Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-21 / 41. (194.) szám

Szerda, jtaftnSf 21 n gp«*8ir Memzetkozi boxmérkczés Kassára. Rózsa magyar bajnak legyőzte liofrreiter cseh bajnokot. Kassa, februá^ 20. (Saját tudósiíóniktól.) Rózsa Jenőnek, a hírneves magyar weitersulyu boxbajnoknak Kassán február ll-ére hirdetett mérkőzése csak február 18-án kerülhetett döntésre Hoff- reiterre-1, Cseh-Szlovákia weitersulyu bajno­kával. A magyar bajnok február 7-én Buda­pesten egy tréning alkalmával jobbszemén suyosabb sérülést szenvedett és a buda­pesti kritikusok egyhangú véleménye sze­rint Domgörgen külföldi bajnoktól pontozás alapján szenvedett veresége éppen szem­sérülése miatt nem volt reálisnak mondható. A vasárnapi kassai mecsre Rózsa kiheverte szemsérülését és ez meg is látszott a mérkő­zés alatti akcióin. A mérkőzés a SchaMiáz nagytermében folyt le nagy közönség előtt. A helybeli boxolók eíörwérkazése után a két mester 10X3 perces rundból álló viadalra állott ki az első gongütésre. Az első rundban az el­lenfelek kémlelik egymást, tisztába igyekez­ve jönni egymás gyöngéivel. Már cikkor is Rózsa néhány svingjére Hoffreiter nem egé­szen korrekt módon a további ütéseket el­kerülve lefogja Rózsát, sőt sokszor a biró közbelépése után is ütéseket mér le. Francia—magyar válogatott mérkőzésről le­het szó március 8-án, mert az erre a napra terv­be vett jugoszláv—banda válogatott meccs el­marad. Az MLSz rövidesen dönteni fog afelől, hogy miképpen iktathatná be ezt a nagyíontos- ságu mérkőzést a március 4-iki olasz és a 11-ikI svájci válogatott meccs közé. A zágrábi üradjanski március közepén túrá­ra megy’. Spanyolországban BHbao lesz ellenjele; onnan Párisba megy, ahol a Red Star ellen fog játszani. Svájcon keresztül utazik a Gr adjanak! és utolsó meccsét Stuttgartban iogja lejátszani. A Királyi Magyar Automobil-Club az elmük hétén tartotta meg Budapesten 22-ik évi rendes közgyűlését, amelyen gróf Andrássy Sándor eT- nöki megnyitójában megemlékezett a napokban elhunyt d.r. Delmár Tivadar a:’elnök órdorne!rö;; emlékét megö'ökitendő, Delmár-dfcj kerül kiírásra. A S zeln ár Aladár vedért tikár áUal szerkesztett tartalmas évi jelentésből kiderül, hogy a klub tag­jainak száma az idén lépte túl -az ezret. A vá­lasztások során elnök gróf Andrássy ' Sándor, másodé’nők pedig Bclitska Sándor honvédelmi miniszter lett. Sporthírek, A Nemzeti Sport szombat! száma részletes kimutatást közöl az MLSz tervezett amerikai körutiá-ÓL melyben megá'ilvoitla, hogy a fegzsugoribb' számítás mellett is 22 778 dollár kiadással szemben legfeljebb 20 000 dollár bevé­telre vau remény, tehát a túra már anyagi okok miatt sem valósi (Iható meg. —. Az MTK-m-lk csak a hosszutávfutői maradtak meg, t8M>i atlétája más egyesületbe lépett. — Az MLSz megengedte, hogy’ magyar csapatok a’ horvátokka! mérkőzze­nek. Elsőnek az MTK megy Zágrábba. — Schaf- fer (volt MTK) az osztrák labdarugó szövetség­től nem kapott játékengedélyt. — Blumot (FTC) a sokszoros válogatott fedezetjátékost az MLSz nem engedi el az FTC spanyolországi kőrútjára, bár megígérte, hogy Genovában is, Lausanneban is mérkőzni fog a magyar csapatban. Az MLSz eddig szokatlan eljárása sportkörökben nagy visa- szatetszést keltett. — Debrecenben a DTE egyik jónevü játékosának a rendőrséggel is meggyűlt a baja, mert költekező életmódja mellett nem tudta kereseti forrását igazolni. Ez a kis mozzanat éles fényt vet a vidéki amatőrszellemre. — Az FTC öt spanyolországi mérkőzésért 25 ezer pezetát, kerek 10 millió magyar koronát kap. — Az FTC csak jövő héten indul spanyolországi túrájára1 s előzőleg lejátsza a február 25-re kisorso't mérkő­zést a Zugló-val. — Schlossert legújabban Hol­landiába hívják, még pedig — játékosnak. Schlos- ser azonban ezt az ajánlatot is, mint annyi mást, csendes mosollyal visszautasttjai — iMoskovrta Andorban jó erőt nyer az MTK. aki most kérte az egyesületbe való igazolását. Moskovits egyike volt az Ungvári TK legjobb játékosainak, majd pedig Prágában, ahol tanulmányát végezte, a DFC csapatiben játszott. Egyaránt használható a ház­sor és a belekek bármelyik posztján, amire ha­talmas fizikuma is predesztinálja. — A Lapter­jesztők Sportclubjának boxolói: Vö"ös, Máté és Lövig résztvesznek a Kassal AC amatörboxver- senvén. A következő rundokban Rózsa techni­kai fölénye állandó védekezésre kényszeríti Hoffreitert, de még igy sem tudta elhárítani Rózsa néhány balsvingjét, melytől több Íz­ben megtántorodott. Hoffreiter inkább közel­harcra törekedett s ezt ellenfele szabálytalan lefogásával igyekezett elérni. Rózsa magyar bajnok korrekt és fair harcmodora a jelen­lévő közönségben nemzetiségi különbség nélkül osztatlan elismerést váltott ki. Benanek (Csehszlovák SC.) sajnos Hoff- reíter unfair lefogásait vagy egyáltalában nem vagy késedelmesen akadályozta meg. Az utolsó rundban Rózsa fölénye annyira el­határozó volt, hogy győzelme kétségen felü­linek látszott. A pontozó bírák egyértelmű megállapítása szerint Rózsa 6.5 ponttal győ­zött a sok tiszta ütést elkönyvelt Hoffreiter fölött. Bernnek biró vé’eménye azonban az volt, hogy a mérkőzés eldöntetlenül (?) vég­ződött. A közönség zajos ünneplésben része­sítette a győztes magyar bajnokot. A kassal MLSz év! közgyűlése. Az MLSz kassái körzete vasárnap a Löcsei-házban tartotta tisztújító közgyűlését. A múlt esztendei működés­ről Várnay főtitkár számolt be. A pénztári és ellenőri jelentések után az uj tisztikart választot­ták meg a következőikből; ügyvezető alelnöki Ringvaild KAC, előadó Koraoh KAC, pénztáros Levente KAC, irodavezető Varga KAC, ellenőrök Bulyovszky és Aanirich KSC, szövetségi kapitány Kalafoni, ifjúsági előadó Wilnrotter. szertáros Hutka. Az igazgatótanács tagjai lettek: Rátvay KSC, Csink KSC, Hojszák ETC, Grosz KAC, dr. Ladányi KAC, Schiller Törekvés. A közgyűlés minden hangos vitától menten a sportbéke jegyé­ben zajlott le. \ Pozsonyi eredmények: Makfcabea—Vas 5:3 (4:1). Az első félidőben a Makkabea, a második­ban a Vas volt fölényben. Egyenlő erők küzdel­me. Bőrmunkások—Ligeti 3:2 (1:1). A Ligeti fö­lénye dacára vesztesként hagyta el a pályát. Bra- tislava rés.—Amaíeure 4:1 (1:1). A SK Bratislava —Makkab^a1 Prossnitz mérkőzés az erős havazás miatt elmaradt. 1 i Az MTK húsvéti ellenfele a dán bajnokcsapat Boldklubben Kopenhagen lesz. A revánsmeccs augusztus 17-én Kópénk ágában kerül lejátszásra. A horvát bajnokságot az Akademski (iiASK) nyerte, miután utolsó ellenfelét, az eszéki Slaviát 5:0-ra verte. ( R ... 'lg Rózsa Jenő, a kitűnő magyar weitersulyu boxbajnok március 10-én Mozhiom török boxoló- val mérkőzik Budapesten. BAR-lABARIfl Szabad beiUBnct! BÁB'l.48AHÍN „Chat 5>r^ga J., CeLetisá ssMce. Prága legelegánsabb mulatója. Elsőrendű műsor. UH! Duval SVSlrr!) Junkert OLy Perls Ksrü SSlvery Charly de Vry Trauner u, WelB© 10>S Előadás után a közönség táncol. Legfinomabb eredeti angol frakk, szmoking és tesztöl-könnyek elsőrangú munka, mérték után, modern, előbelő ki­dolgozás. valamint az összes téll-sj,őrt öltözékek ós mindenfajta bundák hölgyek é3 urak részére. OLD ENGLAND 47b Landesbank palotájában B. METZELES, !»RA®A. NetmzanüMi 2- Dri- és női divatszabóság mérték atán. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás Balogh Elemér, a „Hangya** ve­zérigazgatója, „Infláció—defláció*4 cím­mel cikket irt a 8 Órai Ujság-nalc Fi­gyelemreméltó fejtegetéseiből a ter­melés és hitelpolitikára vonatkozó részt az alábbiakban megismertetjük olva­sóinkkal: A termelést az országban uralkodó nagy tőke­hiány folytán hitel nélkül nem fejleszthetjük s ezen a ponton kapcsolódik bele a kérdésbe a hi­telpolitika, Nézetem szerint teljesen elméleti ál­láspont az, hogy fedezetlen bankjegyekből uj tő­kéket létrehozni nem lehet. Vegyünk egy konkrét példát: Ha néhány százmillió korona hitel rendel­kezésére állana annak a három intézetnek, amely berendezkedett gyógynövények gyűjtésére és ké­pes volna azok feldolgozására is, akkor, igaz ugyan, hogy a bankjegyállomány átmenetileg — tavasztól őszig — mondjuk 250 millióval szapo­rodnék, de ezzel szemben sikerülne ezért az ösz- szegért gyógynövényeket gyűjteni és vásárolni, azokat feldolgozni és igen nagy haszon mellett külföldre exportálni, ősszel tehát az ország ren­delkezésére állna 6—800 millió korona ára kül­földi deviza, amelyből az említett intézetek visz- szafizethetnék tartozásukat és azonkívül sikerült volna a „semmiből** 3—500 millió korona uj tőkét is létrehoznlok. Az idézett példa rendkívül tanulságos, mert beigazolja, hogy igenis lehet fedezetlen bankje­gyekből uj tőkéket kreálni és termelés utján a valntastabilizáláshoz szükséges idegen devizákat szaporítani. De más hibája ’is van a mai hitelpolitikának. Nagy társadalmi rétegek, kereskedelmi és ipari vállalatok teljesen ki vannak kapcsolva a normá­lis hitelforgalomból és dolgozni tulajdonképpen csak az a vállalat képes, amely valamely bank érdekköréhez tartozik. És* természetesen kiöl az egyénből minden iniciativát és vállalkozási ked­vet akkor, amikor éppen arra volna szükség, hogy minden épkézláb ember dolgozzék és minél többet termeljen. ­De ki fog, még ha van is szakértelme és egy kis tőkéje, termelő vállalatba kezdem, mikor at­tól kell tartanra, hogy a valuta legcsekélyebb in­gadozása öt fizetésképtelenné teszi, vagy egy bank karjaiba veti, holott ma nem nehéz munka nélkül dúsan megélni, ha. pénzünket a tőzsdén gyümoicsöztetjük? A baj okát abban látom, hogy a Jegyintézet, szabályai értelmében, a kereskedelmi hiteleket úgyszólván kizáróan bankok utján hozza forga­lomba, de ezek legnagyobb része nem folytat közgazdasági politikát és ahelyett, hogy a ter­melést és. kereskedelmet olcsó hitellel támogatná, Tikább a nagy jövedelmet hajtó spekulációt kul- tiválja. Egy helyes pénzügyi politikának tehát gon­doskodnia kell arról, hogy termelés és kereske­delmi forgalom lebonyolítására elegendő és olcsó hite! álljon rendelkezésre. Miután a bankok saját vállalataikról gondoskodnak, a iegcélszerübb meg­oldásnak az látszik, ha a bankok érdekköréhez nem tartozó társas- és magánvállalatok és keres­kedők szövetkezetekbe tömörülnének s ha a kor­mány — olasz mintára — egy nagy szövetkezeti bankot létesítene, amelynek az lenne a hivatása, hogy a Jegybank hitelét a már működő szövet­kezeti központoknak, valamint az újonnan alakí­tandó ipari és kereskedői szövetkezeteknek köz­vetítse. Ezzel párhuzamosan meg kellene fékezni a spekulációt, amely elvonja a termeléstől az él­tető hitelt és a dolgozni tudókat a munkanélküli kereseti lehetőség bűvkörébe vonja. Kétségtelen, hogy a tőzsdei értékpapiríorgalomtól sem sza­bad megtagadni azt a hitelt, amely az árfolya­mok tartásához szükséges. Nem állna az ország érdekében, hogy értékpapírjainkat idegenek ol­csón összevásárolhassák. A legnagyobb vissza­élések a kosztüzletnél tapasztalhatók. Tűrhetet­len, hogy a Jegybanktól 8 százalékon igénybe­vett pénzeket egyesek 200—300, sőt 400 száza­lékkal kamatoztathassák a tőzsdén. Büntetőszankció alkalmazásával kellene el­tiltaná különösen az értékpapirkölesönzést, amely alkalmat ad a kontreminnek, hogy időkö7önkint az ország és a tőzsdei üzletekben járatlan közön­ség kifosztására az értékpapírok áfát lenyomja. Annál inkább el kell ezt tiltani, mert ilyen betö­résekhez sokszor külföldiek adják az impulzust, hogy olcsón vásárolhassák össze a magyar érté­keket. Az államháztartás egyensulybahozatala szin­tén egyik főfaktora a valutastabilizálástiak. Ez csak a termelés fejlesztésével parallel történhe­tik, nem pedig a produktív hitelek korlátozásá­val. Az állam egy gazdasági pangásnak indult or­szágból csak keveset meríthet. Ezért kell minden eszközzel támogatnia a termelést, amely föfor- rása az állami jövedelmeknek, a társadalmi jó­létnek, civilizációnak és kultúrának s leghatalma­sabb tényezőié a valuta állandósulásának. Azt, hogy piacra jöjjön az eddig visszatartott termelési töke, fontosnak tartom. De ha ezt kizá- -óíag pénzünk állandósulásától várjuk, azt hi­szem, hosszú idő fog még eltelni. A takarékosság szellemét másként is életre lehet kelteni, tudni­illik, ha a kormány mielőbb megvalósítja az arany- (esetleg búza-) kötvények kibocsátására feljogosítandó országos földhitel- és ingatlan bankot. A takarékosságra hajló közönség mohón varia már azt az érték?-1 pirost, amelynek birtoka őt függetleníti a valutaíluktuációkióL Sürgős a dolog azért is. hogy gátat vethessünk az idegen valutahalmozásnak, ami szintén rontja pénzünk értékét. — A Bankhivaí'rí! kimutatása. A Bank- hivatal ímé-diókimu tatása <a devizaállomány ismételt' növekedését mutatja, még pedig 9.5 millióval 429 millióra. A bankjegyforgalom a zsiróköve telesek és a kölcsöaiüzáet vissza­esése folytán növekedett. A váltótáros 28.6 millióval, a lombard 23.3*millióval és az ér­téknap irles z ami í olás 5.5 millió koronával csökkent. A köl'csömvz'et tehát kerek 57 millió koronává! esett vissza. A zsirókontó 185 millió koronás emelkedést mutat, a bankjegyforgalom 292 millióval 8689 millióra őseikként. A vagyonadóra kerek 39 millió ko­ronát fizettek be és ezzel az összbefizetések 2321 5 nxi’Iió koronát értek el. A bankjegy­tartalék 244 millióval emelkedett és 1449 mil­lió koronával szerepel a kimutatásban. — Franciaország külkereskedelme. Párisi táv­irat jelenti: Franciaország külkereskedelméről 1923, 1922 és 1913 január havi összeállításban (az 1913-rki évet tekintik a háború előtti utolsó normális évnek) a következő statisztikát körük: 1. Behozatal: A behozatal végösszege 2,144.294,000 frankot tett ki, 4.111,056 tonna hajó- illetve szál­lítási tér mellett. Ez az előző évi januárral ösz- szehnsonirtva 664.758,000 frank, 730,029 tonna emelkedést jelent és az 1913. év januárjával szem­ben 1,434.045,000 frank és 823,626 tonna emelke­dés. 2. Kivitel: Az czidei január kivitelének teljes összege 1,695,898.000 frankot, 1 <895,623 tonnát tesz ki, vagyis az 1922 januári bevétellel szemben 252.480.000 frank és 380,876 tonna emelkedést je­lent, az 1913. évi januárral szemben pedig 1.277.823.000 frankot, és 856,892 tonna emelkedést jelent, A nyórsanyagibffihazatai az. 1922. évi ja­nuár hónaphoz viszonyítva 500 millió frank érték­kel szaporodott. A Németországból való nem vá­logatott szénszállítások megszüntetése ellenére, ennek a szénfajtának a behozatala 2.395,333 tonnát tett ki, az előző óvj 2.171,453 tonnájával szemben. — A csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalások. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: A cseh-szíovák-m agyar gazdásági tár­gyalások folytatását ma Budapesten meg­kezdték. Ebben az ügyben a kereskedelmi minisztériumban miuíszterközi bizalmas ér­tekezlet volt. A Cseh-Szlovákiával folytatan­dó tárgyalások legfontosabb pontja az áru­csereforgalmi egyezmény fesz. A karácsony­kor megszakított tárgyalásokon csefa-szJo- vák részről felvetették a kölcsönös deviza­átutalások dolgában való megegyezés kér­dését is. Akkor a cseh-szlovák delegátusok­kal közölték a magyar kívánságokat, ame­lyekre most a cseh-szlovák képviselők ma­gukkal hozzák a választ. A pénzügyi és biz­tosítási tárgyalás tudvalévőén Prágában be­fejezést nyert és a magyar kiküldöttek most visszatértek, hogy az elkészített egyez­ménytervezetet a magyar kormánynak jó­váhagyás végett bemutassák. Az árucsere- forgalmi egyezmény megkötése és a pénz­ügyi, továbbá közlekedési, jogi és politikai kérdésekben kötendő egyezmények között hír szerint juniktím van. — A magyarcn-szAgi tiizííakereskedelem. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: A tüzlfakereske- délem és a gőafavásóipar ismét válságos helyzet előtt áll. A Romániáiból történő fa Import igen megcsappant és a készletek már majdnem telje­sen kifogytak. Annakidején ugyanis, mikor a ro­mán kormány exporttilalma miatt a fabehozatal lehetetlen volt, a kereskedők kénytelenek vol­tak a közönség erős kereslete következtében készleteiket piacra hozni. Később, mikor a romá­niai faimpart megindult, a kereskedők a Devizr- központtói nem kaphattak annyi leit, amennyi az importáláshoz elegendő lett volna. Ezenkívül Ro­mániában Is megváltozott a helyzet. A lei erősen esett s igyvegyrészt a valutagyengülés következ­tében zz áriáik emelkedtek, másrészt lehetővé vált az erdélyi fának Svázéba való kivitele. Ilyen körülmények mellett a magyar f akere.sk ed ők nem vásárolhatnak nagyobb mennyiségeket és ezre1 magyarázható a Romániából történő fa-maori csökkenése. A tüzifakereskedők mozgalmat indí­tottak, hogy a Devizaközpont nagyobb mennyi­ségű lei valutát utaljon ki számukra, mer: a mos­tani kiutalás mellett legföljebb 4—500 vág gon fa jöhet be az országba, holott havon1 t legalább is 5000 vagyonra volna szükség, — A Jugoszláv dohánygyárfás. Betgrádból je­lenti tudósítónk: A jugoszláv dohánygyártás ed­dig Zágrábban és Misben központom*!. A. kor­mány elhatározta újabban, hogy a nirí gyárai ki­bővíti és .azonkívül még két uj dohánygyár létesít. A nisl dohánygyár újjáépítési kölesé :,c. 60—80 millió dinárt tesznek ki. Ez a gyár napi 2000 kg. dohányt fog feldolgozi. A jugoszláv do­hánygyárak gépberendezését a jóvátétel chnén Németország fogja szállítani. — Egy üveggyár milliós vesztesége. B-Tünni távirat jelenti: A Gayai üveghuták R.-T. most tartotta közgyűlését, amely 192Í-22. év üzleti év?e 10 millió korona deficitté! zárult. A közgyűlés el­határozta, hogy' 4.260,000 koronát a tartalékok­ból, a hátralékot pedig az alaptőkéből fogiák le­imi. — Ausztria kölcsöníárgyalásai. (Bécsi szer­kesztőségünk távirata.) Az osztrák Nemzeti Bank elnöke Reisch, ma PA fisból visszaérkezett. Mi­alatt Kienböck dr. pénzügyminiszter Belgiumban és Hollandiában folytatta1 az osztrák kölcsöntár- gyalásokat, Reisch dr. Parisban, Géniben és Bern­ben készítette elő az uj osztrák kölcsönt. A Reisch doktorra bízott tárgyalásokat most már lényegük­ben be is fejezték. Parisban 60 millió svájci fran­kot kitevő osztrák kincstári váltó átvételét kész­tették elő, Oenfben pedig ugyanezekből a címle­tekből 5 millió svájci frank értékű kölcsönt vesz­nek át Bemben a Svájc! Nemzeti Bank késznek nyilatkozott, hogy mint képviseleti és igazgatási hely a garantáló hatalmak által letétbe helyezendő biztosítéki címletek kezelését átveszi. — A trieszti Hacker őt Krauss-cég csödiigve. Triesztből jelentik: A csődbejutott Hacker és Krauss textiláru nagykereskedő cég passzívái 32 millió dinárt és 5 millió lírát tesznek ki. Mint Zágrábból közlik, az a bizottság, amely a cég zágrábi üzletfeleinél a vizsgálatot vezeti, legkö­zelebb Belgrádba megy, hogy a pénzügyminisz­ternek a vizsgálat eredményéről jelentést tegyen. — Újból megengedik az értékpapirki vitelt Magyarországból Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: A bankok javaslatot tettek a Devizrköz- pontnok, hogy a Devizaközpont a jövőben ismét engedélyezze az értékpapírok kivitelét. Ezek sse* ríni ismét szabadon lehetne kivinni az úgyneve­zett arbitrázspapirokat (Rimát, S-algót. Áll cm vas­utat, stb.) és azokat a® értékpapírokat, amelyek­nek belföldön van a gyártelepük, vagy a központ­juk. Ellenben tiltva volna a jövőben is az úgyne­vezett valutapaprrok kivitele, mint például Adria-, Naslci, Danica, stb. Az értékpapirkivrtelnek ez a felszabadítása lehetővé tenné az arbitrázsüzletet és kétségtelenül nagyon felélénkítené a ktrllssz- piacot is Másfelől lehetővé tenné azt is. hogy a ■magyar kereskedők ilyen pánkokban kifizessék külföldi adósságaikat. A bankok javaslatát a De­vizaközpont már elfogadta, úgy hogy az érték­papírüzlet forgalmának emelkedése várlrvtö. A tőzsdén azt hiszik, hogy kü’önösen a ku’isszpiac értékeiben — amelyek Becsben is könnyen el­adhatók — lesz igen nagy forgalom. K#z®,iz»ssÁe Termelés és hitelpolitika.

Next

/
Thumbnails
Contents