Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-01 / 48. (201.) szám

3

Csütörtök, március 1

Borovszky urnák és Isten, tudja ki mindenkinek — teljes egészében fen tartom.

Tiltakozom azonban az ellen, hogy Bo- rovszky ur — képviselő létére — olyan kijelentéseket imputál" nekem, amelyeket nem tettem, midőn cikkében azt állítja, hogy én az emigrációt a periid rágalmak özönével borítottam és ezt söpredéknek neveztem. Ez a söpredék kifejezés igen tetszheti'k Borovszky urnák, most két helyep is számba adja a szót, amely pedig az ő szótárából való. Nem, kedves Borovszky ur, én ilyen stílusban nem szoktam beszélni és egy társaságot, amelyben egy Lovászy Márton, egy Garami Ernő és egy Jászi Oszkár is benne vannak, akiknek magas színvonalú Írásaiból magam is sokat tanultam — nem neveztem és soha nem fogom söpredéknek nevezni, ami viszont nem zárja ki, hogy ezeknek az uraknak mai politikai tevékenységét kétségtelenül károsnak és gyűlöletet keltőnek ne tartsam.

Az ilyen kifejezéseket tartsa meg fegyverül a saját küzdelmeihez. Azért pedig, hogy engem „szemétnek" nevez, „mert odadörgö- löztem Októberhez s azután Teköptem azt", holott ön tudja nagyon jói, hogy én soha senkihez nem dörgölődzíem oda, mert soha se tartoztam a csúszómászók és konjunkturaío- vagok közé és semmit sem köptem le, mert engem szabatisztának neveltek, ezért kedves Borovszky ur felelni fog a bíróság előtt.

Hogy pedig a Diaz-féle fegyverszüneti szerződés, nem mese, hanem históriai valóság, azt csak a politikai óvodások előtt lehet letagadni. Parancsol róla egy könyvet? Adhatok.

Körmendy-Ékös Lajos dr.,

nemzetgyűlési képviselő.

Iv1o>€mcí«&$ «a rutMrvft«lS«&£

Berlin, február 27.

(Berlini szerkesztőségünktől) Elsőrangú politikusokból és diplomatákból álló zártkörű társaságban Most dr.-uak, az állásából a franciák által elmozdított duisburgi főpolgármesternek és az alsórajnai kereskedelmi kamara elnökének igen érdekes előadását volt alkalmam meghallgatni a Ruhr-menii helyzetről.

Az előadó szavaiból annak is, aki á-német ellenállás várható sikerével szemben eddig szkeptikus volt, azt a meggyőződést kellett merítenie, h-ogy a német nép százA Most dr. előadása nyomán támadt j eszmecsere alkalmával a jelenvoltak egyöntetű elégtétellel konstatálták a nemzeti öntudat hatásos újjáéledéséi. És jellemző a párt-ellentétek elsimulására, hogy míg egy szociáldemokrata politikus a szélső bal elemek túlkapásai ellen foglalt állást, addig egy ismert néppárti képviselő saját pártjának

azon tagjai ellen szólalt föl, akik a Ruhr mentén való ellenállást kombinálni akarnák a szocialisták elleni küzdelemmel. Geissler néppárti képviselőt, aki legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a nemzeti összetartás előfeltétele a szociáldemokraták inegs-enimisitése, az ö véleménye szerint azonnal ki kellene a pártból közösíteni. E.

Ncghiosoif meitnijicfdí Nfinetcrszág&afi.

Pferéíi^leíeí lervezteEí a biroilalnil ggfilés efstöftc, e bcSQ^iaíitiszfer

és BreSfsfSiesű essen?..

|

Berlin, február 28. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Stargardban, Pome- j rániában, egy merénylet tervét fedezték iöi, amely Löbe, a birodalmi gyűlés elnöke, ! Severhig belügyminiszter és Breitscheid képviselő ellen irányult, akik a síargardi szocialista pártnapra készültek odautazni. A rendőrség letartóztatott egy diákot és két fiatalembert, akiknél fegyvereket találtak és foglaltak le.

■!£n&®H!S®9SB«©a»BaHn&Kg3B^:il!Sana©E8BI3B!3&!aBa;9nBaQM®HBBnSS0aBfS®IEKBHMB®a

K®t! lílllliaiasiicr Í€í£F|CSíICMC

i Síiisíifci&i jsTssiatet

fílüeiscven Knllllő areis®isör©íia a deUdt StefiBicn cásasga Mlacslcs MosiEán klllfiiiQinlnlszieránildsalt.Ainlffl!sztere!ndliRemme^Q igléti&üagnoifba.

Prága, február 28.

Kállay Tibor pénzügy miin is zter a nemzetgyűlés mai ülésén beterjesztette az 1922— 23. évi költségvetést. A költségvetési javaslat az albizottságok elé kerül, amelyek előreláthatóan két hét alatt végeznek mimikájukkal. A részletes vita, amelynek időtartamát a kormány három hónapra tervezi, március közepén kezdődik meg. Az ellenzék erősen készül a vitára, amelynek során éles támadásokat szándékszik indítani a kormány ellen.

A mai nap érdekesebb eseményei közé tartozik Bethlen gróf miniszterelnöknek az a nyilatkozata, amelyet a londoni Morning- post tudósítója előtt tett és amelyben sorra cáfolta Nincsics jugoszláv belügyminiszternek amaz állításait, hogy Magyarország nem teljesítette a békeszerződésben előirt kötelezettségeit és állandó fegyverkezésével a szomszéd államok nyugalmát zavarja.

Mai telefon jelentéseink a magyar politi- ■ >kaí élet időszerűbb eseményeiről a következőképpen számolnak be:

Kállay expozéja

licitet tüntetett föl. Az aranykorona és a mai magyar korona árfolyamkülönbségét ügyelőmbe véve, a deficit ma sem haladja meg a 90 millió aranykoronát.

Ezután hosszasan fölsorolja és magyarázza az egyes tételeket. Kijelenti, hogy különösen közgazdasági körökben egyre nagyobb a kívánság, hogy térjünk át az arany- valutára. Ennek azonban ma még akadályai vannak, minthogy nincs meg rá a kellő fedezetünk. Eltérően az eddigi költségvetésektől, beszédében nem azt akarja kiemelni, ami megnyugtató, hanem rá akar mindenre mutatni. aminek megvitatását szükségesnek tartja.

— Mikor a miniszteri széket elfoglaltam — folytatta —, uj adózási rendszer kiépítését vettem tervbe. Eme tervemet nagyrészben sikerült is megvalósítanom. A forgalmi adóból 34 milliárd korona bevételt ériünk el, ezzel szemben a fogyasztási adó csak 2.S milliárd korona bevételt tüntet föl. A földadó 10 miliiárddal, a jövedelmi adó 8 milliárddal szerepel a költségvetési előirányzatban. Ezek a számok világosan bizonyítják, hogy az uj adórendszer már meglehetősen ki van építve. A jövőre nézve elsősorban a jövedelemadó

ezreinek egységes akaratán a francia terjeszkedési kísérlet ciőbb-tiíóbb meg fog hiúsulni. A helyzet a megszabás első napjaiban nem volt ennyire kedvező. Thyssenék letartóztatása azonban mintegy jelszó volt a heterogén elemek összefogódzására. Azóta a vállalkozók és munkások között teljes harmónia uralkodik a követendő módszer tekintetében. A megszálló csapatok tragikuma éppen abban áll. hogy úgyszólván minden kísérletükkel, hogy céljukhoz közelebb jussanak, kénytelenek uj mártírokat teremteni, akik azután a nemzeti ellená'lás erejét nagyban növelik. Az eddigi tömeges letartóztatások és kiutasítások nem várt módon tápláltak a tömegek szívós elkeseredését. A megszállók • hangulatán máris erősen érzik a sikertelenség fölötti csa'ódás. Szökések, különösen a belga seregben, napirenden vannak- Egyfelől jele: mutatkoznak annak, hogy a kivonulástól a francia vezetőség már nem riadna vissza, ha a párisi militaristák presztízse ezáltal csorbát nem szenvedne. Másfelől .azonban' egyre bizonyosabbá válik az is, hogy' a megszállás oka korántsem holmi ióváletcii mulasztásokban, hanem csakis a kormányon levő francia soviniszta pártnak Németország tartós leigázását célzó hódítási hajlamában keresendő- így francia küldöttség jelent még a minap a Kölnische Voíks- zeitúrig szerkesztőségében és kilátásba helyezte a Ruhr mellől való visszavonulást, ha annak fejében a lap részéről hatásos propaganda indulna meg egy rajna-menti puifer- áíiam alakítására vonatkozólag. A puhato- lódzók a szerkesztőségben természetesen méltó választ kaptak. Újabban, mióta úgy látják, hogy valamirevaló gazdasági sikerekre alig számíthatnak, uj taktikával élnek a franciák: különböző vám-engedményekkel

igyekeznek magukhoz édesgetni a lakosságot, gyakran pedig megelégednének jövedelem helyett puszta aláírással, holmi formális hódoló nyilatkozatokkal is, csak hogy a megszállott terület függő helyzete valamiképpen kifejezésre jusson. De emberek., hatóságok résen vannak. Szó esett arról is, hogy az angol csapatok jelenléte a Rajnánál, bármennyire mérséklöleg hat is a franciákra és bármennyire korlátozza is a rekvirált áruk hazaszállitási lehetőségét, mégsem kívánatos, mert a. krízis drámai kifejlődését hátráltatja.

Budapest, február 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzet- gyűlés mai ülését délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A napirendi vita értelmében folytatták a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását, amelyet harmadszori olvasásban is elfogadtak. Ezután Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjesztette az 1922—-23. évi költségvetést és elmondotta .hatalmas, több óra hosszáig tartó expozéját, amelyet az egész képviselőház feszült figyelemmel hallgatott végig# Nagy beszédében a pénzügyminiszter a többi között ezeket mondotta :

Az 1922—23- költségvetési év 40-6 milliárd korona deficittel zárult. A költségvetés két részből áll. Az egyik a közigazgatási és kormányzati szükségleteket és a közadókból származó bevételeket, a másik pedig a közüzemek kiadásait és bevételeit tartalmazza. Az első részben a kiadások hatszor akkorák, mint voltak az elmúlt költségvetési évben, viszont a bevételek hétszer nagyobbak, mint tavaly voltak. A második rész, amely a kódadókból való bevételeket is tartalmazza, hétszer akkora kiadást tüntet föl. mint az elmúlt költségvetési év, bevételei azonban nyolcszor nagyobbak, mint voltak az elmúlt esztendőben. Az 1921—22. év zárszámadása 48.5 milliárd korona kiadást. és 37 milliárd korona bevételt tüntetett föl, a deficit tehát tavaly 11.5 milliárd korona volt. Az elmúlt esztendőben a költségvetési előirányozás a koronának 0.84 centim.es árfolyama alapján állíttatott össze. Ha a zárszámadási eredményeket a község- vetési előirányzat eredményeivel összehasonlítjuk, a kiadások emelkedése az előirányzatban valamivel több, mint négyszeres, a bevételek emelkedése azonban több mint hétszeres. Ezen számok megfelelnek annak az aránynak, amely a 0-84 centi- mes és a mostani költségvetés alapját képező 0-23 centimes koronaárfolyam között mutatkozik. A lényeges különbség a békebeli állapotokhoz képest az, hogy az akkori deficitet kölcsönnel lehetett fedezni, ma azonban nincs meg erre a lehetőség. Az utolsó békebeli költségvetés, amely az 1914—15. évből való, a mai Magyarországra alkalmazva, vagyis az összes tételek negyven százalékát véve, 90 millió aranykorona deés a községi adó rendezését kell főiéi adatunknak tartanunk. Azt akarom, hogy a pótadók ezentúl csak mint másodrendű költség- vetési tételek jöjjenek számításba.

— Kijelentem, hogy a jövőben a költségvetésbe csak olyan uj kiadásokat engedek beállítani, amelyekre megvan a keüö fedezet. A lemondást saját elhatározásunkból kell ineg+amihiunk, mert ha ezt nem tesszük meg, eljön az Idő, mikor kényszeríteni fognak mlnlíet erre.

— A háború előtti adósságok összege 3 milliárd volt. Ez az összeg , a háború alatt 64.4 miiíliárdra emelkedett, a háború utáni béke éveiben pedig még ennek is többszörösére emelkedett. A legközelebbi időben Belgiumnak, Franciaországnak és Törökországnak nagyobb összegeket kell fizetnünk. 170 milliárd korona adósságról van szó, amelyet a békeszerződés értelmében rövid időn belül ki kell fizetnünk ezeknek az országoknak. Eme összegnek egy része azonban természetbeni szolgáltatás utján elesik, úgy. hogy kölcsönös megegyezés alapján jóval kisebb összeget keli fizetnünk. A köztisztviselők természetbeni ellátása az állaimnak 24 milliárd koronájába kerül évente. Ez a rendszer ebben a mértékben tovább nem tartható fönn. Ha íöntart.iuk tovább is ezt a rendszert, akkor szigorúbban ellenőrizni fogjuk, hogy csak az a köztisztviselő részesüljön természetbeni ellátásban. aki tényleg erre rá is szorul.

— A kiadásokat minden vonalon csökkenteni akarom. Mikor a pénzügyminisztérium vezetését átvettem, Magyarországnak 260 001} tisztviselő volt,- ezt sikerült mára 209.0CO-re leesökkeiríenem. Természetesen még.ez sem fe’e* meg a követelményeknek, hanem tovább? %z*v»«elö? lé^számrvh'ká- Us v^Mk szükségessé, Sok fö’ös’eges intézményünk van. amelyeknek megszüntetésére törekednünk ke?!. Elsősorban Uven a fikvJdác;ós hivatal, ametvnak el kell hinnie. A köfíségve^ésben a békeszerződés végrehajtására vonatkozó tételek 55 mj’liárd korona kiadást tüntetnek föl Sríikséges, hogy az országnak me^fe’ek' kii'fö'd* fizetési eszközök MManak retide’k°zésére és époen erér' fokoznunk keH az exportot.

A jobboldal a pénzíigvmm'sztér Wálmas expozéját lelkes tapssal fogadta. í A Ház ezután a költségvetési javaslatot kiadta az albizottságoknak. Az elnök az ülést fölfüggesztette, majd, amikor újból megnyitotta, áttértek az interpellációkra. Az interpellációs könyvbe tizenkilenc interpellációt jegyeztek be. Ezek közül négy a zalaegerszegi internálótáborra, a többi pedig leginkább a földbirtokreform végrehajtására vonatkozik. A zalaegerszegi internáJótáborról szóló négy interpellációt Greisingcr Ferenc szociáldemokrata, Szabó József keresztényszociális, Éhn Kálmán és Görgey István egységespárti képviselők mondják eí. Drózdy Győző a kis- komáromi földreform végrehajtása körül tapasztalt rendellenességekről. Nagy Ernő pedig arról interpellál, hogy az ellenzéki képviselőket beszámolóik megtartásában a hatóságok megakadályozzák.

Lapunk zárásakor az ülés tart.

Az ellenzék és a költség-vetés Budapest, február 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ellenzéki körökben Kállay pénzügyminiszter expozéját különféleképpen ítélik meg. Általában hangoztatják. hogy tulnagy a deficit és a kormányban nincs meg a hajlandóság arra, hogy a kiadásokat jelentősen csökkentse. Az ellenzék igen éles harcra készül a költségvetési javaslat ellen. Valamennyi ellenzéki képviselő részt akar venni a vitában.

Bethlen kontra Nincsics

London, iebrüár 28. (Saját tudósítónk távirata.) A Morningpost mai számában föltűnő helyen közli munkatársának Bethlen István gróf magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséi. A Morningpost nemrégiben Nincsics jugoszláv külügyminisztertől hozott interjút, amelyben Nincsics kijelentette, hogy Magyarország nem tett eleget a trianoni békeszerződésben előirt követeléseknek és folytonos fegyverkezésével zavarja a szom- szédáiíamok nyugalmát. Erre a nyilatkozatra válaszolt Bethlen István gróf miniszterelnök és nyilatkozatában a többi között ezeket jelentette ki:

— Magyarország minden tekintetben eleget tett a békeszerződésben foglalt kötelezettségeinek. Mielőtt Magyarországot a népszövetségbe fölvették, tüzetesen megvizsgálták, hogy valamennyi kötelezettségének megfelelt-e vagy sem. A vizsgálat az volt, hogy Magyarország teljesiíette kötelezettségeit. Ezt .megállapította Nincsics külügyminiszter is, aki részt vett a nép- szövetség tanácskozásain és Magyarország fölvétele inellett szavazott. Már maga ez a körülmény is bizonyítja, hogy a jugoszláv külügyminiszter állításai ellenünk táplált rosszakaratából keletkeztek. Nyilatkozatának az a része, amely arra vonatkozik, hogy Magyarország fegyveres készülődéséivel a szomszéd államok nyugalmát veszélyezteti, a nemzetközi katonai bizottság megállapítása szerint is rémmesének bizonyult. Magyaroszág legteljesebb békés szándéktól van áthatva és többször tanujelét adta békés szándékainak.

Bethlen nem megy az utódállamokba

Budapest, február 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Egyes utód- állambeli lapokban, igy a többi között egy Kassán megjelenő újságban is, napvilágot látott az a hír, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök a közel jövőben fölkeresi az utódállamok fővárosait és az utódállamok kormányainak fejeivel tanácskozni fog.

A miniszterelnökhöz közelálló helyen ma előttem ezt a hírt megcáfolták és kijelentették, hogy. a miniszterelnök a jelenlegi helyzetet nem tartja alkalmasnak arra,

Omega

éra ü c(tsz élesre

i