Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-24 / 68. (221.) szám
Szombat, március 24 izgatást nyomban toroljon meg és izgatások esetében a gyűlést, vagy az értekezletet nyomban oszlassa föl. Ha izgatás fordul elő, akkor nem kell bevárni az ülés befejezését, hanem azt nyomban föl kell oszlatni. Andréka főkapitányhelyettes a tegnapi munkás tüntetéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a jövőben sokkal nagyobb figyelmet fognak fordítani arra, hogy a szociáldemokraták gyűléseit engedélyezzék-e vagy sem. A pénzügyminiszter a korona eséséről KáDay Tibor pénzügyminiszter ama híresztelésekről, hogy a kormány a deflációs pénzügyi politkával szemben az inflációs pénzügyi politika mellett foglalt állást, újságíróknak a következőket jelentette ki: — A kormány sem deflációs, sem pedig Inflációs pénzügyi politikát nem folytat, annál kevésbé törekvése az, hogy kikerüljünk az inflációból. A kormány egyetlen célja, hogy az összes állami kiadásokat a bankóprés igénybevétele nélkül az állami bevételekből fedezhesse. A kormány élénken foglalkozik a hitelélet rendezésének kérdésével fs és a banküzlctek ellenőrzéséről kiadott legutóbbi rendelete is ezt a célt szolgálja. Jk barmadosztáluu kereseti! aöA. Az uj kivetés iránti kérvényeket április 30-ig lehet benyújtani. Prága, március 23. A pénzügyminiszter közli, hogy az 1923. évre szóló III. oszt. kereseti adó Szlo- yenszkóban és Ruszinszkóban való kivetésének helyesbítése iránti kérvényeket 1923 február végéig, vagy az 1922. évre szóló adókivetés kézhezvételétől számított 15 napon belül kellett volna az illetékes pénzügy- igazgatóságoknál beterjeszteni. Minthogy ez a határidő a törvén}'- kihirdetésekor már lejárt, a pénzügyminisztérium az erre kitűzött határidőt 1923 április 30-ig meghosszabbítja, A III. oszt. kereseti, adónak Szlovenszkóban és Ruszinszkóban való uj kivetése iránti kérvényeket, amelyeket április 30-ig az illetékes pénzügyigazgatóság utján beterjesztenek, idejekorán beadottaknak fogják tekinteni és az 1923. február 27-iki törvény 2. szakaszának 2. bekezdése szerint való elbánásban részesülnek majd. A húsvéti vasúti forgalom. Minthogy a húsvéti ünnepek alatt élénkebb személyforgalom várható a vasutakon, a vasutigazga- tás a forgalom könnyebb lebonyolítására külön vonat okát és második vonatrészlegeket §og a menetrendbe iktatni. A második vonat- részlegek körülbelül tízperces időközökben követik az első vonatot. A húsvéti menetrend Szlovenszkó és Ruszinszkó utazóközönségét érdeklő változtatásai a következők: 313-11 sz. v. Pozsonyból Prágába Ma- saryk p. u. Indul Pozsonyból 18.30. Közlekedik március 26, 27, 28. 30, 31-én és április 2-án. — 314-11 sz. v. Prágából Masaryk p. u. Pozsonyba. Prágából indul 20-10. Közlekedik március 26, 27, 28, 29, 30, 31-én és április 2-án. — 1111-11 sz. v- Od-erbergbö! Prága Masaryk p. u.-ra. Indul Oderbergből 18.55. Közlekedik március 27, 28, 29. 30, 31-én és április 2-án. — 1114-11 sz. v. Prága Masaryk p. U.-TÓ1 Oderbegbe- Indul Prágából 19.40- Közlekedik március 27, 28, 29, 30, 31-én és április 3-án. — 1101-II gyorsv. Oderbergből Prága Masaryk p. u.-ra. Indul 1.25. Közlekedik március 29, 30 és 31-én. — 1102-11 gy. v. Prága Masaryk p- u.-rót Oderbergbe. Indul 12.40. Közlekedik március 29, 30 és 31-én és április 3-án ; április 2-án csak Ghocenig. — 306-11 gy. v. Prága Masaryk p. u.-ról Pozsonyba. Indul 21.50. Közlekedik március 29, 30-án és április 2-án. — 1104-11 gy. v- Prága Wilson p. u-ról Oderbergbe. Indul 22.50. Közlekedik március 31-én, április 2-án és 3-án. — 1103-11 gy. v. Oderbergből Prága Wilson p. u.-ra. Indul 8.15. Közlekedik április 1, 3 és 4-én. (Optikai intézeti • Mindennemű szemüvegek, csíptetek: Kiállítások. Ja-: • /jjfö'ymámji J vitások bár- ; • A vt- alapján ason-1 • Y/j, fm •• nal \ Junktbl^jto^er *>« e*z\öz61i ; totnek. . • Magyar kiszolgálás Magyar levelezés i IBeinhacker Samu Praha II., Pofic 29} az Itnpertal-sz&lló mellett | nnm . - ■ "■■"írnmiimTi ................. Eg y jugoszláviai magyar újságíró kalandja Bonjaién, Denunciáiásra letartóztatták és Í4 napig iogvatartották. Szabadka, március 22. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése.) Kellemetlen kalandja volt Romániában Arányi Jenő szabadkai újságírónak, a „Hírlap" munkatársának: Aradon kémnek nézték és letartóztatták. Teljes két hétig tartó fogság után most érkezett Arányi Romániából s a veszedelmes kirándulásról a következőket mondotta el: — Február 25-én délelőtt érkeztem Aradra, ahol egy unokahugom esküvőjén vettem részt. Kedden, február 27-én, a déli vonattal akartam Temesváron át hazajönni, azonban a pályaudvaron egy rendőr arra kért, menjek be a komiszáriushoz. A komi- szárius igazolásra szólított föl, mire természetesen átadtam az útlevelemet. Pár percnyi izgatott telefonálás után kijelentette, hogy be kell mennem a prefekturára, amit természetesen meg is tettem, különösen, mert egy polgári biztos is nagyon biztatott A prefekíurán abban a kitüntetésben részesültem, hogy Gritta Ovidius prefektus hallgatott ki. A kihallgatás meglehetősen egyoldalúan folyt le, mert a rendőrfőnök azon kezdte, hogy az útlevelem hamis, az arcképes igazolványom szintén, a szabadjegyeimet vágj'' loptam, vagy a bűntársamtól szereztem. Szabadkám sohasem voltam, ellenben hamis és lopott okmányaimmal a magyar határon szöktem át és természetesen kém vagyok. — Tisztában voltam vele, mit jelent az: Romániában kémkedés gyanúja alatt a rendőrség kezében lenni és természetesen ártatlanságom biztos nyugalmával védekeztem a vádak ellen. A jegyzőkönyvecskémben levő följegyzéseknek, amelyek egyszerű riporttémák voltak, magyarázatát adtam; a helyzetből folyó csodás memóriával még két éves dolgokra is pontosan emlékeztem, de Gritta Ovidius prefektus ur mindenre kijelentette, hogy kitalált mese, hazugság és hasonló. Könyörögtem, hogy az én költségemen táviratozzanak Szabadkára a hatóságnak, erre azonban csak ez volt a felelet: — Majd vall maga enélkül is az éjjel! Mégis, egész délutáni faggatás után, miközben én „konokul és megátalkodottan" ragaszkodtam állításaimhoz, kijelentette a nagy ur, hogy levisz Bukarestbe és átad a jugoszláv követségnek, rothadjak el jugoszláv börtönben. Ez a biztatás direkt fölvillanyozott, hiszen ez volt a szabadulás legbiztosabb útja és különösen hálás voltam akkor, amikor megengedte, hogy a családomnak táviTatozzam. A sürgönyt diktálás után megírtam, elküldték, hoztak egy 90 leiről szóló feladóvevényt-, a postának azonban telefonon megtiltották, hogy a sürgönyt továbbítsa . . . — Következett a bukaresti utazás, borzalmas emlékekkel egybekötve, este 10 órától délután négyig, azután a revolverrel fölszerelt kísérőm, akinek a gyorsvonat! elsőosz- tályu jegyét én fizettem, átadott az országos rendőrigazgatóságnak, a hazai követség helyett. A rendőrigazgatóságon előbb egy bűzös, férges pincébe zártak, almi egy kedves, csinos és jókedvű zsebmetsző kitűnő örömmel fogadott társául, innen azonban rövid idő múlva egy harmadik emeleti irodahelyiségbe vittek, ahöl egy detektív és egy szuronyos katona őrizett. Borzalmas napok következtek. Nem ettem, nem ittam, alvásról szó sem lehetett, hiszen a szobámból nemcsak az ágy hiányzott, de még szók sem volt, ellenben az asztalon a polgári védnököm aludt. Ha nagyon elfáradtam az ajtótól az ablakig terjedő sétámban, megálltam az ablaknál, vagy letérhettem a velem levő takarót és igy aludtam. Kínzó gondolatok gyötörtek, a családom, a jövendő sorsom, az előttem álló eshetőségek ... A büzhödt ételt elképzelhetetlenül mocskos edényben egy olyan piszkos fiú hozta föl, akihez hasonló szenytömeget még sohasem láttam. Természetes, hogy visz- szakükltem az egészet. Az egész lehetett másfél — evőkanálnyi káposzta, vagy bab és egy negyed katonacipó. Pénzem nem volt. mert elvették, dohányoznom szabad lett volna, ha pénzhez jutok, de a dinárjaimat nem akarták fölváltani, spóroltak nekem. — Naponta háromszor is kihallgatásra jelentkeztem és kértem, hogy írhassak haza, kértem, hogy értesítsék a követségemet s hogy a bőröndömből tiszta fehérneműt vehessek magamhoz. Végül is azt ígérték, hogy ha sokat kéregelődöm, visszavisznek a pincébe. — Egyik estefelé levittek a pincébe, ahol maga a helyettes igazgató: VintiDa Jonescu hallgatott ki, persze tolmács utján. A tőlem elvett jegyezetek részeietes magyarázása után elővett egy gépírásos jelentést, amelyben föl volt sorolva minden elképzelhető „politikai bünöm“, olyanok, amilyenekről álmodni sem mertem és olyanok, amelyek egymásnak teljesen ellentmondók. A jegyzeteimben talált minden név bele volt szőve valami hihetetlen mesébe, amelynek állítólagos hőse én voltam. A legszebb és leghősiesebb tettem az volt, amit 1918-ban a forradalom alatt „követtem el14, ami azonban annál nehezebb volt, mert emlékszem, hogy 1918 október 9-től 1919 január 1-ig átlagosan 39 fokos lázzal, de biztosan nyolcvan napig feküdtem spanyollázban és tüdőgyulladásban — Szabadkán ... — A barátságos beszélgetés után azzal küldött vissza a szobámba: látom, nem kö- ] vetett cl semmit hazamehet Jugoszláviába. Másnap este útnak indítottak Arad felé, ahol j azzal fogadak, hogy másnap Nagyszebenbc visznek a hadbírósághoz, mert a prefektus ur be akarja bizoynitani. hogy kém vagyok. De mégis Aradon hagytak. A preíekfcura őrszobájában laktam, egy szék volt a lakásom éjjel-nappal, de itt már legalább pénzem volt, ebéd, vacsorát és cigarettát hozathattam és virraszottam. Másnapra kikönyörögtem, hogy amíg Aradon leszek. hagyjanak az őrszobában, ne zárjanak cellába, végül egy este fölhívott a prefektus. Nagyon barátságosan adta tudtomra, hogy a szobájában ülő két ur ki fog hallgatni és az ő véleményük alapján fog dönteni. A két ur Románia legügyesebb két detektivje volt, akik három órás beszélgetésbe elegyedtek velem és kölcsönösen megállapítottuk egymásról, hogy — bár ők Romániában élnek — nagy jól ismerik a szabadikai viszonyokat, az emberek neveit, dolgait stb. Ez volt a fogás, hogy kiszedjék belőlem: csakugyan szabadkai vagyok-e. Másnap és harmadnap egy csomó jegyzőkönyvet vettek föl velem, mindenre kiterjedő részletességgel, azután jött másfélnapos kínos, feszült és idegölő várakozás, azután a — szabadulás. Kiutasítottak Romániából, mint alkalmatlan idegent és nyomban a határra toloncoltak. Ha valaha sírtam örömömben, akkor az Zsombolyán 'történt, amikor Jugoszlávia földjére tettem a lábamat Eddig szól az ártatlanul meghucolt szabadkai újságíró elbeszélése. Kijelentette még, hogy tudomására hozták, hogy denunciáiásra tartóztatták le, amit egy Szabadkáról megszökött sikkasztó almérnök követett el, nehogy az esetét jól Ismerő újságírónak alkalma legyen szabadkai szélhámosságait elmesélni. Befejezésül elmondott Arányi Jenő egy kacagtató epizódot is. Aradon apró, gömb- szerű nikkel tintatartót vásárolt a kisleányának. A tintatartóf a detektívek — bombának nézték s egyikük sem merte fölnyitni. Végre is fegyverszakértőt kerítettek, aki ugyancsak nagy huzavona után merte fölnyitni a belül ártatlan üveget tartalmazó, veszedelmes „irredenta“-szerszámot . . . M nflereieü kiállítása nem tagg a zsupán szakad mérlegelésétől. A legfelsőbb közigazgatási bíróság elvi jelentőségű döntése. Prága, március 23. Egy bártfai ügyvéd útlevelet kért Németországba, Romániába és Olaszországba és kérelmét a szabályszerű okiratokkal felszerelte. Szabályszerűen becsatolta az illetőségi bizonyítványát, valamint a járásbíróság tanúsítványát arról, hogy nem volt büntetve és bűnügyi viszgálat alatt nem áll, továbbá az államügyészség igazolványát, hogy bűnvádi eljárás ellene folyamatban nincsen, végül a bártfai adóhivatal és az eperjesi pénzügyigazgatóság igazolását, hogy adóit megfizette. Azonkívül pedig 52 korona illetéket is befizetett. Az eperjesi zsupán azonban kérelmét minden megokolás nélkül elutasította és erről Írásbeli határozatot sem akart kiadni. Az ügyvéd erre a szlovenszkól minisztériumhoz felebbezett, majd mikor íelébbezését elutasították, panaszára a legfelsőbb közigazgatási bizottsághoz fordult, amely tegnap döntött ebben az ügyben. A legfelsőbb közigazgatási bíróság a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium döntését törvénytelennek nyilvánította és pedig azzal a megokolással, hogy az alkotmány 107. szakaszában biztosított személyes szabadság magában foglalja az utazási szabadságot is, miért is egy útlevél kiállítása nem tartozik a politikai hatóság szabad mérlegelésének körébe, hanem az útlevelét ki kell szolgáltatni, ha nem forognak fönn olyan okok, amelyek törvényes akadályai az útlevél kiáltásának (mint például kötelezettség, adóhátralék stb.). Taián szabad remélni, hogy a közigazgatási bíróságnak ez az ítélete véget vet arcnak az önkénynek, amellyel az egyes zsupánok az utlevélügyeket kezelik. A készaiö lird®í®r¥éuij. Film a szlovenszkói fürdőkről. Prága, március 23. Az uj fürdőtörvényre vonatkozó tanácskozások befejezésük felé közelednek. Körülbelül két héten belül valamennyi minisztérium elkészül a javaslat véleményezéséve!. Az állami kezelésben lévő fürdőkre vonatkozó rendelkezések már nagyjában meg vannak állapítva. Ezek szerint a szálló és gyógyintézetek állami üzemükben maradnak, az éttermeket ellenben bérbeadják. Ez főképpen Fenyőházára, Csorbatóra, Tátra- lomnicra, Ránkfürdőre és Szliácsra vonatkozik. Ami a többi gyógyhelyet illeti, a javaslat egy, az egészségügyi minisztériumnak alárendelt vezérigazgatóságot akar létesíteni, amely valamennyi fürdő tiszta jövedelméből gyűjtendő tartalékalapot is kezelni fogja. A jövedelmező gyógyhelyek természetesen állást fognak foglalni az ellen, hogy az ő költségükön tartsák fönn a passzív mérleggel záró fürdőket. A javaslatot valószínűen a parlament őszi ülésszakában fogja a kormány előterjeszteni. A kormány értesüléseink szerint propaganda-filmeket készíttetett a szlovén- szkói fürdőkről és azokat a Slavia-filtnválla- lat utján mutatják be. Francia vélemény a rendtörvényröi. A Gartüe de la Sémámé című előkelő francia folyóirat „Diktatúra a cseh-szlovák köztársaságban" című cikkében foglalkozik a rendtörvénnyel, amelyet összehasonlít a második császárság hírhedt közbiztonsági törvényével és azt mondja. Iwgy a csehszlovák rendtörvény messze felülmúlja 111. Napóleonnak ezt a törvényét- Azután idézi Masaryk, Benes és Stefániák által 1918 október 18-án aláirt ünnepélyes függetlenségi nyilatkozatot, majd ecs. éli a képviselőház ama ülésének lefolyását, av riyeu a rend törvényt elfogadták és úgy véli, hogy az akkor lefolyt jelenetek lefőzik még az osztrák parlamentben lejátszódott egyes eseményeket is. Inftuext hftngvef aki ez év április hó elsejéig* a Prágai Magyar Hírlapnak negyedéves új előfizetőt szerez. — Az ajándékkönyvek között a magyar szépirodalom legkiválóbb újdonságai szerepelnek. (Az ajándékkönyvet keresztkötés alatt fogjuk küldeni. Akik ajánlott küldeményt igényelnek, mellékeljenek 2 Kí.-t posta bélyegekben.) Az új előfizetőt ezen a szelvényen kell bejelenteni: ..Emuim—— —vm*mmzmm Az uj e1 őfizető neve: .......................................................... ........,....-....................... Lak helye: .....................-.........—».........................u. p.: -— — --------------------1 ' A gyűjtő neve: ........-.....................................................lakhelye:............................ t el őfizetési száma: *
