Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-17 / 12. (165.) szám

Szerda, január 17. — ÍPosíabéSyegek becserélése). A postaügy minisztérium kör!:, hogy az utóbb! időkbe.-! elő fordult gyakori Iianfisbéiyegek terjesztésénél megakadályozása céljából 192,3 január 31-iki dá­tummal a 100, 125, 150, 185, 250, 300, 100, 500 600 és 1000 filléres bélyegek elvesztik érvényes­ségükért. A postahivatalok eme bélyegeket, ha sértetlen állapotban vaunak, 1923 február 1—3! között becserélik. Február 21-en túl a bélyegek elvesztik értéküket 1923 február 1-én uj 100. 200 és 300 filléres posíabélyegek kerülnek forgalom­ba. Az uj 100 filléres bélyeg sz,ine vörös, a 200 filléresé kék s a 300 filléresé pedig ibolyasziuü lesz — (A gyufa, mint propaganda-eszköz). Az orosz bolsevikjeit ügyesen felhasználnak minden eszközt arra. hogy elveiket propagálják. Most Pétervárról ötezer láda gyufát küldtek Angliába s a gyufaskatulyákon orosz és angol nyelven a kommunista elvek agitációs jelszavai olvashatók. — (Hány munkanélküíl volt a köztársaságban tavaly novemberben?) A népjóléti minisztérium statisztikai kimutatása szerint a cseh-szlovák köztársaságban 141 ezer munkanélküli kapott ál­lami segélyt. Csehországban 102.800, Morvaor­szágban és Sziléziában 27.400, Szlovenszkón és Ruszinszikóban pedig 10.800 munkás. 1921 novem­berében csak 17.500 munkanélkülit részesített az áMam segélyben. — (Az osztrák Krupp-cég fogja a bolgárok ércpénzét készíteni.) Saifiai távirat jelenti; Az egy- és bét!évás alurmtastam-^rcpénzeík nyilvános szál­lítási árlejtésen a berndorfi (Ausztria) Krupp-cég volt a legolcsóbb a nagyszámú külföldi verseny­cég között. Ennélfogva a rrrtatiogy 80 millió léva értékű ércpénzmennyisóg készítésével ezt a cé­get fogják megbízni. — (Magyar operaénekesnél halála Kolozsvá­rott). Kolozsvárról jelenti tudósítónk, hogy Lor- ber Ilona, a kolozsvári magyar színház opera- énekesnője tegnapelőtt vakbeioperáció után meg­halt Az erdélyi lapok nagy részvéttel Írnak Lor- ber Honáról s egybehangzóan tüneményes tehet­ségnek mondják az énekművészet terén. — (Capablanka módszere az emlékezőtehetség ellem) Capablanca, a világ legjobb sakkozója, hosszabb cikket irt az Englisoh Rtivrew legutóbbi számában. A mesterről tudvalévőén az a hit van elverjedve, hogy páratlanul jó az emlékezőtehet­sége. Capablanca megcáfolja ezt a cikkben. — Annyit mondhatok, —• írja többek között — hogy az emlékezőtehetségem meglehetős gyen­ge. Igaz azonban, hogy mint gyermek rendkívül jól és élénken vissza tudtam emlékezni Azt hi­szem, nyolcesztendős koromban voltam ebben a tekintetben a tetőponton. Emlékezem rá, hogy történelemből három oldalt olvastam el egyetlen­egyszer és ezt aztán hibátlanul elmondottairn, anélkül, hogy a könyvbe egyetlenegy pillantást vetettem volna. Mikor idősebb lettem, arra töre­kedtem, hogy lehetőleg mindent elfelejtsek, amire szükségem nincsen. Most már elég gyakran meg­történik, hogy szakemberek visszaemlékeznek esztendők előtt eljátszott játszmáimra, nekem azonban halvány sejtelmem sincs róluk. A ma el­játszott játszmára néhány hétig visszaemlékezem agyán, de azután végképpen kimegy a fejemből. Ezt az elfelejtés! módszert azért gyakoroltam be, hogy aludni tudjak. Mostanában igen jól alszom, még a legmegerőltetőbb szimultán játszmák után is. Capablanca ezután annak a nézetének ad ki­fejezést, hogy 'a sakkozó emlékezőtehetsége kö­rülbelül olyan, mint a muzsikusé. Majdnem min­den kiváló muzsikus szeret sakkozni, s viszont a sakkozók gyönyörűséget találnak a zenében. — Hogy egy jó sakkozónak — folytatja — milyen agyveleje van, pontosan nem lehet meg­mondani. Azt hiszem azonban, hogy a természetes tehetségen kívül általános műveltségre rs van szüksége, mert csak müveit embernek van na­gyobb áttekintése s csak ő képes magasabb szem­pontokra felemelkedni, A sakkmester fel’ogása szerint a sakk aiajtn kisebb tudományos művészet. Fejlődésének mai stádiumában sok van benne a tudományból, de a művészetből Is. xx (Mautner Frigyes dr.) ügyvéd, törvény- széki hites magyar tolmács, Prága I., Mikulásba tfida 28. Telefon 46—08 Válla! fordításokat a ma­gyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfor­dítva. i BRAT1SLAVA (POZSONY) 3 E MELY-UT ; r 3 ! ► < ► Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fiziko- : t terápiás intézet Ideg- és beibetegeknek \ [ : Sebészet, nőgyógyászat, test- ; ► egyenészet. Szem-, orr-, fül- és : ► bőrgyógyászat. — Röntgen- 5 t kezelés. — Vegyilaboratórium * : : : Napi pausálár Kő. 55-től. \ Szfl'ösl pausálár (8 nap) I1G3 KC.-ió! !8S0 K 5.-ig : J < : Szabad orvosválasztási \ J 1 SZIMHÁS . kTLZOBfma wwíck **unnav^mw (*) Schöiiherr-preuiier a Burgszinházban. (A ! .Májusi tánc'1 bemutató előadása január 14-én). I Ennek az évnek ez már a második Sd&önherr- | újdonsága. Az „Az/* óim ti problematikus kétsze­mélyes darab után a különben csak nagy időkö­zökben alkotó költő most egy újabb müvek lépett a közönség elé. Egy olyan értékű költőnél, mint Schönherr Károly, különös őszinteség kötelezi a kritikust. Így meg kel! állapítani, hogy ez a kicsi dráma alapjában véve nem más, mint egy nap- tártöríénet, amelyben egy kevés öerhart Haupt- mann és meglehetősen sok Christopli Schmidt van összevegyitve. Csak némely jelenetben érezni a gyakorlott drámaírót. Schönherr leg- : u.iabb müvében sajátságos stílust szólaltat meg: ; Expresszionista földszag árad belőle, mely nem | igen ülik az egész klülhez. A darab meséje, ez: j Annerl tüdőbeteg. De azért nagyon szereti az éle- | tét és nem szeretne meghalni anélkül, hogy előbb ne élvezze azt Betegszobájába behallatszanak a zene hangjai, mert odaJainn virit a május és má­jusitáncra perdültek a párok. Annerl nem tudja megá*Uani, betegágyából felkel, magára ölti leg­világosabb ruháját és lázban égve odasomfordál a táncolok közé. De Hansl, az asztalos, akit sze­ret, már alig ismer reá a leányra és inkább más leánnyal táncol. Erre a szegény gyermek vissza­vánszorog szobácskájába és miközben odakint $zól a muzs'kaszó, Annerl kileheli meggyötört lelkét. Ismét sok a röghangulat a darabban, de a földszagot, amely az egészből árad. mintha mesterségesen illatosították volna. Az előadás jó Burgtheate-r-játék volt Különösen kitettek ma­gukért a hölgyek: Mayen, Mayer, Strassni és Mayerhofer. Az újdonságot megelőzte Schönherr ismert „Karrnerleut" című egyfelvonásosa. Eb­ben a darabban eredetibb és igazabb. Ebben tel­jes /és egész hatást ér el. * H—d. (*) Ticharich Zdenka Prágában. TichíáTlch Zdemka magyar zongoraművésznő e hó 28-án a cseh filharmonikusok Liszt zongora-hangverse­nyén szerepelni fog s február 2-án önálló h&ng- verenyt rendez a Mozarieumban. A művésznő az elmúlt héten Budapesten hangversenyezett a Vigadóban. A budapesti krifc’ka megállapitja, hogy* o! művésznő játékában sok fiatalos kiforratlanság alatt határozott költői kedély lappang. (■*) Faragó kabaréelöadásal és a Slovenska Politika. A pozsonyi teljhatalmú minisztériumhoz Faragó Ödön kassai színigazgató nemrégiben kérvényt adott be, amelyben engedélyt kért arra, hogy Szlovenszkón kabaré-előadásokat tarthas­son. Faragót eme lépésére az a körülmény kész­tette, hogy a kassai színházban a napibevételek oly kicsinyek, hogy azokból még napi kiadásait sem tudia fedezni. A kormány — dacára a tria­noni békeszerződés rendelkezéseinek — a ma­gyar színészetet semminemű anyagi támogatás­ban (szubvenció) nem részesíti, jóllehet a szlo­vák színészetre milliókat, a német színészek tá­mogatására százezreket költ évente. A miniszté­rium Faragó kérésének helyt adott. Ebből az al­kalomból az uszító Slovenska Politika parázs ki­rohanást rendez Faragó ellen. Azt írja, hogy ő már annak idején, mikor Faragó koncessziója le­járt, fölhívta a kormányt arra, hogy ne hosszab­bítsa meg Faragó koncesszióját, mert Faragó ma­gyar állampolgár és magyarországi bankokban helyezi el azt a sok pénzt (?), amit Szlovenszkcm keres. Faragó a magyar kormány előtt úgy sze­repel, mint aki fontos magyar nemzeti missziót teljesít Szlovenszkóban. A minisztériunj azonban —- írja tovább a Slovenska Politika — Faragó koncesszióját meghosszabbította, most pedig en­gedélyt adott neki arra, hogy' egész Szlovenszkó területén kabaré-előadásokat tart­son. Igaz ugyan, hogy a minisztérium kikötötte, hogy Faragó ezeken a kabaréestéken magyar és szlovák számokat köteles előadni, de elképzel­hető, hogy példán! Rózsahegyen, ahol a magyar­ságot egyedül a zsidóság képviseli, milyen elő­adást fog majd Faragó tartani. Bizonyára elő fog adatni egy-két szlovák számot is, a műsor na­gyobb része azonban magyar lesz. A Slovenska Politika végül tiltakozik az ellen, hogy színtiszta szlovák városokban ilyen nagyfokú magyarosí­tást végezzenek és követeli, hogy necsak ezeket a kabaréelőadásokat tiltsák be. hanem a színigaz­gatói koncessziót is vonják te Faragótól A prágai német színház műsora: Kedd: Luxemburg grófja. Amiy Slburg ven­dégjátéka. Szerda: Fldello. Anny Wolf-Ortner vendég­fellépte. Csütörtök: Frasquita. Péntek: Tristan és Isolde. Rudolf Ritter és Anna W.-Ortner vendégfellépte. Szombat: Elga. Vasárnap délután: A bagdadi borbély. Vasárnap este: Frasquita, A prágai német kis-szinpad műsorát Kedd: A tánc. Szerda: Az elnököd. Csütörtök: Clown Qottes. Péntek: A lánc. Szombat: Casanova Ha. (Premier.) Vasárnap délután: Karussel. Vasárnap este: Casanova fia. A kassai magyar színház műsora: Kedd: A KAC dlszntornája. Szerda: Nincs d vámolni valója? Csütörtök: Víg özvegy. Mimimsaö A viSágtermés 1922-ben. | Az 1922-ik év világ terméséről a rendelte jzésre álló becslések alapján a római nemzetközi ; mezőgazdasági intézet a következő kimutatást S közli: búza rozs IflftO méfermázsában Európa; 1922 3921 1922 1921 Franciaország 64.057 58.034 9.553 11.276 Olaszország 43.400 52.482 1.210 1.431 Spanyolország 84.260 39.504 6.945 7.142 Románia 21.000 21.381 2.000 2.307 Németország 18.957 29.338 53.491 67.98(5 Anglia 16.574 1S.900 — — Magyarország 12.267 14.347 5.446 5.882 Lengyelország 11.505 10.180 51.327 42.561 Bulgária 9.347 31.569 2,225 2,139 Cseh-Szlovákia 8.293 10.528 11.633 13.649 Belgium 2.686 3.945 4.724 5.404 Görögország 2.600 3.040 6.000 8.008 Svédország 2.570 3.423 5.850 7.061 Dánia 2.304 3.033 3.148 3.100 Ausztria 1.946 1.756 3.300 3.216 Hollandia 1.425 2.293 3.366 4.500 Svájc 972 1.438 480 396 Lettország 258 213 1.987 2.491 Finnország 81 76 1.975 2.638 Ebben a kimutatásban Jugoszlávia és Portu­gália terméseredményei még nincsenek kimutat­va. A kimutatás szerint 1922-ben Európában 61.1 millió métermázsa búza és 14.8 millió métermá­zsa rozs kevesebb termett, mint 1921-ben. Ezzel szemben a tengerentúli országokban tavaly jobb volt a kenyérmagvak termése, mint 1921-ben, amint ezt az alábbi kimutatásból láthatjuk: baza rozs 1000 méterntázsában 1922 1921 1922 \92\ Egyesült Államok 220.4S3 216.338 20.225 14.712 Kanada 105.803 81.881 12.599 5.450 Argentinia 5S.600 49.163 — — Az Egyesült Államokban a terrnéstöbblet 4,145.000 métermázsa búza és 5,513.000 méter­mázsa rozs volt A neveze-t hivatal értesülései szerint Ausztráliában is termékfölösleg lesz. de a termés-statisztika még nincsen összeállítva. Angol-amerikai számítások szerint 22 millió mé­termázsára becsülik ennek a világréí-znek búzá­ban való kiviteli fölöslegét. A kanadai kiviteli fe­lesleget 87 millió métermázsára, az Egyesült északamerikai államok kiviteli feleslegét 61 mil­lió métermázsára, íz argentinjait pedig 33 millió métermázsára Di;ml:k. Ezzel szemben Európá­nak behozatali szükséglete búzában 147 mill’ó métermázsa, úgy hogy az európai ternushtányt teljesen fedezi a t mgereniuü államoK termésle­let ege. _ InterpeMáció a vagyondézstua ügyé­ben. Szlovenszkóban most kézbesítik a va- gyotidézsmára vonatkozó fizetési meghagyá­sokat, amint ezt a P. M. H. is jelentette már. A kivetett vagyondézsmaösszegek valóság­gal megdöbbentik az adózókat, mert nem­csak a kis-, de a nagygazdaságokat is létük­ben támadják meg. A kivetések igazságtalan­sága miatt Szent-Ivány József interpel­lációt intézett a pénzügyminiszterhez, ame­lyet igy okol meg: A vagyonnak becslése éppen abban az időben történt, amikor a va­gyontárgyak értéke a legmagasabb ponton állott. Csak példaképpen említjük, hogy egy hold földnek ára a becslés- idején 8—10.000 korona, egy pár igás ököré 10.000 korona volt, holott ma egy hold földért, egy pár igen szép ökörért 3000 koronánál többet kapni le­hetetlen. Természetes, hogy a becslés és fize tés ideje közt beállott valutáris javulás és az ezzel járó óriási áresés mellett az adóalanyok teljes tönkretétele nélkül lehetetlen az amúgy is tulmagas kulcs szerint kivetett adókat behajtani. — (A 100 és 5000 koronás bankjegyek kicse­rélése.) A pénzügymisztérium Banikhfvatala fi­gyelmezteti a közönséget arra, hogy az 1919 áp­rilis 15-Áki kelette! ellátott cseh-szlovák 100 ko­ronás bankjegyeket (kálk-üHolyaszm) és az ugyan­ezzel a kelettel ellátott 5000 koronás bankjegye­ket (vörös) csak január 31-ig fogják a Rankb'va- ta! főtaté réténél és valamennyi fiókjánál becse­rélni A jelzett határidő után ezeket a bankjegye­ket nem szabad többé becserélni és teljesen el­vesztük érvényüket. — Szállítások. A posta-ügyi miniszterium pá­lyázatot hirdet 90.000-tö! 120.000 kg. köripfinom D. 0.720—0.760 vagy 0.730--0.740-e-s benzin szál­lítására a pardiubitgi állomásra, továbbá 25,C00 kg. franco Prága és 25,000 kg. franco Brünn. Az ajánlatokat február 2-ta lehet beadni. * — Nagy fizetésképtelenségek Briinnben* Brünnböl jelentik: A Subák Hermám: utódai köz­mű- és rövidáru nagykereskedő cég mint a ,.Ta- gesibote“ jelenti, beszüntette fizetéseit A passzíva 1.400.000 korona, az aktíva a fedezett követelések 490.000 korona levonása után, 370,000 korona, úgy­hogy a tuiadósodás több mint l millió korona. Az egyezségre előreláthatóan 25 százalékot ajánla­nak fel. A követeléseikből 12.000 korona esik Sziovenszkóra. —■ Wachina József brünoi rövid­áru kereskedő cég szintén beszüntette fizetéseit. A 680,000 korona passzívával szemben az aktíva nem egészen 200,000 korona, a tuiadósodás több mint 10,000 korona. i — A magyar cseh gazdasági tárgyalások es Románia. A kolozsvári „Ellenzék14 ezekről a tár­gyalásokról megemlékezve, többek között a kö- ; vetkezőket írja: Az utódállamok között a gazda ; sági kapcsolatok felvételére már hosszabb idő i óta íárgyaiástk folynak, ezek azonban eddig ke­vés pozitív eredménnyel jártak. Legutóbb Cseh- : szlovákja és Magyarország között történtek bi­zonyos megállapodások. Eszerint Magyarország élelniicikkek kivitele ellenében ipari cikkeket kapna Csehszlovákiától. Érdekes, hogy a cseh üveg a nagy valutakülönbség ellenére is, az egyezmény előnyös pontjai miatt, jóval olcsóbb lesz, mint a Bécsből importált üvegáru. Román kereskedelmi körökben nagy figyelemmel kisérik a magyar—cseli gazdasági közeledést Tudva­lévőén román és magyar részről is történtek té­pések a hasonló feltételű gazdasági kapcsolat fel­vételére. sőt itt is volt szó a román—magyar vámtarifa enyhítéséről Ezek a tárgyalások is t>> fejezettlenek maradtak, akár annak idején a cseh —magyar gazdasági tárgyalások és most cseh— magyar kiviteli kereskedelmi szerződés váratlan megkötésében a román kereskedelmi érdekek ki­játszását látják. (?) Ennek tulajdonítható, hogy a kormány betiltotta a tűzifa-exportot is, noha a románja fogyasztóközönség faszükséglete bizto­sítva van, még kivitel esetén is. Az alacsony árakra való törekvés sem lehet oka az export- tilalomnak, mert a kormánynak minden eszköz rendelkezésére áll, bőgj' azt a szabad kivitelnél is biztosítsa. A romániai fatermelésnek szinte egyetlen piaca Magyarország. Fakivitel Nyugat felé nem volt, ennélfogva csak egy egységes tiltó rend el etet bocsátott ki a kormány. A kivitel be­tiltásának kommentálásaként ez a magyarázat elég valószínűnek látszik, de még ha nem is ez volna a dolgok inditó oka, akkor is érdemes a megemlítésre, mert élesen rávilágít a két állam kereskedelmi kapcsolatának fonák helyzetére. — A mezőgazdasági forgalmi adó. A prágai földmivelésügyi tanács cseh osztálya tárgyaláso­kat folytatott a mezőgazdasági érdekképvisele­tekkel és szakértőkkel! a mezőgazdasági íorga- !om-adónak az 1922. évre szóló átalányozásáról. Legközelebb érintkezésbe lé a tanács a pénz­ügyminisztériummal, amely ezután kiadja a szük­séges utasításokat az adóigazgatásnak. A Venkov közlése szerint az adóvallomások benyújtására vonatkozó halasztó rendelet legközelebb tneg fog jelenni, hogy a gazdák az előjegyzések szerint vagy átalány utján való megadóztatására nézve nyilatkozzanak. Az átalányalapelvek olyanok vol­nának, mint az 1921-ik évre, vagyis az átalány­nak a kataszteri tiszta jövedelem alapján való kivetése, de figyelembe veszik maid a természet­ben! haszonban beállott változásokat és a mező- gazdasági termények megváltozott árviszonyait — Egy szlovenszkói kereskedő csalárd bu­kása. Pozsonyból jelentik: A Cseh-Szlováík hite­lezői Védegylet szlovenszkói országos csoportja elhatározta, hogy Juhász István kereskedő ellen büntető eljárást indittat A 2 milliós passzívával szemben csak 400.000 korona aktíva álL Juhász a' „Nemzetközi Kiviteli és Behozatali Társaság és Fuvarlevél Vizsgáló Iroda“ bejegyzett cég tulajdonosa volt. Juhász adósságai egyrészt a meg nem fizetett munkák, másrészt a szállított áruk meg nem fizetéséből állottak elő. Adóssá­gainak nagyrészt — összesen 366 hitelező van — úgy állott elő, hogy a hozzá átvizsgálás végett beküldött fuvarleveleket a saját nevére ruházta át, a pénzt azonban, melyet ő a vasúti gazga tó - ságtól kapott, nagyon gyakran (a megreklamált összegeknek sokszor 90 százalékát is) magának tartotta meg. Juhász kijelentette, hogy ö meg- tarhatta magának ezeket az összegeket, mert itt cessióról volt szó. A megbízási viszonynak ilye­tén való kihasználásában a hitelezői védegylet megegedihetetten eljárást lát és hogy példát sta­tuáljon, egyhangúan elhatározta, hogy a büntető- eljárást megihidittaáa. —. Fizetésképtelenségek és csődök Magyar- országon az 1922-lk évben. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti: A Magyar Hitelezői Védegylet most tette közzé kimutatását, mely szerint 1922- ben az előző évi 94 fizetésképtelenséggel szem­ben 111 fizetésképtelenség volt. Eszerint az emelkedés 17 százalék. 1922-ben 26 csőd volt az 1921-ben bejelentett 31 csőddel szemben, amely 18 százalékos csökkenésnek felel meg. — Áremelések Németországban. A gázizzó­lámpák harisnyáinak árát darabonként további 64 márkával felemelték. A temperöntődék a vas­öntvények kilóját 165 márkára emelték föl. — A zseblámpa-elemek drágasági felárát 9900 száza­lékra emelték. — A vaskályhák drágasági felárait az egyes nemek szerint 10.500—12.200 százalékig emelték föl. — A mezőgazdasági kollektív szerződés). A mezőgazdaság uj kollektív szerződéséről egy 16 tagú paritásos bizottság tárgyal, amelynek élén Kominek, az országos munkakö/pont főfelügye­lője áll. Arra törekszenek, hogy biztos elvi alapot találjanak a szerződéshez, amihez azután az egész köztársaság mezőgazdasági munkásságá­nak bizalmiféríiai egy kongresszuson állást fog­lalnának. A mezőgazdasági munkáskongresszust ianuár utolsó vagy’’ február első hetében fogiák egybehívni. — Megszűnt a jugoszláv devlzaközpont. Zúg- rabból jelentik: Az uj jugoszláv pénzügyminiszter Sztojadtaovics hatályon kivitt helyezte a Plav- sics-féle devizarendeietet. A jugoszláv közgazda­sági életben nagy hatást váltott ki a Devizaköz­pont megszüntetése, amely úgy a bankok, mint a kereskedőik tevékenységét minden vonalon el­lenőrizte és olyan állapotokat teremtet', ame- 1 veknek szomorú hatását még hosszú ideig érezni fogja az amúgy is súlyos krízissel küzdő ju­goszláv gazdasági élet.

Next

/
Thumbnails
Contents