Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-17 / 38. (191.) szám

9 Szombat, február 17. A délamerikai államok közvetítése Berlin, február 15. (Havas.) A Vossische Zei­tung elitéli Bonar Law beszédének ama részét, amely kijelenti, hogy még hónapok telnek el,, amíg az intervenció lehetséges lesz. A Berliner Mittagszeitung szerint berlini diplomáciai körökben élénken foglalkoznak a közyeíités kérdésével és úgy gondolják, hogy a délamerikai államok a legalkalmasabbak egy ily akció kezdeményezésére. A Temps a német márka emelkedéséről Paris, február 15. (Havas.) A Temps a1 német Birodalmi Bank részéről történt idegen valuta eladásokról írva megállapítja, hogy a német biro­dalmi kormánynak sikerült kevesebb mint tiz na­pon beiül a' márka értékét megkétszerezni és ez bizonysága annak, hogy Németországnak nagy tartalékok vannak a kezében és hogy fizetéskép­telensége csak szinleges dolog. Krudenbi/rp foton IfrlrtirtrfBCtorf éBusr: Wfíéníchpiif ’S.- ­:’n j for.itew^SchOTim d Srecütr*tf Lüden: yirC-p'y»Rjb{v'ormival :4 o ./iroh'eit/eú VsVí,,Oi , xtwvttwm >■:, BrucksnliD^i' Xürtfirotti A Abriegeh j Bubiét A megszállott Ruhr-vidék és a kőin? zóna. Kivezet© nt a Rukr-konfJiktusból Paris, február 16. (Saját tudósítónktól). A Po- pulaire ma Renaudel javaslatát közli, amely ki­vezető utat képezne a Ruhr-konfliktusból. Esze­rint a német kormánynak már most bele kellene egyeznie égy olyirányu tárgyalásba, amelynél Franciaország kötelezőleg kijelentené, hogy a tár­gyalások eredményes bevégczténél kiüriti a Ruhr- vidéket. A német kormánynak be kellene igazol­nia ama szándékát, hogy a teljesítési politikát ke­resztül akarja vinni és el kellene ismerni azt a tervet, amely a jóvátételeket zálogok által kí­vánja biztosítani. Németország’ ujabk mulasztása Berlin, február 16. (Saját tudósítónktól.) A jóvátételi bizottság- három szavazattal — az angol delegátus szavazata ellenében — is­Legelső. Irta'. Csűrös Zoltán. Nagyon kicsi gyermek voltam, még csak óvodába jártam és a legjobb cimborám egy nagyiejii, bozontos bari volt. A süte­ményt csak úgy ettem meg, ha legalább hár­mat adott a tányéromra a mamám. Egyéb ismerte tőjelem volt, hogy a lányokat meg­vetettem és ha 6k ezért házassági ajánlatok­kal üldöztek, megütöttem őket, de csak a há­tukon, mert már akkor tudtam, hogy a höl­gyeket a férfiaknak megpofozmi iovagiatian- • ság. Esténként hamar elfogott a bágyadtság a különféle izgalmaktól telített napok után és amint a muzsikáló óra nyolcat ütött, ágy­ba kívánkoztam. A dada elkészítette az ágyat és én elhelyezkedtem a gyerckágy zökl hálója mögött. A dada még meséigeíett az óriásokról, akik egész hegyeket lépnek át, a titokzatos tündérvárakról, miken ki- lencszázkilencvenfkkenc abiakszem tündököl s -a bőslelíkii királyfiakról, akik a. menyasz- szonyükért mindenféle vadállatokkal meg­birkóznak. Aztán elaludtam. Az álmaimban kevés változatosság volt. Rendesen volt egy i jó álmom és egy rossz, aszerint, hogy keve­set ettem-e vacsorára vagy sokat. Ha keve­set ettem, azt álmodtam, hogy a bankáim elkezdett beszélni, mint eigy ember és épp ngy játszhattam vele, mint egy fin patt a som­mal. Ha elrontottam a gyomromat, a fekete emberrel találkoztam, aki, ha jé! emlék­szem, nem volt más, minit egy fekete seprű re akasztott tébkiabát és feltűnően hasonlí­tott a gyümölcsösünk szélén ácsorgó rna- dárijesztőböz. mét megállapította a német kormány mulasz­tását, a helyreállítási összegek és szállítások kérdésében, mivel a német kormány január 29-én kelt jegyzékében ez alól föloldottnak jelentette ki magát Az angol csapatok visszahívása kőirayexi lehetséges London, február 16. (Saját tudósítónk­tól.) Lap jelentés szerint Le Trocqueur lon­doni tárgyalásai nemcsak a duisiburg—aache­ni vasútvonal szénszállítási használatára vo­natkoznak, de oly irányú használatára is, hogy a francia csapatok élelmezése ennek segítségével történhessék. Az angolok ez elten a kívánság ellen politikai és katonai el­lenvetéseket tettek. Komoly politikai körökben kijelentették, hogy az angol csapatok visszahívása nagyon könnyen lehetséges. Az a hír terjedt el, hogy Weygand tábornok ma Londonba érkezik és résztvesz a tár­gyalásokon. Le Tr-ocqueur tárgyalásairól semmi po­zitív hír sincs. Tegnap tárgyalt Bonar La-w- val és lord Denbyveí. Ezek állítólag kijelen­tették, hogy Anglia nem hajlandó semleges­ségét föladni, de viszont semmit sem tesz, ami úgy tűnne fel, mintha a német ellen­állást táplálná. Párhuzamos tárgyalások Rnszinszkókait. rranftenberger icontra Etsrenfclű. - A gazdasági tanács etnátte Itaminszicg lesz ? — A ruszin hen^resszus előkészítése. — A zsldáh iOldmivesszOvetséOef alapítottan. Ungvár, február 16. (Saját tudósit ónktól.) Frank euberger mi­niszteri tanácsos isméit visszaérkezett Ru- szinszikóba és szerdán délután azonnal hoz­záfogott a tanácskozások sorrendjének be­osztásához. Ez az egyik sin szalagja annak a sínpárnak, melyen a ruszíímszkói politika ma halad. A másik sínen Ebrerield helyettes kormányzó az ur és azon igyekszik, hogy a ruszin ellenzéki pár-tblokkal tárgyalásokba fogjon. Ez a párhuzamos tárgyalási sorozat ma RiU'Szinszkó politikai életének gerince. Ha ismét kettétörik, úgy újból kezdődhetik min­den, úgy ahogy egypárszior már megkezdő­dött. Frankenberger tárgyalásai már odáig jutottak, hogy a gazdasági tanács szerveze­tének kiépítéséről és a járási gazdasági szer­vek megszervezéséről van szó. A miniszteri tanácsos, mikor megérkezett Umgvárra, azonnal magához hivatta ■Kamin/szíky József ruszin pártvezért és vele hosszasan tanács­kozott. A kiszivárgott hírek szerint az Országos Gazdasági Tanács élén a hivatalos tényezők a legszívesebben látnák Kamimsz'ky Józse­fei; Kamimszky azonban a kelő óvatosság­gal kezeli ezt az ajánlatot, mivel feltételek nélkül még ilyen formáiban sem akarna a kormánytól bárminemű függő viszonyba ke­rülni. Erre nézve lapunk munkatársa meg­kérdezte Kaminszky József dr.-t. aki a kö­vetkező felvilágosításit adta: — Szó van arról, hogy én leszek az Országos Gazdasági Tanács elnöke. Az elfogadás vagy el nem fogadás tekinteté­ben még nem határoztam. Magam is el­ismerem azonban, hogy a kibontakozás munkáját valahol csak meg kell! kezdeni és ha ez az ut alkalmasnak kináükoziik er­re, a ruszin nép érdekében cselekednünk kell Frank eniberger tárgyalásaival párhuza­mosan Eihnenfetd helyettes kormányzó is erősen dolgozik. Franlkenbenger érkezésével egyidőben, aki Necas-Qzal együtt jött, az a hír érkezett Ungvá-rra, hogy Ehirenfeld bu- ................................................ fk oft ember. Ezt azonban eddig senki sem hitte el, mivel EhrenfeMet legalább százszor megbuktatták már és még mindig a helyén van. A -bukás hírei azonban erősen gondol­kodóba ejtették a ruszin pártvezéreket:. En­nek tulajdonithaitó, hogy az ellenzéki ruszin (blokk csa;k abban az esetben ül le a zöld •asztalhoz Ehreufelddel, ha a helyettes kor­mányzó a prágai kormány megbízó levelét mutatja fel, mivel — ha Ebrenférdnek a prá­gai kormánytól a tárgyalásokra felihat-alma- zása nincsen —, a -ruszin ellenzéki biok* ma gánte nmészetü tárgyalásokba írem haj­landó bocsátkozni. Mire e sorok megjelennek, a tárgyalá­sok első részén tuti leszünk. Annyit azonban már élőre tudunk, hogy a ruszin ellenzéki pártok a kormányzóságra jelöltet egyálta­lán nem álltának fék sőt legszívesebben vennék, ha a választások kiírásáig a kor­mányzói széket egyáltalán be sem töltenék. A választásokat azonban már csakis Őslakos kormányzó vezetése alatt akarják lefoly­tatni. Fra-nikenberger akciója még imáig sem egészen világos. A politíkiamenites Gazdasági Tanács igen fontos szervnek ígérkezik és ha nem is politikai színezetű ez a szerv, hatal­mas politikai súlya lehet a választások ide­jén. Ezt bizonyítja -az is, hogy a zsidók kü­lön testületként akarnak ebben- a szervezet­ben réstztvenni és csodagyonsan ütöttek ösz- sze egy .,Fölidmivesszöveteéget“, melynek alakuló gyLiftese a napokban- volt Munkácson. A zsidó íöldmivesszövetség. A zsidóik .e -mozgalma Framík-enbergern-ek Rusziuiszkóba való érkezése napjától datáló­dik. Frankenberger ugyanis Rus-zinszkóba érkeztekor elsősorban a zsidókkal bocsátko­zott tárgyalásokba. Ennek eredménye lett az a gyűlés, melyet a napokban -tartottak Mun­kácson a Gsibag^s-záliló nagytermében. Az egybegyűl-t delegátusok szánra két-három- száz lehetett. Jelen volt a gyűlésen — mini vendég — Pét rigaija Péter d-r. is, aki a cseh agrárius párt nevében üdvözölte a zsidókat. (Petrigalá-t szintén mint a Gazdasági Tanács Ilyen események után egyszer csak el­jött az ötödik születésnapom. A manna meg­engedte, hogy meghívjam az összes bizal­mas barátaimat és barátnőimet és mivel ezek együtt voltak Itegialébb negyvenen, a mama maga választott ki közülük vagy tizenhatot. A nagy -ebédlőben terítettek fel nekünk s beik intettel a nagyszámú vendég­ségre, az -egész ház személyzete mozgósít­va volt. Engem a mama magához vett és illően felöltöztetett. Erre a napra igen csinos, mondhatnám előkelő zöld bársomyruhácsíkát kaptam és a hosszú szőke hajaimat szépen fésű alá vettek. Azt hiszem, Inkiább leányká­hoz hasonlítóttanx, mint kisfiúhoz s miután felhúztam az ünneplő csikorgó sárga cipő­met és egy székre állva végignéztem egy tükörben magamat, egyszerűen konstatál­tam, hogy úgy nézek ki, műit egy kis herceg. — Teljesen érthető — mondtam magam­ban —, teljesen érthető, h-ogy a lányok, ezek a haszontalan személyek, annyira törik ma­gukat utánam és szerelmi ajánlatokkal za­varnak. Nem megtörtént tegnap is, hogy az egyik közülük az óvóban azt kiáltotta: ..Félsz tőlem? Nem félsz, hogy megcsókol­lak ?“. amire én elfordítottam az -arcomat és csak annyit feleltem, mert nem akartam méltóiképp visszasérteni: „Fogd be a szádat, be -aljas!“ A -lányok üldöznek, de én nem tö­rődöm velük. A fiúik többet érnek. Ha az em­ber veszekszik velük, nem bőgnek és árul­kodnak mindjárt, csak visszaipof-ozniak. Az pedig nem fáj úgy, mintha az embert az apja ©[fenekeik Általában nem is tudom, miért, te­remtette Isten a lányokat? ... A 1-akzi csak öt órakor kezdődött, de a társaság már három után együtt volt. Ami­kor asztalnál ültiü-nk, édesanyám ki-hivatott — Itt van Mariska — mondta. Mariska az iskolaszolga lánya vak. Az apja engem, mint az igazgató fiát, nagyságos urfinak szólított. Máskülönben ők is ugyan­abban a nagy házban, a gimnázium épületé­ben laktak, azzal a különbséggel, hogy nekik soulöe maimban volt egy kétszobás kicsi laká­suk, nekünk pedig a földszinten egy nagy öt­szobás. Mariskát- különben miniden nap lát­tam. Kedvenc foglalkozása volt tavasztól kezdlve a libáikat etetni a gimnázium udva­rán és ilyenkor -igen maszatos és sáros kis leány volt. Egyidős lehetett vetem. Az érint­kezésünk pedig abban merült M, hogy ö mindig igen szelíden és alázatosan köszönt nekem. Tehát édesanyám kihivatott. — Itt van Mariska — mondta. Dühös lettem. — Mért tolakodik ide? — kiáltottam-. — Feri — mondta a marna —, viseld magad tisztességesen és ne durváskodj, kü­lönben megbántod azt a szegény kis leányt Mariska is itt marad kőztetek, együtt fogtok játszani és senki seui fogja közületek érez­tetni, hogy ö úri gyerek és Mariska nem. Megértetted? — Én nem megyek vissza sehová —- mondottam csaknem sírva mérgemben — én lefekszem az ágyamba és senkiivel s-e törő­döm. — De Ferike, hát nem vagy te úri fiú? Nem vagy te oko-s férfi? Ez hatott. Lecsillapodtam és kimentem a verandám. Mariska ott álldogált. Biztosan a legjobb ruháját vette magára, egy kis kék kairtonszoknyácskáit és a fekete haja copfba volt fonva. Félnér arcocskájából koromfekete elnökjelöltjét emlegetik.) Petrigalla meg­ígérte, hogy a cseh agrárius párt a zsidó földim-ivesszövetség törekvéseit mindenben támogatni fogja. Miután a föildmivesszövet- ség megalakulását a gyűlésen kimondották, azonnal megválasztották a tisztikart. A szö­vetség elnöke Guttmann Emánuel lett. A zsidó földmive-sszövetség azonnal tagokat is delegált az alakulandó Országos Gazdasági Tanácsba és pedig: Guttmann Emánuelt, Weinberger Bélát, Guttmann Maisét, Sáfár Samut, Feuerst-ein Mayert és Junko-vics Mór dr.-t. Ezzel a delegálással, mely bizo­nyára Frankenberger információja alapján történt, megdőlt az az elv, miszerint minden párt vagy frakció csak négy-négy taggal szerepelhet -a Gazdasági Tanáosban. A ruszin kongresszus. Az ellenzéki -ruszin bl-okk, melynek tag­jai az összes ruszin ellenzéki pártok, vasár­nap, február 11-én pártvezetés-égi értekezle­tet tartott Munkácson. A gyűlésen Ka-min- szky József dr., a legnagyobb ruszin párt vezére elnökölt. A többi között ezen a kon­gresszuson határozták el annak az általános kongresszusnak Munkácson való megtartá­sát, melynek az amerikai és eperjesi kon­gresszusok után kell következnie. Határide­jét március 22-éeek délelőtti -kilenc órájában állapították meg. Főprogramja az egyesült pártoknak egy párttá való megalakítása. Ez­zel a pártegyesitéssel a ruszimszkói politiká­ban nj korszak kezdődik. NMC««889MNflMM9illNIMMN Mmm$ a HseMsCgl féűelera (MúMemmröi Budapest, február 14. (B udape s ti sz erkes z tőség ünk je 1 entés e.) Wlassícs Gyufa báró, a -közigazgatási bíró­ság elnöke, akinek a nemzeti ki-sebbs-ágek védelmét célzó jogrendszer kiépítésére Irá­nyuló működése általánosan ismert, a Pesti Hírlap tegnapi számában feltűnést keltő cik­ket irt a népszövetség munkájáról. A cikk részletesen foglalkozik a nemzeti kisebbsé­gek jogi helyzetének nemzetközi szabályo­zásával és miután megállapította, hogy ez tökéletlen, az alábbiakat írja: Igen helyesen emelte ki Apponyi Albert gróf és Daruváry igazságügy-minisztér is a nemzeiéyÜtesen tartott kimagasló beszéd­jeikben, hogy ebben a kiét kérdésben remél­hetünk jo-bb eredményeket, ha Magyaror­szág mint a nemzetek szövetségének tagja kellő tapintattal és a nemzetközileg biztosí­tott jogok erejének energiájává! léphet fel a nemzetek szövetsége keretében. A kisebb­ségi jogvédelem terület-én némi haladást je­lent mindenesetre a Murnay-fé-e javaslat el­fogadása, mely legalább figyelmezteti a nemzetek szövetsége tanácsának tagálla­mait, hogy a kisebbségi jog területén fel­merülő vitás jogi természetű kérdéseiket ne húzzák, halogassák, de terjesszék hatedék nélkül az állandó nemzetiközi bíróság elé. Nem elégíthet ki az elfogadott Murray-féle határozati java-sUat azért, mert elismerte ugyan a minoritások jogainak nemzetközi nagy szempár ragyogott reám. Az édesapja egy kereplőt csinált nekem erre az alkalom­ra és Mariska azt a kezembe rakta, anélkül, hogy egy szót tudott volna szólni. Anyám megsimogatta a kislány hajál — Most menjetek játszani — szólt és Mariskát behozta közénk. A gyerekek -nagyon szívesen fogadták. — Te — mondta egyik barátom — ki -ez? — Csak egy parasztlány — felleltem vállait vonva. — Nem is látszik rajta. Lopva ráfigyeltem. Soha 3yen csöndes és szelíd leánykát nem láttam még. Nem igen beszélt. Játék közben, amint ide-oda futott a szobában, olyan nesztelenül moz­gott, mint egy kis cirmos cica. A fiukkal nem törődött és azt is észrevettem, hogy néha lopva rá-mpillan-tott. Csörögi Bandi, aki köz­tünk, fiuk között óriás számba ment, mert már a negj'edíiik elemibe járt, azt mondta: — Ilyen bércig lánykát még nem is lát­tam. Meglássátok, meg fogom csókolni. Engem erre vaCami elfogott és frissiben pofonütöttem vendégemet. Bandi visszaütött és ráadásul még kétszer mellbe vágott, ami­re én szinte bányát estem, de megkaptam az ő karját és ez visszatartott Szerencsére be­jött édesanyám és azt mondta, most minden­ki menjen már haza, mert esteledik, nekem pedig azt súgta, hogy vacsora után az apám „diskurálai-i“ fog velem és nagyot csípett a karomon. De én boldog voltain, mert Maris­ka piros volt és mindig csak engem nézett. Biztosan megtudta, hogy miiért adtam Ban­dinak -a pofont... A vendégeim eloszoltak és én a fokozot­tan izgalmas nap után hamarosan ágyba ke-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents