Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-07 / 29. (182.) szám

Szerda, február 7. . 7tejűAiMWÍi7fiRWP nem mind arany, ami fénylik és legtöbb helyütt nem is nagyon fénylik, miután az expresszionista, nagystílű szegényesség, a diszlctck helygttesitésc csupán néhány fallal vagy lépcsövei újólag ugyancsak divattá vált. De annyi ál!, hogy a ber­lini színházak légkörében az élet maga tobzódik és aki a legújabb művészi küzdelem váltakozó ritmusával be akar telni, aki a jelen problémáinak és áramlatainak kusza egymásrahatását frissiben akarja élvezni, az egy berlini színházi ciklus ke­retében megleli, amit keres. Két színpadi típus kezd a tömegek felett uralkodóvá válni. Az egyik a tágas, egyszerűsé­gében impozáns, nevelő tendenciájú munkásszin- ház, amely a régi puhaizlésü udvari színházak he­lyére lép. Berlinben néhány évvel ezelőtt Kayss- ler Frigyesnek, a megrázó erem drámai színész­nek és színházi írónak igazgatása alatt egy ilyen nagyméretű, márvány és bársony helyett fa és kőhatásokkal ékeskedő nagy „népszinpad" ala­kult, amely olcsó helyárak, elsőrangú műsor és szereposztás mellett a dolgos nép nagy tömegeire appellál. Építőmestere hazánkfia: Kaufmapn Osz­kár, aki ma építészeti téren Berlinben általánosan elismert nagyság. A másik színpadi típus a minia­tűr szalonszinpad, irodalmi Ínyencségeknek* és in­timitásoknak fordulatos architektúrával berende­zett otthona. Az utolsó évben Berlinben vagy 4—5 ilyen kiskaliberű színházi specialitás nyílt meg. A magyar származású Róbert Jenő, ez a Reinhardt örökébe lépett színházi nagyvállalkozó, rövid időn belül két ilyen színházat építtetett, az egyiket ugyancsak Kaufmann Oszkár által. A gombamódra buriánzó ui színházaknak egyik kétes értékű hatása a star-rendszer meg- gypkeresedése. Reinhardt ideig-óráig maga köré gyűjtötte az erőket. Ma minden színházra egy-két „prominens" jut; itt az eredeti Tanningsot, ott az elmélyedő Bassermannt, amott a démonikus Durieux Tillát vagy a szende Höflich Luciet szer­ződtetik reklámcégérnek. Az ilyen szerződtetések többnyire rövid lejáratúak, a színészek és szí­nésznők vándorolnak égjük színpadról a másikra, egy este néha a konjunktúra minél busásabb ki-, használása végett két helyen is játszanak, úgy hogy a német főváros negyven szinháza közül a legtöbb csupán alkalmi szenzációk leleménj'es fel­tálalása által szerez alkalmi közönséget. A szín­házak ostroma különben néhány hónap óta a folytonosan emelkedő árak következtében ugyan­csak alább hagyott és félüres házak már nem mennek ritkaságszámba. Egy körülmény fennen hirdeti Reinhardt mü­vének hatását. A kiváló színészek szétszóródnak ugyan, egy színházra alig jut kettő-három, de a színházak vonzó erejének fokmérője ma már nem is annyira a nagy színész, mint a tüneményes rendező. A rendező Reinhardt nyomán úgyszól­ván uj világhatalommá lett. Az- ő csalafinta ötle­tei, merész beáliitásai adják meg az egyes szín­padok karakterét, az 5 egyéni sikereiről beszél elsősorban mindenki. A berliniek érdeklődését ma főleg a régié két mesterének két alkotásai kötik le. Az egyik Jessner, az állami színház intendán­sa, aki a régi, íonnjmdtstilü császári színpadot forradalmasította, a másik egészen fiatal ember még, akit Reinhardt fedezett fel, izig-vérig ex­presszionista, de ötletes és elszánt akaratú: Karl- heinz Martinnak hívják. Ha végigtekintünk a berlini színházak leg­újabb műsorán, ngy mindenekelőtt feltűnik az importált darabok sokasága. A színházaknak csaknem a fele külföldi szerzők műveit kulti- válja. Köztük a szinészszövetség tiltó rendelke­zése ellenére két francia színmű is járja. A Kö- niggrátzi-uti színházban a történelmű széntimen- talitásokban busáskodó Gobineaunak „Savona- rola“ című tiz képből álló, laza egységű renais- sánce-korbeli drámai skizzét adják igen nagy technikai apparátussal, a Lessingszinház pedig Mirheaunak „Az üzlet-üzlet" című, a hirtelen pénzhez jutottak időszerű csapatát szellemesen ostorozó vigjátékában ad Janingsnak alkalmat erős kómikai hatások keltésére, finom szatírá­jával különös figyelmet kelt a „Kammerspiele" legutolsó újdonsága. Mangham angol drámaírónak „A kör" cimü vigjátéka, amelynek főszerepében az elegáns, szeretetreméltó Mpx Gülstorff ragad­tatja el a közönségei Angol politikusok feudális otthonában — mint mindenütt a világon — női szeszély és nagyravágyás uralkodik. Szép asz- szonyok kegye, szökése, átpártolása, karrierek sorsa felett határoz. És az angol társadalmi élet találó rajzából sok ötlet csillámuk elő, amelynek igazsága mindnyájunkat illet. A Deutsches Theaterben most Hauptmann Gerhardtnak egy kevésbé ismert, félig történelmi, félig lélektani drámája: a „Károly császár túsza" van műsoron. Hauptmann az ingadozó jellemnek, a kételkedők mesteri ábrázolója, itt a nagy és erős Nagy Károlyt mint ernyedő aggastyánt mu­tatja be, akit megkésve fellobbanó érzékisége átmenetileg kivetkőzte államfői méltóságából. Egy tizenötéves pogány tuszleánjua pazarolja gazdag lelkének minden túláradó, önkényes melegségét: A leány, igazi vadvirág, mélykedélyíi, de fara­gatlan, dacos paráznásággal felel. A keresztény és pogány világfelfogás tragikus összeütközése, amely a világirodalom legnagjrobb költőit: Dantet, Goethét, nálunk Madáchot, Reviczkyt, Babistot foglalkoztatja, itt is érezhetővé válik. A tuszleány a neki idegen világ ritmusálba belepusztul, Károly pedig népe türelmetlenségének engedve, újra a tettek színhelyére lép. A főszerepben George elemi vadsággal érzókiti a szenilis szenvedély és jobb belátás közt hányódó császár alakját. A kis színpadok közül kettő lépett érdekes újdonsággal a közönség elé. A Theater in dér Konunandanturstrasseban, kis, eldugott színpadon, a város proletárnegyedében, gyéren látogatott báz előtt a bécsi szellemesen szentimentális Ste- fan Zweigiíek égj' szubtilis finomságú, de drá­mai cselekménj'ben szegény színmüvét adják, melynek cime „Egy élet legendája". A téma nem uj, de beállítása eredeti. Égj' nagy költő művészi hagyatéka szerencsétlenné teszi az örö­kösöket. A fiú, ki szintén nincs költői tehetség híján, tehetségtelenségre van kárhoztatva, mert az apja fia. A két nő, akik a költőt felváltva in­spirálták, kölcsönös féltékenységből elhomályosít­ják, meghamisítják az elhunyt emlékét. És csak az öregség végső határán, amikor már az érzéki emlékezés tüze teljesen ellankadt, nyújtanak bé­kejobbot egymásnak. Hatásában sokkal drmaiabb egy uj orosz költőnek, Tschirikownak „A zsidók" cimü színmüve, mely a csak röviddel ezelőtt megnyílt Renaissance-szinpadon Karlheinz Martin hatásos rendezésében lett bemutatva. A főszere­pet egy öreg, meggyötört orosz zsi,dó, tragikus alakját Granach, az uj szinészgárda egjr nagy- tehetségű tagja, virtuozitással játszotta. Egy oroszországi zsidó órásmühelyben harcbaszáilnak egymással acionizmus és kommunizmus eszméi. Kiss József „Jehová“-jának motívumai újra fel­csendülnek. Az öreg zsidó elátkozza lánjmt, mert keresztényt szeret. A drámai kifejlődésnek kissé hirtelen vet véget egy drasztikus, hatásvadászó pogromjelenet Az utolsó hetek legnagyobb hatású színházi eseménye kétségtelenül Strausz Oszkár uj ope­rettje: „A balga szűz", amelynek előadása által a Grosses Schauspielhaus végre tanujelét adta létjogosultságának. Nem görög, vágj'’ Shakespea­re! tragédiák számára készült ez a négyezer em­bert befogadó színház, ameljmek háromtagolásu színpadja beletorkollik a nézőtérbe. A pajzánság- nak, a pazar nagystílű díszleteknek és kosztü­möknek, a könnyű orchesztrális zenének tern.ett itt imponáló otthona. Ez az Offenbach stílusá­ban irt parodisztikus operett ebben a miliőben nagyszerűen bevált és az operett régi fényének újjáéledését sejteti. Berlin nemcsak színházi, hanem moziközép­pont is. Itt is forrong minden. De a klasszikus „mozidráma" nem akar megszületni. Bölcs Ná- thánt szívesebben látjuk Lessing fogalmazásában, noha a főszerepet a filmen a kitűnő Krauss Wer- ner kreálja. A „Tabea, kelj fel!" cimü nagyvárosi dráma, amety a publikum széles rétegeire igen nagy hatást gyakorol, a régi divatu erotikus és kalandos filmek éretlen csoportjába tartozik. S mit mondjunk végül a Steinach-filmről, amelynek csábító reklámja hat hete toborozza a tudomány örve alatt pikáns élvezetet kereső közönséget. Ez oktatófilm akar lenni, de megsúgom mindazok­nak, kiknek megfiatalodási ambícióik vannak: egy csipetnyivel sern leszünk tőle okosabbak. E. G. (*) PHlangnszerelem, A budapesti magyar ki­rályi operaházban szombatom este mutatták be S. Se hátik Munka és Schack Bélámé egyfelvoná- sos tápckölitemiényiét, melynek cime „Pillangó- szerelem". A férfi szerelme: píllangószerelem. Ez az alapgondolata a naiv idillikus táncköltemény­nek. A főszerepet Ptasinsaky Joseíin táncolta. A tánékö'lteményről a Pesti Hírlap kritikája megál­lapítja, hogy zenéje kedves, fülbemászó, dallamos és kedves ritmikáin és az egész muzsika úgy hat, mint egy illatos csipke-kendő, melyet előkelő ízlésű u-mő készített otthon a kandallónál, boldog családi körben. A Szózat az „Operaház züllése" cím alatt ír a bemutatóról és kijelenti, hogy meg- lepdés nélkül várja-, hogy legközelebb Zerícovicz operáját vágj' valamelyik zsurkisasszony fcotiá­zott emlékkönyviének potpuríját adják elő az Operabálban. A Világ a bemutatóról ezt írja: A színpadra tévedt lepke szárnya -kérdőjelet rajzol a levegőbe: hogy kerül a Piüangószerelem az Operába? (*) Herczeg Ferenc Balatoni regéje. Buda­pestről jelentik, hogy a Nemzeti Színház legkö­zelebb műsorra tiizi Herczeg Ferenc Balatoni re­géjét, amely annak idején -a Vígszínházban került színre n-a-gy sikerrel. A reprizeu a darab női fő­szerepeit Acél I'lona' és Bajor Gizi játsszák. ■ ! v 1 \ Nemzetközi művészi kabarét \ RcslOVirilll & 1 (ENIRAl I RESIDENZ 1 Hyberaská 10 I Vodicková u, a Ceská Banka palotájában S s 1 ; ■ ' y 5 « ■ Mindennap este : ízletes ebéd és vacsora fél 9 órakor nagy attrakciós műsor : \ Zene \ SFIVE O CLOOK j Karmester: B. Wotf 5 I 5 (*) Luxemburg grófja. A prágai német szín­házban Lehár regi, bájos operettjét, Luxemburg grófját melegítették föl. .Az előadás rendezése vontatott és lassú Ütemű volt, az előadásból hiányzott a fri-ss, eleven temperamentum. Még Ferry Lőtte is veszített tegnap a színeiből és ele­venségéből. Az előadás sikerét Milowitzsch men­tette meg, aki ragyogóan szép volt s tiszta, kel­lemes hangon énekelt. Köbér Luxemburgja erőt­len alakítás volt. (g.) (•) Uj olasz opera. A velencei Felice-Szin­házban nagy sikerrel adták elő Gnido Bianohinl uj cgyiclvonásos operáját, az „En-uredha herceg“- et. Ennek tárgyát a szerző egy hindu legendából merítette és az első dijat nyerte azon a pályáza­ton, amelyet az olasz nemzeti opera felélesztésére tűztek ki és melynek biráló-bizottságában Mas- cagni, Puccini és más neves komponisták vettek részt. A d-rátnai erőtől duzzadó zenemű nagy ha­tással volt a közönségre. A kormány képviseleté­ben megjelent Siciliani művészeti államtitkár, aki kijelentette, hogy a Mussolini-kormány teljes mér­tékben támogatni óhajtja az olasz opera fellen­dülését. (*) Paulav Erzsi párisi útjáról. Budapesti sz-erk esz tőségünk jelenti telefonon: Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője, aki részt vett az elmúlt héten a párisi Sorbonnen tartott Petöfi- ünnepségen, visszaérkezett Budapestre és párisi útjáról az újságíróknak a következőképen nvitat­ta tkozofct: — A Sorbonne ünnepén az egész pári­si születési, pénz- és szellemi arisztokrácia részt vett. Pékár Gyulának előadásával nagy sikere volt. Engem, mikor Batthyány Gyuláné grófnő koronázási díszruhájában (francia rokokó, brokát ezüst, csipkével díszítve) a dobogóra léptem, zu­gó taps fogadott. A ruha mindenkit frappirozott A „Szeptember végén", majd „Egy gondolat bánt emgemet" cimü verseket szavaltam el franciául. A hallgatóság el volt ragadtatva tiszta kiejtésem­től. A műsoron rajtunk kivül Rostyádnak Maurice nevű fia, -aki a magyaroknak igazi barátja, va­lamint Madeleine Rock, aki ódát szavalt Petőfi­hez, továbbá Zsil valón és sok más művészi elő­kelőség szerepelt. Az előadás után több Parisban lévő magyar gratulált nekem. Köztük egy szé­kely diák a meghatottságtól nem tudott szóhoz jutni, egy mezőkövesdi menyecske pedig, aiki csipkét ver Párisban, könnyezett A könyves boltokban mindenütt elkapkodták a Petőfi fordí­tásokat. Paulay Erzsi ezután elmondotta, hogy Páris újból a régi, újból mulat és éjszakai élete ismét egészen kivirágzóit. A párisi uj divat, a' mely, bár a tavasz előjeleit mutatja, a kék szin jegyében pompázik és kék- toaletteket zöld ékkö­vekkel díszítik. A divatos párisi toaletteknek nincs válluk, de vékony testszinü tulipánt tartja fönn a ruhát A ruhához testszinü harisnyát vi­selnek a párisi hölgyek. (*) Pesti kritikák Biller Irénről. Biller Irén, a kassai színház volt primadonnája a múlt héten a Tatárjárásban lépett föl a Fővárosi Öperett- szinházbam. A Pesti Hírlap azt írja Biller Irénről, hogy gyújtó temperamentuma és kedves hangja meghódította a közönséget* A Szózat kritikája szerint Biller Irénnek voltak kedves, bájos jele­netei, néha azonban meglátszott játékán a vidéki primadonnák modorossága’. (*) A legközelebbi budapesti premiér. Buda­pestről jelentik: A Renaissance színházban aj új­donságok sorrendje a következő: először az Ato- •ut.. .oeoor kerül bemutatóra, ameljmek a „Gróf ur felesége" a elme, ezt követi Fodor László „Bársonyszék" cimü vigjátéka, ezután ffj. Gaál Mózes öttfelvonásos tragédiája a „Görögház", az­után Orbók Attila vigjátéka a „Tünemény" bérül színre. A Magyar színház Vajda Ernő „V álópörös hölgyére", az Opera Vajda Ernő „Falusi lakodal­mára" készül. (Mind a két színház februárra hir­deti a Vajda-premiért s színházi körökben kiván­csion lesik, hogy a' lakodalom vagy a válópör kezdi-e meg a sort.) (*) A kis cukrászda Kolozsváron. Kolozsvár­ról jelentük: Hettai Jenő vigjátékát most mutatta be a kolozsvári Magyar Színház. A kolozsvári kritika melegen fogadja Heltai vigjátékát és elis­meréssel ít az előadásról is, melyben Poór Lili és Bairóty Erzsi játszották a főszerepet. (*) Ellák. Budapesti szerkesztőségünk tele­foniéi enté se szerint a Nemzeti Színházban e na­pokban osztották ki Harsányi Kálmán Ellák cimü történeti drámának szerepeit..A főszerepet Jászajr Mari íogjáSjátszanj. > (*) Vecsey Feri és az ötven éves kőrnika. Vecsey fceri, a világhírű hegedűművész, aki most Olaszországban \ van hangversenyköruton, elje­gyezte Dma (MR művésznőt, a római Nemzet^ Színház kómikáját. A boldog menyasszony mind­össze ötven esztendős. (*) Egy magyar színésznő virágos boltja Niz­zában. A kolozsvári Nemzeti Színháznak és utóbb a budapestinek is éyeken át ismert és elismert tagja volt Horváth Paula', aki a háború alatt fe­leségül ment egy Budapesten rekedt angol pro­fesszorhoz és most virágosbo'itot nyitott. Nizzában. A prágai német színház műsora: Szerda: A lakájok. Krarner-Bertram fellépte. Csütörtök: Don Juan. Kubla fellépte. Péntek: Manón. Kubla fellépte. Szombat: A cárnő kegyence, (premiér) Vasárnap délelőtt: Hangverseny. Vasárnap délután: Ö és a nővére. Vasárnap este: A cárnő kegyence. A prágai német kis-szinpad műsora •* Csütörtök: Casanova fia. Szombat: Menekülés Velencébe, (preniiér). Vasárnap délután: Casanova fia. Vasárnap este: Menekülés Velencébe. *3 SPORT A párisi olympiai játékok. A francia otympiai bizottság az elmúlt héten tette közzé az olympiai játékok és a hivatalos ünnepségek programúdat. E szerint két hét, ja­nuár 20-tól február 5-ig a téli sport részére .lesz fen tartva; szombaton, május 3-án kezdődnek a rugby-m érkőzések, melyek .május 19-ig tartanak. A futballmérkőzések csütörtökön, május 16-án ve­szik kezde tüket. A hivatalos záró mérkőzés junius 9-én lesz. Junius 19-től julius 4-ig (július 3. szün­nap) a pólómérkőzések kerülnek lejátszásra, mig junius 21—29-ike közt a céllövöversenyeké a sző. A vívóknak junius 28-tól július 2-ig lesz alkalmuk erejüket összemérni. Julius 3-ika a hivatalos ün­nepségek részére lesz fenntartaVa; délelőtt tiz órakor a nemzetközi sportszövetségek ülésével kezdődik, délben hivatalos fogadtatás az Elysée- palotában, végül a nemzetközi sportszövetségek tiszteletére rendezett bankettel zárul a hivatalos nap programmja. Julius 5-én, szombaton délután lesz a Stadion hivatalos megnyitása, majd a különböző nemzetek felvonulása után kezdetét veszik a könnjdi atlé­tikai küzdelmek, melyek vasárnap, julius 13-án befejezést nyernek. A birkózók julius 6-tól 9-tó görög-római, lö-től 13-ig szabad stílus szabá­lyai szerint küzdenek a világbajnoki elmért, míg az evezős versenyek julius 10-től 14-ig kerülnek lebonyolításra1 Az ötös küzdelem julius 12. és 13. kerül eldöntésre. Julius 13-án a nemzetközi olym­piai bizottság tiszteletére bankettet rendeznek, ugyanaznap kezdőidnek az úszó- és tennisz-ver­senyek, melyek julius 20-ig tartanak. Ugyancsak julius 20-án végződnek a 15-én kezdődő box- mérkőzések is. A tornászoknak a julius 17-től julius 23-ig terjedő hét van lefoglalva, ugyan­ekkor kerülnek bemutatásra a népies játékok is. A lovagló-versenyek részére’ a julius 21-től julius 27-ig terjedő hét van fenntartva. A vitorláshajók versenye julius 24-től julius 27-ig és a kerékpá­rosok mérkőzése julius 23-tól 27-ig tart. Julius 27- én befejeződnek az olympiai küzdelmek, ugyanaznap lesz a hivatalos eredniényikihirdotés, mélyet nagyszabású éjjeli ünnepély követ. Julius 28- án vagy 30-án a sportszövetségek vezetői ülést tartanak, melyen az 1925. évi nemzetközi olympiai kongresszus előkészületeiről fognak tár­gyalni. A nemzetközi sikongresszus keretében rende­zendő nemzetközi siversenj^ek február 8—11-üké közt Neuweltben kerülnek lebonyolításra. A ver- senj-ekre 170 nevezés érkezett, 90 sífutó indul a 750 kilométeres táwersenyen, közel 100 az ugróküzdeknekben. A norvég (Oekem, Landvik, Osterholdt) és finn team (Vuorinen, Aiestaló) már megérkezett. A cseh-német 72 (köztük Buchber- ger, Schrimpel, Berger és Adolf), mig a cseh sl- szövétség 60 versenj’zőt állít starthoz. Továbbá biztos résztvevők: Thern Aladár Kárpát-egye­sület (idei Tátrabajnok), Leznó mérnök (tiroii baj-, nők); Németország (3), Svédország (2), Románia (2), Jugoszlávia (5) és Anglia (l) indulóval. A norvég gyorskorcsolyázó-bajnokságot, mely Krisztián iában került eldöntésre, Öle Olsen nyerte, aki három távon győzött. Eredmények: 500 m. L. Larsen 46.2. 2. Oskar Olsen 46.4. 3. Th. Peder- sen 47.8. Öle Olsen tizedik. — 1000 m*: Öle Olsen 18:29.7. 2. L. Larsen 18:48.11. 3. Sz. Paulsen 19:001. — 1500 m.; Öle Olsen 2:24.7. 2. L. Larsen 2:27.3. 3. A. Steffensen 2:30.3. — 5000 m. Öle Olsen 8:50.4. 2. F. Paulsen 9:04.1. 3. Oskar Olsen 9:08.9. A norvég női műkorcsolyázó-bajnokságot Margót Moe nyerte 24825 ponttal Ingrid Lordal és Jordis Hel'Seth előtt. Tenirisz-világbajnokságok (fedett pálya) Bar­celonában: Coehet (Fr.)—Larsen 7:5, 3:6, 6:0, 7:5. Giíhert (Sp.)—Mieueres 7:5, 7:5, 6:1. Creig (Ang.)—Rovosing 6:3, 8:6, 4?6, 7:9, 6:2. Siudreu— Petersen 6:3, 2:6, 7:5, 0:6, 6:3. Le Besnerais (Fr.)—Swede 6:3, 6:3, 6:2. Sautter (Svájc)—-Colo- mer 6:1, 6:1, 6:0. Samateuílh (Fr.)—Flaquer 6:1, 6:4, 6:3. Mme Baussard (Fr.)—-Mme Ritcher 6:1, 6:1. Barcelonában revánsmiérkőzésen a FC Bar­celona 4:3 arányban legyőzte a. bécsi Rapid csa­patát. Rapid góljait Brandstatfcer, Rútban és Ves- sely lőtte. A budapesti és bécsi futballderby junius 3-án lesz, Budapesten MTK—'FTC, Bécsben Amafeure— Rapid.

Next

/
Thumbnails
Contents