítségek végösszegét megállapítani, továbbá a fizetési rész'eíekeí és időpontokat. De gondoskodni kell a francia keleti határ védel­mének biztonságáról is. Ez a Rajna és a Ruhr- vidék semlegesítése á*tal történhetik meg. Roma meg vasa elégedve Mssssölsm ki|e!entéseiv©l London, március 3. A Times jelenti Ró­mából, hogy Mussolininak az autonóm poli­tikára vonatkozó kijelentése és a külön szö­vetségre irányuló cáfolata áltrlános örömet keltett. A lapok — a Messaggero kivételé­vel — a francia—olasz szorosabb szövetség get Olaszországra nézve aggály ősinek minő­sítik. Curzon beszédét és azt a hirt hogy az angol királyi pár Rómába utazik, Anglia ba­rátságos szándékai jeléül fogják föl. A Temps Mussolini b©sséáárő! Páris, március 2. (Havas.) A Temps Mussolini beszédével foglalkozik. Kijelenti, hogy ő nem vett részt a francia-olasz köze­ledés akciójában, mert nem volt az a be­nyomása, hogy e két nemzet elidegenedett volna egymástól. Többet építünk — irja a lap — a Mussolini-kormány sikerére, mint a Franciaország és Olaszország közeledésé­nek diplomáciái spekulációjára. Ha O'asz- ország csakugyan független politikát akar folytatni, akkor éppen úgy, mint Francia- országnak, szembe kell néznie a német ex­panzió veszedelmével- A Ruhr-kérdésre néz­ve azt irja a lap, hogy a konfliktusnak csak úgy lehetne véget vetni; hogyha hivatalos írásbeli javaslat történne, amely elfogadható lenne és amelyet a német birodalmi kor- iíiánSmak kell a megszálló hatalmakhoz vagy az Összes -szövetséges hatalmakhoz, akiknek jóvátételre. van igényük, eljuttatni. Potemkin-Havas jelent Düsseldorf, március 3. (Havas.) Tegnap hatvanegy német vasúti munkást vett föl a francia vasúti igazgatás munkába. Összesen hétszáz német munkás van a vasúti igazga­tásnál alkalmazva. A vasutak bevételeiből a francia-belga zónának kölni igazgatásában február hónapban százhúsz millió márka folyt­be, noha a vasúti dijakat leszállították. — Mivel a néinejt postahivatalnokok megtagadták azt, hogy a megszálló csapatoknak postaér­tékjegyeket szolgáltassanak ki, a düsseldorfi főpostaigazgatóság bélyegkészletét lefoglal­ták. — Offenburg város két polgármesterét kiutasították. A megszállott területen a lakos­ság és a megszálló csapatok között nyugodt az érintkezés (?). Előfordulnak ugyan inciden­sek, amelyek azonban teljesen jelentéktele­nek. ha tekintetbe vesszük azt. hogy a mes- szálló csapatok a lakossággal mily sok oldalú érintkezést tartanak fönn. Az elrendelt szank­cióknak meg van a várt ereményíik. A rend­őrség lefegyverzése és a rendőrség tagjamaK kiutasítása nagyban hozzájárult az atmosz­féra egészséges átalakításához. — A mainzi Íiadb:róság a pirmaseni két polgármestert egy- BBBSBaBBBBSftBBBfSgiiBBBlBSSEl'BBKíSffifiSiBi ‘egy évi börtönre és tiz-, illetve tizenöt millió márka pénzbüntetésre Ítélte, mert nem vol­tak hajlandók a rajnavidéki szövetségközi bi­zottság rendelkezéseit teljesíteni. Semmi sem változíaftfa meg , Amerika álláspontját Washington, március 3. (Havas.) A sze­nátus külügyi bizottsága elhatározta, hogy kifeji amaz elhatározása mellett, hogy a most folyó ülésszakban nem tárgyalja Ame­rikának a nemzetközi bíróságban való rész­vétedre vonatkozó kérdést. A Fehér Házban kije’eníefíék, hogy semmi’yen körülmény sem képes Amerikának a Rnhr-kérdésben el­fog* í 1 álláspontját megváltoztatni. Azt a hirt, hogy Anglia el'en kontinentális szövet­ség a'aku?, puszta kitalálásnak minősítik. [BBBBHBBBBBSBIBBfiBBHBBBBBBSflBnnERBn telit nem engedi. ls?4g 11 üancia Mis ai t$ií» üilraes... — Breitscheid ár. nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap részére. — Berlin, március 2. (Berlini szerkesztőnktől.) Breitsc’neid dr., az egyesült német szociáldemokrata párt egyik kiemelkedő vezstőféríia, mint köztudo­mású, a közelmúltban hosszabb ideig tartóz­kodott Londonban s ez alkalommal részben a Labour Party vezetőivel, részben az ang 1 kormánykörökkel folytatott tárgyalásokat, amelyek elsősorban a világjelen.tőségü Ruhr- probléma megoldását igyekeztek megold'ni. Ámbár Breitscheid dr. útja nem ért el pozitív eredményeket, mégis szükségesnek tartot­tam, hogy a Prágai Magyar Hírlap számára megkérdezzem a szocialista politikust ama kilátások felől, amelyeket Németország Ang­lia és elsősorban a második legerősebb angol párt: a Labour Party részéről várhat. Breit- scheid dr. lekötelező udvariassággal fogadott s a következőkben volt szives föltett kérdé­seimre válaszolni: — Mi a véleménye képviselő urnák azok­ról a nyilatkozatokról, amelyek szerint négy angol munkásvezér a Ruhrvidék meglátoga­tása után a megoldás egyetlen lehetőségét á szénterület nemzetközivé tételében látta? — Több ízben alkalmam nyílott az firtgöí munkáspárt parlamenti frakciónak ülésein részt venni és kileíenítsetem, hogy az interna- Cíonalizálásróí egyetlen alkalommal sem volt szó. Az említett négy immkásvezér különben sem tartozik a befolyásosabb és Jelentékenyebb vezetők közé és megbízatásuk elsősorban a Ruhrvidék német munkásságának anyagi támo­gatásába vonatkozott. — Mi a véleménye képviselő urnák arról az ellenállásról, amelyet több német jelentős publicista tanúsít a népszövetség esetleges intervenciójával szemben? —- Ámbár a német közvélemény éppenség­gel nem tanúsít rokonszenvet a népszövetség iránt, azonban véleményem szerint a német kor­mány örömmel és jóindulattal fogadna minden olyan angol, szász, vagy a népszövetség részé­ről kezdeményezett lépést, amely a rendkívül sú­lyos ruhrvídáki kérdéshez a siker kilátásaival nyúlna hozzá. Ha Anglia tenné meg az első lé­pési, úgy valószínűnek tartom, hogy minden­esetre fölhasználná az objektív színezetű nép­szövetséget, Anglia általában nagy rokonszenv- vel nézi Németország passzív ellenállását, hiszen Angliának sem érdeke, hogy a fák az égig nő­jenek, viszont ez a rokonszenv azonnal eltűnne, mihelyst Németország a fegyveres ellenállás eszközeihez nyúlna. A pillanatnyi helyzet szem­pontéból talán nem kedvező, hogy Anglia a kon­tinenssel szemben többé-kevés&é a desinteresse- ment álláspont,iára helyezkedik, ez az álláspont azonban a későbbi fejleményeket Igen üdvösen ábefolyás-olhatja. Az angol csapatok visszavonu­lásának kérdése még mindig nem kerüli le a napirendről, azt biszetm azonban, hogy e morá­lisan nagy jelentőségű tény a franciákat olyan elhatározásra bírná, amelyek az európai hely­zetet még bonyolultabbá tehetik. (A rajnai köz­társaság kikiáltása stb.). Ezt az érvelést az an­gol munkáspárt Is honorálta. —- A franciákkal rokonszenvező elemek be­folyása Angliában egyre jobban csökken, mivel ez a rokonszenv részben érzelmi alapokon, részben pedig nem helytálló érdekeltségek hang'« súlyozásában áll s amely a bizonyítására törek­szik, hogy Anglia számára — elsősorban az angol széniparra — a Rtthrvklék megszállása jelentékeny előnyöket jelent. Ennek a rokon- szenvnek azonban politikai súlya a nullával egyenlő, hiszen azok az érzelmi együtthatók, amelyek egyídőben ezt indokolttá tették, raa már nem aktuálisak, Ternyei László. UjaMi Mm mm ücifes Hie^ilélcsCHci, Budapest, március 3. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) A !egköze!ebbs időben nyilvánosságra hozzák a bécsi udvari levéltárban folytatott tudomá­nyos kutatások során napfényre került ok­iratokat, köztük Tisza István grófnak aina memorandumát, amelyben a német főhadi­szállásról való visszatérése után ott szerzett tafrasztalataaró1 beszámol. Tisza István gróf ebben a memorandum­ban Vilmos császárt veszedelmes álmodozó­nak mondja, aki nagyon kevéssé ismeri a vai'ós'gos hadi helyzetet. Tisza ezért ama véleményét fejti ki, hogy abban az esetben, ha Vilmos cs'szár továbbra is megtartja ed­digi nagy befolyását a monarchia po!iíik*já« ra, akkor nem jöhet létre a béke vagy a megegyezés. Erre pedig a monarchiának el­engedhetetlenül szüksége van mert erői ki- merü’éshez közelednek. Mt Ezekre hivat­kozva Tisza István gróf hangoztatta annak szükségét, hogy a monarchiát ki kel! vonni a német politika befolyása alól. a ruszin panelt BieoiaraBdnHra. Ungvár, március 3. (Saját tudósítónk jelentése.) Az ungvári Karpatoruszki Vesztnik jelenti, hogy a szö­vetkezett ruszinszkói pártok: a ruszin nem­zeti párt, a földmivesszövetség és az auto­nóm földmivespárt memorandumot terjesz­tettek a prágai kormány és a helyettes kor­mányzó elé, amelyben a következő minimá­lis követelések foglaltatnak: 1. A tárgyalások azonnali megkezdése Ruszinszkó és Szlo- venszkó határainak igazságos megállapításá­ról, a kormány és egy vegyes ruszinszkói és szlovenszkói bizottság részvételével 2. Ruszinszkói őslakos kormányzónak azon­nali kinevezése, a generálni statútum fölfüg- gesztése és a kormányzó jogainak a béke- szerződés értelmében való megállapítása. 3. A parlamenti választások azonnali kiírása a pártok által megállapított határidőn belül. 4. A kormány azonnal hívja vissza .ama ex­ponenseit, akik nem. bírják a nép; bizalmát és ruszinszkói hivatalnokokkal töltse be az így megüresedett állásokat. 5. A nyelvi kérdés­ben a kormány elismeri a nép ama jogát, hogy erről a kérdésről döntsön és az elemi iskolákban a helyi nyelvet, a középiskolák­ban pedig a ruszin irodalmi nyelvet vezeti be. A memorandumot a pártok azért nyúj­tották be, mivel Ehrenfeld helyettes kor­mányzó nem kapott megbízatást a kormány­tól arra, hogy a tárgyalásokat lefolytassa. Anya. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája.’. — Irta: Fö'di Mihály. igen, a friss fehérneműt kell a szekré­nyekbe osztani. Most jött a mosásból — az uj ingek és zsebkendők is, melyeket az urá­nak varratott. Ilyen tétlenül ülni. •. Már egész nap ... Istenem. Kint a verandán állott Ideién asszony, a vadszöllővel telifuttatott oszlopnak támasz­kodva. Keze lehullott a lankadó futórózsák közé, szeme az országúton révedezett. A levegő megállóit, levél se rebbent. A fuilasz- tó hőségben lélegzeni ahg tudott az élet. A kerti ut fehér szállágjai szikrázva ég­tek a kora délutáni napfényben. Leve’ek, ágak, bokrok és fák, virágok és sárguló für­tök csüggedten húztak a föld, az átizzott, porrá omló föld felé. Bent a pázsiton, a vé­kony és hegyes kerti fü rétjén már órák óta fecskendezik alacsony ezüst sugárban a viz a kígyózva elnyúló fekete gummicsőből... cl kellene zárni a vizet, napszálltáig úgysem lehet segíteni, a virágon sem. Szegények. Segíteni, segíteni... A ki& kerti ajtó tárva-nyitva, mint aki vár. Kilincsét kinyújt­ja a vil’asorra, mint aki hiv. Csak tegye rá gyürütlen, keztyütlen kis kezét, a dísztelent, melyet csak az ifjúság királyi dísze ékesít. Tegye rá s már be is húzhatja az ajtót. Az­tán már nem várunk senkit, semmit..\ Sem­mit. Va.iion eljön-e? Helén elmosolyodott. Mért ne jönne ... Csütörtök délután. Minden csütörtök délután megérkezik a kisasszony. A doktorkisasz­szony. Nagy aktatáska a hóna alatt, a hóna alatt, melynek öble elősötétlik a könnyű nyári szövet mögül. Milyen e'egáns, milyen divatos mindig a kisasszony. A ruhája, a haja, a bőre.. - finom tavaszi illat száll fel belőle, mikor a tanár ur mellette ül s az anyagot vizsgálják. Az anyagot. A képeket,; rajzokat, lenyomatokat, levonatokat. Co- cotte-arcán a tudomány pápaszemével. Kis almameilét e’ődomboritja a divatos öltözkö­dés, de a kisasszony a legújabb német vagy angol művészettörténetet tartja maga elé. Mentségül? Védőpajzsul? Keritőtil? Mind­egyikül ? Ó démonok a tudományban! Férflrab1ók az egyetemeken és múzeumokban! Kis nös- ténytudósok, akik rnegbecste’enitik a tudo­mány szentségét és emelt fővel ejtenek ki szavakat, amelyek nem. nem, sohasem han­gozhatnak tudománynak, ha szép a szátok és férfiszem tapad a szájra.. - v Helén felsóhajtott. Nem szabad rossznak lenni.. • Mily csúnyák voltak ezek a gondo­latok, mily megalázók. És hátha téved. , Fáj a feje. A melegség, bizonyosan. A hőség. Ez a rettenetes kábulat. Beleszédül az em­ber. A fehérneműk, igen. A mosás. Az uj in­gek. zsebkendők. Hátralépett a korláttól és üres szemmel maga elé meredt. Az ingek. Magas, okos homlokából kisimototta tompaféuyíi szőke haját. Csontos, hosszú keze ott felejtődött homlokán. Milyen régóta nem mondta már az ura, hogy „milyen szép és okos homloka van, Helénkém“. Régen. Úgy rajta szokta felejteni a szemét, lmsos szája kissé felnyí­lik, gyerekes csodálkozás mosolyog az ar­cán, rövidlátó szeme elhomályosul az üveg mögött, úgy mondja: „Milyen szép és okos homloka van, Helénkém." Mondja. Mondta. Régóta nem mondja. Mióta? Az ingek. Sietett be a szobákba. A har­madikban, hiis, nyári szobában, homályban megállóit. Kis napsugárt kell beereszteni, igv ahg látni- Jó ez a sötétség. Be az ingek... Kissé felhúzta az .egyik ablakon a zsalut, a homály felhígult. Égy sugár beleszart a szekrény tükörlapjába. A sárgára pácolt szekrény előtt leüU a földre. Mellette egy kosár fehérnemű. Az ágyon a friss ingek. Nem is férnek el ebben a nyári lakásban. A tükörből visszanézett rá az arca. A negyvenéves asszony? Még az sem. Öt év hiányzik. A problémák sem tőle indulnak ki. Ö fél az öregségtől, ő borzong a távozó sze­relem kínjaiban? Ö-e, vagy az ura? A tanár ur. A szem szép, de foglalata- ráncos. A hom­lok szép. de bőre redős. Az arc szép. met­szése nemes, kifejezése tiszta és vonzó, de harmincöt esztendő már beleírta minden ku­sza betűjét- A fogai sohasem tetszettek neki magának sem. Rendesek. Vastagok, széle­sek, férfiasak. Kinyitotta a száját, felhúzta az Ínyét, még a nyelvét is kinyújtotta. Oly közel ha­jolt most a tükörhöz, hogy csak a szemét látta. Aztán ismét hátra huzódott és simogat­ta az arcát, a nyakát, mellét és derekát- Nem elfogult. De mért nem elfogult az ura? Vol­na szerelem, ha nem volna elfogult férő? És a szerelem, amely egymáshoz hozta őket, boldog órák és esztendők közös emlékei, egy együtt töltött élet... semmit, semmit sem számit? Nem elfogult. A doktorkisasszony szebb. Fiatal. És nőibb- Még talán most kezdje fes­teni magát, kendőzni az arcát? A kis macs­ka. Ember, embernyi nő — kényes és finom macska ellen. Harc ez? Olyan, amelyet csak el is lehet kezdeni? Igén, azL ingek . Fel­emelkedett, kinyitotta a szekrényt, szédü- íögve állott meg a tiszta fehérnemű kiözönlő fülledt, nyári szagában. Végigfuttatta ujjait a polcokon... hová is férnek az uj ingek, nad­rágok, zsebkendők ... oly szűk ez a nyári lakás, jó volna már hazamenni... Talán le az alsó fiókba. Megint leguggolt és kihúzta a fiókot. El­mosolyodott. Karja révetegen kinyúlt s té­tován elmerült néhány finomszöyésü holnü csipkehabjában. Gyerekruhák, csecsemő­kelengyék- Kis főkötő, hervadó kék sárguló ingecse, horgolt mellényke, még egy gom­bolyag pólya is. Régi készülődések, elmúlt felbuzdulások, egy termékenynek vélt sze­relem szétrebbent álmai, egy jobb életnek semmiben maradt indulásai.... Kicsit gúnyo­san. kicsit mosolyogva és már teljesen re- zignálódva, de még mindig makacs és szent női álmodozással mindenfelé magával vitte, utaztatta a hervadt holmikat, svájci gleccse­rekre. afrikai partokra, bihari birtokukra fe­ledhetetlen nizzai karneválokra. Csak Ő tud­ja, senki más. Csak neki hiányzik tán. amiről a másik nem is tud. Nem is gondol. A tudo­mány-.. Megvetően és fölényesen elmoso­lyodott. Ha o’vkor egy doktorkisasszonnyal is édeskedik! És a világ minden tudománya és minden tudósa mit tud. mát ér, mit jelent­het egy gügyögő, aranyhaju gyerek eleven teste, egy uj élet rügyfakadása, egy szebb, Kószvénytőko 3,000.000 Ké. — Tartaléktőke 1,500.000 Kő, — Tfcazsratófiáíir: Prátra, Mariannkn 2. bz. Ve/érképvifielet: Rratislavn, Sturova n! (Baro«8 Oábor-u.) 0. bz. FőÜKyiiökfiéerek: Kofilee Tflavna nl„ Luéenoc, FTornarno, Lovice, Tpolske Habi, Munkaéevo, Heretcfias. Itlrnnvskn Sobotn és ezenkívül képviseletek Rlovensko és Pod- karpatska Hús összes nagyobb helységeiben, CoiKlnentale biztosító rí.. PrAga 1073 a Foncierc általános biztosító infóiel Mopcst csehszlovákiai utOtiia az elemi ágazatokra vonaikozálag A társaság: foglalkozik a következő üzletágra- zatokkal: tűz, Jéur, baleset, szavatoRsáp íbezá rólap nnt08zavntosság: és autőronpálás), betörés üvophíztositás. szállítmány- és érték biztosítás, a leprjntányosribb és losrkedvozőbb feltételekkel. Minden helységben kerestetnek ügynö­kök vstffy agilis üaletsaserzök méltányos feltételek mellett. Jelentkezni a bra- tislavai vezérképviseletünknél lehet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents