Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-17 / 12. (165.) szám

58 akart fizetni, 4. beszüntetése annak a kár- i pótlási fizetésnek, amelyet Franciaország és j Belgium számára tartozik fizetni az elhajtott marhákért. A franciák rekviráíják az essem szenet Essen, január 15. (Havas.) Mivel Né-; metország az összes szénszáiMitásokat be-} szüntette, a szövetséges technikai bizottság ' holnaptól kezdve rekrenlkii fogja a szenet. A rekvirálássa! kapcsolatban nem tűrik a munkabeszüntetést, vagy az agitációí. Paris, január 15. A Havas-ügynökség jelentésié szerint az Essen-vidéki szénmeny- nyiség rekvirálására szóló intézkedés foga­natosítását huszonnégy órával elhalasztó*- ták. Amerikai lóvá téteti tervezet Newyork, január 15. Boyden amerikai megbízott a jóvátételt bizottság elé terjesz­tette azt a tervet, ameiy a jóvátétel! kérdés megoldásaira vonatkozik és amelyet Hughes állam-tikár a múlt év november elején el­fogadott. A holland szocialisták a megszállás ellen Amsterdam, január 15. A hollandi szo­cialista munkáspárt utrecáhti kongresszusán az elnök bejeien-tette, hogy a szocialista kép­viselők csoportja a nuhrvidéki események­kel kapcsolatosan witerpeiációt intéz a kor­mányhoz s felhívja, hogy keresse meg a népszövetségei s hívja föl azt a Radír vidék kérdésében való beavatkozásra. A német benzol szállítás Páris, január 15. A lapok jelentett^:, hogy a jóvá fcé teli bizottság a benzolsnálMtások ügyiben Olaszországgal kötendő szerződésre nézve szer­dára: egy német delegátus meghallgatását. hatá­rozta el. Illetékes német helyről ködük, hogy a német kormány elállott attól, hogy a benzoiszál- htások ügyében delegátust küldjön Parisba és hogy csupán arra az írásbelii nyilatkozatára fo-g hivatkozni, melyben közölte, hogy a Franc ior­szág részéről igénybevett mennyisé gém tv! több benzolt nem szállíthat Kapós az angol szén Prága, január 16. (Saját tudósítónktól.) A tegnap esti folyta­tólagos tárgyaláson a katonai szakértők ki­hallgatásával most már igazán befejezték a bizonyítási eljárást. Radda védő a tárgyalás berekesztése előtt újságokat adott át a bíró­ságnak s ezekkel ismételten megállapiítatni kívánta azt hogy Baeran dr. a kapott kato­nai iratokat politika: tevékenységében hasz­nálta fel. Az elnök ezután két napi szünetét rendelt el. Csütörtökön intézik az esküdtek­hez a kérdéseket, a délután folyamán az ügyész mondja el a vádbeszédet s valószínű, hogy aznap az egyik védő is beszélni fog, /leletre tehát csak pénteken korül a sor. A katonai szakértők véleménye. Hauwitz alezredes katonai szakértő megmagyarázta az esküdteknek az egyes államok kémkedési és ellenkémkedési szerve­zetét. Kifejtette, hogy Magyarország a tria­noni békeszerződés értelmében idegen álla­mokba katonai attasékat nem küldhet ki. Ma­gyarország ezt a tilalmat olyképpen játszót- ía ki, hogy Bajmőczyt, aki ma is a magyar vezérkarnak tartalékba helyezett tisztje, mint követségi titkárt küldte a cseh-szlovák köz­társaságba. Bajmóczy a háború alatt Cseh-' Prága, január It>. A Prágai Magyar Hírlap már megemlékezett műit évi december 22-fki szaanáoan arról, hogy Tyrnauer Albert dr. rozsnyói ügyvéd levelei in­tézett Csen Istvánhoz, a .o-nibati törvény­szék elnü&élrez, ameiyöe>n roiiúvta a figyelmét arra, hogy a razsnyól járásbíróságon eltűnnek a magyar pöröik aiktál Most i'yrpjáíxier ügyvédtől ebben az ügyben a következő ;ev-elet kaptuk: — Múltkori cikkemben megemlítettem, hogy egy végrehajtási jegyzőkönyv egyszerűen eltóml országban teljesített katonai szolgálatot, Csehországból házasodott, jól beszél németül és csehül és különösen német körökben volt nagy ismeretsége. A katonai szakértő emlí­tést sem tett arról, hogy Baeran dr. a kémke­dés kezdeményezője, hanem megelégedett azzal, hogy rámutatott az elárult katonai ira­tok nagy fontosságára. Az iratok közül a Lengyelország és a Lengyel-Magyarország elleni mozgósítási tervet tartotta a legfon­tosabbnak. Eme két terv elárulása óriása ká­rokat okozott az államnak. A katonai véle­mény felolvasása után Radda védő a bíró­ságnak átadott újságokat, amelyek Baeran dr. beszédeit közli s kérte annak megállapí­tásai, hogy Baeran a kapott katonai híreket képviselőházi tevékenységében használta fel. Az ügyész a cikkek felolvasását ellenezte. A bíróság Radda védő kérelmének csak rész­ben adott helyet. Radda a bíróság döntése ellen semmiségi panaszt jelentett be. Cerny bíró két újságcikket olvasott fel. Az elnök ezután bejelentette, hogy a bi­zonyítási eljárás befejezést nyert, az esküd­teknek csütörtök délelőtt kilenc órakor nyújtják át a kérdéseket, azután pedig meg­kezdődnek a véd- és vádbeszédek. az irodában lói uetn lelhettem iiignejn az éppes. bejövő referens táMabiró agj nyilatkozott, hogy nála van még a darab, majd elintézi. Erre lehat még félév sem volt elég hogy felterjesszék a tör­vényszékhez. így fest az állapot a rozsnyói já­rásbíróságnál így intézek e! itt a magyar ügye­ket! ... — No, még néhány páidra! Pk. 1837/922. szám alatt még 1922. évi április hó 25-én beadtam ma­gyar anyanyelvű ügyfelem képviseletében, kisebb­ségi jogánál fogva magyar nyelvem, egy elveszett betétkönyv megsemmisítése iránti — szlovák M. wmmmmgmi f«r«É#i»frái$®8t IfUAMMftaNitftattflttÓft. Mi történik a magyar ügyekkel ? Elkéri?íiietetiesi a csőd. London, január 15. A Ruhrvidék meg­szállása rendkívüli keresletet okozott az an­gol szénpiacon. Franciaország, Amerika és Németország részéről oly nagy rendelések érkeznek, hogy a bányatulajdonosok ar^.&d- digi hétórai munkaidő helyett a nyolcórai munkaidőt vezetik be. A megszállást Kamuiig és Wupperthalig kiterjesztik Berlin, január 16. A Vonvarís jelentése szerint a munkaadók és munkások a franciák belgák számára szállítandó szén visszatar­tása ügyében Düsseldorfban ma közös ta­nácskozást tartanak. Több lap azt a hirt közli Essenből, hogy ott el vannak készülve arra, hogy a megszál­lást Hammig és Wupperthal.'g kiterjesztik Dortmu.nd megszállása bizonyosra vehető. A francia csapatok Martenben és Dorstfeldben vannak. Ugyancsak a berlini lapok közük hogy a franciák megszállották Hagen Witten és Wanne élőhelyiségeit. (A táviratok folytatása a 3. oldalon.) Az ellenzék együttműködése Ruszinsz- szkón. Kammszky dr. az utóbbi időben nagy nyugta; anságot idéziett elő — írja a Lidové Noviny — azáltal, hogy az efieinzék együtt­működésének lehetőségéről beszélt. Ka- mtnszky szerint a ruszinszkói ruszin, ma­gyar, zsidó, de még a szociáldemokrata és kommunista pártok együttes fellépésével azonnal keresztülvihető Ruszinszkó autonó­miája. Hogy a magyarok ehhez hozzájárul­nak, azon egy csöppet sem csodálkozik a Lidové Noviny, mert hiszen a ruszinszkói magyar párt — luabár mindé'; formai fúzió nélkül (?) -- együtt dolgozik sz’ovcnszkói magyar ellenzéki pártok szövetségével s most kézdtózben dolgozik Kaminszkyvel. Még a kommunistákon sem lehet csodál­kozni. Egész más azonban a ruisziuszlkói szo­ciáldemokrata párt, amely a köztársaság alapján áll s e.ismerte azt, hogy a köztársa­ság kormánya mindazt teljesítette, amit Ru­szin szk ónak megígért. A. zsidók nem fognak minden Ígéret és érdiek nélkül Kaminszky mellé áPani. A zsidók elővigyázatosak, ök elsősorban a gazdasági érdeküket tartják szem előtt s nem igen csatlakoznak olyan emberhez, aki Hl inkához • hasonlóan saját karriérjét tolla előre az ország érdekének rovására. Kaminszky a Kárpáti Futárban azt írja, hogy az e'lenzék közös frontja Ru­szinok ón már biztosítva van. De azt nem .jegyzi meg — folytatja a cikkíró —, hogy mögötte nem ái! a polgárság többsége. Ka­minszky dr. is olyan tábornok, mint sok más az országban, akinek nincsenek katonái. Cikkem hatása alatt mogtndult a vizsgálat a jegy­zőkönyv után és a kutatás ereciánén yenképptn a bírói végzés szeriirt a jegyzőkönyv állítólag a már egy évvel ezelőtt elhalt végrehajtó kezén tűnt volna el. (Szegény halott, milyen jó rá kenni, nem védekezhetek!) De Mortuis Nihil ,Ntsj Béna! S így nrogiragyta nekem a referens .á'blabiró, hogy tegyek ujaibb más előterjesztést ez ügyiben! Hogy azonban milyen legyen ez az előterjesztés, aawiafK a jó Isten a meganondliafóia ... — Az előbbi cikkesnban említeti öt fizetése nrcsátagyás iránti kérvényem eltűnésire vonatko­zóan az időközben visszahelyezett irodatiszt kö­zölte velem, hegy négy fizetési megitagyósi kér­vényt a táfolabiró érdemi elintézés nélkül „elnöki hatalmánál íögrra“ felterjesztett az állarmiyom dába az azokra lerótt bélyegek használt, vagy használatban voltának megáll api tűs céljából külön elnöki szám alatt, anélkül, hogy ezen szokatlan „el. i.ntózés'‘-röl a legkisebb nyom is maradt volna. Szermtem a törvényes eljárás az, hogy a lajstro­mot vezető tisztviselő ily esetben hivatalos lele­tet vesz fel! Azonban a bélyegtelenség nem cte arra, hogy a beadvány érdem] elintézéséi a bíró bizonylaton időkre halassza, elodázza! A birésűg;- oak minden beadványt érdemi elintézésben kőií részesíteni tekintet nélkül arra, hogy a beadvány helyesen v.an-e fölbélyegezve, vagy sem? Eme eljárás igazán aj a nap alatt. Az ötödik fizetési meghagyás iránti kifreímecnre azonban nincs fel­világosítás, ellenben helyén 3479/922. sz. a- az irattárban egy cssSi-morva Mrásibirósásnak kerósésére egy bírói fogialimaziváisy fekszik, míg a fő!atisfrontban ugyané szám alatt az általam 1921. évi november 5-én beadott és Skhatott fizetési meghagyás iránti kérvényem szerepel hivatalos beadványként!! ... Ilyen egy bíróság rendje e* megblzhatősára a »r«i köztársaságunkban!? (Mai m-egálUpitásom szerint az irattá dbafl fenti szám tée-tt feküdt volt nregikeresiésibeli bírói elintéziés- neik immár nyoma sincsen! A fő!ajstromban azon- •--un ott szerepel az cómhézé's (?) módja: .,do a?- olhlvu“, aziaz irattárba. . Három szóra négy hónapig kell várni — De tovább megyeik! A P. 1807/922 számú polgári perbe?] az ellenfél képviselő]e részéről még 1922. évi juliius hó 28-án beadott és iktatott fellebbezést, mélyet számtalan sürgetésem Cs szorgos kutatásaim dacára csak a minap kerít­hetett elő az iroda tisztviselőnője, mai napig s'en. terjesztették föl a fellebbezési bíróságihoz! E fer- lebbezés felterjesztésiére nézve az éltáró biro 1922 december hó d-ük napján a következő biról utasítással látta el a eh faibot: „Predostrat k See- rit v Rimasfkej-Sorbote, Ruzsicdka.** Vagyis ma­gyarul: „Felterjesztendő a TörvényszéMiez Rfmn- szombatlba.** S erre a három szóból álló elinté­zésre négy és fél hónap kellett?! Most meg in, több egy hónapja fekszik az akta az irodában várja a „lemá\-to!ását“! Már rnint hárem szónak a leírását. _ De vám még egy m&silk hasonló ügy is. ■1 56/922 a szánna ezen figvmek, melyben szintén az elleniéi ügyvédje fellebbezett még 1922 ju’iais 17-én. Ez ügyet is a minap immár talán ötőd- 1zben keres te ttom az Irodában. Nyomát azonban nyelvein megszerkesztett végzés és hirdetmény- ny-al íclszere’t — kérvényt, úgy hogy az egész elintézés tisztán .a szlovák nyelvű aktáik átnézé­séből és a bíró aldi:rúsábó' állana! Mind-jrundlí da­cára eürtbézetienül feJkszák ez ügy valahol, hogy hol, azt megállapítani hméteit számtalan kutatá­saim mellett mai napig sem sikerült. Ügyféliem szegény napszámos, kinek egész va.'garcna eme kétezser korona-, melyet az eltűnt betéükönyvecs- kére elhelyezett. S pénzéhez nem képes hozza- jutni! — A P. 8869/921. számú peres ügy még ek- latúíisább példa az itteni járásbíróság gyo-Ts (?) el alté zését illetően! Ez ügyben alperes meg nem jelenése folytán 1921. nyarán mulasztási ítéletet kapta/m ügyfelem javára, mi ellen az alperes még 1922. évi január 13-án ellQtmondással élt. Egy teljes hosszú év! termikust az ellentmondás folytán érdemi tárgyalásra máig sem láttam! Eikerij’hefetlen a csőd. — xMiég fölsorolhatnék számtalan hasonló ese­tet! De az eddigiek Is eléggé Igazolják az ittam járásbíróság igazságszolgáltatásának küszö-'ön lévő csődjét S ezeíc nem is a „várandó^ magyar nyelvű bírónak fenntartott ügyei. Hanem a vezető üáJblabirő vita! kiválogatott pörös, magyar nyelvű keresettel megindult de szlovák nyelven folyta­tott tárgyalás1 ügyek. A ..jövendő** (?I) magyar bíró részére félretett polgár? nörös ügyek egy- álta%n keTilImeik napvilágra. — Végű’, hogy máért nem kaptunk eddig s miért nem kapunk még most s-em magyar nyel­vet értő bírót eme 55 száre.léltnyi magyar "kíseb-h- négíi járá’tf’fróságihoz? Megmondom, miért nem? Egyszerűen azért, mert éppen három kartársimm beadványait válogatás nólkiH nem maigyar, ha­nem szlovák bíróhoz adják át s ez által maga szá»3áéhika1 'kisebbítik a magyar nyelvű beadvá­nyok számát! Ezáltal a statisztika sokkal cseké­lyebb számban mutatja ki a magyar anaoutyelvü keresetek szármát Magától értetőd'ülr, Irogy ha mi magyar ügyfeleánik képviseletében beadvá­nyainkat magyar nyelved teri-esztenek a bíróság elé. úgy a rozsnyói járásbíróságnál a magyai nyelvű beadvánvolk száma a 75, sőt Rt) százalé­kát is megibaladná' Tyrnauer Albert dr. A cseh íascizmusról Svebla miniszter­ein öH< tepia, a Venikov. a fascistáik szervez- kedóséve! kapcsol a tham azt írja', hogy a fas- cizmus Csehországban ismét a régi cseh Hibáiba esett s ez az egyénetlerike-dés, amely a nemzeti demokraták lakjaiban ész'elhető. Zajvrel, a nemzeti demokrata párt képviselő­je. nyíltan a fascistáWhoz csatlakozott s egy fiascista lapot fog kiadni „Hanácka repmblika'* elmen. A Národni Politika azt írja, hogy Ur- bán dr. kijelentette, hogy a oseh fascizarous nem az igazi fasazimins. Rgy liarmádik nem­zeti demokrata lap, a Lidové Noviny. a fas- cista mozgalmat morgásniaik nevezi. Ezekből tehát azt lehet következte írni. hogy a nemzeti demokrata párt keretén belül sem tudnak eme kérdésben megegyezni. Kérdezszük már most — fejezi be a Venkov —miért vannak oly nagy nézeteltérések az egyes politikai pártokban, miért mennek késhegyre az egy­máshoz közelálló pártok? Mert meggondolat­lanul felvetnek a pártokban olyan kérdése­ket, amelyek, a párt nyugalmát megzavarják, mint a jelen esetben a fascizmus kérdése. Cseh-Sziovákia közmunkapropusja 1922-ben és 1923-ban. Prága, január ló A közmunkaügyi minisztérium közép tési programja a legözelebbi három évbe: körülbelül 2 milliárd koronát fog igényelni amiből az 1923-ik évről szóló beruházási költségvetésben körülbelül 803 millió korona már engedélyezve is van. A 2 milliárd koro na a következőképpen oszlik meg: már meg­kezdett építkezések befejezésére ,350 millió korona, előkészített építkezésekre, amelye két 1923-ban fognak megkezdeni 400 millió korona, az 1923-ik évben tervezett építkezé­sekre 650 millió korona és végül az egyes minisztériumok részéről igényelt építkezé­sekre 600 millió koronát irányoztak elő. A nagyszabású közmunkaprogramból a „Pr. Pr.“ közlése szerint Szlovenszkóra é;, Ruszinszkóra nézve a következő beruházási munkálatok vannak tervbe véve. A jecenyeí állami vizmiiközpont építkezésének befejezé­se, az Ung folyó vizi ereiének kihasználása amely szintén erre az évre van tervbe véve A pozsonyi és komáromi kikötőket „a lehe­tőséghez képest** tökéletésiteni fogják. Nehéz feladatok elé állítja az állami köz­igazgatást a szlovenszkói és ruszinszkói út­hálózat, mert mint a kormánylap írja, a vál­tozott gazdasági viszonyok és „az állam vé­delme** az állami utak rendszerének radiká­lis változtatását követeli. (így dominál a mindenható sztratégiai szempont. A szerk.) A régi Magyarországon ugyanis a főutak irá­nya északról dél felé haladt. Az uj úthálózat megalapozása céljából a közmunkaügyi mi­nisztérium négy fővonalat is tervez, amelyek­nek iránya nyugatról keletre halad. Nehéz és költséges munka volt a Pár­kány és Esztergom közötti dunai hídnak a helyreállítása, amelyet aknarobbantássa’ romboltak le annak idején. Igen sürgős a ko­máromi Dunahidnak rekonstrukciója is, vala­mint más folyóknak országut-hidjai, amelyek Cseh-Sziovákia és Magyarország határpont­jain vannak. A közmunkaprogram kiemeli végül, hogy a tavalyi gazdasági- és valutakrizis alatt fő­képpen a szlovenszkói üzemek szenvedtek. Egyik-másik bánya- és kohóüzemet a cse­kély érckészletek miatt (Körmöcbánya) kel­lett beszüntetni, a Zólyombreznói vasmüve- ket pedig berendezésük hiányossága miatt. De egy szóval sem említi a közmunkaprog­ram, hogy a szlovenszkói bányaüzemeket, amelyeket a régi Magyarország bányaipará­ban szinte teljesen ki lehetett aknázni, nem kapcsolták bele a cseh-szlovák bányagazda­ság egységes körébe, a kormányzat mitsern tett ez üzemek berendezésének tökéletesíté­se érdekében és igy nem csoda, ha szloven­szkói bányák, amelyeket az áldatlan forgal­mi viszonyok is megakadályoztak fejlődé­sükben, kénytelenek tevékenységüket telje­sen beszüntetni. A közmunkák programjában — feltéve, hogy a kormánylap közleménye he­lyes —■ nem látunk egy tételt sem, amely a szlovenszkói és ruszinszkói ipar közvetlen fejlesztésének volna szánva. A köztársaság védelme és Szlovenszkó* A Lidové Noviny jelenti, hogy a szlovenszkói cseh-szlovák szociáldemokrata párt már ak­kor követelte a köztársaság védelméről szóló törvényt, amikor Vrabec kilépett a szlovák néppártból s nyilvánvaló lett az, hogy a szlovák néppárt tagjai nemcsak ma­gyarbarátok, de az állam nyílt ellenségei is. Ezt a kérést most a Rasin elleni merénylet után megismételték. Csehországban és Szlo- venszkón a többség belátta, hogy a köztár­saság védelméről szóló törvényt a legsürgő­sebben meg kei] alkotni. A szocialisták azon­ban azért is sürgetik, mert Szlovenszkón a helyzet ma nagyon bizonytalan. A szlovák néppárt — Írja a Lidové Noviny — termé­szetesen eme törvény ellen foglal állást, mert ezzel eltoallgiaitatják az ellenzéket. Lengyel fenyegetés? A Ceskoslovenska Republika, a kormány félhivatalos lapja ez­zel a címmel: „Mi ez?“ közli a Jembergi SIo- vo Polskié következő hírét: Köztudomásu: hogy a javorinai kérdés nem tavasszal, ha­nem sakkal korábban kerül eldöntésre. Hiva­talos körök véleménye szerint a döntés e napokban megtörténik. A nemeztközi bizott­ság elnöke, Ufler alezredes most * Parisban tárgyal eben az ügyben. De legyen a döntés akármilyen, mindenesetre elkészültek a len­gyelek s a nagyköveti tanács esetleges ked­vezőtlen határozatát is ártalmatlanná teszik. Szerda, január 17. IMcieM etrnitm S'ü®r«ii-pllr.

Next

/
Thumbnails
Contents