Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)
1923-02-21 / 41. (194.) szám
„Megeszek valakit.. (g.) Prága, február 20. Nincs nap, hogy ne kellessen tűrt adui arról, hogy a Ruhrvidék megszállásának technikai művelete során összeütközött a győzelemben mértéket nem ismerő politika a nemzeti és életfönntartás kemény akaratával s a nyomán vér serkedt és emberek haltak meg. Nincs nap, hogy ne kelljen Írni arról, hogy a háborúk évtizedes tűzfészkében, a Balkánon, vagy a legújabb európai fronton: a lengyel- litván határon emberek estek el, emberéletekkel pecsételték meg a huszadik század legkevésbé sikerült alkotását, a békét. Közben bomba robban itt, vagy amott, revolvergolyó sziszeg a hideg levegőben s vagy véletlen szerencse ment meg embereket az életnek, vagy véletlen szerencsétlenség nyomán bukik föl egy-egy politikai exisz- tencia. Az emberek kezdenek hozzászokni ahhoz, hogy igy is lehet élni, hogy ezt az életet is szabad békének nevezni, hogy ez a>z állapot rendes napi eseményként könyvelhető el, hogy a világ forog és hord a hátán bennünket akkor is, ha fölbuktatnak egyet, vagy kettőt, ha elsöpörnek tizet, vagy húszat, ha1 a vér és halál őrülete is kezd úrrá lenni az emberek emberies gondolkodása fölött. És jönnek a L . ' iy azok mellett, akiktől az élet I<e\ színét, izét, mekgc^ és az érzések ma gába boruló műiden * .jv.pyc gét áldozatul követeli a politika, a béke hős’?: halottal mellett, az európai vad ciklon lesodorja az emberek százait és ezreit a nyugodt, otthonos, munkáért kenyérrel fizető élet porondjáról, hogy ma az egyik esik áldozatául annak, hogy a- lelkében befogamzott az első lélegzetvétellel együtt a nemzeti érzés, holnap az veszti el otthonát, kenyerét, kiverekedett pozícióját, mert gondolkodásának és ebből folyó cselekvéseinek a lelkiismeret meggyőződése szabta meg az irányvonalat. Nagy és kontrasztokba mélyülő különbség van az elbukottak e két csoportja között. Nagy különbség az, hogy az egyiktől életet vettek el, a másiktól csak mmgodalmas éjszakákat, csak egy darab földet, amelyen megtámasztotta az életét. Nagy a különbség és mégis egyszerre lehet elgondolkodni fölöttük, hiszen áldozatok ők mindannyian, áldozatai annak a megfertőzött eszmevilágnak, amelyből az európai politika kisarjadt s melyből az egyes államok politikái, mint falánk élősdiek, táplálkoznak. Áldozatai annak a gyüíölettengemek, mely nyolc évvel ezelőtt áttörte az emberek alkotta tökéletlen gátakat, elsöpörte a józan, emberies érzés lelkeket takaró vékony homokját s amelyet nem tudtak — vagy nem is akartak — azóta visszaterelni, el, messze tőlünk, békés jóreggelttel ébredő és mosolyogva aludni térni vágyó emberektől. — A politikának mindig voltak áldozatai — mondhatja valaki. A politika nem ismer kíméletet és nem játszik simogatóan azokka1, akik beleszólnak összeütközéses világába A politika sokszor kegveílenül söpö'r, emberfejeken és életeken át dübörög a maga célhi felé. Amig az emberek és nemzetek egymás- közti életét politikai motívumok szabják meg, addig mindig lesznek, akik áldozatul esnek, emberek, vagy nemzetek isszuk meg a levét annak, hogv a politika szeszélyes kockájára tettek fö! mindent. Ez az érvelés hibás. Hibás, mert diszkre- ditálja magának a politikának igazi fogalmát és a ma uralkodó politikai konstellációkból alkotja meg a politika definícióját. Megfeledkezik arról, hogy a politika természetes emberi kifejlődés, hatóereje az emberekben nyugvó s az embert ?<z emberhez, a nemzeteket a nemzetekhez hozzákapcsoló, a köz^s életet rendszerbe szabálvozó akaratoak. melv a nyers és kíméletlen erőnél nrgacabb szempontokat is ismer és amelynek főalkotója az az „abszolút morál", amelyről Mussolini a minap állapította meg, hogy nincs ... hogy az európai politikából hiányzik. Megleled.,ezik arról, hogy a politika az igazság egyensúlyozása felé törekszik, a jogok fegyverével harcol s az argumentumokat tartja patrontáská- jában. Ez a fegyvertára és nem az ekrazit, a revolvergolyó, célja nem az emberi élet kioltása, vagy az emberi lét hídjának fölégetése, de a meggyőzés és a meggyőződés. Ettől a politikától — jaj — messze estünk. Elszáguldott a megbokrosodott Európa a békének eme szép kertje mellett s mi csak préselt virágok száraz emlékeit, vagy álmokban látott képét tartogatjuk önmagunkban. És várjuk, hogy eljöjjön ennek a politikának uj hajnalhasadása. Várjuk, hogy a sok elveszett és szivekhez hozzánőtt életek ellopása után egyszer rájönnek arra, hogy igy nem mehet tovább. Hogy rájönnek egy-egy ravatal mellett állva, egy-egy koporsót kísérve, hogy meg kell szabadítani Európát attól a politikai eszmevilágtól, melyben a vezetőgondolat nem más, mint a Fidzsi-szigetek embe-evőnek gondolkodásmódja, az „Eat ov be eaten had been the law of the Iand“ elve, melyet tisztességes magyar fordításban igy adhatunk talán vissza: „Megeszek valakit, vagy engem valaki!" IlIBBlBiHBliK Bonmr lnw a RahrhérdésrőB beszédet mondott. Fosztoilatinab <■ frasicfiáilc Werdenisen. PoSn< cárét bdroim részHetben mondfa éti expozéidit Prága, február 20. A tegnapi nap nemcsak a Ruihr-kérdés, de az európai politika szempontjából is jelentős eseményeket vetett föJszmre. Délután 'Ugyanis ülést tartott a francia kamara külügyi bizottsága és ezen Poincaré elmondta expozéjának első részét A második részt a i ifi* i hétfőn fogja elmondani. Az ülésről nem : ■ cl uí mc .-.Jé Mv .>: dös •kuiruniíi'^két adí Jn 1L s a kiszivárgott hírekből összeállított magánjelentések csak a Ruhr-megszállás statisztikai adatait tárják elénk, anélkül, hogy a francia politikának motívumairól, Poincaré akciójának, további céljairól föílvilágosiíást nyújtanának. A második esemény az angol alsóház Rhur-vitája volt. A liberálisok ugyanis azt a javaslatot tették, hogy a Ruhr-megszállás kérdését terjesszék a népszövetség elé. Az ülésen Róbert Cecil azt a kijelentést tette, hogy Anglia barátsága Franciaországgal szemben az angol politikának egyetlen célját alkotja. Erre a kijelentésre Lloyd George reflektál és csodálkozásának adott kifejezést, hogy Róbert Cecil ma igy beszél, mikor két esztendővel ezelőtt azt az álláspontot képviselte, hogy a jóvátéteíd kérdést a népszövetség döntése alá kell bocsátani. Az ő politikájának is alapját képezte a Francia- országgal való baráti viszony, de ez nem jelentheti azt, hogy Anglia kénytelen Francia- országnak ama külön akcióit is támogatni, amelyek a világ békét veszélyeztetik. Éppen ellenkezően a Franciaország iránti becsületes barátság azt követeli, hogy az angol kormány tegyen intézkedéseket, amelyek megmentik Franciaországot az összeomlástól. Lloyd George kijelentette, hogy ha Francia- ország akciója sikerül, akkor oly óriási költségek merülnek föl, hogy a jóvátételeket lehetetlen lesz behajtani. A francia akció elhibázott számítás és ezt be kell látnia előbb vagy ulóbb Francia- országnak is. Anglia nem csatlakozhatni ebez az operációhoz s az egyetlen álláspont amit elfoglalnád; az, amelyet a kormány magáévá tett. Nehezen hihető el — mondotta —, hogy Francia- országnak a Ruhr-megszállással egyedül az lenne a célja, hogy a maga számára a német fizetéseket biztosítsa. Azt hiszi, hogy Francia- országnak egész más céljai vannak. Bonrr Law mindent elkövetett, hogy a jóvisz nyt fönntartsa Franciaországgal, de Franciaország szétrombolta ezt a jóviszonyt és nem sokat törődött az angol barátsággal. Ha Németországban zavarok fognak kitörni, akkor ez nagyobb veszély lenne Franciaországra és Ang'iára nézve, mint Németországra. Ez a legnagyobb veszély lenne Európára nézve. Anglia javaslatot tett a megegyezésre. Ezt Franciaország elutasította. S Anglia i mégis Franciaország oldala mellett állma, ha Németország fegyverrel támadná meg Franciaországot. A Ruhr-akció fölébresztette Németországban a nemzeti revans eszméjét. Kijelentette beszéde végén, hogy Amerikának bele kellene ava koznia ebbe a kérdésbe és Angliának viszont részvéttel kell tekintenie a német népre és nem sx&öad a nemet néptől megtagadni a segítséget. Ma reggel érkezett jelentés szerint a liberálisok módosito javaslatát 305 szavazattal 196 szavazat ellenében az alsóház elutasította. A Ruhrvidékről ma reggel érkezett hír szerint tegnap délután Köttgent, Düsseldorf főpolgármesterét, letartóztatták és elszállították. A letartóztatás állítólag azért történt, mert a főpolgármester nem volt hallandó a francia hatóságoknak egy rendelkezését közzétenni. A városi tisztviselők huszon- négyórás sztrájkot proklamálíak. Mai jelentéseink: Száztizmilliós hitelt kér a francia pénzügyminiszter Paris, február 20. A pénzügyminiszter holnap a minisztertanács elé terjeszti a Ruhrvidék megszállási költségeire szolgáló póthitel javaslatát. A javaslat a januári és februári költségek fedezésére vonatkozik. A kabinet jóváhagyása után a javaslatot rövidesen a kamara elé terjesztik. A Havas-ügynökség jelentése szerint a javaslat a kövtke- zőkre nézve tesz pénzügyi intézkedéseket: 1- öt millió hitelt kér a polgári bizottságok múlt* bán és jövőben eszközölt kiadásaira. 2. ötven milliós katonai hitelt a francia csapatok ruhr- vidáki és rajnamenti költségeire (ebből tizenöt millió levonandó, mert ennyibe kerülnének a csapatok, ha Franciaroszágban tartanák őket), 3. hatvan milliót a megszabott v:dék vasúti köhségvetésére. A jövőbeni kiadásokat a rendes költségvetés keretén belül fedeznének. Munkában a haditörvényszék Essen, február 20. (Wolff.) A bredeneji haditörvényszék Doernenburg esseni kereskedőt a franciák megsértése miatt két évi börtönre és négy millió márkia pénzbüntetésre ítélteBonar Law beszélt az alsőházban A németeket a kétségbeesés késztette az ellenállásra. London, február 19. Az alsóházban lefolyt Ruhr-vita alkalmával Bonar Law kijelentette, hogy a kormány nézete szerint a francia akció rossz és annak káros következményei lesznek. A kormány és az ellenzék fölfogása között a különbség abban rejlik, hogy a kormány, ha más állásponton is van, mint Franciaország, mégsem hiszi: hogy az angol érdekeknek vagy a világnak hasznára cselekednék akkor, ha Francia- országgal szemben antagonisztikus magatartást tanúsítana. Nem állítja azt, hogy a helyzet tetszik neki, de fölveti azt a kérdést, hogy mennyiben javulna akkor, ha hozzájárulna még az a tudat, hogy Anglia Francia- országgal szemben ehenséges magatartási tanúsít. Nem hiszi, hogy Németország magatartása más lenne, ha Anglia Franciaországhoz csatlakozott volna. A német ellenállás ama meggyőződésen alapul, hogy a németekre teljesíthetetlen követeléseket róttak. A kétségbeesés késztette a németeket erre a magatartásra. Hangsúlyozta, hogy Poincaré ebben a kérdésben mindkét francia kamarának korrekt képviselője s a legfontosabb kérdés, melyet a Háznak szem előtt kell tartania, az, vájjon történjék-e intervenció vagy sem. Poincaré augusztusban elutasitotta a nép- szövetség intervencióját és az angol kormány tudja, hogy egy Ily irányú javaslatot most Franciaország úgy fogna föl, mint egy élesen ellenséges aktust Tekintetbe véve Franciaországnak és valószínűleg Belgiumnak és Olaszországnak ilyen fölfogását, ez a javaslat a népszövetség végét jelentené. Az amerikai kormánynak egyetlen képviselője sem tett oly kijelentést, amelyből arra lehetne következtetni, hogy Amerika hajlandó interveniálni. ö nem tudja, mikor következik el az intervenció pillanata. Bizonyos, hogy eddig nem következett el és jobb politika reményteljesen várni arra, amig alkalom kínálkozik rá, mint most interveniálni. Ismét'i, hogy a kormány arra a végső elhatározásra jutott, hogy az antant érdekében addig; amig csak lehetséges, Németországban hagyja az angol csapatokat. Azok visszahívása komoly lépés lenne, amely az antapí. fönnmaradását tenné kérdésessé. ^ Deguette lefoglalta a ha'óalkatrészeket Düsseldorf, február 19. Deguette tábornok rende'etet adott ki, amely szerint az elkészített vagy elkészítés alatt álló hajóalkatrészek a szövetséges kormányok megbízottai számára kiszolgáltatandók. A gelsenlüitoheni megszállás Berlin, február 20. (Wolff.) Gelsenkir- kirchen várost és pályaudvart ma is megszállva tartják a franciák. Este hét órától reggel hét óráig a megszállott városrészben tilos a közlekedésBátornak kell lenni és kitartani Eiberield, február 20. (Wolff.) Stingel biroda’mi postaminiszter személyesen győződött meg tisztviselőinek lelkes és törhetetlen hangulatáról. Bochumban beszédet intézett a miniszter a tisztviselőkhöz, amelyben kijelentette, hogy Németország büszkeséggel és csodálattal tekint reájuk. Senki sem akadályozhatja meg azt, hogy ő meg ne látogassa a tisztviselőit. Bátornak lenni és kitartani: ez legyen a jelszó a postatisztviselők számára a betörési területen. Poir.caré statisztikát ad Párls, február 19. A külügyi bizottság üléséről a Havas-ügynökség jelentése számol be. Poincaré beszédében először a memeli helyzetről 100 cseü-szi. koromért fizettek ma, február 20-án: Züríchben(Skdr) 15.75 sváici frankot Budapesten —.— magyar !:oronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 69700.— német márkát ||Íl Jf íz ®v^°^yam 41* 0^4.) szám I < Prága, szerda, 1923 február 21, I /Kvaf ffElőfizetési árak bel- és külföldön. I ff & ü&f TOk Mf JsgT. Wteff W eeésa évre KŐ. félévre no Kö I Jjff ff Mg ÍB fmtg K^-E iryís Sr^ára \-IokI s*Jj r I 1— Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — I A Sziovenszkál és Ruszlnszkól Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja I Szlovenszkői szerkesztő: a Felelős szerkesztő: I TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I
