Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-11 / 33. (186.) szám

Vasárnap, február 11. — (Borzalmas tiizhalál). Komároim tudósítónk jelenti: Hornyákné Novotny Mária komáromi asszony férjé észrevette, hogy felesége elméje kissé elborult, telnit állandóan figyelte, vigyázott rá, nehogy kárt tegyen önmagában vagy másban. Az asszonynak egy őrizetlen pillanatban mégis sikerült kiszöknie a szobából, kiment az udvarrá- ott felgyújtotta a szalmakazlat és amikor az már javában lángolt, valósággal beletúrta magát a tüzes kazalba. Borzalmas égési sebektől borítva vonszolták ki a lángok közül. Úgyszólván már csak a feje és a törzse maradt meg, de azért még élt a szerencsétlen asszony. A közkórházba szállították, ahol egynapi szenvedés után belehalt sérüléseibe. — (Felemelik a lengyel postai tarifákat). Varsói távirat jelenti: A forgalmi bizottság mai ülésén a posta- és táviró minisztérium vezetője közölte, hogy február 15-étől kezdve a posta.i- és távíró-tarifát kétszáz százalékkal fel fogják emelni. — (Csatornával kötik össze a két óceánt). Londoni távirat jelenti: Washingtoni közlések szerint az Egyesült Államok és Cosíarica köztár­saság között szerződés jött létre, amely a két óceán csatornával való összekötésére nézve évek óta fennálló akadályokat elhárítja. — (Halálos repüíőgéplezuhanás). Olmiitzből jelentik: Az itteni repülőtéren Pospisil József pi­lótakapitány gépével lezuhant. A kapitány meg­halt — (Halálra ítélt katona). A brünni hadbíróság Dokoupil Károlyt, a 3-ik gyalogezred közlegényét kötéláltali halálra ítélte. Dokoupil egy tíztagú be­törőbandának volt a vezére s háromszoros gyil­kosságot és több követett el. / — (íiefvenhároméves magzatelhajtó vénasz- szöny Kassán.) Kassáról jelenti tudósítónk, hogy az ottani rendőrség nagyarányú magzatelhajtási ügyben nyomoz. Özv. Tokár Jánosnié szül. Sol­tész Borbála kassai lakos ellen följelentés érke­zett, hogy rendszeres magzatelhajtást folytat. A detektívek kihallgatták Tokámét, aki bevallotta, hogy két esetben egész alacsony díjazásért vég­zett ilyen műtétet. A többiről azonban hallani sem akar. A rendőrség nyomozása e napokban váratlanul szenzációs fordulatot hozott. Nyomá­ra, jöttek, hogy a vén ku rúzs! ón őt számosán ke­resték föl hasonló célból. Nevekét nem közölhet­nek a: nyomozás érdeke miatt, de annyit már megállapítottak, hogy az illetők között a kassai íélvilágryik néhány feltűnő csillaga és több úri- lány is szerepel. — (Óriási bányakatasztrófa Ko’orádóbau). A Havas-ügynökség a kolorádói Denvenből jelenti, hogy a dawsoni bányában robbanás történt. A bányában százhuszonkét bányász tartózkodott s ezek közül száz meghalt. — (Az egyiptomi kormány lemondása). Kai­rói távirat jelenti: Fuad Kedive elfogadta a kabi­net lemondását. — (Hogyan csempészik ki az aranyat Romá­niából?) Kolozsvárról jelentik: Az utóbbi időben az élelmiszer-konzervák kivitele megnövekedett, a vámigazgatóság .a konzerva-export erélyes el­lenőrzését rendelte el. A rendelkezésnek az a célja főképpen, hogy lehetetlenné tegye oly áruk­nak konzerva alakjában való kivitelét, amelyek­nek exportja tilos és amelyekkel az utóbbi idő­ben a hermetikusan elzárt dobozok segítségével nagymérvű csempészetet űztek. A vámigazgató­ság távirati utón elrendelte a gyanús küldemé­nyek váratlan felbontását. A vámigazgatóság ki­jelentette, hogy a rendelettel korántsem akarja az illető gyárosok becsületességét és hazafiassá­gát kétségbe vonni, csupán meg akarja akadá­lyozni' egyes gyárak alantos szerveinek eddig is űzött arany és más értékes fémek és áruk kon- zerva-dobozokban való kicsempészését. — (Bíró, aki gyűlöli az anyósokat). Nagyon haragudhatik az anyósára az az amerikai bíró, aki egyik becsületsértési perben hozott ítéleté­ben kijelentette, hogy mindazokat az anyósdkat, akik ezentúl a házastársak ügyeibe beleavatko­zik és ezzel a ház békéjét veszélyeztetik, rövid utón bedutyiztatja. ,.A nehéz létfentartás, aruely- lyél a háborti után küzdeniink I<eH“, így szól az ítélet megokolása, „a törvények szigorú kezelé­sére kényszerit bennünket'. Manapság az asz- szonynak is férjéhez hasonlóan foglalkozás után kell járnia, hogy a háztartás költségeihez hozzá­járulhasson. Ilyen viszonyok között valósággal gonosztett, ha egy anyósnak az jutna eszébe, sugy a létíentartásért küzdő házastársak útjába akadályokat gördítsen. Az ilyen anyósok ebben az esetben kátékonyak és Így is kell őket kezel­ni. A jövőben egy pillanatig sem fogok gondol­kozni azon, iiogy az ilyen gonoszlclköletü béke- bontókat lecsukassam". xx (Az idegbetegek) tömeges, sablónos keze­lése helyébe azok individuális gyógyítása lépett. A sablónos elbánás eredménytelenségének fő- oka, hogy az idegesség mögött sokféle inditn- ok, sőt gyakran szervi baj is rejlik. Csakis ezek­nek az alap-okoknak felismerése, illetve gyógyí­tása utján szüntethetők meg az ideges panaszok. A pozsonyi GRAND SANATÓRlUM-ban az ideg­betegeket az alap-ok precíz megállanitása után részint az uj psychoanalysis módszerével, részint fizikotherápiás utón, vágj' kombinált módon gyó­gyítják. A modernül vezetett diétás konyha min­denkor lényegesen hozzájárul a grandiózus inté­zet kitűnő gyógyeredménycihez. xx Fogorvos dr. Mikulc, Hybernskft ul. 24., a pályaudvarnál. Művészi fog;aK szájpad­lás nélkül is. xx (Matiíner Frigyes dr.) ügyvéd, törvény- széki hites magyar tolmács, Prága I., MiKiiláSkn íficln 28. Telefon 46OS Vállal fordításokat a ma­gyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfor­dítva. — (Szabadkán betiltották a műkedvelői elő­adásokat.) Az első állandó szláv színház Szabad­kán a közönség részvétlensége miatt a legna­gyobb nehézségekkel küzd. A városi tanács a szláv színház érdekében most úgy határozott, hogy .a színi idény tartamára betiltja mijjden műkedvelő előadás vagy hangverseny megtar­tását. A betiltó végzés nem sokat segít majd a szláv színház baján s a végzés a mai körülmé­nyiek között tisztán a magyarság ellen irányul. A szabadkai magyarság a tanács betiltó végzése ellen a legerélyesebb tiltakozását jelentette be. — (Jóváhagyták a francia-olasz kereskedelmi szerződést). Rómából jelenti a Havas-ügynökség: A képviselőház a francia-olasz kereskedelmi szer­ződést jóváhagyta. — (A munkanélküliség januárban). A népjó­léti minisztérium hivatalos statisztikája szerint az egész köztársaságban január első felében 190 ezer munkanélküli volt. (135 ezer férfi, 55 ezer nő). Ebből Csehországra 135.500, Morvaországra és Sziléziára 42.000, Szlovenszkóra és Ruszan- szkóra 12.500 esik. Munkanélküli segélyben ré­szesült azonkívül 105.120 ideiglenes munkanél­küli és 56.950 háztartásbeli. Tavaly januárban összesen csak 23.464 munkanélküli volt. — jugoszláviai gazdasági hírek. Laibach- ból jelentik: Pecsovnik szlavóniai község mellett uj szénbánya nyílt meg. Az uj bányából első­rendű barnaszenet termelnek nagy mennyiség­ben. — Zágrábból jelentik: A zágrábi kereske­delmi és iparkamara közlése szerint a vámfő­igazgatóság legutóbbi rendeletével leszállította a tengeri és libazsír kiviteli vámját. Az uj rendelet szerint a tengeri kiviteli vámját 150 dinárról 40 dinárra, a libazsír kiviteli vármat pedg 2500 di­nárról 600 dinárra csökkentették 100 kilogramon- ként. — Belgrádból jelentik: A jugoszláv hajó- szindikátus elhatározta, hogy Becs környékén, Zwischenbriicken dunament! faluban külön hajó­állomást épít fel saját költségén. Az uj hajóállo­máson jugoszláv hajók kötnének ki és áru- és szénraktárt is építenének. — Nagybecskerekről jelentik: Boguljev Alexics polgármester-és Szto- janovics Alexa kereskedelmi és iparkamarai tit­kár Belgrádba utaztak, hogy ott a pénzügymi­niszternél interveniáljanak egy Nagybecskereken felállítandó vámhivatal ügyében. QQ®®®e@®&QG9Q9QQQeeOQQQQQQQQQGQG Dr. Pechány Adolf: A cseh külpolitika. Budapest, 1922. Hornyánszky Viktor kiadása. Érdekes tanulmányt adott ki Pechány Adolf dr., az ismert szlovák iró „A cseh kül­politika" címen Budapesten. A 46 okidra terjedő, népszerű modorban irt összefoglalás a cseh nemzeti törekvések fejlődését és küz­delmeit tárgyalja, visszanyúlva a pánszláv mozgalom történetébe egészen a XIX. szá­zad elején kiadott cári fölhívásig és földol­gozza a teljes anyagot egészen az 1922. esz­tendő végéig. Részletesen kiterjeszkedik a cseh uralmi törekvések kialakulására, amely Kramár föllépésével vesz nagyobb lendüle­tet a XX. század elején. Ezekután érdekes összefoglalását adja a jól megszervezett cseh propaganda és agitáció működésének, amely a foederdizmusból a „cseh-szlovák“ egység •eszméjéig hatalmas munkát végzett, továbbá a szlovák vezetők és nép magatartását festi. A világháború nagy lendületet adott a cseh nemzeti tanácsok mozgalmának. Töké­letes munkamegosztással dolgoztak belföl­dön, mint Európa különböző országaiban és az Északamerikai Egyesült Államokban. Oroszországban alakultak az első légiók, melyek aztán, kibővülve, az összes frontokon megjelentek és a cseh mozgalom vezetőinek a cseh állam elismeréséért folytatott küzdel­mében igen nagy szerepet játszottak. A csehek -tevékenysége a háború végén fokozódott, amikor már Ausztriában is föl­léptek követeléseikkel, az antant pedig elis­merte a cseh államot szövetségesének. ^T3aWRKWWninB!eU!BaBfJflWI?BKKrCBBW«CnSl!»nBIB5BlJ!5í!5IF3Sna!i303raH^a l ül€| 1 I c§ állítsanak li! ta 1 Jj 1 a fi. ncnzelkOzi I 1 prágai miátewlsárei I f§2$ márc. II-!®! 28-ig £ Cf&tkto jnraáhraáf <ef«ő­£ írera*3M SknénHS.n 2 33 százalékos utazási kedvezmény. Bizto­sított szállás Tolraáosszolgálat. Szak- j* kongresszusok. Külön gyorsvonatok. — ( a “ Igazolván vokát 21) Kő ért. illetre 300 már- j* 2 káért kiadnak a Csehszlovák köztársaság a külföldi képviseletei és a Vásárhivatal: S.. Tíőivosffkúxa I mn&ítM meg Prűgéi, [ 5 a mm legszebb városftf! I w 2 m .....................................................................„„01 ■ i Vil. prágai őszi vásár: 3923 szepí, 2-9-igg » ion S A tanulmány vázolja ezekután Szloven­szkó és Ruszinszkó meghódítását és a cseh­szlovák állam megalakulásának körülmé­nyeit. Rámutat végül arra a jelenségre, hogy a cselí-szlovák kormány nem váltotta, be a szlovákoknak tett ígéreteit. Szlovenszkót és Ruszinszkót tartomány gyanánt kezelik és erre vonatkozóan eredeti nyilatkozatokat idéz. Megemlíti, hogy az egyesülés gazda­sági és kulturális téren súlyos következmé­nyekkel járt Szlovenszkóra nézve, amint ez a szlovák néppárt 1922. évi memorandumá­ból is kiviláglik. A szerző úgy látja, hogy a belső nehéz­ségek miatt a cselí-szlovák állam Vezetői külpolitikai biztosítékokkal igyekszenek vé­dekezni, mely akcióknak éle leginkább Ma­gyarország ellen irányul. A minden tekintetűn tanulságos munka iöérdeme abban áll, hogy a nagy stúdiumot és a cseh-szlovák kérdésnek alapos ismere­tét igénylő forrástanulmányozás eredménye­képpen teljesen áttekinthető, összefoglaló ké­pet tár az olvasó elé Középeurópa politikai tagolódásának egyik legnehezebb és követ­kezményeiben talán legsúlyosabb problémá­járól, a cseh-szlovák probléma fejlődéséről és állásáról. Ennek a problémának grafikonja nagy segítségül szolgál a fejlemények okai­nak megismerésében és nem egy érdekes konklúzióra vezet a még korántsem lezárt ide-odatolódások végleges megállapodására vonatkozólag, dtnely erők harmóniája és ki­egyensúlyozottsága adhatja csak meg Kö­zépeurópa állandó nyugalmát és konszolidá­cióját. (Dr. F. J.) A magyar ínyence Bottlcellije. Budapest, február 10. — Édesapám, nini, pávamadár! Vegyük meg! — lelkendez a vidéki gyerek, ahogy a Belváros ■egyik előkelő kirakatában Borszéky Frigyes ke­rámiái 'kiállítását nézegetik. A szóban levő páva egy klasszikus egysze­rűségű bonbonnié re tetején kényeskedik. Pom­pás kék, barna, sárga tollazata fiáé gfogj a a déli napot s a kirakatüveg mögött élni látszik, mintha csak régi nemesi kúriák fehérre söpört udvarán lépegetne. Mögötte kerek ölti gyümölcsfák, szé­lében stilizált batyuk, fehér lótuszok. Egy karcsú váza vad színeket harmonizálj bársonybarna, gyeugédsárga motívumokba. Egy kandallóra ter­vezett óra három istenője az idő múlása fölött szemorkedik, egy fekete-zöld váza sötét-fehér fel­ső részére piros virágok hajolnak le. Ez nem a pikáns francia, vagy édeskés né­met mii ipar terméke; ez a magyar derű, komoly­ság; a délibábos rónák ezer -meleg színéből táp- 'átkozó művészet. Felkerestem Borszékyt a műtermében,. Ott is minden bútordarab, kép ezt az artisztikumot fejezi ki. Színei melegek,Vágyaik, aktjai szelídek és nyugodtak, mint egy -alvó leány keblei Fele­sége arcképébe még vallásos áhítatát is belevitte. A vörös hajkorona keretében komolykodó arc, a:z életteli karcsú termet szépsége meg-meg is­métlődik a műtárgyaik pásztori-anyain, helyes me­nyecskéin. — A festó'vka'dlémiát végeztem, — beszéli a művész — lassan kint tértem át a müipárra, hogy hazai anyagból, nemzeti motívumok felhasználá­sával olyan Ízléses közhasznú és műtárgyakat készítsek, melyek a-z Idegen tömegcikkeket kikü­szöbölik. Mint művész, mindenkor a klasszikusan egyszerű formák keresője voltam és müvészéte- irrVét keraí/niára mint u|j .anyagra vittem át. A régi, sablonossá vált tulipán s más motívumokat épp úgy kerültem, mint az idegen ízlést. Nyolc év óta dolgozom a fayenc-on s íme az eredmény. Az egyik szekrényből kis csészét vesz ki. Színe hasonlít .a majolikára, de szelidebb hatásai, kék virág mintázata üde. A földre dobja, nem törik el. — Praktikus, nemde? — kérdi nevetve. — Ezért szeretik a készítményeimet főként Ameri­kában. Onnét kapom .a legtöbb megrendelést. De Párásban csak úgy Ismernek, mint Londonban, még itthon is észrevették. Eu csináltam a Vitézi telkek plakettjeit, a gróf Károlyi Lászlóné véd­egyletének plakettjét is. Erre büszke vagyok. Szinte csodálatos, hogyan tud bánni a íayenc- al. Műtárgyai finomabbak, artisztifcusa’bbak, mint a sévresi, meisseni készítmények. — (Nyolc évvel ezelőtt csupán mentüket csi­náltam — beszéli vidáman. — Mind elkapkodták. Csak egy maradt belőle emlékül. Megmutatja a kis fayemee-képet. Itt .i;s a nai­vitás egyesül a mese fantasztikumával. Az ele­venzöld fűben üde kék cg ateit-t szelíd fehér leány fekete őzikét vezetget. — Akkor a Kinizsy-utcában dolgoztam két emberrel. Az első kiállításom jövedelméből Er- zsébetfaTván telket vettem és magam csináltam ■a kemencéimet, Azóta ott dolgozom, ma már ti­zenhat emberrel. Feleségem, ha elvégzi egyetemi tanulmányait, a kémiai szakosztályt fogja vezetni. Az asszony mellette ül, mint egy engedelmes iskolásleány, de szeme telve büszkeséggel, ra­jongással. Most felbátorodik és megmutat né­hány műtárgyat: kóbáltkék oukordbboz, tetején galamb, szivartárca rózsaszín ruhás pásztorteány- nyip.l, apró vázák barna' virágokkal, szávaiaku mo­tívumokkal. Ékszerládika, fedelén büszke páva. Mintha sejtené, hogy -elmegy a. ro-kkokó dá­mák, milliárdos kisasszonyok hazájába s úrnőjé­nek a napfényes magyar létekről mond meséket.-y —n. SIIIOIAI IBS ZENE • (*) Kirándulás. (Bajáik Miklós vigjátéka az írók kísérleti Szinház-ában.) Flirt adtunk Hajnik Miklós darabjának budapesti előadásáról s most budapesti színházi kritikusunk igy számol be a bemutatóról: Hajnik Miklóst ismerjük jól és ré­gen, mint prózairót. Színpadi miivel most mutat­kozott be .a Helikoniban. Ez a komoly, tehetséges iró most egy kedves, mulatságos történetet visz színre, melyben az úri család leánya arra vágyik, hogy egyszer kiruccanhasson a napiélet szürke hálójából, hogy egyszer valami kalandot, valami ■romantikus históriát élhessen át. Ebből a kirán­dulásból azután egy atyai poíon és az elszenve­dett csalódás rántja vissza a hétköznapoa. Ez a darab ügy^es miliőrajzával, kedves ós mulatságos -jeleneteivel talán leginkább a Csatiló gén re javai rokon. Bizonyos, hogy egészséges, derék ivói ösztönnel megirt mondatai, a hús és vér alak megrajzolása bármely színpadon sikert és elis­merést fog szerezni néki. Az irodalmi színház vezetőit meleg dicséret illeti, éppúgy, mint az önzetlen művészeket, .akik a szerepeket adták. Az önzetlenség ma ritka virág, itt pedig a müér- ■tésen, tehetségen kivüí lelkesedésből is van egy jó adag. Vaszary Piroska a Rákosi-dij ezidet nyertese pompásan játszott, Könyves Tóth Erzsi­ben egy nagyon sokoldalú tehetséges és remé­nyekre jogosító művésznőt ismertünk meg, a töb­bi szereplők is mind ambiciózusa-r, szépen dol­goztak. A díszletek csak — és ez több a soknál — egyszerűek, ízlésesek. (F. J.j (*) Petráss Sári Zsolnán. Zsolnáról kapjuk ezt a tudósítást: Valóságos ünnepnapja volt a zsolnai közönségnek. Vendégül látta Petráss,. Sá­rit/ a magyar 'operett-színpad világszerte ünne­pelt büszkeségét. A diadalmas pozsonyi sikerek után Petráss Sári és társulata Zerkowitz—Har- math „Lengyel menyasszony" cim.it daijátékában Zsolnán is vendégszerepeit Feszült és izgalmas várakozás előzte meg ezt a művészi eseményt és a „Grand Bio Universum" ezer ember befo­gadóképességű hatalmas színházi terme szín ültig megtelt, hogy 1918 óta először gyönyörködjék egy kiváló magyar operett-társulat előadásában. Megható és felejthetetlen látvány volt, amikor a nagy díva a színpadra lépett. Egetverő fombolás és taipsorfcán fogadta. Petráss Sári ragyogó jó­kedve, friss, üde játéka, temperamentumos tánca és bársonyos meleg hangja a közönséget extá­zisba sodorták és minden jelenetét az őszintén megnyilvánult páratlan siker koronázta. Petráss Sári mellett Kertész Dezsőt és S olyan ossy Sán­dort illeti a siker oroszlánrésze. Előbbi mint fess, elegáns bonviván pillanatnyilag befészkelte ma­gát a női szivekbe. Hóditó megjelenése, biztos fellépése és behízelgő , orgánuma maradandó em­léket biztosított neki. Solymossy Sándor Pribies báró szerepében komikus! vénáját ragyogtatta. Eredeti humorát, nagyszerű táncait és aktnálitá- sokkal fűszerezett kupiéit a közönség orkánszeríL elismeréssel fogadta. A magyar operett-előadás keretében MunclingeT József, a pozsonyi szlovák színház opera-íőrend eszője és baritonistája is fel­lépett és mint tartalmas müvészegyéniség kul­turált és hatalmas orgánumával a nemzeti kü­lönbség nélkül megjelent közönség előtt óriási sikert váltott lei A kiváló művész Verdi „Don Carlos" áriáját és több szlovák népdalt inter­pretált A magyar művészek közül Déry Rózsit, az egykori ünnepelt pozsonyi primadonnát illeti meleg elismerés, hogy Petráss Sári nagy7- művé­szete mellett is szerepébe^ teljesen érvényesült. Egy7 kisebb szerepben Kcmáromy Sándor ügyes­kedett. A kíséretet a Zsolnán székelő 41-es számú cseh-szlovák gyalogezred zenekara látta el bra­vúros rátermettséggel az est nívóját emelve. Somló Sándor a budapesti Városi Szinház fiatal és kiválóan ambiciózus karnagya, aki Munclinger budapesti vendégszereplése alkalmával a Városi Színházban a Faust operát dirigálta, elismert si­kereit zsolnai szereplésével öregbitette. Nyarai Áípád. (*) Salome. (Berlini Operaház, Unter den Linden). Berlinből írják: A sajtó és a közönség követelése és hangos ovációja életre keltette Ri- chard Strauss Salome-jét A színpadon Kelet min­den szine ragyog a Hold fényiében. És Salome táncol Herodes és udvara előtt. A ruhája sok­színű fátyol: lila-fehér-karminvörös és tengerkék — minden fordulatnál leoldódik egy fátyol és hosszú, puha eséssel a földre hull és meghal, mint egy sóhaj. És a fátylak titka, Salome ha­talma: a teste felragyog — vakítóan és megizzva Strauss zenéjébe™ A szinpad-képet és a ruhákat Emil Pirchan festettel Vad és lágy színek és szín­skálák élnek és mozognak a színpadon: a forró karminvöröstől — a keletet reprezentáló sárgán és aranyon át — a színek mély, szomorú lilába ájulnak. Az égen csillagok ragyogtak — és a Hold.sütött. Ahogy ezt Oscar Wilde megálmodta. Saloihet Alina Sanden játszotta. Csodásán. De nem ahogy Oscar Wilde megálmodta. A prágai német kis-színpad műsora: Vasárnap délután: Casanova fia. Vasárnap este: Menekülés Velencébe. Vasárnap délután: Manón. Vasárnap este: Rózsagavallér. Kedden: Menekülés Velencébe. Szerdán: Casanova Ha. Csütörtökön: Menekülés Velencébe. Pénteken: A kis bűnös (preuiiév). Szombaton: A kis bűnös. Vasárnap; A kis bűnös.

Next

/
Thumbnails
Contents