Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-20 / 40. (193.) szám

Kedd, február 20.

Mese a raezgé fóbiáról

Prága, február 19.

Történt vala pedig Szaimanasszár idejében, hogy az egyik járási bíróságtól egy magyar bírót másövé rendeltek ki. Miután jgy a létszám megürült, gondolkodni kellett a betöltésérői. Minthogy pediglen magyar embert már sehol sem találtak, mert nagy éhség vala abban a tartományban és az őslakosság magyar része csodálatoson) dón pusztulni kezd vala, mit tehetett egyebet a tartomány ura, szlovák embert kellett küldenie az üres hely pótlására. Azonban ezekben sem vala már nagy választék, mert a velők rokoníajta nép nemcsak a magyarokat, hanem őket is pusztította vala, ezért a tartomány ura leküld- de a hivatalba egy szabólegényt. A szabólegény nem tud ugyan írni és olvasni, de a tartomány helytartója gondola, ha az erdők évről évre növekednek, miért ne növekednének az emberek is? És ha az erdőnövekedés után adót kell fizetni, ennek is adhatok növekedői fizetést. Mintán pedig a növekedés ideje alatt mégis csak kellett valamivel foglalkoznia a szabólegényből lett hivatalnoknak és mivel azt tapasztalta, hogy a járásban nagyon gyakori a magyar beszéd, hogy' növekedő fizetését megszolgálja, a legnagyobb ellenség: a „magyar beszéd14 ellen megtette vala magát mozgó táblának és ide is, oda is bekukkantván, ilyen figyelmeztetést adott le: „neslobodno po madasky hovorit11. Ezzel, mint aki dolgát jól végezte vala, tovább ment és megint másüvé kiáltott be „neslobodno pomadarsky hovorit11. így tölté az egész napot. De nem ez vala érdekes a dologban, hanem az, hogy ez a mozgó figyelmezetetö tábla csak kivezető réve volt egy nagy rendszernek. Tapasztalták ugyanis, hogy mivel a falakon levő táblák nr'ndig egy helyben vágynak, a magyarul beszélő emberek pedig nincsenek egy helyen, hanem ide-oda mennek vala, ezért a falakról a táblákat leszedték vala s azokból az emberekből, kik a hivatalviselésére még nem szerezték meg a kvaíi- fikSc’óí, a növekedés ideje alatt ilyen mozgó táblákat szervezőnek, akiknek, hogy a fizetésüket mégis megérdemeljék, ez vala a hivatásuk, hogy a hivatalok folyosóin, az utcákon, a vasutakon stb. folytonosan ezt kiabálják: „neslobodno po madarsky hovorit". Utoljára már a mozgó táblák milliomokig növekedtek vala és a hangokból vihar támadt, de csodálatosképpen itt is megismétlődött vala a széiuríi és a vándor meséje: á vihar' nem vette le a vándor köpenyegét, hanem a vándor azt még szorosabban vonta maga köré.

franda wtlOTg|ltf«*&l»cHra.

Prága, február 19.

A Ces'ke Slovo egyik legutóbbi számában egy párisi levelet közöl, amelyben Rist és Gids, a párisi Társadalmi Tudományok! Főiskolájának tanárai Németország jövőjéről nyilatkoznak. A cikk legérdekesebb részeiben Így hon gzik:

A megszállás folytán nem állhat be azonnal javulás... Elég, ha a márak árfolyamát a megszállás napján a mai árfolyammal ösz- szehasonlitjuk ... Németország ,/na sokkal nagyobb veszélyt rejt Európára és különösen Franciaországra nézve, mint ez őrült fegyverkezések napjaiban. Vagy megmenekül az ország és magához tér, de ebben az esetben polgárainak kvalitásaiban látjuk biztosítékát annak, hogy az ország újból elfoglalja azt a helyét, amelyet a háború által elvesztett... Vagy nincs segítség ez ország számára. Az ország nem fog elveszteni semmit, mert nincs semmije, amit elveszíthetne. De előidézi majd Franciországnak, Belgiumnak és Európa egy nagy részének bukását Túlságosan megfeledkezünk az államoknak gazdasági szempontból való kölcsönös egymástól való függéséről.

Németország meg fog menekediri. Úgy látszik, hogy e tekintetben nem merülhetnek föl kétségek. Azt láttuk, hogy Németország területének 13 százalékát, népességének- 10 százalékát, széntermelésének 12 százalékát, büszke flottájának 100 százalékát, gyarmatainak 100 százalékát tatai termel vényeinek (különösen a burgonyának) -49 százalékát veszítette el. De azt is látjuk, hegy a hamburgi kikötő ma nagyobb kereskede’mi forgalommal dicsekedhetik,, mint 1913-ban, hogy a német kereskedelmi flotta már ma is tistteMet- parancsoló tonnsaget (szállítási hálóteret) ért el és az ország kivitele már-már a háború- előtti évek kiviteli mennyiségét éri el. És nincsen kétség az iránt sem, hogy a gyarmatok kérdéséről elöbb-utóbb határozni kell majd.

Gids tanár attól tart, hogy d> meglepetések sora még nem zárult le... Valamint a

tilsitii béke után talpra állott a német nép, ina is egy teljesen hasonló folyamot csalhatatlan jeleit észlelhetjük. A bajor és a rajna- vidéki partikularizmus egyre csökken, viszont az egység öntudata és az, amit a nép és az állam morális erejének nevezünk: az

önérzet, amely az életképesség meggyőződéséből fakad, egyre nő és szilárdul. Németország jövője tekintetében nincsen kétség ... Nincsen kizárva, hogy a legnagyobb meglepetés, amelyet a háború előkészített számunkra, még csak a végén fog bekövetkezni.

BttlimBBB!IHaüflB'.29R13BiáE9Ra!3SSIBH{ISS£SflBBBgBBHB99BB!9BBBBfl3BBIl5!BBBBBflBBBSEBB£

BisiürcH éla nemei Hermáiig nem ion olgan népszerű. mini a cnnö-kormáng.

SsiRKerncll űr. a német nagyipar biroűalml szövetsége bányászait alotzIálgánaK vezetője nylIalKozih a Prága! ftísígsj *r ISirlap részére.

Berlin, február 18.

(Berlini szerkesztőnktől.) A mindinkább érdekesebbé váló mhrvidéki események jelenlegi helyzetéről Pitik emeli képviselő a Reiciisrat mai ülése előtt a német néppárt p á rí bel y is égében a következőkben volt szives tájékoztatni':

— Franciaország a nthrvldékl hadjárat első szakaszát elveszítette. Ezt olyan tekintélye*, mint Mlllett is belátták. Franciaország westíá- liai kokszot és mhrvidéki szenet akart zsákmányolni, hogy az így biztosított acéltermelésével koszorithassa ar. ago! importot A hetek óta tartó megszállás eddig még egy szénvonatot sem eredményezett nekik és amíg a német koksz hiánya következtében valamennyi lotharingiai és luxemburgi kohó Üzemképtelenné vált, addig a megszállott területen levő acél- és vasipari vállalataink úgy szénnel, mint vasérced el vannak látva és teljes «r/iveí dolgoznak.

Franciaország veszteségéhez tartozik a lot- haringiai vasérc német bojkottja is- A bojkott következtében Lotharingla megint nyersérceinek tömegében, melyet kialudt kohói nem dolgozhatnak fel. A bojkottban a megszállott terület, melynek szükségletét a svédországi import mintegy három hónapra iedezi, szintén részt vesz.

A szé’nsziiidikátiis teljes sikerrel hajtotta végre céltudatos programját. A szénszállítmányokat, amíg lehetett, a megneniszállott területre irányította, most pedig minden mennyiséget Seíszlv a megszállott terület.

~ Lesz-e a francra Mókádnak eredménye?

— Nem hiszem, mert a megneanszállott terület hosszú Időre el van látva we&tíáüai és angol szénnel. A legnagyobb szénkoreskcdelmi vállalataink, mint például a Stinnes-vállalat, nagy mennyiségű angol szenet kötöttek le, melyből már februárban egy félmillió tonna esedékes. A blokád nem tarthat soká és ez a blokád sem szerezheti meg Franciaországnak áz annyira áhított német szenet

— Vásárolhat-e Németország a valuta mai Mása mellett külföldi, szenet" és vasércet?

— Úgy látom, hogy a külföld többre becsüli erőnket mint pénzünket. Az tény, hogy nagyvállalataink (Stlrmes, Thyssen) korlátlan hitelt vehetnek igénybe. Az egész világ vasra éhezik. A megszállott területen levő gyáraink, melyek Németország vasipari termelésének 80 százalékát adják, mélyen a világparitás alatt termelhetnek, mert a westiálla! szén ára a világpiaci árnak még mindig csak egy negyed részét teszi kJ. Ez és az a tény, hogy a francia versenytől a lotharingiai kohók kialvása következtében megszabadultunk, hitelt szerez nekünk a külföldön.

— Mi a német önvédelmi politika végcélja?

— Ml tisztában vagyunk erőnkkel és cselekedeteink motívuma korántsem kétségbeesésből fakad. Addig, amíg Franciaország német területet bitorol, nem teljesít intk jötátéteH szállítást. Nem a ml hibánk következtében éleződött ki a helyzet. ÍVŰ a békés megegyezést akartuk. Westfáílai szénért lotharingiai ércet kértünk, amely két ősanyag egy emberöltő óta egybe volt kapcsolva.

Franciaország, amely túlkapását száz és százmillió frankkal fizeti mez, a ml jóindulatunkra van utalva. Ml a reánk kényszerűen szerződéseknek teljesítőképességeink határain belül eleget fpgtmk tenni — ha Franciaország fs respektálni fogja azokat. Amíg Franciaország törvényes határain kívül áll. addig a birodalmi kormányt semmiféle erőszakkal sem kényszerítheti a megszegett szerződések egyoldalú teljesítésére.

A tompán berregő csengőik már harmadszor jelezitek az ülés kezdetéit. Piníkernel! képviselő búcsúra nyújtja kezét és így folytatja :

— Még egyet: Bismarck óta német kormány nem volt olyan népszerű, mint a Cuno- kormány, Ternyei László.

■SHHBBfflHHBBBHIBHBBHIBBSSBBBIIIIBBSBHHWBBIBBHESnMMMBBSHBBHBBBBHBSBBSBHflBB

Hassasr a hazaárulás vádját emeli m reformpárt elleti.

Batthyány me«ftadad]a Károlyit. Negyven milliárd a költségvetés deficitje.

Prága, február 19.

A magyar pártok politikai csoportosulása — úgy látszik — véget ért. A reformpárt tegnap népgyülést tartott, azonban egyelőre még nem adott részletes programot. Hiír szerint a nemzetgyűlés holnapi ülésén fog ez megtarí'énuii. A politikai életnek másik nagy szenzációja az a vád, melyet Rassay emelt a reformpárt ellen, mikor azt állította, hogy összeköttetésben áll a haza ellenségeivel. A reformpártiak bizonyítékokat követelnek. Rassay bejelentette, hogy kívánságukat teljesíti és előterjeszti bizonyítékait. Politikai körökben nagy izgalommal várják a fejleményeket. Igen érdekes politikai eseménynek tartják a független negyvennyolcas Kossuth- párt tegnapi gyűlését, amelyen Batthyány Tivadar gróf, a párt elnöke és a Károlyi-kormány volt belügyminisztere, akit mint lelkes októbristát ismertek, mondott nagy beszédet. A beszéd különösen azért bir jelentőséggel, mert Batthyány támadást intézett Károlyi Mihály ellen és kijelentette, hogy nem ért egyet vele. •

Mai tele fonj ele rttése ink:

Hazaárulással vádolják a reform-pártot

Budapest, február 19. (Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon.) Az uj liberális pártalakulás ügye szenzációs fordulat* hozjérkezett- Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő, aki az uj alakulásból kimaradt, nyilatkozatot tett újságírók előtt*,, amelyben az uj pártalakulásból való távolmaradását a következőképpen okolja meg:

— Nem akarok olyan pártban dolgozni, amely országon kiviil álló egyénekkel tart fönn összeköttetést és amely po itikai- !ag olyan egyénekkel áll összeköttetésben akik nemcsak a szabadelvüségre, hanem nemzet? szempontból is veszélyesek leijeinek.

— Politikai körökben megállapítják, hogy Rassay eme nyilatkozatával a reformpárt elien olyan vádat emelt, amely egyenlő a hazaárulás vádjával.

Rassay kijelentette, hogy bizonyítékokat is elő fog terjeszteni. Az egységes pártban hangoztatják, hogy ez annál inkább szükséges, mert természetes, hogy olyan párt nem szerepelhet a politkai életben, amelyet még saját elvbarátai is a ha* zaáru'ás vádjával illetnek.

A reformpárt, amely a nemzetgyűlés holnapi ülésén bejelenti a párt megalakulását, szintén követeli Rassaytól a bizonyítékokat.

Batthyány Károlyi Mihály ellen

Budapest, február 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A független negyvennyolcas Kossuth-párt a vidéki szervezetek bevonásával tegnap Budapesten gyűlést tartott, amelyen Batthyány Tivadar gróf mondott nagy beszédet és a többi között a kövek ezőiket jelentette -ki:

— Én már 1917 június 7-én kifejtettem a király előtt, hogy nem szabad tovább eltérni a demokratikus nemzeti iránytól, nem viselhetjük tovább a háborút és ha nem valósítjuk meg a demokratikus választójogot és olyan háobrus politikát folytatunk, amely a német világhatalom téveszméjével szövetkezik, akkor vége Magyarországnak, de vége a Habsburgoknak is. Ha a detronizáló törvényt a királypuccsok előtt hajtották volna végre, akkor ez nagy előnyöket jelentett volna Magyarországra nézve, mert sok terület és sok százezer lakos megmaradt volna az anyaországban.

Ezután a kormány külpolitikájával foglalkozott és kijelentette, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök maga is megállapította, hogy a kormány külpolitikája eddig eredménytelen volt. A jóvátétel! kérdésről igy nyilatkozott:

— A jóvátételt minden országban nyilvánosan kezelik, csak Magyarországon nem. Úgy látszik, hogy nálunk mindennek másképp kell történnie, mint egyebütt. Egy félhivatalos jelentés szerint a legnagyobb jóvás

tételt tőlünk az olaszok követelik. Tudjuk, hogy’

Frledrich István most utazott Olaszországba. ahol fölkeresi Mussolinit és figyelmezteti azokra az Ígéretekre, amelyeket Olaszország tett a magyar jóvátételre vonatkozóan.

— Ha a háborús politikával szakítunk és Németország világhatalmi eszméjének szolgálatában nem küzdjük végig, másképp állunk, mint ma. Tisz ára, ennek köszönhető, hogy az ország kétharmad részét elveszítettük. A kisantant államaival szemben békés politikát kell folytatnunk. De ezt nemcsak szép szavaikkal kell hangoztatni, hanem tettekkel is be kell bizonyítani. Közelednünk kell hozzájuk, mert ez csak jót jelenthet az utódállamok területén élő magyar véreinkre is, miként a nemrégiben megkötött gazdasági csere viszony forgalomról szóló szerződés is jó hatást gyakorolt.

A belpolitikáról beszélve kijelentette, hogy a szélsőségeket úgy a jobb-, mint a baloldalon meg kell szüntetni. Végül Károlyi Mlhályról is nyilatkozott és ezeket mondotta:

— Ha Károlyi Mihály olyan kijelentéseket tesz, mint legutóbb is tett. hogy: világ proletárjai egyesüljelek, akkor én nem azonosítom magamat vele. (Zajos helyeslés.) A mi politikánk nem nemzetközi, hanem Kossuth Lajos politikája.

Negyven milliárd a költségvetés deficitje

Budapest, február 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés tíznapos farsangi szünete holnap véget ér. A holnapi ülésen folytatják a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A költségvetési javaslatot csak a jövő kedden terjeszti Kállay Tibor pénzügyminiszter a Ház elé.

A költségvetés negyven milliárd deficitet tüntet föl, tehát éppen ie’eannyit, mint amennyire politikai körökben számítottak. A költségvetésben íö’<{intetett összes kiadások kétszáz miUi'rd koronát tesznek ki, ennek tellát egyötödrésze fedezetlen.

Kállay Tibor pénzügyminiszter ma újságíróknak nyilatkozott és kijelentette, hogy nincsen szándékában a költségvetésben előállott hiányt inflációs pénzű gyű politika utján fedezni. A költségvetés legnagyobb tételét a köztisztviselők fizetése képezi. A napokban fölmerült az a hir, hogy ia kormány szavazásra szólítja föl a köztisztviselőket, hogy természetbeni ellátást, vagy pedig nagyobb fizetést kívánnak. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy ez a hir nem felel meg a valóságnak és a kormányra; k nincs is szándékában, hogy ezt egyelőre keresztülvigye. A korona és az árak mai ingedozása miatt a tisztviselők rá vannak szorulva a természetbeni ellátásra. Nyilatkozatát a következőképpen fejezte be:

— A mai időkben nem is. gondolhatunk a tisztviselő kérdés egységes rendezésére, mert, sajnos, erre nincsen módunk.

Zászlót bontott a reformpárt

Budapest, február 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Cserty József októbrista érzelmit nemzetgyűlési képviselő tegnap Gárdony községben politikai beszámolót tartott, amelyen Drőzdy Győző is részt vett. Ez volt a reformpárt zászlóbontó gyűlése. A gárdonyi főszolgabíró a reformpárt helyi csoportjának alakuló gyűlését nem engedélyezte azzal a megokolással, hogy nem ismeri a párt programját és célját. Az alakuló gyűlés igy elmaradt, Cserty azonban megtartotta beszámoló beszédét, amelyben élesen támadta a kormány politikáját. Hasonló szellemben beszólt Drózdy Győző is.

Őri ni €@c§£ éleire