Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-12 / 8. (161.) szám

Péntek, január 12.

KÖZGAZDASÁG

1922.

^igazgatások vagy a prágai „Zemská banka“. Ki vannak zárva az államadósági kötvények, melyeket a vált osztrák vagy magyar kormány adott ki, tehát az összes hadikölcsönök is.

Ha értékpapírra! előre történik a fizetés, akkor a befizetőnek 6 százalék visszatérítési kamat jár.

VII.

'A! cseh-szlovák—magyar gazdasági viszony.

Az elmúlt évnek a cseh-szlovák köztársaság és Magyarország kölcsönös gazdasági helyzete szempontjából legfontosabb eseményéről, a cseh-szlovák—magyar gazdasági tárgyalások ujrafelvételéről is röviden be kell számolnunk. A P. M. H. ezeket a tárgyalásokat figyelemmel kisérte és fontosabb mozzanatairól részletesen be is számolt olvasóinak. Tudjuk, hogy a két ország között már jóval előbb megindultak a gazdasági tárgyalások, amelyek inkább politikai okokból sazkdtak meg és már csak az elmúlt év vége előtt vették fel újra azokat. Az uj tárgyalásokat bár — sokkal konkrétebb eredménynyel jártak — szintén félbe kellett szakítani de remélhető, hogy még ebben a hónapban folytatni fogják őket.

Az újabb tárgyalásoknak tudvalévőén kétféle munkaprogramja volt: A gazdasági és a pénzügyi, illetve jogi rész. A gazdaságiak egy a legtöbb kedvezmény alapján megkötendő kereskedelmi szerződés volt a legfontosabb része. Ez a szerződés elkészült és aláíratott, úgy hogy már csak a kicserélése van hátra. A kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban megvitatták a termelő- és forgalmi vállalatok jogi helyzetét, a nosztriíi- káció kérdését, amely a gyakorlati életben a legtöbb esetben szabályozva is van már. A várható árucsereegyezmény előfeltétele gyanánt megkötötték a vasúti forgalmat szabályozó egyezményt, melyet szintén ismertettünk már. Walkó Lajos dr. magyar kereskedelemügyi miniszter bizakodóan nyilatkozott az árucsereegyezmény megoldási lehetőségeiről. ©zzel szemben a magyarországi „Gy. 0. Sz.“ meglehetős kedvetlenül fogadta a cseh-szlovák részről az árucsereegyezményre vonatkozóan átnyújtott áruexportjegyzéket. Ebben a jegyzékben főképpen vas-, fém-, üveg-, textiláruk és gépek vannak fölsorolva, de oly nagy kontigensre kérnek bebocsátást Magyarországra, hogy a magyar gyáripar saját termékeinek elhelyezését veszélyeztettnek látja. Ez annál is inkább súlyos terhet jelentene a magyar export idevágó szakmáira, mert a cseh-szlovák vámok a magyar vámoknál tízszeresen nagyobbak. Magyarország már eddig is átlag 10— 12 milliárd K értékű árut importált Csehszlovákiából és most a gyáriparosok nézete szerint inkább arra volna szükség, hogy Romániával és Jugoszláviával kössenek árucsereegyezményt, amely országokban kedvezőbbek a kompenzáció előfeltételei. A csehszlovák gyáripar válságos helyzetében rá van utalva a magyarországi eladási piacra de egyelőre nem tud kellő ellenszolgáltatást nyújtani. A kereskedelmi szempontok is egy . re jobban háttérbe szorulnak, mert mig a I

textilkereskedelem Németország és Lengyel- országból szerzi be — ha nem is jobban, de olcsóbban’ — szükségleteit, a fakereskedelem is inkább Románia felé orientálódott Mindezek a cseh-szlovák gazdasági törekvéseknek nem kedvező állapotok a cseh-szlovák pénzérték hirtelen megerősödése nyomán keletkeztek. Ami pedig a magyar exportcikkek kihelyezését illeti, e tekintetben nem egy ponton Magyarország versenytársa lett a köztársaságnak, de exporttermékeinek nagy része világcikk, amelynek elhelyezése legfeljebb szállítási okokból könnyebb Csehszlovákiában, mint a távolabbi, külföldön Legfeljebb a bor, vegyészeti-, kozmetikai áruk és az igen fejlett magyar bútoripar szempontjából volna a magyar gazdasági körökre fontos, ha áz árucsereegyezmény létrejönne. Mindezekből csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kötendő árucsereegyezmény inkább érdeke Cseh-Szlovákiá- nak, mint Magyarországnak.

Egészen más a helyzet és a magyar érdek a cseh-szlovák—magyar gazdasági tárgyalások még nem rendezett pénzügyi része tekintetében. Ennek három fontos kérdést kell megoldania: a háború előtti magántartozások kiegyenlítése, a hadikölcsönök rendezése és a jelzálogkölcsönök. A háború előtti magántartozások ügyében Cseh-Szlovákia a többi utódállammal már megegyezett és Magyarországgal is kész a megegyezés terve A hadikölcsönök kérdése sokkal nehezebb de valószínű, hogy a területiség elve alapján itt is megegyeznek majd a tárgyaló felek Vagyis Cseh-Szlovákia csak az annak idején jegyzékbe vett és lebélyegzett hadikölcsönö- ket fogja honorálni. A Cseh-Szlovákia területén levő jelzálogkölcsönök törlesztése már nehezebb feladatokat ró Magyarországra. A jelzálogadósok a háborúban anyagiakban megerősödtek és tömegesen fizették vissza a jelzálogkölcsönöket a magyar jelzálogintézeteknek. Ámde ezeknek a kötvényei narvobb- ré.szt Párjsban vannak, elhelyezve (különösen a budapesti Jelzálogbank kötvényei), amelyeket most maga^árfolyamu frankértékben kellene visszaváltani. A jelzálogkölcsönöknek ez a kkvidálása úgy a magyar intézeteknek mint a mavyar kormánynak nagy nehézségeket okoz. Valószínű, hogy a magyar kormány a jelzálogkötvények visszaváltása tekintetében szavatosságot fog vállalni és ezzel is előbbre viszi a tárgyalások sikeres befejezését amit még ez év elejére várnak.

Most, amikor Magyarország Ausztriával is megegyezett a legfőbb gazdasági és politikai kérdésben, aminek bizonyára kedvező hatása lesz az ország egyéb külföldi kapcsolatainak gyorsabb VifejeJeszfésére, talán onti- misztíkusabhan Ítélhetjük meg a Cseh-Szlo- vákiával való megegyezésnek lehetőségéit is (Folytatjuk.)

A vagyondézsma-ksdvezmenyek.

Prága, január 11.

A vagyondézsma előkészítő munkálatai rövi-1 desen befejeződnek, úgy hogy a vagyondézsma fizetése is már küszöbön áll. A vagyondézsmával kapcsolatos törvényes 'kedvezményekre szükségesnek tartjuk olvasóink figyelmét felhívni. A dézsmát nem kell egyszerre lefizetni, kivéve, ha a dézsma 500 cseh koronán alul maradó összeg, mely esetben a fizetési meghagyás vételétől számított egy hónapon belül esedékes. Általában ugyanilyen határidőn belül a dézsma 15 százalékát kell azonnal befizetni, a hátralékos 85 százalékot pedig hat egyenlő félévi időközben oly módon. hogy az első részlet a fizetési meghagyás vételétől számított 4 hónapon belül esedékes. Kivételes esetekben — ha a gazdasági lét veszélyeztetve volna — tiz féléves időköz engedélyezhető. Kedvezményben .részesülnek azok, akik készpénzzel vagy a részletek törvényes lejárata előtt fizetnek. Az egész dézsmának előre való fizetésénél az adófizetőnek a pénzintézeteknél zárolt betétjei a fél kérelmére azonnal felszabadultak. Az előrefizetésnél 6, illetve 10 százalékos kamatmegtéri lésnek van helye, még pedig 1921 április 8-tól kezdődően. A kamatokat az utolsó részletnél beszámítják, azokat a fél nem vonhatja le a fizetésnél.

A bankjegyek lebélyegzésekor visszatartott részek fejében kiadott betétlapokkal történő befizetéseknél a befizető beadja a betétlapot legelőször is azon adóhivatalnak, melynek körletében székelt a lebélyegzési hivatal, amely a betétlapot kiállította. Ez az adóhivatal felülvizsgálja a betétlap valódiságát és kiszámítja az 1 százalék kamatot, 1919. évi március 1-től a beadását megelőző hónap végéig és a befizetőnek a kamatot kifizeti. A befizető azonban köteles készpénzben befizetni az egyszázalék lebélyegzési illetéket az egész lebélyegzett összeg után és átadja az egész

betétlapot az adóhivatalnak, melynél dézsmáia előiratott. Ha a betétlapot letétbe helyezik mint előre való fizetést, vagyis a dézsma lejárata előtt, ez esetben a befizető 6 százalék visszatérítési ! kamatot kap a betétlap letétbe helyezésétől a részletek lejáratának napjáig. Például: A befizető, akinek 165.345 Kő dézsma Íratott elő, átadja a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 24-ik napon a betétlapot, mely 180.000 koronáról szól, a dézsimára csak 154.376 korona 37 fillért számolnak el, a maradék 25.623 korona 63 fillér pedig túlfizetés a fél javára.

A pénzintézetek, egyéb intézetek, valamint bankok által az összeírások alkalmával visszatartott betétekkel való fizetés, továbbá a biztosítási szerződésekből eredő s visszatartott kiutalásokkal történő befizetéseket oly módon hajtják végre, hogy a befizető átadja az intézetnek a betétlapot s meghagyja az intézetnek, hogy a visszatartott betétből milyen összeget fizessen be dézsma tejében. Aki visszatartott betétekkel fizeti be dézs- máiát előre, ugyancsak 6 százalékos visszatérítési kamatot kap.

Belföldi, árvaszéki óvadékképes értékpapírokkal történő befizetéseket csak azon dézsma- összegig engednek meg, mely a dézsma kivetési alapjába bevett értékpapírokra esik. Az értékpapírokkal való befizetés igy történik: A befizetőnek fel kell ajánlania a befizetést írásban az illetékes pénzügyigazgatóságnál. Az ajánlatban pontosan meg kell adni azt, hogy milyen papírokat akar letenni (a papír nevét, névértékét). Az ajánlatot meg kellett volna tenni már a bevallás rovatában, de megtehető ez még most is a felebbe- zési határidőben. Akinek leiárt a fdebbezési határideje, ajánlatot tehet 1923 január 20-áig.

Az ajánlat elfogadásáról a pénzügyi vezér- igazgatóság s a felebbezések fölött a pénzügy mitéri um dönt.

Hogy mely értékpapírok fogadtatnak el a dézsma befizetésére, azt közölni fogják a pénzHa a fél a dézsmafizetéshez jelzálogkölcsönt vesz fel, az esetben a prágai Jelzálogbank a kiadott kötvényeket közvetlenül ajánlhatja fel a fél képviseletében az államnak.

— Szlovcnszkói fizetésképtelenségek. A prágai hitelezői védegylet most megjelent hivatalos 'kimutatásában nem kevesebb, mint 117 bíróságon kívüli egyezséget jelent, amelyek között a szlo- venszkóiak a következők: Schutumann Benő bör- ker., Eperjes, Franki I. és Reich M. (túl. Redch H. özvegye). Bárt fa, Braun steánar Mihály fia' bej. cég, Nyílra.. Zeizler Salamon kér., Un-gvár, Skla- distni Druzistvo, Kassa, Löwy és Bennfeld bej. cég, Érsekújvár, Bim'baum Miíklós rőíösSeer., Kassa, Rosmann Károly kér., Királyhelmec, Maiidéi Sámuel kér., Eperjes, Kőim Dávid kér., Kisszebcn, Sohwiarz Marcell (Minerva könyvkereskedés), Munkács, Glasz Sándor kér., Beregszász, Mer- melsteln Bertalan kér., Beregszász, Weisz Jónás kér., Handlova, Mnknlík Ferenc csemegefcer., Pös- tyén, SzaJbó Imire kér., Nyitra1, Kaim Gusztáv és neje Kohn Erna, kér., Nyitra, Lebovics Bernét kér., Beregszász, Páliak Ilona kér., Beregszász. Geib Adolf kér., Nagyszöllős, Kohlmiann Jakab rő- iös, Komárom, Hluchán Jozefin kér., Nagybiecse, Kassai bútor- és faárugyár r.-t., Kassa, Ferjen- csik János kér., Besztercebánya, Lux. Antal cipő- ker., Rózsahegy, Urbán Gyula rőfösker.. Pöstyén, Ssnger Gyula kér., Somorja.

— Leszállítják a palackozott bor adóátalányát. Most fejezték be a pénzügymiiniiiszter'iuimíbain a boradóra vonatkozó ankétet, amelyen nemcsak a bortermelők és kereskedők, hanem a vendéglősök is részt vettek. A „Tribuniá* közlése szerint megállapodás jött létre, hogy a január 20-tól 'augusztus 20-vg terjedő időre az átalányozoitt forgalmi adót minden liter bor után 65 fillérről 45 fillérre és az üveges bor átalányadóját 20 százalékról 10 számláikra leszállítják.

— A cemsntklviíe! kérdése A lapokban a ce- menitkiviteilre vonatkozóan megjelent híreikkel kapcsolatban a Cementgyáraik szakosztálya, vnf.ni a Svaz alosztálya közli: A kereskedelmi miniszter iáim mó- az elmúlt év kezdetén szabaddá tette .a cementk1vitelt, mert nagy készletté'öslegek voltak és azonkívül! szükség volt erre a munkásságnak legalább ré'szbenvaló foglalkoztatása okából. A vai’utári's viszonyok miatt azonban lehetetlenség -ebből az éoifőanyagból nagyobb mon-"- uyii ség éket a kü'íö’dön elhelyezni de a belföldi gyáraiknak termelési kapacitása is oly nagy hogy a belföldi p'n.c tu’te'itatásége mellett is mnv jelentékeny mennyiségek kerülhetnek kiviteké.

1921- ben köriilböral 30.000 vaggomra!. 1922-ben ósdiig 40.000 vaggomra! gyártottak ebbő'1 az épí- tő-a'nyaigibó1.

— Emelkedett a világ vas- és acéHerntelése

1922- ben. A-" amerikai „The írón Trade Review“ (Cleveland, Ohio) közlése szerint 1922-ben az egész világon 49,790.000 tonna (= 1016 kg) nyers- vasat termeltek az 1921. évi 34,700.000 tonnájával szemben. A világ nyersacéltermése (acélöntvényekkel együtt) 61,000 000 tonnát tett ki az 1921. évi 41 861.000 tonnájával szemben Ebből a termelésből Euróna része 21.605.000 tonna nyersvas az 1921. évi 15.923.000 tonnájával szemben és 25.810.000 tonna nyersarél az 1921 évi 20.467.000 tonnájával szemben. A háború befejezése óta ezek a termelési eredmémmk a legnagvobbak és a vi- látermriés 42 százalékát teszik. A világ vas- és acéltermelése terén Németország úgy, mint eddig mind'g: második helyen áh, harmadik helyen Anglia, negyedik helyen pedig Franciaország Amerika a világ nyersvastermelésében 53 százalékkal és a nyersacéltermeléslben 55 százalékkal részesedik

JA világ legelső márkái a a

REraniiii

különféle modellekben iei|eseu szabadon látható

írással. Különlegesség: £?*á5.51010 írógépek

Cseh-Szlovák Központ;

PRAHA I. CELETNÁ 35- - TELEFON 2871

585 Flokok:

Pilsen. Relchenberg, Briinn-Herrengasse 12/14.

vBBrsDBscBBaBBBHiDiaciBBeBqiBHsaasBBEiaasDaBaaassBBDEP^

CoK ContiRcnlal 1

Prága 1, ere Graben 17 j

Telefon 51 és'i379a + b

B

Az előkelő magyar társaság találkozóhelye ■ fzávé zsemlével 2 J££. 3

a

laiRaonscaaaBOHBtaBiEiiDqBisBaBSfliieiieEBEaBBBir.

Legfinomabb eredeti angol

frakk, szmoking és vésziül-köpenyek

elsőrangú munka, mérték után, modern, előkelő kidolgozás, valamint az összes téli-3port-öItözékek és mindenfajta bundák hölgyek és urak részére.

OLD ENGLAND

Landesbank palotájában

B. METZELES, PKAöA. Nefóázanlfa l

Úri- és nőj dlvatszabóság mérték után.

Telefon &72. Magyar levelezés és kiszolgálás

*

— Megtiltják a rozs és a liszt kivitelét?

Az állandó fogyasztói ankét elhatározta, hogy megkeresi a kormányt a rozs és a liszt kivitelének megtiltása érdekében. Ezt a határozatot a Prager Abendblatt közlése szerint a bizonytalan külpolitikai helyzetre való tekintettel hozták.

— A német birodalom pénzügyi helyzete.

Berlini sz&rkesztőségünik jelenti: Az elmúlt év

utolsó dekádéi álban a birodalom kiadásai 393,46 milliárd márkát tettek ki. (1922 április 1. óta 1571.7 miilliár.) Ebben a zösszegben szerepe! egy 9-38 milliárd márkát (1922 április 1-től 233.62 milliárd márka) kitevőd összeg, amely külföldi értükben, a1 békeszerződésből folyó kötelezettségek teljesítésére, fizetendő. A birodalom összbevételei 16.26 milliárd márkát, továbbá a kényszerítői csönre 98.07 milliót (1922 április 1-töl kezdve 344.94 milliárd márka, illetve 3.74 milliárd márka) tettek kiL A kiegyenlítés oéljából további 377.09 milliárd márkát kellett leszámítolt kincstári utalványokban kiadni (az előző dekád 155-8 míTrárdjával szemben). A leszámítolt kincstári utalványok címéből adódó függő adósság január Lén 1494.94 milliárd márkát tett ki, vagyis 1922 április 1-töl kezdve 1223 milliárddal szaporodott.

— A brünni terménytőzsde. Az előző hét fokozott vételkedve a mai brümnü tőzsdén is érvényesült és az árnak 10 koronával emelkedtek. A t zselé látogatottsága is sokkal élénlkobb voltmint a múlt héten. A következő árakat jegyezték: morva búza 165—175, morva rozs 110—115, nagy- fair tokosoktól való 120—130, morva merkantflárpa 110—120, zab 115—125, Yellow-tengeni 145—155, La Plata-tengeri 145—155, köles 120—130, sárga borsó 1922-es 320—350, Viktória borsó 1922-es 370—425, lencse 650—850, bab 130—140. mák 875 —900, hollandi köménymag 2100—2200. vörös lóhere 1800—2400. svéd lóhere 800—1200, été lbuir- gonya 18—20, ipari burgonya 12—14. savanyu káposzta 100—110, préselt morva édesszalma (idei termés) 130—140, nem préselt morva édes- szaíima 120—130, kézzel csépelt rozsszalma 70— 75, préselt takarmányár dm a drótkötélben 80— 85, préseit alomszalmo drótkötélben 75—80, buga- dara 320—340, búza nullásliszt H. H. 320—330, fauza ruihósliszt 800—810. búza kenvérbszt 4. számú 190—?00 rozsliszt 0/1, 55 százalékos 230—240,

1. számú 75 százalékos ewszar őrölve 196—210, B’irma rizs II. 290—300. Mulman rizs 000. jelzésű s?n—340. amerikai liszt First Cl. 260—280, rne- lassze-takatrtn'ánv 90—95, korpa 60—65. belFö’d# repceoosácga 140—160, amerik-‘í zsír 1270—129.% -1-7 árak 100 kilónként 1-oco feladóállomás érten* drk.

— A prágai tőzsde. A cseh korona megszilárdulása folytán a spekuláció realizálásokba fogott, amelyek nem voltak ugyan tuiikiteriedtiek, de mégis Lenyomták az általános árfolyaminivót. A gyengülés főképp a bécsi tőzsdétől függő papírokat érintette. Bár a helyzet a későbbi tőzsdéidé) folyamán javulit, az általános irányzat nem fejlődött egységesen. Az ipari értékek piacán gyengültek a Königshofer cement, Műtrágya. Féli, Petroleum, Vegyészeti, Inwald és Bergruann. Horvát cukor, Podol, Rimghoffer. Polidi. Vas és Osztr. kohó megszilárdultak. A kuliszban gyengült árfolyamok mellett gyenge volt a forgalom. A devizapiac sem volt egységes. A nyugati devizák árfolyam- hanyatlása Newyo-rk 0-25 pontja és Stockholm 15 pontja közt ingadozott. Szilárdabb volt Paris, Brüsszel és Róma. A gyenge- értékű devizákból emelkedtek: Berlin, Konstantinápoly, Riga és Helsingfors. Gyengébb Béig rád. Budapest és Varsó.

— A budapesti tőzsde. A mai tőzsde élénk üzleti forga’mat bonyolított le, de különösen korlátpapirokban (Ganz, Danubius és Magyar cukoripar), amelyek erős ár- foíyamemelkedést értek el. Kevesebb érdeklődés volt az osztrák papirak iránt, bár a tőzsde további folyamán ezek is javultak. Az árfolyameme'kedések egyik-másik papírnál olyan hirtelenek voltak, hogy a titkárság itt-ott kénytelen volt a jegyzést percekre fölfüggeszteni. Gyengébb tartással indult a kulissz és csak jobb bécsi irányzathirekre szilárdult, de a kuhssz árfolyaméinelkedései

' össze sem hasonlíthatók a korlátértékek árfolyamaival. A zárlat barátságos volt.

— A berlini tó'zsde. A devizapiacon a mai tőzsdén a dollárt eleinte 10.250 márkára értékelték, de az árfolyam később 10.440-re emelkedett. A tőzsdei üzlet szilárd alapirányzat és csak kevés ingadozás mellett mérsékelt keretek között mozgott, mert általában az a fölfogás érvényesült. hogy a politikai helyzet további fejlődését be kell várni.

— A bécsi tőzsde. A mai tőzsde a külföldi helyzetről alkotott nyngGdtabb fölfogás hatása alatt állott, amihez különösen Franciaországnak Németországhoz intézett jegyzéke járult hozzá, amely szerint nem katonai akciót terveznek, hanem a csapatküldeményekkel csupán a mérnöki bizottság védelmét akarják elérni. (?) A forgalom barátságosan indult, amiben a budapesti és a prágai arbitrázs élénkítő hatása érvényesül. Mégis szűk keretek között mozgott az üzlet, de a záró irányzat általában szilárd volt. A hadiköl- cs ön őket elhanyagolták.