Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-17 / 62. (215.) szám
Szombat, március 17. SMMMgBMWHiiiia.v'tciBiTifi1 iiwniiTunni unni i u ■a—rnwniy\iajjigcrnranrtiMUPM«MiM»EWoaMMt.JMLiiwiiBBtMrofHi»WMiiaimvi(mwMitmagi^^;.^oiBK^-.77tag«Baiitoj’iwr.i>maM^^rg«aawipit» •tij#a*isjSi3K, get, amely nem is került kiparcellázásra; az elbocsátott magyarok helyére nyomban uj cselédség ült be: csupa szláv elem. így történt ez — hogy csak egyetlen példát is említsek — a Frigyes főherceg bellyej, főherceglaki, baranyavári, brajda- röldi és Mocskai nagybirtokain is. Ezeket a birtokokat az S. H. S.-állam vette tulajdonába s a múlt év őszén minden fölmondás és kártérítés nélkül százával bocsátották el a pusztákról a magyar béreseket és egyéb gazdasági cselédeket, a lakásaikból is kitették őket, hogy azon nyomban a helyükbe telepíthessék az uj — szláv — alkalmazottakat. így történt ez másutt is, tucatszám nevezhetném rneg a birtokokat, ahol a derék és évtizedek óta, ősről-ösre az uradalmat szolgáló magyar cselédek máról-holnapra a szabad ég alá kerültek. Hogy ezek a jó emberek — magyarságuk szánandó és ártatlan mártírjai-— miket és mennyit szenvedtek át az elmúlt kemény télen, a legteljesebb bizonytalanságban, annak csak a jóságos Isten a megmondhatója. Annyi tény, hogy ezek a kinullázott, az élihal álnak indokolatlanul és igazságtalanul kitett emberek nem nagyon tudnak lelkesedni uj hazájukért. Ha a dolog érzelmi oldaláról elfordítva vizsgálódó szemeinket, a kérdés anyagi oldalát tekintjük, élénken szembeötlik az a kár, amit a nemdolgozó, vagy hozzáértés nélkül dolgozó uj telepesek okozmk a termés rendes évi hozamában. A dobrovoljác, aki csak ideiglenesen műveli a földet, nem trágyázza, nem végez szükséges befektetéseket, nem műveli azt belterjesen, amiként a a föld eddig művelve volt és ezért holdanként legalább két métermázsával kevesebb termést kap, mint amennyit a föld eddig hozott és amennyit hozhatna. 350.000 holdnál — mert ennyi földet kaptak és kapnak még a dobrovoljácok, akik 40.000-en vannak — ez kitesz 700.000 rom. gabonát, vagy pénzben számítva (á 250 dinár) 175,000.000 dinárt. A 350.000 hold föld után ezenkívül ar, államnak haszonbért kell fizetnie a tulajdonosoknak. A haszonbért holdanként csak 30 dinárjával számítva, fizet az állam évente 10,500.000 dinárt. A dobrovoljácok ma nem fizetnek földadót, mert a föld nem tulajdonuk, de nem fizetheti a tulajdonos sem, mert más élvezi a föld hasznát. Számítva a minimális évi adót, a veszteség itt 8,750.000 dinár. Az agrárhivatalokra évi 60.000 dinárt költ a kormány, amely méig ellátásukban is támogatja a dobrovoljácokat: kb. 10.000 dinárral évenként. Mident egybevetve és ösz- szeszámolva, a dobrovoljácok az államnak mintegy 380 millió dinárjába kerülnek évente... Hála fejében a szláv testvérek, a „jó katonák" tönkreteszik a pompás nagybirtokokat, a messze földön híres-neves minta- gazdaságokiat, a kinccsel fizető televény területeket. Rablógazdálkodást folytatnak, passzív rezisztenciát müveinek és lustaságukkal szabotálják és károsítják azt az államot, amelyet fölszabadítottak. fi. Kg»8S^i3SaBBSÍ^a9BBBKBaBB»m«»raBHIiaBB8!BHE$K!IB6BStRBE9aiSge!!i3e8a9S!9!a2'££i!S& A cscö-sztoiöi csili! íerfcsikotóse KClCISIlSSÍBSíltél. A kolcsmezői csoda előkelő látogatója, Fényes ígéretek a fanatikus népnek. A jugoszláviai agrárreform visszásságai A földreform, a magyarság és a dobrovoljáckérdés. Zágráb, március közepe. Az S. H. S. királyság egyik legnehezebb és legnyugtalanítóbb, mert lég igazságtalanabb ul elintézett ügye: a földreform. Ezt a komoly és messzire kiható, fontos kérdést sok részrehajló disztingválással és még több rosszakarattal hajtották végre az arra illetékesek, ami talán nem is véletlenül és tudattalanul, de iiiteHigeiiciahiáuy, hozzánemértés és — főleg — pártpoHtikui tendencia miatt történt meg így. A jugoszláv földreform végrehajtása alkalmával vezető elv gyanánt azt a modern gondolatot használták hivatalos szólamként, hogy a föld — amennyire gyakorlatilag kivihető — csak azé legyen, aki megműveli- Ez az aiapelv képezte kiindulását minden állami és társadalmi intézkedésinek a földreform végrehajtásánál, amely körül törvény mondja ki, hogy magánembernek 500 katasz- trális holdnál nagyobb terjedelmű földbirtoka nem lehet. A szigorú törvény rendelkezései alól csak az állami, dínasztiális, egy-két főúri és egyéb — az állam védelmére érdemes — egyének vagy társulások nagybirtokait veszik kiHogy ennek a modern, ideális etgoivdolá- su elvnek gyakorlati érvényesítése mekkora kiábrándulást hozott az uj államban, mekkora csalódást okozott és milyen megdöbbentő katasztrófába sodorta az egész belterjes földművelést, arról szomorú és megrázó statisztikai adatokat szedtek össze azok, akik a földművelés körüli újításokkal magasabb szempontok miatt is törődnek. De .abból a szempontból is érdemes megvizsgálni a problémát, mennyiben válnak be azok a telepítések, amelyeket ősfogla'lfcuzásukiiáá fogva nem-földmüves elemekkel visznek keresztül, háborús érdemek és különféle hadi teljesítmények jutalmazásaképpen. Mert a jugoszláviai agrárreform végrehajtásánál szigorúan és csaknem' kizárólagosan ezek a szempontok érvényesültek. Vagyis a földhöz nem értő, a főidet nem szerető, röMrrfrveléssel sohasem foglalkozó, olyan elemeket telepitettek le a kincses, dúsan termő, gazdag humuszu bácskai és bánsági földekre, akik soha, egész életük folyamán rendszeres és kemény földül romunkat nem, csak máról-holnapra való kényelmes munkálkodást, helyesebben henyélést végeztek. Ezeket az elemieket — akik lehettek egyénenként hős katonák, de földművelésre alkalmas emberek soha — telepítették le a fölosztott bácskai, bánsági és szlavóniai grófi birtokokon, annak jutalmazásaképpen', hogy katonák, hogy hősök voltak. S az erre illetékesek ezzel követték el a legsúlyosabb tévedést és a legkárosabb baklövést, amelyet valamely modern államférfi, vagy közgazdász elkövethet A sokezer holdas mintagazdaságok minden átmenet nélkül kerültek a dobrovoljácok fcezei közé, ezeknek minden előzetes képzése nélkül. Tudni kell mindenek el ott, mit jelent ez a szó: dobrovoljác? Szószerinti fordításban ió katonát, jó önkéntest jelent — s a dobrovoljác nem is egyéb, nem Is tud soha más enni, mint — jó katona. Valójában és a tör- v’énybeiktatott jog szerint a?x)kat a — délszláv származású — volt katonákat értik ez alatt az elnevezés alatt, akik a világháiboru előtt magyar állampolgárok voltak, a monarchia zászlaja alatt harcoltak és fogságba esvén, önként beállottak az orosz- vagy franciaországi szerb hadseregbe és ettől .cezdve az összeomlásig harcoltak a monarchia ellen. A dobrovoljácok túlnyomó százaléka Hercegovinái és dalmát hegylakó paraszt, Egy másik tömegük Ilkái partlakó, karsztvidék i félvad és műveletlen ősember- Életük folyamán talán soha síkságot, horizontig el- lyuló kaiásztengert, selyemíüvel hivalkodó végtelen mezőt nem láttak- Hazájuk a rideg, delien és terméketlen Karsztvidék volt, a sziklás tenget mellék, amelyen füt, fát, bokrot dm életlenül borotvál le a tengerm élték örökös átka és réme: a bóra. Ezeknek az embereknek, ennek a földművelési szempontból silány emberanyagnak, amelynek a bácskai és Dánsági földek megműveléséről soha fogalma nem volt, a földek kultiválásához sem értelme, sem ereje, sem tapasztalata nem volt, adták a legdusabbau termő földeket; ezekkel akarták az uj államot uj 'munkáskezekkel gaz- Jagitani. Történt pedig mindez - pártpolitikából, maifabéta rövidlátásból, alantas fajgyűlöletből. így akarták ellensúlyozni a túlnyomó fámban levő magyarságot, de minden visszafelé sült cl. Most már a hivatalos körök is kénytelenek bevallani, hogy ez a kísérlet sikertelen maradt. Hogy miben és .mennyiben, az alábbiakban részletesen fogom elmondani. A telepítések végrehajtására és ellenőrzésére agrárbizottságokat alakítottak. A szerb agrárminisztériumhoz ezektől a bizottságoktól beérkeztek a jelentések, .amelyek igen silány eredményről számolnak be. Se szeri, se száma a durva visszaéléseknek, szabót ál ásóknak, gigászi csalódásoknak. A „jó katonák" rutul hálálták meg a róluk gondoskodó állam jóságát. Legjellemzőbb az orcszlámosi példa. Itt hétszáz telepest helyeztek el, de ezek közül csak negyvenen maradtak meg a nekik kiosztott földön, a többi pedig eladta a neki juttatott földet és otthagyta a községetMás helyütt a dobrovoljácok a minta- tenyésztésre ingyen kapott drága merinói juhokat részben megették, részben eladogatták, részben pedig — mészárosoknak adták oda levágásra. Ismét máshol az ingyen kapott földjeiket nyomban kiadták bérletbe a szomszédjaiknak — akik történetesen kevésföldü magyar parasztok és szívesen adnak egy- egy lánc földért 7—8000 dinár évi haszonbért is —, ők maguk pedig a befolyt 30—40.000 dinárból kényelmesen éldegélnek a saját birtokukon. munka nélkül nó fázva és guzlicát pengetve és lenézően mosolyogva a bérlőjük kemény, izzadságos munkáján.., Hogy a dobro-voljácoikkai való kísérletezés mennyire kudarcot vallott s hogy a máskor virágzó nagybirtokokat mennyire tönkretették a dobrovoljác-teiepesek, azt élénken bizonyíthatja egyetlenegy.', találomra kikapott példa. A futaki (Újvidék melletti) Chotek-féle nagybirtokot, amely 26.000 katasztrális hold terjedelmű és a legelső rendű bb bácskai szántóföldeket foglalja magában, a telepítési törvény értelmében fölosztották a dobrovoljácok között. A volt önkéntesek jókora darab földparcellákat kaptak, amelyeken csakúgy mosolygott a csinos és lakályos uj ház, a ház- körűi pedig életre és munkára sarkalóan zöldéit a friss, egészséges vetés. (Mert készen bevetett földeket kaptak próbaképpen a dobrovoljácok.) A dalmata , tengennélléki ős- lakók gyönyörködve szemlélték a fejedelmi ajándékok elpipázgattak, dalolgattak és kár- tyázgattak a finom gyöpön, hallgatták a fü növését, nagyokat aludtak a puha pázsiton, de az aratással már megkéstek kicsit, az evezőhöz szokott ököl idegenkedve forgatta a kasza nyelét s a drága éltető mag legnagyobb része elkallódott: kipergett a kalászokból részint az érettség, részint pedig az ügyetlen aratási mód miatt • •. Ősszel aztán, amikor az uj termés előkészítésére a szántások és vetések munkálatai következtek el, a dobrovoljácok közömbösen és egykedvűen nézték a szomszédos birtokosok — a magyarok — munkáját, de munkához nern láttak. A példa nem hatott: az ingyen kapott gyönyörű termőföldek meginun- kálatlauok, terméketlenek maradtak. Azazhogy dehogy is: állig érő gaz, duóvá és-csalit lepte be a buzatarlókat... A Politika citnü újság, amely a legszámottevőbb belgrádi napilapok sorába tartozik és legközelebb áll az udvarhoz, a többi közt azt írja erről az ügyről: Rettenetes az a helyzet, amelyben a vajdasági mezők vannak, amelyeknek kultúráját vad módon semmisítettn meg különféle agrár agy velők Szerencs-' u telepítési politikája. Európa valamik kimeríthetetlen magtára ma puszta, passz.v tartomány, amelyben az emberek többet szenvednek az éhségtől, mint a sziklás Dalmáciában. A birtokok fundus instrnetusát, a nagymennyiségű állatállományt, a modern mezőgazdasági gépeket szinte hetek alatt ragadták el és semmisítették meg. A csatornákat és az ár mentesítő társulatok szivattyúit tönkretették, egy-két év kell még és a Vajdaság megint olyan pocsolya lesz, mint amilyen száz esztendő előtt volt. Történik pedig mindez a szent és csalhatatlan pártpolitika érdekében, a legigazságtalanabb és legönzőbb részrehajlás müveképpen. És történik mindez ugyanakkor, amikor néhány ezer és ezer jóravaíó, földművelő magyar ember az éhhalálla! küzd nagyszámú családjával együtt, éppen azért, mert az agrárreform nekik nem, csak a dobrovoljá- coknak* juttatott pazar bőkezűséggel földet. Sőt ö alóluk egyszerűen kihúzták a talajt, az anyaföldet, amelyet a magyar földművelő ösztönös, rajongó szeretettel szeret és kisgyermekként dajkál és babusgat. Szivsor- vasztó igazságtalanságok, mellőzések és részrehajlások történtek ezen a ponton. A kiparcellázott nagybirtokokról egyszerűen és kurtán elbocsátották és szélnek eresztették •a gazdasági cselédek százait, leginkább természetesen a magyarokat Sőt olyan birtokokról is elbocsátották a magyar cselédsé‘ Kassa, március 16. (Saját tudósítónktól.) Kolcsmező csodáiról beszámolt annak idején a P. M. H. kassai tudósítója. A nagjr port felverő látomásokról azóta bebizonyosodott, hogy azok nem egyebek a tömegszuggeszció megnyilvánulásainál. A hiszékeny falusi nép ezreinek zarándok sorai azonban a mai napig sem fogyatkoztak meg. Ez a különös körülmény késztette kassai munkatársunkat, hogy Kolcsmezöre ismét kiutazzon. Kolcsmezőn ma is ugyanaz a kép fogadja az embert, ami hónapokkal ezelőtt A kis parasztház tömve zarándokokkal. Fanatikus arcú parasztok virrasztanak éjjel- nappal Schaífe Hanna házában. A gyertyák kísértetiesen lobogó lángjából csodákat olvas ! a nép... Messzi, a russzin hegyekből érkeznek bucsus csapatok. Mesélik, hogy a múlt héten egy verchovinaj faluból harminc asszony mezítláb zarándokolt el a zempléni „Lour- des“-be s ugyauigy tették meg hazafelé, havas esőben a csaknem kétrsapos utat. A hatóságok tiem zavarják meg fanatikus hitükben a vakbuzgó embereket. A ház körül természetesen kitűnő aratásuk van egy-egy mozgalmas napon az árusoknak. A falu korcsmárosa nem hiába vallja a néppel együtt a csodákat. Néhánj? hónap óta vagyont szerzett. A tömeges vándorlás Kolcsmezöre vonzotta a környék római és görögkatolikus papját is, akik saját maguk igyekeznek meggyőződést szerezni a „csodáról" már csak azért is, hogy híveik gondolatvilágát a helyes irányban tartsák, illetve, ha szükséges, a helyes mederbe tereljék. A P. M. H. munkatársának alkalma volt több igen tekintélyes papi egyénnel beszélgetést folytatni. A beszélgetés folyamán igen érdekes dolgok kerültek napvilágra. A legutóbbi napokban „előkelő" vendégé volt Kolcsmezőnek. A magas lelki feszültségben élő nép között egy elegánsan öltözött ur jelent meg, aki napokig ott tartózkodott s arra biztatta a népet, hogy ne higyjenek a magyar újságok híradásainak, tartsanak ki látomásaik mellett. A kolcsmezői csodában föltétlenül hinni kell. Gondoskodott arról, hogy Schaffe Hanna hajlékának környékét pontosan fölmérjék. A tervek már készen vannak egy nagyszabású csodatevőbe!:/ fölépítéséhez. A költségekre Prágából több milliót kieszközölt, hogy Kolcsmezőn kegyhely, papink stb. épülhessen. Már prágai papokról is gondoskodás történt. Mindezek „természetes" előfeltétele azonban, hogy a zempléni és vidéki népnek mostani püspökeitől és papjaitól cl kell fordulnia, mert hiszen azok még az ő jelenéseikben sem hisznek. A cseh-szlovák egyház bizonyos körei azonban nem igy gondolkoznak ... Eddig az előkelő idegen szereplése. Hogy mi rejlik ia dolog háta mögött, azt nem nehéz kitalálni. A természetfölöttieket tagadó s a legnyersebb materializmus alapjára helyezkedő cseh-szlovák egyház — úgy látszik — sietve iparkodik kiaknázni a kolcsmezői hangulatot, hogy expozituráit Szlo- venszkó keleti részén is elhelyezze. A pénzügyminiszter ellenzi a beruházási program teljes végrehajtását A minisztertanács tegnap és ma ülést tartott. A tegnapi ülést kizárólag a beruházási program végrehajtásának szentelték. A program megválói sitásámk akadálya az elegendő pénzfedezet hiánya. Az egyes tárcák a teljes programot szeretnék megvalósítani, de a pénzügyminiszter azt kívánja, hogy elégedjenek meg a legszükségesebb javításokkal és építkezésekkel. Az előirányzást program teljes egészében három milliárd korona fedezést igényelne, de ez hiányzik. Úgy látszik, hogy a programnak csak egy harmada fog megvalósulni. Elutasították a buziíaiak és percnyiek kártérítési igényét. Körmendy-Ékes Lajos dr. keresztónyszociális nemzetgyűlési képviselő Buzita és Perény község lakosainak az 1919 junius elején lefolyt harcoknál a cseh-szlovák hadsereg által okozott károk megtérítése tárgyában a nemzetvédelmi miniszterhez intézett kérdéseire a miniszter így válaszolt: A kincstárt a katonaság által okozott károk irányában terhelő felelősséget a szloven- szkói bíróságok az általános iogelvek szerint akként ítélik meg, hogy a kincstárt hasonló kezesség terheli, mint más jogi vagy természetes személyt, amely saját funkcióinak elvégzésére közegeket alkalmaz. A kincstárt tehát az egyes katonáknak saját szakállukra elkövetett cselekedeteiért, valamint a vis major eseteiben, például hadmüevletek, kivételes intézkedések Stb.. esetén felelősség nem terhel Ezen a jogi nézeten voltak a volt magyar bíróságok is. A jelzett indokból Perény és Buzita községek lakosságának kártérítést nyújtani nem lehet. A Híinka-párt uj orientálódása? A Lt- dové Noviny jelenti: Beavatott politikai körökben arról beszélnek, hogy a szlovák néppárt uj orientációra készül pozitív állami értelemben. Pozsonyban és Prágában — a lap szerint — ugyanis a múlt héten nagyjelentőségű tárgyalások kezdődtek, amelyekben részt vett Micsura volt miniszter és Srámek miniszter is. A legutóbbi tanácskozásokon — a L. N. értesülése szerint — megjelent Hlinka páter is, aki az előbbi tanácskozásokon más párttagokkal képviseltette magát. Srámek húsvéti római útja állítólag szántén befolyássá! lesz a szlovák nénnártlvm készülő fordnlof-'i 1 ÍUkw tUt swum: «UMii nu Autatiivift T
