Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)
1923-02-11 / 33. (186.) szám
JBf évfolyam, 33. (186.) szám. ^11 Prága, vasárnap, 1923 február 11. ^mmxijim «np >«» —ff-WTVWT m?#! .»■> m~ n , i ——— ,., ,. . Előfizetési árak bel- és külföldön. ^J?Wg JnEfT^Wk J£W__ M§ ^ ]jj8^TwS^^Qftok mr egész évre oUO Ke, félévre ISO Ke. /wmJL W** jGLJ® m/Wí§U sp&w,sl*e.íí*^ rjf f ^ M'vmWW M m M mmm JrWm^ \JW ^Wg iT %. J&T OL>^ar ^ - Kiadóhivatal: Prága-Smichov, ***”3#^ ^^l*m™'_i(lir Petrinska nlice. S. sz., I. emelet. ^Süí^ & — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. —■ A sziavenszkól és Ruszinszkóí Szdvefkezetf Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. j Uj középeurópai politika. Irta: Fleischmanii Gyula dr., a keresztényszocialista párt főtitkára. Kassa, február 10. fA'z európai politikára ma a világpolitikai események döntő befolyással vannak, amelyek között a legfontosabb és jelenleg a legaktuálisabb a kéleti kérdés. Ma már nyilvánvaló, hogy Keleten oly nehezek és zavarosak a viszonyok, hogy Anglia egyedül nem képes megoldani a keleti kérdést. Oroszország egyre erősödő diplomáciai befolyásával és a mohamedánság egységes fellépésével szemben ma már nem elegendő sem Anglia tekintélye, sem fegyveres ereje. Anglia érzi, hogy itt az angol világuralom presztízse forog kockán és ezért mindenáron tiszta helyzetet akar teremteni. De mivel a keleti kérdés megoldásához egyedül gyenge, segítőtársakra van szüksége. Ezek nem lehetnek mások, mint Francia- ország és Olaszország. Ezért azonban kénytelen elenszolgált itá'sul Fr • áaországnak átengedni az eur/ ai politikában a vezetőszerepet s szabad kezet adni Németországgal szemben megindított akcióban. Hogy Olaszország micsoda igényüket támasztott a segítségért, azt ma még nem látjuk tisztán. Ha lehet jóslatokba bocsátkozni, akkor elsősorban a Balkánra, Olaszország Ad- ria-politlkájára és az osztrák kérdésre kell gondolnunk, amelyek a legközelebbről érintik Olaszország érdekeit. Legyünk tehát tisztában azzal, hogy Angliának sokkal fontosabb miképpen tud rendet teremteni a Csendes-óceán körül, Indiában, Egyiptomban és a nyugtalankodó mohamedánok között, mint az, hogy mi történik ma Európában, hogyan jár el Francia- ország Németországgal szemben, mit csinál a kisantant. Franciaország pedig keleti érdekeinek részleges feláldozásáért Nyugaton kárpótolja magát a Németország elleni szankciók kiterjesztésében. Mindezekből higgadt tárgyilagossággal azt a következtetést kell levonnunk, hogy a nagyantant állami között, ha vannak is ki- sebb-nagyobb nézeteltérések, egyelőre eltávolodás, vagy szakadás nem várható. Az an- tantdiplomácia nagyon jól tudja, hogy mit jelentene ma rájuknézve egy szakítás. Európában ma Franciaország a legelső nagyhatalom, Anglia visszavonult, Olaszország szövetségese, Oroszország még pasz- sziv, s akisantant az ő protekturátusa alatt áll. Diplomáciai tekintélye és óriási hadserege biztosítják neki a vezetőszerepet győző- társaival és a legyőzött Németországgal szemben. Ez a külpolitikai helyzet, amelynek leglényegesebb pontjai a keleti kérdés a maga egész komplekszumávaí, Amerika semlegessége és Anglia visszavonulása az európai szárazföldi politikától, végül Franciaország hegemóniája Európában az egész világpolitikára, de főképpen Európára nézve sokkal nagyobb fontossággal bir, mint azt ma a legtöbb ember gondolja. , \ Európban mindaddig, mig a viszonyok ífyenek maradnak, politikai változás, hatalmi eltolódás — sajnos — nem várható, hacsak... Egy esetben talán mégis!? Hogyha Oroszország kilép eddigi pasz- szivitásából és fegyverrel szól bele az európai kérdések tömkelegébe. Kérdés azonban, hogy megvan-e hozzá a kellő katenai ereje. A mai orosz kormánynak óriási előnye van s ez az, hogy a kommunizmusnak ma Európa majd minden országában vannak hívei. Még pedig nagyszámú, forradalmi szellemekkel telitett szervezett Ilivel, akiknek működése ma is elég nagy gondot okoz a kormányoknak s akik egy orosz fegyveres beavatkozás esetén ha mást nem, de komoly nehézségeket mindenesetre előidézne a hadviselő állmokban. És ma úgy áll a helyzet, hogy mig az imperializmussal telitett, kapitalisztikus felfogású kormányok a francia politikát követik és szolgálják, a nehéz gazadasági viszonyoktól sújtott, elnyomott és ki nem elégített radikális tömegek Moszkvától és a bolsevizmus kirobbanáslátói várják az európai helyzet teljes megváltozását s vele egyúttal egy gazdasági és politikai megkönnyebbülést. Moszkvának, mint szellemi központnak a kisugárzása és vonzóereje ma kétségtelenül nagyobb már, mint Párisé. Hogy mikor válik nagyhatalmi központtá az ugylátszik csak idő kérdése. Az európai politikai és gazdasági atmoszféra nagyon alkalmas arra, hogy rövidesen az legyen. Hogy a középeurópai politikának mai helyzetét és várható fejlődését megítélhessük, — véleményem szerint — szükséges az európai életet mozgató erőket kivétel nélkül megismernünk. Mint fokozatosan erősbödő tényező lépett fel a legutóbbi életben Európában a kereszténység. A várható szellemi megújhodásban a liberalizmus hanyatlása és a materia- lisztikus felfogás várható — sőt ma már érezhető— gyöngülése folytán a kereszténységre nagy feladatok várnak. Ma egyre jobban érezhető a tömegek vallásos érzésének erősödése, a lelki ideálok utáni vágyakozás. A keresztényszocialista politikai és gazdasági mozgalmak mindenfelé hatalmas lendületet vettek s a keresztyén, de főleg a katolikus egyház tekintélye egyre erősödik, amit az a körülmény is igazol, hogy a legtöbb állam — amelyek a legutóbbi időkig nem állottak diplomáciai viszonyban a Vatikánnal — újból fölvette a diplomáciai összeköttetést Rómával. A két szélsőség, a francia imperializmus és az orosz kommunista radikalizmus között a keresztény politikai felfogás a természetes fejlődés középutját igyekszik egyengetni, amely megóvná Európát a szélsőséges kilengésektől, további forradalmaktól s a békére vágyó népeket egy igazságos megoldás felé irányítaná. Hogy vájjon a szellemi megújhodás helyett végeredményben nem-e a fegyverek fognak dönteni újra, azt ma még nem tudjuk megállapítani. Sajnos a jóslásban inkább pesszimistáknak •kell maradnunk. Már most a mai európai gazdasági és politikai helyzetet nézve és a szellemi áramlatokat figyelve, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy ha a mai európai helyzet állandóbb jellegűnek is mutatkozik, ez még nem biztosítja, hogy az egyúttal végleges is. Az atmoszféra olyan, hogy a háborúk és forradalmak lehetősége, amelyek a népeknek és kormányoknak gondot okoznak és ez a veszedelem mindaddig fenn fog áílani, amíg a mostani kormányzatok mentalitását egy egészségesebb felfogás nem váltja fel. BBBBBBB!IEBBBni83®HIBBBBBBBaBflBBBHE!BnBHBBBBnBBBBHBBBBn9eBBBHBEHflBBBBB Poincaré nyilatkozni fog a francia külügyi bizottságban. A német szociáldemokraták közvetítőt keresnek. A megszálló seregek újabb erőszakosságai. Prága, február 10. A ruihrvidékii akcióról érkező összes hírek arra engednek következtetni, hogy a franciák nem tekintik befejezettnek és kime- ritettnek a szankciókat, de újabb rendszabályok alkalmaz ás árnak tervével foglalkoznak. Angol lapok párisi információ alapján arról irmaik, hogy a további büntető rendszabályok alkalmazásra oly formában fog megnyilvánulni, hogy a franciák megszállják a német kikötővárosokat, hogy a német import és export fölött ellenőrzést gyakorolhassanak. A párisi lapok kason1 ó húrt pengetnek s a legszigorúbb uj rendszabályok rémét vetítik előre. Tegnap délután Brüsszelben konferencia volt Le Trocqueur és a belga miniszterelnök között. A konferencián az egész Rühr- és Rajnaividék vasúti hálózatának ■francia organizálása fölött egyeztek meg. Ez laz intézikedéS' a vasutasok sztrájkja és sza- (botásia következtében válik szükségessé. Tegnap kabinetülést tartott a londoni kormány s megállapitóttá, hogy a német el- ilenáilfás erősödött s hogy a franciák akciójáénak gyors sikerére nincsen kilátás. Havasai elöntés szerint az angol kormány megbízta űodley tábornokot, az angol megszálló csapatok parancsnokát, hogy egyezzen meg De- goutte táb ormokkal ama módozatok felől, miképpen lehetne az angol megszálló zónán keresztül a ruihrvidékii szénivonatokat Franciaországba továbbitami. Mai jelentéseink: Poincaré koalíciós kormányt tervez London, február 10. (Saját tudósítónktól.) A lapok párisi táviratai nyilvánvalóan azt mutatják, hogy Franciaország közvéleménye a Ruhr-megszállás eddigi eredményével nincsen megelégedve. Az a körülmény, hogy Poincaré nem hajlandó a külügyi bizottság előtt nyilatkozni, élénken foglalkoztatja ar francia politikai életet. A Daily Héráid arról értesül, hogy Poincaré lépéseket tesz arra, hogy kormányát az 1914. éves koalíciós kormányhoz hasonlóan átszervezze. Állítólag Tardieut fölhívta, hogy lépjen be a minisztériumba és fogadja el a külügyminiszteri tárcát. A Times párisi tudósítója jelenti, hogy a franciák jóllaktak már a kormány félrevezető optimizmusával s követelik az igazságot. A francia frank esésével kapcsolatban a francia kereskedők elismerik, hogy a Ruhr-megszállás semmi gazdasági előnyt sem hozott Franciaország számára. A francia kapitalisták erősen keresik az angol értékpapírokat Ez annak a jele, hogy a francia \ gazdasági élet nem bízik a frankban és attól tart, hogy Poincaré politikája következtében az még- inkább fog veszíteni értékéből. Lengyel munkások mentek a Ruhrhoz. Danzig, február 10. (Saját tudósitónktól.) Tegnap nyolcszáz lengyel munkás érkezett ide. akiket Diinkirchenen keresztül szállítottak ide. A német szociáldemokraták intervenciós kísérletei Berlin, február 10. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Megbízható helyről arról értesülünk, hogy napok óta szoros érintkezésben van egymással Bonar Law és Poincaré a keleti kérdésben s hogy az érintkezés eredménye megegyezéshez vezetett. Erre vezetik vissza Berlinben, hogy Anglia a Ruhr-eseményekkel szemben passzív magatartását iötmlaríja s az angol megszállási zóna francia bekerítése ellen semmi tiltakozást nem tesz. Breit- scheidt dr.-nak Londonban és tiilferding dr.-nak Parisban folytatott fáradozásai, amelyek intervenciót akarnak eredményezni, tovább tartanak, de minden eredmény nélkül. A német kormány minden intervenciós törekvést elutasít. Mégis vannak, akik tudják azt, hogy Hermes birodalmi pénzügyminiszter a maga részéről rendkívül kívánatosnak tartaná, hogy a szociáldemokrata részről kiindult Londonban és Párisban folytatott tárgyalásoknak eredményük legyen. London, február 10. (Saját tudósítónktól.) Az Ewening Stadard jelenti Mühlheimből, hogy Stinnes arra a kérdésre, vájjon Németország tárgyalni kiván-e, ezt jelentette ki: — Mi nem tárgyalunk, mi kitartással harcolunk. Ez minden, amit mondhatok. Helyzetkép a Ruhrvidékről Berlin, február 10. (Wolff.) Essenbői jelentik, hogy a város polgármestere megtagadta Pouernier tábornok által kiadott rek- virálási parancsnak teljesítését, amely a kórház felszerelési tárgyaira vonatkozott, azzal a megokolással, hogy a kórház üzeme a rek- virálandó tárgyakat nem nélkülözheti. — Oberhausen főpolgármesterét egy francia őrnagy letartóztatta, mert az nem volt hajlandó a követeit széna és szalmamennyiséget kiszolgáItatni. A főpolgármestert megbilincselték és a bilincseket csak a városi tisztviselők erélyes tiltakozása után távolították el. A tisztviselők tiltakozó sztrájkot kezdtek. — Trierben és Essenben a forgalom helyzete változatlan. Trierben több mozdony a franciák hibás vezetése következtében kisiklott.- Wanne vasúti állomáson a franciák 409 vagon szenet foglaltak le. —■ A koblenzí francia haditörvényszék két evangélikus lelkészt a közrend megzavarása, a megszálló seregek megsértése és lázitás miatt tizr illetve húszezer márka pénzbüntetésre ítélt. — Ismét több közigazgatási és vámtisztviselőt utasítottak ki és tartóztattak le. — Trierböl több tanárt kiutasítottak. — Düsseldorfból jelentik, hogy a francia csapatszállitás még egyre tart. — Offenburgban a helyzet, kiélesedett, mert a megszálló parancsnokság nem hajlandó a francia őrségeket a középületek elő) bevonni és mert a zárórát este nyolc órában állapították meg. — Az esseni porosz rendőrtisztviselők szövetsége tiltakozást jelentett be Fumier tábornoknál ama rendelkezések ellen, amely arra kötelezi a rendőr- tisztviselőket, hogy a francia csapatoknak tisztelegjenek. — Letartóztatták' a bingeni polgármestert s a zweibrücki első állam- ügyészt, aki az országos törvényszéki fogház rekvirálása ellen foglalt állást. Breitscheid Anglia és Amerika követelését várja London, február 10. Breiitseheid szocialista képviselő ideérkezve kijelentette a Daily News munkatársa előtt, hogy a ruhr- vidéki helyzetre nézve egyetlen reménysége Amerika és Anglia kezdeményezésében van. A közvetítésre sürgősen szükség van, mert az a veszély fenyeget, hogy az későn következik be. A szocialista pártok összessége a német kormánnyal együtt a passzív ellenállást követi a francia mifitar izmussal és kapitalizmussal szemben. Kijelentette Breit- sclheid, hogy ezt az ellenáll ást azonban nem lehet határ nélkül főn tartani. A franciák úgy a nemzeti, mint a kommunista mozgalmait erősítik akciójukkal Németországban. Pártja feltétlenül támogatja a kormányt jelenlegi helyzetében, nohia az ő pártja szocialista és a /kormány burzsoákormány. Ama a kérdésre, hogy Németország hajlandó-e tárgyalni, (amiig a franciák a Ruhrvidléken tartózkod- mak, Breitscheid igenlőleg válaszolt. Kijelentette, hogy a német munkások a komoly tárgyalás elől sohasem fognak; elzárkózni. de 100 cseü-sil. boronáért fizettek ma, február 10-én: Zürichben (*frrf°) 15.65 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben .■— osztrák koronát Berlinben 92268,-— német márkát i