Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-18 / 63. (216.) szám
Vasárnap, márcins 18. S^&llMA(XAÍÍ7fiRTAF — (Törvény az építési kötelezettségről.) Félhivatalosan közük: A cseh-szlovák szocialista párt szenátorainak klubja tudvalévőén törvényjavaslatot készít elő, amely a kötelező építkezés rendszeresítésére irányul. Hír szerint a koalíciós pártok is a javaslat mellett foglalnának állást. A javaslat körülbelül húsz szakaszból áll és az építkezési mozgalmat azzal kívánja fejleszteni, hogy a pénz- és biztosítóintézeteket, kereskedelmi, ipari és más oly bel- és külföldi vállalatokat, amelyek a nagyvállalkozás jellegével bírnak, tekintet nélkül arra, hogy fizikai vagy jogi személyek a tulajdonosaik, az építkezés kötelezettsége alá vonják. Ezek a vállalatok kétéves, meg nem hosszabbítható határidőn belül kötelesek volnának irodáik és alkalmazottaik bérlakása céljára saját házakat építeni, amennyiben ezek az építkezések nem veszélyeztetnék a vállalat létérdekeit. Érdekes a javaslatban az is, hogy az építési kötelezettség kiterjedne olyan lakbérlőkre is, akiknek több mint kétmillió cseh korona értékű a vagyonuk, vagy évi jövedelmük az utolsó három évben átlagosan kétszázezer cseh korona volt és ennek az évnek január elsején a cseh-szlovák köztársaság területén lakóházzal még néni bírtak. — (A kormány könyomaíosdnak kitűnő értesülései.) A németnyelvű félhivatalos kőnyomatos, a „Tschcchoslowakische Korrespondenz** legutóbbi számában cikket hoz „a magyar propa- gandáról1*. Számos légből kapott állítása után velünk is foglalkozik és lapunkat a szokott módszernek megfelelően egyszerűen „Horthy lapjának" nevezi, majd ezeket írja: „A Soebeck lap- tudósitó iroda, amelynek közleményei Becsben és Pesten jelennek meg, egyfelől közvetíti a jelentéseket a Prágai Magyar Hirlap című prágai Hortbv-lap számára, másfelől pedig a prágai tendenciózus jelentéseket a magyar lapokban terjeszti e!“. Úgy hisszük, hogy egy félhivatalos kő- nyomatosnak, ha már mindenáron vádolni akar, legalább meg kellene győződnie arról, hogy az általa közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak. Meg kell ugyanis állapítanunk, hogy sem Béc.v- ben. sem Pesten nem működik semmiféle Sne- beck-féle sajtóiroda. Bennünket Budapestről Sebők Qyula sajtóirodája tudósit és pedig mind’g elfogulatlanul és tárgyilagosan. A félhivatalos kőnyomatosnak azt vádját, hogy mi Horthy lapja vagyunk, mindaddig közönséges rágalomnak kell tekinteni, amíg ezt az állítását be nem bizonyítja. A kőnyomatost különben jól jellemzi egy' másik cikk is, amely a rendtörvény védelmére azt hozza fel, hogy a magyarság számos helyen titkos fegyverraktárakat tartott fenn. Ha a kőnyomatos a komáromi esetre céloz, a vizsgálat adataiból és lapunk mai számában közölt tudósításból nvn- denki meggyőződhetik arról, hogy ml igaz abból a rémmeséből, hogy a magyarság titkos fegyverraktárakat tart fönn. — (Megdrágulnak a budapesti lapok és színházak.) A budapesti lapok előfizetési ára április elsejétől kezdődően havi hatszáz korona lesz. A lapok egyes példányai harminc, vasárnap pedig negyven koronába fognak kerülni. A színházak húsz százalékkal emelték a helyárakat. — (Elkobzott útlevelek.) Beregszászról jelentik: A ruszinszkói „bombamerényietek4* hullámai még ugylátszik, nem simultak el egészen, mert ezek utóhullámaiként fogható fel az az eljárás, amellyel a húsvéti szünidőre Magyarországból hazatérő tanulókat állítják a legkétségbeejtőbb helyzet elé. Rendőrök járják be azokat a családokat, ahol Magyarországon tanuló gyermekeket sejtenek, kikérdezik a szülőket fiaik felől; miért tanul Pesten, miért nem Prágában? (Szegény, jó tiszaháti magyar fűik; nekik a német nyelv is kemény dió, nemhogy a cseh.) Azoktól a tanulóktól, akik megérkeztek, azonnal elkobozzák az útlevelet és nem is fogják egyelőre visszaadni. Ezzel az eljárással azután eléri a hatóság azt, hogy a magyar tanulók vagy abbahagyják tanulmányaikat, (mert sem németül, sem csehül nem tudnak és pénze is legtöbbnek csak annyi van. hogy csak olcsó valutájú országban elégséges) vagy pedig dacolva mindennel, belekényszeritve egy súlyosan üldözött kihágásba; éjjel lopva surrannak vissza a határon Magyarországba, vizen, sáron keresztül, gyalogosan. Van egy harmadik eset: az egyetemi hallgatók meghallva ezt a hirt, hogy ha egyszer hazamennek, nem mehetnek vissza az egyetemre, egyáltalában nem is iönnek haza, ott maradnak, optálnak magyar állampolgárságért. Valószínű, hogy ez a rejtett célja ennek az eljárásnak, valamint annak is, hogy már régebben is igen sok esetben nem adtak tanulmányi célból útlevelet és már akkor kényszeritették az ifjakat a határon való átszökésre. Tiz^tizenkct esetről tudunk Beregszászban, amikor igy szökve ment tanulni magyar őslakos család fa. már esztendők óta oda van, magyar állampolgár lett kényszerűségből, mert mint magyar állampolgár már akadálytalanul meglátogathatta szüleit. (Ez is bizonyítja, hogy a „bomba** csak látszólagos oka az utlevélelkobzásoknak.) így fejlődik ki lasztik Int a magvar diákság középkori romantikáin. Újabban már leányoktól is bevonok az útleveleket. Vájjon attól fél a hatóság hogv a t^enn'4^'- lizenöt éves leánykák is bombákat fognak a kofferjükben hozni? (Török-görög foglyok kicserélése.) Athéni távirat jelenő; A török polgári foglyokat március 17-én é.s a katonai foglyokat március 27-én kezdik kicserélni. — (Lauín állapota jobbra fordult.) Moszkvából jelentik: A legutóbb kiadott orvosi jelentés szerint a beszélő szervek zavarában további job- ■bulás állott be. Épp igy a jobb kéz bénulásban. — (Ankét 2 külföldi kereskedelmi alkalmazottak ellen.) Egy a kormányhoz közelálló délután! lap jelentése szerint a prágai cseh-szlovák ..Kereskedőin! besedá“-ban airkétot tartottak a külföldi állampolgárok beözönlése ellen. A fémipar! szakma tisztviselőinek képviselője rámutatott arra, hogy ebben az egy szakmában uyolcszáz- liuszowkét külföld! tisztviselő működik, köztük ötvenhat nőtiszfcviselő. Ma!y, a külügyi hivatal konzuli attaséja kijelentette, hogy a diplomáciai képviseletek szigorú utasítást kaptak, amelynek értelmében Cseh-Szlovákiábán való munkavállalás céljából csak a külügyminisztérium, illetve az országos középponti munkát)ivatai előzetes engedélye alapján állíthatnák ki vízumot. Más vízumok alapján nőm lehet állást vállalóiak az idegen állaim p o g ár oknak. Fürdővendégeknek a fürdőbey nevét, ahol tartózkodni kívánnak, a vízumba' bele kell irni. Már ittlevő külföldieknek esetleges kiutasítása a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, Az ankét több szónoka felemlítette, hogy az iítlévő idegenek visszaélnek a tartózkodási engedélyükkel. A népjóléti minisztérium képviselője kijelentette, hogy tervbevették a niuokásigazol- ványok rendszeresiíését. — (Főispán! beiktatás.) Almássy László bihar- rnegyei főispánt fényes ünnepség keretében iktatták be pénteken méltóságába. — (Egy newyork! menház pusztulása.) New- yorki távirat jelenti: Nexvyorkíban az egyik aggok menháza tűzvész folytán elpusztult. A menház hét laké-'o életét vesztette. — (Nagy tűzvész Trlent vidékén.) Innsbrucki távirat íelenti: A trienti lapok közlése szerint a tegnapról mára virradó éjjel nagy’ tűzvész pusztított a Tione mellett levő Montagne községben, amely két ház kivételével (ebesen leégett. Tizennégy’ házat és a hozzájuk tartozó gazdasági épületeket pusztított el a tűzvész, úgy hogy negyvenhárom család hailékatalan maradt. A vizsgálat szerint gyújtogatás okozta a katasztrófát — (Kommunista tömeggyilkosság.) Berlinből jelentik: A Vorwárts értesülése szerint Georgiában a Cseka minden bírósági eljárás né'kül 123 személyt végeztetett ki. — (A párisi szenátus elfogadta a katonai törvényt) Parisból jelentik: A szenátus tegnap 268 szavazattal 4 szavazat ellenében elfogadta a katonai törvényt. A kamara 466 szavazattal 67 szavazat ellenében elhatározta, hogy az 1921-es évfolyam fegyverbentaTtása ügyében szocialisták és kommunisták által beadott interpelláció tárgyalását elnapolja. — (Angolországban meg’elöl'k a külföldről behozott terményeket) Londoni távirat jelenti: Pretyman konzervatív képv seiönek az alsóházban benyújtott azt a javaslatát, hogy a külföldről behozott mezőgazdasági terményeket és húst külön megjelöl'ék, 183 szavazattal 100 szavazat ellen második olvasásban is elfogadták. A földml- velésügyi miniszter elvben hozzájárult a javaslathoz, csak azt kifogásolta, hogy a törvény keresztülvitele bizonyos nehézségekkel fog járni. Ezekről a nehézségekről külön bizottság fog tárgyalni. — (Az Ébredők Igazgatósága lemondott.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az ÉbTedő Magyarok Egyesületének igazgatósága lemondott. A lemondás teljesen belső okokra vezetendő vissza. — (Estély Rohan herceg palotádban.) A francia lapok egy fényes főúri estélyről közölnek tudósításokat Murai Achilles hercegnek, Rohan hercegnő unokájának esküvője alkalmaiból. A hercegi palotában ebből az alkalomból Paris egész előkelő világa gyűlt össze. Murát Achilles herceg esküvőét M de Chasseloup Loubat-val március 15-én tartották meg. Az estélyen bemutatták a több mint hétszáz szebbnél-szebb nászajándékot is. Az ajándékok között egy pompás gyöngydia- dérn volt, gyémánt fülbevaló, amelyeket Murxat Lüss;en rajza szerint készítettek, egy kis gyémántkorona, amely II. Sándor cáré volt, egy csiszolt kövekkel ékes cmailgyürü, amelyet I. Napóleon 1809-ben ajándékozott Jeronies királynak, egy szafirgyürü, egy fekete gyöngygyürü és egy gyémántbefüs flacon. — (Megalakult az egyiptomi kabinet.) Londonból jelenti a Reuter-ügynökség: Kairóból érkezett hírek szerint az egyiptomi kabinet már megalakult. Mmlszterelnök és belügyminiszter Ye- hia Ibrahim, külügyminiszter Hachmat pasa. Az uj kabinetben a volt Nessim-kabinet öt tagja foglal helyet. — (Fascísta-bélyegelí Olaszországban.) A Stefani-iigynökség jelenti: A minisztertanács elhatározta, hogy az uralomra jutott faseizmus megünneplése alkalmából fascista-emlékbélyege- ket fog kiadni.--- (Nyolcezerszer az angol csatornán át.) Londoni távirat jelenti: Most halt meg Allix György haióskapiiüány. aki a London-Sout Wc- stern-vasut hajóparkjánál teljesített szolgálatot. Allix hajóskapitány nyolcezerszer kelt át a csatornán ané1kül, hogy a legkisebb baleset érte vohia hatott. — (Anglia a Moszkvában fegvatartott érsek és lelkészek szabadonbocsátásáért.) Mac Neill, a külügyi hivatal alállarrtitkára, tegnap az alsóházban kijelentette, hogy Anglia minden erejével azon van, hogy megmentse a pétervárl római katolikus érsek és más t'zennégy lelkésznek az életét. akiket azért tartanak fogva mert vonakodtak a templomi kincseket kiszolgáltatni A moszkvai angol dip'omácial képv’selő ez ügyben hivatalos lépéseket tett a szovletkormánynál és fölkérték Oroszország londoni kereskedelmi képviselőiét is, hogy tegven meg minden lehetőt arra nézve, hogy a fogvatartott papok ellen ne hozzanak halálos Ítéletet. SZÍNHÁZ mm iBig Sirokkó. — Budapesti kritika Herczeg Ferenc ui vigjátékáről. — Budapest, március 17. Herézeg Ferenc uj darabját a budapesti kritika majdnem olyan vegyes érzelmekkel fogadta, mint Molnár Ferenc „Égi és földi szerelmét**. Az olvasóban azt az impressziót kelti akaratlanul is a kritika-sorozat, hogy néminemű szerepe a politikának is van a legkülönbözőbb hangnemben megnyilvánuló bírálatban. Herczeg a keresztény irányzat egyik legünnepeltebb irodalmi vezére, a Pátria Keresztény írók, újságírók és művészek klubjának diszeinőke és mindhiába ma Budapesten sem a kultúra, sem a társadalom nem mentesíthető teljesen a politikai hatásoktól. A kritikák ismertetését kezdjük a Budapesti Hírlappal, amelynek keretében a vigjáték pompás meséjét is megkapjuk Dánielné Lengyel Laurától. Az első felvonásban — írja — igen érdekes és mulattató miliőben mutatja be nekünk a világhírű énekesnőt Ez a szegény, szerencsétlen asz- szony egy Molokot, egy bálványt szeret: a zeneszerzőit. Ez az ur kotta tar tótan tartja a szivét, a lelkét, a fantáziáját — sőt még az érzékelt is. Hihetetlenül buta és gőgős, korlátolt és szívtelen. Annyira egocentrikus, mint az ókori Neroisz, aki csak a saját arcát tudta bámulni s csak a saját személyét bírta szeretni. Egyébként közeli rokonságban van Daudet, ittabb Formont és idősb Rizler cimü regényének Delabolle nevű színészével. Az asszony végre fellázad a gőgös, buta bálvány ellen és házasságba menekül előle. A szegény asszonynak azonban nincs szerencséje. Férje nem különb, mint Ideálja, legföljebb az az előnye, hogy nem muzsikál. Ellenben miirt statisztikával foglalkozó tudósnak, sok a szabadideje és ezt arra fordítja, hogy feleségét,, a szegény Dórát gyötri. Féltékeny az asszony múltjára, jelenére. A végén feíbiztatla egyik jó<barátját, hogy udvaroljon Dórának és tegye próbára az asszony hűségét A jóbarát az első félórában elárulja az asszonynak a férjét. Az asszony, aki okos, ügyes, bátor teremtés, alaposan megkinozza mind a két férfit. Most már a felfogadott udvarló dühében a férjnek áruiia el Dórát: megmondja, hogy az asz- szony délután eljön az ő legénylakására. A két dzsentlomann elhatározza, hogy együtt várják be ott az asszonyt. Ez talán a darab leggyengébb, legsebezhetőbb pontja. Az ember felhördül, ha annyi sok buta és komisz férfit Iát együtt. Ennek a szerencsétlen Dórának igazán pechje van a férfiakkal. Itt van az ideálja, ez a DelafcoIIe-Svengáli, itt van a féri és az udvarló, ez a két jópipa, akik közös elhatározással hajtóvadászatot tartanak egy asszonyra s beszámolnak egymásnak a vadászat eredményéről. Igazán vannak férfiak, akiket nehéz meg nem csalni. Hogy miért nem teszi ezt Dóra? Tudom is én? Talán azt felehetné a szegény asszony, amit Ausztriai Anna mondott, mikor férje, XIII. Lajos, a családi tanács előtt azzal vádolta, hogy megcsalja őt sógorával, Orleans Gesztonnal. A boldogtalan királyné a váHát vonta: „Ugyan, mit nyertem volna- a cserével ?“ Ennek a szegény Dórának sincs mit csinálni. Ugyan mit is nyerne a cserével?! Az időközben visszatért Mólókból telíesen kiábrándult. A férinek megmondja a magáét, az udvarlót elküldi a nagy óceánra. És ő?l Van-e egy ilyen szegény, kifosztott teremtés számára menekülés? ___ Herczeg az t mondia van: az anyaság. Dóra anya lesz és ezzel meglelte életének célját. Herczeg Ferenc darabja különben egyike a legelmésebb, legötletesebb írásműveknek. Ha a dráma egyben-másban adósunk maradt, kárpótol ezért az iró szellemessége Ami a drámai felépítésből s az alakok megformálásából hiányzott azért az egyes jelenetek ügyessége és az elmés- ségek s az ötletek szinességc adott kárpótlást Szózat. (Harasztíiy Lajos.) A Sirokkó Herczeg Ferenc nyelve nemesveretü egyszerűségének, művészete fölényes előkelőségének, érzései férfiasán tartózkodó fenköitségének és minden emberit megértő jóságának és finomságának színes és gazdag kiteljesedése. Mesteri alkotásban, amelyben az iró éles szeme néhol szatii|ai megvilágításba helyez társadalmi fonákságokat, sokmegértéssel szolgáltat igazságot a női nemnek a férfiak igazságtalanságaival szemben. Pesti Hirlap. (Porzsolt Kálmán.) Az igazi irodalom vonult be Herczeg Ferenccel szerdán a Vígszínházba. A Sirokkó előadása irodalmi esemény. A régi jó világra emlékeztető meleg est volt. Nagy siker, meleg elismerés, jó darab és kitűnő össziáték. Az érzelmek hangversenyében gyönyörködhetett a közönség. A vagy iró c müvében a női szív hurlain bravúrosan játszott Fölényes intelligenciájával uralkodik a színpadon, minden sora, minden szava kiszámított pontossággal oda vág, ahova céloz és a hatás menetrendszerű szabatossággal megérkezik. Tendenciájában morál's. eszközében mindig Ízléses, stílusában előkelő vtíofmtott, nyelvében zengő magyar, a színpadi hatásban rutinos, de mindig irodalmi színvonalon jár. Magyarság. (Mariay Ödön.) ... Az egész élénk szövetű, érdekes mü, mindenütt született művész bravúros megmunkálásával ékes. A Magister Elcgantiarum keze megérzik minden taktuson, még akkor is, mikor a játék liellyel-kőz- zcl színpadi engedmények, megszokottságok felé billen. Herczeg mindent úgy mond el, szatírája bohókás figurázó kedve, csillogó humora oly mélyenjáró, hogy alakjairól, jellemeiről szakadatlanul az élet nagy tanulságai intenek le a nézőkre. Nemzeti Újság. (Kállay Miklós.) Herczeg mindig biztos érzéssel, leghelyesebb ösztönnel tudta, miből mennyi kell. Soha nem mondott vagy irt le fölösleges szót. Minden szava helyén volt és mindegyiknek megvolt a maga helyén a kellő súlya. Mindig tökéletesen átgondolt mindent. Szerkesztése biztos vonalban iveit és minden müvének meg tudta adni a művészi lezártságot. Meséje és stílusa világos és kristálytiszta. A legelegánsabb magyar írónak fölényes eleganciája alatt azonban nem művészi érzéketlenség hűvössége bujkál, hanem a szív és az érzés melege izzik. Az Újság. (Keszler József.) Sohasem hittük volna, hogy az egykor aranyos kedélyű, vidám életkedvelő, magával és másokkal megelégedett Herczeg Ferenc oly ráncoshomloku, keserű bölcsességii pesszimistává lesz, milyennek uj darabjában, a Sirokkóban mutatkozik. Alakjaik közül melyik iránt érdeklődjem? A hisztériás asz- szony, vagy a pedáns bugris szerelmes, vagy a bamba intrikus-szerelmes, vagy az önhittségben inegzápult muzsikus iránt, ki megsemmisítette a Wagner-zenét? Ezek az alakok nem fogják meg az ember lelkét, komolyoknak félszegek, kémikusoknak pedig laposak, hatástalanok. Ha Herczeg Ferenc ilyeneknek látia az embereket, bizony nagy pesszimista lesz belőle. Világ. (Béllé Pál.) ... Bizonyos, hogy a szinmüirás topográfiai szabályzatai szerint Herczeg Ferenc ezúttal nem járt hivatalos utón, nem i storonyirányban s a vigjáték országutjától gyakran ugrik a bohózat, a szatíra vetéseibe és vásott, garabonciás kedvvel hempereg a tilosban. Ezek az apró kiruccanások, amelyek kétségen kívül ártanak a darab szerkezeti nyugalmának és stílus- egységének, néha az* az érzést keltik, hogy múló szédüléseket okoznak s az iró nem mindig ott tér vissza az útra, ahol letért arról, hanem vagy mögötte, vagy előtte megy tovább Az ismétléseket, újrakezdéseket és folytonossági hiányokat azonban Herczeg Ferenc nemcsak nagyvilági modorral enyhíti és pótotía, de legtöbbször a statisztikai szépségek és csiszoltságok, a dialógusodba sűrített életbölcsességek és bdletrisztikus fölény kincsszórásával feledteti. Pesti Napló. (Kárpáti Aurél.) A Sirokkó mélyén nem rejtőzik semmi különösebb szimbólum. Aki ilyesmit keresne benne, ürességet talál mögötte. Herczeg szórakoztatni akart, mint — történelmi tárgyú müveit leszámítva — legtöbb írásával s ezt a célját nyilván el is érte. A közönség nem kapott semmi oiyat, amit haza kellene vinni a színházból, de mindenesetre kellemes három órát töltött el egy finom és mindig kifogástalanul előkelő iró társaságában. Pester Lloyd. (Sebestyén Károly.) Ha a bárom felvonás beváltotta volna1, amit az előíáték Ígért, akkor olyan ragyogó színpadi sikerről számolnánk be, amelyről tudomást kellett volna vennie nemcsak Magyarországnak, de Európának, Amerikának is. De már az első felvonásban mutatkoznak az ellentétek: Nagy’ dolgokat elednek, kis intrikákat szövögetnek, a csdekménv össze- bonyolód’k, a férfiak bábok, az asszonyok lűs/.- térlkák. £s a végén a szerencsés megoldást is hiába várjuk. (*) Háromfelvonásos vígjáték két szereplővel. Frankfurtból jelentik: A minap mutatta be a Neues Theater Dario Nicodenri-nek, az immár egész Európában ismert olasz színműírónak legújabb vigjátékát. A rendkívül elmés és mulatságos darabnak egyik legnagyobb érdekessége, hogy mindössze két szereplője van: egy fiatalember és egy leány. És ez a két alak három felvonáson keresztül pillanatnyi vestteglés nélkül, mindig élénken viszi előbbre a cselekményt. A prágai német színház műsorát Vasárnap: Apacsok. Hétfő: Hoffmann mesél. Kedd: Wbllás ember. Szerda: Frasqulta. Csütörtök: Felnőttek: Premier. Péntek: Emani Szombat: Apacsok. Vasárnap délelőtt: Hangverseny. Vasárnap délután: Bajiad ér. Vasárnap este: Ernám. A prágai német kís-színpad műsora: Vasárnap délután: Extemporalc. Vasárnap este: Papa. Hétfő: Casanova fia. Kedd: Ingeborg. Szerda: Ex tompora le. Csütörtök: Szeroncsetánc. Péntek: SaKen egyfclvonásosal. Szombat: Felnőttek. Vasárnap délután: Ingeborg. Vasárnap estet Koncert. Kramer felléptével. A kassai magyar színház műsora: Vasárnap délután: Dollárkfrálynö. Vasárnap este- Cserebere. Prcmiér. Hétfő: Cserebore. Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jindriSska 6. szám _____________________im_____________________
