Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-20 / 40. (193.) szám

Kedd, február 20. Mese a raezgé fóbiáról Prága, február 19. Történt vala pedig Szaimanasszár ide­jében, hogy az egyik járási bíróságtól egy magyar bírót másövé rendeltek ki. Miután jgy a létszám megürült, gondolkodni kellett a betöltésérői. Minthogy pediglen magyar em­bert már sehol sem találtak, mert nagy éhség vala abban a tartományban és az őslakosság magyar része csodálatoson) dón pusztulni kezd vala, mit tehetett egyebet a tartomány ura, szlovák embert kellett küldenie az üres hely pótlására. Azonban ezekben sem vala már nagy választék, mert a velők rokoníajta nép nemcsak a magyarokat, hanem őket is pusztította vala, ezért a tartomány ura leküld- de a hivatalba egy szabólegényt. A szabóle­gény nem tud ugyan írni és olvasni, de a tar­tomány helytartója gondola, ha az erdők év­ről évre növekednek, miért ne növekednének az emberek is? És ha az erdőnövekedés után adót kell fizetni, ennek is adhatok növekedői fizetést. Mintán pedig a növekedés ideje alatt mégis csak kellett valamivel foglalkoz­nia a szabólegényből lett hivatalnoknak és mivel azt tapasztalta, hogy a járásban na­gyon gyakori a magyar beszéd, hogy' növe­kedő fizetését megszolgálja, a legnagyobb el­lenség: a „magyar beszéd14 ellen megtette vala magát mozgó táblának és ide is, oda is bekukkantván, ilyen figyelmeztetést adott le: „neslobodno po madasky hovorit11. Ezzel, mint aki dolgát jól végezte vala, tovább ment és megint másüvé kiáltott be „neslobodno pomadarsky hovorit11. így tölté az egész na­pot. De nem ez vala érdekes a dologban, ha­nem az, hogy ez a mozgó figyelmezetetö tábla csak kivezető réve volt egy nagy rend­szernek. Tapasztalták ugyanis, hogy mivel a falakon levő táblák nr'ndig egy helyben vágy­nak, a magyarul beszélő emberek pedig nin­csenek egy helyen, hanem ide-oda mennek vala, ezért a falakról a táblákat leszedték vala s azokból az emberekből, kik a hivatal­viselésére még nem szerezték meg a kvaíi- fikSc’óí, a növekedés ideje alatt ilyen mozgó táblákat szervezőnek, akiknek, hogy a fize­tésüket mégis megérdemeljék, ez vala a hiva­tásuk, hogy a hivatalok folyosóin, az utcá­kon, a vasutakon stb. folytonosan ezt kiabál­ják: „neslobodno po madarsky hovorit". Utoljára már a mozgó táblák milliomokig nö­vekedtek vala és a hangokból vihar támadt, de csodálatosképpen itt is megismétlődött vala a széiuríi és a vándor meséje: á vihar' nem vette le a vándor köpenyegét, hanem a vándor azt még szorosabban vonta maga köré. franda wtlOTg|ltf«*&l»cHra. Prága, február 19. A Ces'ke Slovo egyik legutóbbi számá­ban egy párisi levelet közöl, amelyben Rist és Gids, a párisi Társadalmi Tudományok! Főiskolájának tanárai Németország jövőjéről nyilatkoznak. A cikk legérdekesebb részei­ben Így hon gzik: A megszállás folytán nem állhat be azon­nal javulás... Elég, ha a márak árfolyamát a megszállás napján a mai árfolyammal ösz- szehasonlitjuk ... Németország ,/na sokkal nagyobb veszélyt rejt Európára és különö­sen Franciaországra nézve, mint ez őrült fegyverkezések napjaiban. Vagy megmenekül az ország és magához tér, de ebben az eset­ben polgárainak kvalitásaiban látjuk biztosí­tékát annak, hogy az ország újból elfoglalja azt a helyét, amelyet a háború által elvesz­tett... Vagy nincs segítség ez ország szá­mára. Az ország nem fog elveszteni semmit, mert nincs semmije, amit elveszíthetne. De előidézi majd Franciországnak, Belgiumnak és Európa egy nagy részének bukását Túl­ságosan megfeledkezünk az államoknak gaz­dasági szempontból való kölcsönös egymás­tól való függéséről. Németország meg fog menekediri. Úgy látszik, hogy e tekintetben nem merülhetnek föl kétségek. Azt láttuk, hogy Németország területének 13 százalékát, népességének- 10 százalékát, széntermelésének 12 százalékát, büszke flottájának 100 százalékát, gyarmatai­nak 100 százalékát tatai termel vényeinek (kü­lönösen a burgonyának) -49 százalékát veszí­tette el. De azt is látjuk, hegy a hamburgi kikötő ma nagyobb kereskede’mi forgalom­mal dicsekedhetik,, mint 1913-ban, hogy a né­met kereskedelmi flotta már ma is tistteMet- parancsoló tonnsaget (szállítási hálóteret) ért el és az ország kivitele már-már a háború- előtti évek kiviteli mennyiségét éri el. És nincsen kétség az iránt sem, hogy a gyarma­tok kérdéséről elöbb-utóbb határozni kell majd. Gids tanár attól tart, hogy d> meglepe­tések sora még nem zárult le... Valamint a tilsitii béke után talpra állott a német nép, ina is egy teljesen hasonló folyamot csalha­tatlan jeleit észlelhetjük. A bajor és a rajna- vidéki partikularizmus egyre csökken, vi­szont az egység öntudata és az, amit a nép és az állam morális erejének nevezünk: az önérzet, amely az életképesség meggyőző­déséből fakad, egyre nő és szilárdul. Német­ország jövője tekintetében nincsen kétség ... Nincsen kizárva, hogy a legnagyobb megle­petés, amelyet a háború előkészített szá­munkra, még csak a végén fog bekövetkezni. BttlimBBB!IHaüflB'.29R13BiáE9Ra!3SSIBH{ISS£SflBBBgBBHB99BB!9BBBBfl3BBIl5!BBBBBflBBBSEBB£ BisiürcH éla nemei Hermáiig nem ion olgan népszerű. mini a cnnö-kormáng. SsiRKerncll űr. a német nagyipar biroűalml szövetsége bányászait alotzIálgánaK vezetője nylIalKozih a Prága! ftísígsj *r ISirlap részére. Berlin, február 18. (Berlini szerkesztőnktől.) A mindinkább érdekesebbé váló mhrvidéki események je­lenlegi helyzetéről Pitik emeli képviselő a Reiciisrat mai ülése előtt a német néppárt p á rí bel y is égében a következőkben volt szi­ves tájékoztatni': — Franciaország a nthrvldékl hadjárat el­ső szakaszát elveszítette. Ezt olyan tekintélye*, mint Mlllett is belátták. Franciaország westíá- liai kokszot és mhrvidéki szenet akart zsákmá­nyolni, hogy az így biztosított acéltermelésével koszorithassa ar. ago! importot A hetek óta tartó megszállás eddig még egy szénvonatot sem eredményezett nekik és amíg a német koksz hiánya következtében valamennyi lotharingiai és luxemburgi kohó Üzemképtelenné vált, addig a megszállott területen levő acél- és vasipari vállalataink úgy szénnel, mint vasérced el van­nak látva és teljes «r/iveí dolgoznak. Franciaország veszteségéhez tartozik a lot- haringiai vasérc német bojkottja is- A bojkott következtében Lotharingla megint nyersércei­nek tömegében, melyet kialudt kohói nem dol­gozhatnak fel. A bojkottban a megszállott te­rület, melynek szükségletét a svédországi im­port mintegy három hónapra iedezi, szintén részt vesz. A szé’nsziiidikátiis teljes sikerrel hajtotta végre céltudatos programját. A szénszállítmá­nyokat, amíg lehetett, a megneniszállott terü­letre irányította, most pedig minden mennyisé­get Seíszlv a megszállott terület. ~ Lesz-e a francra Mókádnak ered­ménye? — Nem hiszem, mert a megneanszállott terü­let hosszú Időre el van látva we&tíáüai és an­gol szénnel. A legnagyobb szénkoreskcdelmi vállalataink, mint például a Stinnes-vállalat, nagy mennyiségű angol szenet kötöttek le, melyből már februárban egy félmillió tonna ese­dékes. A blokád nem tarthat soká és ez a blo­kád sem szerezheti meg Franciaországnak áz annyira áhított német szenet — Vásárolhat-e Németország a valuta mai Mása mellett külföldi, szenet" és vas­ércet? — Úgy látom, hogy a külföld többre becsüli erőnket mint pénzünket. Az tény, hogy nagy­vállalataink (Stlrmes, Thyssen) korlátlan hitelt vehetnek igénybe. Az egész világ vasra éhezik. A megszállott területen levő gyáraink, melyek Németország vasipari termelésének 80 százalé­kát adják, mélyen a világparitás alatt termel­hetnek, mert a westiálla! szén ára a világpiaci árnak még mindig csak egy negyed részét teszi kJ. Ez és az a tény, hogy a francia versenytől a lotharingiai kohók kialvása következtében meg­szabadultunk, hitelt szerez nekünk a külföldön. — Mi a német önvédelmi politika vég­célja? — Ml tisztában vagyunk erőnkkel és cse­lekedeteink motívuma korántsem kétségbeesés­ből fakad. Addig, amíg Franciaország német te­rületet bitorol, nem teljesít intk jötátéteH szállí­tást. Nem a ml hibánk következtében éleződött ki a helyzet. ÍVŰ a békés megegyezést akartuk. Westfáílai szénért lotharingiai ércet kértünk, amely két ősanyag egy emberöltő óta egybe volt kapcsolva. Franciaország, amely túlkapását száz és százmillió frankkal fizeti mez, a ml jóindula­tunkra van utalva. Ml a reánk kényszerűen szerződéseknek teljesítőképességeink határain belül eleget fpgtmk tenni — ha Franciaország fs respektálni fogja azokat. Amíg Franciaország törvényes határain kívül áll. addig a birodalmi kormányt semmiféle erőszakkal sem kénysze­rítheti a megszegett szerződések egyoldalú tel­jesítésére. A tompán berregő csengőik már harmad­szor jelezitek az ülés kezdetéit. Piníkernel! képviselő búcsúra nyújtja kezét és így foly­tatja : — Még egyet: Bismarck óta német kor­mány nem volt olyan népszerű, mint a Cuno- kormány, Ternyei László. ■SHHBBfflHHBBBHIBHBBHIBBSSBBBIIIIBBSBHHWBBIBBHESnMMMBBSHBBHBBBBHBSBBSBHflBB Hassasr a hazaárulás vádját emeli m reformpárt elleti. Batthyány me«ftadad]a Károlyit. Negyven milliárd a költségvetés deficitje. Prága, február 19. A magyar pártok politikai csoportosulá­sa — úgy látszik — véget ért. A reformpárt tegnap népgyülést tartott, azonban egyelőre még nem adott részletes programot. Hiír sze­rint a nemzetgyűlés holnapi ülésén fog ez megtarí'énuii. A politikai életnek másik nagy szenzációja az a vád, melyet Rassay emelt a reformpárt ellen, mikor azt állította, hogy összeköttetésben áll a haza ellenségeivel. A reformpártiak bizonyítékokat követelnek. Rassay bejelentette, hogy kívánságukat telje­síti és előterjeszti bizonyítékait. Politikai kö­rökben nagy izgalommal várják a fejlemé­nyeket. Igen érdekes politikai eseménynek tartják a független negyvennyolcas Kossuth- párt tegnapi gyűlését, amelyen Batthyány Tivadar gróf, a párt elnöke és a Károlyi-kor­mány volt belügyminisztere, akit mint lelkes októbristát ismertek, mondott nagy beszédet. A beszéd különösen azért bir jelentőséggel, mert Batthyány támadást intézett Károlyi Mihály ellen és kijelentette, hogy nem ért egyet vele. • Mai tele fonj ele rttése ink: Hazaárulással vádolják a reform-pártot Budapest, február 19. (Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon.) Az uj libe­rális pártalakulás ügye szenzációs fordulat* hozjérkezett- Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő, aki az uj alakulásból kimaradt, nyi­latkozatot tett újságírók előtt*,, amelyben az uj pártalakulásból való távolmaradását a következőképpen okolja meg: — Nem akarok olyan pártban dolgoz­ni, amely országon kiviil álló egyénekkel tart fönn összeköttetést és amely po itikai- !ag olyan egyénekkel áll összeköttetésben akik nemcsak a szabadelvüségre, hanem nemzet? szempontból is veszélyesek le­ijeinek. — Politikai körökben megállapítják, hogy Rassay eme nyilatkozatával a reform­párt elien olyan vádat emelt, amely egyenlő a hazaárulás vádjával. Rassay kijelentette, hogy bizonyítéko­kat is elő fog terjeszteni. Az egységes párt­ban hangoztatják, hogy ez annál inkább szük­séges, mert természetes, hogy olyan párt nem szerepelhet a politkai élet­ben, amelyet még saját elvbarátai is a ha* zaáru'ás vádjával illetnek. A reformpárt, amely a nemzetgyűlés hol­napi ülésén bejelenti a párt megalakulását, szintén követeli Rassaytól a bizonyítékokat. Batthyány Károlyi Mihály ellen Budapest, február 19. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A független negyvennyolcas Kossuth-párt a vidéki szer­vezetek bevonásával tegnap Budapesten gyűlést tartott, amelyen Batthyány Tivadar gróf mondott nagy beszédet és a többi között a kövek ezőiket jelentette -ki: — Én már 1917 június 7-én kifejtettem a király előtt, hogy nem szabad tovább eltérni a demokratikus nemzeti iránytól, nem visel­hetjük tovább a háborút és ha nem valósít­juk meg a demokratikus választójogot és olyan háobrus politikát folytatunk, amely a német világhatalom téveszméjével szövetke­zik, akkor vége Magyarországnak, de vége a Habsburgoknak is. Ha a detronizáló tör­vényt a királypuccsok előtt hajtották volna végre, akkor ez nagy előnyöket jelentett volna Magyarországra nézve, mert sok terü­let és sok százezer lakos megmaradt volna az anyaországban. Ezután a kormány külpolitikájával fog­lalkozott és kijelentette, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök maga is megállapította, hogy a kormány külpolitikája eddig ered­ménytelen volt. A jóvátétel! kérdésről igy nyilatkozott: — A jóvátételt minden országban nyil­vánosan kezelik, csak Magyarországon nem. Úgy látszik, hogy nálunk mindennek más­képp kell történnie, mint egyebütt. Egy félhi­vatalos jelentés szerint a legnagyobb jóvá­s tételt tőlünk az olaszok követelik. Tudjuk, hogy’ Frledrich István most utazott Olaszor­szágba. ahol fölkeresi Mussolinit és figyel­mezteti azokra az Ígéretekre, amelyeket Olaszország tett a magyar jóvátételre vo­natkozóan. — Ha a háborús politikával szakítunk és Németország világhatalmi eszméjének szol­gálatában nem küzdjük végig, másképp ál­lunk, mint ma. Tisz ára, ennek köszönhető, hogy az ország kétharmad részét elveszítet­tük. A kisantant államaival szemben békés politikát kell folytatnunk. De ezt nemcsak szép szavaikkal kell hangoztatni, hanem tet­tekkel is be kell bizonyítani. Közelednünk kell hozzájuk, mert ez csak jót jelenthet az utódállamok területén élő magyar véreinkre is, miként a nemrégiben megkötött gazdasági csere viszony forgalomról szóló szerződés is jó hatást gyakorolt. A belpolitikáról beszélve kijelentette, hogy a szélsőségeket úgy a jobb-, mint a baloldalon meg kell szüntetni. Végül Károlyi Mlhályról is nyilatkozott és ezeket mondotta: — Ha Károlyi Mihály olyan kijelenté­seket tesz, mint legutóbb is tett. hogy: vi­lág proletárjai egyesüljelek, akkor én nem azonosítom magamat vele. (Zajos helyes­lés.) A mi politikánk nem nemzetközi, ha­nem Kossuth Lajos politikája. Negyven milliárd a költségvetés deficitje Budapest, február 19. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyű­lés tíznapos farsangi szünete holnap véget ér. A holnapi ülésen folytatják a mérnöki rend­tartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A költségvetési javaslatot csak a jövő kedden terjeszti Kállay Tibor pénzügyminiszter a Ház elé. A költségvetés negyven milliárd defici­tet tüntet föl, tehát éppen ie’eannyit, mint amennyire politikai körökben számítottak. A költségvetésben íö’<{intetett összes kiadá­sok kétszáz miUi'rd koronát tesznek ki, ennek tellát egyötödrésze fedezetlen. Kállay Tibor pénzügyminiszter ma új­ságíróknak nyilatkozott és kijelentette, hogy nincsen szándékában a költségvetésben elő­állott hiányt inflációs pénzű gyű politika utján fedezni. A költségvetés legnagyobb tételét a köztisztviselők fizetése képezi. A napokban fölmerült az a hir, hogy ia kormány szava­zásra szólítja föl a köztisztviselőket, hogy természetbeni ellátást, vagy pedig nagyobb fizetést kívánnak. A pénzügyminiszter kije­lentette, hogy ez a hir nem felel meg a való­ságnak és a kormányra; k nincs is szándéká­ban, hogy ezt egyelőre keresztülvigye. A ko­rona és az árak mai ingedozása miatt a tiszt­viselők rá vannak szorulva a természetbeni ellátásra. Nyilatkozatát a következőképpen fejezte be: — A mai időkben nem is. gondolhatunk a tisztviselő kérdés egységes rendezésére, mert, sajnos, erre nincsen módunk. Zászlót bontott a reformpárt Budapest, február 19. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Cserty József októbrista érzelmit nemzetgyűlési képviselő tegnap Gárdony községben politikai beszá­molót tartott, amelyen Drőzdy Győző is részt vett. Ez volt a reformpárt zászlóbontó gyű­lése. A gárdonyi főszolgabíró a reformpárt helyi csoportjának alakuló gyűlését nem en­gedélyezte azzal a megokolással, hogy nem ismeri a párt programját és célját. Az alakuló gyűlés igy elmaradt, Cserty azonban megtar­totta beszámoló beszédét, amelyben élesen támadta a kormány politikáját. Hasonló szel­lemben beszólt Drózdy Győző is. Őri ni €@c§£ éleire

Next

/
Thumbnails
Contents