Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-13 / 34. (187.) szám

s

Kedd, február 13.

— Bevezetésemben mai tanácskozásaink egyik célja gyanánt amaz utak és eszközök .megállapítását jelöltem meg, amelyek a gaz-, dasági válság enyhítésére alkalmasaknak látszanak. Nekünk — a későbbi fejlődési lehetőségeket majdnem teljesen figyelmen kívül hagyva — anak a megmentésére kell sietnünk, amit a szlovenszkói ipar számára a kéf- három-riégy éves válság titán még meg lehet menteni. Követeléseinket annyira ismerik és azokat közgyűléseken és bizottsági üléseken annyiszor (tárgyaltuk, emlékiratokban any- nyiszor lefektettük, hogy elegendő, ha azokat itt csak röviden érintem.

A szlovénekéi ipar követelései dióhéj Ibaas t

— Legfőbb követeléseinket a következő mondatban foglalhatom össze:

— Ugyanazoknak a termelési és értékesítési lehetőségeknek a biztosítása a szlovenszkói ipar számára, amelyeket a történelmi országok is élveznek.

— Ennek föltételei gyanánt a következőket keli hangoztatni:

— A vasúti árszabás leszállítását, amely — mint ismeretes — legalább öíven százalékkal magasabb, mint Csehországban, azután százalékos arányban megállapított részesedést az állami szállításokban, az olcsó szénbeszerzés lehetővé tételét, az adórendszer egységesítését, az Í907: Jíí. törvénycikknek, tehát az ipar fejlesztéséről szóló magyar törvénynek a mai viszonyokhoz való alkalmazását, a szociális pótlékok leszállítását, valutánk állandósítását olyan árfolyamon, amely a belföldi áraknak megfelel és ennek a körülménynek tekintetbevételét az állami adóknál, teljes értékű megtérítést a hadikölcsönö- kért és ama követeléseknek kiegyenlítését, amelyek a volt hadügyi kincstárral szemben fennállanak.

Vasúti fearáiúösssgekotteiés A, szénádé eltörlése Állami szállítások

—• Az egyes követeléseket csak röviden akarom tárgyalni.

I. Avégből, hogy termelési viszonyaik megjavuljanak, illetőleg megközelítően olyanokká váljanak, mint amilyenek a történelmi országokban, kik ell építeni a szlovenszkói vasúti hálózat haráníösszekötte- téseit és addig is — főképpen a nagyobb távclságokra — haladéktalanul megfelelő árszabásokat kell megállapítani.

II. A szénadó megszüntetése és a szénáraknak körzetenként való megállapítása, amint ez Magyarországon régebben szokásos volt, versenyképességünk fokozására egyik legfontosabb eszköz volna. A magyar adózási rendszernek alkalmazása miatt kedvezőtlenebb helyzetben vagyunk mint a történelmi országok ipara.

Ili. -Az ebben az esztendőben majdnem tiz milliárd koronára rugó állami szállításokban való részesedés a szlovenszkói

■(■■■■■■■■■■■WHHBOTOVnUKrjrjir.j-^xcrjjcxxyn-1 irmnuri IW—1

ipar

nak körülbelül haumádféi milliárd értékben való foglalkoztatását jelentené, munkabérekben körülbelül egy félmilMrd- nyi kifizetéssel és megközelítően három- negyed milliárd üzemi költség fedezésével, Az, hogy ezek az összegek Szlovenszkó számára, ha az eddigi módszeren nem változtatnak, elvesznek, további bizonyításra nem szorul.

A központi szövetség működése sikertelen

— Ezeknek a tényeknek a megállapítása után kérdeznünk kell,, hogyan és mit kell tennünk a jövőben? A központi szövetség négy év óta szakdatlanul és kétségtelenül a legjobb szándékkal arra igyekszik, hogy iparunk érdekeit elismertesse, sajnálatomra azonban meg kell állapítanunk, hogy azok az utak és eszközök, amelyeket a szövetség alkalmazott, nem bizonyultak megfelelőiknek, rok lenni, nem akarom ítéletemet az elért eredmény lehet, az eredmény pedig majdnem minden kérdésben fogyatékos, majdnem a nullával egyenlő. Teljesen tárgyilagos akarok lenni, nem a magam ítéletét az elért eredményekről döntőnek felhozni, hanem megelégszem azal, hogy a központi szövetség jelentéseiből és az elnöki bizottság jegyzőkönyveiből, valamint ama memorandumokból, amelyet a köztársasági elnök urnák és a minisztereknek átnyújtottak, megállapítsam a balsikert.

Iparunk helyzetképe

A szónok ezután felolvasta a központi szövetlég 1920. és 21. évi jelentéseinek, továbbá az elnöki bizottság jegyzőkönyvének egyes részeleteit és ezekből megállapította az alábbiakat:

— Ezekből kétségen kívül meg lehet állapítani, hogy a szlovenszkói iparnak a köztársaság közgazdaságáP belül külön érdekei vannak, amelyeknek kielégítése nélkül további fönnállását és fejlődését nem lehetne biztosítani és hogy a köztársaságban uralkodó gazdasági válságnak enyhítése egymagában nem vonná maga után föltétien következmény gyanánt a Szlovenszkóban létező viszonyok megjavítását.

Tény az, hogy mértékadó helyeken számolnak a dezindusztriálás lehetőségével és hogy ennek első áldozata a kedvezőtelenebb viszonyok között dolgozó szlovenszkói ipar volna.

— Az előbb elmondottak után tény továbbá az is, hogy törekvéseink a legfontosabb kérdésekben a kormánynál nem találtak meghallgatásra és hogy a szlovneszkói ipar ezáltal tetemes károkat szenvedett, -amelyeket aligha lehet majd jóvátenni és amelyek azt okozták, hogy az ellentállási képesség dolgában meggyengült, eszközeitől kifosztott igen magas bankkamatokkal terhelt szlovenszkói ipar a helyzetnek általános javulása esetében is csak valamennyi még rendelkezésre álló erő megfeszítésével vehetné fel újra a működést.

— Bennünket, (szlovenszkói iparosokat

áthat az meggyőződés, hogy a dezindusztri- álásra nem kerülhet rá a sor, hanem ellenkezően, az állam érdekében a köztársaság iparát nemcsak fönn kell tartani, hanem azt fejleszteni is kell. Csak az ipari termelés fön- tartásával lehet az állami pénzügyeket rendbehozni és biztosítani a fejlődést. A termelés- bene lőállött visszahatásnak az állam helyzetére és a lakosság életmódjára megsemmísitő- leg kell hatnia és ez semmi esetre sem lehet az állam érdeke. A további fejlődés egyedül helyes utjának a közgazdasági élet területén csak a háború előtti viszonyokhoz való visz- szaterést tekinthetjük abban a meggyőződésben, hogy az utódállamok között fönnálló politikai eíelntéíek fokozatos enyhítésé és a valuta ris viszonyok konszolidálása által az utódállamok között való forgalom 'éppen úgy lehetségessé fog válni, mint előbb és hogy a áormánynak a kedvezőtlenebb helyzetben lévő szlovenszkói ipart nem annak feláldozása által, hanem segitségnyujtás áltat kell ezen az időszak aszonn átsegítenie.

Azt az állapotot, hogy két gazdaságilag egyenlőtlen erővel bíró részt politikailag egyesítettek, a kormánynak megfelelő gazdasági rendszabályokkal kell kiegészíteni.

A szlovenszkói képviselők ankét ja

— Azt javaslom tehát, hogy Szlovenszkó képviselői, tekintet nélkül ara, hogy milyen párthoz tartoznak, a legrövidebb időn belül egy ankéfra hivassanak egybe. Az ipari termelés föntartásában Szlovén- j szkó egész lakossága osztály és nemzeti különbség nélkül érdekelve van és azért alig tudom elképzelni, hogy lakosságunk parlmentl képviselői kjjzött akadhatna valaki, aki ilyen körülmények között támogatását megtagadná. Erre az ankétra valamennyi követelésünket lehetőleg terjedelmes konkrét anyag felsorolásával elő kellene készíteni és képviselőink egységes eljárás utján, hasonló termelési és értékesítési lehetőségek biztosítása után követeléseinket a kormánynál érvényesiteniök.

— Ha már nagy hiba volt az is, hogy négy éven keresztül megelégedtünk Ígéretekkel és ezzel magunk hozzájárultunk ahhoz, hogy a szlovenszkói ipar a vele szemben követett általánosan ismert bánásmód miatt életerejének legnagyobb részét elvesztette, úgy ma éppenséggel bűn volna, ha ma hallgatással, vagy egyszerű jajveszékeléssel "vámok a viszonyok megváltozására, ahelyett, hogy teljes határozottsággal követelnék a viszonyok megfelelő tisztázását és kény- szeritenök ama rendszabályok végrehajtását, amelyekkel nekünk az állam, amelynek első feladata polgárai érdekeinek megvédelme- zése, tartozik. Ha saját erőnkbe vetett teljes bizalommal és céltudatos megfontolás után fogunk hozzá a munkához, az eredmény nem fog elmaradni

A felújított Ember tragédiája.

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Schöpilm Aladár.

A legérdekesebb színházi esemény ma. Budapesten Az ember tragédiájának az uj előadásick A Madách-centenáriumra készült el vele a Nemzeti Színház és január 22-ike óta, amiikor először került a közönség elé, óriási tömegeket mozgat meg: hetenként kétszer, néha háromszor is nemosaík meglelik rá a színház, hanem már egy héttel előre elkelnek a jegyeik és a lapokba is belejut azoknak a bosszús panasza, kik nem tudnak jegyhez jutni. Nagy diadala ez elsősorban a költőnek. Madách, talán az egy Petőfit leszámítva, a legelőbb magyar klasszikus; ő nem került az irodalomtörténeti múzeumba és még kevésbé vált az iskolai tanítás kizárólagos prédájává. Most talán éppen aktuálisabb, rtünt valaha: sohasem volt indokoltabb a töprengés az ember sorsán, az emberi élet értelmén és célján, az életralakitó eszmék érvényén, a kultúra jövöjén, mint ma és sohasem voltunk annyira, mindezekre avkér- désekre azt a pesszhnisztikus feleletet adni, amit Madách adott. Azelőtt az értelmünkkel csodáltuk Madách gondolattárnak mélységeit, ima a szivünk érez vele kongenialitást és teljesen át tudjuk élni a költő vigasztalan lelki állapotát, amely hajója és családi élete romja,itt Az ember tragédiája sötét fényben ragyogó vízióit sugallta neki.

A Nemzeti Színháznak is iipgy sikere ez az előadás. Hevesi Sándor szakított azzal a színpadra alkalmazással, amelyet 1883-ban Paíuíay Ede honosított meg és amely azóta csaknem merev hagyományképp uralkodott nemcsak a Nemzeti Színházban, hanem az összer többi magyar színpadokon is. Painlay

átdolgozása és rendezése a korabeli színpadon főleg a meiniu'giek hatása alatt diadalra jutott realisztikus stíluson épült fel, amely azonban a realizmust inkább csak a díszletekre alkalmazta, azoknak a vatószerüségével igyekezett illúziót keltem, a. színészi játék romantikus szavaló modorát csiák részben tompította le. Paulay úgy dolgozta át Az ember tragédiája szövegét is, ahogy Shak e sp e are-r endező k szokták, kihagyott, sorrendet változtatott benne, mindig a tul- gyakori színváltózásiok elkerülése végett s a műnek teátrálíis elemeit erősen kihangsúlyozta.

Hevesi csaknem az ellenkező princípiumból indult ki: abból, hogy Ádáitn tulajdoniképp nem átéli, hanem á'tálímodja az emberi nem sorsát, a történelanet és a jövőt. Szerinte a színpadi ábrázolásnak ezt az álomszerüség-et kell éreztetni. Ezért lehetőleg kevés, sokszor egészen csak jelzés-szerű díszleteket .ailkialimuiz: az egész előadást

szimJbólikussá igyekszik stilizálni Ez különösen a tömeg jelenet eken érzők meg s itt is sikerült legjobban; a görög szín vagy a francia forradalmi jelenet tömegei például teljesen stilizáltál! vannak egy egységgé összefogva és meg kell mondani, rendkívül hatásosak a maguk ujdonszerüségében. Újítás itt az is, hogy itt a rendező a szavakat, amelyeket a költő egy-kiét ember szájába, ad a tömegből, szétosztja %kak között, a tömeg majdnem mind.!' tagjára jut szó, ami nagy mértékben fői. ózza az egyénnek tömeg- szerűségét. Az egyes színek között lefolyó intermezzok, amikor Ádáiiti álmában Luciferre! az egyik történelmi jelenetből a másikba ütmen ve beszél, sötét színpadokon, fátyol mögött folynak le: csak a két ailalk van fau- taisztikusan világítva. Érdekes a londoni vásár jelenete. Itt a díszlet már majdnem expnessziomaztákus, a teret szegélyező házak jóformán csak jelezve vannak, a realizmus minden igénye nélkül Ez is meglepően jól hat, vsaik éppen ebben a színben a tömegjelenet .elrendezése nem tökéletes, a tömeg nincs összetartva, atomjaira bomlik és ezért nem ad egységes benyomást. Viszont azonban egyes apróbb dolgokban, minit például a műink; megjelenése a szünpad hátterében vagy a csontváz a bizánci kolostor kapujában, tníreafdsztilkiusnaík találjuk a megjelenítést. Itt jobbnak tartottunk volna valami olyasféle megoldást, miint amely a Föld szelemének jelenetében nagyon jól beválik. A régi rendezés szerint a Föld szelleme a sülyestzbőből bukkant elő a színpad előterében és dörgő hangon e! szavalta a mondanivalóját; most a háttér díszletére vám mint egy fantasztikus fanifom vetítve és a szavai halkam hangzanak ki a szinifeilák mögül. így- sokkal szebb és mert kevésbé anyagiasam realisztikus, való- sízerübb, a gondolatnak jobban megfelelő. Figyelemre méltó az is, hogy az egész elő- adáis jóval halkabbra van hiangolva; még a zajos jelenetekben sfrnics az a nagy lárma, amely a régebbi előadásokion sokszor bántott. Az egyiptomi rabszoíganép panasza például most nem Jaíjveszékelő, kórusban tartott ordítás, inkább csak Sizenvedő sóhaj.

Nem sikerült mindenben kivinni Hevesinek azt, amit céljául kitűzött Rövid ideje te volt a sízinháznak az előkészületre s ezért az előadás merni egészen kész, egyenetlenségek vannak a részletekben, a> tempó nem eléggé álomszerűén gyors. A legnagyobb egyenetlenség pedig a színészek játékában van. A tömegeket meg tudta a rendező fékezni, a kezében tartja mindvégig, a kisebb szereplőket iis többé-kevésibé beleillesztette az egésznek a tónusába, A három főszereplő játéka azonban különválik tödéi; ök más stílusban

' / Tarján javaslatához

szlovák részről is hozzájárulnak

Zsuffa mérnök hozzájárult Tarján javaslatához s a vasúti száliitási dijak leszállításának szükségességét hangoztatta.

P o h 1, a vasúti miniszter kiküldöttje, a kormány ellen elhangzott támadásokra reflektált s az egész közgyűlés nagy megrökönyödésére kijelentette, hogy a vasúti tarifák kívánt leszállítása csak akkor lesz keresztülvihető, ha az állam valamennyi magánvasutak kezelését átveszi.

Határozatok

Végül az elnök a következő határozati javaslatot terjesztette a közgyűlés elé:

1. A közgyűlés megállapítja, hogy a szlovenszkói ipar rossz helyzeté nem javítható meg. Megállapítja, hogy a törvények intenciói ellenére a szlovenszkói vasúti hálózat kiépítése teljes két évvel elhalasztódott. Ennek a körülménynek, valamint a Szlovenszkóban semmiképpen sem helyénvaló sablonos közlekedési politikának kell betudni elsősorban, hogy az ipari válság itt korábban és pusztítóbb módon következett be, mint Csehországban. A tarifarendszerre és forgalmi politikára vonatkozó egységesítés elképzelhetetlen átmenet nélkül, ha arról van szó, hogy a földrajzi helyzetet, valamint a keleti vidéket egységes szempont szerint állítják be. Követeljük precíz kijelentését annak, hogy a vasúti minisztérium az Ausztriából átvett és a mi viszonyainkra nem illő tarifarendszerhez ragaszkodik-e és milyen módon véli a legfontosabb szlovenszkói ma- gánvasutakat az államvasutak hálózatába belekapcsolni. Követeljük, hogy ezeket az intézkedéseket az elmaradt vasútépítések részben való pótlásával már most hajtsák végre. Az iparnak a megváltozott gazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodási törekvését a kormány támogassa.

2. Oly gépek vámmentes behozatalát követelik, amelyeket belföldön nem, vagy aránytalanul magas áron gyártanak. Ezt az előnyt minden szakmára ki kell terjeszteni.

3. A nemesítő eljárás sürgős megváltoztatását követelik. A „nemesítő eliárás“ fogalmát ki kell bővíteni, az engedélyezési gyakorlatot szorgalmazni kell.

A határozat egyhangú elfogadása után o/vöágyülés véget ért.

Mentelmi ügyek. A képviselőház mentelmiügyi bizottsága szerdai ülésén a következő képviselők mentelmi ügyeit tárgyalja: A pozsonyi ügyészség Szen-Ivany József képviselő kiadatásait kéri az 1918. évi december 17-iki törvény 5. §-ának átlépése miatt, továbbá kiadni kéri Juriga, Hlinka és Nagy Sándor képviselőket. Taussig kadatását a kassai ügyészség kérte. A német képviselők közül Schülliehof, Hellert, Lelmert dr.-t, Fisokért, Winderscht és Röttelt kéri az államügyészség kiadni.

iát&aainaik, mint a rendezés. Ennek oka emberileg nagyon érthető, A színészek már régóta játsszák ezeket a nagy és nehéz szerepeket, már rég kidolgozták maguknak játékuk stílusát, ebbe bele is . rögződtek s nem tudnak többé oly könnyen más stílusra áttérni. Gyepes már 1883 óta számtalanszor játszotta Lucifert — egyik legnagyobb sikere volt ez szép pályájának —. lehetetlen csak kívánni is tőle, hogy most egyszerre másképp csinálja, múlt eddig, ő az a fölényesen értekező, nyűgöd Wnteliigens Lucifer marad, aki volt., a démoni vonás nincs meg benne. Ódlry Árpád Ádámja igen jól, egységesen kidolgozott színészi munka, de Ádám izgalmát, heves temperámentornát nagyon is teliüti az ő társalgó beszéde és csaknem szaló- nilais mozgása. Ódryva.l felváltva játssza Ád'á- mot Bakó László is, de ő viszont a szavalás tu is ágába esik és szerencsétlen szövegkiejtésével jórészt elhullatja az alak filozófiáját. Paulay Erzisi Évája simul még legjobban az egész előadás hangjához, csak száné nincs elég sok és elég élénk az alak hatásának teljes kidolgozására. Mimdözáltlail ö a legjobb Éva azok között, akik ma a Nemzeti Színháznak rendelkezésére állanak.

Most uj szereposztásra készül a színház. Ádámot a gyors inaimban előretörő, nagyon tehetséges Kiss Ferenc tanulja, Lucifer szerepére Pethes Imre késéül, akit a régebbi Fausf-elöadásokon mint kitűnő Meíisztót láttunk. Éva szerepe Paulay Erzsi kezén marad. Ennek áiz uj szereposztásnak nagy várakozással nézünk elébe. Addigra az egész előadás, a rendezés apró részleteiig, remélhetőleg kiegészül 6s kiegyenlítődik és Madách nagy müve ii viszonyokhoz képest a legtökéletesebb formáiban fogja élni tovább életét a színpadon.