Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-18 / 63. (216.) szám
A marxizmus bukása. (fi-) Prága, március 17. Az 'elmúlt napokban a szocialisták szerteszét a világon megünnepelték negyvenéves évfordulóját Marx Károly halálának, aki Írásaival, de főként Das Kapital cimü müvével tudományos rendszerbe igyekezett foglalni Saint Simon, Fourier és Owen szocialista utópiáit. Minden elmélet, ha tételeit konok ortodoxiával akarják körülbástyázni, szükségképpen merev dogmák tömkelegévé válik és minden mozgalom, ha cselekvésének szabadságát dogmatikus tételekkel köti meg, nélkülözni fogja a politikai életben nélkülözhetetlen ruganyosságot. A szocializmus elmélete megcsontosodott a marxizmus dogmarendszerében, a szocialista pártok működése pedig e dogmarendszer miatt nem tudott pozitív eredményeket elérni. Mikor Marx Károly egy francia szocialistának egyszer azt mondotta: „Je ne suis pás Marxiste", még életében fölhívta híveinek figyelmét a dogmák hibáira. A szocialisták nem hallgattak mesterükre és ma is türelmetlen szenvedélyességgel vitatkoznak Marx müveinek egy-egy nehezebben érthető mondatán. A marxizmus bukását annak megalapítója előrelátta’ A társadalom gazdasági elmélet és gyakorlat a Marx halála után lefolyt évtizedekben az egyik követ a másik után ‘emelte ki a hatalmas épületből. A töke akkumulációjának és koncentrációjának elvét Marx egyik tanítványa, Rernsiein Eduárd döntötte meg, Kautskyval szemben pedig Dávid, egy másik szocialista író, kimutatta, hogy a mezőgazdasági életre Marx elmélete nem alkalmazható. A históriai materializmus történetbölcseleti rendszerének túlzásai azóta kiábránditották a legradikálisabb Írókat is és az osztályharc elve — e rendszer sarkpontja — nem tudja megmagyarázni a bizony nem mechanikai egyszerűséggel, hanem szövevényes egymásbakuszálódással legördülő történelmi eseményeket. Marx egyoldalú volt, amint, bizonyos mértékig minden tudós egyoldalú. Csak a dolgok egyik oldalát látta, de nem nézte meg a másik oldalukat. Működése minden bizonnyal használt a tudománynak, mert olyan szempontokat tárt föl, amelyeket eddig mások elhanyagoltak, de rendszerének számos tételét a tudomány fejlődése éppen úgy megdöntötte, mint ahogy megcáfolta például Aristotetesnek, Descartes-nak, Hegelnek és koruk más korszakot vágó filozófusainak emez vagy amaz állítását. A marxisták vétkeznek a tudomány fejlődése ellen (pedig ők szoktak leghangosabban hivatkozni a tudományra), amikor szinte a „credo, quia absurdum“ misztikus hitével tartanak ki Marx betűje mellett. A szocialista gondolatot a chartista-kísérlet és Lassaíle kezdetei után Marx vitte bele a mindennapi politikai életbe- A szocialista pártok azóta minden államban a gyakorlati politika jelentős tényezőivé váltak. Egymásután helyet kaptak a különböző parlamentekben és miután Franciaországban — éppen Millerand, a jelenlegi köztársasági elnök esetében — a mmiszterialdzmus kérdésére, tehát arra a kérdésre, hogy szociáldemokrata politikusnak szabad-e belépnie a kabinetbe, a párt igennel válaszolt, számos államban résztvettek a kormányzásban is. Az Internacionále, melyet még Marx alapított, az évek hosszú sora alatt egyre nőtt befolyásban, erőben és tekintélyben. A szocializmus tehát mind nemzetközi szervezete, mind az egyes államok parlamentjeiben gyakorolt befolyása révén akaratát bizonyos fokig érvényesíthette volna. Az Internacionále azonban csődöt mondott abban a pillanatban, amikor nem tudta beváltani Ígéretét, hogy a munkástömegekben rejlő erőkkel megakadályozza a világháborút. A munkásság az elhatározó órákban a nemzeti eszmét fölébe tudta helyezni a szocializmus gondolatának. A háború alatt a különböző koncentrációs kabinetekben a szocialista pártok is resztvettek, később pedig Oroszországban, majd az ösz- szeomiás után Középeurópa államaiban döntő részük lett a kormányzásban’ Ekkor kitűnt, hogy a szocialista pártok, amelyek ed<- dig oly hatalmas irammal tudták negatív irányba terelni a munkástömegeket, nem bírnak a pozitív cselekvéshez szükséges képességekkel, talán azért, mert a marxizmusnak nincs pozitív programja. Doktrinér elvi különbségek szörszálhasogatásából keletkezett a szociáldemokraták és a kommunisták ellentéte és az amsterdami, bécsi és moszkvai internacionále megosztása. Az állami élet igazi szükségleteivel nem lévén tisztában, felőrölték a leghatalmasabb állami szervezeteket. Oroszországból az enyészet és pusztulás irtózatos képe mered elénk. A legyőzött európai államokban a szocialista pártok megfeledkezve négy év előtt követett magatartásukról, szembehelyezkedtek a múltbeli szerves fejlődéssel, megtagadták a legszentebb nemzeti érzéseket és ezzel szétzüllesztették Berlin, március 17. (Wolff.) A Vossische Zeitung recklinghauseni jelentése szerint az egyes széntárnák megszállása tovább tart. Esseni lap jelentése szerint a bányaigazgató- ságokhoz újabb rendelet érkezett, amely a szénadók fizetését április elsejéig követeli, ellenkező esetben a felügyelőbizottságot, a direktóriumot és a tisztviselőket letartóztatással fenyegeti. — A Vorwarts jelentése szerint a szocialista Mainzer Volkszeitung utolsó szerkesztőjét is kiutasították. A lap szerkesztőségi munkaerők hiányában nem jelenhetik meg. — Egy belga tiszt vezetése alatt belga katonák a rheydti városházán ötmillió márkát, amely összeg a munkanélküliek segélyezésére szolgált, továbbá a városi takarékpénztárban száz millió márkát lefoglaltak. — A Kölnische Zeitung jelentése szerint a walsumi és schwelgeri rajnai kikötőket belga csapatok megszállották. Egyes vezető- hivatalnokot és tisztviselőket letartóztattak. A franciák megszállották Düsseldorf, Grafen- berg-Düsseldorf, Lierenfeld és Diisseldorf- Eller pályaudvarokat. A németeket elűzték. Düsseldorf, március 16. (Havas.) Három az államokat. Az újonnan alakult államokban pedig éppen ellenkezően a legféktelenebb nacionalizmus karjaiba dőltek és elfeledték azokat az igéket, amelyeket oly sokszor hangoztattak a népek békés együttéléséről- A magyar szociáldemokraták vörösőrülete egyfelől, a cseh szociáldemokraták vörös-fehér sovinizmusa másfelől szemünk elé állítják a két végletet és bebizonyítják, hogy a szociáldemokrácia nem egységes erő, hanem széthúzó és szétmáló aiómok laza tömkelegé. Az emberiség a szocializmus és az individualizmus két pólusa között hányódik. Sohasem fogja elérni sem az egyik, sem a másik sarkpontot. Smith és Malthus szélsőséges liberalizmusa éppen úgy nem valósulhat meg, mint Marx és Engels szélsőséges szocializmusa. Az emberiségnek valaminő lehetséges harmóniába kell összefoglalnia a két irány életreképes gondolatait. A keresztény ideák mélységes ereje abban rejlik, hogy az egyén és a társadalom' viszonyának ezt a harmóniáját biztosítják. német közül, akik a recklinghauseni katonai táborba be akartak hatolni, egyet megöltek. — Kalkumtól délre a vasúti hídon egy bomba robbant föl. A tettesek az elősiető őrségre lőttek, de senki sem sebesült meg. — Frier- mersheimben szabotázs következtében az egyik váltónál egy tehervonat összeütközött egy katonai vonattal. Egy katona meghalt, hat megsebesült. — A westerholti állami kokszógető telepen rendben folyik a szállítás. Naponta négy-ötszáz tonnát szállítanak Franciaországba. A munkástanács tiltakozósztrájkot proklaniált. — A szövetségközi bizottság elhatározta, hogy azokat, akik a távbeszélő-összeköttetést szabotálják, életfogytiglani kényszermunkára fogják Ítélni. A csapatok számának fölemelése csak átmeneti és a csapatkontingens közeli leszerelésével függ össze. — Eddig csak azokat a rendőrtisztviselőket utasitották ki, akik nőtlenek voltak. Ezentúl kiterjesztik ezt az intézkedést azokra a nős tisztviselőkre is, akik csempészést űznek. A táviratok folytatása a 4. oldalon. A cseli-szlovák — magyar gazdasági tárgyalások nehézségeinek igazi okairól. Irta: Pályi Ede dr. Prága, március 17. Csütörtökön félhivatalos közlemény jelent meg a prágai lapokban a cseh-szlovák— magyar gazdasági tárgyalások állásáról, amelyben a tárgyalások nehézségeinek három oka volt fölemlítve; még pedig először, hogy a magyar kormány mindent a valutája stabilizálásának szempontjából ítél meg, másodszor, hogy a magyar kormány mindent a magyar ipar fejlesztésének szempontjából ítél meg és harmadszor föl volt említve még valami, amit azonban a laikus olvasó egyáltalában nem érthetett meg. Péntek reggel a „Prager Presse" egy Budapestről keltezett közleményt hozott, amelyben már erősebben voltak hangsúlyozva a tárgyalási nehézségek, de most már csak a két érthetően elmondott kifogás volt fölhozva a magyar kormány ellen, ellenben a harmadik, az érthetetlen ok egészen el volt hallgatva. Mi volt ez az ok, miért nem beszéltek erről már az első közleményben sem világosan és miért hallgatták el egészen a második közleményben? Hát bizony ez valóban nagyon súlyos kifogás, ámde nem a magyar kormányt illeti, hanem a trianoni békeszerződést. Ezért olyan nehéz róla beszélni. A trianoni békeszerződés ugyanis azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ha Magyar- ország bármely antantállamnak valamilyen külkereskedelmi előnyt biztosit, akkor ez az előny eo ipso megilleti az antant többi államait is. Azt mondaná erre az olvasó, hogy hiszen ez nem sérelem Magyarországra nézve, mert hiszen ez nem egyéb, mint az ismert legtöbb kedvezmények záradéka (Meistbe- günstigungs-Klausel). Csakhogy nagy különbség van a kettő közt. A legtöbb kedvezmény záradéka értelmében, ha egy országnak szerződésileg valamilyen uj kedvezményt nyújtok, akkor ez eo ipso meg van adva minden más olyan országnak is, amelyikkel szemben szintén van ilyen legtöbb kedvezményes záradékkal ellátott kereskedelmi szerződésem. A trianoni békeszerződés értelmében azonban az egyik államnak adott kedvezniény megilleti a többi antantállamot, akár van velük kereskedelmi szerződésem, akár nincs és igy akár kapom ezektől az ellen-kedvezményt, akár nem kapom. Ez az a nehézség a gazdasági tárgyalásoknál, amelyet csak elbújtatva említenek itt föl Prágában, mert erről már valóban nem tehet a magyar kormány, hanem tehet róla a trianoni szerződés. Hiszen tulajdonképpen olyan rendelkezése ez Trianonnak, amelyet a gyakorlatban nem is lehet keresztülvinni, mert minden kereskedelmi szerződés nem egyéb, mint az országok autonóm vámtarifája alapján adott különféle kedvezmények sorozata, ellenkedvezmények ellenében. Most már minő hefyzetben volna Magyarország e rendelkezés túlzó keresztülvitele esetén? Olyan helyzetben, hogy kereskedelmi szerződéseket csak akként köthetne, ha az összes antantállamokkal ugyanabban a 100 cseh-szl. koronáért fizettek ma, március 17-én: Züríchben(^akf!?)l5.9375 svájci frankot Budapesten 9500.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 52000.— német márkát Három lséMeis belül bftrévabftsra iceriil a sor. Róma és Brüsszel eszmecseréje, Németország nem fii föl. Mit ir a Matin? Berlin, március 16. (Berlint* szerkesztőségünk teiefoujelentése.) A Vossische Zeitung párisi jelentése szerint olasz részj-ől 'kezdeményezett eszmecsere folyik Róma és Brüsszel között a jóvátétel kérdés fölött Az olasr delegációhoz közelálló helyen remélik, hogy minden nehézség dacé* ra három héten belül tárgyalásokra kerül Németországgal a sor. Ma megbeszélések folytak a birodalmi kormány és az Ipar képviselői között a jóvátétel! kén désröl. A megbeszélések azonban nem az uj jóvátétel! terv megalkotására Irányulnak, amint ezt Franciaország és Belgium szeretné s amint Anglia is kívánatosnak tartaná. Németország nem enged ennek a nyomásnak, mert kormánykörökben meg vannak győződve arról, hogy az egész csak egy manőver, amelynek célja, hogy a német ellenállást gyengítse. amely ezeket a javaslatokat meg foja vizsgálni. De kételkedik abban, hogy Bonar Law ebben az irányban lépéseket fog tenni, vagy bármily módon Németország szószólójaként fog föllépni. Ez a konferencia különbözni fog az előbbiektől abban, hogy amíg ezelőtt Franciaország és Belgium mindig engedélyt kértek arra, hogy zálogokat vehessenek a kezükbe, most zálogokkal a kezükben tárgyalnak. A lap megelégedéssel állapítja meg, hogy a Ruhrvidéken a produktív organizáció előrehaladt s hogy Poincaré ily állapotok között a legjobb kilátásokkal vehet részt a szövetségközi tárgyalásokon. Ezentúl nem játsza a kérelmező szerepét. Paris, március 17. (Saját tudósítónktól.) A Matin mai számában a közvetítés és intervenciós híresztelésekkel kapcsolatban minden bizonnyal inspirált megjegyzéseket tesz. Azt Írja a lap, hogy a londoni német követ tudta előre, hogy az angol kormány el fogja utasítani az intervenció gondolatát és mégis lépéseket tett, mert úgy gondolta, hogy az angol politika kívánságának megfelel az, ha tanácsért fordul az angol kormányhoz és kikéri annak véleményét. A francia kormány nem vitatja azt, hogy ha Németország javaslatokkal fordul a jóvátételt bizottsághoz, vagy a szövetséges hatalmakhoz, akkor Angol- és Olaszország is részt vehetnek a konferencián, Anglia kitart a semlegesség mellett London, március 16. (Reuter.) Mivel a közvetitási akcióról újabb hírek keltek szárnyra, ismételten meg kell állapítani, hogy Anglia a Ruhrkérdéssel szemben kitart íleifoávfltflani Ifénnszennunltával bttnteilh oh szaboiázsl semleges politikája mellett és azt az álláspontot foglalja el, hogy a helyzet megoldását csak Németország, Fraicaország és Belgium együttesen hozhatja létre. Jlp II. évfolyam 63. (216.) szám. I-ShL Prága, vasárnap, 1923 március 18. I m III III — - me Jgr — ■ ■ . .. - Előfizetési Arak bel- és külföldön. I Jfir Jaj? .Jav JSy ® ^ - Kiadóhivatal: Prága. I.. Liliova ■ J IBS V nlice 13. bu, Telefon 0797. «ám I vsair — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — ■ A SzlovenszkOl és RnszlnszkOl szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: ú Felelős szerkesztő: I TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I
