Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-13 / 9. (162.) szám

5

Szombat, Január 13.

, (7^(MlMÁ<TíAKJáRTAP

A pártnapon a Keresztényszociális pártot Lelíey Jenő dr. 'képviselő, a Magyar Jogpártot Tarján Ödön képviselő fogja képviselni; a Zlpser Deutsche Partéi, a Ruszin- szkói Pártszövetség, valamint a csehországi Bund dér Landwirte is képviselteti magátA pártnap alkalmából január 17-én este nagyszabású hangverseny, 18-an este pedig a párt kulturális osztályának népszínmű- pályázatán pálya dijat nyert népszínmű, Tichy Lajos „Zsuzsika rózsája" bemutató előadása lesz.

Budapesten, jtouár eleién.

Még mindig nem olyan egyszerű az utazás, mint régen. Különösen az országhatárok átlépése minden alkalommal lelki tortúra'. Régi, boldogabb idők szabad gyermeke ilyenkor rendszerint úgy érzi, mintha rendőri felügyelet alatt állna és becsületéhein támadnák.

A vízumtól a szilvásgombócig.

Már jó néhány nappal az utazás élőit megkezdődik a hecc. A Berlinben élő külföldi vezeklő útja kerületének rendőrségi szobájától az nrió- felügyelőségliez, innen pedig a központi rendőr- kapitánysághoz vezet. Azután következik az ácsorgás a vízumodéért. A készülődésre legjobb esetben is rámegy vagy három délelőtt. Az adó- felügyslöségen az ember szivébe és zsebébe markolnak. Okvetlenül fölfedeznek valamelyes mulasztást Rátalálnak valamilyen „pótedó cédulára*1, amelyet ők elfelejtettek nekünk beküldeni és ez okiból természetesen ránk fogják, hogy adó kerülőik vagyunk.

A külföldi utasok ügyeit lebonyolító közegek gorombaságra vannak bangóivá. Külföldre utazni mindnképpsn gyanús dolog. Berlinben kezdetét veszi a nyaggatás és a határállomásokon folytatódik. Motozzáik, faggatják, inkviralják az embert. Mire célhoz ér, minden energiaforrása kiapadt. És megfogadja, hogy legalább két esztendeig nem ül többé vonatra ...

És mégis, — maradt valami az utazás ősi romantikájából is. Még mindig vidáman zakatol a gőzös, ha hazafelé visz. Hősiesen szál lünk szembe minden vésszel és k arámi fással, mint a mesebeli lovag, aki csak hét vár ostroma, sár- irányok és boszorkányok leküzdése árán találhat rá szive Puskájára.

Újra megindult az oderbergi forgalom. Ez kedves dolog, visszaidézi a régi, békebeli utazások emlékét, amikor délután négykor ültünk’ fel Berlinben, és következő reggel beértünk Pesten a nyugatira. Most sem tart sokkal tovább. De hová lett a hajdani vasúti éjszaka csendje, amikor az ember a kalauznak adott két korona borravaló ellenében tíz órán át adhatta az édesek álmát, melyet még az oderbergi vámvizsgálók is respektáltak? Tudj* az Isten, az öreg Középeurópa még sem volt minden ráció htján. Hiába fogadjuk meg, nyolc év • ezer' "csalódása" után,' hogy nem politizálunk többé, — ha Oderbargibeil az állomás perronján . fagyos téli éjszakán félórán keresztül hosszú libasorban kell álhumik, ha útközben egész sereg finánc, utleyélszemlélö, kalauz és ellenőr tekintete tapad rajtunk, málhánkon és pénztárcánkon, önkéntelenül a közállapotokra terelődik a szó, ezekről a kis és nagy antantra, a különböző kormányfőkre és a konferenciákra és ennek a' cudar világnak minden nyomorúságára.

Világszerte ve széké s znék az emberek. De útközben valahogyan mégis csak összetalálkoznak. A vasúd fülke szűkében megleljük a rokoii- vonásekat egymás lelkében. Néhány technikus diáikkal utazom együtt, aki szünidőre hazafelé tart Pestre, Temesvárra, Brassóba, no meg egy csinos brünni lánnyal, aki hosszas családi harc után kivitte, hogy' a szülei Berlinbe engedték sziniiskolábu.

Berlinről folyik a szó. Versenyt firtatjuk a német kultúra előnyeit, de mennél inkább . eltávolodunk a porosz fővárostól, annyival élesebben szemünkbe ötlfk ennek a kultúrának mindenféle kulturált!anságu. Szidni tudjuk a német nyárs- polgárt, a’ konvencionális tömeget, egyszerre megannyi egyéniségnek érezzük magunkat, akik szebb hazába tartunk, az egyéniségek paradicsomába.

Kritikánk során persze nem piméljük a német kosztot sem. Hosszú hónapok folyamán az ember csak megszokja valahogy a „Griitze", a „Blümchenkaffee" és a „Kartoff el puffé r" ízetlen kéjét, “de most étvágygerjesztöbb tájak felé törtetve, az emlékezéstől kifordul a gyomrunk. Müt- már érezzük a töltött káposzta, túrós rétes és paprikás csirke távoli illatát A brünni szini- növendék ,.Poviidligombócról“ álmodik.

Szlovenszkóban.

Milyen furcsa világot is élünk! F-gy kis -vasúti híd, egy színes jelzőlámpás elegendő ahhoz, hogy a svájci frank és az osztrák korona, a német márka és a cseh korona’ uralmát egymástól elválassza. És mindnyájan, c'kupáivá az utolsó esztendők Val u ta ^ör ü letét öl, szenzációs hangulatban várjuk a csodát, amely majd a határon íül megnyilatkozik előttünk. Kell, hogy a rég nem látott bőségnek gondtalan képe, a varázslatos békebeli jelenések egész serege első pillanatban elárulja nekünk a „nemes valuta" éltető hatását

De ime, a német-cselt határ érintésekor az ujjongó jólétnek semmiféle hozsannája nem zeng felénk és ugyanaz marad a levegő. A határállomás pislogó lámpái semmi újra sem derítenek fényt A jómódú utasok hadában meghúzódnak az ország rongyosai, akikből — mint ahogy égy derék cseh cívis sietve világosit fel berniünket — éppen a magas valuta okozta krizis folytán bőven jut. Nyomorúság, kedvetlenség itt is, ott, is, mindenütt .egyaránt panaszkodnak az emberek. A pénz egyeduralmának régi fikciójában meg’rögannyi.au, bármely valuta szférájába tartozzunk is, egyaránt áldozatai vagyunk.

Zsolnán nagy g&rrai' narancsot és sonkás- zsemlyét árusítanak. Az árus éneklő vásári hanglejtésben három nyelven kínálja darabját' négy cseh koronáért; olyan kicsike szám és mégis olyüm horribilis összeg az értéktelen ezresekhez szokott berlini jövevénynek! A hango-s kínálatnak alig ül fel valaki. Fogyasztjuk a magánkkal hozott elemózsiát. Zsolna körül vékony, lassan olvadó hóréteg takar mezőt, fenyvest. A tél ünnepi köntösében „idegen ország" meghitt tája köszönt bennünket. Az uj cseh hangzású leírások, a kalauzok okvetetíenkcdése nem torzíthatja el számunkra' Szlovenszkó üde, kedves körvonalait

Párkány-Naná tói Szobáig, az uj, Budapest szomszédságába eső magyar határig mindössze öt kilométer az ut. A vonat Párkány-Nánán magyar vasutasok kezelése alá kerül, Szobor meg sem áll.

Pest határán újra sötétbe érünk. De azért repeső szívvel ismerjük meg Rákospalota' szétszórt házacskáit, a városligeti állatkert szakla- tömbjeit és a Feróinándbid pilléreit. A ködös estben Ígéretesen hangzik fel a Nyugtéi pályaudvar hordár járásik lármás irama.

Budapesten.

Első élményünk persze a konflissal való éktelen veszekedés, Százötven szeres taksát mond be, amikor még százszoros járja és hatvan koronás borravalóért hangos káromlás a köszönet. Ez az élmferiy hozzátartozik Pest természetrajzához, nem is esnék jól, ha elmaradnia.

Következő délelőtt sűrű ködlen neki vágtatunk a rég nem látott pesti utcának. A köd sok hepehupás szemetet, a háború utáni zavargások sok szomorú emlékét jótékonyan eltakarja'. Valami maradi renyheség jellemzi most. a mi, azelőtt oly rohamosan fejlődött fővárosunkat. A villányos- vasufek forgalma a régi keretek között sínylődik és — mint télviz idején mindig — az elaggott alsó vezeték erősen érezteti torlasztó hatását. A berlini utca fegyelmének üt semmi nyoma. Dé azért de szép is ez a Pest,-istenein, de szép! Az elegancia, itt nem reklám vagy utánzás, haném Vérmérséklet kérdése és a könnyelműség szép, mert tormíészetes.

Itt nincs expressziouiizmus, nincs olyan perverz tobzódás, mint Berlin legújabb bohémtanyá- in- Az uj bárokban is <a régi módszer szerint zülh'ink és a- shfemy tulmioinodött figuráiba be- lerezdül valami.a hajdani magyar. tánc djuihajsá- gából. Hosszabb időn át kell a hazától távol élnünk, h-ogy ujjongva ismerjük fel azt, ami bennünk elpusztíthatatlan. Miért téétsógbeesnünk, mikor „annyi balszerencse közt" a sorstó! rendületlenül] vigadnunk adatott? A hazatérő, az uíon- utfélen felénk csörtető disszonanciák ellenére is minden rögből a szívós éltet dallamait hallja felcsend ülni.

Szegényeik vagyunk, 'de jól élünk. Régi'ínyenc természetünkből egy csipetnyit sem engedtünk. Jut bőségesen karácsonyi patkóból, újévi malacból, párolog a töltött káposzta és a frissén sült túrós rétes illatoz.

Karácsonyi idill.

Jelige:

„Elkeseredésében ml telhetett tőle,

Nagyot ütött botjával...“

; Más... berregi nyújtottam a „Telefon Hírmondó", a magyar technikának ez az utá.nozat- lanul maradt specialitása. A pesti karácsony, nvost, január derekén, már ugyancsak elvesztette aktualitását De ez a kis jelenet álljon itt, mert olyan jellegzetesen, olyan petöiiesen magyar.

A Dunaparton kar ácson y iayásár folyik. Szomorú vásár, mert a szent est közeledtével egyre gyérülnek a fák. Végül egészen elfogynak... A miánadékot, néhány törpe luc- és borókafenyőt együk félóráról a másikra geometriát! Írtadvárnyban növekvő uzsora áron dobják piacra. Egyebek közt Trianon óta a fenyőt is importálnunk keik A karácsonyfáért ácsorgó tömeg közepette c-gy elmés atyafi ráikezd a Pefőti-versre, hagy: „Mit nekem, te zordon Kárpátoknak, •.“

Serényen folyik a szegényes fenyő-gallyak és ü csonka, dísztelen fák árverezése. Az emberek magasán lobogtatják az ezresbankóksat. Szegény emberek is nagy áldozatra készek, hogy k:s gyermekeik szivében meg ne csorbuljon a Jézusba’ jóságos eljövetelébe vetett hit. Mellettem egy faluhelyről Pestre szakadt jóizü törzsökös polgártárs áll. Kezében görcsösen szorít egyetlen egy ezres bankjegyet, akkor is még, amikor már a legkisebb fákat három-négyezer koronájával árusítják. Esteledik, fogy a remény. Lassan oszlik •a tömeg. A mi emberünk derék, alföldles tekintete búiba borul. Úgy látszik — mondja: „ez idén a mi kis Pistánknak nem gyújthatunk karácsonyfát4*. Egye fene, üsse kő... Majd rágyújtok az' ezer- koronásra'.

Petőfi jegyében.

Az idei szilvesztert a Petőfi-jubileum magyar szilveszterré avatta. Ilyen mimdannyiirnkat egybeforr asztó emlékünnep alig akadt a ntilleniium

emlékének. Sok Petöíi-matiné elmaradhatott volna giccses szavalataival és a Petöii-fümet ugyancsak színsen elengedtük volna. Hogy Petőfi nemcsak a mienk, hanem az egész világé is volt, hogy gémeiében lüktetett valami a mindenség ritmusából, ezt kevés méltatás éreztette. Eredeti hangot igen keveset hallottunk.

Ezeknek tíz ünnepi napoknak legigazibo élménye kétségkívül a Nemzeti Muzeum Petóíi-ki- állitiása. A Petőfi-féle kéziratok gyöngybeiüi eli- bénik varázsolják a költő lelkét A forradalmi napok levegője árad felénk. Mozaikszerüeu tevődik össze a sok meleghangú levélből és nyilatkozatokból Petőfi pazar, ösztönös, mély kultúrájú egyénisége. És ha Arany első levelét olvassuk Petőfihez, amelyben Szaloniára hívja és csaló hatónak felesége pompás töltött káposztájára hivatkozik, akkor felbuggyan valami tí próza poézisé- ből, ami a nyolcvan év előtti és a mai Magyar- ország között való szakadékot áthidalja.

E. G.

BaBHflSSBtBBESSDnBSBBBBBBSBflliBBBflB

Be kel! hozni a legyet

vagy

a „mívészeti nemzseísig" a parlamentben.

Szlovenszkóban a cigányokat nem ismerik el nTügyaroíknák, azzal, hogy a cigány egy külön nemzetiség. Az egyik cigányprímás most kisütötte, hogy ha ők külön nemzet, akkor politikai pártálafcitás- ta.is van joguk s cigányikóp visel öt válasz- szanrA a következő választásnál. Ez a tudósítás arról • a képviselőházi ülésről számok be, amelyben majd az első cigány- képviselő, mondjuk Szurtos Laci, először felszólal.

Tehát:

A képviselöház maii ülésén, a költségvetési vita során Szurtos Laci eigánypánti képviselő a következő szónok. Az ülésteremben élénk ová- cióval fogadják az uj honatyát, aki szmokingban, hegedűvel a hóna alatt, lépett a szónoki emelvényre. Fölstimmeli a hegedűt, meggyaníázza a vonót, miközben nagy érdeklődés nyilvánul meg minden oldalról.

—• Malijuk! Halljuk!

— Hol maradt .a ■ banda?

— Csárdás! Csárdás! — kááltjiák a cseh padok felől.

Szurtos Laci képviselő: Ti síelt házs! Niaccságos és tekintetes elmeik ur! Most az elsé eset, hogy ami vésze ti nemzisetsig is beleszólhat a törvönycsmáláisba. A cigány eddig csak engedelmeskedett tí tervaiyniak, amikor a niaccságos fé- solgabíró ur. a megyei fáskamrába bezsárta. Pedig ha régebben hozzászólhattunk volna ázs or- sáigos keltsfégéfchez, bizonyosan jobb lett volna. Mert hogy--mi ismerjük már ázs' kéltségeket, magam is már n'éhány sázs balokat és mulatságokat végigmüzsikiáltam. Misen, nacoságos urak — a- devla vigye e! — valamikor á mlv'észeti nemzset- sigben is baj volt a kéltségekkel, de azsután rávettünk, hogy mire teremtette ázs Úristen á legyet. A tányérosnaik, mielőbb a tányérval el- ihidu!, élő legyet dugunk a másik, markába és ázst azsonmód kell visszahoznia. Azsóta rendben fe . vannak á kéltségek. Hát tistelt bázsí Ázs or- sá.gos pénzs-'éekné’l is hé kell hozsni a legyet (Élénk zaj és tetszés.)

— Halljuk! Halljuk!

Szurtos Laci képviselő: Légy van ázs or- ságban.elég, bfeen egyéb sincsen, már csak legyek vannak, A mívészeti nemzetisig résziről ajánlom á legyet beletenni á tervinybe és azs őrsig tá- nyórosiarmák ázs markaiba. Mert ha nem, akkor bajok keveíkezsnek. Ritka lesz a búza, nem lesz se kenyér, se csipé, se gyántá. És akkorára már a legyek Is meg fognak d egei ni.

Szurtos képviselő befejezésül előveszi a hóna aló! tí hegedűt s egyik-másik honatya utána is énekli, hogy:

Ritka búza .ritka árpa, ritka rozs.

PitÜca* kémény, oki füstöl most.

A képviselők táncra perdültek, ropog a csárdás. Az 6$ok csenget. A képviselőház a legyet a költségvetési bizottsághoz utasítja.

(—kách)

A jóvátételi bizottság holnap ül össze.

Paris, január 12. A jóvátételi bizottság Németország november 13-iki moratóriumára vonatkozó jegyzékének tárgyalását holnap, szombaton kezdi meg. A Petit Párisién szerint a tanácskozások megkezdésének időpontját azért kellett kitolni, mivel a francia delegáció a jóvátételi bizottságnak Seydoux miniszteri tanácsos segítségével kidolgozott garanciatervezetet fog benyújtani. Tekintettel akarnak lenni a szövetségesek esetleges tanácsaira, különösen pedig azokra, amelyek Mussolini tervezetében foglaltatnak. A Petit Párisién megjegyzi, hogyha az angol delegáció a francia tervezet ellen szavaz, vagy pedig tartózkodik a szavazástól, úgy a moratóriumot a 8. fejezet 2. függelékének 13-ik paragrafusa szerint szótöbbséggel is meg lehet adni.

Az egyesült szocialista párt kiáltványa.

Berlin, január 12. Az egyesült szocalísta párt vezetősége kiáltványban tiltakozik az imperializmus és a Ruhrvidékre való bevonulás ellen. A kiáltvány fölszólítja a német népet, hogy megfontoltan és szilárdan lépjen fö! az önrendelkezése érdekében.

MAPIHIBEK

A Szív s a Rög.

Mit akartok az én szivemtől?

Ha nem elég a sáska-had,

Megmondom. Itt van: nyersen, búsait:

A rög köti. S rög rög marad.

Belejár az utszéli tüske.

Megfejcsóválja a paraszt.

Hiába nőttek mind egy tőből:

A rög köti. S a rög maraszt.

Áldása, átka iker-egyek:

Vinné bosszús egekbe löl.

De sározza, töri a szárnyat — A rög éltet. S a rög megöl.

Wallentinyi Dezső.

— (A prágai meteorológiai intézet jelentése). Idöjóslás: Változóan felhős, hűvösebb időjárás várható, jelentéktelen csapadékkal és gyenge északi szelekkel.

*

— (Előfizetőinkhez.) Miután az utóbbi időben kiadóhivatalunk levelezése rohamosan emelkedett, a postai költségek megtakaritása céljából igen sok kérdezösködést, választ vagy elintézést csupán a kladóhlvatali üzenetek rovatában {(Htjuk közölni. Ennél fogva felkérjük a t. előfizetőket, jóbarátainkat, hogy a jövőben a kjadóhívatali üzenetek rovatát figyelemmel kísérjék.

— (A köztársaság elnöke meglátogatja a Ja- vorinát). Lengyel lapok jelentése szerint Masy- ryk elnök e napokban meglátogatja a Jávor mavidéket.

— (Jubilál az olló.) Több ízben irtunk arról, hogy egyes utódállarnbeli, magyar- országi és vidéki lapok a forrás megnevezése nélkül közük le a P. M. H,-ban megjelent eredeti cikkeket és riportokat. Egyik ilyen riportunk az ollózás jubileumához érkezett tegnap: tizedszer látott napvilágot. Mind a tíz esetben elfelejtette a redakció megjegyezni azt, hogy a riport a P. M. H hasábjairól vándorolt át az ő lapjának hasábjaira, sőt valamennyi úgy tüntette fel a dolgot, mitha eredeti tudósításáról lenne szó. A jubiláló riport a Madách szülőházában történt látogatásról szól, amelyet a P. M. H. ezt a riportot október elseji ünnepi számában közölte. Azóta megjárta Magyarországot, Amerikát, Erdélyt és Jugoszláviát és most visszatért jubilálni egy szlovenszkói napilapba.

— (Konstantin volt görög király meghalt.) Palermóból jelenti a Stefani-ügynök- ség, hogy Konstantin volt görög király meghalt- Római távirat szerint a volt királyt szélütés érte. A legutóbb Görögországban történt vérengzések teljesen megrendítették egészségét és teljesen visszavonultan élte napjait. A királyt szombaton temetik.

Konstantin, 1. György király legidősebb fia' 1868 augusztus 2-án született, dán származású. Már mint trónörököst is erősen támadták, mert őt tekintették a bűnösnek abban, hogy Törökország 1897-ben megverte Görögországot. Pedig ezt a feltevést sokan igazságtalannak tartják, mert Konstantin kiváló és nagytudásu katona volt. 1889-ben feleségül vette Zsófia porosz hercegnőt, hosszabb ideig Németországban élt s 1912-ben, tí Balkán-háborúban átvette a görög hadsereg főparancsnokságát. Szaloiüki és Janin a bevételékor nemzeti hősként ünnepelték Atyjának 1913-ban történt meggyilkolása után. mint I- Konstantin trónra' került. A világháborúban, miniszterelnökével, Venizelos-szal szemben a semlegesség álláspontjára helyezkedett, erről a semlegességről azonban, a venizeEsták háborús uszításainak hatása alatt le kelleti mondania. Amikor az antant Görögország elnyomását kezdte, fia., Sándor javára lemondott a trónról és családjához Svájcba vonult vissza'. Amikor fia meghalj, Veuí- zelos bukása után angol segítséggel és a görög nép tolongása között visszatért Athénbe s átvette- az uralkodást. Az utóbbi görög vereségek idején a venizelisták újból való felüíkerekedése miatt ismét lemondott. Elhagyta Görögországot és Pa- lemiába költözött, ahol most 'befejezte hányatott életét.

— (Milyen büntetést kaphat Rasin merénylője?) Sotrpal, Rasin merénylőié a büntetőtörvény- könyv szerint, tekintettel arra, hogy még nem töltötte be huszadik évét, nem kaphat halálos Ítéletet, sem pedig életfogytiglani {egyházi büntetést. A büntetés nagysága a Soupal esetére nézve, ha á halál nem következük be, 5—10 esztendő, ha.1 a merénylet halállal végződik, 10—20 esztendő,

— (Héjjas Ivánt fölmentették az izgatás vádja alól.) Budapesti szerkesztőségünk je- enti telefonon: Ismeretes, hogy a budapesti államügyészség Héjjas Iván ellen izgatás miatt bűnvádi eljárást indított ama kijelentése miatt, hogy ha Budapesten újra felüti a fejét a destrukció, akkor ö lesz Budapest számára az Isten nyila. Az ügyet először a járásbíróságon tárgyalták közcsendlhá.bori- tás címén, a járásbíróság azonban izgatás esetét látta fennforogni és leszállította az illetékességét. A budapesti törvényszék ezt az ügyet ma délelőtt tárgyalta le. A bíróság Héjjas Ivánt fölmentette az izgatás vádja alól.

ződvte túlbecsüljük a háború utáni esztendőik pénzügyi trilkkjeiirelk hatását, melyeknek rrtóndóta. Persze, a-z ünneplés tenorjába vegyül sok profán hang is. Nem minden vezércikk,, nem minden rögtönzött kabarészám hódol méltóan Petőfi

IlcrlIiiiMíf hazafelé.