Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-01 / 48. (201.) szám

Pengetés március elé. (g.) Prága, február 28. A tavaszbapaítanás hónapját köszöntjük hol­nap. Néha, mikor az óra délfelé jár, már üzene­tet is küld a teletunó embereknek a bontakozni kezdő tavasz. Az üzenet jól esik, mert arról beszél, hogy jön, talán lassú, talán fürge ti­pegő léptekkel a megújuló élet, ezer színből összeszött, szivet melengető ajándékaival az ébredés. Jön . . . nem holnap és talán nem .is holnapután. Talán hetek girbe-görbe útja kanyarodik még előtte, de keresztülvcrekszi magát a lankadt téli hangulaton és egy szép, nap belopódzik a lelkűnkbe. Az emberi természet gyermekkori ma­radékával: türelmetlen kíváncsisággal vár­juk. Várjuk az első sugarát, amely mosolyt és bizakodást ad. várjuk az első ibolyáját, amit leszakíthatunk és várjuk, hogy meggőzölög- tesse a zöld gúnyára vágyakozó földet, hogy az őserő szaga belénkcsapja és kicslrázfassa az élet és teremtés hitet. Kell nekünk ez a tavasz. Kelt, hogy ak­kor. amikor a mindenki életébe belejátszódó események felhők borulását hozzák, amikor kezd megszokott lenni a sorssal szemben megrögzött élctfataliiás, amikor egyet jelent a mindennapi lefekvéssel a sohasem lesznek jobb napok sóhaja, hogy a végtelennek lát­szó senyvedés s az érzéseknek és bizakodá­soknak megfeneklése után felzugjon előttünk a természet örök himnusza, mely uj éle^t számtfőtizát és üj melegét pézsdiF a” kifímt-j a gyiilöltséges érzések lázával járják a vilá­got. És gonddal érezzük, hogy ebbe a feszült­ségbe, ebbe a íelajzott ideghangszedbe ké­szül belecsapni a tavasz ideges öt ujja. Ebbe a tétova dülöngélésbe, céltalan és bomlott- lelkű összevisszaságba a láz és a feíkorbá- csolás uj csiráit csempészi be a tavasz, ame­lyik eljön, vagy annak lehelete, amely meg- csak már néha bennünket. Ennek a gondja nehéz. Ennek a gondolata az első lépésnél sötétbe vesz és egy nagy kérdést hordozunk magunkkal, mikor várjuk, hogy sóhajtást és vágjmkozást kapjunk a meglibbenő szellőtől, hogy álmot csempésszen az üres éjszakánkba a tavaszi illat . . . Egy nagy kérdést: Emberek . . . krbirjuk-e ide­gekkel, józansággal, nyugalommal, emberi akaraterővel ezt a tavaszt? . . . hangulatokba. Ezért esik jól, mikor néha, nagyritkán, deltáiban Ízelítőt kapunk a tavasz lakomájá­ból. mikor megvibrál' előttünk az, aminek el kell jönnie, amit ember el ricm temethet és eí nem gáncsolhat soha. Jól esik és mégis gon­dok teremnek bennünk, mikor arra várunk, hogy eljöjjön. Az emberi dicsőség, erő és hatalmasság, az emberi gyarlóság, gyengeség és elbukott- j Ság írott könyve: a múlt, a történelem kon­zekvens tényekkel beszél arról, hogy a ta-1 vász. nem áll meg a természet megújításánál, pem elégszik meg a szivek melengetésével és langyos szerelmek ébresztésével, de belehar- sonázik a népek és nemzetek életébe is s a hideg elveknek és forró szenvedélyeknek cso­dálatos és emberi produktumát: a politikát is hatalmába tudja keríteni. Nem kell reflektor ahhoz, hogy példáit találjuk ennek a jelenség­nek, nekünk a rideg elveket is forrón szerető', a szenvedélyek lángolásában még forróbb magyaroknak még pislákoló mécses sem kell hozzá. Bennünk tudatként él az és él a tör­ténelem tavaszainak kedves, vagy szomorú em'ékezete. Mi tudjuk mint emelkedik a láz- baeseát politikai higganyoszlopa, ha kopog­tat a március, ih'nt táncol az öröklött neu­raszténiában szenvedő poldÜ'a minden ideg­szála. ha p dyhedzik az első fűszál ha illatot kap a meglangyosodott szellő. Mi tudjuk, mi végigvergődtük egy párszor ezt a lázas élet- ebredést ... Ezért köszöntjük gonddal, gondok nehéz gondolataival a tavasz Ígéretét jelentő első márciusi napot. Az emberek még sohasem él­tek oly közvetlenül közelnötten a történelem­hez és a népek közötti élet jelenségeihez, mint ma. Ma nrndenki tudja, mi történik a Ruhrnál. és mindenki gondol arra, mi tör­ténhetik Szolimában. Ma nem idegen egyet­len hang sem — még ha a. tengeren túlról hozza is a kábel — melyben benne reszket Európa feldúlt lelkének valamelyes foszlá­nya. Ma többet tudunk, mint amennyit kel­lene. többet gondolkodunk, mint amennyit el­bír egy agyvelő és többet izgulunk, mint amennyire be van rendezve az emberi ideg- rendszer Ma tisztán látjuk, hogy Európa, a politika, az emberek, a nyomtatott betűket mérgezők és a nyomtatott betűktől mérgezet­tek, a feszültség- az idegesség a nyugtalan­ság, a bizonytalanság, az elrontott politikák, nincs abban a helyzetben, hogy határozott javaslatokat és tényleges tervet tegyen s ez­ért küldte Bergmannt Parisba, hogy ott szó­beli kijelentéseket tegyen a szövetségesek előtt anélkül, hogy az Írásbeli javaslattételre felhatalmazása lett volna. Bonar Law, Theu- nis és Mussolini teljesen egyetértettek Poin- caréval annak megállapitásásában, hogy a német birodalom nem tett határozott javasla­tot, de elodázó manővert akar folytatni. Mindennapos jelentés a franciák „békás* megszállásáról Berlin; február 28. (VVolff.) Lapjelenté­sek szerint Essenben a franciák letartóztattak hamar’- heitóőr-tlsztvisdöt és Bredeheybe ; szállították őket. Bqhumba több magánautót i elrekviráltak a franciák és tiz vezető keres- I kedőt letartóztattak. Gerolsteinben arra | kényszeritettek tizenhat vasutas családot, hogy azonnal' ürítsék ki lakásaikat. A biro­dalmi bank trieri fiókjánál sikerült a francia megszállás előtt az öszes okmányokat biz­tonságba helyezni. A Rajna-bizottság Radek orosz kommunista vezérnek és kísérőinek megtagadta a megszállott területre szóló be­utazási engedélyt. Amerika és a nemzetközi törvényszék Washington, február 28. (Havas.) A sze­nátus külügyi bizottsága határozatot foga­dott el, amelyben fölhívja Hardingot annak közlésére, vájjon hive-e oly egyezménynek, amely a szerződés összes aláíró hatalmait kö­telezné és amely utján nemzetközi törvény­székei lehetne előállítani, amely elé kerülné­nek az összes konfliktusok, amelyeket dip­lomáciai utón nem lehet elintézni, beleértve azokat a konfliktusokat is, amelyek a szer­ződésből kifolyólag és a szerződések megsér­tései folytán a nemzetközi kötelezettségekre és jóvátételekre nézve előállhatnak. Kérdést intézett Hughes államtitkárhoz annak ügyé­ben, vájjon hive-e egy ily irányú egyezmény­nek s hogy Harding kész lenne-e egy ily egyezményre vonatkozólag a többi hatalmak véleményét megtudni.' Megszállják Elberfeldct Berlin, február 28. (Berlini szerkesztő­ségünk jelentése.) A Deutsche APgetneine Zeitung jelenti Parisból: Az esti lapok köz­lése szerint Elberfeld megszállása küszöbön áll. Ezt a megszá’lást arra az eshetőségre tervezik, ha Angliával a Rajna jobbpartján fekvő vasútvonalak átengedése tárgyában folytatott tárgyalások nem vezetnek ered­ményre. Delcasse utolsó nyilatkozata Páris, február 27. (Saláét tudósítónktól.) Fran­cia politikai körökben nagy érdeklődésit tanúsí­tanak Dclcassé elhunyt volt külügyminiszter utolsó politikai nyilatkozatának, melyét halála előtt egy héttel Nizzában, egy nizzai -.lap szer­kesztője előtt tett, A nyilatkozatban Delcasse ki­jelentette. hogy attól a pillanatól kezdve, amióta a franciáik a Ruhr vidéken vannak, ő is i ott van és minden franciának ott kell lennie. Kijelentette, hogy ő neki nem volt szava a versarlledí héke­Fraga, leoruar <to. A Simplicissimus című berlini élclap egyik legutóbbi száma politikai képet közöl. Egy védtelen emberré sötét utcán rablók tá­madnak. • A fejének revolvert szögeznek és úgy fosztják ki. A háttérben áll az angol rendőr, aki a faját jellemző hidegvérrel szól a rablókhoz: Én morális szempontból nem helyeslem amit tesztek, figyelmeztetlek an­nak káros és végzetes következményeire, de az osztozkodásnál részt akarok venni. Ez a kép jut eszünkbe, amikor azt a berlini hirt kapjuk, hogy a francia és angol nagyipari körök trösztszerü kapcsolatot készülnek egy­más között létesíteni a buhrvidéki szén tós- u aszna! ása céljából. Állítólag atóiémét iparosokat is belevonnák ebbe a trösztbe. A hírnek ezt a részét azonban a berlini távirat kérdésesnek és bizonytalannak-minősíti. Londoni jelentés szerint az amerikai sze­nátus ama javaslat tárgyalását, hogy az Egyesült Államok vegyenek részt a nemzet­közi törvényszék munkájában, bizonytalan időre elnapolta. A francia hatóságok visszaadják a né­meteknek a szombaton lefoglalt s bankje­gyek nyomására szolgáló matricákat. A Wolfí-ügynökség jelentése szerint De- goutte tábornok tegnap rendeletét bocsátott ki,' amelyben a német rendőrséget az essem kerületben föloszlatottnafc nyilvánította. A rendőrség fegyverzetet és fölszerelését be kell szolgáltatni a franciáknak, A föloszlatott rendőrség személyzetét kiutasítják. Helyükbe községi'rendőrséget létesítenek. A rendőrség tagjainak névsorához a vezénylő tábornok hozzájárulása szükséges. Az uj rendőrségnek nem szabad zöld egyenruhát viselnie A Wolff-ügynökség megállapítja, hogy február 26-ig a régi megszállott területről a Rajna- bizottság ötszázötven embert uPsitott ki. A Havas-ügynökség mai jelentésében élesen kikel a német saitó ellen, amely állító­lag hazugságokkal igyekszik a semlegeseket Franciaország ellen hangolni. Valótlannak minősiti a német lapoknak ama hírét, hogy a Paneiák megakadályozták a Hollandiába irá­nyuló szén^zálliHsok-pt. Valótlannak minősíti azt a Hrt. hogv Mamibcirn közelében a fran­ciák lefoglalták volna egy holland ható pa­pírjait és högv a Roma vidékén lefoglaltak vobm egv holland halót. Mai jelentéseink: Amerika nem közvetít Paris, február 28. (Havas.) A Temps megcáfolja a berlini lapoknak ama hírét, hogy Amerika interveniálni készül Franciaország és Németország között. A lap kijelenti, hogy a francia kormány egyébként szilárdan azon az állásponton van. hogy nem fogad el köz­vetítést. A német kormánynak, ha valamelyes javaslatai vannak, melyeket elő akar ter­jeszteni, ezt írásbeli és hivatalos utón eljut­tathatja a belga és francia kormányhoz és szükség esetén a többi szövetségesekhez. A mikor január elején a párisi konferencia meg- nyilf, Cuno látta hogy a német nagymaro­sokkal nem tud megegyezésre jutni, hogy szerződésűi1, amelyről az a vék-'iiJI&iye. hogy nem biztosit a franciáik számára ^raferanciásat. Teljesen clkcpzolhetetíen föltevés csy hatvan nűüJlíó embert számláló néiM negyven­négy éven kr észtül hacRsarc fizetősére lehetne kötelezni.. A politikáiban lehetőleg az egyszerű­ség felé kell törekedni. A háború utáni egy oly szer­ződésre lett volna szükség, amely a biztonságot és a repaTációkat garantálja. A versaillesi szer­ződés nem adott sem biztonságot, sem jóvátéte­leket. Németországnak rövid határidőn belül kel­lett volna űzetnie és a fegyverszünet megköté­sekor le kellett volna foglalni a nőmet bankokat. A v-ersaiUesi szerződés ugyanazt az északkeleti Iratári állapította meg Németországgal szemben, amelyen keresztül a németek négyszer törtek be egy évszázad leforgása alatt Fnanciaországbi- Amidón egy nép száz éviiéi rövide-bb idő alatt négy betörést kénytelen elszenvedni midőn a ne­gyedik betörésnél elpusztulni látta országának egy résszét, joga vaui oly határt biztosi tani a maga számára, mely természetes védelmet nyújt neki. Hangsúlyozza Delcasse, hogy a Rajna bab partija különben is gaill, a róiinaiiak a Rajnánál állapi tották meg -a gaffloik határát. A Ra-jnavidéket el tóéi tehát Németországtól választani és Fran­ciaország ellenőrzése alá kel helyezni. így Fran­ciaország inegíconná jóvátételeit a Rajira vidék adóiból és e gazdag vidék kereskedelmi íotga1- mábŐH. így’ földterületté'] lenne magfizetve a fran­ciáikat illető jóvátétel és nem kellene untatni az egész világot .a jóvátételek iránti reklamációk­kal. Az angolok biztosan és eredményesen intéz­ték el a békét, elvették a német gyarmatokat és kiszolgáltatták maguknak x német flottáit. Francia- ország semmit sem vett el, visszahódított egy fran­cia területeit, de jóvátételt nem kapott Nem biz- a ty&tottságáá \ minden .(•' áír.m v) lm á- zTön&k van kitéve. A min ámenti határ né’kiil nincs számunkra üdvözülés eivélkül egy uj há­ború mered elé borzasztó perspektívaként, egy uj háborúi amely borzalmasabb lesz, mint . a régi volt — mondotta'Delcctssé. • • i • Lord Grey a népszövetségi Vterveneiórél London, február 28. A liberális ellenzék felsőházi vezetője, Lord Grey Bristolban tartott beszédében kijelentette, hogy nézete szerint az angol nép többsége azt az álláspon­tot fog’alja el, hogy a jóvátétel! kérdést a népszövetség utján lehet megoldani és hogy más megoldási mód nem kínál­kozik. Ebhez azonban a francia kormány hoz­zájárulása szükséges- A jelen pillanatban egy oly kísérlet, amely a népszövetség közvetítését célozná, nemcsak eredmény­telenül végződnék, de minden valószínűség szerint a népszövetség fölbomlásával járná. Az angol kormány kötelessége, hogy-’ ki­jelentse Francia-ország előtt, hogy a jóvá- téte’i kérdés megoldása csak úgy érhető el, ha a francia kormány előbb kijelenti, hogy hajlandó a népszövetség utján történendő megoldást elfogadni. Mindaddig, amíg a francia kormány ezt meg nem teszi, Anglia nem interveniálhat és nem segíthet. Grey hangoztatta, hogy Franciaországot állan­dóan figyelmeztetni kell arra, hogy a jóvá­tételi kérdést csak a népszövetség oldhatja meg. Franciaországnak két gondja van: a jóvátételi kérdés és biztonságának kérdése. Mind a kettőben tartósan csak egy erőteljes népszövetség hozhat döntést. Mennyit fizetett Németország- Angliának? London, február 2S. A pénzügyi kancellár írásbeli utón adott választ arra a kérdésre, hogy Németország mennyi jóvátételi fizetéseket eszkö­100 csets-szt. horonyért fizettek ma, február 28-án: Zürichben) 5.80 svájci frankot Budapesten 8650.— magyar koronát Bécsben 210700.— osztrák koronát Berlinben 67200.— német márkát II. évfolyam 48. (2ÖÍ.) szám.-w* Prága, csütörtök, 1923 március 1. a lmiul .......... . Jű&P! fim - ■ Előfizetési árak bel- és külföldön. rT F?T&T> Mt\IB M m Mm ^ m JvLJbT. í4k11.‘^e„,,.i.. vólr. őibt ^ M pr 1 ulice IS. S z., Telcfonfc?. szám _ . . A SzlovenszkOI és RoszlziszkOi Szörcikezeif Ellenzem Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: & Felelős szerkesztő:^ TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁRdr. mii^MiufiÉl ■BMWKMWMMBMBiW——WWIiniHlllllllllll Ilii Ilin ■—■■III IIIIHH —l■llllll —gWBMHiffiKa—H—B—MCTBM ül 111WMWR JFmniciciOTSsakfl IrásEteli |«iW€i$ifsl#»É wmt iBémetf ele i&& ILor^i Gren <1 mnés^s2Efi&ir4eií'sét|& fiirterw«smici«^1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents