Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-14 / 35. (188.) szám

helyettese, a törvényhozó testület, elnöke, vagy elnöksége, bizottsága vagy küldöttsége, a kormány, elnöke vagy valamely tagja, Ruszinszkó kormányzója, a bíróság vagy valamely hivatali hatáskörének gyakorlását ama célból megzavarja, hogy méltóságukat csökkentse, aki a köztársaság nevét, címeréi, zászlaját vagy színeit, vagy a köztársasági elnök képét szidalmazza, megrong'lja vagy eltávolítja, hogy a köztársaságnak vagy elnökének méltóságát csökkentse, 3 naptól 3 hónapig, vagy 50 10.000 koronáig terjedő büntetéssel bűnhődik.

21. sz&ikasz. Bünrészesség katonai bűntetteknél. Aki valamely katonai személyt, (csendőrt) katonai bűntettre föűbujt vagy föl- bujtemá megkísérel, vagy ilyen bűntettnél segédkezik, továbbá aki ilyen bűntett elkövetése után a tettest elrejti, vagy a szökés előkészítése végett, vagy a szökésnél annak segítséget nyújt, 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel bűnhődik.

22. szakasz. Jogosulatlan toborzás. Aki

a kormány engedélye nélkül a köztársaság polgárai között egy idegen hatalom katonai szolgálata részére toboroz, vagy a toborzást közvetíti, 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel bűnhődik.

23. szakasz. Meg nem engedett közlés. Aki saSíó utján a katonaság erejéről, hadi készültségéről vagy mozdulatairól, vagy a köztársaság és szövetségeseinek egyéb védelemre szolgáló intézkedéseiről tudósítást közöl, noha ez meg volt tiltva, vagy noha a jelentésekből vagy más körülményekből tudhatta, hogy a közzététellel az állam érdekelt veszélyezteti, továbbá, aki a sajtó utján a közbéke föntartására vagy fölujitására szo’gáló rendkívüli intézkedéseket közzéteszi, noha ez meg volt tiltva, 8 naptól 6 hónapig terjedő fogházzal biin- tettetik.

24. szakasz. A köztársaság védelmének veszélyeztetése. 1. Aki a törvény ellenére a külföldre fegyvereket, lőszert vagy más hadi anyagokat szállt, 1 hónaptól 1 évig terjedő fogh ázzal bűn tettetik.

2. Aki hivatalos engedély nélkül a köztársaság védőimére szóló intézkedés leírását, tervét, rajzát vagy fényképét elkészíti, ilyenekre vonatkozó hivatalos terveket, rajzokat vagy fényképeket leír, lerajzol vagy lefényképez, vagy azokat leíratja, Ierajzol- tatja vagy le fényképez teti, aki ezeket a tárgyakat beszerzi vagy közzéteszi, 8 naptól 6 hónapig vagy 50—10.000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büníettetik.

25. szakasz. A közhatalom veszélyeztetése. A közhatalom szerve, aki hivatal ám k gyakorlása közben az alkotmánytörvények ellen irányuló szándékkal vagy mulasztással a közhatalom érdekeit sérti, 10.000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel vagy három hónapig terjedő fogházzal bűntett étik.

26. szakasz. Szobrok. I. A politikai (ál- lamrendöri) hivatal elrendelheti, hogy szobrok, felírások és más emlékek, amelyek nyilvános helyeken, vagy olyképpen vannak elhelyezve, hogy nyilvános helyekről láthatók, eltávolíttassanak, ha államellenes jelleggel bírnak vagy ha Ausztria-Magyarországon vagy Ausztriában, (Magyarországon és a német birodalomban uralmon volt család vagy annak valamely tagja, vagy az Í914. évben a német birodalom területén uralmon volt va’amely uralkodó család valamely tagja számára készültek. Szobrok vagy emlékek alatt mellszobrokat, képeket, táblákat, címereket és jelvényeket is kell érteni.

2. Ha valaki e hatósági rendelkezésnek nem tesz eleget, vagy aiki a tilalom ellenére ilynemű uj szobrot, felírást vagv emléket létesít, a politikai (államrendőri) hivatal álltai

10.000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel vagy 3 hónapig terjedő fogházzal vagy mindkét büntetéssel büntethetik. Sztovemszkón és Puszi nszk ón olyan helyeken, ahol áHarnrendÖTi hivatal, nincsen, a közigazgatási rendőri hatóság hatáskörébe tartozik a büntetés joga.

Zárórendeikezések.

27. szakasz. Elállás. Az 1., 2., 3. és 4. szakaszokban megállapított cselekmények miatt nem büntethető, aki önként és nem azért, mert a cselekményt felfedezték, attól eláílil és a hatóságnak oly időben tesz feljelentést, amikor a káros következményeket még korlátozni, vagy azokat maga korlátozza vagy jóváteszi. A 2., 3., 4. és 6. szakaszokban meg állapított büntetendő cselekmények esetén, továbbá az alkotmányos tényezők ellen elkövetett erőszak esetén a cselekmény nem büntethető, ha a tettes, még mielőtt a szövetkezés megtörtént volna és nem azért, mert azt fölfedezték, vagy odaharott, hogy attól el álljanak, vagy pedig a hatóságnak feljelentést tett. A büntetlenség nem vonatkozik arra, aki abból a célból, hogy a hay^GjU-mfWUt/frRTAP

A franciáit nem ismerik

a magántulajdon szentségét.

— Itekvirálják az autókat. — Kiviteli tilalom a nyersanyagokra. — Ismét

dolgozik a kuíyakoribács.

Prága, február 13.

A párisi német ügyvivő jegyzéket nyújtott át a francia kormánynak, amelyben a német kormány tiltakozik a német minisztereknek a megszállott területekről való kiutasítása ellen. Hasonló jegyzéket nyújtott át a német ügyvivő Brüsszelben is. Ezenkívül a német rendőrséggel szemben tanúsított francia eljárás ellen is tiltakozott a nemet ügyvivő.

Essenbői származó hírek szerint a franciák ma kiterjesztik a megszállást. Megszállják Wesel és Ernmerich rajnai kikötőket, a hollandiai határ közelében. A tegnapi nap folyamán ismét több összeütközés volt a németek és franciák között és igy Gdsenkir- chenben valóságos tűzharc volt a német rendőrök és a francia csendőrök között. Az összeütközésnek több sebesüitje van. Essenben, ahol a vendéglősök megtagadták a franciák ré az ételek és italok kiszolgáltatását, a francia katonaság fegyveres erővel megszállotta a vendéglőket és az utcán összegyűlt lakosságot lovaglóostorral és pusk.atussal verte szét.

A francia kamara külügyi bizottsága tegnap délután három órakor ülést tartott, amelyen az elnök bejelentette, hogy Poincabé a legrövidebb időn belül expozét fog mondani a keleti kérdésről, a memeli kérdésről és a ruhrvidéki helyzetről. A Poincaré expozéjának időpontjaként február 19-ét, hétfőt tűzte ki. A Temps értesülése szerint Tardieaunak az a szándéka, hogy kérdőívet terjeszt elő Poímcaréhoz, amelyben nem kevesebb, mint kilencvenöt kérdés foglaltatik.

A Wolff ügynökség jelentése szerint Castrop francia tábornok Dortmund várostól harminc automobilt követelt. A városi tanács megtagadta a követelés teljesítését, ^franciák ekkor ahhoz az eljáráshoz folyadiodtakl ciák ekkor ahhoz az eljárási módhoz folya- modak, hogy föltartóztatták a város határán keresztül haladó magánautomobilokat és lefoglalták azokat anélkül hogy átvételi elismervényt adtaik volna réluk. — Lünen pályaudvar az újabb francia beavatkozások folytán szünetel borgalom. — Az árublokád megkezdődött. Aplerbeck állomáson Krupp- féle félkészitményt lefoglaltak. — Fournier tábornok rekviráló parancsot adott ki Essen városban hetvenkét automobilra nézve. A rekvirálási parancs kijelenti, hogy az esetben, ha a város nem teljesíti a követelést, a magánauíomobilotoat fogják lefoglalni. Tekintettel arra, hogy a rekvirálási határidő lejárta előtt a franciák az utcán föltartóztatfcák a magánuautomobilokaf és Jefoglalák azokat, a város polgármeftere tiltakozott az eljárás ellen és kijelentette, hogy nem teljesítik a rekvirálási parancsot Figyelemébe ajánlotta

a tábornoknak, hogy a magántulajdont a hágai konvenció védi s az ilyen eljárás még a háborús felek között sem engedhető meg. — Wittenböl jelenti a Wolff ügynökség, hogy az utóbbi napok letartóztatásai miatt a bányamunkásság huszonnégyórai tiltakozó sztráj-! kot kezdett.

Mai jelentéseink:

\

Kiviteli tilalom az összes nyersanyagokra

Berlin, február 13. (Berlini szerkesztősé- j günk telefon jelentése.) A Vorwárts kikülnött szerkesztője jelenti Dortmundból, hogy aí szénbojkot következményeként a szénter-! melés csökkent, mert a munkások nem hajlan-; dók a íraciá'k számára dolgozni. A szállítást legnagyobbrészt automobilokon végzk. A na- j pókban kiviteli tilalmat léptetnek életbe az összes ruhrvidéki nyersanyagokra nézve. Most rendelet jelent meg, amely szerint január 1-ike óta kiadott német törvények és: rendeletek érvénytelenek. Essenbői jelentik a lapok, hogy a vendéglősök bojkottjára való; •tekintettel tegnap a Handelshóf cirnü étterekkel ábeinrfsk umlh mlh wmlh wiathow; rembe francia tisztek rontottak be revolverrel és ltovaglóostorral kergették ki a vendégeket. A vendégek bántalmazása az utcán is fatott. A Handelshofot és a Kaiserhofot teg- j nap délután lefoglalták és a szállodai sze- \ mélyzetet kiutasították.

Ismét halottja van a francia megszállásnak

Berlin, február 13. Gelsenkirchenből je- j lentik, hogy a tegnapi összeütközésnél meg-; sebesült Hutmacher rendőrőrmester meg-;; halt.

A franciák hat mértföldet kémek az angol zónából

London, február 12. A Reuter megálla- pitja, hogy Ruhrra nézve semmiféle végleges válasz sem ment a francia jegyzékre, mivel a vasutak kérdését pillantnyilag tisztán akadémikus 'kérdésnek tekintik. A franciáknak az az javaslata, hogy az angol zónának egy része körülbelül z északnyugati szögletből ht mértíöldnyi terület a franciák részére átadassák, most képezi megfontolás tárgyát

Uj német kiviteli hivatal

Düsseldorf, február 12. (Havas.) A Ruhr- vidéken uj kiviteli hivatalt állítottak föl, amely a kivitelit Svájc és Hoílanda felé fogja ellenőrizni.

Weselt és Emmerichet megszállották

Berlin, február 13. (Wolff). Weselt és Emmerichet ma reggel megszállották.

lóságoknak elárulja, a. bűnszövetséget kezdeményezte, vagy az abban Haló részvételre másokat rábírt.

28. szakasz. A büntetés kiszabása. Súlyosbító körülmények főként: fegyveres egyének szövetkezése, nyerészkedési szándék, továbbá, hsa a közte tál om valamely szerve, vagy tanító, vagy lelkész követi el a cselekményt, vagy ha azt olyan körülmények között követték el, amelyek különös méltóságot követelnek. A magyar büntető- törvényfeönyv 278. szakaszában meghatározott gyilkosság esetében, még ha a bíróság a kísérletre, az enyhítő és a rendkívül enyhítő körülményekre vonatkozó szakaszokat is alkalmazza, a büntetés legkisebb mértéke az életfogytiglani íegyház.

29. szakasz. Pénzbüntetés és vagyonelkobzás. A biróság a- szabadságvesztésen kívül pénzbüntetést is . megállapíthat, ha a cselekményt nyerészkedési szándékból vagy abból a szándékból követték el, hogy a köztársaságnak kárt okozzanak. A büntetés kihágásoknál 50—10.000 koronáig, vétségeknél 200—50.000 koronáig terjedhet.

Az 5. szakaszban és a . szakasz I. és 2. pontjában meghatározott bűntett esetében pedig a biróság kimondhatja, hogy az elitéit vagyonának meghatározott része kártérítés gyanánt az állam tulajdonába esik.

30. szakasz, A mellékbüntetés átváltoztatásáról szól.

31. szakasz. Elkobzás. Azokat a tárgyakat, amelyekkel a tettes gazdagodott, vagy amelyeket valame’y büntetendő cselekmény elkövetése végett előkészített vagy azok egyenértekét a biróság az állam javára elkobozhatja. Azokat a tárgyakat, amelyekkel a cselekményt elkövette, a'bíróság — tekintet nélkül a büntető eljárás eredményére —■ az álam javára lefoglalhatja.

32. szakasz. A polgári jogok elvesztése. Ha a tettest legalább egy évre' elítélik, a 'bíróság kimondja polgári jogainak elvesztését Ugyanígy Ítélhet a biróság kisebb büntetés esetén is, ha a bűncselekményt alacsony vagy nemtelen okokból követték el. A ■polgári jogok elveszítése magában foglalja a kitüntetések, rendjelek és érdemjelek, a közszolgálatok, méltóságok és ténykedések, az takadémiui fokozatok és ama hivatások elvesztését, melyeknek e fokozatok feltételei, továbbá a nyug- és kegydijak, valamint egyéb közpénzekből folyósított fizetések tar! tós elvesztését, valamint annak a képességnek elvesztését, hogy az elitéit a fölsorolt jogokat visszanyerhesse, végül az aktív és passzív választójog elvesztését és annak a képességnek elvesztését, hogy az elitéltet nyilvános téiwkedéssel megbízhassák, vagy hogy közügyekben szavazhasson.

33. szakasz. Kiutasítás. Ha a törvény alapján valamely külföldit legalább egy évre elítéltek, abiróság az elitéltnek a köztársaságból való kiutasítását is kimondhatja.

Egyé esetekben s igy határozhat a bíróság, ha a cselekmény a köztársaság biztonságát, a közbiztonságot, vagy a közrendet veszélyeztette.

34. szakasz. Időszaki folyóiratok betiltása. Ha a biróság a büntető eljárás során megállapítja, hogy aj 1., 3, és 5. szakasz 1. pontjában, továbbá a 6. szakasz 2. és 3. pontjában, azután a 14. szakasz 1. és 4 pontjában, végül a 16. szakasz 1. pontjában

és a 18. szakaszban mégha.ározott cselekmény időszaki folyóirat tartalma által kö- vettetett el és hogy ugyanezzel a folyóirattal szemben, még ha más föllrással is adták ki előbb, megelőzően hasonló ítéletet hoztak, mert aránylag rövid időn belül jogosan attól lehet félni, hogy ezeket a büntetendő cselekményeket a folyóirat a jövőben is el fogja követni, kimondhatják, hogy a folyóirat további kiadását be lehet tiltani. Aki olyan folyóiratot, amelyet betiltottak, továbbra is kiad, 8 naptól 3 hónapig terjedő fogházzal büníettetik. Ha a bíróság — bár nem jogerősen — kimondotta, hogy az időszaki folyóirat kiadását be lehet tiltani, a sajtóhatóság, ha azt véli, hogy az a folyóirat, amelynek kiadását nála bejelentették ugyanaz, mint az, amelyek betiltását előbb i megngedte, ha talán más címmel Is. megtagadhatja a bejelentés tudomásulvételét.

35. szakasz. Feltételes felfüggesztés. Bűntett esetében a föltéte'es sölfüggesztés ki van zárva, ha tizennyolc évnél idősebb személyről van szó. Kihágás, vagy vétség esetében, a büntetés föltételes fölfüggeszté- sének csak akkor van helye, ha a közérdek nem követeli a büntetés végrehajtását.

36. szakasz, illetékesség és vád. Az 1. szakasz 1. pontjában, a 3. szakasz 1. pontjában, a 4 szakasz 1. pontjában és z 5. szakasz I. pontjában meghatározott büntettek esetén, továbbá a gyilkosság büntette és a 7. szakasz 1. pontjában meghatározott bűntett esetén, ha zaokat olyan személlyel szemben, vagy olyan körülmények között követték el, akiket vagy amelyeket a 7, mények között követték el,umlh mlhhww szakasz 1—3. pontja körülír, továbbá ha azokat olyan személyek ellen és olyan körülmények között követték el, akiket, vagy amelyeket a 8. szaasz L és 5. pontja körülír, továbbá a 8. szakasz 1. pontjában meghatározott bűntett esetén, ha a köztársaság elnöke, vagy helzettese ellen követték el a cselekményt, végül a 8. szakasz 2. és 4. pontjában és a 11. szakasz 2. pontjában elkövetett bűntett esetén, amennyiben a köztársaság elnöke, azután valamely törvényhozó testület, a kormány vagy Ru- szinszkó kormányzója számára Söntartott hatáskör kisajátításáról van szó, az állami törvényszék bír határskörre! és pedig akkor is, ha a cselekményt a törvény életbeléptetése előtt követték el. A törvényszék szervezetét külön törvény fogja meghatározni.

A 2. szakaszban, a 3. szakasz 2. pontiában, a 6. szakasz 1. pontjában és a 11. szakasz 1. pontjában körülirt esetekben az esküdtbi- rőság bir hatáskörrel, ha az államügyész vádiratában 5 évnél magasabb büntetést indítványoz. Egyéb büntettek és vétségek esetén az elsőfokú törvényszékek illetékesek és pedig nyomtatvány utján elkövetett büntetendő cselekmény esetén is. Kihágások esetében a járásbíróság illetékes és pedig a> köztársaság elnökének becsülete ellen elkövetett becsületsértések esetén a törvényszék szék- Myérj lévő járásbíróság.

37. szakasz. Katona: személyek üldözése. E törvény rendelkezései a katonai büntető- törvény által megállapított szigorúbb büntetési tételek maradnak érvényben. Az előbbi szakaszban említett esetekben az állami tör- vényszéá bir hatáskörrel. Különben büntettek és vétségek esetében a hadosztálybiróság. kihágások esetében pedig a dandárbiróság bir hatáskörrel. Háború esetében mindig a katonai biróság jár el.

38. szakasz. A külföldiek üldözése. E törvény értelmében büntetik azokat a külföldieket is, akik az 1—9. szakaszban megállapított bűntetteket, valamint a gyilkosság bűntettét a külföldön követték el, kivéve, ha a katonai árulást a nemzetközi jogban biztosított jogánál fogva követték el.

39. szakasz. Hiteles magyarázatok. 1 Nyilvánosan követtetett el a cselekmény, ha nyomtatványban, vagy terjesztett irásmii- ben, gyűlésen vagy gyülekezeten követték el. 2. A háború azon a napon kezdődik, amelyen a mozgósítást közzétették és azon a napon végződik, amelyen a mozgósitást befejezettnek jelentették ki. 3. Közelálló személyek azok, akikkel az, akiről szó van, olyan családi vagy egyéb viszonyban van, hogy a nekik akozott kárt úgy érezné, mint a saját kárát.

40. szakasz. Átmeneti rendelkezések. Minden ellentétes törvény hatályát veszti. Ahol más törvények kémkedésről beszélnek, a javaslat 6. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott bűntettet kell éreni, ahol pedig feíségsérésről van bennünk szó, az alatt e javaslat 1—3. szakaszában megállapított cselekményeket kell érteni.

E vétségek kísérlete büntetendő akor is, ha a cselemény Szlovenszkón vagy Ru- szinszkón követték el.

Szerda, feb'rtílr 11.

__________