Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-29 / 72. (225.) szám

Csütörtök, mSrchis 29. Labdarúgás. A budapesti III. kerületiek Franciaországban Is játszanak. A III. kerület fiübalilcsapata a por­tugál meghívásnak elegei tett s Parison át Por­tugáliába utazott. A csapat visszafelé utaztában francia területen is játszik egy meccset, még pe­dig Barcelonától nem messze, Cetteben. AIII. Kér. ellenfele az FC de Cette lesz. Rövid budapesti hírek. A FTC uj elnöke Gchwindt Ernő nemzetgyűlési képviselő lett. — A Magyar Labdarugó Szövetség közgyűlésén hivatalos jelölteket választották meg. — Opata (MTK) kegyelmet kapott. — A MAC amatörindit- ványát a gyűlés hangulata miatt kénytelen volt visszavonni. Magyar—francia vizipolómérkőzés terve. A buda­pesti Nemzeti Sportnak jelentik Párisból: A fran­cia uszószövetség főtitkára kijelentette, hogy eb­ben az évben nem fogadhatnak magyar vizipoio- csapatot Párisban, mert nincs olyan uszodájuk, ahol megfelelő bevételre számíthatnának. Az azonban lehetséges volna, hogy a francia csapat Budapestre jönne, de csak szeptember 8-ika után. Annak sincsen semmi akadálya, — mondta a fő­titkár — hogy a magyar—francia vizipolómerkő- zé$eket évről-évre megrendezzék. A Magyar Úszó Szövetség lépjen tehát mielőbb érintke­zésbe a francia szövetséggel. A budapesti MHC-pályán husvétkor a bécsi Bewegungsspiel kitűnő hockey-csapata lesz a MHC vendége. A bécsiek mindkét húsvéti ünnep­napon a MHC csapata ellen szerepelnek. Az idei év első nemzetközi gyephockey mérkőzései iránt nagy az érdeklődés. A Kassai SC futballcsapatának hús vét vasár­napi vendége és ellenfele a 'bécsi Adlmira SC jő formájú csapata lesz. Boxolás. Boxmeccs a prágai Zsófia-szigeien. Kedden este nagy boxmérkőzést rendeztek a Zsófia-szlge- ten. Az amatőrök közül elsőnek mérte össze ere­jét ifj. Jahelka Hasekkel (négy kétperces menet.) Jahelka heves küzdelem után pontozással • győ­zött. A következő pár Tróján (Kladno)—Trda (Vinohrady) volt Trda az első menetben leütés­sel győzött. — Professzionisták mérkőzése: Koh- Ier Erich (Németország, 45 kg.)—Schubert H. (Németország, 45 kg.) Tiz menet. Győztes az ötödik menet után Kohler. — Azután az angol Growes (60 és fél kg) mérte össze erejét Maz- Ioum Péter török boxolóval. Tiz háromperces menet, hat unciaskeztyüvel és kemény bandage- val. Pontozással győzött Growes. Az utolsó Do- xoló-pár a néger Lygget és a bajor Podzuhn volt. Tizenkét háromperces menet, négy uriciav* keztyii. Lygget az első fordulóiban leütötte ellen­felét, mire a bíró győztesnek nyilvánította. Lawn-Teums Ausztria és Németország nem vehetnek részt - Davis Cup-versenyen. A Davis Cup-bizottság elhatározta, hogy a volt központi hatalmak ré­széről kihívásokat nem fogad el. Az International Lawn Ter.nis Federation a Párisban tartott köz­gyűlésén viszont olyképpen határoztak, hogy Ma- gyarorsL jgal, Bulgáriával és Törökországgal új­ból fölveszik a kapcsolatot, Ausztriát és Német­országot azonban továbbra is kizártaknak tekin­tik. Örömmel fogadjuk egyrészt a hirt, mert a magyar tenniszezők részére ezzel újból megnyílt az ut Nyugateurópa felé. Szomorúan kell azon­ban azt a tényt is konstatálnunk, hogy a háború utáni ötödik évben még mindig nem halt ki u nemzetgyülölet a sportéletben sem, pedig éppen a sport utján lehetne legkönnyebben az utat egyen­getni a volt ellenséges államok közeledésénez. A prágai Stadion húsvéti programja. A prágai ügetőverseny egyesülete husvét két ünnepnap­ján egy ügetőmeetinget rendez. A verseny ki­emelkedő pontját képezi húsvéthétfőn a kétfogd. tos versenyszám, amelyben öt kocsi fog részt- venni. Kerékpár. Kerékpárverseny Berlinben. A berlini Olyan- piádon rendezett verseny eredményei: Tizenöt kilométeres kitartó versenyben: 1. Krupkat (12 p. 15 rflp.), 2. Stellbrink, 150 méterrel maradt hát­ra, 3. Sawall. Hu sz o n ö tk i 1 ómé teres távon: 1. Sa- wall (20 p. 30 mp.), 2. Nettel'beck, 3. Krupkat. — Harminc kilométeresben: 1. Sawall (25 p. 28 mp.), 2. Krupkat, 3. Nettel'beck. Vívás. Vivóverseny Kecskeméten. A debreceni Bé- kessy Béla VK—Kecskeméti AC kardesapatvivó, versenye az előbbi 15:10 arányú győzelmével végződött. A Békessy VK vivői közül Becsauer 5, Hajnal 3, Majerszky 3, lakács 3, Taubler i, a KAC vívói közül Bariza, Bencsik, Csaba, Gar- zó, Kiss 2—2 győzelmet szerzett. Birkózás. Az Ungvári AC birkózóversenye. Ungvári tu­dósitónk jelenti: Szép számú induló és megfelelő érdeklődés mellett zajlott le az UAC vasárnapi birkozóversenye, amelyen a Kassai AC héttagú gárdája is résztvett. A versenyeredményeknél számos kifogásolni való dolog történt. Az egy­tagú „zsüri“ (ez is lehetséges? A szerk.) munkájá­ban nélkülözte a teljes objektivitást. A kassaiad megóvták a versenyt, mivel a jelenleg nem műkö­dő USC klubnak birkózói az UAC színeiben In­dultak. A verseny eredményei a következők: Légsuly: 1. Varga István (UAC), 2. ZselezsayiK Ferenc (KAC), 3. Schönburg Zoltán (UAC). Pe­helysúly: 1. Molnár Sámuel, 2. Lelik Győző, s. Kain Sándor. (Mind a három UAC.) Könnyüsuly: 1. Vojnár József, 2. Csulák János, 3. Tupicza Ist­ván (UAC). Középsuly A): 1 Pritula József (UAQ, Szepsi, március 28. Derfitiyák Gusztáv, a keresztényszociá- lis földmivesszövetség ügyvezető titkára, a vasárnapi szepsifürdői gazdagyülésen rész­letesen kifejtette a földmivesszövetség által létesíteni óhajtott értékesítési, termelési és hitelszövetkezet tervezetét. Mivel a szövet­kezeti eszmének nézetünk szerint nagy je­lentősége van a magyar kisgazdák gazdasá­gi helyzetének további alakulására, helyén­valónak tartjuk Derfinyák beszédéből az alábbi részleteket közölni: — Földmivesszövetségünk célul tűzte ki azt, hogy a földmivesnépet ott segítse, ahol csak tudja. Ezt pedig úgy gondoltuk megoldani, hogy egy központi nagy szerv­vel igyekeznénk a földművesek terményeit és egyéb gazdasági termékeit úgy elhelyez­ni, hogy gondjuk ne legyen az értékesítésre és hogy a közvetítők kizárásával a tiszta haszon tényleg az övék legyen s ne arassák le munkájuk gyümölcsét olyanok, akik azt meg nem érdemlik. Ez a szerv pedig az or­szágos földmivesszövetség kebelében létesí­tendő termelő és értékesítő hitelszövetkezet volna. — A kisgazda társadal om sajá t üzleti érdekeit csak úgy szolgálja helyesen, ha terményeinek értékesítését nem bízza mások közvetítésére, hanem maga intézd, de nem a saját személyében, hanem annak a szövet­kezeti szervezetnek az utján, amelynek kí­vüle száz meg ezer és ezer olyan tagja van, mint ő, akinek érdeke az övével azonos, te­hát a közös célok szolgálatában ugyanazon az utón kell hal adutok. Ez a szervezet az értékesítő és hitelszövetkezet, mely a ter­melő szövetkezetekkel kapcsolatban a kis­gazdatársadalomnak alapsejtje lesz. — A kísgazdatársadalom terményérté- kesitése mostani formájában ody egyének kezében van, akiknek a termeléshez semmi közük sincsen és gyakran ügyefogyott mó­don szolgáltatja ki érdekeit az élelmes ügy­nököknek, akik verejtékes munkánknak leg­javát, gyümölcsét élvezik. Igaz, hogy a há­ború alatt s az 1919—1921-iki állapot idejé­ben a fogyasztók s a termelők közvetlen érintkezésbe léiptek egymással s termé­nyeink értékesítése könnyen s jól ment. Ab­ban az időben állandóan hangoztattuk gyű­léseken és újságcikkekben, hogy az értéke­sítésnek ez a módja csak átmeneti állapot. A biztos és jó értékesítés nem tarthat örök­ké s eljön az az idő, midőn a termelők is­mét egymással fognak versenyezni, hogy terményeiket elhelyezhessék. Ez az idő el­következett s bár egy kissé máris elkés­tünk, de még helyrehozható a mulasztásunk. Ezért meg kell teremtenünk azokat a gaz­dasági szervezeteket, amelyek a gazdasági termékeknek a városba juttatásával, a fo­gyasztók közvetlen ellátásával foglalkoz­nak. Ennek az értékesítő és termelő szövet­kezetnek természetesen igen sokoldalúnak kell lennie. A szövetkezeteknek foglalkoz­2. Rabot! István (UAC), 3. Szabó Sándor (KAC). Középsuly B): 1. Karcz Jenő (KAC). 2. Varga István (UAC). Nehézsúly: 1. Markó Bertalan (UAC), 2. Belitzk József (KAC). A KAC megjele­nése tette lehetővé, hogy az UAC versenye házi- jellegűvé nem zsugorodott, (o. V.) niok kell gabonának s egyéb szemes ter­ménynek, állatoknak, tejnek, tejtermékek­nek, baromfiaknak, tojásnak, gyümölcsnek, zöldségeknek s egyéb kerti terményeknek értékesítésével. — A gabonaértékesítés célja kettős lenne: egyrészt a zárolt gabonára hitelt nyújtani, másrészt a gabonát szakszerűen kezelni, piacképessé tenni és a legalkalmasabb idő­pontban a lehető legjobb áron értékesíteni. — Ma, amikor a szabadforgalom bekö­vetkezett, a kdsgazdatársadalom már érzi azokat a hátrányokat, amelyek a kevés ter­ménynek értékesítése mellett reá nehezed­nek. A termelők egész szekértáborokkal be­jönnek a vásárra. Alig egy-két ember vásá­rol a saját házi szükségletére; az igazi ve­vők csak a vásár vége felé közelednek. Ek­kor megjelennek a kereskedők s a legol­csóbb áron összevásárolják a gabonát, mert a gazda rösteli azt hazavinni s az árára is szüksége van, mert a mindennapi élethez szükséges pénzt csak így tudja előteremteni. — Ennek elejét veszi a gabonaértékesi- tő szövetkezet felállítása. A szövetkezet körzeti magtárakat létesítene, összegyűjti sok helyről a kevés termést, azt osztályoz­za, megtisztítja s nagyban értékesítve élve­zi azokat az előnyöket, amik a nagyban való értékesítéssel és szállítással kapcsolatosak. A szövetkezet haszna pedig azoké a gazdá­ké marad, akik ennek a vállalatnak részesei és akik termésük értékesítését rábízzák. A szövetkezet hitelt nyújtana, mikor a kisgazda pénzszűke miatt kénytelen termé­nyeit áruba bocsátani. Ezáltal lehetővé teszi neki, hogy a termését előre le ne kösse, ille­tőleg ne legyen kénytelen termését elpocsé­kolni. Ott, ahol egy életre való magtárszö­vetkezet létesül, ott a legcsalafintább ter­ményügynöknek sem sikerül többé semmi­féle mesterkedéssel az árakat lenyomni s a gabonát ingyen összevásárolni. Ezenkívül a raktárszövetkezet a vetömagnemesités, ki­cserélés és a mütrágyáhasználat elterjeszté­se utján nemcsak az áralakulásra, de magá­ra a termelésre is jelentékeny befolyással lesz. Első teendőnk mindenesetre a kassai országos központ megteremtése volna, mely aztán a kerületi csoportokat olcsó pénzzel látná el, hogy azok teljesen kiépüljenek. Természetes, hogy országos központunk­nak az állatértékesités is egyik fontos fel­adata lenne. Munkáját két csoportban vé­gezné. Az első csoportba tartoznék az élő­állatok értékesítése, a másik csoportba pe­dig a vágóállatok szövetkezeti értékesítése. Az áBatértékesitő szövetkezet jobb árral kecsegteti a gazdát és megszabadítja a vá­sárlással járó időpazarlástól és az eladás bi­zonytalanságától. — A tej értékesítésénél ismét előállott az a helyzet, hogy sok a termelő és kevés a fogyasztó. Ma már nem járnak ki a fogyasz­tók a faluba tejért, hanem a termelőnek kell behozni s előáll az az eset is, hogy ahogy behozzák a városba, úgy vissza is viszik a tejet. Kassán létesítenénk egy nagy sajt­gyárat s a termelők összessége kannákban vasúton leszállítaná a tejet Kassára vagy később kerületi kisebb vajkészitő üzemeket létesítenénk. — A tojás értékesítésére is kiépítenék a megfelelő osztályt. Központot létesítenénk, amely a tagoktól összegyűjtött tojást át­veszi és megvizsgálja s a piac számára cso­magolja. A központ irányítaná az elküldést és az eladott tojás árát is közvetlenül a köz­pont utalná ki. Hasonlóképpen értékesíte­nénk a baromfiakat is, bár ez nehezebben menne, mivel itt a világversennyel fog kel­lenni megbirkóznunk. — A zöldség és gyümölcs értékesítésé­nél már megszűnt a háborús hiány. Egy kü­lön osztály összeköttetéseket keres majd az állandó fogyasztó körökkel, úgy hogy a szö­vetkezetnek már biztos és állandó vevőköre lesz, amely értékesítésének mindenkor biz­tos alapot fog nyújtani. Százezrekre menő értékeket lehet előteremteni a megfelelő zöldség- és gyümölcsértékesítés rendszere­sítésével. Elsősorban azon lennénk, hogy a messzibb országrészekkel és a külfölddel megismertessük a magyar lakta vidéken termelt zöldségeket s gyümölcsöket s ha ez meglesz, a vevőkör mindig nagyobb lesz. — Központunkban tagjaink részére nagy fogyasztási szövetkezetét is létesítenénk. Mindenféle mezőgazdasági felszerelést, gé­peket, vasat, vetőmagvat stbbit be lehet majd nálunk szerezni és pedig aránytalanul olcsóbban,, mint máshol, mivel mi szövetke­zeti tagjaink részére gyári árakkal dolgoz­nánk. — A kisgazdatársadalom leghatalma­sabb ereje a tömörülésben, a szervezkedés­ben van s fel kell használnunk ezt az óriási hatalmat, alkalmat, hogy ezt a nagy erőt mi­nél jobban biztosítsuk magunknak! — A tőzsde és a bankok ünnepi szünete. A húsvéti szünetek alkalmából pénteken, március 30-án a prágai értéktőzsdén nem lesz forgalom. Szombaton, március 31-én a prágai bankok szintén zárva lesznek. — A Bankhivaíal kimutatása. A Bank­hivatal devizakészeiete március harmadik hetében 28 millióval 533 millió kronára emel­kedett. A váltóleszámítolás 32.8 müiióveles- lombard 10 millióval és az ^'rtékpap^a, mi a mitolás 3.8 millióval emelkt^bo^ctt üzletben tehát 47 millió körönn először Héjjá* kedés. Ezzel szemben a zsír *ajd további hat lió, vagyonadóra 38 millió ■ fölkutatta az gyek kibocsátásából 27 millió anélkül bevétel. Az egész kimutatásból a ered_ forgalomnak 39.7 millióval való no n talállak és a bankjegytartaléknak 36 millióval millióra való szaporodása adódik. Az érckés let 825 millióra emelkedett. ^ — A Bohémia-bank bukásána kihatásai., Ilyen cimmel a „Vossische Zeitung^* tegnapi számában a következőket írja: A Bohémia- bank krachja, mint Prágából jelentik, néhány állami hatóságot és nevezetesen a nemzetvé­delmi minisztériumot is megkárosította. Az említett minisztérium öt é£ fél millió cseh ko­ronát tett be a banknál, amely összeg most hir szerint veszélyeztetve van. — Románia vásárolja a magyar aranyjáradé­kokat. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A leg­utóbbi napokban a románok erősen vásárolják a háboruelőtti magyar aranyjáradákokat. Pénzügyi körök véleménye szerint Románia így akarja fe­dezni a jóvátétel! bizottság által a magyar állam- adósságokból rá kiszabott kvótát. — A kormány folyószámla-hitele. A kor­mány, mint a „Bohémia“ jelenti, tárgyaláso­kat folytat a Svaz-bankokkal egy 500 millió koronás rövidlejáratu kölcsön felvétele dol­gában. — A magyarországi tenyészállatárak nagy emelkedése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az idei tenyészállatvásárról most jelent meg a hivatalos kimutatás, amelyből megállapítható, hogy a vásár eredménye a tenyésztőkre igen kedvező, bár a vásárlási kedvre nézve rossz hatással volt az itt is élénken érezhető pénzhiány. A kiállított állatokból a szarvasmarháknak 52 százaléka, a sertéseknek 59 százaléka, a juhoknak pedig 40 százaléka cserélt gazdát. Az idei és n tavalyi árakat összehasonlítva, az elért darabon­ként való átlagár volt: az idén tavaly bikánál 650.000 K 66.000 K tehénnél 450.000 „ 53.000 „ kan-sertésnél 90.000 ,, 12.000 „ kocáknál 70.000 „ 12.000 „ kosoknál 95.000 ,. 14.000 „ A tenyészállatok ára a szarvasmarháknál 80—100 százalékkal, a sertéseknél mintegy ötven százalékkal többet tesz ki, mint amennyit te­nyészállatvásárral egyidejűleg a vágóállatokért fizettek. A mai abnormis pénzviszonyokat jel­lemzi az, hogy a legjobb fajta bikákért egymil­lión felüli árakat fizettek, viszont egy szép ply- mouth kakasért 18.000 koronát, egy hatalmas emdeni ludért pedig 50.000 koronát is adtak. közgazdaság A Keresztéayszociális Földmivesszövetség értékesítési, termelési és hitelszövetkezetének tervezete. Intvén acSrauvef MtSS® MlMItflfeSi | aki ez év április hó elsejéig- a Prágai Magyar Hírlapnak €Sgf ü negyedéves új előfizetőt szerez. — Az ajándékkönyvek kozott a magyar szépirodalom legkiválóbb újdonságai szerepelnek. (Az ajándékkönyvet keresztkőtés alatt fogjuk küldeni. Akik ajánlott küldeményt igényelnek, mellékeljenek 2 Ké.-t postabélyegekben.) ♦ Az űj előfizetőt ezen a szelvényen kell bejelenteni: Az uj előfizető neve: ............................................................................................ Lak helye: ..................................................u. p.:................................................. A gyűjtő neve: __________________-— ........lakhelye:........................... ; e lőfizetési száma:......... .........

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents