Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-15 / 36. (189.) szám

3

1 ^ '

Pár perc íslcseriiieí ás Krasslaaai a mü piliiíMlwörm

— h Prágai Pfag^ar Oirtap erc^ssi ía^ésiSása. —

Berlin, február 14.

A kutsaiméi konferenciáról hazaigyekvő orosz politikusokkal sikerüli: közvetlenül a vonat indulása előtt a köflföidi hiriaoiróknak beszélgetést folytatni. A P. M. H. berlini szoresztőségének egyik tagja rövid beszélgetést folytatott Csicseriime-1 és Krassinnal. A beszélgetésről tegnapi számunkban adtunk tudósítást Mivel az idő rövid volt és az indulásra kész népbiztosok a külföldi újságírók mindegyike számára csak a legrövidebb időt jelölték meg, a pályaudvaron kin lévő kar- társammal abban állapodtunk meg, hogy az ő beszélgetése után én fogok nyilatkozatot kérni az orosz népbiztosoktól, hogy amit neki el nem mondottak, azt a velem folytatott beszélgetés során sikerüljön tőlük megtudni.

Először Krassinnal beszélek, intelligens koponyája orosz, mély kék szemekkel. Fárad;:, de azért udvariasan, készségesen felel A lausannei konferenciáról beszél. Lausanne- ban Anglia állásfoglalása volt a döntő, mert Franciaország a tengerszorosok kérdésében inkább hajtandó engedményekre. A konferencia kimeneteléért Curzon lord a felelős — mondja.

— lehetséges, hogy egy későbbi, másutt tartandó konferencia megegyezést hoz?

— Nincs kizárva. Fölfogásom szerint ez azonban csak részleges lehet. Oroszország nem venne részt egy újabb, a keleti kérdést íárgya'ó konferencián.

— Mi az orosz kormány álláspontja a puli r-k érdesben ?

— Egyelőre semlegesen figyeljük az események kialakulását. Ka további és jelentős komplikációk lépnének föl, mindenesetre tiltakoznánk. Ha pedig Lengyelország, vagy Románia akár közvetve is, például munkássegitséggel részt venne Franciaország akciójában, határozottabb közbelépésünkről !s lehet szó.

Beszélgetésünket több ujságiró kartácsain zavarta meg, akik kérdést intéztek Krassinhoz Oroszország gazdasági helyzetére nézve Krassin íiifejtette, hogy a már 1917 óta fönnálló uj gazdasági rendszer Oroszországban eredményes fejlődésre vezet. Évről-évre jelentékenyen nagyobb területeket müveinek meg. Az építkezés is erős lendülettel folyik. A rubelt is sikerült stabilizálni. Oroszország ma már egynesvonalu, békés fejlődés elé néz.

Sokkal nehezebb volt szólásra bírni Csi- cseriní és sokkal kevesebbet mondott, mini Krassin. Már külseje is elárulja óvatosságát. Állandóan mosolyog és közben simogatja kis vörös szakáidt. A felelet elől a legszívesebben kitér s amikor nem lehet, akkor diplomatikus választ ad. Hangoztatja, hogy Törökország és Oroszország között fontos és végleges megegyezés van. A Ruhr-kérdésben az események tová’bbaíiakulásáíól függ Oroszország állásfoglalása — ismétli többször.

Többet nem mondott. Csicserin és Kras- sin berlini tárgyalásairól csupán annyit sikerült megtudnom, hogy irt találkoztak az ösz- szes jelentősebb német politikusokkal és tájékozódtak a /énét viszonyokról.

Előáll a szovjetdelegátusok vonata. Gyors bucsuzkodás, azután beszálltak a szalon- és hálókocsiba. Pár perc múlva zz Essen felé menő gyors gördül arra a vágányra, ahol az orosz politikusok vonata állt.

Nemes Miklós.

A Mizidnreasútf wcffeSiaie.

cm»Mb Imm — A fas«r«B®l*wt m

©Ml'áivaló részvételtől, úgy ők is kötelességüknek | éreznék, hogy vezérüket kövessék.

Emiatt az uj párt alakítói, az elmérgese- j deít helyzet ellenére, újból fölkeresték Ras- sa-yt és megkísérelték álláspontjának megváltoztatására bírni.

Rassay fönntartja eddigi föKéteSeit, sőt előreláthatóan újabb követelésekké! is föl- í lép. Ezek teljesen lehetetlenné tennék, j hogy parlamenten kívül álló tényezők túl- súlyhoz jussanak a pártban. A párt megalakulása valószínűen rövidesen raeg4örté- nib, azonban ebben esap'n képviselők vesznek részt és abból Nagy Vince, Vass János és Búza Barna kimaradnak.

A baloldal pártalakitási nehézségeibe a szociáldemokraták is beleszóltak, akiknek ma reggeli orgánuma éleshangu cikket közöl és abban leszögezi a szociáldemokrata párt álláspontját az októbrizmussal szemben és erősen támadja Rassay Károlyt ama nyilatkozatai miatt, amelyekben az októbrista politikusok legnagyobb részét kalandoroknak nevezi.

Készülődés a Máz ülésére.

Budapest, február 14. (Budapesti szerkesztőségünk íeleionjeleníése.) A pártok életében igen kevés mozgolódás észlelhető. Erősen készülnek .a nemzetgyűlés február 20-án megkezdődő uj ülésszakára, amelyen valószínűen a házszabály szigorításáról szóló javaslatot is tárgyalás alá veszik. Ennél a pontnál élesebb parlamenti harc várható, sőt az ellenzék nyíltan hangoztatja, hogy — amennyiben más módja nem lenne — ob- sírukcióval is megakadályozza a javaslat el- j fogadását. j

Rendkívüli minisztertanács, j

Budapest, február 14. (Budapesti szer- ( Kesztőségünk telefonjelentése.) Szombaton j este rendkívüli minisztertanácsot tartanak, j amelyen a nemzetgyűlés munkarendjéről fog j tárgyalni. A miniszterelnök több szociálpolitikai javaslatot fog előterjeszteni, ezen fölül j bemutatja a szakszervezetekről szóló tör- j vényjavaslatot és a mimkásbiztositók re- j formjáról szóló javaslatot. Ezeket a javasía- j tokát előreláthatóan még a költségvetési vita j megkezdése előtt törvénybe fogja iktatni a Ház.

Hamis Illír a kormányzóiiak királlyá való proMámálásárő!.

Budapest, február 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Magyar Távirati iroda ma a következő közlést adta ki: Belgrádban fantasztikus hirt röpítettek világgá, hogy Magyarországon előkészületeket tesznek arra, hogy Horthy Miklós kormányzót királlyá proklamálják. A párisi Maiin tegnap reggeli számában leközölte ezt a hirt. Illetékes helyen kijelentik, hogy az egész hír mese, amelyből egyetlen szó sem igaz. A tendencia nyilvánvaló, hogy a király- kérdést, amely a magyar politikai életben már hosszabb ideje nem szerepel és aktualitását teljesen elveszítette, kividről bedobták a magyar közéletbe. Jellemző hogy ugyanakkor. amikor ezt az álhirt világgá röpítették, Belgrádban egy emigráns-gyűlésen Károlyi Mihály beszédet tartott, amelyben hevesen kikelt a mai rezsim ellen Fölvetette a kmá Ívkérdést is, amelyet szerinte csak a íöldbHokreform kijátszására akarnak fölhasználni.

jesfigrtjft; leErgjf in.

..............................

Dani

!a képviselő és a P. M. Sí. Lapunk egyik szerkesztője január 7-én beszélgetett Darula kommunista képviselővel az autonómia kérdéséről s a szfovenszkói ellenzéki pártok együttműködéséről. Azóta több mint öt hét telt el s eme ho-sszu idő múltával az érsekujvári A Reggel cimii lap hitt ad arról egy Daruláva! folytatott beszélgetés nyomán-, hogy a P. M. H. elferdítette Darula nyilatkozatát. A Reggel lapunknak „krmé'etlen ferdítés! rendszeréről” ír a Darala-ny toíko- zat kapcsán s tudósi tás árnak beállításával düsizkredátáiní igyekszik lapunk szavahihetőségét Nem szálljunk vitába Daruin kénviselő úrral, csak emlékeztetni akarjuk arra, hogy a vele lefolytatott beszélgetés, mely Losonctól Ruttkáiig a vasúton történt, részben Szem-lyány József képviselő, Peírogaíii Oszkár dr., lapunk főszerkesztője és Tarián Ödön, a magyar jogpárt egyik elnöke jelenlétében folyt le s e tanaik előtti beszélgetés során Darula egy jottányival sem mondott mást, mint amit annak idején megírtunk. A szJov diszkói kommunista párt he-'yi szervezete: azóta is számtalan esetben nyilatkoztak meg az autonómia és az ellenzéki együttműködés melleik s hogy Darula most Érsekújváron más húrokat kezd pengetni, annak nem a P. M. H. az oka, de úgy hisszük, a prágai kommunista kongresszus lefolyása s az ott érvényesült, cseh ..soviniszta irányzat dogmák! tűzése.

Prága, február 14.

A 'köztáraság védelméről szóló javaslatot a képviseioház tegnapi második formális ülésén kiosztották az alkotmányjogi bizottságnak. A bizottság még a plenáris ülés után Hrubán dr. elnöklésével összeült és Med- veczky Lajosi választotta meg a javaslat előadójává. A bizottság pénteken tartja következő ülését, amelyben már érdemlegesen fognak tanácskozni a javaslatról. Az ellenzéki pártok körében a javaslatot rendkívül elítélően fogadják. Néhány kiváló ellenzéki politikus lapunknak szánt alábbi nyilatkozatai is azt bizonyítják, hogy az ellenzéki pártok nemzeti- és oszíáíykülönbség nélkül élesen szembe fordultak a jogfosztó javaslattal.

Kürmendy-Ékes Lajos dr.

keresziényszociális nemzetgyűlési képviselő igy nyilatkozott:

— A kormány ahelyett, hogy a nemzeti kisebbségek jogos kívánságainak teljesítésével igyekeznék a konszolidáció érdekeit szolgálni, talán a nyugaton végbemenő események hatása alatt, szükségesnek látta, hogy a köztársaság védelméről szóló drákói javaslatot terjessze A nemzetgyűlés elé. Ez -a javaslat azonban célját téveszti, mert az eddigieknél .még szigorúbb büntetőjogi rendelkezések nem szolgál- surtjáK a -megnyugvást A kormány most előterjesztett javaslatával csak megnehezíti a 'helyzetünket, mivel ezzel nem me<>nyugtatja, hanem nyugtalanítja. a kedélyeket. Mondanom sem kell, hogy az elmondott okok miatt sem a párt, sem a klub, amelynek tagja vagyok, a javaslatot el nem fogadhatja, hanem am-eny- nyire ereje megengedi, élesen fog küzdeni ellene.

— Meg vagyok róla győződve, hogy a nemzetgyűlés valamennyi ellenzéki pártja a legerősebb küzdelembe fog javaslat ellen és ámbár nem lehetséges, hogy a többség azt a .rendelkezésére ál-ló erőszakos eszközökkel meggondolás nélkül keresztül fogja hajszo'ni, az ellenzék ellenállása ország és világ előtt kifejezésre fogja hozni azt, hogy a készülő törvényhez a csali-szlovák köztársaság 1 okosságának tekintélyes része, merem állítani, a lakosság többsége, nem járul hozzá. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert a törvény a köztársaság védelmének ürügye alatt olyan rendszabályokat fog tartalmazni, amelyek nem méltók egy magát demokráciának és köztársaságnak nevező államhoz. A.z államfő túlzott büntetőjogi védelme, a sajtó béklyöbaverése, a szobrok lerombolásának szentesítése, a szokatlané- súlyos büntetéstétolelc, a vagyonelkobzással

lelőtt követték el. Véleményem szerint az el- íenzékrrek egyáltalában meg kellene tagadnia azt, hogy a törvény meghozatalánál közreműködjék. Megjavítani úgysem lehet, módosító javaslatoknak nincsen céljuk és nevetség tárgyává tesznek. Azok a pártok, amelyek e tákolmány mögött állanak, örökre elvesztették a jogot, Itogy magúkat de- anokr a t iikusak n ak neve zh ess ék.

A csehek természetesen más államok hasonló irányú törvényeire mutatnak rá. Igaz, hogy ilyen törvények másutt is létrejöttek. Ebből azonban nem lehet következtetni arra, hogy demokratikus szempontból jogosultak, hanem csak arra, hogy a demokrácia válságban van és hogy a törvényhozásba utat talált a mindenkori hatalmasok diktatúrájának gondolata.

Böhr József,

a német keresziényszociális párt elnöke, az úgynevezett német munkaközösség egyik vezére a következőket mondotta:

— Éppen ma olvastam el a negyvenkét szakaszból álló javaslatot, amely a köztár- ság védelméről szól. A szóhangzat cltér attól a közléstől, amely egy indiszkréció következtében történt meg az egyik prágai lapban. Akkor az volt az embernek az első benyomása, hogy reggelre minden hazafias kritikusnak, nemcsak a szatirikusnak, vagy egy élclap kiadójának mindakét lábával a börtönben kell fölébrednie. A mostani javaslat átolvasása közben az embert az az érzés fogja el, hogy legalább is minden ellenzéki embernek attól kell félnie, hogyha reggel ki akar lépni az ágyból, egyik lábával a börtön küszöbét fogja érinteni. „Aki (23. szakasz) a köztársaság és szövetségeseinek egyéb védelmi intézkedéseiről tudósítást közöl . . .“ nyolc naptól hat hónapig terjedő fogházzal büntettetík. „Egyéb intézkedések!14 Mennyi mindenféle határtalanul rugalmas dolgot lehet ehhez számítani. A tizenkettedik szakasz a többi között igy szól: „Aki a köztársaság elnökét vagy helyettesét szidalmazással, rossz bánásmóddal való fenyegetéssel, vagy test- mozdulatokkal becsületében megsérti, aki olyan cselekményekkel gyanúsítja, vagy róla más tényt állít, vagy őt a közgunynaík kiteszi, noha tudja, hogy ezáltal becsületét veszélyezteti44, azt nyolc naptól hat hónapig terjedő fogházzal büntetik. „A valódiság bizonyítása ki van zárva!44 Azután a hallatlan sajtószabadság! A törvény szándékait egyáltalában nem is lehet áttekinteni.

A. magyar-német szociáldemokraták álláspontja.

Fölkerestük a magyar-német szociáldemokrata párt együk vezetőtagját, aki a párt álláspontját törvényjavaslattal szemben a köve ük ezekben, körvonalazna:

— A magyar-német szociáldemokrata párt elvi álláspontjánál fogva ellene van minden kivételes törvénynek. Ilyen törvény meghozatalát a jelen esetben sem tartják szükségesnek, mer: a régi törvények is elég szigorúak ahhoz, hogy az államéi lenes kísérleteket elfojtsák. Hogy a régi törvények mennyire nem enyhék, igazolja az is, hogy azok alapján halálra, az

1920-iki kommunista' puccs alkalmával pedig íizenhaíévi íegyházra is eiitéltek egyes embereket. Ezek az elitélések ama törvények alapján történtek, amelyekre annak idején az osztrák-magyar monarchia' támaszkodott. Ha ilyen szigorú törvények vannak érvényben, nincsen szükség újabb és kivételes törvénykre.

A Lidové Noviüy elítélő kritikája.

A brütmi Lidové Noviny a következőképpen foglal állási a köztársaság védelmé- Tői szóló javaslathoz: A köztársaság ellen irányuló fenyegetések ellen nem s-zabad bün- •tetőtörvényekke! harcolni, hanem céltudatos munkával kell a politikai életet magasabb ■színvonalra emelni Ha a koalíció erélyesen •akar föllépni, akikor elsősorban a pártok, különösen pedig az újságok közötti harcot keli megszüntetni. Ezzel jobban lehetett volna, a •köztársaságot megvédeni, mint az uj törvénnyel. Azt sem szabad elititkotai — Írja a L. N. —, hogy a köztársaság ellen irányuló bűntetteket az eddig érvényben levő rég! osztrák törvények szigorúan büntették. A íefségsértés tekintetében a régi osztrák törvények büntetési tételei elegendők voltak. Ami az idegen államok javára történt diplomáciai kémkedést illeti, azt csakis az idegen államokkal folytatott tanácskozásokon lehet rendezni. A javaslatnak az egyes személyek védelmére vonatkozó szakaszaiban ideges- ség és a Rasin ellen elkövetett merénylet hatása érezhető. Ami az állam reprezentánsainak védelmét illeti — a köztársasági elnököt kivéve —, azokat nemcsak a törvények vég- rehaijtásánál kell megvédeni, hanem valamennyi fontosabb feladatuk teljesítése közben. Az állami törvényszék felállítására szükség volt, hogy az esküdtek a politikától mentesek maradjanak. Mégis ez előtt sem szabad a szemet behunyni. Nem fogják-e a nép körében eltoiireszteím, hogy a javaslat a demokratikus szabadság ellen irányul, mert azt a látszatot kelti, hogy a nép nem érett az Ítélkezésre?

való fenyegetés, hogy csak néhány példát em- ••iits-ők, mindazt bizonyítják, hogy a készülő törvény nem a ftá'odés, de a reakció irányában halad.

— Örök szégyene marad a cseb-szlovák szociáldemokrata pártnak, hogy a' polgári szabadságot és a kritika lehetőségét béklyóhaverő javaslatot éppen e pártnak egyik vezető tagja: Dérét Iván voltai hűszfcer kezdeményezte. Iskolapéldája ez annak, hogy' a jelszavak és a valóság mennyire nem fedik egymást. A magát minden vonatkozásban csak abszolutisztikus eszközökkel íöuíanarii tudó cseh demokrácia olj-aa reakciós javaslatnak lett a szülőatyja, amelynél különben és hasonlót Bach és Metternich fegyvertárában sem találunk. Dfíífcilc est, satyrnn non seribere ...

Lodgcuaa Rudolf ár.

a német .nemzeti párt elnöke, az úgynevezett német harci szövetség vezére, így nyilatkozott :

— A törvényjavaslat sem többet, sem kevesebbet nem jelené, mint a cseh demokrácia ©sédjét. Súlypontija semmi esetre sem fekszik azokon a szakaszokon, amelyek a köztársaság! elnök életére és egészségére vonatkoznak. Az eddigi törvényhozás is elegendő módon sújtotta büntetéssel a „merényieteket14 és nem leltei föMerrm, hogy az idevonatkozó retmeHímzéseiknek egy külön törvényben való összefogJaMsia, a büntető- törvény kiegészítése vagy egy külön bíróság megalakítása valakit visszatarthatna ártól, hogy gyilkosságot kövessen el, ha araiak elkövetését elhatározta. A súlypont inkább azon fekszik, hogy a javaslat megakasztja a kormányzati cse1 ekuiényekke 1 szemben szóval, kijelentéssel vagy sajtó utján gyakorolt bírálatot és a törvény, valahányszor a köztársaság és .intézményeinek védelméről szól. mind annyiszor a kormányon lévő klikket érti. Az államban létező ellenzéktől el akarják venni annak a lehetőségét, hogy alap elveiért küzdjön és toborozzon, az újságokat a gazdasági romlás DamoMesz -kardia alá akarják helyezni. Hogy a törvény szellemét az ember megismerhesse, elegendő, ha elolvassa a 12. szakaszt, amely grimaszokat44 helyez büntetési szankció alá. Jellemző a 36. szakasz is, amely a cselekményt a még csak megalakítandó állami bíróság hatáskörébe 'dalija akkor is, ha iá törvény életbeléptetése