Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-11 / 7. (160.) szám
4 CsÖtRrtÖk, Január 11. ranukájában, mert az ellenzéknek sem lehet érdeke, hogy az ország fölépítését megakadályozza. Csík József volt a következő szónok: Támadta a szociáldemokratákat és azzal vádolta meg őket, hogy újra októbert akarnak hozni az országra. Erre a kijelentésre óriási zaj tört ki. A szociáldemokraták zajosan tiltakoztak eme beállítás ellen. Az elnök hiába rázta a csengőt, a rendet nem tudta helyreállítani. A jobboldal képviselői felugráltak helyeikről és úgy kiáltoztak a szociáldemokraták felé. Az elnök az ülést végül is fölfüggesztette. A délutáni ülésen Gsúik József folytatja beszédét. Lapunk zárásakor az ülés tart. A nemzetgyűlés este áttér az interpellációk meghallgatására. Több érdekes interpelláció van bejegyezve, köztük Paikots József interpellációja a magyar újságírók egyesületének nevével való visszaélés miatt. A vidéki lapokhoz ugyanis a rend törvénnyel kapcsolatban az egylet nevében felhívást küldtek. Az interpellációt a belügyminiszterhez intézi. Az ellenzék vezéreivel lefolyt tárgyalás bizalmas volt. Budapest, január 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése-) Tegnap jelentettük, hogy Bethlen gróf miniszterelnök fontos tárgyalásra magához kérette Vázso- nyű Vilmos, Rassay Károly és Peidl Gyula képviselőt. Ez a tárgyalás tegnap este meg is történt, de miután teljesen bizalmas jellegű volt, semmi sem került ki belőle nyilvánosságra. Egyhangn lesz a zalaszentgróti választás Budapest, január 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A zalaszent- gróti választókerületben Vass József népjóléti miniszter ajánlási ivét 8400 ajánló irta alá. Ellenjelöltje 800 aláirást kapott. Választás előreláthatóan nem lesz. Vass minisztert az ajánlások alapján egyhangúan választják meg. Károly volt király ... ... végrendelete* r Budapest, január 10, (Budapesti szerkesztőségünk téléf ön jelentésé.) Tegnap délután a főudvarnagyi hivatal helyiségeiben fölbontották Károly volt király végrendeletét. Az aktusnál a többi között Apponyi Albert, Andrássy Gyula, Hunyadi grófok és Csekonics őrgróf is jelen volt. A végrendelet 1921 október 5-én kelt Hartensteinb n és igen rövid. A volt király általános örökösévé Ottó trónörököst teszi meg és gyámjává nagykorúságáig Zita királynőt rendeli ki. A végrendelet ezenfelül Zita királynőt rendeli ki régensül. Zita halála esetére a gyámi és régensi föladat Miksa főhercegre, ennek halála esetén pedig a rokonságban Káiolyhoz legközelebb álló főhercegre hárul. A régensi megbízatás mindaddig tart, mig Ottó trónörökös el nem éri a nagykorúságot. A végrendeletet az elhunyt király sajátkezüleg irta. Az angol-amerikai pénzügyi tárgya ások. London, január 10. A Times jelenti Washingtonból: Harding elnök a Fehér Házban tegnap nyiIratkozott az angol adósság megalapozásáról, amely mindaddig lehetetlen, míg a jelenlegi mega apozási törvény van érvényben. Ha az angol bizottsággal folyó tárgyalásokat egy héten belül befejezik, akkor a kongresszusnak módjában lesz, hogy a törvényt a megfelelő formában alakítsa át. Hivatalos körökben csodálkoznak Európának azon a kételyén, amely szerint Hughes államtitkár jóvátételi javaslatát nem közölték volna hivatalosan a francia kormánnyal. A hivatalos közlés megtörtént, Franciaország válasza meg is érkezett. add ág u /mahműpí íétováxé Iswrnerásátí* r.th. naná rrse# nem arréí. fkodig a ífrcMfitai 3fH«u£nftMv: Jítx- fap hm **i«agu«nrAáé sxoíftáf ja f Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávébázban és étteremben erélyesen követeljék kapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot Az uj devizarendelet. Prága, január 10. Tegnap jelent meg a már a Prágai Magyar Hírlapban is röviden ismertetett uj devizarendelet, amely nagyjában a következő: Amint a Bankhivatal december 20-íki körlevelével már közöletett, az 1921. évi augusztus 27-től fokozatosan megengedett könnyebbségek a devizakereskedelemben elvesztik érvényüket és ismét életbe lép az 1919 november 28-án kelt 644. számú rendelet, valamint az 1920. április I-én kiadott végrehajtási utasítás. 1. Gseh koronának (devizának, kifizetésnek, prágai csekknek) arbitrázs-eladása általában tilos, akár magas értékű, akár alacsony értékűi devizáért, akár valamely külföldi tőzfdéu. Egyes arbitrázsok cseh koronában csak a BanikhivataJ engedélyével bonyolíthatók le. Az arbitrázseladás ellenértékét, ha az arbitrázs délelőtt fél tizenkét óráig bonyolitódott le, még ugyanaz nap, ha pedig az arbitrázs eladás később történt, a rá következő tőzsdenapon be kell szolgáltatni a Bankhi'vatalnak, épp úgy, mint az exportvalutákat és ugyanilyen módon történik az elszámolás is. Külföldi megbízásra való devizaeladás és az ellenértéknek cseh koronában a külföldi számlájára való jóváírása azzal a megoko- lással, hogy a külföldi később fog itt árut vásárolni, csak a Bankhivatal hozzájárulásával engedhető meg. Külföldi remitálásokra (rendelvényezésekre) nézve az az alapelv bir érvénnyel, hogy a bank, vagy a cég köteles az idegen devizát, vagy valutát a helybeli tőzsdén eladni, az itteni elfogadónak szóló kifizetés szabályszerűit csak cseh koronában engedhető meg, az eredeti értékben, vagy csekkben való kifizetés csak kivételesen Amerikába való kivándorlók átutalásainál van megengedve. Magas értékű devizáknak kisebb értékü- ekért külföldre való eladása a Bankhivatal hozzájárulása nélkül nincsen megengedve. 2. Küsföldiek számlájára pénzintézetek, vagy cégek szabadon a következő jóváírásokat foganatosíthatják: a) Olyan össezgeket, amelyek cseh koronáért vásárolt áruk behozásából származnak, a jóváírás a bemutató beviteli engedélye és olyan okmányok ellenében történhetik, amelyekből kiderüli, hogy az árut valóban behozták. Előzetes fizetésnél (a .kereskedelmi minisztérium' valutareferensével] való egyetértésben) az okmányokat három hónapon belül kell bemutatni. b) 20.000 cseh koronáig terjedő összegeket, ha az ügyfél a fizetésre való jogosultságot más címen, mint az árubehozatal (szállítási dij, biztosítás, értékpapírok, szelvények stb.) igazolja. A jogosult bankok és cégek cenzurálják az okmányokat ésbevezetik az igénynaplóba (Zuteihmgsregister). 3000 cseh koronáig terjedő jóváírásokat szabadon, okmányok nélkül lehet foganatosítani. c) 20.000 cseh koronáig terjedő összegeket, mint valamely külföldinek engedé.yezen hitel ellenértékét. Külföldről beküldött, zagy behozott cseh álilamjegyek alapján való jóváírásokat a Bankhivatal akkor engedélyez, ha a küldeményről, vagy behozatalról okmányt mutatnak be neki. Külföldiek hitelszámlájára való kölcsönös átvitelek és egyéb ebből eredő diszpozíciók nem esnek a Bankhivatal engedélyezése alá. 3. Az egykoT „kötött-számlák" sza-bad- dátétele érvényben marad. 4. Külföldre szóló átutalások és fizetések idegen valutában, akár magas, akár alacsony értéküekről van szó, nem esnek különös engedélyezés alá, ha az eilenérték 20.000 cseh koronát meg nem halad. 3000—20.000 cseh koronáig terjedő ellenértékűéi az ügyiéi köteles a banknak okmányokat bemutatni, amelyeket az maga cenzúrái és iktat (B- n a>pl óban). A jogosult pénzintézetek és cégek csekkeket, hitelleveleket, váltóikat, utalványokat, szelvényeket és egyéb cseh korona értékre szóló értékeket szabadon küldhetnek a külföldre, ha az összeg a napi 20.000 csen koronát meg nem haladja. Az ilyen módon elküldött összegek azonban egy ügyfélnél nem haladhatják meg a havi 100.000 csen koronát. A jogosult bankok és cégek szava., tolnak érte, hogy ezzel az engedélyezéssel a megengedett legmagasabb összeg ismétlése utján nem fog visszaélés történni. Közönséges (kereskedelemi) hiteleknek külföldön való szerzése és a külföldön belföldi cégekért való szavatosság vállalása meg van engedve. De épp úgy, mint eddig, a jövőben is tilos cseh korona hiteleket szerezni, vagy ilyenekért szavatosságot vállalni. Ez a tilaCsekk-kibocsátó á rirbehozatali engedéllyel, A jogoksult pénzintézetek és cégek lom oly hitelekre is vonatkozik, amelyeknél az alább megjelölt exportdevizákról van sző, amelyeket a Bankhivatal engedélyével határidőre vesznek át. Cseh koronában, valamint idegen pénzértékben való hiteleket külföldi cégeknek 20.000 cseh koronát meghaladott összegben 'engedélyezni tilos. Devizáknak „kosztba való átvétele" cseh korona hitelek engedélyezése ellenében tilos. De a jövőben sem szabad külföldinek cseh korona hitelt lombard alakjában engedélyezni Olyan csekkeket, kifizetéseket és hitelleveleket, amelyek külföldön itteni cégekre és intézetekre intéznek valamely külföldi ‘tartozásszámlájának terhére vannak kibocsátva, nem lehet honorálni, hogy ha meghaladják a Bankhivatal részéről engedélyezett hitelt. Valamely belföldinek csekkjét, amely 20.000 koronát, vagy havi 100.000 koronát 'meghalad és égy külföldi zsírójával van ellátva, csak a Bankhivatal engedélyével lehet egy külföldi tél számlájára jóváírni, kivéve azokat az eseteket, amikor a belföldi csekk-kibocsátó árubehozatali engedéllyel Vagy a második pontban megállapított esetekre vonatkozó okmánnyal igazolja magát. Valamely bank által önmagára kibocsátott csekknek a „csak belföldön átruházható" vagy hasonló megjegyzéssel kell ellátva lennie. Nincsen megengedve a külföldről beérkezett vételi megbízásokat azzal a megoko- lással lebonyolítani, hogy az ellenérték avi- 'zálva van, később fog beérkezni, stb. Továbbá megszülik az exportvalutának 'határidőre szóló általános eladása is. < Okvetlen meg van tiltva az előzetesen eladott exportvaluta visszavásárlása, továbbá ennek fedezése a beszolgáltatásnál való exportvalutavásárlás utján. 6. Cseh koronában való jóváírás iránti kérvényeknél, amelyek értékpapírok eladásából származnak, igazolni kell az értékpapírok behozatalát, vagy azoknak valamely külföldének b elíöldi letétéből való származását. Értékpapíroknak külföldieknek cseh korona számlaköveteléséből belföldön való vásárlása meg van engedve. 7. A Bankhivatal a devizákat a tőzsdén szabályszerűit csak a behozatali engedély előmutatása ellenében fog kiadni. 8. 1923 január 8-tól kezdve az exportőrök a gyengébb értékű valutaexportokból származó exportvalutát is be kell, hogy szolgáltassák. A beszolgáltatás épp úgy történik, mint a nemes valuták exportvaíutájánál. 9. A nemes valuták, illetve devizák közé ezidőszerint a következőket sorolják: A kanadai, az angol fontot, svájci frankot, holand forintot, francia frankot, belga frankot, svéd, 'norvég és dán koronát, olasz lírát, a spa- hyol pézót, a japán yent, a brazíliai milreist 'és az argentínai pézót. Alaosobb értékű devizák, illetve valuták: birodalmi márka, szerb dinár, román lei, 'bolgár léva, török font, bécsi korona, lengyel márka, lett rubel, magyar korona és finn márka. 10. A negyedik ponthoz a következő kiegészítés járul: A jogosult bankok és cégek utazóinak a külföldre minden további engedély nélkül magas- vagy alacsony értékű valutákban egy útlevélre 3000 cseh koronát, egy család részére 5000 cseh koronát adhatnak el, magasabb összegeket csak a Bank- hivatal engedélyével. Az eladott értéket az útlevélbe be kell írni. Külföldre szóló átutalásoknak összegnagysága, amelyet a jogosult bankok és cégek állapítottak meg, a postacsekkhivatal átutalásaira is vonatkozik. Az 1919 november 28-iki 644. számú rendelet 15. szakaszában megállapított külföldre szóló postautalvány értékhatárát az egyes személy és napra vonatkozóan 3000 cseh koronára emelik föl. & jgüoszflávta! szlovákod a Msebbség! politika elieia. Szabadka, január 9. (Saját tudósítónktól.) A Bácsmegyei Napló munkatársa beszélgetést folytatott Mlitacsek Lajossal, a jugoszláviai szlovák párt vezérével a szlovákoknak a választásokon követendő politikájáról. A jugoszláviai szlovák vezér kijelentette, hogy Jugoszláviában 15—18.000 főre rúg a szlovák választók száma. A választásokon a párt nem lép föl önállóan, de valamelyik szerb párttal fog együttműködni. A szlovák vezér kijelentése szerint a jugoszláviai szlovákoknak önálló politikai céljaik nincsenek, csak szociális és gazdasági fejlődésüket akarják elősegíteni. Nem tekintik magukat kisebbségi pártnak s nem hajlandók a kisebbségi pártokkal együttműködni. í MINŐÉN | I | EtferesicedNi | f » #i*i GtJiúvniJíM, tkon g á % Égeres. fka © | | iizíetet venni vaéip eí- 2 1 iparos | 1 J tmnnfcAt és foHtlmtRo- g zAst öSknít ’W Részit- g © mrséimnueii etadlni afteurja, § 1 I ftf9.3S€Í.€S I i Aa vziwzmi | 2 eíméini sxám&é&ozifc, Aa § &<sRzdatű&xtet wen&yi nxás S « xsMc&wnl&ízeK&t Rétes, g 1 gyáros f I g iker. f&xÁx&íim&t növeíni % | és eimdimi g f> 1 | alkalmazott ■ | I I | Attéist Rezes vesgyi g © meglévő AHAsAt *)&£$<&&- f | tMtwi öfmaitjen, g | | ii i r fi e$ 9 e n | 1 | j i Prépi Ifi irkpian I
