Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-14 / 10. (163.) szám
sági tárgyalásokat rövidesen folytatják. Budapesti munkatársunk érdeklődött illetékes helyen és azt a fölvilágositást kapta hogy ez a hir egyelőre nem felel meg a valóságnak. A magyar—cseh-szlovák árucsereforgalmi szerződésre vonatkozó tárgyalásokat újév előtt félbeszakították. A cseh-szlovák delegátusok ekkor visszatértek Prágába. Hogy mikor érkeznek vissza Budapestre a tárgyalások folytatása céljából, ma még nem tudni, mért erre vonatkozóan a prágai kormány még nem értesitette a magyar kormányt. A kisantant és Magyarország hadikésziilődései? Budapest, január 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az egyik budapesti kőnyomatos újság ma azt a hirt köBudapest, január 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Magyar Hírlap illetékes helyen arról értesül, hogy a román kormány néhány nappal ezelőtt részleges mozgósítást rendel t el. Bukaresti kormánykörökben tagadják, hogy a mozgósítás, amelynek során eddig néhány hadosztályt csoportosítottak, Magyarország ellen irányulna. A bukaresti kormány a mozgósítást azal magyarázza meg, hogy Besszarábia orosz támadás veszélyének van kitéve. Damváry az incidensről. Budapest, január 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). A nemzetgyűlés tegnap esti ülésén Daruváry Géza', a külügyminisztérium vezetésével megbízott igazságügyminiszter, a kormány nevében nyilatkozott a magyar—román határincidens ügyéről. Kijelentette, hogy mindama hírek, amelyek arról szólanak, hogy magyar csapatok megtámadták volna Romániát, nem felelnek még valóságnak. A tényállás az, hogy Lökösháza mellett román csapatok tüzeltek a magyar határőrségre, a magyar határőrség pedig a tüzelést viszonozta. A következő éjszaka megismétlődött az eset, azzal a változással, hogy a magyarok nem viszonozták a tüzelést. A magyar kormány ezt a tényállást bukaresti követje utján tudomására adta a román kormánynak és biztosította Magyarország békés szándékairól. A magyar kormány javasolja, hogy ebben az ügyben egy nemzetközi vizsgáló-bizottság indítson vizsgálatot. A magyar korrnáriy erről a szándékáról értesítette párisi, londoni és római követjéh A magyar kormány megtudta,' hogy a kisantant kormányai közbelépésre készülnek, hogy ezt a hiábavaló izgalmat kiküszöböljék. A külügyminiszter azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy a magyar kormány igazságának tudatában van és. hajlandó az egész ügyet nemzetközi vizsgálat tárgyává tenni. Héjjas egyéni akciója? Budapesten a háborús bonyodalmaknak semmi nyoma nem látszik. A határincidensek után a hangulat Budapesten teljesen nyu- godt. Komoly politikai körökben is azt hiszik, hogy az egész ügyet rövidesen elintézik. Tegnap híre járt annak, hogy Héjjas Iván szabadcsapatával a román határ mentén áll. Ez a hir még megerősítésre szorul és politikai körökben azon a véleményen vannak, hogy a kormány Héjjasuak ezt az esetleges kirándulását semmi körülmények között sem fogja eltűrni. Románia tiltakozott Budapesten? Budapest, január 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Egyes ellenőrizhetetlen hirek szerint a román követ csütörtökön lépéseket tett a magyar kormányzóiké, hogy a belgrádi Tribün a azt Írja, hogy a kisantant kormányai Magyarország hadi- készülődései ellen egységesen szándékoznak föllépni a magyar kormánynál és követelni akarják a Magyarországon lévő titkos szervezetek föloszlatásiát. Ezzel a Illírrel kapcsolatban illetékes helyen kijelentik, hogy a kis- antarénak ilynemű föllépéséről szó sincsen- Együttes Magyar ország elleni föllépésről annál kevésbé lehet szó, mert a kisantant kormányai tudják, hogy a Magyarország bel- ügyeibe való ilynemű beavatkozásuk teljes kudarccal járna. A kisantant vezető politikusai jól tudják, hogy Magyarországon semmiféle fölfegyverzett titkos alakulat nincsen. (A jelentésből nem derül ki, hogy a már napok óta beharangozott demarsügyröl, vagy pedig a kásán lantnak egy újabb akciójáról van-e szó. A szerk.) nál, hogy az állítólagos támadások miatt tiltakozzék. Beliiska honvédelmi miniszter cáfolja a magyar mozgósítás hírét. Becs, január 13. (Bécsi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Neue Freie Presse budapesti jelentése szerint Romániában részleges mozgósítás van. A lap tudósítója előtt Belitska magyar honvédelmi miniszter kijelentette, hogy magyar csapatösszevonásról, vágj- mozgósításról szóló hirek teljesen alaptalanok. A kisantant ajalbb demarsa? Budapest, január 13. (Saját tudósítónk teleíonjelentése.) A Dér Tag cimü bécsi lap mai számában prágai komibnációkra hajló diplomáciai forrásból nyert értesülése alapján azt írja, hogy Magyarország háborúra készül. Azokat a csapatokat, amelyek eddig a cseh-szlovák határ mellett állottak, a román határra vitték. Az irredenta mozgalom föléledése összefüggésben áll a rendtörvénybe bujtatott általános védkötelezettséggel, amely szerint minden 18—30 év közötti katonaköteles férfi behívható. A prágai kormány, illetve a kisantant kormányai emiatt demarsot intéznek a magyar kormányhoz. A Magyar Távirati Iroda ehhez a hírhez a következőket jelenti: A határincidens kérdése az elintézés stádiumában van. Nincs ok semmi, aggodalomra. A magyar-román ..határ- incidens, mint ezt diplomáciai képviselőnk utján a bukaresti kormány tudomására hoztuk, román kezdeményezésre történtA Dér Tag hírének értékére és szavahihetőségére vonatkozóan elég annyit mondani, hogy a lap összeköttetésben áll a k'fsán ta úttal. A lap háta mögött Bc-sel osztrák milliárdos áll, aki feltűnő összeköttetést tart fönn a kisananttal. A Jap egyébként a kisantant befolyása alatt részt vesz a Magyar- ország elleni ragalomhadjáratban. Azok az incidensek, amelyekre a lap hivatkozik, sohasem történtek meg. Összehívják a szenátus külügyi bizottságát. Naegle dr. német szenátor a szenátus külügyi bizottságának elnökéhez levelet intézett, amelyben kéri a szenátus külügyi bízó ttságának összehívását. A parlament elé kerül az átdolgozott fürdotorvény. A fürdőtörvényjavaslat a Cas értesülése szerint a közegészségügyi minisztérium átdolgozta és rövidesen a parlament elé terjeszti. vercHfwiüáréL. Fekete és fehér pontok a ruszinszkói karácsonyi havon. Ruszinszkó, gör. kath. karácsony. Óriási hegyek között egy rozoga falu, végében meghúzódik egy kis istálló, benne fekszik a kisded Jézus, barmokkal körülvéve, „jászolban fekve, pólyákba takarva...“ És az istálló felé ragyogva közeledik egy fényes üstökös, a betlehemi csillag: igy gondolja ezt a ruszin fantázia. A ruszin paraszt igy s ezen gondolkodik, mikor bezárván a korcsmaajtót, ballag hazafelé hóból kivert ösvényén. A hókristályok csikorognak lábai alatt s ő folyton gyorsítja lépteit, igyekszik minél hamarább otthon lenni, hogy a hóna alatt szorongatott üvegből igyon áldomást az örömnap emlékére. Áldomást. Égető szeszt... A korcsmáros pedig örömmel dörzsöli kezeit s számolja az asztalfiából kivett „bevételt". Nagy szél kerekedik, sít a természet, mely sírásba belevegyül az elkésett varjuknak a károgó, kétségbeeső szava: kár! kár! kár! Ruszin fantázia! Ezt a kifejezést használtam az előbb. Öntudatosan használtam, rnert a ruszin népnek óriási a fantáziája... szláv származásuk utolsó öröksége. Régebben egy nyelvük volt. Ezen az egy nyelven jelent meg Ungváron cirillbetüs lapjuk: a Nauka. Budapesten a kormány szerkesztésében a Negyila, ezen jelentek meg az Unió ruszin nyornad kiadványai, ezt mivelte halhatatlan költőjük Duhnovics, ezen irt Fémcsík, Duliskovics, Legeza, ezen beszéltek halhatatlan szónokaik: Milcita Sándor, Fircsák Gyula, ez volt a nagy Dobránszky Adolf nyelve. Ma azonban lassacskán leveti ősi szokásait, sutba dobja tradícióit, nyelvét összekeveri a csehhel, ukránnal, nagyorosszal s lesz nyelvéből egy zsargon. De elég ebből ennyi! Jelen alkalommal csak a karácsonyi népköltészetre terjeszkedem ki röviden s elmondok egyet-mást a ruszin nép karácsonyi szokásáról. Nagyszerű a ruszin nép karácsonyi költészete. Nagy kár, hogy senki sem szedi össze. A mostani kormány kreatúrái azt hangoztatják, hogy a magyar rezsim alatt el volt nyomva a ruszin nép. Ez mese. Prámer, Legeza, Födeles, Dolinay és Papp Budapesten állandóan oroszul társalogtak. Vrábely Mihálynak két könyve a kárpátalji költészetről jelent meg a magyar Tudományos Akadémia támogatásával a Franklin-társulat nyomdájában orosz betűkkel. Ez a könyv már ritkaságszámba .megy. A Preszvita-társulat a népköltészet termékeinek gyűjtéséről nem gondoskodik. Azért hát joggal fölsóhajtok: elpusztul a régi kár- pátalji ruszin költészet. A ruszinok karácsonyi költészete nagyszerűen énekli meg s* költöileg megérzékiti a kisded születését; a, boldogságos- szent szűz anyai szere- tétét, a három király hódolatát a pásztorok csodálkozását. De ez nem minden. Vannak ez.alkalomra porfán dalaik is, melyekben az édes anyai szere tetet, a menyasszony, hűségét, a gyöngéd szülei gondoskodást mesterin rajzolják. A testvéri szerétéiről egész apotéziseket zengenek. Kisgyermek koromban a karácsonyi kántálá- sok alkalmával a dúsan pompázó karácsonyfa ágai közé bújtam meg s onnét néztem az éneklők durva arcvonásait s kérges tenyereit' Most pedig távol ködfoszlányos gyermekkoromtól, emlékeim közé temetkezve bámulom, hogy hol vette magát oly gyöngéd szív azokban a durva külsejű emberekben. Az élet durva barázdákat vont arcúkra, a nehéz munka megkérgesitette a nehéz tenyereket, de nem tudta onnan belülről kiölni az örökséget: a költészetet. •Van égy költeményük, melyet nekem énekeltek mindig s melynek tartalma prózáiba gyömöszölve a következő: Egy gyermek, ki távol esik a szülői háztól, folyton haza kívánkozik, esdve fohászkodik Istenhez, hogy csak mégegyszer láthassa szüleit... Fohászkodik, hogy a hegyóriásokat tüntesse el, tegye egyenlővé a rónával, hogy megláthassa a szülői házat. A hegyek ugyan megmaradnak, de ő hangot hall s hangjáról megismeri az édesanyját. Egy másik ének elmondja, hogy egy eladó leány ruhát sujkol a patakban s közben elveszíti, gyűrűjét. Hazamegy s annak keresésére küldi az apját, az anyját, a bátyát, — de egyik sem tudja föllelni...' Akkor azután az imádottjához fordul, ki elmegy... s.persze megtalálja a gyűrűt. Vége-hossza sem volna ezek elsorolásának, mert rengeteg van belőlük, mind csengő rímekbe öltöztetve. Most még pár szót szólok a ruszin nép karácsonyi szokásairól. Esteledik. Szent este. A háziasszony fölmegy a ház padlására, tengerit, zabot, kölest, gabonát s árpát hoz le. Mindegyikből egy marokkal az udvarra kidobott abroncsba önt s aztán összehívja a baromfiakat. Ha mohón esznek, nagy öröme van: bőven fognak tojni a jövő évben. A házigazda elhozza ezalatt a korcsmáiból a pálinkát s nekilát a, páftnkaégetésnek. A gyermekek körülállják s apjukkal együtt kóstolgatják... De a szarvasmarhájáról sem feledkezik meg a ruszin. Jól megeteti, jobban, mint máskor s kihajtja a vízre. Míg marhája Iszik, gubájába göngyölözve s hajtóbotjára támaszkodva, titokzatosan néz a csíllgokra. Azután elnéz a gyümölcsösbe. Amelyik fa a nyáron nem' termett, azt elgy szalmából font kötéllel körülköti és háromszor körüljárja, ismételgetve a varázsigéket: „Ha nem teremsz jövőre, úgy kiváglak". E napon süti különben a gazdasszony a karácsonyi süteményeket is. A legnagyobbnak közepébe egy kis üvegcse mézet tesz. Karácsonyi sütemények! Oh, micsoda gúny ezt igy kimondani. Gabona, tengeri. Ahol pedig ez nem terem, zabkenyér, durván megörült zabból... Ezek a vcrchovinai sütemények! És most menjünk be a viskóba s ünnepeljünk. Az ajtót kinyitom s megcsap a pára. Valami kimondhatatlan gőz. Szétnézek. Az egyik szobaszögletben ál! egy tehén kis borjával, a másikban két juh egy báránylkával... a kandallóban, mely a füstöt kürtő nélkül küldi a zsuptetőn'át a légbe, ropogva ég a tűz, előtte kipirult arccal egy sovány asszony, mellette három gyermek. Egy ép, másik kettő hülye. A férfi, a ház ura, éppen most jön be, miután kint minden dolgát elvégezte, kezében tart egy zabkévét. Mereven nézem a jelenetet... Most az asztalra teszi s komolyan szól: — Adjon az Isten bővebb termést jövőre, szerencsét háznak s mindnyájunknak jó egészséget! Az asszony pedig föláll s kötényében tartogatott pár diót s mogyorót a földre szórja a szalma közé. (Mert verchovinai szokás, hogy a ház padozatát szalmával hintik be, jelképezve azt, hogy istállóban született a világ Megváltója). Ezt a képet látom én most is, melyet ezelőtt húsz évvel láttam. Akkor tapasztalatlan kis diák voltam s kíváncsiságtól elkapatva benéztem szomszédunk ablakán. Akkor az a jelenet érdekesnek tűnt fel nekem. Ma végnélkül szomorúnak látom. Dudinszky Nesztor. BRHsaafffflBBaiaKsi&EesiBS'ssnnsffiSBnaaBia A törők delegáció ellenlavaslafof lel az adósságok ügyében. Lausanne, január 13. A török delegáció az adósságok kérdésében el len ja vaslatot nyújtott be. Ebben azt követeli Törökország, hogy Jugoszlávia1 és Görögország kötelezzék magukat 6,296.000 török font fizetésére. A szövetségesek körében ezek az ellenjavaslatok nagy megütközést keltettek, mert veszélyeztetve látták az eddigi tanácskozások eredményét. A ma összeülő bizottság valószínűleg el fogja utasítani a török ellenjavaslatokat. A mai bizottság foglalkozni fog az adósságok kérdésénél mutatkozó ellentétekkel. Ily ellentétek mutatkoznak annak a határnapnak a megállapításánál is, amelyet az adósságok szállítására nézve le akarnak szögezni. A háborús károkra nézve a törökök hajlandók a szövetséges állampolgároknak, kivéve a görögöket, háborús kárait megtéríteni, de hajlandók az okkupációs csapatok költségeit fedezni. Követeli Törökország, hogy a szövetséges csapatok által okozott károk téri- tessenek meg, hogy a háború alatt a német Birodalmi Banknál deponált 5 millió aranyfont, amelyet az antant lefoglalt, visszaadas- sék neki. Lausanne, január 12. A török adósságokra vonatkozólag a szövetségeseknek az az álláspontjuk, hogy az utódállamok, illetve a Törökországtól elszakított provinciák csuk ■a reájuk eső kamatokat lennének kötelesek elvállalni, mig ezzel szemben a törökök az adósság tőkéjének elosztását követelik. Visszaérkeztek Angoráfoól. a tőrök delegátusok. Lausanue, január 12. A török delegáció által Angorába küldött képviselők: Ferid bej és Murád bej ma visszaérkeztek. Perzsia tiltakozik. Lausatuie, január 12. A perzsa kormány tiltakozott a konferencián az ellen, hogy Perzsiát nem hívták meg. Perzsiának a Mossul-kérdésben közös érdekei vannak Törökországgal és igy joga van a tanácskozásokban résztvenfd. A cseh-szlovák-olasz kereskedelmi szerződés. Róma, január 12. (Stefani). A mezőgazdasági és ipani parlamenti bizottságok felülvizsgálták a Cseh-Szlovákia és Olaszország közt kötött kereskedelmi és tengerészeti szerződést és előadóul Romani képviselőt nevezték ki. Megegyezés az angol háborús adósságok ügyében. Washington, január 12. (Havas). Az angol háborús adósság konszolidációjával foglalkozó angol-amerikai konferencia megállapította a fizetendő részlet összegét, még pedig olyképpen, hogy meg ne rázkódtassak a nemzetközi kereskedelmet és elkerüljék a váltóárfolyamok ingadozásait. Washington, január 13. A Fehér Házból ere- nyilatkozat szerint az esetben, ha az adósság ügyében Angliával szemben megegyezés jön létre, az egyezmény a többi adósra is kiterjesz- tefcfk. Legfinomabb eredeti angol frakk, szmoking és resztül-köpenyek elsőrangú munka, mértók nt.án. modern, előkelő kidolgozás, valamint az összes téli-sport.-öltözekek és mindenfajta bnndák hölgyek és urak részére. OLD ENGLAND 47<j Landesbank palotaiban B. METZELES, praoa. ncmzmim 2 Úri- és női divatsaaböság mérték után Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás itt égisz éleire szolé őr « minden jobb Órásnál kapható! Vasárnap, január 14. _3___
