Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-13 / 9. (162.) szám
Szombat, Január 13. Berlin tiltakozik. Berlin, január 12. A birodalmi gyűlés polgári pártjai a berlini lakosságot fölszólították, hogy vasárnap tizenkét órakor a Lustgartenben nagy tiltakozó gyűlést rendezzen a Ruhrvidék megszállása ellen. A német demokrata párt vezetősége „Cselekedni és elviselni14 címmel kiáltványt bocsátott ki, amely a következőket mondja: „A francia hatalmasok jogsértően ismét megszállottak újabb német területeket. Céljuk világos: erőszakos csínnyel akarják elérni Németország teljes politikai és gazdasági inegsemmi- sit,ésé>t.“ A szociáldemokrata párt vezetősége a munkásság nevében tiltakozik a megszállás ellen s megállapítja, hogy az újabb megszállás csak annak bizonyítéka, hogy a háború után négy évvel a francia militarizmus még mindig a háború eszközeivel dolgozik- Bizonyitéka annak, hogy a népszövetség ellenére Európában még mindig nincs béke. A szakszervezetek hasonló tartalmú kiáltványt bocsátottak ki. Ae amerikai kormány álláspontja. London, január 12. A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból: Miután a Ruhrvidék megszállása folyamatban van, a washingtoni kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy a világ helyzete most a németországi események fejlődésétől függ. Hivatalos helyen kijelentik, hogy az amerikai kormány pillanatnyi célja e kritikus periódusban mindent megtenni, amivel a veszélyesebb surló- d ás okát és félreértéseket megakadályozhatja. A washingtoni német követ tiltakozása. Washington, január 11. Wiedíeld német követ ma átnyújtotta Hughes államtitkárnak Németország jegyzékét, amelyben a Ruhr- vidékre való bevonulás elten tiltakozik. A megszállás részletei. Essen, január 11. A francia csapatok bevonulása után Essenre azonnal kihirdették az ostromállapotot. A lakosságot fölszólították a fegyverek beszolgáltatására, minden férfit köteleztek arra, hogy fényképes igazolványt hordjon magánál. A lapokat haditörvényszék elé való állítással fenyegették meg arra az esetre, ha a megszállás ellen írni merészelnének. Degoutte tábornok, a megszálló csapatok főparancsnoka, délután vonult be a városba s közölte a polgármesterrel a megszállást, aki ez ellen formálisan tiltakozott. Itt arról beszélnek, hogy a szénszindikátus elköltözésének megtorlása gyanánt az egész Ruhrvidéket meg fogják szállni- A csapatok bevonulása előtti éjszakán Essenben német és franoianyeivü plakátokat ragasztottak ki, amelyben a kommunisták fölszólítják a katonákat, hogy a nemzetközi tőke erőszakos akcióját ne hajtsák végre. A francia megszállás kiterjesztése, Berlin, január 12. (Saját tudósítónktól.) Párisból érkező jelentések szerint a francia megszálló csapatok főparancsnoka oly utasításokat kapott, amelyeknek értelmében a szénszlndikátus áthelyezésének megtorlásaként a francia megszállási zónát egészen a keleti határig fogják kiterjeszteni. E hír szerint Bochumot és Dorímundot is megszállják. Olasz lapvélemények, Róma, január 12. A Tribuna szerint a Ruhr-vidék megszállásának nincsen katonai jellege. Franciaország tehát Olaszország kívánsága szerint elkerülte a konfliktus kiéle- sitését. A lap azt hiszi, hogy az uj olasz ja. vasiatokat nem jegyzék formájában küldik Párisba, hanem maga Mussolini szóban fogja azokat közölni a szövetségesek képviselőivel. A Corriere d'Italia megállapítja, hogy a francia akció ellentmond a tegnapi reme nyéknek. Az olasz kormány javaslatában ragaszkodott a Németországgal való együttműködéshez, azonban a Párisból érkező jelentések erre nem reagálnak. A helyzet minden esetre aggasztó. A Giornala ddtalia sze rint ámbár Parisból eddig válasz még nem érkezett azonban az itteni missziók hangulata kitűnő Kik szavaztak Poincaré ellen ? Páris, január 12. (Havas.) Mint már jelentettük, a kamara a kormánynak 452 szóval 72 ellenében bizalmat szavazott. A kormány ellen szavazott 15 kommunista, 50 szocialista, 2 radikális és 5 más képviselő. 47 képviselő tartózkodott a szavazástól. Köztük 35 radikális és 8 független szocialista. A radikális csoportnak több mint a fele Poincaréra adta szavazatát. (A (táviratok folytatása az 5. oldalon. A blizbojnfeo-affiér €MZ €5ülfÜ€l.lillr€iSÍlÉ rfŐítf. A i$€fl©r£fis&-ipé»ar aVtfteánialKc IMttdftU n«Bi»j|«n. Tomraiselc Tanú: Két év óta. Elnök : Jogában állt önnek Baeran dr. magánpostáját is fölbontani? Tanú: Távollétében igen. A cseh nyelvű iratokat lefordítottam a képviselő urnák, de sokszor magam $ is intéztem. Elnök : Küldött Schwabe iratokat Baeran doktornak? Tanú: Nem. De a képviselő ur két- három ízben adott nekem olyan iratokat, amely Schwabetól származott. Elnök : Milyen tartalmúak voltak ezek? Tanú: Az elsőben a német legénység és tisztek névsora volt. Elnök: Emlékszik más iratra is? Tanú: Egy katonai korrupcióról szóló iratra is emlékszem. Elnök: Kerültek az ön kezébe mozgósítási tervek és katonai fölvonulásokról szóló iratok? Tanú: Nem. Elnök: Ismeri Schwabet és éríntkezett-e vele? Tanú: Ismerem, de nem érintkeztem vele. Elnök: Beszélt önnek Baeran Schwa- beról? Tanú: Egyszer említette, miko. Schwabe a névjegyzéket hozta el, hogy háromszáz koronát fizetett érte, de nem ér meg annyit. Elnök: Ismeri Bajmóczyt és Nowa- kowskyt? Tanú: Bajmóczy nevét az újságból ismerem, Nowakowskyt nem ismerem. Elnök: Adott Schwabe át önnek iratokat? Tanú: Sohasem. Cerny bíró: Tudta e Schwabe önről, hogy Baeran titkára? Tanú: Igen. Cerny: Tudta-e ön mindig, hogy hol tartózkodik Baeran? Tanú: Ha szabadságra ment, nem tudtam. Cerny: Baeran távolléte alatt nem adott Schwabe önnnek iratokat? Tanú: Volt nálam, de iratokat nem adott át. Ügyész: Mikor látta Schwabet Baeran Arduiánnal beszélni? T a n u : Pontosan nem emlékszem Májusban lehetett. Elnök (Baeranhoz): Mikor lakott a fia önnél? Baeran: 19l9-től 1920 nyaráig. (A tanúhoz:) Azt állítják rólam, hogy a Brünner Montagszeitung az én tulajdonom. Tanú: A lap egy konzorcium tulajdona, amelynek a képviselő ur is tagja. Elnök: Irt a képviselő ur cikkeket a lapba? Tanú: Igen, de mindig teljes névaláírással. Baeran: Tud valamit azokról a röpcédulákról, amelyekben az újoncokat a bevonulás megtagadására szólították föl? Tanú: Tudok. Beszéltem erről a képviselő úrral és ő azt jegyezte meg. hogy ez nem lehet a nép javára. Prága, január 12. (Saját tudósítónktól.) A Baeran-pör tegnap esti folytatólagos tárgyalásán több jegyzőkönyvet olvastak föl. így a többi között a hadosztálybiróságnál elitéit Wolff és Wurrn századosok vallomását, a brünni rendőrség jelentését, szakértői véleményeket, végül pedig Baeran dr.-nak a nemzetgyűlés költségvetési bizottságában, népgyüléseken és egyesületekben elmondott beszédeit.. Az elnök ezután a tárgyalást a késő esti órákban berekesztette és folytatását ma délelőttre tűzte ki. Bruimer képviselő vallomása. A ma délelőtti tárgyalást Kratochwill elnök háromnegyedkilenckor nyitotta meg. Először Brunnár német képviselőt hallgatták ki. Elnök: Ismeri Holdinger nevét? Tanú: Igen. Elnök: Mióta? Tanú: Pontosan nem emlékszem. Értesítettek minket arról, hogy egy Holdinger nevű egyén, aki a boroszlói Hajza nevű kereskedelmi társaság embere, közeledést keres a német képviselőkhöz. Azt is megtudtuk, hogy ez az ember a német nemzeti cél leple alatt igyekszik hozzánk férkőzni. Elutaztam Boroszlóba, hogy érdeklődjem ez után az ember után. Boroszlóban megtudtam, hogy Holdinger gazember, aki Lengyel- ország és Cseh-Szlovákia javára kémkedik és hogy mindenre képes, jellemtelen ember. Ismerősei azt sem tudták megmondani, hogy honnan szerezte azt a sok pénzt, ami nála volt. Elnök: Ezeket az információkat Boroszlóban szerezte? Tanú: Igen. Elnök: Kitől? Tanú: Ismerőseimtől. Elnök: Ezután mit csináltak? Tanú: Holdinger magát a Hajza igazgatójának, Mülíert pedig vezértitkárának mondotta. Holdinger folyton hangoztatta, hogy a csehországi német kereskedőknek összeköttetést és kapcsolatot kell létesíteni a birodalmi német kereskedőkkel. Elnök: Ismerte Holdingért személyesen? Tanú: Nem. Személyesen nem ismertem. Egyszer telefonon fölhívott engem és autót kért tőlem, mert a vonatot elkéste. Meg akartunk győződni arról, hogy mindaz, amit Holdingerről Boroszlóban hallottunk, igaz-e. Próbára tettük. Egy bizalmas barátunk által tudomására adtuk neki azt az álhirt, hogy Németországból fegyvereket fognak Csehszlovákiába szállítani. Később megtudtuk, hogy azon a napon, melyről mi azt mondtuk, hogy akkor száliitják a fegyvereket, a határt titkos rendőrök lepték el. Továbbra is fönntartottuk az összeköttetést Holdingerrel. Elmondottuk neki, hogy 1921 november 27-én este 10 órakor fegyvereket fognak hozni a német határ mentén fekvő Zuckermantel községbe. Én ekkor nem voltam idehaza, de ismerőseim mondották, hogy ezen a napon 12 csendőr és 4 detektív érkezett Troppau- ból Zuckermantelba. Holdinger Prágából Boroszlóba utazott, ahol nemsokára Lengyel- ország javára való kémkedés miatt letartóztatták. Azt tudom még, hogy Holdinger egyetlen kereskedelmi üzletet sem bonyolított le Prágában. Ezeket az adatokat bizalmas barátaimtól kaptam. E i s e 11 védő: Doktor ur, ön közjegyző, meg tudná mondani, hogy szavatolhat-e bizalmas emberének, szavahihetőségéről? Tanú: Én ezt megtehetem, mert az adatok fedik a valóságot. Én magam láttam, hogy igazat mondott. Elnök : Ez volna minden? Tanú: Láttam Holdinger útlevelét, amelyen először díjmentes vizűm volt. A második alkalommal már fizetett a vizűmért. Stein védő: Tud valamit arról, hogy a hadügyminisztériumban hírszolgálati hivatal van és hogy ez a hivatal ellenőrzi az ellenzéki képviselőket? T a n u : Emlékszem. Baeran dr. mondotta nekem, hogy ellenőriznek, Radda dr.- ral pedig azt közölte, hogy őt (Baerant) és Raddát is megfigyelés alatt tartják. Goller védő: Tudja-e, hogy honnan kapta Baeran ezeket az adatokat? Tanú : Nem. Ezt nem tüdőm. Azonban figyelmeztettek bennünke'. arra. hogy postánkat kézbesítés előtt fölbontják cs hogy. külföldre küldött leveleinket is ellenőrzik. Elnök: Melyik pártnak tagja? Tanú: A német nemzeti pártnak. Engem is kémkedéssel gyanúsítottak. Feleségemet kihallgatták és azt mondották neki, hogy én Boroszióban porosz képviselőkkel jövök össze, tehát engem még Boroszlóban is megfigyeltetnek. Radda védő: Tanú ur, ön azt mondta, hogy Holdinger nem foglalkozott kereskedelemmel. Értesült ön arról, hogy mit cselekedett? Tanú : Határozottan nem tudom, hogy mit csinált. Holdinger, ha tárgyalt valakivel, előbb kereskedelmről beszélt, majd áttért a politikára s azt mondotta, hogy a csehszlovák köztársaságot tönkre kell tenni és irredentizmust kell szervezni, ő majd megszerzi ehhez a szükséges pénzt. Radda védő: Tud-e ön arról, hogy a katonai hatóságok politikával is foglalkoznak? Tanú: Egyes esetekből arra következtetek, hogy igen. A határőrség parancsnoksága rólam azt a jelentést tette a Rechtleben Róza-féle kémkedési ügyben, hegy a kémkedés szálai az én házamban futnak össze és hogy ezért kaptam a sziléziai Sas-rendet. Radda védő: Ön tagja a hadügyi bizottságnak. Kapott több adatot, amelyek a cseh-szlovák hadsereg bel- és külföldi tevékenységére vonatkoznak. Tanú: Igen. A német katonai referenstől, de másoktól is. Ezek a katonákkal való rossz bánásmódról, valamint a Németország és Magyarország elleni fölvonulásokról szóltak. Hauswitz katonai szakértő: ön azt mondotta, hogy Baeran bejelentette önnek, hogy az ellenzéki képviselőket csendőrség figyeli meg. Tehát ön a csendőrséget is spiclinek tartja Tanú: Erre nehéz felelni. Én mindenkit spiclinek tartok, aki más embert politikai fölfogása miatt ellnőriz és megfigyel. Ügyész: A csendőrség a belügyhöz tartozik. Eiselt védá: De katonai szervezet. Fgy esküdt: Kitől kapta tanú ur az iratokat? Tanú: Erre nem felelek. Elnök: Kitől kapta? Tanú: Nem nevezem meg. Baeran : Én bejelentettem, hogy nemcsak a csendőrség, hanem postamesterek és házfelügyelők által is megfigyeltetnek bennünket. Baeran titkárának vallomása. A következő tanú Nusbaum Károly, Baeran magántitkára volt. Elnök: Mióta titkára ön Baeran doktornak? ¥«®hs®shs®1* Icéipwfselőiftígxxl elnök m bflzbomlm-üflgröi. A bíróság ezután, mivel több tanú nem jelent meg, a kémkedési ügyre vonatkozó bizonyítási eljárást félbeszakította és áttért a büzbomba-ügy tárgyalására. Az első tanú Tomasek képviselőházi elnök volt, aki ülve felelt a hozzá intézett kérdésekre. Elnök : Tanú ur, ön a képviselőház elnöki emelvényén ült, mikor Baeran képviselő ur a büzbombáf dobta. Méltóztassék nekünk erről az ügyről valamit elmondani. Miről tárgyaltak akkor a képviselőházban, nem az ülés föifüggesztéséről? Tanú: Cech dr. képviselőházi alelnök hozzám jött és kért, hogy függesszem föl az ülést, én azonban kijelentettem, hogy terrorral nem hagyom magam befolyásolni és csak a tárgyalás alatt lévő javaslatok vitájának befejezése után fogom fölfüggeszteni az ülést. Ekkor hirtelen kellemetlen szagot éreztem. A mellettem állók figyelmeztettek a fejem fölött lévő tapétán esett foltra. Elnök : És azután? Tanú: Ott volt velem együtt Burlval és Hrubán alelnök. Az ülés féltizenkettőkor kezdődött és a kommunisták állandó közbekiáltásokkal zavarták. Arról volt szó, hogy Hacke kommunista képviselő beszédének egy részét a gyorsirási jegyzetekből ki kell törölni. Elnök: Melyik párt lármázott? T a n u : A kommunistákon kiyül a német nemzeti és a német szociáldemokrata képviselők is. Valaki azt kiáltotta felém: rendőrfőnök. Elnök: És ön fölfüggesztette az ülést? Tanú: Nem. A bűz ellenére leültem és kijelentettem, hogy áttérünk a tárgysorozat második pontjára. Hrubán alelnök asztalán üvegszilánkokat találtam Bejelentettem, hogy három kommunista képviselőt öt ülésről kizárok és a büzbomba-esetet bejelentem az elnökségnek. Csak azután függesztettem föl az ülést. Az elnökség összeült és elhatározta, hogy ismeretlen tettes ellen följelentést tesz. Ekkor már hallottam Baeran képviselő nevét említeni. Azután újból megnyitottam az ülést. Lodgmann dr. képviselő ur fölszólalt és bejelentette, hogy Baeran képviselő dobta a büzbombát. Egyben pártja nevében az eset fölött sajnálkozását fejezte ki. Bejelentettem, hogy az elnökség elhatározta, hogy ismeretlen tettes ellen följelentést tesz, most azonban, Lodgmann képviselő ur kijelentései után, újból össze kell hivni az elnökséget. Az elnökség ekkor úgy határozott, hogy Baeran dr. ellen tesz följelentést és kiadja őt. Elnök: Mit gondol, tanú ur, mi késztette Baeran képviselő urat arra, hogy a büzbombát eldobja. Az volt-e a célja, hogy az ülést fölfüggesztesse, vagy pedig a parlament tanácskozásait akarta lehetetlenné tenni. Tanú: Én azt hiszem, hogy ő az ülés fölfiiggesztésére gondolt. Elnök: ön látta Hrubán alelnök asztalán a bomba szilánkjait. Milyenek voltak azok? Tauu: Üvegszilánkok voltak. Az a gondolatom támadt, hogy abban az esetben, ha a szilánkok szememet érik, megsebesítettek volna. Elnök: Meg tudná mondani azt hosn*
