Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-21 / 65. (218.) szám

&

A clsiiSí ettu&cliivta

a lienizelH^lliés íwmií eiésszaffiái

Prága, március 20.

A köztársaság elnökének ma publikált kézirata a kormány elnökét értesíti arról, hogy a nemyetgyülés őszi ülésszaka befejeződött és hogy az államfő a tavaszi ülésszakot március 23-ra hívja egybe. A képviselőház ennek folytán pénteken délután két órakor, a szenátus pedig ugyancsak pénteken délután négy órakor ül össze, hogy megkezdje a tavaszi ülésszakot. A képviselőház a pénteki nap folyamán valószínűleg két ülést fog tartani. Az első ülésen a szlovenszkói és ruszinszkói telekkönyvek rendezéséről és a közmnnkaügyí miniszter hatáskörének a szlovenszkói és rusznszkói állami üzemekre való kiterjesztéséről szóló javaslatot fogja tárgyalni a Ház. A második ülésen az illetékes bizottsághoz utalják a bérlőik védelméről szóló javaslatot, amelyet a kormány pénteken terjeszt elő. Ez a javaslat, amint már jelentettük csak egészen csekély változtatásokat eszközöl az eddigi törvényen és annak érvényét egy hónappal meghosszabbitja. A javaslatot a húsvéti szünet alatt letárgyalja a bizottság, ügy hogy április közepén a Ház plénuma is foglalkozhat vele. A tavaszi ülésszak alatt fogja benyújtani a nemzetvédelmi miniszter a katonai fegyelmi rendtartásról szóló javaslatot. Egyes kormánylapok jelentései szerint a szociális biztosításról szóló javaslat is már a tavaszi ülésszak folyamán kerül a Ház elé.

ni Tan a Javortaávai?

Prága, március 20.

Á Lsdové Novmy és a Moravsko Slesz- sky Dennik varsói jelentések alapján közük, hogy a Javorina kérdés a cseh-szlovák köztársaság rovására fog eldőlni. Spacsek cseh nemzeti demokrata képviselő, aki a javorinai kérdés miatt már több alkalommal kérdést intézett Beneshez, a Moravszko Sleszsky Dennikiben, tehát ugyanabban a lapban, ahol a kedvezőtlen döntésről szóló jelentések napvilágot láttak, fölszólította külügyminisztert, hogy a valóságnak megfelelő hírekkel szemben erélyesen lépjen föl. A Národni Noviny az elmúlt napokban a javorinai kérdés kapcsán azt irta, hogy a szlovákok szeretnék végre már egyszer az igazságot megtudni és ha Benes nem tudott eredményt elérni, úgy*' kötelessége a következményeket levonni. A turócszentmártoni lap úgy véli, hogy a közvéleményt nagyon megnyugtatná^Jia Osusky a cseh-szlovák köztársaság párisi követe a szlovák népet férfiúhoz illő nyílt módon tájékoztatná a helyzet állásáról. — Kétségtelen az, hogy a közvélemény Javorina sorsa tekintetében nem lát tisztán. Benes a koalíciós pártok tizes bizottságában ugyan beszámolt a helyzetről, de a tőle megszokott módon ez alkalommal sem öntött tiszta bori a pohárba. A varsói sajtó jelentései és Benes kiilügymiTél a Szent-Bernáton*

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Péchy-Horváth Rezső.

Az alpesi hágók jelentősége körül a történelem és a tradíció gazdag koszorút font való és költött dolgokból, de a vasutak elterjedésével a költői világ mindig távolabbra szorult vissza. Ezeken a pompás alpesi utakon, amelyeket az elmúlt régi évszázadokban nagy költségekkel építettek, csodálatos csönd és elhagyatottság honol és bár újabban mint turistautak egy reneszánsz-periódust élnek, egykori világijelentőségük, mint nemzetközi forgalmi ut, teljesen megszűnt. Ez a visszaesés mindenhol kifejezésre jut, leginkább azáltal, hogy' mindig ritkábban közlekednek az alpesi postakocsik, melyeknek romantikus csitinge'lése egy egész sereg előkelő és fontos alpesi utón mindörökre elnémult. A Qotthard- posta megszüntetését az Albula-postáé követte, azután a Sirnplon-, a Bern in a-, a Flíiela és jövőre, a Furka-Obcralpbalm megnyitásával, a Furka-posta is elnémul- A posztillon a helyi Forgalom lebonyolítására megmaradt egyes szorosokon, ez azonban csak bizonyos gyenge ragyogása a régi pompának.

A számos alpesi szoros közül, amelyek a középeuTÓpai országokat az apesi sánc mindkét oldaláról összekötötték, a nagy Szent Bernét volt mindig a legfontosabbaknak egyike, noha az újabb időben inár csak gyalogos utasok veszik igénybe. Mialatt azonban a legtöbb alpesi utat a modern élet követelményeinek megfelelően ■ autózás céljaira alakiadéig a nagy Szcnt-Bernát-hágót ezektől a változásoktól megkímélték, hogy régi világhíres romantikáját a rohanó és lármázó jármüvek ne profanizál.iák. Az ut azonban igy is javításra szorult. 1905-ben végez■ MUHI II ■« 1,. , I .f

... ^f|< » Ifinr T-rV-rTYTTiTTr xltfLULOvUltl

Sz

erda, március 21.

kellene azt, hogy a közvélemény mindig nyugtalankodik olyankor, ha az állami kül- ügyek vezetői a hallgatás köpönyegébe burkolóznak.

i

niszter előadásai között oly feltűnő nagy az kellene azt, hogy a közvélemény mindig eltérés, hogy a közvélemény képtelen tisztán nyugtalankodik olyankor, ha az állami kül- látni. A titkos diplomácia rendszere még most ügyek vezetői a hallgatás köpönyegébe bur- is uralmon van, noha a Hradzsinon is tudni j kolóznak.

Szerűén kezdjünk a londoni szakértői konferencia.

Béketárgyalások csak hasvél után lesznek. Harrington és Bomparí Londonban.

London, március 19. Az eddigi tervek szerint a szövetségesek szakértői lord Garzon elnöklete alatt szerdán ülnek össze, hogy megtárgyalják a török ellenja vasiatokat A napirenden nem szerepelnek nagy politikai kérdések, mivel ezeket már szabályozták. A konferencia valószínűen a jövő hétig fog tartani s a konferencia végeztével válaszjegyzéket fognak intézni az angórai kormányhoz. A béketárgy áfásokat tehát Imsvét előtt nem veszik föl újra. Londonban elismerik azt, hogy az ellenjavaslatok nehézségeket okoznak, de bíznak abban, hogy sikerül ezeket áthidalni.

Páris, március 19. (Havas-) Bompart holnap Londonba utazik.

London, március 19. Reuter jelenti Konstantinápolyból: Harington tábornokot Londonba hívták, hogy jelentést tegyen a katonai helyzetről. Valószínűen két hétig lesz távol. Távol- léte alatt Mombeíü olasz tábornok veszi át a szövetséges csapatok főparancsnokságátPangalos Mpagattráciában katonai előkészületeket tesz.

gaíos görög tábornok Nyugaítráciában katonai előkészületeket tesz, torpeáóhajöt küldtek Szaío- ni kibe a'helyzet megvizsgálására.

Az atödálSamok ita«Ii@r@Jéii@k kérdése ai aügei aSsékái&asa.

Anglia két és fél milliárd font sterling jóvátétel! összeget javasolt. — Lengyel-jiagossláv hadianyag vásárlások.

London, március 20. Az alsóháziban a munkáspártnak ama javaslatát, amely óvást emel az ellen, hogy a kormány elmulasztotta ama föltételek figyelembevételét, amelyek mellett a deportált egyéneket Írországban míernáliáík, 266 szavazattal 147 szavazat ellenében elutasította. A szavazást megelőzően élénk vita íefiődöti ki, amikor a belügyi államtitkár és a vezető főügyész beszéltek, a munkáspárti a képviselők hangosan közbekiáltoztak. A kormány hívei követelték, hogy távolítsák el a teremből azokat, akik a nyugalmat megzavarják A Sprechernek többször közbe kellett lépnie. A vezető főügyész kijelentette, hogy az ir szabadállam kormánya magára vállalta azt a kötelezettséget, hogy gondoskodni fog az internált személyek védelméről és azonnal szabadon bocsátja őket, amint az ügyet megvizsgáló bizottság a szabadoübocsátást javasolja. Hangsúlyozta a kormány, hogy az illető egyéneket csak internálják, de további eljárást nem indítanak ellenük.

Bemar Laxv kijelentette az alsóházban, hogy az a hír, hogy Németország röviddel ezelőtt 7500 millió dollárt, vagyis körülbelül 1600 millió font sterlinget -ajánlott föl Franciaországnak a jóvátételek végleges kiegyenlítésére s hogy Franciaország ezt az ajánlatot elutasította, anélkül, hogy alternatív javaslatot tett volna, nem fedi a tényeket. Hozzáfűzte a miniszterelnök, hogy a páris! szövetséges konferencia alkalmával Németországnak szándékában volt bizonyos föltételek mellett másfél milliárd font sterlingre nézve ajánlatot tenni. Az angol kormánynak akkor az volt az álláspontja, hogy moratórium engedélyezése esetén Németország fizetőképessége két és fél milliárd font sterlinget bírna el. Ezt a javaslatot

azonban a szövetségesek nem fogadták el.

Morei képviselő fölvetette azt a kérdést, -tud-e arról az angol kormány, hogy ta lengyel és a jugoszláv kormány angol hadianyagokat vásárol. Azt a kérdést is intézte a kormányhoz,

mily nagy hadsereget bir jelenleg Lengyelország, Jugoszlávia, Cseh-szlovákia és Magyarország. Guiness had ügyminiszteri aiáüamtlíkár kijelentette válaszában, hogy a hadianyagok vásárlásáról nincs tudomása. A kérdés második részére azt a feleletet adta, hogy a birtokában levő legjobb információk sz-erint a lengyel handsereg 275,000, a jugoszláv 165,000, & cseh-szlovák 150,030 és z magyar 35,000 emberből áll.

Bemar Law kijelentette az angol alsóháziban, hogy reméli, hogy a Ház március 29-én elnapolhatja-magát és április 9-én fog ismét ülést tartani.

Lapjelentések szerint Bouar Law tegnap meghűlés következtében gyengélkedett. Az egyes kérdések megválaszolásánál hangja rendkívül gyenge veit és számtalan kijelentését a saitópáho’yban egyá’taián nem lehetett hallani.

Ás angol független munkáspárt évi jelentése

London, március 20. A független munkáspárt nemzeti tanácsának évi jelentését tegnap tették Közzé. Kijelenti, hogy az elmúlt esztendő a szocializmus részéről „hallatlan” tevékenységet mutatott. A párt részére a műit esztendő az alakulás óta a legnagyobb sikereket hozta. A jelentés beszámol arról, hogy az alsóház 143 munkásképviselője közül több mint 80 a független munkáspárthoz

tartozik. Az utóbbi három hónap alatt a párt 84 uj vidéki szervezetet létesített. Az egész országban hatalmas akciót indítottak annak érdekében, hogy a szocializmus eszméjét népszerűvé tegyék.

A rendtörvény kihirdetése előtt. A köztársaság védelméről szóló törvényjavaslatot tegnap a szenátus is elfogadta s az, mihelyt a köztársasági elnök aláírta törvényerőre lép. A nemzetvédelmi minisztérium egy rövid végrehajtási rendeletet bocsát ki, amely a katonai személyekre fog vonatkozni. Az állami törvényszékről szóló törvény végrehajtási rendelete is rövidesen megjelenik. Magához a rendtörvényhez külön végrehajtási rendeletet nem adnak ki.

Vrbenskyék kizárása jogerős. A cseh nemzeti szocialista párt közgyűlése döntött Vrbenskyék kizárása ügyében. A közgyűlés jóváhagyria a végrehajtó-bizottság kizárási határozatát. Vrbensky kétórás beszédében fejtegette, hogy milyen munkát végzett a párt érdekében, mindazonáltal a szavazásnál mindössze hatan szavaztak a kizárás ellen. Végül még állást foglalt a párt a cseh fascisíák nemzeti mozgalma ellen s kizárta tagjai sorából Hroudát, aki a forradalmi tanácsnak tagja volt s a „nemzeti mozgalom41 általunk is ismertetett fölhívását aláírta.

Gratz Gusztáv a magyarországi nemzeti ' kisebbségekről. Gratz Gusztáv dr. ny. külügyminiszter a budapesti Nemzeti Újságban vezércikket irt a magyarországi nemzeti kisebbségekről. Rámutat arra, hogy a Magyarországon élő nemzeti töredékek nyugodtak. békések és nem nyilvánítanak semmiféle különös kívánságokat. Egyesek úgy tartják, hogyr különös tekintetbevételük felkelthetné bennük a külön nemzetiségi öntudatot, mások lélektanilag érthetőnek tartják, hogy amikor a határokon kívül a magyar kisebbségeket eltiporják, a magyarság nem érez kedvet arra, hogy saját kisebbségeivel szemben különös előzékenységet tanúsítson. Gratz politikai szempontból helyeílennek tart® ja a saját neifizeti kisebbségekkel szemben tanúsított magatartás függővé tételét attól, hogy miként bánnak mások a magyar kisebbségekkel. Magyarországnak meg kellene mutatnia — írja — hogy miként képes a nemzeti kisebbségekre nézve teljesen kielégítő helyzetet teremtem. Ez ma minden veszély nélkül megtörténhetnék és ef ’a példa hathatósabb példa volna a békeszerződés hibáinak kiküszöbölésére bármely lármás irredentánál. Magyarországnak állandó föladata, hogy minden alkalmas fórum előtt rámutassan a magyar nemzeti kisebbségek sérelmeire. Ha a saját nemzeti kisebbségeivel szemben közömbös lesz, akkor adandó alkalommal rá fognak mutatni arra. hogy Magyrország saját nemzeti kisebbségeivel szintén nem törődik és ez az akció sikerét jelentékenyen leronthatja.

fiii van: amit mi tkisssttvafo?

ték be a szoroson keresztülvezető nagyszerű | útnak megjavítását, amely ut a legszebb és legérdekesebb alpesi utak egyike és főleg csak a turisták veszik igénybe, a turistaszezon folyamán. A többi, az előbbi nagy, középeurópai forgalom a Szimplon-alagut megnyitásával elterelődött a Szent Beraátrói. Csupán a szorosból kiinduló két völgy: a Val d’Entremont és a Val d’Aosta, bonyolítják le a már helyi jellegűvé apadt forgalmat- Ezekhez jönnek még a „szegények szegényei”, a per pedes apostolorum járók, akiknek még annyi pénzük sincsen, hogy vasúton utazzanak, nem szólva a turistákról, akiknek száma íiiapról-napra szaporodik.

A Szent- Bernát-hágónak a múltban nem csupán az a körülmény szerezte meg nagy jelentőségét és ezzel kapcsolatosan világhírű hírnevét, hogy a legrövidebb összekötő útja volt Svájc-, Francia- és Németországnak Olaszország felé, nem is az, hogy a legmagasabb a svájci alpesi utak között, hanem a hegy zordon világában föl Lel he 16, mindenki számára egyforma szívességgel segedelmet adó szerzetesekről, akiknek vendégszeretete — nem túlozunk — széles e világ kerekén ismert volt. Van-e,, aki életében ne hallotta volna hírét a szentberuáiliegyi szerzeteseknek és ezek emberi szívvel és emberi érzésekkel bíró erős segítőtársainak, a szentbernátbegyi kutyáknak? Ezeknek a neve és emléke, nemes tetteiknek nagysága már gyermekkorunk óta él a szivünk mélyén és másként, mint bámulattal és szeretettel, de elismeréssel is, nem tudunk rájuk gondolni. Igazság és költészet teremtettek fölébe tradíciót, amelyet a messzemenő tények: a jótettek túlszárnyalnak. A hospiz (menedékhely) története szorosan összefügg az átjáró történetével és úgyszólván nélkülözhetetlen impulzusa, a szorosut létezésének és frékventációiának. A szerzetesek és a menedékház nélkül téli időben egyszerűen lehetetlen lenne ott az állandó közlekedés.

E fontos tulajdonokat már a rómaiak is fölismerték és mint számtalan példa mutatja a történelem lapjain, kellőképpen ki is használták.

A nagy Szent-Bernát-hegy, épp agy, mint egynéhány déli és keleti szorosa a csodaszép Svájcnak, már a történelemelőtti időkben is ismeretes volt és ezt egynéhány egykori lelet fényesen bizonyltja is. A rómaiak az egykori Helvécia leigázása után észak felé tartó nagy hadi országútinkat a Szent Bemá- ton keresztül vezették és — mint tudjuk — azóta számtalan hadsereg vonult rajta keresztül. Tudjuk azt is, hogy Olaszország felőli oldalán, a kis tó partján, egy római emlék állott. Ez egy templom volt, amelyet a hegynek legmagasabb csúcsára építettek és Jupiternek szenteltek. Melléje pedig egy nagy ho- spiz-t, menedékházat emeltek, amely arra szolgált, hogy úgy az arra járó utasoknak, mint a római katonáknak menedéket nyújtson. Ezért a hegyet a mai hospiz megalapításáig Jupiter be rgnek (Mont Jovls) nevezték- Az ut két végpontjára is került cgy-egy hospiz és ezeknek a nyoma még ma is megvan.

A római időkben igen élénk lehetett a forgalom a Szent-Bernát-liágön, mert az újabb ásatások gazdag archeológiái kincseket hoztak föl-színre, amelyek ma a hospiz jelentős múzeumában láthatók. Különösen dús a pénzleletek gyűjteménye, amelyekben minden egyes római császár — Julius Cézártól II. Teodóziusig — képviselve vau, továbbá ékszerek, fegyverek, fogadalmi táblák, szobrocskák, talizmánok stb, vannak hatalmas mennyiségben. A leletek a rómaiaknak az Alpesektől délre eső részeken való hanyatlása után megszűnnek és csak a Karolingok idejében jelennek meg újra. Ez jele annak, hogy a közbeeső időben úgy az utat, mint a mene- dékházat elhanyagolták.

574-ben Kr. u. egy átvonuló lohgobárd csapat a két épületet romokban heverve találta. Nagy Károllyal újra megkezdődött a hadseregek átvonulása a hágón és a Szent Bernét a Rómába tartó zarándokoknak ismét megszokott útvonala lett, amelyen az ájtatos hívők hosszú sorokban vonultak a szent város felé. Ez a meginduló forgalom ismét szükségessé tette uj menedékházak építését, úgy az utón, mint a csúcson. Hogy mikor kezdődött a Jupiterbergen levő épület újjáépítése, biztosan nem tudható, habár egy a IX- századból való írás jelzi, hogy a Szent Bernátón egy „abbatia Jovis Sancti Petri“ létezik, de a. pontos helye ott megjelölve nincsen.

Átmenetképpen a szoros mégegyszer a rémségek és borzalmak helye lett: 930-ban a szaracénok Wallisba törtek és egészen a hegyig nyomultak előre, pusztítva mindent maguk előtt és tűzzel-vassal irtva a lakosságot. A szoros ettől kezdve egy ideig rettegett rabló tanya lett, amelyből a szaracénok a vándorokat s a karavánokat megtámadták és kirabolták. A nép erre elnevezte Mont de Diable-nak, az ördög hegyének.

Ekkor egy jámbor savoyai nemes; Bern- nard von Mentőn, egy álmában megjelent jelenésnek engedelmeskedve, célul tűzte ki ma- g.mak, hogy a hegyet ettől a rossz hírnevétől megszabadítja és az ut biztonságát helyreállítja. Céljának becsületesen meg is felelt. Hogy azonban ezt miként tette, azt nem tudják; az itteni népmonda azt tartja, hogy ez szellemi fegyverekkel és hitének erejével sikerült neki. A tény az, hogy ebben az időtájRónia, március 20. (Steíani.) Konstantinápolyból az a hír érkezeti, hogy a szövetséges Főbiztosok ama jelentések alapján, melyek' szerint Patt-.