Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-23 / 67. (220.) szám

3 Péntek, március 23. y%iGAiJU(?f_fix7ftRPtp németeket arra, hogy csupán a haza iránt való teljes odaadás, amely a baláltól sem riad vlsz- sza, adhatja meg azokat az eszközöket, ame­lyekkel a megszállva tartott német területeket felszabadíthatjuk. — Melyek lennének c szellemi mozgósí­tás részletfeladatai? — Mindenekelőtt nagy áldozatokra és igen nagy munkateljesítményre van szükség, hiszen a német nép széles rétegeiben még mindig ma­terialista eszmék uralkodnak. Ezeknek az esz­méknek a marxisták és a demokraták a képvi­selői és a zsidóság nemzetközi hatalma az esz­mékért való harcba kergeti őket. Bárminő ellen­állás Franciaország: ellen céltalan mindaddig, amig Németország belsejében az erkölcsi tisz­togatás meg nem történik. Nem akarjuk másod­szor is lehetővé tenni, hogy ezek az emberek, mint a háborúban, úgy ma ismét megmérgezzék a nép szellemét. Éppen ezért nem értünk egyet Ctino birodalmi kancellár egységírontportitikájá- vak Cuno személyével szemben bizalommal vi­seltetnénk, azonban azt látjuk, hogy a forrada­lom által megteremtett parlamenta/rizmus lehe­tetlenné teszi egy erős kormány megaflaáoulásál Ez>ért az a meggyőződésünk, hogy Németor­szágiban a diktatúra' bizonyos fajtáját kell ura­lomra juttatni, amely a parlament számára bi­zonyos korlátokat jelölne ki s olyan alkotmányt adna a birodalomnak, artiely — teljesen szabad lévén — olyan helyzetben lenne, hogy Német­országot kiszabadíthatná jelenlegi kétségbeejtő állapotából. Jól tudjuk, hogy ezt a célt berlini köldökben aligha lehetne megvalósítani, Bajor­országban azonban jó utón vagyunk hozzá és reméljük, hogy ha egyszer üt a szabadulás órája, példánk Németország többi részét is ma­gával fogja ragadni. — Mi a véleménye ezredes urnák azok­ról az egyre gyakrabban felmerülő hírekről, amelyek szerint Bajorország a birodalomtól való elszakadásra törekszik? — Ezek a hirek és maga a gondolat is ne­vetségesek. Bajorország tekintet nélkül saját államisága miatt érzett büszkeségére, ma né­metebb, mint valaha. E tekintetben a franciák ne ringassák magukat illúziókban! Bizonyság erre az is, hogy mig a háború előtt Bajoror­szágban alig ismerték a fekete-fehér-piros biro­dalmi zászlót, addig ma a legkisebb bajor falu­ban is ott látható. Bajorország azonban sohasem fog megtűrni egy berlini szocialista kormányt. Ha egy ilyen kerülne hatalomra, akikor ki fog­juk jelenteni, hogy az igaza német kormány nem Berliniben, hanem Münchenben van! Ha a IvülfÖMön szó esik Bajorországról, akkor rend­szerint „a reakció melegágyáról*4 s a „titkos üzelmek boszorkánykonyhájáról** beszélnek. Nos kijelenthetem önnek, hogy irtokat és homá­lyos machinációkat nem ismerünk. Akoiópro- grammunk mindenki számára megérihetően a következő pontokból áll: 1. Erkölcsi tisztogatás ■a birodalom belsejében. 2. Szabadságharc Fran­ciaország ellen. 3. A monarchia restaurálása.** Ternyei László. eG@&90@9QOooooe9Gooooe9oeoQoeoo«) Bilist verehedés i budapesti eggetemekei. Budapest, március 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Az egyetemi ifjúság tegnap az egyetemen gyűlést tartott, amelyen ifj. Szily Kálmán egyetemi tanár ismertette a belügy­miniszternek a tüntetések ügyében a Ház­ban adott válaszát. Hosszas vita után elha­tározták, hogy a belügyminiszter válaszát nem tekintik az ifjúságnak adott feleletnek, hanem a továbbiakra vonatkozó döntés előtt bevárják a rendőri vizsgálat eredményét. Elhatározták azt is, hogy az egyetemi hall­gatóság a húsvéti szünetre nem megy haza, hanem bevárja a vizsgálat összes aktáinak bezárását. Bethlen István gróf miniszterelnök teg­nap este kihallgatáson fogadta az ifjúság ve­zetőit. A miniszterelnöki audiencia után az ifjúság újabb tanácskozásra gyűlt egybe. Ma délután uj.abb nagygyűlést tartanak az egész egyetemi hallgatóság bevonásával. A miniszterelnöknél a kihallgatás két óra hosszat tartott. Bethlen gróf meghall­gatta az eléje terjesztett kívánságokat. Meg­ígérte, hogy a vizsgálatot a legszélesebb mederben rövid idő alatt lefolytatják és az ifjúság előterjesztései alapján a vizsgálatot ki fogják egészíteni. Az ifjúság vezetői ina reggel fölhívást bocsátottak valamennyi bajtársi szövetség­hez, amelyben kérték mindannyiukat, hogy őrizzék meg higgadtságukat. Elrendelték az igazoltatások megszüntetését és azt, hogy a zsidó hallgatókat akadálytalanul engedjék be az előadásokra. A magyar egyetemi hallga­tók országos szövetségének vezetője egy újságíró előtt úgy nyilatkozott, ho-gy — mi­vel a hangulat igen túlfűtött — legajánlato­sabb lenne, ha a zsidó hallgatók az esetleges inzultusok elkerülése céljából egyelőre nem látogatnák az előadásokat A vezetőség va­lamennyi tantermet nem tudja ellenőrizni Tegnap délután az egyetem kveszturájában újabb összetűzések voltak. Egy zsidó hallga­tót könnyebb sérülésekkel a Rókus-kórház- ba szállítottak. A Turul-szövetség ma rendeletet adott ki, amelyben megtiltotta az egyetemi hallga­tóknak az igazoltatásokat. A szövetség mindazokat, akik ellenszegülnek e rendelke­zésnek, fegyelmi eljárást indít. A délelőtt folyamán csaknem minden egyetemen eme rendelkezés ellenére is foly- * I. II. London, március 21. Az alsóház ülésén Wedgwood azt a kérdést vetette föl, hogy kérdést intézett-e a francia kormány az an­gol kormányhoz arra nézve, hajlandó-e Ang­lia hozzájárulni oly rendszabályokhoz, me­lyeknek célja a versaillesi szerződésnek a német leszerelésre vonatkozó intézkedéseit keresztülvinni és a szövetségközi katonai el­lenőrző bizottság működését kierőszakolni. A második kérdésében arra kér fölvilágositást, hogy tekintettel a franoiák ruhrvidéki eljárá­sának önállóságára, el akar-e tekinteni az an­gol kormány attól, hogy Bingbam tábornok­nak, a katonai ellenőrző bizottság angol kép­viselőjének azt a parancsot adja, hogy a bi­zottsággal együttműködjék. Bonar Law az első kérdésre igennel, a másik kérdésre nemmel válaszolt. Wedgwood erre ezt kérdezte: Tehát Bingham tábornok együttműködik a katonai ellenőrző bizottsággal? Bonar Law: Igen. Egy más kérdésre válaszolva, kijelen­tette. Bonar Law, hogy a Ruhr-megszállás kezdetétől a katonai garanciaszerződés kér­dése sem hivatalosan, sem félhivatalos for­mában nem képezte az angol és francia kor­mány közötti tárgyalások alapját London, március 21. Az alsóházban Bir- kenhead lord utal beszédében arra a kedve­zőtlen arányra, amely AngMa és Franciaor­szág légi hadereje között mutatkozik. Kije­lentette, hogy Anglia úgy a szárazföldön, mint a tengeren óriási kockázatot vállal az­zal, hogy a leszerelést keresztülvitte. Ami a tak az igazoltatások. Több helyen véres ve­rekedésre került a sor. A legnagyobb vere­kedés a technikán volt- Az összetűzések miatt az egyetemek rektorai hirdetményt függesztettek ki, melynek értelmében mind­azokat a zsidó hallgatókat, akik tekintettel a rendkívüli viszonyokra az előadásokon nem vehetnek részt és igy a katalógusolvas ásnál sem lehetnek jelen, igazoltnak tekintik. légi flottát illeti, Angliának 371 repülőgépe van, mig ezzel szemben Franciaországnak 1260. 1925-ben ez az arány a következő lesz: Anglia 575, Franciaország 2180. A kormány nevében a southerlandi her­ceg utalt arra, hogy Birkenhead lord tagja volt ama bizottságnak, amely 1919-ben alap­elvként állította föl azt, hogy tekintettel az általános európai helyzetre, a legközelebbi tíz esztendőben nagyobb háború nem várható. Ha az angol kormány annak a belátására jutna, hogy ez az aliapelv ma már nem he­lyes, ha a birodalom védelmi bizottsága, mely most az egész kérdést utánvizsgálja, ugyan­erre a megállapításra jut és ha a helyzet na­gyobb légi haderőt fog megkövetelni, akkor lehetséges lesz, hogy a kormány erősebb légi­erőt fog fölállítani. A francia légi-flotta tnlsnlya és az angol feisőSiáz. London, március 22. A felsőház Ruhr-vi- táját elnapolták. Ez állítólag arra vezethető vissza, hogy lord d‘Abernon jelentésének meghallgatása előtt bizonyos tartózkodást tanúsítanak. A felsőház figyelmét is fölhívták a francia hadiflotta rendkívül erős túlsúlyára s itt Birkenhead interpellált ez ügyben. Lord Grey hngoztatta, hogy London biztonságáról gondoskodni kell. Salisbury lord a kormány nevében örömének adott kifejezést, hogy a pártok egyértelműen szükségesnek tartják a légi haderő fejlesztését. Franciaország és Anglia között csak véleménykülönbség van — mondotta. Apagigiihos e rözsat?egiji esküdteit elült. Rózsahegy, március 22. (Saját tudósítónktól.) Az esküdtszék tegnapi tárgyalása igen nagy érdeklődés mellett folyt le. Zahumenszky János pom'oai (Árva m.) gazdál­kodó állott az esküdteik előtt súlyos bűnnel: apa- gyilkossággal vádol tan. A törvényszék fótárgya- lási termőt reggel kilenc órakor, amikor Krcsrna elnök megnyitotta a tárgyalást, zsúfolásig meg­töltötték az érdeklődök. Két fegyveres börtönőr kísérte be a vádlottat, aki megtörtén til le a vád­lottak padijára'. Hogy történt a gyilkosság? Soiukup ügyész fölolvasta a vádiratot, majd a bíróság a vádlott kihallgatására tért át. Zaftu- mensziky elmondotta, hogy két esztendővel ez­előtt, 1921 május 4-én, atyja teljesen berúgott ál­lapotban tört haza. Izgágaskodai kezdett, majd Páll fiát pálinkáért küldte a korcsmába. Mikor a fiú ezt megtagadta, atyja kikor get te a lakásból. Hasonló sorsra jutott Zahumenszky János édes­anyja is, akit az ittas állapotban levő férje ha­lálra keresett. Zahumenszky János egyedül ma­radt atyjával a szobában. Az idősebb Zahumen­szky rátáimadt a fiúra s egy zsámolyt vágott a a fejéihez. A fiú dühbe guruit és atyjára támadt. Az ágyra tepertő és addig szorongatta nyalkát, mig atyja ki nem szenvedett. Elekor megijedt és félelmében elhatározta, hogy atyja' holttestét elássa. A holttestet szekérre fektette, kivitte a mezőre és ott elásta. A csendőr- ségnek jelentést tettek az idősebb Zahnimenszlky eltűnéséről. A megindított nyomozás azonban eredménytelen maradt. Tavaly októberben váratlan fordulat követ­kezett be. A falusiak észrevették, hogy a mező egyik helyén egy kutya szűkól és kaparász. Föl- ásták ott a földet és egy bakancsot, valamint em­beri csontokat találtak. A különös leletről emlí­tést tettek a firmáik, Zahumenszky Jánosnak is, aki ekkor roppant megijedt és pénzt kínált a parasztoknak, ha neon tesznek az esetről jelen­tést a csend őrs égnek. A parasztok azonban ennek ellenére szóltak a csendőr ségnek, amely meg­állapította. hogy a csontok az eltűnt Zahumenszky maradványai és hogy őt a saját f«a gyilkolta meg. A gyilkos fiút letartóztatták és a rózsahegyi á’- 1amügyészség fogházába kisérték. A gyilkos fin töredelmesen beismerte tettét. Azzal védekezett, hogy atyja, aki állandóan ittas volt, több ízben életveszélyesen megfenyegette és lmgy önvédelemből cselekdett. Nem akarta atyját magölni. Az ítélet. Az ügyész előre megfontolt szándékú gyilkos­ság bűntettében kérte a vádlottat bűnösnek ki­mondani és halálos ítélettel kérte sújtani. Hitler Bemát dr. védő nagy beszédében enyhe bünte­tést kért. A bíróság a z esküdtek verdiktje alapján szándékos emberölés bűntettében mondotta ki Za- hameoszky Jánost bűnösnek és ezért nyolc évi fegyházra és öt évi hivatalvesztésre Ítélte. A vé­dő az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. 9©©oee,99©©9©©©ö©ö©eeeööoooí?^"'!n©^ Nem eafeiSh is* Htrelyli ABierlUá&a. Budapest, március 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Megbízható helyről arról értesü­lünk, hogy Károlyi Mihály környezetéből ki- szivárgott hir szerint az „emigráció*4 vezére amerikai agitációs utat tervezett, hogy az amerikai magyarság körében Magyarország ellen agitáljon. Számítását azonban keresz­tülhúzta az amerikai követség, amely tőle, mint alkalmatlan idegentől, megtagadta az útlevél láttamozását. Károlyi újabban igen nagy anyagi zava­rokkal küzd. Eddig néhány olasz és francia arisztokrata látta el pénzzel, ezek azonban nemrégiben beszüntették Károlyi támogatá­sát. Károlyi Mihály most egy olasz bankár­ral tárgyal, aki előtt birtokai elkobzását a mai politikai rezsim bosszújának tünteti föl és kölcsönt akar szerezni elkobzott birto­kaira. Az égési 4I@tr@ A szlovenszhöl minisztérium Hét firfcn­dlencs rendeleté. A közigazgatási bíróság törvénytelennek mondotta ki a kassai keresztény- szociális és a katolikus legényegyesület elleni intézkedéseket. Prága, március 22. A legfelsőbb közigazgatási bíróság má­sodik tanácsa a mai napon tárgyalta a kas­sai, kérésztényszociális egyesületnek s a kassai katolikus legényegyletnek a szioven- szkói teljhatalmú minisztérium feloszlató rendelkezései ellen beadott panaszait s mindkét esetben törvényellenesnek nyilvá­nította a pozsonyi minisztérium intézkedé­sét. I. A keresztényszociális egyesületet még az 1921. év folyamán oszlatta fel a miniszté­rium; a feloszlatás oka gyanánt — az egye­sület panaszára beadott elleniratban — azt jelölte meg a minisztérium, hogy az egyesü­let az alapszabályok szerint csakis ember- baráti, önképzési, önnevelési és szórakozási célból alakúit, ezzel szemben a minisztérium meggyőződést szerzett arról, hogy az egye­sület szociálpolitikai, tehát politikai kérdé­sekkel is foglalkozik. >' Mauthner Frigyes dr- ügyvéd, a pana­szos jogi képviselője, kifejtette, hogy egy egyesületet csak abban az esetben lehet föl­oszlatni, lm működése a közrend' és béke el­len irányul, avagy a büntető törvénykönyv­be ütközik. A szociálpolitikai kérdésekkel való foglalkozás nem ellenkezik az egyesü­let alapszabályaival sem, mivel hasonló megokoiással be lehetne szüntetni vala­mennyi mezőgazdasági egyesületet is azért, mert agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozik, vagyis — a szlovenszkói minisztérium sze­rint — politizál. A biróság egyórai tanácskozás után ki­hirdette az ítéletet, amely helyt adva a vé­delem érvelésének, a pozsonyi minisztérium panaszolt végzését törvényellenesnek mond­ta ki, mivel ellenkezésben áll az alkotmány­törvény 113. szakaszával, továbbá azért, mi­vel a minisztérium maga sem állítja azt, hogy az egyesület törvénybeütköző műkö­dést fejtett volna ki. II. Azután rátért a biróság a kassai ka­tolikus legényegylet panaszának a tárgyalá­sára. A panasz szerint a szlovenszkói mi­nisztérium megokolás nélkül megtagadta a katolikus legényegylet módosított alapsza­bályainak jóváhagyását. A minisztérium el­leniratában azzal okolta meg ezt az eljárá­sát, hogy a kassai rendőrigazgatóság jelen­tése szerint a hevesvérű, lobbanékony fia­talság, mely az egyesületben társulna, nem nyújt elegendő garanciát arra, hogy az egyesület csupán valláserköiosi és önneve- Lési célokat fog követni és hogy a politikától távoltartja magát Mauthner ügyvéd beszéde s a biróság rövid tanácskozása után elhangzott a máso­dik ítélet is, mely törvényellenesnek minősí­tette a szlovenszkói minisztérium amaz in tézkedéséí, amely a katolikus legényegylet alapszabályainak jóváhagyását megtagadta. Az rtéleí indokolása szerint a minisztérium­nak nem áll jogában az állampolgároknak az alkotmánytörvényben biztosított egyesülési jogát korlátozni oly megokoiással, hogy az alakulandó egyesület törvényellenes műkö­dést fog majd kifejteni, mivel a jövőbeli ese­ményeket a kassai rendőrigazgatóság sem láthatja előre s csupán a jövőből merített gyanú alapján senki sem büntethető polgári jogainak korlátozásával, miért is a szlöven- szkói teljhatalmú minisztérium is csak az esetben léphetne fel az egyesület ellen, ha annak törvényellenes működése be volna bi­zonyítva. ________________________ Bs nes sjrsftl útja. Prága, március 22. A Gech jelentése szerint tárgyalások folynak Varsó és Prága között Benes külügy­miniszter varsói utazásának ügyében. Való­színű, hogy husvét után utazik, a pontos időt azonban még nem állapították meg. Ezt a hirt teljes íöntartással fogadjuk, mert a len­gyelországi sajtó túlnyomó része föltűnően hűvösen fogadta Benes varsói utazásának tervét. féljük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot. jí mtn*rag<a.T £€»mdÍ€s£atnaife a mi fccgrunfö «i fk<nit£zx*lá>ial Fontos kérdések az angol slséház előtt. Anglia résztvesz a leszerelési bizottságban. — Nincs szó francia-angol garanciaszerződésről. — A francia és angol légiflotta.

Next

/
Thumbnails
Contents